Kopernikusz

A Kopernikusz az EU űrprogramjainak egyike. Célja, hogy a műholdas Föld-megfigyelési és lokális (nem űrbeli) adatok elemzésén alapuló teljeskörű, díjmentes és nyílt hozzáférést adjon a bolygónkkal és környezetével kapcsolatos adatokhoz és információkhoz. A kezdeményezést az Európai Bizottság vezeti, partnerségben az Európai Űrügynökséggel (ESA), a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezetével (EUMETSAT), a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjával (ECMWF), az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel (EEA), a Mercator Océan International nemzetközi szervezettel (MOI), az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex), az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA), Az Európai Unió Műholdközpontjával (SatCen) és a Közös Kutatóközponttal, a Bizottság tudományos és tudásszolgálatával.

Egy versenyképes és agilis európai űr- és szolgáltatási ágazat kidolgozása révén a Kopernikusz célja, hogy gondozza az innovatív Föld-megfigyelési rendszereket és szolgáltatásokat és biztosítsa Európa független hozzáférését a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos, bizonyítékokon alapuló ismeretekhez, illetve a legfontosabb megfigyelési és geoinformációs technológiákhoz. A biztosított információs szolgáltatások teljeskörűen, díjmentesen és nyíltan hozzáférhetők lesznek a felhasználók számára.

A Kopernikusz három komponensből áll:

• a légkör-, a tengerikörnyezet- és a szárazföld-megfigyelés, az éghajlatváltozás, a katasztrófaelhárítás és biztonság területén információkat nyújtó szolgáltatási komponensből;
• a fenti szolgáltatási területeken űrtechnológián alapuló megfigyelést biztosító űrkomponensből; és
• a fenti szolgáltatási területeken a levegőbe, tengerre és földre telepített eszközökön alapuló megfigyelést biztosító lokális komponensből. A lokális adatok nélkülözhetetlenek a jó minőségű adatok és információk biztosításához.

A Kopernikusz alapfelhasználói az információkat a szakpolitikák és jogszabályok megalkotására alkalmazó döntéshozók és hatóságok, például a környezetvédelmi területen vagy a polgári védelem terén, természeti katasztrófa vagy humanitárius válság esetében. A további felhasználók közé tartoznak az üzleti és a magánfelhasználók, az oktatási és a kutatási ágazatok és a nonprofit szervezetek.

A Kopernikusz adatait és információit általában teljeskörűen, nyíltan és díjmentesen bocsátják rendelkezésre. A cél ezek felhasználásának és megosztásának az előmozdítása, valamint az európai Föld-megfigyelési piacok fellendítése, különösen pedig az alkalmazások és a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások és termékek fejlesztése (például a városi levegő minőségének megfigyelése). Az adott szolgáltató üzleti modelljének a függvényében lehetséges, hogy az ilyen downstream szolgáltatások nem mindegyike díjmentes.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

• Polgári védelem
• Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel összefüggő fellépések
• Környezet
• Európai Bizottság
• Kopernikusz program (2014–2020): a bolygó megfigyelése (összefoglaló)
• Az EU Környezetvédelmi Ügynöksége – környezeti információs és megfigyelőhálózat (összefoglaló)
• Kopernikusz (weboldal)
• Kopernikusz (Európai Űrügynökség)
• Európai Környezetvédelmi Ügynökség (weboldal)
• Európai Űrügynökség (weboldal).