A lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszere

Az e közleményben javasolt mutatókat és referenciaértékeket magában foglaló keretrendszer célja az oktatás és képzés területét érintő lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követése. Az ezen a téren elért haladást azzal a célkitűzéssel összhangban értékelik, hogy az európai oktatási és képzési rendszereknek 2010-ig világszerte alkalmazott minőségi referenciává kell válniuk.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2007. február 21-i közleménye – A lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszere [COM(2007) 61 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A mutatók és referenciaértékek a lisszaboni folyamat megvalósításához elengedhetetlenül szükséges haladás nyomon követésének fő elemei. A jelenlegi keretrendszer az Oktatás és képzés 2010 stratégián alapul, és húsz alapmutatót, illetve az ezeket kiegészítő kontextusmutatókat, valamint öt referenciaértéket foglal magában.

A keretrendszer megkönnyíti a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztását, és lehetővé teszi a következőket:

• a fő szakpolitikai üzenetek statisztikai alátámasztása;
• a lisszaboni célkitűzések megvalósítása felé haladás elemzése, mind az Európai Unió (EU) szintjén, mind pedig nemzeti szinten;
• az EU tagállamaiban terjeszthető, jó teljesítményre vonatkozó példák meghatározása;
• az EU teljesítményének összehasonlítása az Egyesült Államok és Japán teljesítményével.

A MUTATÓK ÉS REFERENCIAÉRTÉKEK KERETRENDSZERE

A mutatók és referenciaértékek keretrendszere olyan, általános területekre vonatkozó alapmutatókból, illetve kontextusmutatókból áll, amelyek igen pontos értékelést tesznek lehetővé.

A mutatókat és referenciaértékeket az Oktatás és képzés 2010 stratégia által meghatározott nyolc kulcsfontosságú szakpolitikai terület köré csoportosították, amelyek a következők:

• igazságosabb oktatási és képzési rendszer biztosítása;
• az oktatási és képzési hatékonyság előmozdítása;
• az egész életen át tartó tanulás megvalósítása;
• a fiatalok elhelyezkedéséhez szükséges készségek elsajátításának a támogatása;
• az iskolai oktatás korszerűsítése;
• a szakképzés korszerűsítése (a koppenhágai folyamat);
• a felsőoktatás korszerűsítése (a bolognai folyamat);
• a foglalkoztathatóság megteremtése.

Igazságosabb oktatási és képzési rendszer biztosítása

Igazságos európai oktatási és képzési rendszereket kell biztosítani. Az igazságos elbánás értékelése során meg kell vizsgálni, hogy az egyén milyen mértékben tudja saját javára fordítani az oktatás és a képzés kínálta előnyöket, azaz a lehetőségeket, a képzésekhez való hozzáférést, a bánásmódot és az elért eredményeket. Figyelemmel kell követni a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, az etnikai kisebbségek integrálását, a fogyatékossággal élők beilleszkedését és az ezekhez hasonló kulcsfontosságú kérdéseket.

Az egész életen át tartó tanulásban való hatékony részvétel biztosításához csökkenteni kell az iskolából lemorzsolódók arányát, ezért a Tanács olyan referenciaértéket határozott meg, amely szerint az iskolából lemorzsolódók aránya legfeljebb 10% lehet.

Az ezen a területen elért haladást a következő alapmutatók figyelembevételével kell értékelni:

• az iskoláskor előtti oktatásban való részvétel;
• a különleges szükségletekre irányuló oktatás;
• az iskolából kimaradók.

Az oktatási és képzési rendszerek rétegeződésének mérésére szolgáló mutató lehetővé teszi az oktatási és képzési rendszerek szerkezete és intézményi differenciálása által előidézett hatás elemzését.

Az oktatási és képzési hatékonyság előmozdítása

Bizonyított, hogy a hatékonyság javításának nem kell szükségszerűen az oktatási rendszerek igazságosságának a rovására mennie, sőt a hatékonyság és az igazságosság javítása együttesen is végbemehet.

Az európai oktatási és képzési rendszerek hatékonysága elsősorban az erőforrások megfelelő felhasználásán múlik. Támogatni kell a magán- és állami beruházásokat, valamint a felsőoktatási beruházásokat, mivel ez utóbbiak a nem uniós országokhoz képest kevesebb támogatást kapnak.

A hatékonyságot a megvalósuló beruházások alapján fogják értékelni.

Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása

Az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú a tudásalapú társadalomban élők és dolgozók versenyképessége, foglalkoztathatósága, gazdasági jóléte, társadalmi befogadása, állampolgári szerepvállalása és személyes kiteljesedése szempontjából.

A szakmai előmenetelhez és az egész életen át tartó tanulásban való részvételhez legalább középfokú végzettség szükséges. A Tanács két referenciaértéket fogadott el ezt a szempontot figyelembe véve: 2010-re a fiatalok 85%-nak középfokú végzettséggel kell rendelkeznie, a felnőtt lakosság 12,5%-nak pedig részt kell vennie az egész életen át tartó tanulásban.

Az ezen a területen elért haladás nyomon követése a következő alapmutatók mérésével történik:

• a felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban;
• a felnőttek készségei.

Lényeges, hogy a középfokú végzettség megszerzését mérő mutató felhasználásával az is elemezhető, hogy a fiatalok milyen arányban hajlandóak részt venni az egész életen át tartó tanulásban.

A fiatalok elhelyezkedéséhez szükséges készségek elsajátításának a támogatása

Az alapvető készségek megszerzése a tudásalapú társadalomban való munkavégzés elengedhetetlen előfeltétele, ezért a Tanács az általa elfogadott referenciaértéknek megfelelően azt tűzte ki célul, hogy a gyengébb olvasási készségekkel rendelkező 15 évesek arányát 20%-kal csökkentse a 2000. évi szinthez képest.

Az alapvető készségek általános értékelésére szolgáló alapmutatók a következő alapkészségekre vonatkoznak:

• olvasási készség, matematikai és a természettudományi kompetencia;
• nyelvi készségek;
• információs és kommunikációs technológiai (ikt-) készségek;
• állampolgári készségek;
• a tanulás elsajátításának képessége.

Az iskolai oktatás korszerűsítése

Az iskolai oktatás színvonalának a javításához a tanári alapoktatás színvonalának a javítása mellett valamennyi gyakorló tanárnak szakmai továbbképzéseken kell részt vennie. A Tanács kiemelte az iskolai önértékelés és az ehhez hasonló eszközök fontosságát is, és hangsúlyozta, hogy a kezelésükhöz és a használatukhoz képzést kell biztosítani.

Az ezen a téren elért haladást a következő alapmutatók használatával követik nyomon:

• az iskolából kimaradók;
• az iskolai vezetés;
• az iskolák mint többcélú helyi oktatási központok;
• a tanárok és oktatók szakmai fejlődése.

A szakképzés korszerűsítése

A koppenhágai folyamat javaslataival összhangban javítani kell a munkaadók szakképzésről alkotott véleményét, növelni kell a szakképzésben tanulók arányát, valamint ösztönözni kell az alapszintű szakképzés színvonalának és rugalmasságának javítását.

A haladás értékelése a fiatalok középfokú végzettségét mérő alapmutató felhasználásával történik, különös tekintettel a szakképesítő tanfolyamokra.

Az oktatási és képzési rendszerek rétegeződésére vonatkozó mutató azt méri, hogy az oktatási és képzési rendszer szerkezete milyen arányban biztosít alapszintű szakképzést.

A folyamatos szakképzésben való részvételre vonatkozó kontextusmutatóval pedig az elemezhető, hogy a vállalkozások hogyan járulnak hozzá az alkalmazottaik folyamatos szakképzéséhez szükséges finanszírozáshoz.

A felsőoktatás korszerűsítése

A felsőoktatás korszerűsítése és az egyetemi kutatásokra szánt beruházások növelése hozzájárul az EU azon célkitűzéséhez, hogy versenyképes tudásalapú gazdasággá váljon. A bolognai folyamat célja, hogy 2010-ig egy olyan európai felsőoktatási térséget hozzon létre, amelyben az egységes képzési szerkezet elősegíti az egyetemi hallgatók és a munkavállalók mobilitását.

A felsőoktatás korszerűsítésének értékelésére szolgáló referenciaértékek a következőket határozzák meg: 2015-ig a GDP legalább 2%-át (az állami és a magánfinanszírozást is beleértve) a felsőoktatás korszerűsítésére kell fordítani, és 2010-ig 15%-kal kell növelni a matematikusi, a természettudományi és a műszaki végzettséggel rendelkezők számát.

A haladást a következő három alapmutató felhasználásával mérik:

• a diplomások száma;
• a felsőoktatásban részt vevő hallgatók országok közötti mobilitása;
• az oktatási és képzési beruházások.

A foglalkoztathatóság megteremtése

A Tanács konkrét célokat határozott meg a teljes foglalkoztatási arány, valamint az idősebb munkavállalók és a nők foglalkoztatási arányának növelésére vonatkozóan.

Az egyén foglalkoztathatósága és alkalmazkodóképessége az iskolázottságától és az alapkészségeitől függ.

A foglalkoztathatóság mérésére szolgáló mutatók a következők:

• a lakosság iskolázottsága;
• a felnőttek készségei;
• az oktatás és képzés megtérülése.

AZ ÖSSZEFÜGGŐ KERETRENDSZERT TÁMOGATÓ ADATFORRÁSOK

A mutatók és referenciaértékek keretrendszere főként az Európai Statisztikai Rendszerből (ESS) származó adatokon alapul.

Az ESS által szolgáltatott adatok

Az ESS rendszer több különböző forrást használ az oktatási és képzési adatok létrehozásához, valamint a mutatók meghatározásához. Ezek az adatforrások két csoportra bonthatók.

Az első csoport az UNESCO (EN) (FR)/OECD (EN) (FR)/Eurostat (UOE) (DE) (EN) (FR) (UOE) által évente, a tagállamok hivatalos oktatási rendszereiről gyűjtött adatokat, az ötévente elvégzett, a vállalati szintű képzésekről információkat gyűjtő szakképzési felmérés (CVTS) adatait, valamint az ötévente elvégzett, a felnőttek tanulási szokásairól szóló felnőttképzési felmérés (AES) adatait tartalmazza.

A második csoport általános információforrásokból származó adatokat foglal magában, ilyen például a munkaerő-piaci felmérés (LFS), valamint a jövedelmekről és az életkörülményekről szóló EU-felmérés (SILC). Egyéb specifikus források: az információs és kommunikációs technológia használatával kapcsolatos háztartási és vállalati felmérések is rendelkezésre állnak.

Az egyes tagállamok nagy érdeklődést mutatnak a nemzetközi szinten összehasonlítható adatok gyűjtése iránt. Ezért több ország olyan statisztikai infrastruktúrák fejlesztésén dolgozik, amelyek hatékonyabban generálnak adatokat az EU által nyomon követett iskolákról és hallgatókról.

Az ESS rendszeren kívül szolgáltatott adatok

Az ESS nem tudja biztosítani a mutatók és referenciaértékek keretrendszeréhez szükséges teljes statisztikai infrastruktúrát, ezért az Eurydice hálózat, a Cedefop és az Eurostat biztosítja a fenti keretrendszert kiegészítő adatokat és kontextusmutatókat.

A Bizottság dönthet úgy, hogy előtérbe helyezi a nyelvi készségekre vonatkozó saját eljárásait, és az ehhez hasonló adatgyűjtési eszközök létrehozásához szükséges eljárásokat is. A Bizottság amellett, hogy javaslatot dolgozott ki egy, a „tanulás elsajátítását” elősegítő felmérési eszköz létrehozásáról, egy 2007-ben elvégzendő nemzetközi kísérleti felmérést is összeállított.

A Bizottság az EU tagállamaival és több nemzetközi szervezettel, például az OECD-vel is együttműködik, amely a saját rendszerében használt mutatói alapján elemzi az adatokat.

HÁTTÉR

A kormány- és államfők 2002-ben vállalták, hogy az európai oktatási és képzési rendszereket 2010-ig világszerte alkalmazott minőségi referenciává teszik. Az oktatási miniszterek közös célkitűzéseket fogadtak el a lisszaboni stratégia keretében az oktatási és képzési rendszerek fejlesztéséről. A célok elérése érdekében kidolgozták az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramot.

A munkaprogramban ismertetett mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszere lehetővé teszi az elért haladás értékelését. Ez a jóval egyszerűbb felépítésű keretrendszer váltja fel a 2004 és 2006 közötti időszakban használt rendszert. A 2004 és 2006 között alkalmazott keretrendszer 29 mutatóból és 5 referenciaértékből állt, és 13 célul kitűzött területen mérte a haladást.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2009. június 18.) a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról [Hivatalos Lap C 155., 2009.7.8.].

Az Európai Parlament és a Tanács 452/2008/EK rendelete (2008. április 23.) az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról [Hivatalos Lap L 145., 2008.6.4.].

A Bizottság közleménye (2007. augusztus 3.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a tanárképzés minőségének javításáról [COM(2007) 392 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/962/EK ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról [Hivatalos Lap L 394., 2006.12.30.].

A Bizottság közleménye (2006. szeptember 8.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben [COM(2006) 481 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság közleménye (2005. október 20.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai értékek a globalizált világban – A Bizottság hozzájárulása az állam- és kormányfők októberi üléséhez [COM(2005) 525 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság közleménye (2005. október 12.) a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Több kutatás és innováció – Beruházás a növekedés és a foglalkoztatás érdekében: Közös megközelítés [COM(2005) 488 végleges – Hivatalos Lap C 49., 2006.2.28.].

A Bizottság közleménye (2005. augusztus 1.) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az Európai Nyelvi Kompetenciamutató [COM(2005) 356 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság közleménye (2005. május 25.) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról [COM(2005) 217 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság közleménye (2005. április 20.) – Európa szellemi tőkéjének mozgósítása: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához! [COM(2005) 152 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Communication from the Commission of 10 January 2003 – „Investing efficiently in education and training: an imperative for Europe” (A Bizottság közleménye [2010. január 10.]: A hatékony befektetés az oktatásba és a képzésbe: Európa számára szükségszerűség) [COM(2002) 779 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Communication from the Commission of 20 November 2002 – „European benchmarks in education and training: follow-up to the Lisbon European Council” (A Bizottság közleménye [2002. november 20.]: Európai referenciaértékek az oktatásban és a szakképzésben: a lisszaboni Európai Tanács nyomon követése) [COM(2002) 629 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Council Resolution of 27 June 2002 on lifelong learning [Official Journal C 163 of 9.7.2002] (A Tanács határozata [2002. június 27.] az egész életen át tartó tanulásról).

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2001. február 12.) az iskolai oktatás minőségének értékelése terén folytatandó európai együttműködésről [Hivatalos Lap L 60., 2001.3.1.].

Utolsó frissítés: 16.08.2010