Az egyezmény célja, hogy támogassa az olyan bűncselekményekkel szembeni küzdelmet, amelyeket kizárólag technológia alkalmazásával lehet elkövetni és amelyek esetében a berendezések a bűncselekmény elkövetésének és egyben a bűncselekmény elkövetésének célpontjai is, valamint az olyan bűncselekményekkel szembeni küzdelmet, ahol a technológiát egy másik bűncselekmény (például csalás) előmozdítására használták fel. Iránymutatásokat határoz meg valamennyi ország számára a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó nemzeti jogszabályok kidolgozásában, valamint az egyezmény részes felei közötti nemzetközi együttműködés alapjául szolgál.
Az első kiegészítő jegyzőkönyv célja, hogy bűncselekménnyé nyilvánítsa a rasszista és idegengyűlölő anyagok, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet által motivált fenyegetések és inzultusok számítógépes rendszereken keresztül történő terjesztését.
A második kiegészítő jegyzőkönyv célja, hogy közös szabályokat írjon elő nemzetközi szinten a számítástechnikai bűnözés területén történő együttműködés megerősítése, valamint a bizonyítékok bűnügyi nyomozások vagy eljárások céljára történő, elektronikus formában történő gyűjtésének előmozdítása érdekében.
A határozat felhatalmazza az Európai Unió (EU) tagállamait arra, hogy az Unió érdekében ratifikálják a második kiegészítő jegyzőkönyvet.

FŐBB PONTOK

A számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény

Az egyezmény az alábbiakat foglalja magában:
- a szóban forgó magatartás bűncselekménnyé nyilvánítása, ideértve többek között a jogosulatlan hozzáférést, az adatokba és rendszerekbe való beavatkozást, a számítógépes csalást, továbbá a gyermekek zaklatását ábrázoló anyagok terjesztését;
- a számítástechnikai bűnözés felderítésére és a bármely bűncselekménnyel kapcsolatos elektronikus bizonyítékok biztonságba helyezésére vonatkozó eljárási hatáskörök;
- a felek közötti hatékony nemzetközi együttműködés.
A felek tagjai a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény által létrehozott bizottságnak, valamint megosztják egymással az információkat és a tapasztalatokat, értékelik az egyezmény végrehajtását, vagy az iránymutatást érintő megjegyzések útján értelmezik az egyezményt.
A 27 tagállam közül 26 ratifikálta az egyezményt. Írország aláírta, de még nem ratifikálta.

Első kiegészítő jegyzőkönyv

Ez a jegyzőkönyv kiterjeszti az egyezmény hatályát a számítógépes rendszereken terjesztett idegengyűlölő és rasszista propagandára, nagyobb védelmet biztosítva az áldozatoknak. Ezen túlmenően:
- a kibertérben zajló idegengyűlölő és a rasszista propaganda bűncselekménnyé nyilvánítására vonatkozó iránymutatásokkal megerősíti a jogi keretet;
- megerősíti az online rasszista és idegengyűlölő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárások terén folytatott nemzetközi együttműködés módjait és eszközeit.

Második kiegészítő jegyzőkönyv

A jegyzőkönyv célja a nemzetközi együttműködés további erősítése.
Foglalkozik továbbá azokkal a számítástechnikai bűnözéshez és más bűncselekményekhez kapcsolódó elektronikus bizonyítékokkal, amelyek külföldi joghatóságok területén működő szolgáltatók birtokában vannak, miközben a bűnüldözési hatásköröket a nemzeti határok korlátozzák.
A kiegészítő jegyzőkönyv fő jellemzői a következők:
- új jogalap, amely lehetővé teszi a más joghatóságokban működő regisztrátorok közvetlen megkeresését domainnév-bejegyzési információk megszerzése céljából;
- új jogalap, amely lehetővé teszi a más joghatóságokban működő szolgáltatók közvetlen utasítását megszerzése érdekében;
- hatásosabb eszközök az előfizetőkre vonatkozó adatok és a forgalmi adatok kormányzatközi együttműködés útján történő megszerzéséhez;
- gyorsított együttműködés vészhelyzetekben, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a közös nyomozásokat.

(EU) 2023/436 határozat

Csak a tagállamok csatlakozhatnak az egyezményhez, és nem maga az Unió, mivel részes felek csak államok lehetnek.
A határozat számos fenntartásról, nyilatkozatról, értesítésről és közlésről rendelkezik, amelyeket a tagállamoknak a ratifikációs folyamatokat megelőzően el kell fogadniuk. Ezek biztosítják, hogy a jegyzőkönyv összeegyeztethető legyen az uniós joggal és szakpolitikával, valamint hogy a jegyzőkönyvet a tagállamok egységesen alkalmazzák a nem uniós országokkal való kapcsolataik során.
Dánia és Írország nem vett részt az (EU) 2023/436 rendelet elfogadásában, ezért az rájuk nézve nem kötelező, továbbá alkalmazásuk hatálya nem terjed ki rájuk.

Az EU a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia (lásd az összefoglalót) és annak kiberbiztonsági stratégiája részeként is támogatja az egyezményt és annak jegyzőkönyveit.

A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

Az egyezmény 2004. július 1-jén lépett hatályba.
Az első kiegészítő jegyzőkönyv 2006. március 1-jén lépett hatályba.
A második kiegészítő jegyzőkönyv még nem lépett hatályba.
Az (EU) 2023/436 határozat 2023. február 14. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

Kiberbűnözés (Europol).

FŐ DOKUMENTUMOK

A számítástechnikai bűnözésről szóló budapesti egyezmény, Európa Tanács, Budapest, 2001.11.23.

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményhez csatolt második kiegészítő jegyzőkönyv a megerősített együttműködésről és az elektronikus bizonyítékok átadásáról (HL L 63., 2023.2.28., 28–47. o.)

A Tanács (EU) 2023/436 határozata (2023. február 14.) a tagállamoknak a Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményhez csatolt, a megerősített együttműködésről és az elektronikus bizonyítékok átadásáról szóló második kiegészítő jegyzőkönyvnek az Európai Unió érdekében történő megerősítésére való felhatalmazásáról (HL L 63., 2023.2.28., 48–53. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia (COM(2020) 605 final, 2020.7.24.)

Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az EU kiberbiztonsági stratégiája a digitális évtizedre (JOIN(2020) 18 final, 2020.12.16.).

utolsó frissítés 28.11.2023

Top

All