Egyezmény az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

87/267/EGK határozat az árukereskedelemben alkalmazott vámkezelés egyszerűsítéséről szóló egyezmény megkötéséről

Egyezmény az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről

MI AZ EGYEZMÉNY ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

• Az egyezmény célja, hogy egyszerűsítse az akkori Európai Gazdasági Közösség (a jelenlegi Európai Unió (EU)), az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), valamint Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország, Ukrajna és az Egyesült Királyság (vagyis a szerződő felek) egymás közötti áruforgalmára vonatkozó alakiságokat.
• A 87/267/EGK határozattal a Közösség jóváhagyja az egyezményt.

FŐBB PONTOK

Az egyezmény bevezeti az egységes vámokmányt, amelyet használni kell:

• a behozatali és kiviteli alakiságok alkalmazásánál;
• a szerződő felek közötti áruforgalomra alkalmazandó egységes árutovábbítási eljárás (lásd az összefoglalót) során, tekintet nélkül az áruk fajtájára és származására.

Az egységes vámokmány:

• egy bejelentőlapon alapul (mintapéldányai az I. mellékletében találhatók);
• kiviteli, árutovábbítási és behozatali nyilatkozatként vagy okmányként szolgál.

A nyilatkozatra az alábbi előírások vonatkoznak:

• a nyomtatására, kitöltésére és használatára vonatkozólag a II. mellékletben foglalt útmutatásnak megfelelően kell kitölteni;
• fel kell tüntetni rajta a III. mellékletben meghatározott közös kódokat;
• a szerződő felek hivatalos nyelveinek egyikén kell kitölteni, és szükség esetén biztosítani kell a fordítását.

A szerződő felek egyéb adminisztratív okmányokat csak abban az esetben írhatnak elő, ha azok szükségesek:

• valamely hatályban lévő jogszabály végrehajtásához, amely célra az egységes okmány nem elegendő;
• valamely nemzetközi megállapodás teljesítéséhez;
• a piaci szereplők számára az általuk kérelmezett kedvezmény vagy különös könnyítés igénybevételéhez.

A szerződő felek jogosultak:

• egyszerűsített eljárásokat alkalmazni, akár számítógép használatával is, amelyek során:
  • eltekinthetnek a piaci szereplők azon kötelességétől, hogy az árut vagy az arra vonatkozó nyilatkozatot a vámhatóságoknak bemutassák,
  • elfogadhatnak hiányos nyilatkozatot,
  • engedélyezhetik egységes okmány helyett kereskedelmi okmányok használatát;
• a postai forgalomban eltekinteni az egységes okmány használatától;
• eltekinteni a nyilatkozatok írásbeliségének szükségességétől;
• megállapodásokat és egyezményeket kötni az alakiságok további egyszerűsítése érdekében;
• engedélyezni az alakiságok írásos nyilatkozat nélküli, számítógéppel történő kitöltését;
• engedélyezni az állami vagy magánvállalatok számára a nyilatkozatok normál papírlapon történő elkészítését.

A vámhatóságok:

• az egyezmény zökkenőmentes végrehajtása érdekében kérésre vagy saját kezdeményezésükre hozzáférhetővé tesznek egymás számára minden rendelkezésre álló információt, beleértve az adminisztratív jelentéseket és eredményeket;
• bizonyos feltételek mellett megtagadhatják az együttműködést, e döntésüket azonban indokolniuk kell.

A vegyes bizottság, amelyben minden szerződő fél képviselteti magát:

• kezeli az egyezményt;
• ajánlásokat tesz például az egyezmény módosítására és az egyéb szükséges intézkedésekre;
• legalább évente egyszer ülésezik;
• albizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre.

A vegyes bizottság dönt arról, hogy egy adott EU-n vagy EFTA-n kívüli ország csatlakozhat-e az egyezményhez.

Az egyezmény hatálya a következő országokra terjed ki:

• az uniós tagállamok,
• az EFTA-országok,
• Észak-Macedónia,
• Szerbia,
• Törökország,
• Ukrajna,
• Egyesült Királyság.

Tizenkét hónappal korábban írásban benyújtott értesítés útján bármely szerződő fél felmondhatja az egyezményt.

A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

Az egyezmény 1988. január 1-jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

Az egyezmény aláírásának idején az EFTA hat tagországból állt: Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc és Svédország. 1994. január 1-jén azonban hatályba lépett az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó megállapodás, és Ausztria, Finnország, valamint Svédország a rá következő évben csatlakozott az EU-hoz. Svájc külön kétoldalú megállapodásokat kötött az EU-val.

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 87/267/EGK határozata (1987. április 28.) az Európai Gazdasági Közösség és az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svéd Királyság és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árukereskedelemben alkalmazott vámkezelés egyszerűsítéséről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 134., 1987.5.22., 1. o.)

Egyezmény az Európai Gazdasági Közösség, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svéd Királyság és a Svájci Államszövetség között az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről (HL L 134., 1987.5.22., 2–77. o.)

Az egyezmény későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Egyezmény az Európai Gazdasági Közösség, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svéd Királyság és a Svájci Államszövetség között az egységes árutovábbítási eljárásról (HL L 226., 1987.8.13., 2–117. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 87/415/EGK határozata (1987. június 15.) az Európai Közösség, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svéd Királyság és a Svájci Államszövetség között létrejött, egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény megkötéséről (HL L 226., 1987.8.13., 1. o.)

utolsó frissítés 15.02.2023