Egyezmény a Csendes-óceán északi részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Egyezmény a Csendes-óceán északi részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről

(EU) 2022/314 határozat az Európai Uniónak a Csendes-óceán északi részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról

MI AZ EGYEZMÉNY ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

• Az egyezmény célja gondoskodni a halászati erőforrások hosszú távú védelméről és fenntartható hasznosításáról, és ezzel egyidejűleg az erőforrások előfordulási helye szerinti tengeri ökoszisztémák megóvásáról. A nemzetközi joggal összhangban álló egyezmény a Csendes-óceán északi részének nemzeti joghatóságon kívül eső területeire vonatkozik. Az egyezmény kiterjed minden halászati erőforrásra, az alábbiak kivételével:
  • helyhez kötött fajok (amelyek kitermelhető életszakaszukban mozdulatlanul fekszenek a tengerfenéken vagy a tengerfenék alatt, illetve mozgásra csak a tengerfenékkel vagy az altalajjal való folyamatos érintkezés révén képesek);
  • katadrom fajok (olyan halfajok, amelyek életük nagy részét édesvízben töltik, majd íváskor átvándorolnak a tengerbe); és
  • tengeri emlősök, tengeri hüllők és tengeri madarak.
• A határozat az Európai Unió (EU) nevében ratifikálja az egyezményt.

FŐBB PONTOK

Az egyezmény szerződő felei egyénileg vagy együttesen kötelesek alkalmazni néhány általános elvet, elővigyázatossági megközelítésen vagy ökoszisztéma-alapú szemléleten keresztül. Az általános elvek közé tartoznak többek között az alábbiak:

• a halászati erőforrások legjobb felhasználásának előmozdítása, és hosszú távú fenntarthatóságuk biztosítása;
• intézkedések elfogadása annak érdekében, hogy a halászati erőforrásokat fenntartható szinten tartsák, illetve fenntartható szintre állítsák vissza;
• a tengeri környezet biológiai sokféleségének védelme;
• a túlhalászás és a halászati kapacitás túllépésének megelőzése vagy felszámolása;
• a halászati tevékenységekre, azon belül e tevékenységek nem célfajokra gyakorolt hatására vonatkozó adatok teljességének és pontosságának biztosítása;
• az állományvédelmi és állománygazdálkodási szabályoknak való megfelelés biztosítása és olyan szankciók bevezetése, amelyek visszatartanak a jogsértésektől, és megfosztják a jogsértőket a jogellenes tevékenységeikből származó előnyöktől;
• a halászhajókból származó szennyezés és hulladék, a visszadobott halak és az elhagyott halászeszközök mennyiségének minimalizálása.

Az elővigyázatossági megközelítés alkalmazása során a felek kötelesek:

• óvatosabban eljárni, amikor az információk bizonytalanok, megbízhatatlanok vagy pontatlanok;
• akkor is meghozni a szükséges állományvédelemi és állománygazdálkodási intézkedéseket, ha nem állnak rendelkezésre megfelelő tudományos adatok;
• figyelembe venni a bevált nemzetközi gyakorlatot.

Az integrált ökoszisztéma-alapú szemlélet keretében hozott döntések védik a tágabb tengeri ökoszisztémákat, valamint gondoskodnak az erőforrások hosszú távú védelméről és fenntartható hasznosításáról.

Szervezet

• Az egyezmény létrehozza az Észak-csendes-óceáni Halászati Bizottságot, amelybe minden szerződő fél delegál egy tagot, és amely legalább kétévente ülést tart.
• Két kiegészítő testületet hoztak létre: a Tudományos Bizottságot és a Műszaki és Megfelelési Bizottságot.
• Az egyezmény céljainak megvalósítása érdekében az Észak-csendes-óceáni Halászati Bizottság felállíthat további kiegészítő testületeket is.

Állományvédelem és állománygazdálkodás

• Az Észak-csendes-óceáni Halászati Bizottság számos felelősségi körrel rendelkezik, egyebek mellett meghatározza:
  • bármely halászati erőforrás tekintetében a halászat jellegét és mértékét, többek között a teljes kifogható mennyiséget és a megengedett legnagyobb halászati erőkifejtést;
  • azokat a területeket, ahol engedélyezett a halászat;
  • azokat az időszakokat, amikor engedélyezett a halászat;
  • a megtartható fogásra vonatkozó méretkorlátozásokat;
  • a halászeszközök, technológiák és gyakorlatok megengedett típusait.
• Az egyezménynek való megfelelőség biztosítása érdekében az Észak-csendes-óceáni Halászati Bizottságnak ki kell kidolgoznia a halászat nyomon követésére, ellenőrzésére és felügyeletére szolgáló eljárásokat.
• Emellett létre kell hoznia egy megfigyelőprogramot, amely gyűjti a fogásokra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó ellenőrzött adatokat, valamint a halászati tevékenységgel és annak a tengeri környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos tudományos adatokat és egyéb információkat.

A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

Az egyezmény 2022. március 23-án lépett hatályba.

HÁTTÉR

További információk:

• Óceánok és halászat (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

Egyezmény a Csendes-óceán északi részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről (HL L 55., 2022.2.28., 14–32. o.)

A Tanács (EU) 2022/314 határozata (2022. február 15.) az Európai Uniónak a Csendes-óceán északi részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 55., 2022.2.28., 12–13. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (Montego Bay-i Egyezmény) (HL L 179., 1998.6.23., 3–134. o.)

A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1–2. o.)

utolsó frissítés 26.04.2022