Az egyezmény célja annak biztosítása, hogy az atlanti tonhalpopulációt olyan szinten tartsák, amely lehetővé teszi az élelmezési és egyéb célokra történő maximális fenntartható fogást, továbbá létrehozza az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT).
A jegyzőkönyv módosítja az egyezményt, a hosszú távú védelemre fektetve a hangsúlyt.
Az 1986. évi határozattal az Európai Közösség csatlakozik az egyezményhez.
A 2019. évi határozattal a jegyzőkönyv aláírása és ideiglenes alkalmazása történik meg az Európai Unió (EU) nevében.
A rendelet az ICCAT által kezelt tonhalállományok állománygazdálkodására, állományvédelmére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapítja meg.

FŐBB PONTOK

Megjegyzés: ez az összefoglaló a jegyzőkönyvvel módosított egyezményre vonatkozik.

Felépítés

Az egyezmény a célkitűzéseinek megvalósítása érdekében létrehozza az ICCAT-ot, elővigyázatossági megközelítést és ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazva, ideértve többek között az alábbiakat:

a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékok felhasználása;
tengeri környezet sokféleségének védelme;
méltányos és átlátható döntéshozatal.

Az egyezmény szerint az ICCAT Bizottság kétévente ülésezik, és minden ICCAT-tag legfeljebb három küldöttet delegál a bizottságba, amelynek munkáját szakértők és tanácsadók segítik. Az ICCAT Bizottság ténylegesen évente ülésezik, és feladatai a következők:

az óceáni, nyílt vízi és nagy távolságra vándorló tonhalak, tonhalfélék és makrahalalkatúak (ICCAT-fajok) (például cápák, valódi rájafélék, fűrészesrája-félék) populációinak vizsgálata, lehetőség szerint az ICCAT Bizottság tagjainak hivatalos ügynökségei által nyújtott technikai és tudományos szolgáltatások igénybevétele mellett;
az ICCAT-fajok jelenlegi állapotával és alakulásával kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtése és elemzése;
az ICCAT-fajok állományainak megőrzését biztosító intézkedések és módszerek tanulmányozása és kiértékelése;
az ICCAT Bizottság tagjai részére tanulmányok és vizsgálatok ajánlása;
eredményei közzététele.

Az ICCAT Tanács az ICCAT Bizottság ülései között, egyszer ülésezik. Az ICCAT Tanács az ICCAT elnökéből és alelnökéből, valamint a tagok négy–tíz képviselőjéből áll.

A ICCAT Bizottság ügyvezető igazgatót jelöl ki, és fajok vagy földrajzi területek alapján szervezett munkacsoportokat hozhat létre.

Ajánlások

Az ICCAT tudományos bizonyítékok alapján ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek célja, hogy:

biztosítsák az ICCAT-fajok hosszú távú védelmét és fenntartható hasznosítását azáltal, hogy e fajok állománygazdagságát legalább a maximális fenntartható hozamot eredményező szinten tartják, vagy ilyen szintre helyreállítják;
előmozdítják az ICCAT-fajoktól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajok védelmét, hogy az ilyen fajok populációi fenntartás vagy helyreállítás révén meghaladják azt a szintet, amely alatt szaporodásuk komoly veszélybe kerülhet.

Kifogások és viták

Az ICCAT Bizottság tagjai az ajánlások vonatkozásában kifogásokat terjeszthetnek elő írásban, ha az ajánlás:

összeegyeztethetetlen az egyezménnyel vagy a nemzetközi joggal;
indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a kifogást emelő taggal szemben;
a tag a gyakorlatban nem tudja betartani az intézkedést; vagy
a kifogást emelő tag biztonsági korlátozások miatt nem tudja végrehajtani az intézkedést.

A vitában részt vevő felek konzultációt folytatnak, hogy a vitákat kölcsönös egyeztetés útján, a lehető leggyorsabban rendezzék. Ha a vitát nem sikerül rendezni, az ügyet közös kérelem alapján választottbíróság elé lehet terjeszteni végleges és kötelező erejű rendezés érdekében. A vitarendezési eljárásokat az egyik melléklet tartalmazza.

Végrehajtás

Az ICCAT Bizottság tagjai megállapodnak abban, hogy megtesznek minden, az egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedést, és kétévente vagy szükség szerinti gyakorisággal az e célból tett intézkedésekről szóló nyilatkozatukat benyújtják. Az ICCAT Bizottság tagjai kötelesek:

kérésre minden elérhető statisztikai, biológiai vagy más tudományos információt megadni;
lehetővé tenni az ICCAT Bizottság számára, hogy az információkat önkéntes alapon társaságoktól és magánszemélyektől beszerezze;
együttműködni a többi taggal a hatékony intézkedések elfogadása érdekében;
felállítani egy, a joghatóságuk alatt álló területeken alkalmazandó nemzetközi végrehajtási rendszert.

Pénzügyi rendelkezések

Az ICCAT Bizottság minden tagja hozzájárul az ICCAT Bizottság által elfogadott pénzügyi szabályzat szerint kiszámított összegű költségvetéshez, mely számítás alapját a fogás teljes élősúlya és a tartósított termékek tiszta súlya összege, valamint a bizottsági tagok gazdasági fejlettségének szintje képezi.

Együttműködés

Az egyezmény előírja, hogy az ICCAT Bizottság és az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, valamint más nemzetközi halászati bizottságok és tudományos szervezetek között olyan munkakapcsolatot kell létrehozni, amely segíti a felek munkáját, és lehetővé teszi az ICCAT Bizottság ülésein való részvételt (szavazati jog nélkül).

A 2017. évi rendelet

Az (EU) 2017/2107 rendelet az ICCAT által folytatott gazdálkodás tárgyát képező, nagy távolságra vándorló halfajokat érintő állományvédelmi és ellenőrzési rendelkezéseket állapít meg. Részletes szabályokat tartalmaz azokra az egyedi intézkedésekre nézve, amelyek az ICCAT egyezmény hatálya alá tartozó területen található alábbi fajokat érintik:

trópusi tonhalfélék,
észak-atlanti germon,
kardhal,
kormos marlin és fehér marlin,
cápák,
tengeri madarak és
tengeri teknősök.

Szabályokat ír elő az alábbiakra nézve is:

engedélyezések,
a fogások ellenőrzése,
átrakás,
tudományos megfigyelői programok,
nem uniós halászhajók ellenőrzése az uniós tagállami kikötőkben, és
végrehajtás.

A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

Az egyezmény 1969. március 21-én lépett hatályba.
A jegyzőkönyvvel módosított egyezményt az Egyesült Nemzetek bármely tagállama vagy speciális ügynöksége aláírhatja. Akkor lép hatályba, amikor hét kormány ratifikálja, jóváhagyja vagy betartja.
A rendelet 2017. december 3. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

Regionális halászati gazdálkodási szervezetek (Európai Bizottság).
ICCAT (weboldal).

FŐ DOKUMENTUMOK

Nemzetközi egyezmény az atlanti tonhalfélék védelméről (HL L 162., 1986.6.18., 34–38. o.)

Az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Jegyzőkönyv az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény módosításáról (HL L 313., 2019.4.12., 3–13. o.)

A Tanács 86/238/EGK A Tanács határozata (1986. június 9.) a Közösségnek az 1984. július 10-én Párizsban aláírt, az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény részes államai meghatalmazottai konferenciájának záróokmányához csatolt jegyzőkönyvvel módosított egyezményhez történő csatlakozásáról (OJ L 162., 1986.6.18., 33. o.)

A Tanács (EU) 2019/2025 határozata (2019. november 18.) az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról (HL L 313., 2019.12.4., 1–2. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete (2017. november 15. ) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 315., 2017.11.30., 1–39. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 17.01.2022

Top