Az irányelv megállapítja az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokat harmonizáló uniós szabályokat.
Célja, hogy visszatartó hatást fejtsen ki az üzleti titkok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása és felfedése tekintetében az alapvető jogok és szabadságok aláásása nélkül.

FŐBB PONTOK

Jogszerű megszerzés

Az üzleti titok megszerzése jogszerűnek minősül, ha az üzleti titokhoz az alábbiak valamelyike útján jutnak hozzá:

független felfedezés vagy alkotás;
olyan termék vagy tárgy megfigyelése, vizsgálata, szétszerelése vagy tesztelése, amelyet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tettek, vagy amely jogszerűen került az információ megszerzőjének birtokába, amennyiben az információ megszerzőjét nem terheli az üzleti titok megszerzésének korlátozását előíró jogi kötelezettség;
a munkavállalók vagy a munkavállalók képviselői tájékozódáshoz és konzultációhoz való jogának gyakorlása az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban;
egyéb, az adott körülmények között az üzleti tisztesség követelményeivel összeegyeztethető gyakorlat.

Az üzleti titkok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése abban az esetben is jogszerű, amennyiben azt az uniós vagy a nemzeti jog előírja vagy megengedi.

Jogszerűtlen megszerzés, hasznosítás vagy felfedés

Az üzleti titoknak az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélküli megszerzése jogosulatlannak minősül, ha arra az alábbiak útján kerül sor:

az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt álló dokumentumokhoz, tárgyakhoz, anyagokhoz vagy elektronikus állományokhoz való engedély nélküli hozzáférés, azok eltulajdonítása vagy azokról másolat készítése;
egyéb, az adott körülmények között az üzleti tisztesség követelményeivel nem összeegyeztethető gyakorlat.

Az üzleti titok hasznosítása vagy felfedése jogosulatlannak minősül, amennyiben azt az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélkül valósítja meg olyan személy, akiről bármelyik alábbi feltételt megállapítják:

jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot;
az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért;
az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget sért.

Az üzleti titok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése akkor is jogosulatlannak minősül, ha valamely személy az üzleti titok megszerzésekor, hasznosításakor vagy felfedésekor tudott vagy tudnia kellett volna arról, hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől jutottak hozzá, aki az üzleti titkot jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel.

Kivételek

Az irányelv előírja az intézkedések, eljárások és jogorvoslatok igénybevételére irányuló kérelem elutasítását, ha az üzleti titok feltételezett megszerzésére, hasznosítására vagy felfedésére az alábbi esetek valamelyikében került sor:

az Alapjogi Chartában meghatározott, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása során, ideértve a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tiszteletben tartását is;
kötelességszegés, tisztességtelen magatartás vagy jogellenes tevékenység feltárása , feltéve, hogy az illető személy a közérdek védelme céljából cselekedett;
az üzleti titok felfedése a munkavállalók által a munkavállalók képviselői előtt, feltéve, hogy az üzleti titok felfedése a képviselők funkcióinak ellátásához szükséges volt;
valamely, az uniós vagy a nemzeti jog által elismert jogos érdek védelme.

Intézkedések, eljárások és jogorvoslatok

Az uniós országok olyan intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat határoznak meg, amelyek biztosítják az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, hasznosításának és felfedésének sértettjei számára a polgári jogi jogorvoslat* elérhetőségét.

Az irányelv értelmében az intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak meg kell felelniük az alábbiaknak:

tisztességesek, hatékonyak és visszatartó erejűek;
összetettségük és költségük nem haladja meg a szükséges mértéket, nem szabnak észszerűtlen határidőket, valamint nem okoznak indokolatlan késedelmet.

Az igényekre vonatkozó elévülési idő nem haladhatja meg a hat évet.

Az üzleti titok jogosultjai polgári jogi jogorvoslatot* kérhetnek a vonatkozó üzleti titok jogszerűtlen megszerzése, hasznosítása vagy felfedése esetén, ideértve a következőket:

kártérítés megítélése;
eltiltó intézkedések, amelyek megakadályozzák a jogsértőt abban, hogy hasznosítsa vagy felfedje az üzleti titkot; valamint
a jogsértő termékek visszahívása a kereskedelmi forgalomból.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv 2016. július 5-től alkalmazandó. Az uniós országoknak 2018. június 9-ig kell átültetniük nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

További információkért lásd:

Üzleti titkok az Európai Bizottság weboldalán
Sajtóközlemény az Európai Bizottság weboldalán.

* KULCSFOGALMAK

Jogorvoslat: jogellenes helyzet kijavítására irányuló jogcselekmény. A jogorvoslat tartalmazhatja a jogellenes helyzet vagy az okozott károk következtében megítélt kártérítést, valamint a keletkezett sérülésre vagy kárra irányuló visszakövetelést és kártalanítást.

Jogorvoslati eszközök: azon eszközök, amelyek segítségével a bíróság jogot érvényesít, szankciót szab ki, vagy egy másik bírósági határozatot hoz akaratának érvényesítése érdekében.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve 2016. június 8. a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1–18. o.)

utolsó frissítés 22.11.2016

Top

All