A közlemény a szellemitulajdon-jogoknak az EU-n kívüli országokban történő védelméről és érvényesítéséről szóló 2004. évi bizottsági stratégiát vizsgálja felül. Azt mutatja be, hogy milyen módon lehet ezen a téren javulást elérni a változó környezet figyelembevétele érdekében.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak: Kereskedelem, növekedés és szellemi tulajdon - A szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésének stratégiája (COM(2014) 389 final, 2014. július 1.).

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

FŐBB PONTOK

A közlemény a következő intézkedésekre tesz javaslatot:

—	több párbeszéd kialakítása a hatóságokkal, a civil társadalommal és másokkal a szellemitulajdon-jogok EU-n kívüli megsértésének hatásaival kapcsolatos figyelemfelkeltés érdekében;

—	javulás elérése a jogsértésekkel kapcsolatos adatgyűjtés és jelentéstétel terén, valamint azon kiemelt országok beazonosítása, ahol intézkedésre van szükség;

—	a meglévő uniós jogszabályokra való építés, például az üzleti titokkal kapcsolatos jogalkotásra irányuló bizottsági javaslat jóváhagyása (nyilvánosságra nem hozott know-how és üzleti információk);

—	megfelelőbb együttműködés ösztönzése a Bizottság és az uniós országok között az információk megosztása révén;

—	a szellemitulajdon-jogok védelmének megerősítésére irányuló erőfeszítések folytatása a nemzetközi színtéren;

—	a szellemitulajdon-jogok védelmének beemelése a kétoldalú uniós kereskedelmi megállapodásokba, ahogyan arra nemrégiben Grúziával, Kanadával, Moldovával és Szingapúrral is sor került;

—	a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos párbeszéd kialakítása kulcsfontosságú országokkal, ahogyan az már Brazíliával, Kínával és Oroszországgal is létezik;

—	technikai segítségnyújtás a szellemitulajdon-jogi rendszerüket fejleszteni kívánó, de az ehhez szükséges erőforrásokkal nem rendelkező fejlődő országok számára;

—	a különböző kétoldalú és többoldalú vitarendezési intézkedések alkalmazása problémák kezelésére; valamint

—	segítség nyújtása az EU-n kívül szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos nehézségekkel küzdő vállalkozások számára képzett uniós tisztviselők vagy ügyfélszolgálatok révén.

HÁTTÉR

Ha a kreativitás és az innováció virágzik, az új termékeket és szolgáltatásokat oltalom alá kell helyezni. A szellemitulajdon-jogok biztosítják ezt a fajta védelmet. Ezenkívül segíteni tudnak a fejlődő országoknak saját szellemi tulajdonuk potenciáljának maximalizálása, valamint nemzetközi kereskedelembe való integrációjuk előmozdítása terén is.

A szellemitulajdon-jogok európai vállalkozásokkal szemben elkövetett megsértésének hatóköre és jellege jelentősen kiszélesedett a 2004-es stratégia elfogadása óta. A digitális technológia különösen lehetővé teszi az alacsony költségigényű, kiváló minőségű és nagy mennyiségű reprodukciót. Becslések szerint 2008-ban a hamisított és kalózáruk a teljes nemzetközi kereskedelem 2%-át tették ki.

utolsó frissítés 10.09.2015

Top

All