Meghatározza az Európai Unió (EU) Északi-sarkvidékre* vonatkozó új szakpolitikájának általános iránymutatásait, amelyek az alábbi 3 fő területre összpontosítanak:

1.
éghajlatváltozás és környezetvédelem;
2.
fenntartható fejlődés; valamint
3.
nemzetközi együttműködés.

FŐBB PONTOK

Éghajlatváltozás és környezetvédelem

Az éghajlatváltozás a régióban minden eddiginél gyorsabban és átfogóbb módon folyik. A felmelegedés folytatódásával az Északi-sarkvidéken akár a következő 20–40 évben bekövetkezhet, hogy a nyarak jégmentessé válnak.

Az Északi-sarkvidék maga is hozzájárul az éghajlatváltozáshoz a terület felmelegedésével járó fokozatos metángáz-kibocsátás révén.

Az EU kész együtt dolgozni az Északi-sarkvidék országaival, ezek polgáraival és az őslakos közösségekkel abból a célból, hogy segítsen az ott élőknek kidolgozni egy ambiciózus tervet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozóan, amelynek alapján:

nemzetközi intézkedéseket határoznának meg a korom* és a metán kibocsátásának korlátozására;
támogatnák a nemzetközi hozzáférést az Északi-sarkvidéken található kutatási létesítményekhez (kutatóállomásokkal, kutatóhajókkal, a Kopernikusz program révén végzett műholdas megfigyelésekkel);
védett tengeri területeket jelölnének ki és egy nemzetközi megállapodást kötnének a szabályozatlan halászat megelőzése érdekében a Jeges-tenger középső részén.

Fenntartható fejlődés

Az EU tudományos, kutatási és innovációs projektekkel tud hozzájárulni az Északi-sarkvidék társadalmi és gazdasági ellenálló képességének* növeléséhez.

Minthogy az Északi-sarkvidék a beruházások alacsony szintjétől szenved, az uniós stratégia:

átirányít uniós finanszírozási eszközöket az innováció és az infrastruktúra-fejlesztés támogatására a közlekedési kapcsolatok és a vállalkozások fejlesztése érdekében;
újratervezi a Kopernikusz programot és kutatási programokat indít a tengeri biztonság kérdéseire vonatkozóan a hajóforgalom felügyelete és ellenőrzése révén.

Nemzetközi együttműködés

Az EU a továbbiakban is részt vesz az Északi-sarkvidék szempontjából fontos nemzetközi fórumokon, mint például a Sarkvidéki Tanács, a Barents Euro-Sarkvidéki Tanács és az Északi Dimenzió. Ezen túlmenően:

együttműködik más országokkal, például Indiával, Japánnal és Kínával tudományos és kutatási területeken;
konzultál az északi-sarkvidéki őslakos népekkel és a helyi közösségekkel annak biztosítása érdekében, hogy tiszteletben tartsák jogaikat és az uniós szakpolitikák tükrözzék a nézeteiket.

Uniós támogatás

Az EU az egyik legnagyobb támogatója az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kutatásoknak: 2002 óta 200 millió EUR összegű kötelezettségvállalásra került sor az EU költségvetéséből.

A 2014 és 2020 közötti időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból több mint 1 milliárd EUR összegű beruházásra kerül sor a területen olyan stratégiai témák kapcsán, mint a kutatás és innováció, a kisvállalkozások támogatása és a tiszta energia.

HÁTTÉR

2014-ben az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament felkérték a Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy dolgozzanak ki egy következetesebb megközelítést az uniós fellépésekre és finanszírozási programokra vonatkozóan az Északi-sarkvidéken. Az EU Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált politikája a térségre vonatkozó folyamatos támogatás legújabb megerősítését jelenti, és szorosan követi az EU 2008-as szakpolitikai közleményét, valamint a 2012-ben közreadott, a tevékenységekre vonatkozó frissített jelentést és áttekintést.

Lásd még:

„Az Északi-sarkvidékre vonatkozó új integrált uniós szakpolitika elfogadása” (sajtóközlemény) az Európai Bizottság weboldalán.

* KULCSFOGALMAK

Északi-sarkvidék: az Északi-sark körüli, az északi sarkkörtől északra található terület, amely magában foglalja a Jeges-tengert, valamint az alábbi 8 északi-sarkvidéki ország területeit: az Amerikai Egyesült Államok, Dánia (beleértve Grönlandot és a Feröer szigeteket is), Finnország, Izland, Kanada, Norvégia, az Orosz Föderáció és Svédország.

Korom: a fosszilis tüzelőanyagok, bioüzemanyagok és biomassza tökéletlen égésekor, természetes úton és emberi tevékenység eredményeként keletkező szén égéstermék. A korom nagyfokú légköri felmelegedést okoz és az Északi-sarkvidék közelmúltbeli felmelegedésének több mint 30 %-áért felelős.

Társadalmi és gazdasági ellenálló képesség: egy ország képessége arra nézve, hogy választ adjon a változó éghajlat okozta sokkokra.

FŐ DOKUMENTUM

Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az Európai Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált politikája (JOIN(2016) 21 final, 2016.4.27.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Az Európai Unió és az Északi-sarkvidék (COM(2008) 763 végleges, 2008.11.20.)

Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos európai uniós politika kialakítása terén 2008 óta elért haladás és a következő lépések (JOIN(2012) 19 final, 2012.6.26.)

Közös szolgálati munkadokumentum – Az Európai Unió Északi-sarkvidékkel kapcsolatos szakpolitikájának kidolgozása keretében végzett tevékenységek leltára – a következő dokumentumot kíséri: Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos európai uniós politika kialakítása terén 2008 óta elért haladás és a következő lépések (SWD(2012) 182 final, 2012.6.26.)

Közös szolgálati munkadokumentum – Az űr és az Északi-sarkvidék – a következő dokumentumot kíséri: Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos európai uniós politika kialakítása terén 2008 óta elért haladás és a következő lépések (SWD(2012) 183 final, 2012.6.26.)

utolsó frissítés 13.02.2017

Top

All

Choose the experimental features you want to try