Konzultáció - a földrajzi jelzések uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való kiterjesztése

E dokumentum a földrajzi jelzések oltalmának a nem mezőgazdasági termékekre való kiterjesztése melletti és elleni érveket veszi górcső alá (amely oltalom uniós szinten már biztosított az olyan mezőgazdasági termékek tekintetében, amelyek - földrajzi eredetükkel összefüggő - speciális tulajdonságokkal bírnak). A dokumentum számos kérdést felvet a téma különböző szempontjai mentén. Ezek megválaszolására érdekelt csoportokat kértek fel, elősegítve ezáltal az EU azzal kapcsolatos döntésének meghozatalát, hogy milyen lépéseket tegyen.

JOGI AKTUS

Zöld könyv: Európa hagyományos szakértelmének kiaknázása: a földrajzi jelzések európai uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztése (COM(2014) 469 final, 2014.7.15.).

ÖSSZEFOGLALÓ

E dokumentum a földrajzi jelzések oltalmának a nem mezőgazdasági termékekre való kiterjesztése melletti és elleni érveket veszi górcső alá (amely oltalom uniós szinten már biztosított az olyan mezőgazdasági termékek tekintetében, amelyek - földrajzi eredetükkel összefüggő - speciális tulajdonságokkal bírnak). A dokumentum számos kérdést felvet a téma különböző szempontjai mentén. Ezek megválaszolására érdekelt csoportokat kértek fel, elősegítve ezáltal az EU azzal kapcsolatos döntésének meghozatalát, hogy milyen lépéseket tegyen.

MI ENNEK A KÖZLEMÉNYNEK A CÉLJA?

A konzultációs dokumentum célja az érintett csoportok azzal kapcsolatos megkérdezése, hogy a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozóan is legyen-e a földrajzi jelzések általi uniós szintű oltalom. A 45 kérdés onnan, hogy mely típusú jelekre vonatkozóan legyen oltalom, egészen addig terjed, hogy milyen lehetséges következményekkel járhat a földrajzi jelzések uniós szintű oltalomrendszere. A Bizottság a válaszokat a következő lépések megtételével kapcsolatos döntései meghozatalához fogja felhasználni.

FŐBB PONTOK

• A földrajzi jelzések általi oltalomnak a nem mezőgazdasági termékekre való alkalmazása gazdasági szempontból előnyös lehet. Növelheti a származási hely ismertségét, hozzájárulhat a munkahelyek fenntartásához az adott régióban, és megfelelőbb együttműködést tehet lehetővé a gyártók között. Ezenkívül az olyan visszaélések számát is visszaszoríthatja, mint amilyenek a hamisított áruk.
• Egy egységes rendszer elősegítheti a földrajzi jelzések által oltalmazott termékek kereskedelmét az EU-n kívüli országokkal.
• A nem mezőgazdasági termékek oltalmazását célzó jelenlegi nemzeti rendszerek a földrajzi jelzések általi oltalomnak Európa-szerte különböző szintjeit eredményezik. Jelen pillanatban nem létezik a földrajzi jelzések oltalmát biztosító, átfogó uniós rendszer.
• Amikor valamely földrajzi jelzés erősen jelen van a fogyasztók fejében, a hamisítók abból előnyt kovácsolhatnak; ez pedig gazdasági veszteséghez vezethet a gyártók számára.
• Mivel jogi oltalom uniós szinten jelenleg mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tekintetében áll rendelkezésre, az egyéb termékekre kiterjedő egységes oltalomnak összeegyeztethetőnek kellene lennie a meglévő kerettel.

HÁTTÉR

A földrajzi jelzések oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való kiterjesztésének kérdését az Európai Bizottság vetette fel egyik 2011-es közleményében. Ezt követte a nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzéseinek belső piaci oltalmáról szóló tanulmány, amelynek szerzői a földrajzi jelzések oltalmának uniós szintű bevezetése mellett érveltek. 2013-ban nyilvános meghallgatást tartottak, amely tovább erősítette ezt az álláspontot. Ez vezetett a későbbiekben e bizottsági dokumentum közzétételéhez, amelynek célja, hogy valamennyi érdekelt fél véleményét összegyűjtse.

KULCSFOGALMAK

A földrajzi jelzések olyan jelek, amelyeket különleges földrajzi származással és e földrajzi származásnak tulajdonítható tulajdonságokkal bíró árukon tüntetnek fel. A földrajzi jelzések használata tisztességesebb versenyt biztosíthat a gyártók számára, a fogyasztók pedig megbízhatóbb információkat kapnak a megvásárolt termékekről.

További információkért látogasson el az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságának honlapjára.

utolsó frissítés 08.12.2014