EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A fiatalok erőszakos radikalizálódásával szembeni küzdelem – az ifjúsági ágazat szerepe

A fiatalok erőszakos radikalizálódásával szembeni küzdelem – az ifjúsági ágazat szerepe

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Következtetések a fiatalok erőszakos radikalizálódásának megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatos integrált, ágazatokon átívelő megközelítésben az ifjúsági ágazat által betöltött szerepről

MI EZEKNEK A KÖVETKEZTETÉSEKNEK A CÉLJA?

A következtetések az ifjúsági munkának*, az önkéntes és kulturális tevékenységeknek, valamint a sportnak a marginalizálódott vagy magukat annak érző, illetve a radikalizálódás veszélyének kitett fiatalok megszólítása terén betöltött szerepét emeli ki.

FŐBB PONTOK

  • A következtetések célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió (EU) társadalmi szempontból befogadó környezet legyen és az is maradjon valamennyi fiatal számára, akik komoly potenciált jelentenek társadalmaink számára.
  • Már a korai szakaszban fel kell ismerni a fiatalokat érintő veszélyeket és fenyegetéseket, és hatékony intézkedések segítségével beavatkozva kell elejét venni a radikalizálódásnak, illetve reagálni e fenyegetésekre és veszélyekre, tiszteletben tartva a fiatalok kulturális sokszínűségét.
  • Felhívják a figyelmet arra, hogy az erőszakos radikalizálódás hogyan eredhet megkülönböztetést, megaláztatást, kiközösítést, igazságtalanságot, kilátástalanságot és frusztrációt megélő fiataloktól. Kiemelik, hogy a szülők, a testvérek, a kortársak és más érintett szereplők milyen jelentős szerepet töltenek be a fiatalok személyiségének a pozitív alakulásában.
  • Ismételten hangsúlyozzák, hogy az oktatási ágazattal és más érintett ágazatokkal együttműködve milyen létfontosságú szerepet tud betölteni az ifjúsági ágazat az erőszakos radikalizálódást – különösen annak korai szakaszaiban – megelőző integrált és ágazatokon átívelő megközelítés terén, a következők révén:
    • a fiatalok támogatása fejlődésükben és tevékenységeikben;
    • a demokrácia és a pluralizmus elveinek, a befogadásnak és az aktív polgárságnak az előmozdítása; valamint
    • a megkülönböztetéshez és a kilátástalansághoz hasonló, a fiatalok életét befolyásoló negatív tényezőkkel való foglalkozás.

A következtetések a következőkhöz hasonló intézkedésekre kérik az uniós országokat:

  • nemzeti, regionális és helyi szinten is dolgozzanak egy integrált és ágazatokon átívelő megközelítésen, amelynek célja az erőszakos radikalizálódás veszélyének kitett valamennyi fiatalnak az ifjúsági, az oktatási és egyéb érintett ágazatok közötti együttműködés előmozdítása révén történő megszólítása lenne;
  • térképezzék fel, hogy milyen szerepet tölthet be az ifjúsági munka a különböző szövetségekben és hálózatokban nemzeti, regionális és helyi szinten;
  • ismerjék el és erősítsék meg az ifjúsági ágazatnak a fiatalok támogatása terén játszott szerepét (azaz, hogy eligazodjanak a felnőtté váláshoz vezető úton, illetve megtalálják helyüket a társadalomban, hogy meg tudják szólítani az erőszakos radikalizálódás veszélyének kitett fiatalokat, ösztönözzék az önkéntességet stb).

Az uniós országokat és az Európai Bizottságot a következőkre kérik:

  • fokozzák az együttműködést európai szinten az ismeretek és a gyakorlat megosztása terén, az uniós kontextusban kifejtett együttes munka révén – többek között az aktív polgári szerepvállalással, valamint a marginalizálódás és az erőszakos radikalizálódás megelőzésével foglalkozó szakértői csoport, a digitalizálással és a digitális megőrzéssel foglalkozó szakértői csoport és a radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat (RAN) keretében, valamint az érintett harmadik országokkal és az Európa Tanáccsal közösen, az erőszakos radikalizálódás megelőzésével kapcsolatos ismeretek és bevált gyakorlat megosztása céljából – egyebek közt a közösségi média felhasználásával, az ellenpropaganda* alkalmazásával és a digitális ifjúsági munkával kapcsolatban is.
  • Fokozzák a véleménycserét és a bevált gyakorlatok egymással történő megosztását, és dolgozzanak ki iránymutatásokat arról, hogy miként lehet az integrált és ágazatokon átívelő megközelítés érvényesítését célzó hálózatokat kialakítani;
  • ösztönözzék a következők kialakítását:
    • párbeszéd és hatékony ellenpropaganda az erőszakos radikalizálódás kockázatának kitett fiatalok szülei, testvérei, társai és más, velük kapcsolatban lévő egyéb személyek támogatására; és
    • képzési és oktatási modulok az ifjúsági munkával foglalkozók számára, amelyek alapul vehetők a nemzeti, regionális és helyi szintű oktatásban használandó anyagokban is;
  • segítsék elő és támogassák a következőket – többek között – az erőszakos radikalizálódás hatókörével, eredetével, a vele szemben védelmet biztosító tényezőkkel, a kiváltó okokkal, illetve a radikalizálódásra jellemző kognitív és érzelmi dinamikával kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében:
    • horizontális szemináriumok szervezése az ifjúságsegítők, a szakértők, a politikai döntéshozók és a kutatók között;
    • az erőszakos radikalizálódással kapcsolatos kutatási eredmények terjesztése.

A Bizottságot a következőkre kérik:

  • biztosítsa, hogy az aktív polgári szerepvállalással, valamint a marginalizálódás és az erőszakos radikalizálódás megelőzésével foglalkozó szakértői csoport munkájából származó eredmények minél többekhez eljussanak. Ezek az eredmények egyfajta integrált együttműködési keretbe ágyazottan kínálnak használható iránymutatást mind az ifjúságsegítők, mind pedig a szociális munkával foglalkozó szervezetek, illetve szakemberek számára arra vonatkozóan, hogy miként teremtsenek kapcsolatot az erőszakos radikalizálódás kockázatának kitett fiatalokkal, és hogyan dolgozzanak együtt velük;
  • tekintse át, hogyan használhatók fel a leghatékonyabban az olyan meglévő uniós programok, mint például azErasmus+, a „Kreatív Európa” és az „Európa a polgárokért” a különböző hátterű fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítésére.

HÁTTÉR

A közelmúltban számos uniós országban történt atrocitások, a beszámolók szerint is egyre gyakoribbá váló gyűlöletbeszéd és egyre nagyobb számban elkövetett gyűlölet-bűncselekmények, valamint az egyre terjedő propaganda és erőszakos idegengyűlölet világosan jelzi, hogy sürgős hozzájárulásra van szükség a társadalom valamennyi szegmense, így az ifjúsági ágazat részéről is az erőszakos radikalizálódás elleni küzdelemhez, a társadalmi stabilitás fenntartásához és ahhoz, hogy megőrizzük a felnevelkedéshez szükséges pozitív és biztonságos környezetet.

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

* KULCSFOGALMAK

Ifjúsági munka: az ifjúsági munka körébe számos olyan tevékenység (pl. társadalmi, kulturális, oktatási, sporttal kapcsolatos és politikai tevékenység) tartozik, amelyeket nem formális és informális tanulás keretében fiatalokkal, fiatalok által és a fiatalok érdekében végeznek.
Ellenpropaganda: olyan kommunikációs tevékenységek, amelyek közvetlenül vagy közvetetten, online vagy offline, tényszerű, ellenérveket felsorakoztató kritikának vetik alá a szélsőséges propagandát.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fiatalok erőszakos radikalizálódásának megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatos integrált, ágazatokon átívelő megközelítésben az ifjúsági ágazat által betöltött szerepről (HL C 213., 2016.6.14., 1–5. o.)

utolsó frissítés 28.11.2016

Top