Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az oktatás és a képzés terén folytatott uniós együttműködés – 2016–2020-ra vonatkozó prioritások

Az oktatás és a képzés terén folytatott uniós együttműködés – 2016–2020-ra vonatkozó prioritások

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2015. évi közös jelentés az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés végrehajtásáról és új prioritásairól

MI A JELENTÉS CÉLJA?

  • A jelentés célja, hogy az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (Oktatás és képzés 2020) végrehajtása terén elért előrehaladást félidőnél értékelje, valamint hogy meghatározza a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó új prioritásokat.

FŐBB PONTOK

Az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszert 2009-ben tanácsi következtetések hozták létre négy egyedi célkitűzéssel:

  • az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása;
  • az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának javítása;
  • a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása;
  • az innováció és a kreativitás fejlesztése – a vállalkozói készségeket is beleértve – az oktatás és képzés minden szintjén.

A 2015. évi közös jelentést a Tanács dolgozta ki, az Európai Bizottság pedig megerősíti e célkitűzéseket, továbbá hat kiemelt területet határoz meg a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozóan, minden területen azonosítva a megoldandó konkrét kérdéseket.

  • 1.

    Releváns és magas szintű készségek és kompetenciák, a foglalkoztathatóságot, az innovációt és az aktív polgári szerepvállalást helyezve a középpontba

Az együttműködés főbb kérdései többek között a következők:

  • az alapkészségek terén a gyenge teljesítmény csökkentése;
  • a transzverzális készségek és a kulcskompetenciák fejlesztésének megerősítése;
  • az egész életen át tartó tanulási stratégiák ösztönzése;
  • a minőségi kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés javítása, különösen a hátrányos helyzetűek esetében.
  • 2.

    Befogadó oktatás, egyenlőség, méltányosság, megkülönböztetésmentesség és a polgári kompetenciák javítása

Az együttműködés főbb kérdései többek között a következők:

  • a tanulók sokszínűségének és a nemek között fennálló különbségeknek a kezelése;
  • a migránsok segítése az oktatás és a foglalkoztatás nyelvének elsajátításában;
  • a polgári, az interkulturális és a társadalmi kompetenciák javítása, a kritikus gondolkodás ösztönzése.
  • 3.

    Nyitott és innovatív oktatás és képzés, többek közt a digitális kor vívmányainak teljes körű kihasználása révén

Az együttműködés főbb kérdései többek között a következők:

  • innovatív és aktív pedagógiai módszerek érvényesítése;
  • a digitális kompetenciák fejlesztése, valamint a nyitott és digitális oktatási segédanyagok előmozdítása;
  • az oktatási intézmények és a helyi közösségek közötti együttműködés ösztönzése;
  • az oktatás, a kutatás és az innováció közötti szinergiák növelése;
  • 4.

    A pedagógusoknak, az oktatóknak, az iskolavezetőknek és az oktatási személyzet egyéb tagjainak határozott támogatása

Az együttműködés főbb kérdései többek között a következők:

  • a tanári hivatás vonzerejének növelése és a szakma társadalmi elismertségének javítása;
  • a legmegfelelőbb jelöltek toborzásának, kiválasztásának és beilleszkedésének támogatása;
  • a tanárok folyamatos szakmai fejlődésének és az oktatási kiválóságnak a támogatása.
  • 5.

    A készségek és a képesítések átláthatósága és elismerése a tanulási célú és a foglalkozási mobilitás elősegítése érdekében

Az együttműködés főbb kérdései többek között a következők:

  • az átláthatóság, a minőségbiztosítás, a készségek és a képesítések érvényesítése és elismerése;
  • a hallgatói mobilitás, valamint a felsőoktatás és a szakképzés nemzetközivé tételének támogatása stratégiai partnerségek kialakítása és közös tanfolyamok révén.
  • 6.

    Fenntartható beruházás, az oktatási és képzési rendszerek minősége és hatékonysága

Az együttműködés főbb kérdései többek között a következők:

  • az uniós országok arra való ösztönzése, hogy a szakpolitikák figyelemmel kísérését és a reformok kidolgozását tényekre alapozzák;
  • az oktatás és képzés területére irányuló fenntartható beruházás biztosítását szolgáló innovatív módszerek ösztönzése;
  • az európai beruházási tervben rejlő lehetőségek feltérképezése az oktatás és képzés területén.

HÁTTÉR

További információkért lásd:

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) – Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai (HL C 417., 2015.12.15., 25–35. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács következtetései (2009. május 12.) az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) (HL C 119., 2009.5.28., 2–10. o.)

utolsó frissítés 23.02.2017

Top