A rendelet biztosítja, hogy az Európai Fejlesztési Alap (EFA) a Cotonoui Megállapodás* feltételei szerinti együttműködési tevékenységeket finanszírozza.
Az Európai Unió (EU) együttműködési tevékenységeinek elsődleges célja a szegénység visszaszorítása és hosszú távon annak megszüntetése.
Az együttműködésnek továbbá a következőkhöz kell hozzájárulnia:
- a fenntartható és inkluzív gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés elősegítése;
- a demokrácia, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, az emberi jogok és a nemzetközi jog vonatkozó elveinek megerősítése és támogatása;
- egy jogalapú megközelítés megvalósítása, amelybe valamennyi emberi jog beletartozik.

FŐBB PONTOK

Az EFA-t az uniós tagállamok közvetlen hozzájárulásaiból finanszírozzák egyedi hozzájárulási hányadok („kulcsok” alapján, valamint saját pénzügyi szabályai vonatkoznak rá. Nem képezi az uniós költségvetés részét.
A 11. EFA pénzügyi forrásai összesen 30,5 milliárd EUR-t tesznek ki a 2014–2020-ig tartó időszakra vonatkozóan. (Megjegyzendő, hogy 2021-től az EFA-t beépítették az uniós költségvetésbe.)
Az Európai Befektetési Bank további 2,6 milliárd EUR-t bocsát rendelkezésre saját forrásaiból nyújtott hitelek formájában.
A 11. EFA keretében az uniós tagállamok „hozzájárulási kulcsait” összehangolták az uniós költségvetéshez alkalmazott kulcsokkal (az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem alapján).
A 11. EFA-t a 10. EFA előzte meg, amely 6 évig, 2008-tól 2013-ig tartott, és 22,7 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezett. Ez az EU fejlesztési együttműködési segélyekre fordított kiadásainak mintegy 30 %-át tette ki, a fennmaradó összeg közvetlenül az EU költségvetéséből származott.
Az Európai Bizottság határoz minden Afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) ország és régió pénzügyi támogatása tekintetében a Cotonoui Megállapodásban szereplő kritériumok alapján. Az AKCS-államok számára egyedi, testre szabott együttműködést biztosítanak a következők alapján:
- szükségleteik;
- az általuk megteremthető vagy számukra hozzáférhető pénzügyi források, az abszorpciós kapacitásukkal együtt;
- kötelezettségvállalásaik és teljesítményük; valamint
- az uniós támogatás potenciális hatása.
A leginkább rászoruló, így különösen a legkevésbé fejlett, alacsony jövedelmű, valamint a válság sújtotta, válságot követő vagy instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő országok számára elsőbbséget kell biztosítani a forráselosztási folyamat során.

Élelmiszerbiztonsági válság és gazdasági sokk az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokban Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja nyomán

Az EFA-források a kötelezettségvállalás visszavonását követően a Tanács (EU) 2022/1223 számú egyhangú határozata alapján újra felhasználhatók. Ez történt a 11. EFA keretében az Afrikai Békekeret finanszírozása, valamint az AKCS-országok élelmezésbiztonsági válságának és az Ukrajna elleni orosz agresszív háborút követő gazdasági sokknak a kezelése érdekében.
Ezek az alapok az AKCS-országokat humanitárius segítségnyújtás (150 millió EUR), az élelmiszerrendszerek fenntartható termelése és ellenállóképessége (350 millió EUR), valamint makrogazdasági támogatás (100 millió EUR) formájában fogják támogatni.
A finanszírozás az EU globális élelmezésbiztonsági válaszlépésének részét képezi az élelmiszerválság kezelésének elősegítése érdekében. Ez kiegészíti a világszerte már mozgósított humanitárius segítségnyújtást és a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa keretében a fenntartható mezőgazdaság, az alapvető táplálkozás, a vízellátás és a higiénia, valamint a szociális biztonság védelmére irányuló projektekre elkülönített forrásokat.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2015. március 6. óta alkalmazandó, és a 11. EFA belső megállapodás alkalmazásának utolsó napjáig lesz hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

A szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés megvalósítása (Európai Bizottság)
Global Gateway (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

A Cotonoui Megállapodás. A 2000. június 23-án a benini Cotonouban aláírt partnerségi megállapodás az AKCS-államok csoportjának – mai nevén az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének – tagjai és az EU között, amely bitosítja az EU és 79 AKCS-ország közötti kapcsolatok keretét. A partnerség a következő három, egymást kiegészítő pillérre épül:

fejlesztési együttműködés,
gazdasági és kereskedelmi együttműködés, valamint
politikai dimenzió.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács (EU) 2015/322 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról (HL L 58., 2015.3.3., 1–16. o.).

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1–78. o.)

Az eredeti szöveg tartalmazza az (EU) 2021/947 rendelet egymást követő kiigazításait. Ez az javított változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Tanács (EU) 2018/1877 rendelete (2018. november 26.) a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról és az (EU) 2015/323 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 307., 2018.12.3., 1-21. o.).

A Tanács 617/2007/EK rendelete (2007. május 14.) az AKCS–EK partnerségi megállapodás alapján létrehozott 10. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról (HL L 152., 2007.6.13., 1–13. o.).

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 24.08.2022

Top