A kockázatok csökkentése - természeti és ember által okozott katasztrófák

A természeti katasztrófák súlyossága és gyakorisága az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt, részben az éghajlatváltozás, az urbanizáció, a népességnövekedés és a környezetkárosodás miatt. Európa sűrűn lakott és gazdaságilag fejlett kontinens. Ez azt jelenti, hogy ha katasztrófa történik, az akár rendkívül súlyos is lehet, és komoly gazdasági károkat okozhat.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2015 utáni hyogói cselekvési keret: kockázatkezelés az ellenálló képesség kiépítéséért (COM(2014) 216 final, 2014.4.8.).

A Tanács következtetései a 2015 utáni hyogói cselekvési keretről: kockázatkezelés az ellenálló képesség kiépítéséért (2014. június) (lásd a 29-33. oldalt).

ÖSSZEFOGLALÓ

A természeti katasztrófák súlyossága és gyakorisága az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt, részben az éghajlatváltozás, az urbanizáció, a népességnövekedés és a környezetkárosodás miatt. Európa sűrűn lakott és gazdaságilag fejlett kontinens. Ez azt jelenti, hogy ha katasztrófa történik, az akár rendkívül súlyos is lehet, és komoly gazdasági károkat okozhat.

A természeti katasztrófák által éves szinten okozott veszteségek az 1980-as években tapasztalt 9 milliárd EUR-ról a 2000-es évekre több mint 13 milliárd EUR-ra emelkedtek. E riasztó tendencia kezelése érdekében elengedhetetlenek a megelőző és kockázatkezelési politikák.

Az Európai Unió polgári védelmi jogszabályai esetében a fő hangsúly a felkészültségen, valamint a megelőzési politikán és cselekvésen van. Belföldi szinten a mechanizmus új kötelezettségvállalásokat állapít meg a következőkkel kapcsolatban: a kockázatértékelések továbbfejlesztése, a kockázatkezelési képességek értékelése, kölcsönös felülvizsgálatok használata annak céljából, hogy az uniós országok tanuljanak egymástól a katasztrófakockázatok kezelése terén, a katasztrófakezeléssel kapcsolatos tudás- és bizonyítékalap. A katasztrófamegelőzés finanszírozását szolgáló innovatív megoldások is kiemelt helyen szerepelnek, beleértve a biztosítás katasztrófakezelési eszközként, valamint a kockázattudatosság, -megelőzés és -enyhítés támogatásának ösztönzőjeként történő használatát.

A katasztrófakockázatok megelőzésére és kezelésére vonatkozó megfontolások számos kiemelt uniós politikában szerepelnek, mint például a kohéziós politika, egészségügy, környezeti hatásvizsgálat, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, ökoszisztémák, mezőgazdaság, élelmezés- és táplálkozásbiztonság, vízügy, árvízkockázat-kezelés, súlyos ipari balesetek megelőzése, kockázatfinanszírozás, nukleáris biztonság, közlekedés, energia, kutatás és innováció.

MI ENNEK A KÖZLEMÉNYNEK A CÉLJA?

A Bizottság közleményt fogadott el, „A 2015 utáni hyogói cselekvési keret: kockázatkezelés az ellenálló képesség kiépítéséért” címmel. A tanácsi következtetésekkel kiegészülve a közlemény támogatja a közös uniós álláspontot az ENSZ szintjén zajló, a katasztrófakockázatok csökkentésére irányuló, 2015 utáni új cselekvési keretre vonatkozó nemzetközi tárgyalásokon.

A Bizottság az ajánlásait a katasztrófakockázat-kezelés terén számos uniós szakpolitika - például a polgári védelem, környezetvédelem, belső biztonság, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, egészségügy, kutatás és innováció, valamint külső tevékenység - segítségével elért korábbi eredményekre alapozta. Ezekkel az eredményekkel az EU jelentős mértékben hozzájárul a katasztrófakockázat-kezelés koherens politikájának európai és nemzetközi szinten történő kidolgozásához.

A Bizottság kiemelt javaslatai

• 1.

  Nagyobb átláthatóság és jobb kormányzás a 2015 utáni új hyogói cselekvési keretben: a Bizottság kormányzási szabályokra, az országok által rendszeresen végzett szakértői értékelésekre, valamint a veszteségekre és a kockázatokra vonatkozó, nemzetközi szinten összehasonlítható adatok gyűjtésére és megosztására tesz javaslatot.

• 2.

  Középpontban az eredmények: az Európai Bizottság célok és a katasztrófakockázatok csökkentését célzó mérhető intézkedések bevezetését javasolja.

• 3.

  A katasztrófakockázat-csökkentő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fenntartható és intelligens növekedéshez: az összes jelentős infrastruktúrát és projektet kockázatérzékennyé, illetve az éghajlatváltozás hatásaival és a katasztrófákkal szemben ellenállóvá kell tenni (azaz úgy kell kialakítani, hogy a lehető leginkább ellenálló legyen a katasztrófákkal szemben). Továbbra is támogatni kell a katasztrófakezelést segítő innovatív technológiákat és eszközöket (korai előrejelző rendszerek telepítése, ellenálló infrastruktúra és épületek, zöld infrastruktúra, kockázati kommunikáció stb.), ez egyben javítani fogja az üzleti lehetőségeket, és a környezetbarát növekedéshez is hozzájárul.

• 4.

  Külön figyelmet kell fordítani a legkiszolgáltatottabbakra: a Bizottság azt is elvárja, hogy a hyogói cselekvési keret vegye figyelembe a nemek közötti egyenlőséget, és figyeljen oda a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekre, mint például a gyermekek, idősebbek, fogyatékossággal élők, hajléktalanok és szegények. Fokozott figyelmet kell szentelni az ellenálló képesség kiépítésének valamennyi városi és sebezhető vidéki térségben, valamint a part menti területeken.

• 5.

  A természeti veszélyek mellett az átfogó nemzetközi keretnek a konfliktusokkal és az erőszak más formáival, az államok bizonytalan helyzetével (gyenge állami kapacitással és intézményekkel rendelkező országok), valamint a technológiai (például nukleáris) kockázatokkal, az élelmezésbiztonság hiányával és a járványokkal is foglalkoznia kell.

HÁTTÉR

Az EU támogatja a hyogói cselekvési keretet, amely világszerte elősegíti a katasztrófakockázatok csökkentését és tudatosítását. Az EU azt is ösztönzi, hogy a katasztrófakockázat csökkentését a 2015 utáni, a szegénység felszámolását és a fenntartható fejlődést célzó keretbe is beemeljék. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság 2014-ben közleményt adott ki, „A 2015 utáni hyogói cselekvési keret: kockázatkezelés az ellenálló képesség kiépítéséért” címmel. Ez pedig hozzájárult a katasztrófakockázat csökkentésének megújult nemzetközi (ENSZ) keretével kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó közös uniós álláspont kialakításához.

„A nemzetek és közösségek katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének kiépítése” nevet viselő hyogói cselekvési keret egy 10 évre szóló terv, amelyet az ENSZ 168 tagállama fogadott el, ezáltal önkéntesen kötelezettséget vállalva az öt cselekvési prioritás terén folytatott munkára, amelynek célja, hogy a világ nagyobb biztonságban legyen a természeti kockázatokkal szemben és javuljon a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség. A hyogói cselekvési keret a 2005-2015 közötti időszakra vonatkozik, ezt a katasztrófakockázat-csökkentés 2015 utáni kerete fogja váltani, amelyet a 2015. március 14. és 18. között Sendaiban (Japán) tartott, a katasztrófakockázat-csökkentéssel foglalkozó harmadik világkonferencián hagytak jóvá.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1313/2013/EU határozata az uniós polgári védelmi mechanizmusról (Hivatalos Lap L 347., 2013.12.20., 924-947. o.).

utolsó frissítés 08.12.2014