EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.4.29.
COM(2020) 315 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatásról
A Bizottság hozzájárulása a 2020. május 6-i EU–Nyugat-Balkán vezetői találkozót megelőzően
A Bizottság közleménye
a Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatásról
A Nyugat-Balkán Európa szerves részét képezi, és geostratégiai prioritást jelent az Európai Unió számára. Az egész régió európai integrációs perspektívája ismét megerősítést nyert, amikor 2020 márciusában a tagállamok támogatták a csatlakozási folyamatra vonatkozó megerősített módszertant érintő bizottsági javaslatokat
, és úgy döntöttek, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat az Albán Köztársasággal és az Észak-macedón Köztársasággal. Kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió közös stratégiai érdekeinkre építve folytassa e régió stabilitásának és jólétének előmozdítását.
Bár a világjárvány magát az EU-t is súlyosan érinti, az Unió különleges felelőssége és érdeke, hogy vezető szerepet vállaljon a globális válaszintézkedések terén, és segítséget nyújtson a rászoruló partnereknek, kiváltképpen a közvetlen szomszédságában. Az EU ezen nemzetközi erőfeszítéseinek részeként alapvető és példa nélküli támogatást nyújt a Nyugat-Balkánnak. Az EU több mint 3,3 milliárd EUR pénzügyi támogatást biztosít a régió országai számára, hogy kezeljék a jelenlegi egészségügyi válságot és az abból eredő humanitárius szükségleteket, valamint a régió társadalmaira és gazdaságaira gyakorolt hosszabb távú strukturális hatásokat. Tekintettel az említett országok európai integrációs perspektívájára, az EU kiemelt partnerként kezeli a Nyugat-Balkánt, lehetővé téve számára a hozzáférést az uniós tagállamoknak fenntartott számos kezdeményezéshez és eszközhöz.
Az uniós vezetők és a régió vezetői 2020. május 6-án találkoznak, hogy áttekintsék az előttük álló közös kihívásokat. Ez a közlemény a megbeszélésekhez való hozzájárulásként ismerteti, hogy az Európai Unió miként vállal szolidaritást a Nyugat-Balkánnal a Covid19 közvetlen hatásainak kezelése során, és meghatározza a kölcsönös együttműködés területeit. A dokumentum kitér a gazdaságélénküléshez nyújtandó hosszú távú uniós támogatásra, és felvázolja a régió számára készítendő részletesebb gazdasági és beruházási tervet, amelyet a Bizottság az év második felében fog előterjeszteni. Emellett előre tekintve bemutatja a régió európai integrációs perspektívájának megvalósítását szolgáló uniós szerepvállalás és támogatás intenzitásának további fokozását, amelynek az a célja, hogy a megerősített módszertanban előirányozottaknak megfelelően minden partnernek támogatást nyújtson a szükséges alapvető demokratikus, jogállamisági és gazdasági reformok még eltökéltebb kezeléséhez.
II.A Covid19 elleni küzdelemben a Nyugat-Balkánnak nyújtott uniós támogatás
A Covid19-járvány következtében a Nyugat-Balkán az uniós polgári védelmi mechanizmust is igénybe vette, és már jelenleg is segítségben részesül az uniós polgári védelmi mechanizmus tagállamaitól és az abban részt vevő államoktól. Szerbia, Észak-Macedónia és Montenegró a mechanizmusban részt vevő államokként hozzájárulhatnak a rescEU-hoz és támogatást igényelhetnek attól, ideértve egészségügyi ellenintézkedések és eszközök felhalmozását is. Külföldön rekedt nyugat-balkáni polgárok is voltak az uniós polgári védelmi mechanizmus által szervezett és társfinanszírozott járatoknak köszönhetően Európába hazaszállított személyek között. A nyugat-balkáni polgári védelmi hatóságok továbbra is részt vesznek az uniós polgári védelmi mechanizmus képzéseiben, gyakorlatain és szakértői cseréin. Az EU nagyra értékeli továbbá, hogy a Nyugat-Balkán egészségügyi személyzet és felszerelés formájában értékes támogatást nyújtott az Uniónak és a közvetlen szomszédainak. Ez az EU alapjául szolgáló szolidaritást és alapvető értékeket tükrözi.
A Közlekedési Közösség Állandó Titkársága és a CEFTA közös javaslata biztosította, hogy az alapvető áruk régión belüli gyors áramlásának szavatolása érdekében a Nyugat-Balkánra is kiterjesztették a „zöld sávok” koncepcióját. A Bizottság készen áll arra, hogy szorosan bevonja a régiót a „Covid19 járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetésére vonatkozó közös európai ütemterv” végrehajtásába. A jelenlegi egészségügyi veszélyhelyzeten és az áruk és a személyek mozgására vonatkozó, kapcsolódó korlátozásokon túl tekintve, a Bizottság hosszú távon amellett is elkötelezett, hogy az uniós/nyugat-balkáni határokon meglévő, strukturálisabb jellegű szűk keresztmetszetek kezelése révén elősegítse a Nyugat-Balkán összeköttetéseinek javítását. A Bizottság iránymutatást is kiadott arra nézve, hogy miként kell végrehajtani a harmadik országokból az EU-ba irányuló, valamennyi nem alapvető fontosságú utazásra vonatkozó ideiglenes utazási korlátozások bevezetését, és ebben többek között azzal is foglalkozott, hogy milyen bánásmódban részesítendők azok a személyek, akik kénytelenek az engedélyezettnél hosszabb ideig az EU-ban tartózkodni.
Az említett EU–Nyugat-Balkán együttműködés és az uniós támogatás meghalad bármely más partner régiónak nyújtott támogatást, ami a régió szilárd uniós stratégiai kötődését tükrözi. Az uniós intézmények intenzív kommunikációs kampányokat folytatnak, amelyek során tájékoztatnak az uniós segítségnyújtás eljuttatásáról, valamint az uniós tagállamokkal közösen olyan véleménycikkeket jelentetnek meg a helyi sajtóban, amelyek támogatják a „Maradj otthon!” kampányokat és hozzájárulnak a Covid19-re vonatkozó tényszerű információk terjesztéséhez. Ezzel összefüggésben nyilvánosan és határozottan fel kell lépni azokkal a kísérletekkel szemben, amelyek hamis színben igyekeznek feltüntetni a válsághelyzet okait és az annak leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, egyidejűleg fokozni kell az együttműködést a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságának fenntartása érdekében.
III.Túl a Covid19-világjárványon – a helyreállítást szolgáló gazdasági és beruházási terv
A terv a régiónak szóló jelentős beruházási csomagot tartalmaz majd. A 2021 és 2027 közötti időszak tekintetében a Bizottság 2018. május 2-án javaslatot tett az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz III-ra, amely 14,5 milliárd EUR-s teljes keretösszeggel rendelkezne, és ennek oroszlánrésze a Nyugat-Balkánra irányulna. A Bizottság a nyugat-balkáni beruházási kereten keresztül a támogatás megkétszerezését irányozza elő, hogy elősegítse a magánszektor fejlődését, az összeköttetéseket, a digitalizációt, a zöld menetrendet és a szociális beruházásokat. Azt tervezi továbbá, hogy a nyugat-balkáni beruházási keretbe illeszkedő célzott garanciaeszköz közbeiktatásával jelentősen növeli a régióba irányuló állami- és magánberuházásokat támogató pénzügyi biztosítékokat.
A zöld gazdaságra való átállás és a digitális transzformáció központi szerepet fog játszani a nyugat-balkáni gazdaságok újraindításában és korszerűsítésében. A tiszta és digitális technológiákba és kapacitásokba való beruházás, valamint a körforgásos gazdaság kialakítása egyaránt elősegíti a munkahelyteremtést és a növekedést. Ezenkívül az EU támogatást fog biztosítani a nyugat-balkáni gazdaságok versenyképességének javításához, hogy jobb összeköttetéseket alakítsanak ki a régión belül és az EU irányába, valamint hogy elősegítsék a Nyugat-Balkánnak a digitális korra való felkészülését. Támogatásban részesül majd az emberközpontú gazdaság, többek között az oktatás, az egészségügy, nem utolsó sorban az egészségügyi rendszerek reziliencaépítése, a szociális védelem és befogadás, az esélyegyenlőség, a munkaerőpiacra való belépés, különösen aktív munkaerőpiaci intézkedések fokozott alkalmazása révén, a méltányos munkafeltételek, többek között a szociális partnerek közötti párbeszéd erősítésének támogatása útján, a kultúra, továbbá a kutatás és az innováció terén folytatott együttműködés révén.
Kiemelt figyelmet fognak kapni a közlekedési és energetikai összeköttetések, amelyek a régió és az EU gazdasági fejlődése szempontjából egyaránt döntő fontosságúak. Az EU idén 135 millió EUR összegű csomagot kíván javasolni
, hogy finanszírozást nyújtson a nyugat-balkáni összeköttetés-fejlesztési program keretében megvalósítandó további hat infrastrukturális projekthez. E finanszírozással az EU túllépi azt a 2015-ben tett vállalását, miszerint 2020-ig 1 milliárd EUR összegű uniós támogatást biztosít az összeköttetés-fejlesztési programhoz, amely pedig csaknem 4 milliárd EUR-t mozgósít majd a régiónak a transzeurópai hálózatok (TEN-T) prioritási tengelyeivel való összeköttetését megteremtő 45 infrastrukturális beruházás céljára, valamint a kölcsönös érdekeken alapuló energiaközösség projektjei keretében. Az Energiaközösség és a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetések kezdeményezés keretében folytatott aktív regionális együttműködés jó alapot teremt az említett energetikai összeköttetésekbe, valamint a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos projektekbe irányuló beruházások felgyorsításához.
Az EU a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordít a fiatalokat érintő kihívásokra, különösen ami az elhelyezkedési lehetőségeket, az egyenlőtlenséget, a fiatal tehetségeknek a régióban tartását és az agyelszívás és a régiót érintő egyéb demográfiai kihívások elleni küzdelmet illeti. 2018 óta megkétszereződött az Erasmus+ régiónak nyújtott finanszírozása (amely meghaladta a 65 millió EUR-t), miközben fokozott hangsúlyt kapott a szakképzés. A jövőben a program még erőteljesebben összpontosít majd a digitális kompetenciákra, valamint a kutatási és vállalkozói készségekre azzal a céllal, hogy felkészítse a fiatalokat arra, hogy gazdaságilag sikeressé váljanak és boldoguljanak a digitális korban.
A Covid19-világjárvány éles megvilágításba helyezte az uniós egységes piac megfelelő működésének fontosságát, ami jólétünk és ellenálló képességünk egyik kulcseleme. Ugyancsak hangsúlyossá tette az EU és a nyugat-balkáni gazdaságok közötti, és magán a régión belüli magas szintű társadalmi-gazdasági egymásrautaltságot. Ezért alapvetően fontos, hogy hatékonyabban összekapcsoljuk a nyugat-balkáni gazdaságokat a régión belül és az EU-val. Ehhez valamennyi nyugat-balkáni partner részéről határozottabb elkötelezettségre van szükség, hogy az elfogadottaknak megfelelően az uniós vívmányok alapján és az uniós kötelezettségvállalásokat tiszteletben tartva elmélyítsék az inkluzív regionális gazdasági integrációt és közös regionális piacot alakítsanak ki, ami vonzóbb beruházási térséggé is teszi majd a régiót.
A regionális szervezetek – a Regionális Együttműködési Tanács, a Közlekedési Közösség, az Energiaközösség, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás – jelentős szerepet játszanak ebben. Az uniós finanszírozású projektek szintén kulcsszerepet töltenek be a kereskedelem útjában álló akadályok csökkentésében.
Mindezek a támogatási intézkedések azonos célokat szolgálnak: a Nyugat-Balkán olyan működő piacgazdasággá való átalakítását, amely képes teljes mértékben beilleszkedni az EU egységes piacába, az üzleti és a beruházási környezet javítását, ezáltal hozzájárulva a régión belüli és az EU irányában
kialakított kereskedelmi forgalom növekedéséhez, valamint munkahelyek és lehetőségek megteremtését, így csökkentve a régióból való agyelszívást. Tehát nem szabad, hogy a jelenlegi válsághelyzet elterelje a figyelmet az alapvető strukturális gyengeségektől, például a magas munkanélküliségről (különösen a fiatalok körében), az alacsony munkaerőpiaci részvételről (különösen a nők esetében); a készségek és a munkaerőpiaci igények közötti meg nem felelésről; az elégtelen szociális védelemről; az alacsony mezőgazdasági termelékenységről és versenyképességről, valamint a nem diverzifikált energiaellátásról és alacsony energiahatékonyságról. A partnerek gazdasági reformprogramjain alapuló, jól bejáratott gazdasági és pénzügyi párbeszéd változatlanul fontos keretet biztosít a makrogazdasági és strukturális reformok irányításához és támogatásához.
A gazdasági és beruházási terv célja a hosszú távú gazdasági fellendülés ösztönzése, a gazdasági növekedés fellendítése és az európai integráció felé vezető úton való továbbhaladáshoz szükséges reformok támogatása. Ez a gazdasági és beruházási terv elképzeléseket merít majd az Európai Bizottság által a 2019 és 2024 közötti munkájára vonatkozóan meghatározott saját prioritásaiból, és igazodni fog azokhoz.
IV.Az alapvető reformok kezelése
A jelenlegi válságból való kilábalás csak akkor lesz eredményes, ha az országok továbbra is teljesítik reformvállalásaikat, és kézzelfogható eredményeket érnek el azok végrehajtása terén. Ez elengedhetetlen európai integrációs perspektívájuk valóra váltásához. A lankadatlan gazdasági reformok mellett mindehhez nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jogállamiságra, a demokratikus intézmények és a közigazgatás működésére.
Alapvetően fontos a jogállamiság minden elemének erősítése, amihez független és hatékony igazságszolgáltatásra, a korrupció, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben elért meggyőző eredményekre, valamint az alapvető jogok, köztük a véleménynyilvánítás és a média szabadságának hatékony védelmére van szükség. Konkrétabban, rendkívül fontos, hogy a válság során hozott sürgősségi intézkedések ne sértsék az alapvető elveket és értékeket, továbbá hogy ezek az intézkedések arányosak és határidőhöz kötöttek legyenek és demokratikus felügyelet alatt maradjanak.
Lényeges, hogy a már meglévő, széles körű együttműködésre építve biztosítsák a folyamatos aktív szerepvállalást a közös és kölcsönösen elfogadott biztonsági – így a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatával szembeni –, valamint a migrációs és határigazgatási fellépések révén. Az erőteljesebb demokratikus intézmények és inkluzívabb demokratikus folyamatok kialakítása változatlanul kiemelt prioritás. A közigazgatási reform alapvetően fontos a kormányzás minden szintjének javításához. Ez magában foglalja az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítését, a hatékony és eredményes államháztartási gazdálkodást és a szakszerűbb közigazgatást. A fentiek együttesen alkotják a tartós gazdasági fellendülés alapját.
A Bizottság továbbra is szilárdan elkötelezett az iránt, hogy támogassa a régiót e reformok végrehajtása során. Az év második felében közzéteendő bizottsági közlemény további intézkedéseket fog meghatározni.
A Covid19-válság próbára teszi szolidaritásunkat és elszántságunkat, egyértelműen tanúsítja azonban, hogy mi, sorsközösségben élő európaiak szorosan együttműködünk egymással. E tekintetben elismerjük, hogy a nyugat-balkáni partnereknek helyet kell kapniuk az Európa jövőjére vonatkozó, elkövetkező vitafolyamatban. Együtt leküzdjük majd ezt a válságot, és ismét talpra fogunk állni. Együtt tovább fogjuk erősíteni együttműködésünket, hogy segítő kezet nyújtunk partnereinknek az uniós tagság követelményeinek teljesítéséhez.
**
