EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.6.1.

COM(2018) 385 final

2018/0209(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2018) 275 final}
{SWD(2018) 292 final}
{SWD(2018) 293 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

•Indokok és célok

A környezettel és az éghajlattal kapcsolatos problémák kihatnak az uniós polgárok egészségére és életminőségére, valamint a természeti erőforrások állapotára és rendelkezésre állására, ezáltal társadalmi és gazdasági költségeket idéznek elő. A körforgásos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre való átállás Európa gazdaságának modernizációját szolgálja, és a Juncker-Bizottság egyik prioritása. A korszerű, tiszta és a jelenleginél körforgásosabb gazdaság kialakításához a beruházásoknak el kell mozdulniuk az új infrastruktúrák, új technológiák, új üzleti modellek felé, ráadásul új termelési és fogyasztási módokat kell kialakítani az áruk és szolgáltatások minden típusa, köztük az élelmiszerek és a természeti erőforrások tekintetében is. Az EU világvezető a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépés terén. Az elmúlt 40 év folyamán olyan környezetvédelmi szakpolitikák, alapok és eszközök széles körét hozta létre, amelyek a legkorszerűbb elvárásoknak is megfelelnek. Ezt a szerepet az EU meg kívánja őrizni, sőt tovább szeretné erősíteni.

Jólétet biztosítani bolygónk felélése nélkül szükséges és sürgető feladat. A LIFE program pedig katalizátora az Unió tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá való alakításának. A LIFE a szakpolitika és a piaci felvevőképesség célzott támogatása révén járul hozzá a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, valamint a természeti erőforrások körültekintő és észszerű használatához.

Mindemellett a LIFE szerepet játszik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében vállalt uniós kötelezettségek, a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a hosszú távú dekarbonizációs célok teljesítéséhez. Összhangban áll az EU azon ambíciójával is, hogy világelsővé váljon a megújuló energiák terén.

Az „Európa fenntartható jövője: a következő lépések” című közleménynek megfelelően az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje és a 17 fenntartható fejlesztési célkitűzés alapvetően meghatározza az EU valamennyi szakpolitikájának irányultságát, ezért azokat a következő többéves pénzügyi keretben horizontálisan érvényre kell juttatni.

Noha a 2014–2020-as időszakra szóló LIFE program 1 intézkedései konkrét gyakorlati problémákra keresnek megoldást, a program jelentős közvetett hatást gyakorol olyan kis léptékű intézkedések katalizátoraként, amelyek beindítják, bővítik vagy felgyorsítják a fenntartható termelést, elosztást és fogyasztási szokásokat, illetve védik a természeti tőkét, méghozzá a következők révén:

–a bevált gyakorlatok és az ismeretek kialakításának, illetve cseréjének előmozdítása;

–kapacitásépítés, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásának felgyorsítása, a tiszta energiákra való átállás támogatása;

–a kisléptékű technológiák és megoldások tesztelésének elősegítése;

–a más forrásokból származó finanszírozás mobilizálása.

E hatásokat a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret alatt is meg kell őrizni.

Az éghajlat-politika horizontális érvényesítése a következő többéves pénzügyi keretben növelni fogja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz elengedhetetlen innovációra, társadalmi átalakulásra, valamint a vállalkozások, munkavállalók és polgárok felvértezésére fordítható összeget. A LIFE program az olyan kis létékű innovációkhoz járul hozzá, amelyek segítik a lakosságot és a közösségeket az éghajlathoz való alkalmazkodásban.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A LIFE az egyetlen olyan uniós alap, amely kizárólag környezet- és éghajlatvédelmi célokat szolgál. Viszonylag szerény költségvetésével félúton helyezkedik el a kutatást és innovációt támogató uniós programok és az intézkedések széles körű terjesztését finanszírozó uniós programok között. Vagyis az új ismeretek szerzése és az ismeretek alkalmazása közötti távolságot hidalja át.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap és szubszidiaritás

3.A VISSZAMENŐLEGES ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Utólagos értékelések

Annak ellenére, hogy a LIFE 2014–2020 félidős értékelését 2 viszonylag korán, végrehajtásának elején végezték el, amikor még csak a 2014-es és 2015-ös projektek indultak be, az értékelés megerősítette, hogy a program várhatóan eredményes, hatásos és releváns lesz, és hozzájárul az Európa 2020 stratégia megvalósításához. Ezenkívül az érdekeltek többsége is úgy véli, hogy a LIFE rendkívül fontos eszköz a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kérdések kezeléséhez.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A LIFE félidős értékelésekor számos konzultációs módszert használtak: sor került i. egy 12 hetes nyilvános konzultációra, amelyhez több mint 250-en szóltak hozzá, ii. hat célzott felmérésre, amelyekre több mint 200-an válaszoltak, és iii. több mint 150 interjúra (esetenként helyszíni látogatásokra is) a főbb érdekeltek, úgymint a programok kedvezményezettjei, a projektkoordinátorok, a bizottsági szolgálatok, a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség munkatársai, a külső szakértők és a pénzügyi eszközök érdekeltjei körében.

Figyelembevételre kerültek a Régiók Bizottsága, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által a félidős értékelés eredményeire vonatkozóan kiadott vélemények, mivel ezen dokumentumok a LIFE program 2020 utáni sorsával is foglalkoztak.

E javaslat készítésekor is széles körű konzultáció zajlott az érdekeltek körében, egyes környezetvédő civil szervezetek kiegészítő hozzászólásokat nyújtottak be, továbbá a tagállamok is végeztek felméréseket az érdekeltek körében.

A konzultációk igazolták a program relevanciáját az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kérdések kezelése terén, valamint a program folytatásának szükségességét minden főbb intézkedéstípus esetében. Mindazonáltal igény mutatkozik az adminisztráció egyszerűsítésére. Többen javasolták az integrált projektekben rejlő potenciál és katalizátor-hatás hatékonyabb kiaknázását.

•Hatásvizsgálat

A program teljesítményének és katalizátor-hatásának fokozására két lehetőséget vizsgáltunk meg, melyek valamennyi uniós tagállam kérelmezői szempontjából javítanák hozzáférhetőségét. A jelenlegi nemzeti kapacitásépítő projektek helyett (amelyek csak bizonyos tagállamok előtt állnak nyitva) hasznosabbnak tűnik központilag támogatni a teljes nemzeti kapcsolattartó hálózatot, ezért javasolt ennek megvalósítása. A másik lehetőség, vagyis a társfinanszírozás mértékének növelése inkább a későbbiekben fontolandó meg, és a program végrehajtása során kiigazítható.

Több kiegészítő lehetőség merült még fel a program teljesítményének és katalizátor-hatásának fokozására. Ezek is kedvező megítélés alá estek. A jelenlegi LIFE programban végzett kísérleti integrált projektek tanulságai szerint az integrált projektek használatának terjesztése, vagyis a stratégiai integrált projektek használata lenne a leghatásosabb. A stratégiai integrált projektek körének és méreteinek növelése ezért fő prioritásként kezelendő. Ez a LIFE számára a jelenleginél nagyobb költségvetést tenne szükségessé.

A hatásvizsgálat szerint a következő költségvetési keretben a tiszta energiákra való átállást — és ezáltal az éghajlatváltozás mérséklését — elősegítő kapacitásépítés támogatását javasolt a 2014–2020-as időszakra szóló Horizont 2020 programból áthelyezni a LIFE programba. Ennek oka az, hogy a LIFE program beavatkozási logikája, céljai és teljesítési mechanizmusai, sőt kedvezményezetti köre megfelelőbbek, mint a kutatási és innovációs keret esetében, hiszen az utóbbi újszerű technológiák kialakítására jött létre, nem azok megismétlésére és terjesztésére. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogramnak a LIFE keretébe való integrálása megoldást kínál ezekre a problémákra, ezenfelül javítja az uniós finanszírozás általános koherenciáját, miközben lehetőséget teremtene a szinergiák kihasználására más környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekkel. Az éghajlat-politika területén a 2014–2020-as LIFE program szellemében folytatódik „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogram.

A hatásvizsgálat arra is kitért, hogy a program hogyan játszhatna nagyobb szerepet az uniós természetvédelmi és biodiverzitási szakpolitika végrehajtásában. Míg a LIFE alá rendelt nagy megosztott alap létrehozása nem tűnt kellően hatékonynak, egy kiegyensúlyozottabb költségvetés-kiegészítéssel, amely más finanszírozási programokból származó támogatást mozgósít, fokozható a LIFE szerepe a természetvédelmi és biodiverzitási célok más uniós szakpolitikákban és támogatási programokban való érvényre juttatásában.

A hatásvizsgálat másik következtetése, hogy folytatni kell a biodiverzitást előmozdító kisösszegű támogatások nyújtását „A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer, vagyis a BEST keretében.

A program természettel és biológiai sokféleséggel kapcsolatos elemeinek megerősítése érdekében külön környezetvédelmi alprogramot fog képezni a „Természet és biológiai sokféleség”. E terület másik alprogramja a „Körforgásos gazdaság és életminőség”, amely más uniós környezetvédelmi szakpolitikai célok, nevezetesen a körforgásos gazdaságra való átállás, a környezeti erőforrások (levegő, víz, föld) felelős és hatékony kezelése és a helyes környezetvédelmi irányítás támogatására jön létre.

A megismételhetőség javítására, illetve egyfelől a program rugalmasságának fokozására, másfelől az égető és új problémák célpontba állítására rendelkezésre álló lehetőségek megkívánják a rendelet és a többéves munkaprogramok egyszerűsítését. Ennek azonban nincsenek számottevő negatív hatásai, ezért mindkét lehetőséget meg kell valósítani.

A hatásvizsgálatról a Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleményt adott ki 2018. április 13-án, néhány fenntartással.

A hatásvizsgálat tervezetéről kiadott véleményében a Szabályozói Ellenőrzési Testület a nyomonkövetési rendszerről kért részletesebb magyarázatot, és mutatókat javasolt. Azt is kérte, hogy vizsgálják meg a LIFE program hatályának a természetvédelem területét érintő javasolt kiterjesztése hatásait a program filozófiájára, szerkezetére és végrehajtási mechanizmusára. A véleménybe foglalt ajánlásokat figyelembe vettük a jelentésben. A hatásvizsgálat kiegészült a jelenlegi programozási időszak nyomonkövetési rendszerében tapasztalt hiányosságok kiküszöbölését célzó intézkedésekkel. A program értékelését segítő mutatók körét is felülvizsgáltuk, hogy jobban illeszkedjen a program célkitűzéseihez. Részletesebben elemeztük a LIFE hatályának a természet és biológiai sokféleség területét érintő kiterjesztésére adódó lehetőségeket, amit a 8. melléklet ismertet – a hatásvizsgálat erre vonatkozó szakasza megújult.

Az összefoglaló és a Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleménye itt érhető el: http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/?fuseaction=ia&year=2018&serviceId=11&s=Search.

•Egyszerűsítés

Az új költségvetési rendeletnek megfelelően a programozás, valamint a program igazgatásával kapcsolatos részletes döntések a többéves munkaprogramokban kerülnek meghatározásra. A hatásvizsgálatban kiemelt, az igazgatás egyszerűsítését célzó intézkedéseket ebben a szakaszban kell megvalósítani.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

2018/0209 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 4 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 5 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra vonatkozó szakpolitikák és jogszabályok számottevően javították a környezet állapotát. Ugyanakkor továbbra is fennállnak jelentős környezeti és éghajlati kihívások, amelyek figyelmen kívül hagyása súlyos negatív következményekkel járna az Unió számára és polgárainak jóllétére nézve.

(2)Az elmúlt 25 évben az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályainak végrehajtását, illetve szakpolitikai prioritásainak érvényesülését segítő programok közül a legutóbbi az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 6 létrehozott, 2014-től 2020-ig hatályos környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE). Nemrég végrehajtott félidős értékelése 7 kedvező eredménnyel zárult: megállapításra került, hogy a program hatékony, eredményes és releváns. A 2014–2020-as évekre vonatkozó LIFE programot ezért, bizonyos, a félidős értékelésben és későbbi elemzésekben azonosított módosításokkal folytatni kell. Ennek megfelelően létre kell hozni a 2021-től alkalmazandó környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE program) (a továbbiakban: a program).

(3)Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a programnak hozzá kell járulnia a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén.

(4)Az Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó intézkedéscsomagot dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljainak megfelelően, amelyek felhívják a figyelmet a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi egészség, illetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés között fennálló szoros összefüggésekre. A program így érdemben hozzájárul mind a gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi kohézióhoz.

(5)A programnak elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést, valamint az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiára vonatkozó jogszabályok, stratégiák és tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások célkitűzéseinek elérését, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje 8 , a biológiai sokféleségről szóló egyezmény 9 és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elfogadott Párizsi Megállapodás (az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás) 10 tekintetében.

(6)Az átfogó célok eléréséhez kiemelten fontos a körforgásos gazdaságról szóló csomag 11 , a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret 12 13 14 , az uniós természetvédelmi jog 15 , valamint a kapcsolódó politikák végrehajtása 16 17 18 19 20 .

(7)Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a CO2-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei végrehajtását, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájára való felkészülést. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése.

(8)A tiszta energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, mivel nem annyira a kiválóságot és az innovációt szolgálják, mint a már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerését. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból, akár annak elődeitől.

(9)A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a tiszta energiákba megvalósítandó beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával.

(10)A Horizont Európa programmal kialakított szinergiák révén biztosítani kell, hogy a Horizont Európa stratégiai tervezési és innovációs tervezési folyamatában azonosítsák és a tervezésbe beillesszék a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiaügyi kihívások megoldásához szükséges kutatást és innovációt. A LIFE programnak továbbra is katalizátorként kell hatnia az uniós környezetvédelmi, éghajlat- és tiszta energiákkal kapcsolatos politikákra és jogszabályokra, többek között azáltal, hogy átveszi és alkalmazza a Horizont Európa program kutatási és innovációs eredményeit, és hozzájárul azok nagyobb léptékű terjesztéséhez, amennyiben megoldást kínálhat környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy a tiszta energiákra való átállással kapcsolatos kérdésekre. A Horizont Európa program alapján létrejött Európai Innovációs Tanács támogatást biztosíthat a LIFE projektek megvalósításából születő úttörő megoldások terjesztéséhez és piacképessé tételéhez.

(11)A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást egy másik uniós programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A különböző uniós programokból egyidejűleg támogatott intézkedéseket csak egyszer kell ellenőrizni, de akkor minden programra és azok szabályaira kiterjedően.

(12)Az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának legutóbbi felülvizsgálata 21 szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását. A programnak ezért katalizátorként kell működnie, új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával kell elérnie a szükséges előrehaladást. Támogatnia kell a szakpolitika fejlesztését, nyomon követését és felülvizsgálatát, fokoznia kell az érdekeltek bevonását, végül pedig mozgósítania kell az uniós beruházási programok és egyéb pénzügyi eszközök és támogatások felhasználását az uniós jogszabályok által megkövetelt tervek hatékony végrehajtásának útjában álló akadályok felszámolása érdekében.

(13)A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára 22 , a 92/43/EGK tanácsi irányelvre 23 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre 24 , továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 25 , méghozzá a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokhoz igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott priorizált intézkedési tervek végrehajtásának integrált megközelítései kidolgozását. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kiadásokat nyomon kell követni a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni.

(14)A legfrissebb értékelések, köztük a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia félidős értékelése és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata rávilágítottak arra, hogy az uniós természetvédelmi jog és biodiverzitási stratégia ideálistól elmaradó végrehajtásának egyik fő oka a megfelelő finanszírozás hiánya. A fő uniós finanszírozási eszközök, köztük [az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] jelentős mértékben fedezhetik ezeket a szükségleteket. A program az EU természetre és biológiai sokféleségre irányuló jogszabályai és szakpolitikái végrehajtását előmozdító stratégiai természetvédelmi projektek révén fokozhatja e témák más szakpolitikákban való érvényesítését, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek intézkedései révén. A stratégiai természetvédelmi projektek keretében támogatni kell az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más politikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítését célzó tagállami cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mobilizáljanak az említett szakpolitikák számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Közös Agrárpolitika végrehajtását szolgáló stratégiai tervük alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy részét az e rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő támogató intézkedésekre fordítják.

(15)„A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) a biológiai sokféleség védelmét, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, azon belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése ökoszisztéma-alapú megközelítéseit támogatja az Unió legkülső régióiban és a tengerentúli országokban és területeken. A BEST felhívta a figyelmet az Unió legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatok formájában ismerték el a biológiai sokféleségre fordítható kisösszegű támogatások hasznosságát. Helyénvaló a továbbiakban is lehetővé tenni, hogy a program kisösszegű támogatásokat nyújtson a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek biológiai sokféleséget szolgáló projektekhez.

(16)A körforgásos gazdaság előmozdításához paradigmaváltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása és hulladékainak elhelyezése terén. A programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körfogásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között integrált hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakítását. A műanyagokra vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása révén a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni.

(17)Az Unió hosszú távú levegőpolitikai célja olyan levegőminőség megvalósítása, amely nem gyakorol jelentős negatív hatást vagy kockázatot az emberi egészségre nézve. A légszennyezettséggel kapcsolatos tudatosság szintje magas a lakosság körében, és az emberek megfelelő intézkedéseket várnak a hatóságoktól. Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv 26 felhívja a figyelmet az uniós finanszírozás jelentőségére a tiszta levegő elérése szempontjából. Ezért a programnak támogatnia kell olyan projekteket, köztük stratégiai integrált projekteket is, amelyek köz- és magánforrásokat képesek mozgósítani, példát kínálnak a legjobb gyakorlatokra és előmozdítják a levegőminőségi tervek végrehajtását helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten.

(18)A 2000/60/EK irányelv létrehozta az Unió felszíni vizei, part menti vizei, átmeneti vizei és talajvize védelmére szolgáló keretet. Az irányelv céljait Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv 27 is előmozdítja, amely a vízpolitikai célok jobb végrehajtására és más szakpolitikai területeken való figyelembevételére sarkallja az országokat. A programnak ezért támogatnia kell az uniós víztestek jó állapotának elérését szolgáló, a 2000/60/EK irányelv és az uniós vízügyi jogszabályok eredményes végrehajtásához hozzájáruló projekteket, irányuljanak azok a helyes gyakorlatok kifejlesztésére, alkalmazására és terjesztésére, vagy a más uniós programok és finanszírozási források keretében végrehajtott kiegészítő intézkedések előmozdítására.

(19)A tengeri környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A programnak ezért támogatnia kell az alábbiakat: a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák, különösen a Natura 2000 tengeri területek kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint fajvédelem a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott priorizált intézkedési tervek alapján; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28 értelmében; az egészséges és tiszta tengerek előmozdítása; a műanyagokra vonatkozó európai stratégia végrehajtása a körforgásos gazdaságban, főleg az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék jelentette problémák kezelése érdekében; az Unió nemzetközi óceánpolitikai irányításban való részvételének fokozása, ami elengedhetetlen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és az egészséges óceánok hátrahagyásához a következő nemzedékek számára. A program keretében megvalósuló stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek magukban kell foglalniuk a tengeri környezet védelmére irányuló releváns intézkedéseket.

(20)A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat: javítani kell a tudatosságot, a fogyasztók elköteleződését, valamint az érdekeltek, többek között a civil szervezetek bevonását a szakpolitikák alakításába és végrehajtásába.

(21)Azzal együtt, hogy a program minden alprogramjának törekednie kell a különböző szinteken az irányítás javítására, a program keretében támogatni kell a környezetvédelmi irányítással kapcsolatos horizontális jogszabályok javítását és végrehajtását, többek között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményét 29 végrehajtó szabályozás érvényesülését.

(22)A programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, amihez ki kell próbálniuk új üzleti lehetőségeket, naprakésszé kell tenniük szakmai ismereteiket, be kell vonni a véleményformálókat, és új módszereket kell kikísérletezni a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabása érdekében. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését.

(23)A nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokhoz uniós szinten elsősorban a nagyobb támogatási programok járulnak hozzá (horizontális érvényesítés). A program keretében megvalósítandó stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek katalizátor-szerepéhez hozzátartozik egyrészt a finanszírozásnak nem csak e támogatási programokból, hanem a nemzeti alapokból és más forrásokból történő bevonzása is, másrészt a szinergiák létrehozása.

(24)A Párizsi Megállapodás és az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai végrehajtására vonatkozóan vállalt uniós kötelezettséggel összhangban el kell ismerni az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelentőségét, és a programnak hozzá kell járulnia az éghajlat-politika érvényesítéséhez oly módon, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célokat. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés 61 %-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával.

(25)A program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára 30 , valamint e régiók speciális igényeire és sebezhetőségére. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy tiszta energiákkal foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni.

(26)A program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a nemzeti kapcsolattartó pontokkal, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a program keretében támogatott projektek jegyzékét, népszerűsítenie kell a projektek által elért eredményeket, és segítenie kell a tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztását, illetve a projektek eredményeinek megismétlését Unió-szerte. E tevékenységeknek elsősorban a forrásokat kevésbé használó tagállamokra kell irányulniuk, és elő kell mozdítani az ugyanazon témával foglalkozó lezárt és folyamatban lévő projektek kedvezményezettei, pályázói vagy érdekeltjei közötti kommunikációt és együttműködést.

(27)A környezeti jog végrehajtásával és érvényesítésével foglalkozó európai uniós hálózat (IMPEL), az Európai Környezetvédelmi Ügyészhálózat (ENPE) és a Bírák Európai Uniós Fóruma a Környezetért (EUFJE) mind a tagállamok közötti együttműködés elősegítését szolgálják, és egyedülálló szerepet játszanak az uniós környezetvédelmi jog érvényesítésében. A mind uniós, mind tagállami szintű hálózatépítés eszközével jelentős mértékben erősítik az uniós környezetvédelmi jog végrehajtásának egységességét az Unió minden részén, szerepet játszanak a versenytorzulások elkerülésében, továbbá javítják a környezetvédelmi felügyelet minőségét és a jogérvényesítést, emellett információ- és tapasztalatcserét folytatnak különböző adminisztratív szinteken, valamint a környezetvédelmi kérdésekkel és végrehajtással kapcsolatos képzések és szakmai eszmecserék alkalmával, kitérve a nyomon követés és az engedélyezés témaköreire is. A program céljaihoz való hozzájárulásuk ismeretében és e szakmai szövetségek tevékenységének felkarolása érdekében helyénvaló engedélyezni támogatások odaítélését az IMPEL, az ENPE és az EUFJE javára pályázati felhívás kiírása nélkül. További olyan esetek is elképzelhetők, amikor a költségvetési rendelet általános követelményei alapján nem szükséges pályázati felhívást kiírni, ilyen a tagállamok által kinevezett és a tagállamok felelősségi körében működő szervek esete, amikor egy uniós jogi aktus egy tagállamot nevez meg egy támogatás kedvezményezettjeként.

(28)Helyénvaló meghatározni a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 31 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(29)Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok e rendeletre is vonatkoznak. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és azok meghatározzák a költségvetés elkészítésére és támogatások, közbeszerzések, pénzdíjak és közvetett végrehajtás útján történő végrehajtására, valamint a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat. Az uniós költségvetés védelmét szolgálják az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok is a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált tagállami hiányosságok esetében, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(30)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 32 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 33 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 34 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 35 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 36 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(31)A finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ezért mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is.

(32)E program szakpolitikai célkitűzéseit az InvestEU […] szakpolitikai kerete(i)hez tartozó pénzügyi eszközökkel és költségvetési garanciákkal is támogatni kell.

(33)A 2013/755/EU tanácsi határozat 37 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. E szervezetek részvételét indokolt elsősorban a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram szerinti projektekre korlátozni.

(34)A program nyitva áll harmadik országok előtt a köztük és az Unió közt létrejött, a részvételüket szabályozó egyedi feltételekről szóló megállapodásokkal összhangban.

(35)Azon harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodás szerint létrejött együttműködési keretnek megfelelően, amely a megállapodás alapján elfogadott határozattal rendelkezik a program végrehajtásáról. Harmadik országok más jogi eszközök alapján is részt vehetnek. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni annak érdekében, hogy az engedélyező tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(36)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 22. és 23. pontjának megfelelően e program értékelését konkrét nyomonkövetési rendelkezések szerint gyűjtött információk alapján kell elvégezni, ugyanakkor kerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamok szempontjából. Az említett rendelkezések adott esetben mérhető mutatókról is rendelkezhetnek a program gyakorlati eredményességének értékeléséhez. A program halmozott hatása közvetett módon, hosszú távon jelenik meg, nehezen mérhető formákban járulva hozzá az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok teljes körének teljesüléséhez. A program nyomon követésére szolgáló, ebben a rendeletben meghatározott közvetlen teljesítménymutatókat és nyomonkövetési követelményeket ki kell egészíteni egy sor konkrét projektszintű mutatóval, amelyet a munkaprogramok, illetve a pályázati felhívások adnak meg. Így kell tenni többek között a Natura 2000 esetében és egyes légköri szennyező anyagok kibocsátása terén.

(37)A mutatók felülvizsgálatának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatók módosítására vonatkozóan, különösen a más uniós programokban meghatározott mutatókhoz való hozzáigazításuk érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállami szakértőkkel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(38)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást, az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, stratégiák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok e rendelet léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(39)Az 1293/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: a program).

Megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek koherens cselekvési programokat hajtanak végre a tagállamokban e célok más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek összehangolt végrehajtása révén;

2.„stratégiai integrált projektek”: az egyes uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, illetve szakpolitikák által megkövetelt, a tagállami hatóságok által kidolgozott környezetvédelmi és éghajlat-politikai stratégiákat vagy cselekvési terveket regionális, több régiót érintő, nemzeti vagy nemzetek feletti szinten végrehajtó projektek, amelyek biztosítják az érdekeltek bevonását, és előmozdítják legalább egy másik uniós, nemzeti vagy magánforrás bevonását és az azzal való összhangot;

3.„technikai segítségnyújtási projektek”: a 3. cikkben meghatározott célok érdekében a hagyományos projektekben való részvételhez, a stratégiai integrált projektek előkészítéséhez, más uniós finanszírozási eszközök használatára való felkészüléshez, vagy más, a program, annak elődei vagy más uniós programok által támogatott projektek eredményeinek terjesztéséhez vagy megismétléséhez szükséges kapacitás kiépítését támogató projektek;

4.„hagyományos projektek”: a stratégiai integrált projektektől, a stratégiai természetvédelmi projektektől és a technikai segítségnyújtási projektektől eltérő, a programnak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzéseit szolgáló projektek;

5.„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között az (EU, Euratom) 2018/000 rendelet (a költségvetési rendelet) 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

6.„jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 190. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

3. cikk
A program célkitűzései

(1)A program általános célja hozzájárulni a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, egyebek mellett a tiszta energiákra való átállás révén is, továbbá a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést.

(2)A program egyedi célkitűzései a következők:

a)kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák — ideértve a tiszta energiákra való átállást is — célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat és megközelítéseket, másrészt a természet és a biológiai sokféleség terén előmozdítani a bevált gyakorlatok alkalmazását;

b)támogatni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését és érvényesítését, többek között a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és tiszta energiákra vonatkozó irányítás javítása révén, ami egyebek mellett a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával érhető el;

c)ösztönözni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásához hozzájáruló sikeres műszaki és szakpolitikai megoldások széles körű alkalmazását és eredményeinek megismétlését, integrálni a kapcsolódó célokat más szakpolitikákba, köz- és magánszférabeli gyakorlatokba, valamint beruházásokat mobilizálni és javítani a finanszírozáshoz való hozzáférést.

4. cikk
A program felépítése

A program felépítése a következő:

1.A „Környezetvédelem” területhez tartozik:

a)a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram, valamint

b)a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogram;

2.az „Éghajlat-politika” területhez tartozik:

a)az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogram, valamint

b)a „Tiszta energiákra való átállás” alprogram.

5. cikk
Költségvetés

(1)A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege folyó árakon 5 450 000 000 EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:

a)EUR 3 500 000 000 a „Környezetvédelem” területre, azon belül

1.EUR 2 150 000 000 a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramra és

2.EUR 1 350 000 000 a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogramra;

b)EUR 1 950 000 000 az „Éghajlat-politika” területre, azon belül

1.EUR 950 000 000 az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogramra és

2.EUR 1 000 000 000 a „Tiszta energiákra való átállás” alprogramra.

(3)Az (1) és a (2) bekezdésben említett összegek nem érinthetik [a többéves pénzügyi keretről szóló] (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendeletben 38 és a költségvetési rendeletben foglalt, rugalmasságra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

(4)Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket.

(5)A 3. cikkben előírt általános célkitűzéseket szem előtt tartva a programból finanszírozhatók a Bizottság által az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai, valamint a kapcsolódó, tiszta energiákra való átállásra vonatkozó jogszabályok és szakpolitikák előkészítésének, végrehajtásának és más területeken való érvényesítésének támogatása érdekében végrehajtott tevékenységek. Ilyen tevékenységek többek között a következők:

a)tájékoztatás és kommunikáció, ideértve a tudatosságnövelő kampányokat is. Az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre előirányzott pénzügyi források fedezik az uniós politikai prioritásokkal kapcsolatos, valamint a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiára vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának és átültetésének helyzetével kapcsolatos szervezeti kommunikáció költségeit is;

b)tanulmányok, felmérések, modellek és forgatókönyvek készítése;

c)a program által nem támogatott projektek, valamint szakpolitikák, programok és jogszabályok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése, ellenőrzése és értékelése;

d)szakmai műhelyek, konferenciák és találkozók szervezése;

e)hálózatépítés és beváltgyakorlat-platformok létrehozása;

f)egyéb tevékenységek.

6. cikk
A programhoz társult harmadik országok

(1)A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)egyéb harmadik országok az uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangban, amennyiben a megállapodás:

–megfelelő egyensúlyt biztosít az uniós programban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a részvételből fakadó előnyei között;

–meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulást és adminisztratív költségeket. E hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képeznek;

–nem ruház a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört a harmadik országra;

–biztosítja az Unió jogát a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz és pénzügyi érdekeinek védelméhez.

(2)Abban az esetben, amikor egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy más jogi eszköz szerint részt vesz a programban, biztosítania kell, hogy az engedélyező tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) esetében e jogok kiterjednek arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban e Hivatal vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet.

7. cikk
Más uniós programokkal fennálló szinergiák

A program végrehajtása során biztosítani kell az összhangot és szinergiákra kell törekedni a program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Horizont Európa, a Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az InvestEU Alap között, különösen a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek keretében, és támogatni kell a program keretében kialakított megoldások terjesztését és tág körű alkalmazását.

8. cikk
Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A programot a költségvetési rendelettel összhangban lévő közvetlen irányítással, vagy a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervek bevonása mellett közvetett irányítással kell végrehajtani.

(2)A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

II. FEJEZET
JOGOSULTSÁG

9. cikk
Vissza nem térítendő támogatások

A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

10. cikk
Támogatható intézkedések

(1)Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2)Vissza nem térítendő támogatás a következő típusú intézkedésekhez nyújtható:

a)a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett alprogram keretébe tartozó stratégiai természetvédelmi projektek;

b)a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjában, valamint (2) bekezdése a) és b) pontjaiban említett alprogramok keretébe tartozó stratégiai integrált projektek;

c)technikai segítségnyújtási projektek;

d)hagyományos projektek;

e)a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzés megvalósításához szükséges bármely egyéb intézkedés.

(3)A „Természet és biológiai sokféleség” alprogram keretébe tartozó, a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvnek megfelelően a Natura 2000 területek kezelésével, helyreállításával vagy nyomon követésével foglalkozó projektek a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretekkel összhangban támogatandók.

(4)Nyújtható vissza nem térítendő támogatás az Unión kívüli intézkedésekhez is, amennyiben azok az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését szolgálják, és az Unión kívül végrehajtott tevékenységek a tagállami területeken megvalósított cselekvések eredményességének biztosításához szükségesek.

(5)Működési támogatás nyújtható az uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásában, végrehajtásában és érvényesítésében szerepet játszó, elsősorban a környezetvédelem vagy az éghajlat-politika — ideértve a tiszta energiákra való átállást is — terén tevékenykedő, nem profitorientált szervezetek működéséhez.

11. cikk
Részvételre jogosult jogalanyok

(1)A költségvetési rendelet 197. cikkében említett feltételeken túl a (2)–(3) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)az alábbi országok vagy területek bármelyikében letelepedett jogalanyok:

1.tagállamok vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

2.a programhoz társult harmadik országok;

3.a munkaprogramban szerepeltetett harmadik országok a (4)–(6) bekezdésben foglalt feltételekkel;

b)bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

(3)Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(4)A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok olyan kivételes esetben támogathatók, amikor ez szükséges egy olyan intézkedés céljainak eléréséhez, amely az Unióban végzett tevékenységek sikerességét garantálja.

(5)Támogathatók a legalább három olyan független szervezetből álló konzorciumban részt vevő jogalanyok, amelyek különböző tagállamokban vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken vagy a programhoz társult harmadik országokban vagy más harmadik országokban telepedtek le.

(6)A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok elviekben viselik részvételük költségeit.

12. cikk
Pályázati felhívások

A költségvetési rendelet 188. cikkének sérelme nélkül az I. mellékletben felsorolt szervek pályázati felhívás kiírása nélkül is részesíthetők támogatásban.

13. cikk
Odaítélési feltételek

Az odaítélési feltételeket a pályázati felhívások határozzák meg, figyelembe véve az alábbiakat:

a)A program által finanszírozott projektek nem veszélyeztethetik a program környezetvédelmi, éghajlat-politikai, valamint kapcsolódó tiszta energiákra vonatkozó célkitűzéseit, és lehetőség szerint támogatniuk kell a zöld közbeszerzés használatát.

b)Elsőbbséget kell biztosítani a járulékos előnyökkel járó, valamint a 4. cikkben említett alprogramok közötti szinergiákat előmozdító projektek számára.

c)Elsőbbséget kell biztosítani a legjobban megismételhető és az állami- vagy a magánszféra körében legjobban terjeszthető, illetve a legtöbb beruházást vagy finanszírozást mozgósító (katalizátor-) projektek számára.

d)Biztosítani kell a hagyományos projektek megismételhetőségét.

e)A program, annak elődei vagy más uniós alapok által támogatott projektek eredményeire épülő, illetve azok terjesztésére vagy megismétlésére képes projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során.

f)Adott esetben különös tekintettel kell lenni a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, pl. a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határ- vagy a legkülső területek projektjeire.

14. cikk
Földvásárláshoz kapcsolódó elszámolható költségek

A költségvetési rendelet 186. cikkében meghatározott feltételeken túl a földvásárláshoz kapcsolódó költségek az alábbi feltételek teljesülése esetén jogosultak támogatásra:

15. cikk
Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.

(2)A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések, valamint az alábbi, kumulatív feltételeknek megfelelő intézkedések:

a)amelyek értékelésre kerültek a program szerinti pályázati kiírás keretében;

b)megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak;

c)a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók,

részesülhetnek támogatásban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet [67]. cikkének (5) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet [8]. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program célkitűzéseivel konzisztensek. A támogatást nyújtó Alap szabályai irányadóak.

III. FEJEZET
VEGYESFINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK

16. cikk
Vegyesfinanszírozási műveletek

E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

IV. FEJEZET
TERVEZÉS, NYOMON KÖVETÉS, JELENTÉSTÉTEL ÉS ÉRTÉKELÉS

17. cikk
Munkaprogram

(1)A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett, legalább két többéves munkaprogramon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

(2)A többéves munkaprogram a 3. cikkben előírt célkitűzésekkel összhangban meghatározza a következőket:

a)a források elosztása az egyes alprogramokon belül a különböző szükségletek és finanszírozási formák között;

b)azon projekttémák, illetve konkrét szükségletek, amelyekre előzetes forráselosztás alkalmazandó a 10. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban említett projektek esetében;

c)azon céltervek, amelyekhez támogatás kérelmezhető a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett projektek esetében;

d)a projektek végrehajtásának maximális elszámolhatósági időszaka.

18. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel

(1)A 3. cikkben meghatározott célok megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(2)A programcélok megvalósítása felé tett haladás hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli, valamint kiegészítse e rendeletet a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó előírásokkal. 

(3)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében arányos jelentéstételi kötelezettségeket kell előírni az uniós források kedvezményezettjei számára, hogy minden konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzés kapcsán összesíthető projektszintű teljesítmény- és hatásmutatók álljanak rendelkezésre, többek között a Natura 2000 hálózat és egyes légköri szennyező anyagok, így a CO2 esetében is.

(4)A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja és jelenti az éghajlathoz és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó célok horizontális érvényesítésével kapcsolatos helyzetet, kitérve e kiadások összegére. Uniós éghajlat-politikai markerek segítségével kell nyomon követni, hogy ez a rendelet miként járult hozzá az éghajlat-politikai célokra meghatározott 25 %-os költségvetési ráfordításhoz. A biológiai sokféleségre fordított kiadásokat külön markerkészlettel kell nyomon követni. Az említett nyomonkövetési módszereket kell használni az éghajlat-politikai, illetve a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokhoz várhatóan hozzájáruló kötelezettségvállalási előirányzatok számszerűsítésére a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves költségvetési keretben a megfelelő bontási szinten. A kiadásokat évente be kell mutatni a költségvetési programindoklásban. A programnak az uniós éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokhoz való hozzájárulásáról rendszeresen be kell számolni az értékelések és az éves jelentések alkalmával.

(5)A Bizottság értékeli, hogy milyen szinergiák állnak fenn a program és más kiegészítő uniós programok, illetve a program alprogramjai között.

19. cikk
Értékelés

(1)Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3)A program végrehajtásának végén, de legkésőbb az 1. cikk második franciabekezdésében meghatározott időszak végét követő négy év elteltével a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

V. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

21. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 18. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 18. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

22. cikk
Hatályon kívül helyezés

Az 1293/2013/EU rendelet 2021. január 1-től kezdődően hatályát veszti.

23. cikk
Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti a 614/2007/EK és az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39 szerinti intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását, és az 1293/2013/EU rendelet továbbra is alkalmazandó a szóban forgó intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)A program költségvetése fedezheti a program és a 614/2007/EK rendelet, valamint az 1293/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat is.

(3)A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe az 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

(4)Az 1293/2013/EU rendelet által létrehozott finanszírozási eszközökből befolyó bevételek beruházhatók [az InvestEU Alap] alapján létrehozott finanszírozási eszközökbe.

(5)A 614/2007/EK rendelet vagy az 1293/2013/EU rendelet értelmében jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizetéséből származó, célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 40 21. cikkével összhangban a program finanszírozására kell felhasználni.

24. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 41  

☑ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A LIFE program az egyetlen olyan uniós alap, amely teljes egészében környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokra fordítható, ideértve a tiszta energiákra való átállást is. Félúton helyezkedik el a kutatást és innovációt támogató uniós programok és az intézkedések széles körű terjesztését célzó uniós programok között (lásd az alábbi 1. ábrát).

Az 1. ábrának megfelelően az első, „kutatás/innováció” szakasz a tudományos ismereteket bővítő elsődleges kutatást, valamint az innovációk életképességét igazoló technológiai demonstrációt takar. A LIFE ezt a területet nem fedi le, eltekintve az olyan kis léptékű kutatásoktól, amelyek más projektcélokat szolgálnak. A második szakasz, vagyis a „demonstráció/bevált gyakorlatok” az új technológiák, megközelítések vagy szakpolitikák hatékonyságának tesztelésére, bemutatására és irányítására koncentrál a szakpolitika végrehajtása érdekében. A LIFE által támogatott intézkedések elsősorban ebbe a szakaszba tartoznak, különösen a hagyományos projektek esetében. Ezenfelül a LIFE a harmadik szakaszban „hasznosítás megkönnyítése/terjesztés és tudatosság” témájú tevékenységeket is támogat stratégiai integrált projektek keretében és a tiszta energiákra való átállás területén. Az ebben a szakaszban lévő projektek a megfelelő technológiák és megközelítések széles körű alkalmazását készítik elő. A negyedik, „környezetbarát megoldások nagyszabású finanszírozása” szakaszban történik a megbízható, de kellő finanszírozáshoz nem jutó technológiák és megközelítések támogatása. A LIFE az ilyen széles körű alkalmazás finanszírozásával nem foglalkozik.

Noha a LIFE program intézkedései konkrét gyakorlati problémákra keresnek megoldást, a program legjelentősebb eredménye az a közvetett katalizátor-hatás, amelyet a fenntartható termelést, elosztást és fogyasztási szokásokat beindító, terjesztő vagy gyorsító kis léptékű intézkedések támogatásával ér el, méghozzá a következő módokon:

   a bevált gyakorlatok és az ismeretek cseréjének, illetve fejlesztésének előmozdítása;

   kapacitásépítés, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásának felgyorsítása;

   a kisléptékű technológiák és megoldások tesztelésének elősegítése; valamint

   a más forrásokból származó finanszírozás mobilizálása.

1. ábra: A LIFE, illetve más főbb EK-programok és alapok hatálya

Forrás: Európai Bizottság

A hatásvizsgálat is megerősíti a LIFE félidős értékelésének azon megállapítását, hogy a környezetvédelmi és éghajlat-politika végrehajtási és fejlesztési finanszírozási szakaszai közötti átfedések szinergikusak (1. ábra).

Szinergiákat kell kialakítani [az InvestEU Alap], különösen annak fenntartható infrastruktúrákkal foglalkozó kerete, [a Horizont Európa, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] között.

A LIFE rendeltetése olyan technológiák, megközelítések és bevált gyakorlatok demonstrációját támogatni, amelyek megismételhetőek és nagyobb ívű programokban terjeszthetők. A LIFE stratégiai integrált projektek más európai, nemzeti, regionális és magánalapokat mozgósítanak kulcsfontosságú környezet- és éghajlat-védelmi tervek végrehajtása érdekében (pl. vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, tiszta levegőt tervek stb.). A „Természet és biológiai sokféleség” terén a stratégiai természetvédelmi projektek koherens cselekvési programokat hajtanak végre a természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó uniós célkitűzések más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek összehangolt végrehajtása révén. E projektek célja a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram célkitűzéseire rendelkezésre álló erőforrások koordinálása, ezáltal a téma érvényesítésének fokozása.

A hatásvizsgálat a program hatálya kapcsán azt állapította meg, hogy a nagyobb szinergia kialakítására, illetve a hézagok és átfedések csökkentésére két lehetőség kínálkozik:

Elsőként: a LIFE „Éghajlat-politika” alprogramjához hasonló céljaikra és szakaszra tekintettel a tiszta energiára való áttérést támogató intézkedések integrálása, aminek köszönhetően javulna a program általános koherenciája, valamint az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályai, illetve szakpolitikája végrehajtásában tetten érhető szinergia.

Másodikként: a BEST finanszírozásának 42 a LIFE „Természet és biológiai sokféleség” alprogram keretében történő folytatása, ami kiküszöbölné a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek biológiai sokféleségének támogatása tekintetében fennálló hiányosságot, és tovább fokozná a BEST keretében elért szinergiákat.

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

☑ határozott időtartam

☑    2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig

☑    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2021-től 2036-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

◻ határozatlan időtartam

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 43  

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

☑    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

☑ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

☑ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

☑ az EBB és az Európai Beruházási Alap

☑ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

☑ közjogi szervek

☑ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

☑ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUMSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések:

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a kontroll költségeinek a kapcsolódó kezelt források értékéhez viszonyított aránya) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

A javasolt költségvetési tételek a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló új többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatban szereplő fellépési területeknek felelnek meg (COM(2018) 321 final), melynek elfogadására 2018. május 2-án került sor. A programra vonatkozó rendelettervezetben szereplő programszerkezetet követik.

A pénzügyi kimutatásban használt költségvetési nómenklatúra változhat, és további döntések függvényében alakul.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 46

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

–

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–☑    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

(2)    A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) félidős értékeléséről készült jelentés ( SWD(2017) 355 final ).

(3)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13.; HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.

(4)    HL C, […]., […]., […]. o.

(5)    HL C, […]., […]., […]. o.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

(7)    A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) félidős értékeléséről készült jelentés ( SWD(2017) 355 final ).

(8)    Agenda 2030, az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat.

(9)    A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.).

(10)    HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(11)    COM(2015) 614 final, 2015.12.2.

(12)    Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra, COM(2014) 15, 2014.1.22.

(13)    Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia: COM(2013) 216, 2013.4.16.

(14)    Tiszta energia minden európainak, COM(2016) 860, 2016.11.30.

(15)    Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért, COM(2017) 198, 2017.4.27.

(16)    Tiszta levegőt Európának program: COM(2013) 918.

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(18)    A talajvédelemről szóló tematikus stratégia, COM(2006) 231.

(19)    Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia, COM(2016) 501 final.

(20)    Az alternatív üzemanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló cselekvési terv, a 2014/94/EU irányelv 10. cikke (6) bekezdésének megfelelően (2017.11.8.).

(21)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017) 63 final).

(22)    COM(2011) 244 végleges.

(23)    A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(27)    COM(2012) 673 final.

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

(29)    HL L 124., 2005.5.17., 4. o.

(30)    COM(2017) 623 final.

(31)    HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(33)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(34)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(35)    [Cím, HL-hivatkozás].

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(37)    A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(38)    [Cím és HL-hivatkozás]

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 614/2007/EK rendelete (2007. május 23.) a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE+) (HL L 149., 2007.6.9., 1. o.).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(41)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(42)    Konkrét jogalap hiányában a program finanszírozásáról a költségvetési hatóság évente határoz. 2018-ban előkészítő intézkedések kaptak finanszírozást. A költségvetési rendelet értelmében az előkészítő intézkedések célja javaslatok előkészítése jövőbeni fellépések elfogadása érdekében. Ezek legfeljebb három egymást követő évben szerepelhetnek a költségvetésben. Ebből következik, hogy finanszírozási keretet kell megállapítani a BEST 2020-on túli folytatásához.

(43)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján (BudgWeb): https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(44)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(45)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(46)

   A végösszegek a kerekítés miatt nem egyeznek.

(47)    A programkeretből finanszírozott igazgatási előirányzatok A végrehajtó ügynökség által igazgatott 2014–2020 közötti program fennálló kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez szükséges összegeket („örökség”) is számítva.

(48)    A programkeretből finanszírozott igazgatási előirányzatok A végrehajtó ügynökség által igazgatott 2014–2020 közötti program fennálló kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez szükséges összegeket („örökség”) nem számítva, mivel azokat a Horizont 2020 fedezi.

(49)

   A Bizottság a program végrehajtását részben várhatóan átruházza egy végrehajtó ügynökségre, figyelemmel az ezzel kapcsolatos költség-haszon elemzés eredményeire és a szükséges határozatok meghozatalára. A program végrehajtásához kapcsolódó igazgatási előirányzatok ennek megfelelően kerülnek felosztásra a Bizottság és a végrehajtó ügynökség között. 

(50)    A három főigazgatóság nem rendelkezik a tervezett fellépés igazgatásához szükséges humán erőforrással, mert a 2014–2020 közötti program keretében a kapcsolódó munka nagyját végrehajtó ügynökséghez szervezték ki. A Környezetvédelmi Főigazgatóság által kezelt alprogramok esetében („Természet és biológiai sokféleség”, „Körforgásos gazdaság és életminőség”) folyamatos növekedés várható.

(51)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(52)    Az új program igazgatásához szükséges humánerőforrást, valamint a Környezetvédelmi Főigazgatóságánál a LIFE+ örökségének kezeléséhez szükséges személyzetet számítva, ami 2021-ben 5, 2022-ben 4, 2023-ban pedig 2 teljes munkaidős egyenérték.

(53)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(54)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.6.1.

COM(2018) 385 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2018) 275 final}
{SWD(2018) 292 final}
{SWD(2018) 293 final}

I. MELLÉKLET

Azon szervek, amelyek számára támogatások pályázati felhívás nélkül odaítélhetők

1.A környezeti jog alkalmazására és végrehajtására létrehozott európai uniós hálózat (IMPEL);

2.Ügyészek Európai Környezetvédelmi Hálózata (ENPE);

3.Bírák Európai Uniós Fóruma a Környezetért (EUFJE).

II. MELLÉKLET

Mutatók

1.Kimeneti mutatók

1.1.Az innovatív technológiákat és megközelítéseket kialakító, demonstráló és előmozdító projektek száma;

1.2.A természet és a biológiai sokféleség terén bevált gyakorlatokat alkalmazó projektek száma;

1.3.A megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését és érvényesítését szolgáló projektek száma;

1.4.Az irányítás javítását a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával szolgáló projektek száma;

1.5.Az alábbiakat végrehajtó projektek száma:

–kulcsfontosságú tervek vagy stratégiák;

–a természet és biológiai sokféleség horizontális érvényesítését célzó cselekvési programok.

2.Eredménymutatók

2.1.Az alábbi alprogramok szerinti pályázati felhívásokban meghatározandó projektszintű mutatók aggregálása alapján elért nettó környezeti és éghajlati változás:

–Természet és biológiai sokféleség;

–Körforgásos gazdaság és életminőség, legalább az alábbiakra nézve:

–Levegőminőség

–Talaj

–Víz

–Hulladékok

–Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás;

–A tiszta energiaforrásokra való átállás.

2.2.A projektek vagy az elnyert finanszírozás által generált halmozott beruházások értéke (millió EUR);

2.3.A projektekben részt vevő vagy működési támogatásban részesülő szervezetek száma;

2.4.Azon projektek aránya, amelyek lezárultuk után katalizátor-szerepet játszottak.