52012DC0501

TARTALOMJEGYZÉK

1........... A közlekedéspolitika céljait szolgáló kutatás és innováció................................................ 3

2........... Az európai közlekedési ágazatban rejlő innovációs lehetőségek kiaknázása...................... 4

3........... Az európai közlekedés és mobilitás jövőképe.................................................................. 5

3.1........ Felhasználó-központú integrált közlekedés...................................................................... 6

3.2........ Fenntartható távolsági, helyközi és városi közlekedés....................................................... 7

4........... A kutatás és az innováció erősítése az európai közlekedési ágazatban.............................. 8

5........... A közlekedési ágazat innovációs képességének javítását célzó kezdeményezések............. 9

5.1........ A közlekedésre irányuló kutatás és innováció célzottabbá tétele....................................... 9

5.2........ Az erőfeszítések jobb összehangolása........................................................................... 11

5.3........ Új utakon: ki kell törni a technológiai bezártságból......................................................... 11

5.4........ Az innovatív megoldások hatékony alkalmazása............................................................. 12

6........... A közlekedési technológiák bevezetésében rejlő lehetőségek és kihívások...................... 13

7........... A munka folytatása....................................................................................................... 14

MELLÉKLET: Kutatási és innovációs területek, prioritások, valamint azok szakpolitikai jelentősége 15

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Kutatás és innováció az európai mobilitás jövőjének szolgálatában Egy európai közlekedéstechnológiai stratégia kialakítása

1.           A közlekedéspolitika céljait szolgáló kutatás és innováció

A közlekedésről szóló 2011. évi fehér könyv[1] értelmében az európai közlekedési rendszert olyan fenntartható és versenyképes rendszerré kell átalakítani, amely egyidejűleg javítja a mobilitást és továbbra is elősegíti a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást. A fehér könyv ambiciózus célokat tűz ki az olajimporttól való európai függőség mérséklése, a környezet fokozott védelme, a balesetek számának csökkentése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális visszaszorítása terén. Ezeket a célkitűzéseket a közlekedési szolgáltatások iránti, folyamatosan növekvő kereslet, a közlekedési módok fejlettségében tapasztalható különbségek, a demográfiai változások és az egyre csökkenő közberuházások tágabb kontextusában kell szemlélni.

Ahhoz, hogy sikeresen megbirkózzunk az Európai Unió és az európai közlekedési ágazat előtt álló kihívásokkal, nem elegendő csupán mennyiségileg növelni a beruházásokat. A kormányoknak és az ágazat egészének szakítania kell a hagyományos gondolkodásmóddal. Új ötletekre, úttörő megoldásokra és vállalkozói készségre van szükség ahhoz, hogy megfeleljünk az új kihívásoknak. Nemcsak az európai közlekedési rendszer életképessége a tét, hanem – a közlekedésnek a gazdasági növekedési és munkahely-teremtési potenciálra gyakorolt hatása miatt – az Európa 2020 stratégiában[2] célként kitűzött intelligens, fenntartható és inkluzív európai gazdaság megteremtése is.

Ezért alapvető fontosságú, hogy mozgósítsuk Európa kutatási és innovációs képességeit a közlekedéspolitikai és a tágabb társadalmi célkitűzések elérése érdekében. A fehér könyv egy, a belső piac 500 millió polgárának szolgálatában álló egységes európai közlekedési térség létrehozását javasolja. Ez a piac – méreténél fogva – lehetővé fogja tenni a különböző innovatív technológiák és szolgáltatások széles körű tesztelését, a méret- és választékgazdaságosságot, valamint erős belföldi piacok létrejöttét Európa globális színtéren működő közlekedési ágazatai számára. Ebben a megközelítésben az innováció szorosan kapcsolódik a fehér könyvben megjelölt három másik területhez: a belső piachoz, az infrastruktúrafejlesztéshez és a nemzetközi együttműködéshez.

Ebben a közleményében a Bizottság az uniós közlekedési ágazatban folyó kutatás és innováció helyzetéről készült első összegző értékelés eredményeit ismerteti. Azonosítja az európai közlekedési ágazat innovációjával kapcsolatos hiányosságokat, és javaslatokat tesz azok kiküszöbölésére.

Ez a közlemény kiinduló pontként fog szolgálni egy európai stratégiai közlekedéstechnológiai tervhez, amely gyakorlatilag a fehér könyvben leírt kutatási és innovációs intézkedések alapját képezi majd. A cél az, hogy a következő pénzügyi programozási időszakban és azon túl is koherens megközelítés érvényesüljön a közlekedéssel kapcsolatos kutatás és innováció finanszírozási forrásainak felhasználásában. A stratégiai terv fel fogja vázolni a kutatás és az innováció szempontjából legfontosabb prioritási területeket, foglalkozni fog az innovációs lánc hatékonyságának kérdéskörével, és konkrét intézkedéseket fog javasolni az innovatív technológiák alkalmazásának útjában álló akadályok leküzdésére.

2.           Az európai közlekedési ágazatban rejlő innovációs lehetőségek kiaknázása

A közlekedési szolgáltatások és a gyártóipar jelentősen hozzájárulnak Európa versenyképességéhez. Az EU közlekedési és raktározási ágazata – ideértve a postai és futárpostai tevékenységeket – hozza létre az összes hozzáadott érték 5,1%-át, valamint foglalkoztatja az aktív munkaerő 5%-át (ez körülbelül 11 millió személyt jelent). Ha a közlekedési berendezések gyártását, valamint a gépjárművek és motorkerékpárok adásvételét és szervizelését is figyelembe vesszük, a közlekedési ágazatnak tudható be az összes hozzáadott érték 7,9%-a, valamint ebben a szektorban dolgozik 18 millió személy, amely az összes munkavállalói létszám 8,2%-át teszi ki. A kutatás és fejlesztés (K+F) terén a közlekedési berendezések gyártásával foglalkozó kkv-k is jelentős beruházásokat tesznek.

Az európai közlekedési ágazatnak egyre több, az innovációra és a beruházásra nagy hangsúlyt fektető globális versenytárssal kell szembesülnie. Rohamosan fejlődő világunkban Európai nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon, és az európai vállalkozásoknak nincs más választásuk: magukévá kell tenniük mindazokat az innovatív technológiákat és üzleti modelleket, amelyek segítségével Európa megőrizheti globális vezető szerepét a közlekedési ágazatban.

Egy, a közlekedési ágazat innovációs képességét elemző tanulmány[3] adatai szerint 2008-ban az EU-ban letelepedett vállalatok összesen több mint 39 milliárd eurót fordítottak kutatásra és fejlesztésre a közlekedés terén[4]. Ennek alapján elmondható, hogy az EU-ban a kutatási és fejlesztési célú ipari beruházások legnagyobb része a közlekedési ágazatnak tulajdonítható. További 4,2 milliárd eurót ruháztak be a tagállamok és az EU. Globális szinten az EU-ban letelepedett vállalatoknak tudható be a K+F célú közlekedésipari beruházások több mint 40%-a, és az uniós vállalatok ezzel megelőzik a japán és USA-beli vállalatokat, melyek beruházásai külön-külön mintegy 25%-ot tesznek ki.

A magánszektor és a tagállamok beruházásaihoz képest az EU-nak a kutatási és innovációs célú közlekedésipari beruházásai a beruházott összegek tekintetében ugyan szerénynek mondhatók, viszont az uniós beruházások hatásfoka jellemzően magas. A kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (továbbiakban: a hetedik keretprogram) révén az EU évente mintegy 600 millió euró összegű finanszírozásról gondoskodott. A transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó programból, valamint a Kohéziós Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) nyújtott finanszírozás elősegíti az innovatív megoldások piaci elterjedését és alkalmazását. Az EU továbbá fontos koordinátori szerepet tölt be számos kezdeményezés és partnerség, pl. az európai technológiai platformok és a közös technológiai kezdeményezések[5] révén, és élen jár az általános politikai kötelezettségvállalásokra és a szabályozási követelményekre vonatkozó javaslatok kidolgozása terén. A hetedik keretprogram részét képező Marie Curie-cselekvések révén eddig 43,5 millió euró összegű támogatásban részesültek a közlekedéssel kapcsolatos kutatási projektek, és ez a finanszírozás vonzó szakmai előmeneteli lehetőséget biztosít a kutatók számára.

Ami az innovációs képességet illeti, a közlekedési ágazat egymástól merőben különböző alszektorokból áll, amelyek eltérő piaci nyomásnak vannak kitéve, és amelyekben más és más innovációs ösztönzőkkel és felhasználói igényekkel kell számolni. Bizonyos alszektorokban aszimmetria van egyrészt a megoldásokat kifejlesztő, másrészt az azokat alkalmazó piaci szereplők között. Eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között is a közlekedéspolitikai döntéshozatal intézményi struktúráit, valamint a közlekedésre irányuló kutatással és innovációval kapcsolatos prioritásokat és az innovatív megoldások alkalmazását illetően. Mindebből leszűrhető, hogy Európa nem aknázza ki maradéktalanul azokat az előnyöket, amelyek az egyes tagállamok vagy közlekedési ágazatok által elért kutatási és innovációs eredmények fokozott összehangolásából származnának. A valódi Európai Kutatási és Innovációs Térség létrehozása tehát továbbra is várat magára.

Az uniós finanszírozású kutatási és innovációs tevékenységek mindezidáig főleg a kutatásra összpontosultak, és – noha léteznek már mindenre kiterjedő programok, pl. az ERTMS[6], a SESAR[7] és a Galileo[8] – kevesebb hangsúlyt kapott az új megoldások gyakorlati bemutatása, piaci bevezetése és teljes körű alkalmazása. A közlekedési ágazatban rejlő innovációs lehetőségek teljes kiaknázása és a fent ismertetett kihívásokra való válaszadás érdekében a Bizottság új megközelítést javasol. Köz- és magánforrásokból álló diverzifikált finanszírozási portfolióra van szükség, amely a közfinanszírozás hatásfokát javító új pénzügyi eszközöket is tartalmaz, továbbá fokozottan közelíteni kell a „felhasználó fizet” elvhez.

3.           Az európai közlekedés és mobilitás jövőképe

Az európai közlekedési ágazat jövőjével kapcsolatos elképzelések jó támpontot nyújthatnak a kutatásról és az innovációról, valamint a fehér könyvben megfogalmazott célkitűzések megvalósítását célzó megoldásokról szóló elmélkedéshez. Az ágazat jövőjére vonatkozó elképzelések a közlekedésről és a stratégiai jelentőségű közlekedéstechnológiák tudományos értékeléséről szóló fehér könyvhöz[9] készített elemzésen[10] alapulnak.

Az alább felvázolt jövőkép szükségszerűen figyelembe veszi a közlekedési gyártóipar jövőjével kapcsolatos előrejelzéseket. Ebben a szektorban a jövőben folytatódni fog az átállás a költségalapú versenyelőnyről a hozzáadott értéken alapuló versenyelőnyre, amely az alacsonyabb széndioxid-kibocsátással járó összetett rendszerek és szolgáltatások tervezése, létrehozása és működtetése terén végrehajtott innovációból merít. Ez az újszerű szemléletmód ösztönzőleg fog hatni a foglalkoztatásra és a növekedésre is. Az új anyagok és gyártási folyamatok bevezetésének eredményeképpen a közlekedési gyártóipar új technológiai partnerekkel fog gazdagodni. Ennek – és a közlekedési módok közötti fokozottan termékeny kölcsönhatásoknak – az eredményeképpen erősödni fog a szektor innovatív jellege, környezetkímélőbb termékek kerülnek a piacra, és növekedni fog a magas minőségű termékek és szolgáltatások európai címkéjének értéke.

3.1.        Felhasználó-központú integrált közlekedés

A közlekedési, az energetikai, valamint az információs és kommunikációs technológiák és hálózatok közötti kölcsönhatások erősödésének eredményeképpen javulni fog a környezeti teljesítmény és az erőforrás-hatékonyság. A mobilitás terén a jövőben az alternatív tüzelőanyagok, a fenntartható energiaforrások, valamint az energiatakarékos és környezetbarát közlekedési eszközök fokozott térnyerése várható. A tiszta és „összekapcsolt” járművek új generációja az alternatív meghajtó rendszereken és az intelligens kommunikációs technológiákon fog alapulni.

A közlekedés teljesen integrált és intermodális lesz, ami lehetővé teszi az utazóknak és az áruszállítóknak a gördülékeny határátkelést és a közlekedési módok közötti zökkenőmentes váltást. A végső felhasználók általi kereslet növekedésének, valamint a belső piac fokozott kiépítésének eredményeképpen bővülni fog a kínált szolgáltatások köre, az utasok és a fuvarozók pedig megbízhatóbb és rugalmasabb feltételekre számíthatnak. Minden jelentős repülőtér és kikötő kapcsolódni fog a vasúti hálózathoz. Mindehhez a közlekedési módok között teljesen átjárható információs, foglalási és fizetési rendszerek és szolgáltatások fognak járulni. A személy- és áruszállításra szolgáló intermodális terminálok és platformok „intelligensen” lesznek kialakítva, és fejlett berendezésekkel, például zökkenőmentes áruátrakodást biztosító eszközökkel lesznek ellátva.

A szállítmányok nyomon követésére, visszakeresésére és igazgatására vonatkozó új módszerek magas hatásfokú, kedvező költségű és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járó, papírmentes logisztikai szolgáltatásokat fognak eredményezni. Az áruk kézbesítése mindig pontosan, határidőre fog történni. A közlekedésbiztonsági technológiák jelentősen hozzájárulnak majd ahhoz, hogy teljesüljenek a közlekedésbiztonságra és -védelemre vonatkozó társadalmi elvárások.

Középtávon kialakításra kerül egy új, felhasználó-központú európai közlekedésigazgatási, információs és fizetési rendszer, amely a legkorszerűbb helymeghatározási, hírközlési és nyomon követési technológiákon alapul. Rövid távon tökéletesíteni kell az egyes közlekedési módok meglévő igazgatási és információs rendszereit és azok alkalmazását, és adott esetben azokat ki kell egészíteni más közlekedési módok kapcsolódását biztosító pontokkal.

A közlekedési infrastruktúra folyamatosan fejlődik, és egyre több olyan új összetevővel fog kiegészülni, amelynek köszönhetően „intelligensebbé” (IKT-alapúvá és automatizálttá), környezetkímélővé (az új könnyű és újrahasznosítható anyagoknak köszönhetően) és intermodálissá válik (automatizált terminálok, csomópontok és berendezések). Ennek a korszerű infrastruktúrának a részét képezik az alternatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok és az innovatív igazgatási és üzemeltetési rendszerek. A transzeurópai törzshálózat jó példája lesz ennek a megújult infrastruktúrának, mely ellenálló az éghajlatváltozás hatásaival szemben, és amelyet rövidebb állásidők és alacsony karbantartási költségek jellemeznek.

3.2.        Fenntartható távolsági, helyközi és városi közlekedés

A jelenleg használt közlekedési eszközök helyébe a tiszta, biztonságos és csendes közúti, vízi, vasúti és légi járművek új generációja fog lépni. A repülőgépek, hajók és vonatok használati élettartama azonban hosszú, ami azt jelenti, hogy – a járművek pótlólagos felszerelésétől eltekintve – ezek az előnyök távlatilag jelentkeznek majd, noha az üzemeltetési és műszaki fejlesztések megvalósítására már hamarabb is sor kerül. A légi és vízi járművek új generációjának és a közlekedésszervezésben bekövetkező alapvető szemléletváltásnak köszönhetően számottevő előrelépés várható a környezetvédelem és a hatékonyság terén ebben a dinamikusan növekvő ágazatban.

A közepes távolságú személy- és áruszállítás egyre nagyobb piaci részesedésre tesz szert, köszönhetően az újonnan kifejlesztett, dedikált vízi és vasúti közlekedési eszközöknek. A szállítási lánc „zöldebbé” tétele pedig a nagy távolságú áruszállítás szegmensében is azt fogja eredményezni, hogy a hangsúly a vízi és vasúti szállítási módokra helyeződik át. A közepes távolságú közúti áruszállítás és az autóbuszos személyszállítás piacán fokozatosan el fog terjedni az új járműtípusok és az azok számára kialakított zöldinfrastruktúra-hálózatok használata.

Az új személygépjárművek szennyezőanyag-kibocsátására vonatkozó, egyre szigorúbb előírások eredményeképpen nőni fog az alternatív meghajtású járművek használata – különösen a nagyvárosokban –, miközben fennmarad a mobilitás jelenlegi szintje. Új, minimális erőforrás-igénybevétellel járó személyszállítási módok jelennek majd meg, a környezeti szempontoknak megfelelően átalakított városi területeken pedig teret nyer majd a kerékpáros és gyalogos közlekedés. A fenntartható mobilitásra vonatkozó integrált tervek az átfogó város- és területfejlesztési elképzelésekbe fognak illeszkedni. A városi területeken a logisztikai, valamint az áruterjesztési és -kézbesítési szolgáltatások zajszegények és egyre inkább szénkibocsátás-mentesek lesznek. A városi fuvarozásban új áruelosztási modellek kerülnek megvalósításra.

A tömegközlekedési szolgáltatások fejlesztése terén a hangsúly szintén a városi területeken lesz, mert a tömegközlekedés piaci részesedésének aránya elsősorban itt növelhető. A villamos energiával hajtott tömegközlekedési eszközök térnyerése várható. A tömegközlekedés a jövőben is megfizethető és elérhető marad mindenki számára, lakóhelytől és társadalmi hovatartozástól függetlenül. Egészen új, magántulajdonon alapuló, illetve közfinanszírozású üzleti modellek jelenhetnek meg, ideértve a közlekedési eszközök közös tulajdonlását. Létrejöhet az – egymással összekapcsolható és „egyénre szabott” tömegközlekedési rendszerekké továbbfejleszthető – személyes mobilitási eszközök új generációja. A személyre szabott és környezetkímélő, autóbuszos, mikrobuszos vagy taxis személyszállítási rendszerek lehetővé fogják tenni az (elektronikusan jelzett) igény alapú fuvarozást a vidéki területeken.

4.           A kutatás és az innováció erősítése az európai közlekedési ágazatban

A felvázolt jövőkép csak akkor valósulhat meg, ha az európai közlekedés területére irányuló kutatás és innováció meghozza a gyümölcsét. Ehhez stratégiai cselekvésre van szükség az alábbi négy területen.

Először is meg kell szilárdítani a kutatás és az innováció szerepét a közlekedéspolitikában. Az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés[11], valamint az európai digitális menetrend[12] kiemeli, hogy az innovációval kapcsolatban stratégiai megközelítésre van szükség. A Horizont 2020-ra vonatkozó, a jogalkotó általi elfogadásra váró bizottsági javaslat[13] az intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedést annak a hat, társadalmi jelentőségű célkitűzésnek az egyikeként jelöli meg, amelynek elérésében az európai kutatás és innováció révén jelentős előrelépés érhető el. A közlekedésről szóló fehér könyv pedig az összes közlekedési módnak egyetlen európai közlekedési rendszerbe történő integrálására szólít fel, rámutatva, hogy immár nem időszerű az egyes közlekedési módokat külön-külön, egymástól elszigetelve szemlélni.

Másodsorban jobban össze kell hangolni az egyes szektorok és gazdasági szereplők tevékenységét. Az egymással párhuzamosan zajló erőfeszítések alapesetben fokozzák a kutató munka eredményességét, és növelik az életképes megoldások számát, a közlekedési ágazat bizonyos területein azonban az innovációt hatékonyan elősegítheti, ha a szektorok, illetve a gazdasági szereplők összehangolják egymással a tevékenységeiket. A közlekedési szolgáltatók például gyakran felemlegetik az innovatív megoldások hiányát vagy rossz időzítését, a közlekedési megoldások kifejlesztői viszont gyakran kivárják, míg egyértelmű jel érkezik a piac részéről, mielőtt új megoldásokat fejlesztenének ki, és nem mindig vannak tisztában a felhasználói igényekkel[14].

Harmadsorban felül kell emelkedni a technológiai bezáródás imperatívuszán, és szakítani kell az intézmények elszigeteltségével. A bebetonozott struktúrák és a piaci érdekszövetségek meghiúsítják a más közlekedési módokból és szektorokból ihletet merítő innovációban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázását. Például az innováció szempontjából hasznos lenne, ha a gazdaság más területein, például a távközlési és az energetikai ágazatban megvalósított fejlesztések fokozott visszhangra találnának a közlekedési ágazatban. Azok a közlekedési szolgáltatók, amelyek jól fel tudnák használni ezeket az innovatív megoldásokat, sokszor alacsony nyereségkulccsal működnek, és korlátozott ösztönzőkkel rendelkeznek arra, hogy új módszerekbe ruházzanak be.

Végezetül pedig a túlontúl magas tőkekövetelmények és beruházási szükségletek, valamint az új piaci szereplők útjában álló egyéb akadályok megakadályozzák, hogy a közlekedési ágazat kitermelje a megújuláshoz szükséges úttörő megoldásokat. Az egyrészt a kutatás és fejlesztés, másrészt az innováció és a piaci fogadtatás között feszülő hatalmas szakadék komoly problémát jelent, melynek jelenlétére már az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezésről szóló közlemény is rámutatott. Ez a probléma a közlekedési ágazatot nyilvánvalóan érinti.

5.           A közlekedési ágazat innovációs képességének javítását célzó kezdeményezések

A Bizottság több kezdeményezést is javasol a szükséges intézkedések végrehajtására, mely kezdeményezések hozzá fognak járulni a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez és a Horizont 2020 keretprogramban[15] említett, a közlekedés terén jelentkező kihívások kezeléséhez.

5.1.        A közlekedésre irányuló kutatás és innováció célzottabbá tétele

Az innovációs folyamat fontos eszköze lesz a teljes ciklusú közös stratégiai programozás. Ez a közlemény kiinduló pontul szolgál ehhez a munkához, és a Bizottság három olyan átfogó kutatási és innovációs területet jelöl meg, ahol kézzelfogható és a gyakorlatban megvalósítható eredményeket kell felmutatni az elkövetkező két évtizedben.

· Ami a közlekedési eszközöket illeti, az alternatív meghajtó rendszerek, illetve tüzelőanyagok és az intelligens hírközlési technológiák irányába történő paradigmaváltás célja az, hogy tiszta, intelligens, biztonságos és zajszegény vasúti, közúti, légi és vízi járművek, valamint az infrastruktúrával való eredményesebb kapcsolódási pontok kerüljenek kifejlesztésre. Ez magába foglalja a megfelelő anyagok és alkatrészek, valamint a szükséges alaptechnológiák terén megvalósított fejlesztéseket. Az európai közlekedési gyártóiparnak egyrészt jobban meg kell felelnie az európai felhasználók szükségleteinek, másrészt növelnie kell globális versenyelőnyét is.

· Haladást kell elérni az intelligens, környezetkímélő, kis karbantartási igényű és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló infrastruktúra létrehozása terén, ideértve az alternatív tüzelőanyagok rendelkezésre állását, valamint olyan modális forgalomirányítási és információs rendszerek meglétét, amelyek támogatják a felhasználói szolgáltatásokat, a keresletgazdálkodást és az optimális infrastruktúrahasználattal kapcsolatos más megoldásokat. Mind a szolgáltatások, mind a közlekedésüzemeltetők hatósági szabályozása és felügyelete terén kapacitásépítésre van szükség – helyi, regionális és tagállami szinten egyaránt.

· Ami a közlekedési szolgáltatásokat és tevékenységeket illeti, számottevő előrelépésre van szükség a zökkenőmentes és hatékony személy- és áruszállítás megvalósítása terén, hogy ily módon lehetővé váljon az összes közlekedési mód szorosabb integrálása, különösen a városon belüli és a városok közötti forgalom vonatkozásában, valamint gondoskodni kell egyrészt a nagy közlekedési csomópontok jó kialakításáról, másrészt hatékony átrakodó berendezések létesítéséről. Előrelépésre van továbbá szükség az integrált és multimodális információkezelési, forgalomirányítási és keresletgazdálkodási rendszerek európai szintű kialakítása, valamint a zökkenőmentes logisztikai szolgáltatások és innovatív városi mobilitási rendszerek kiépítése terén is, ideértve a tömegközlekedési hálózatok magas színvonalának biztosítását.

Ennek során központi jelentőségű lesz a biztonság és a védelem kérdésköre, valamint a felhasználói szükségleteknek való megfelelés, így például az akadálymentesség biztosítása, és kitüntetett szerepe lesz az IKT-alkalmazásoknak. Szükség lesz továbbá társadalmi-gazdasági és egyéb jellegű feltáró kutatásra, mely egyebek mellett segít képet alkotni a felhasználói magatartásról.

Az európai közlekedéspolitikai célkitűzésekhez hozzájáruló új megoldások tényleges alkalmazása érdekében az európai kutatási és innovációs tevékenységeket összpontosítani kell. Az 1. melléklet bemutatja a három innovációs területet, az azokra vonatkozóan meghatározott tíz prioritási területet[16], és azt, hogy ezek hogyan viszonyulnak a fehér könyvben rögzített célokhoz és célértékekhez. A Bizottság a szakértői értékeléseket is alapul véve úgy látja, hogy ez a tíz prioritási terület jelentősen hozzá tud járulni a fehér könyv 2030-ig – illetve egyes területek esetében 2050-ig – megvalósítandó célkitűzéseihez, és ezek a prioritások figyelembe veszik az egyes közlekedési módokkal és a multimodális közlekedéssel kapcsolatos kérdéseket. A szóban forgó prioritási területek nem végleges álláspontot tükröznek, nem is tekinthetők a jövőbeli kutatási és innovációs programokra vonatkozóan felállított prioritásoknak, és az érdekeltekkel folytatandó eszmecserék során módosulhatnak is.

Sokkal inkább kiindulópontot jelentenek a 2012 szeptemberében elindítandó menetrend-kialakítási folyamat előkészítéséhez, melynek célja az, hogy összpontosítsa az európai K+F tevékenységeket és a szakpolitikai célkitűzésekhez eredményesen hozzájáruló, a gyakorlatban jól alkalmazható technológiák finanszírozását. A folyamat továbbá arra szolgál, hogy feltárja az innovációs lánc meglévő hiányosságait és orvosolja azokat. A folyamat végeredményeként egy vagy több olyan menetrend fog rendelkezésre állni mindegyik prioritási területen, amely meghatározza a finanszírozást, annak eszközeit és a szereplőket, és gondoskodik a változó körülményekhez igazodni tudó felügyeleti és kormányzási mechanizmusokról. Kiemelt hangsúlyt fognak kapni azok a területek, amelyeken a piac elégtelenül működik vagy ahol a közös vagy összehangolt erőfeszítések meggyorsíthatják az új technológiák elterjedését.

Ennek a menetrendnek a kialakítása e közlemény és az ahhoz tartozó szolgálati munkadokumentum alapján, konzultációs folyamat keretében fog történni, mely során az érdekelt felek segítenek meghatározni, hogy az európai szintű fellépés várhatóan mely területeken nyújtja majd a legnagyobb hozzáadott értéket. Az érdekelt felek mindegyik prioritási területen konszenzusra fognak törekedni a szakpolitikai célkitűzésekkel és a csúcsszínvonalú európai technológiával kapcsolatos követelményekről. Ahol lehetséges, az érdekelt felek által készített menetrendek szolgálnak majd kiindulópontként. Ezeket a menetrendeket aztán tudományos megközelítés keretében is megvizsgálják: e vizsgálat célja elsősorban a széttagoltság megszüntetése annak érdekében, hogy ambiciózusabb célokat lehessen elfogadni, és a megoldások szélesebb körben kerülhessenek alkalmazásra. Bizonyos területeken, különösen azokon az intermodális kérdéseket érintő területeken, ahol nincsenek megbízható menetrendek, a feladat még nagyobb erőfeszítést fog igényelni.

Az így létrehozott menetrendek az európai stratégiai közlekedéstechnológiai terv központi részét fogják képezni, valamint alapul fognak szolgálni a Bizottságon belül zajló jövőbeli munkának, így például a Horizont 2020 munkaprogramjaira irányuló előkészítő munkának, a finanszírozási igények azonosításának, valamint az alkalmazásösztönző jogalkotási javaslatok kidolgozásának.

5.2.        Az erőfeszítések jobb összehangolása

A Bizottság a partnerségi együttműködés elmélyítését és az innovációs lánc igazgatásának javítását javasolja. A már létező, közlekedésre irányuló köz- és magánszféra közötti partnerségek, valamint az európai technológiai platformok keretében már kifejlesztésre kerültek jól felhasználható menetrendek és stratégiai kutatási ütemtervek, különösen a közlekedési módokkal kapcsolatos kérdéseket illetően. Mindazonáltal lehetőség van a köz- és a magánszféra közötti együttműködési mechanizmusok javítására, illetve további mechanizmusok létrehozására. További feltárandó lehetőségek rejlenek a közös programozásban, amely a tagállamoknak a Bizottság által elősegített partnerségi együttműködése révén valósul meg, valamint az európai innovációs partnerségekben. Gondoskodni kell arról, hogy ezek a kezdeményezések kapcsolatban álljanak más jelentős kutatási és innovációs stratégiákkal, például a SET-tervvel[17].

A szakpolitikai döntéshozók és a magánszektorbeli érdekelt felek rendszeres és megbízható tájékoztatása elősegítheti az innovatív megoldások kifejlesztésére és alkalmazására irányuló ellenőrzési és igazgatási tevékenységet. A Bizottság ezért közlekedési kutatási és innovációs felügyeleti és információs rendszert (TRIMIS) szándékozik létrehozni. A Horizont 2020 keretprogramból finanszírozott TRIMIS a technológia terén kirajzolódó trendek, valamint a kutatási és innovációs kapacitások feltérképezésére szolgáló bizottsági eszközként fog működni. Elképzelhető, hogy kapcsolódni fog a Bizottság közlekedési kutatási és innovációs portáljához, amely további értékes információforrás ebben a témában.

Végezetül pedig, a globális környezeti kihívások összehangolt globális fellépést tesznek szükségessé. A mobilitás fenntarthatóságának biztosítása egyre sürgetőbb világméretű kihívás. Ez azt jelenti, hogy Európa sikerének szempontjából fontos, hogy az európai közlekedési kutatás és innováció területe nemzetközi vetülettel egészüljön ki. Ezzel összefüggésben különösen törekedni kell arra, hogy nemzetközi megállapodások jöjjenek létre és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok kerüljenek meghatározásra (például az ICAO és az IMO szintjén), hiszen ezek a megállapodások és célok biztosíthatják a fenntartható mobilitás elérését segítő innovatív megoldások kifejlesztését, piaci forgalmazását és alkalmazását világszerte. Európának szilárd, saját szabályozási és kereskedelmi érdekeit szolgáló nemzetközi partnerségeket kell létrehoznia.

5.3.        Új utakon: ki kell törni a technológiai bezártságból

A mobilitás és a közlekedés innovációjának ösztönzése nemcsak a közlekedési ágazat változásra megérett szegmenseinek a mozgósítását jelenti, hanem annak biztosítását is, hogy azok fellendítésében részt vegyenek a távközlés, a tartalomkészítés, a pénzügyi szolgáltatások és az energiaellátási piac és hasonló területek meglévő és új szereplői is. A különböző érdekek és vállalkozói kultúrák között így létrejövő versengés mozgatórugója lehet a megrögzült hagyományokkal szakító, távlati gondolkodásnak. A stratégiai közlekedéstechnológiai terv ezért a következők célokat is szolgálja majd:

· olyan egymástól távol eső területek, mint a közlekedés, az energia, a hír- és távközlési szolgáltatások, a területfejlesztés és a környezetvédelem közötti – a vállalkozások mobilitása és a tágabb szakpolitikai célok, így a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából hozzáadott értéket teremtő – konvergenciák kiaknázása. Ehhez olyan újszerű megközelítés szükséges, amely új, rendszerszintű elgondolásokból és úttörő ötletekből táplálkozik;

· a hagyományos gondolkodásmóddal szakító olyan működési elvek és eszközök, valamint a vállalkozói készség előmozdítását célzó olyan interdiszciplináris intézkedések – például díjversenyek, új kockázatitőke-befektetési rendszerek és intelligens közbeszerzési eljárások – bevezetése, amelyek időben és eredményesen reagálnak a felhasználói közösségek szükségleteire és a piaci erőviszonyokra;

· dinamizmusát tekintve merőben új innovációs környezet létrehozása, amely megteremti a közlekedési ágazat újjászületésének keretfeltételeit, és ezáltal vonzóvá teszi azt az újító szellemű szakemberek és vállalkozások feljövő nemzedéke számára. Ennek során szükség lehet a képzésbe és az oktatásba történő beruházások összehangolására, valamint a képzés és az oktatás révén elsajátítható készségek kritikai felülvizsgálatára. A szektorban tevékenykedő kkv-k versenyképessége nagyban elősegíthető a forráshoz jutás, illetve az európai és a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint a bürokrácia csökkentése révén.

5.4.        Az innovatív megoldások hatékony alkalmazása

A fent ismertetett intézkedések hozzá fognak járulni az erőfeszítések összpontosításához és összehangolásához, és áttételesen egy merőben új dinamikai erőtér kialakulásához. Ha az intézkedésekre a piac nem reagál megfelelően, akkor az új közlekedési technológiák és szolgáltatások gyors és széles körű piaci bevezetéséhez – és az egységes piaci vívmányok megóvásához – más jellegű beavatkozásra is szükség lehet, így például szabályozásra, a szolgáltatások interoperabilitását, illetve folytonosságát és a szellemi tulajdonjogokat biztosító előírásokra, valamint közbeszerzésekre és pénzügyi ösztönzőkre. Az EU mérsékelni tudja a támogatások és a keletkező jövedelmek versenytorzító hatásait.

A stratégiai közlekedéstechnológiai terv elő fogja segíteni azoknak a Bizottság által javasolt finanszírozási programoknak a végrehajtását, amelyek a jogalkotó általi elfogadásra váró többéves pénzügyi keret részét képezik. Ide tartozik a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz[18], az ERFA és a Kohéziós Alap[19], továbbá a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program[20]. Az Európai Beruházási Bank felkérést fog kapni arra, hogy a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus révén növelje a kedvezményes hiteleket, az új hitelezési politikája[21] keretében folytatott hitelezést terjessze ki a közlekedési ágazatra, és nyújtson fokozott technikai segítséget a köz- és a magánszektorbeli érdekelteknek. A közfinanszírozásnak maradéktalanul összhangban kell lennie az állami támogatásra vonatkozó releváns uniós előírásokkal, ideértve azokat is, amelyek a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeket, illetve a közlekedési tevékenységek és az infrastrukturális beruházások finanszírozását szabályozzák.

6.           A közlekedési technológiák bevezetésében rejlő lehetőségek és kihívások

A szakpolitikai céljaink eléréséhez a jelenleg alkalmazott közlekedési rendszerek és megoldások közül sokat viszonylag rövid időn belül újakkal kell felváltani. Az európai közlekedési rendszer tekintetében meghatározott kibocsátás-csökkentési célkitűzések elérését szolgáló innovatív járművek, berendezések és elektromos töltőállomások hálózatának kiépítéséhez szükséges többletberuházás a becslések szerint mintegy ezermilliárd eurót fog kitenni 2010 és 2030 között[22]. Ez első hallásra óriási összeg, de körülbelül megfelel annak, amennyit az EU-ban a háztartások egy évben összesen költenek közlekedésre[23].

Az Európai Bizottság elemzése[24] rávilágít arra, hogy – bár a beruházási költségek sem elhanyagolhatók – az új megoldások piaci bevezetését főképp az hátráltatja, hogy mind a felhasználók, mind a szolgáltatók körében hiányoznak a „rendszerszintű” gazdasági ösztönzők a szükséges változtatások elvégzésére. Pedig az új környezetkímélő, intelligens, biztonságos és hatékony közlekedési megoldások bevezetése óriási lehetőséget kínál a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén kitűzött céljaink megvalósítására éppúgy, mint az európai versenyképesség fokozására.

Az előttünk álló kihívások sürgősségére és sokrétűségére tekintettel politikai vitára van szükség arról, hogy az érdekelt felek, a tagállamok és a Bizottság milyen konkrét vállalások és intézkedések révén tudják elérni, hogy az innovatív megoldások gyorsabban és hatékonyabb kerüljenek kifejlesztésre és bevezetésre. Figyelemmel arra, hogy a jelenlegi gazdasági válság – annak minden következményével – számottevő nyomást gyakorol a közköltségvetésekre, meg kell határozni a prioritásokat, és gondoskodni kell azokról a megfelelő eszközökről (pénzügyi ösztönzőkről, szabályozásról, politikai szinten meghatározott ipari célokról, önkéntes kötelezettségvállalásokról és összehangoló intézkedésekről), melyekre minden prioritási területen szükség van ahhoz, hogy elősegítsük az innovatív megoldások és rendszerek széles körű bevezetését.

Európa közlekedési rendszere megérett az átalakításra. A döntéshozóknak nyilatkozniuk kell, miként vélekednek az egyes eszközök súlyáról és tervezett szerepéről, szem előtt tartva a szakpolitikai célok eléréséhez szükséges innovatív megoldások végrehajtásának sürgősségét, elfogadhatóságát és megfizethetőségét. Ismeretterjesztő kampányokra van szükség a lakosság körében, és megfelelő intézkedésekkel olyan változásokat lehetne előidézni a fogyasztói magatartásban, melyek összhangban vannak a technológiai innovációval, így megkönnyítik a korszerű termékek és szolgáltatások piaci elterjedését, és serkentik a keresletet irántuk. Az erről folyó szakmai viták során a változtatásokkal járó költségeket minden esetben össze kell vetni azokkal a költségekkel, amelyeket a cselekvés hiánya idézne elő.

7.           A munka folytatása

E közleményében a Bizottság kifejtette, hogy meglátása szerint a közlekedésipari kutatás és innováció miképp járulhat hozzá a közlekedésről szóló fehér könyv ambiciózus célkitűzéseihez, és miképp segíti elő egyrészt a Horizont 2020, másrészt az ahhoz kapcsolódó, intelligens szakosodásra irányuló stratégiák megvalósítását.

A Bizottság felkéri a Tanácsot és a Parlamentet, hogy:

· erősítsék meg azt a célkitűzést, miszerint a közlekedésre irányuló kutatást és innovációt jobban össze kell hangolni az európai közlekedéspolitikai célokkal, szem előtt tartva a jelenlegi gazdasági és politikai realitásokat és a hosszú távú fenntarthatóság szükségességét;

· állapodjanak meg abban, hogy az erőfeszítéseket olyan európai, nemzeti és helyi szintű, úttörő és fenntartható közlekedési megoldások létrehozására kell összpontosítani, amelyek innovatív technológián, a szolgáltatásokkal kapcsolatos merőben új szemléletmódon és vállalkozási készségen alapszanak;

· mérlegeljék, hogy miképp lehet megtalálni a megfelelő egyensúlyt az új megoldások széles körű piaci bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges eszközök között;

· hagyják jóvá az e közleményben ismertetett megközelítést, amely az európai stratégiai közlekedéstechnológiai terv előkészítésére szolgál és felvázolja a lehetséges további intézkedéseket.

MELLÉKLET: Kutatási és innovációs területek, prioritások, valamint azok szakpolitikai jelentősége

Ez a táblázat bemutatja, hogy a technológiai innováció az egyes prioritási területeken hogyan járulhat hozzá a fehér könyvben felvázolt célokhoz

Kutatási és innovációs terület || Prioritási terület || A fehér könyvben felvázolt tíz cél (az olvashatóság kedvéért összefoglalva szerepelnek itt)

Alacsony kibocsátású városi közlekedés és logisztika || Alacsony CO2-kibocsátású üzemanyagok a légi és a tengeri közlekedésben || Áruszállítás: modális váltás a közúti szállításról más szállítási módokra || Nagy sebességű vasutak EU-szerte || Multimodális TEN-T törzshálózat || Hosszú távú átfogó hálózat || Forgalomirányítási rendszerek minden közlekedési módban || Multimodális közlekedési információs rendszer || A közúti baleseti halálozás szinte nullára csökkentése || Törekvés a „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elvének teljes körű alkalmazására

Környezetbarát, biztonságos, hatékony, intelligens és csendes közlekedési eszközök || Környezetbarát, biztonságos, hatékony, intelligens és csendes közúti járművek || ¢ || || || || || || || || ¢ ||

Környezetbarát, biztonságos, hatékony, intelligens és csendes légi járművek || || ¢ || || || || || ¢ || || ||

Környezetbarát, biztonságos, hatékony, intelligens és csendes vízi járművek || || ¢ || ¢ || || || || || || ||

Környezetbarát, biztonságos, hatékony, intelligens és csendes vasúti járművek || || || ¢ || ¡ || || || || || ||

Infrastruktúra és intelligens rendszerek || Intelligens, környezetkímélő, alacsony karbantartási igényű és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló infrastruktúra || || || ¢ || ¢ || ¢ || ¡ || || || ¢ ||

Az alternatív tüzelőanyagok szállítására szolgáló, egész Európára kiterjedő infrastruktúra || ¢ || ¡ || ¡ || || || || || || ||

Hatékony, modális forgalomirányítási rendszerek (ideértve a kapacitás- és keresletgazdálkodást is) || || ¢ || ¢ || ¡ || ¡ || || ¢ || ¡ || ¡ || ¡

Személy- és áruszállítási szolgáltatások/ tevékenységek || Integrált módközi információs és igazgatási szolgáltatások || || ¡ || ¡ || || ¡ || ¡ || || ¢ || ||

Zökkenőmentes logisztika || ¡ || ¡ || ¢ || || || || || ¡ || ||

Integrált és innovatív városi mobilitás és közlekedés || ¡ || || || || || || || ¡ || ¢ ||

¢ Ez a prioritási terület a várakozások szerint jelentősen hozzá fog járulni a fehér könyvben megfogalmazott cél eléréséhez.       

¡ Ez a prioritási terület a várakozások szerint mérsékelten fog hozzájárulni a fehér könyvben megfogalmazott cél eléréséhez.

[1]               Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé (COM(2011) 144 végleges.

[2]               Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, COM(2010) 2020 végleges.

[3]               Az EK Közös Kutatóközpontja: Mapping innovation in the European transport sector, EUR 24771 EN, 2011.

[4]               Ez a saját finanszírozású K+F beruházásokat jelenti, vagyis a közpénzekből megvalósuló kutatási tevékenységek – amennyire csak lehet – nincsenek figyelembe véve a K+F célú közberuházások kétszeri számításának elkerülése céljából.

[5]               Ide tartoznak a következők: a környezetbarát autókra vonatkozó európai kezdeményezés, a CleanSky és a SESAR („Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás), valamint azok az európai technológiai platformok, amelyek elsősorban a közlekedés szempontjából jelentősek: az ACARE (Európai Repüléskutatási Tanácsadó Testület), az ERRAC (Európai Vasúti Kutatási Tanácsadó Testület), az ERTRAC (Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Testület) és a WATERBORNE-TP (a tengeri és a belföldi hajózási ágazat technológiai platformja).

[6]               Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer.

[7]               „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás.

[8]               Az Európai Unió csúcstechnológiát képviselő globális navigációs műholdrendszere.

[9]               Az EK Közös Kutatóközpontja: Scientific Assessment of Strategic Transport Technologies, EUR 25211 EN, 2012.

[10]             A közlekedés fenntartható jövője: útban az integrált, csúcstechnológiát képviselő, felhasználóbarát rendszer felé, COM(2009) 279 végleges.

[11]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió, COM(2010) 546 végleges.

[12]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális menetrend, COM(2010) 245 végleges/2.

[13]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram, COM(2011) 808 végleges.

[14]             Nemzetközi Közlekedési Fórum: Summary Analysis of Responses to a Country Survey on Innovation in Transport, 2010.

[15]             Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2012–2020) létrehozásáról, COM (2011) 809 végleges.

[16]             A kutatási és innovációs területeket és az azokhoz tartozó prioritásokat „A kutatási és innovációs területek és prioritások előzetes leírása” című szolgálati munkadokumentum, SEC....., részletesen ismerteti.

[17]             Európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) – Egy kis szén-dioxid-kibocsátású jövő felé”, COM(2007) 723 végleges.

[18]             Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról, COM(2011) 665 végleges.

[19]             http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/proposals_2014_2020_hu.cfm.

[20]             Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról, COM(2011) 834 végleges.

[21]             Az EBB közlekedési ágazatra vonatkozó hitelezési politikája: http://www.eib.org/projects/publications/eib-transport-lending-policy.htm.

[22]             Hatásvizsgálat a közlekedésről szóló fehér könyvhöz, SEC(2011) 358 végleges, 84. o.

[23]             A háztartási kiadások 13,6%-a. Forrás: Eurostat.

[24]             Az EK Közös Kutatóközpontja: Mapping innovation in the European transport sector, EUR 24771 EN, 2011.