EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 32022R2473

A Bizottság (EU) 2022/2473 rendelete (2022. december 14.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

C/2022/9139

HL L 327., 2022.12.21., 82—139. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum hatályossági állapota Hatályos: Ez a jogi aktus módosult. Jelenlegi egységes szerkezetbe foglalt változat: 13/12/2023

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2473/oj

2022.12.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/82


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2473 RENDELETE

(2022. december 14.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1588 tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: (EU) 2015/1588 rendelet) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdése a) pontja i., ii., vi., vii. és x. alpontjára,

e rendelet tervezetének közzétételét (2) követően,

az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő állami finanszírozás állami támogatásnak minősül, és azt az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése alapján be kell jelenteni a Bizottságnak. Az EUMSZ 109. cikke értelmében a Tanács ugyanakkor meghatározhatja azokat a támogatási kategóriákat, amelyek mentesülnek e bejelentési kötelezettség alól. Az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások e kategóriáira vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2015/1588 rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 109. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy a támogatások bizonyos fajtái bizonyos feltételekkel mentesíthetők a bejelentési kötelezettség hatálya alól. A Bizottság több határozatban is alkalmazta az EUMSZ 107. és 108. cikkét a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásokra. Ezenkívül a kifejezetten erre az ágazatra vonatkozó iránymutatásaiban kifejtette álláspontját. Tekintettel a Bizottságnak az említett rendelkezések alkalmazása során szerzett tapasztalataira, helyénvaló, hogy a Bizottság továbbra is éljen az (EU) 2015/1588 rendelet által ráruházott hatáskörökkel. Ezért bizonyos feltételek mellett a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (a továbbiakban: kkv-k) nyújtott támogatásokat, valamint az ezeken a területeken működő vállalkozásoknak a természeti katasztrófák által okozott károk helyreállítása céljából a kedvezményezett vállalkozás méretétől függetlenül nyújtott támogatást, a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatást, az innovációs támogatást, valamint a tengeri és édesvízi biológiai erőforrások megőrzését célzó támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani, és az nem tartozik az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség hatálya alá. A bejelentési kötelezettség alóli mentességet – a tengeri és édesvízi biológiai erőforrások megőrzésére irányuló intézkedésként – a védett állatok viselkedése által okozott károk helyreállítására irányuló támogatásokra is alkalmazni kell, függetlenül a támogatás kedvezményezettjének méretétől. Az (EU) 2015/1588 rendelet nem hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 109. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy a közjogi szerveknek, hatóságoknak, állami vagy részben állami szervezeteknek nyújtott állami támogatások mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól.

(3)

A természeti katasztrófák által okozott károk helyreállítására irányuló, a kedvezményezett méretétől függetlenül a vállalkozásoknak nyújtott támogatások mentesítése érdekében helyénvaló továbbra is élni az (EU) 2015/1588 rendelet által biztosított hatáskörökkel.

(4)

Az (EU) 2015/1588 rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy mentesítse az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól a halászat terén bizonyos kedvezőtlen időjárási körülmények által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatást. E felhatalmazás alapján ez a rendelet egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételeket határoz meg e támogatási kategóriára vonatkozóan, és meghatározza annak hatályát, amely így magában foglalja a vállalkozásoknak a kedvezményezett méretétől függetlenül nyújtott támogatást.

(5)

A halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott állami támogatások összeegyeztethetőségét a Bizottság a közös halászati politikának az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott célkitűzései alapján értékeli. Az Unió által finanszírozott támogatási intézkedésekkel való koherencia érdekében a közpénzből nyújtott támogatások e rendelet alapján engedélyezett maximális támogatási intenzitásának meg kell egyeznie az (EU) 2021/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 41. cikkében meghatározott maximummal.

(6)

Alapvető fontosságú, hogy ne ítéljenek oda támogatást olyan esetekben, amikor az uniós jogot és különösen az 1380/2013/EU rendelet szabályait nem tartják be. Ezért egy tagállam a halászati és akvakultúra-ágazatban kizárólag akkor nyújthat támogatást, amennyiben a finanszírozott intézkedések és hatásaik megfelelnek az uniós jognak.

(7)

E rendeletnek lehetővé kell tennie az állami támogatási szabályok végrehajtására irányuló tevékenységek megfelelőbb rangsorolását és a nagyobb mértékű egyszerűsítést, továbbá nemzeti és uniós szinten egyaránt elő kell mozdítania az átláthatóságot, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés hatékony értékelését és ellenőrzését, miközben gondoskodnia kell a Bizottság és a tagállamok intézményi hatásköreinek tiszteletben tartásáról is. Az arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(8)

E rendelet általános alkalmazási feltételeit olyan közös elvek alapján kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy a támogatás elősegítse valamely gazdasági tevékenység fejlesztését, egyértelmű ösztönző hatást fejtsen ki, szükséges, megfelelő és arányos legyen, odaítélése teljes mértékben átlátható módon, ellenőrzési mechanizmus alkalmazása és rendszeres értékelés mellett történjen, és ne járjon a kereskedelmi feltételeknek a közös érdek szempontjából elfogadhatónál nagyobb mértékű torzulásával.

(9)

Az olyan támogatást, amely megfelel az e rendeletben foglalt összes általános és az adott támogatási kategóriára vonatkozó különös feltételnek, összeegyeztethetőnek kell tekinteni a belső piaccal és mentesíteni kell az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési követelmény alól.

(10)

Az e rendelet, vagy más, az (EU) 2015/1588 rendelet 1. cikke alapján elfogadott rendelet hatálya alá nem tartozó, az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra továbbra is alkalmazni kell az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget. Ez a rendelet nem érintheti a tagállamok arra irányuló jogát, hogy bejelentsék a potenciálisan e rendelet hatálya alá eső támogatásokat. Az ilyen támogatások értékelésére a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott állami támogatások vizsgálatára vonatkozó iránymutatások (5) alapján kerül sor.

(11)

Indokolt, hogy e rendelet ne legyen alkalmazható az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra és az exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásokra. Különösen nem alkalmazható a többi tagállamban vagy harmadik országban lévő értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez nyújtott támogatás finanszírozására. Célszerű előírni, hogy a kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő terméknek egy másik tagállamban vagy harmadik országban található új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadási szolgáltatások költségeit fedező támogatások általában ne minősüljenek exporttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott támogatásnak.

(12)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatás ne befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ezért e rendelet hatálya alól – a természeti katasztrófa vagy természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta kár helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével – ki kell zárni az olyan támogatást, amelynek kedvezményezettje olyan vállalkozás, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított. E kivétel alkalmazandó továbbá a közösségvezérelt helyi fejlesztésben részt vevő kkv-knak nyújtott korlátozott összegű támogatásra is, mivel a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektben részt vevő egyedi kedvezményezettek azonosítása indokolatlan adminisztratív terhet jelentene.

(13)

A nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára nyújtott támogatásokat elvben ki kell zárni e rendelet hatálya alól, mivel az ilyen támogatásokat a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás (6) alapján kell vizsgálni. E szabály alól azonban adott esetben bizonyos kivételeket kell megállapítani. Kivételes esetben ilyen támogatás nyújtható e rendelet alapján az állatbetegségek megelőzésével, az ellenük való védekezéssel, megfékezésükkel és felszámolásukkal, valamint a természeti katasztrófák vagy bizonyos, természeti katasztrófához hasonlítható éghajlati jelenségek által okozott károk helyreállításával kapcsolatos költségek ellentételezésére. Emellett ezt a rendeletet a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő vagy abból részesülő kkv-knak nyújtott támogatás esetében alkalmazni kell a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra, amennyiben nehéz azonosítani az ilyen programok egyedi kedvezményezett vállalkozásait. A jogbiztonság érdekében egyértelmű feltételeket kell meghatározni annak megállapításához, hogy az adott vállalkozás e rendelet alkalmazásában nehéz helyzetben lévőnek minősül-e.

(14)

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok végrehajtása nagyban függ a tagállamok együttműködésétől. A tagállamoknak ezért az e rendelet betartásához szükséges összes intézkedést meg kell tenniük, az e rendelet értelmében nyújtott egyedi támogatások tekintetében is.

(15)

Tekintettel arra a követelményre, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre a támogatott ágazatban fellépő versenytorzító hatások lehető legkisebbre csökkentése és e rendelet célkitűzései között, e rendelet nem mentesítheti azon egyedi támogatásokat, amelyek meghaladnak egy meghatározott maximális összeget, függetlenül attól, hogy az e rendelettel mentesített támogatási program keretében ítélik-e oda azokat.

(16)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés érdekében e rendelet csak azon támogatásokra alkalmazható, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható („átlátható támogatások”).

(17)

E rendeletnek meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek mellett bizonyos egyedi támogatási eszközök, például kölcsönök, kezességvállalás, adóintézkedések és különösen a visszafizetendő előlegek átláthatónak tekinthetők. A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás akkor tekinthető átláthatónak, ha a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása az adott vállalkozástípus esetében meghatározott mentesülési díj alapján történt. A kkv-k esetében az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (7) állapítja meg azokat az éves díjszinteket, amelyeket meghaladóan az állami kezességvállalás nem tekinthető támogatásnak. A tőkeinjekciók és kockázatitőke-befektetések e rendelet alkalmazásában nem tekinthetők átlátható támogatásnak.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás nyújtására csak szükséges esetben kerüljön sor és az ösztönzőleg hasson további tevékenységek vagy projektek beindítására, e rendelet nem lehet alkalmazható olyan tevékenységekhez nyújtott támogatásra, amelyeket a kedvezményezett vállalkozás támogatás nélkül is mindenképpen elvégezne. A támogatás csak akkor mentesülhet az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól e rendelet alapján, ha a tevékenység vagy a támogatott projekttel kapcsolatos munka azt követően kezdődik meg, hogy a kedvezményezett vállalkozás írásbeli támogatási kérelmet nyújt be.

(19)

Amennyiben nagyvállalkozás a kedvezményezett, bármely, e rendelet alkalmazásában nyújtott ad hoc támogatást illetően a tagállamnak a kkv-kra vonatkozó, az ösztönző hatással kapcsolatos feltételek mellett azt is biztosítania kell, hogy a kedvezményezett belső dokumentumban elemezze a támogatott projekt vagy tevékenység támogatás melletti és támogatás nélküli életképességét. A tagállamnak ellenőriznie kell, hogy ez a belső dokumentum alátámasztja-e a projekt vagy a tevékenység hatókörének lényeges bővülését, a kedvezményezett által a támogatott projektre vagy tevékenységre fordított teljes összeg lényeges növekedését, vagy az érintett projekt vagy tevékenység megvalósítási ütemének lényeges növekedését. Az ösztönző hatás meglétének azon tény alapján is megállapíthatónak kell lennie, hogy az érintett vidéki térségben a támogatás hiányában nem került volna sor a beruházási projekt vagy a tevékenység végrehajtására.

(20)

Az adókedvezmény formájában megvalósuló automatikus támogatási programokat továbbra is az ösztönző hatásra vonatkozó különös feltételtől kell függővé tenni, mivel az ilyenfajta támogatást az egyéb támogatási kategóriáktól eltérő eljárások szerint nyújtják. Az ilyen programokat a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdése előtt el kell fogadni. Nem alkalmazandó azonban ez a feltétel az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre már a korábbi, adókedvezmények nyújtásának formájában megvalósuló adópolitikai programok is kiterjedtek. Az ilyen programok ösztönző hatásának értékelésében a döntő pillanat az, amikor az adóintézkedést első alkalommal határozták meg az eredeti programban, amelyet később felváltott az utódprogram.

(21)

A támogatási intenzitás kiszámítása során csak az elszámolható költségeket lehet figyelembe venni. E rendelet nem mentesíthet olyan támogatást, amelynek támogatási intenzitása a nem elszámolható költségek figyelembevételének eredményeképpen meghaladja a vonatkozó határértéket. Az elszámolható költségek meghatározását egyértelmű, konkrét és naprakész okirati bizonyítékokkal kell alátámasztani. Valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb terhek levonása előtt kell figyelembe venni. A több részletben kifizetendő támogatást a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket is a támogatás odaítélésekor érvényes értékükre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz és a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtott támogatás összegének kiszámításához használt kamatlábként a támogatás nyújtásakor alkalmazandó diszkontrátát (leszámítolási kamatlábat), illetve referencia-kamatlábat kell alkalmazni a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (8) foglaltak szerint. Az adókedvezmény formájában nyújtott támogatások esetében a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesülésének különböző időpontjaiban alkalmazandó diszkontráta alapján kell diszkontálni. Népszerűsíteni kell a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás alkalmazását, mivel e kockázatmegosztási eszköz jelentős mértékben hozzájárul a támogatás ösztönző hatásának fokozásához. Helyénvaló tehát megállapítani, hogy visszafizetendő előlegek formájában nyújtott támogatás esetében megnövelhetők az ebben a rendeletben említett támogatási intenzitások.

(22)

A jövőbeli adókra vonatkozó adókedvezmények esetében előfordulhat, hogy az alkalmazandó diszkontráta és a támogatási részletek pontos összege előre nem ismert. Ez esetben a tagállamnak előzetesen az alkalmazandó támogatási intenzitást figyelembe vevő felső korlátot kell meghatároznia a támogatás diszkontált értékére. Ezt követően, amikor egy adott időpontban a támogatási részlet összege ismertté válik, a diszkontálást az akkor alkalmazandó diszkontráta alapján hajthatják végre. A támogatás egyes részleteinek diszkontált értékét le kell vonni a maximált érték teljes összegéből.

(23)

Annak megállapításakor, hogy teljesülnek-e az e rendeletben említett bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások, a támogatott tevékenységre vagy projektre vonatkozó állami támogatások teljes összegét kell figyelembe venni. Ezen túlmenően e rendeletnek meg kell határoznia azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a különböző támogatási kategóriák halmozódhatnak. Az e rendelettel mentesített támogatás abban az esetben halmozható bármely egyéb, más rendelettel mentesített vagy a Bizottság által jóváhagyott összeegyeztethető támogatással, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak. Amennyiben a különböző támogatási források ugyanazon – egymással részben vagy egészében átfedésben lévő – azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódnak, a halmozás a szóban forgó támogatásra e rendelet alapján alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitásig vagy támogatási összegig engedélyezhető. E rendeletnek különös szabályokat kell meghatároznia a támogatási intézkedések csekély összegű támogatással való halmozása tekintetében is. A csekély összegű támogatások gyakran nem konkrétan azonosítható elszámolható költségek fedezésére szolgálnak, illetve gyakran nem köthetők ilyen költségekhez. Ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy a csekély összegű támogatás szabadon halmozható legyen az e rendelettel mentesített állami támogatással. Amennyiben azonban a csekély összegű támogatást ugyanazokra az azonosítható elszámolható költségekre nyújtják, mint az e rendelettel mentesített állami támogatást, a halmozás csak az e rendelet III. fejezetében említett maximális támogatási intenzitás mértékéig engedélyezhető.

(24)

Mivel az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében nyújtott állami támogatás alapvetően nem megengedett, fontos annak ellenőrzése, hogy a támogatásokat az alkalmazandó szabályoknak megfelelően nyújtják-e. Az EUMSZ rendelkezéseinek megfelelő alkalmazása szempontjából tehát elengedhetetlen az állami támogatások átláthatósága, melynek következtében fokozódik az előírásoknak való megfelelés, az elszámoltathatóság, a szakmai felülvizsgálat és végső soron hatékonyabbá válik a közpénzek felhasználása. Az átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamok számára olyan regionális vagy nemzeti szintű átfogó állami támogatási honlapok létrehozását kell előírni, amelyek meghatározzák az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait. Többek között e kötelezettség teljesüléséhez kell kötni az egyedi támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) szerinti, az információk közzétételére vonatkozó általános gyakorlatnak megfelelően olyan egységes formátumot kell használni, amely lehetővé teszi az információk keresését, letöltését és könnyű közzétételét az interneten. Valamennyi tagállam állami támogatási honlapjának linkjét közzé kell tenni a Bizottság honlapján. Az (EU) 2015/1588 rendelet 3. cikkének értelmében a Bizottság honlapján közzé kell tenni az e rendelet alapján mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait.

(25)

Annak érdekében, hogy az (EU) 2015/1588 rendelettel összhangban biztosítani lehessen a támogatási intézkedések hatékony nyomon követését, a tagállamok számára jelentéstételi követelményeket kell megállapítani az e rendelet alapján eddig mentesített támogatási intézkedések tekintetében. Ezen túlmenően indokolt megállapítani az e rendelettel mentesített támogatások tagállami nyilvántartására vonatkozó szabályokat is, az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (10) 17. cikkében meghatározott jogvesztő határidőre tekintettel. Végezetül pedig minden egyedi támogatásnak kifejezett hivatkozást kell tartalmaznia e rendeletre.

(26)

Az e rendeletben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek hatékonyságának érvényesítése érdekében a Bizottság részére lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében visszavonja a csoportmentesség kedvezményét, amennyiben az intézkedések nem felelnek meg a szóban forgó követelményeknek. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a csoportmentességi kedvezmény visszavonását bizonyos támogatástípusokra, bizonyos kedvezményezett vállalkozásokra, illetve bizonyos hatóságok által elfogadott támogatási intézkedésekre korlátozza, amennyiben e rendelet be nem tartása csak az intézkedések egy részét vagy bizonyos hatóságokat érint. A célzott visszavonás révén várhatóan az e rendelet megállapított be nem tartásához közvetlenül kapcsolódó, arányos korrekciós intézkedés biztosítható.

(27)

Azon különbségek felszámolása érdekében, amelyek a verseny torzulásához vezethetnek, és a kkv-kkal kapcsolatos különböző uniós és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése céljából, valamint az adminisztratív és jogbiztonság okára tekintettel e rendelet alkalmazásában a kkv fogalommeghatározásának a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (11) szereplő fogalommeghatározáson kell alapulnia.

(28)

E rendelet a halászati és akvakultúra ágazatnak odaítélt támogatás azon típusait szabályozza, amelyeket a Bizottság korábban rendszeresen jóváhagyott. Az ilyen támogatást a Bizottságnak nem szükséges eseti alapon megvizsgálnia a belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozóan, feltéve, hogy az megfelel az 1380/2013/EU rendeletben és adott esetben az (EU) 2021/1139 rendeletben meghatározott feltételeknek.

(29)

Az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás összeegyeztethető a belső piaccal. A jogbiztonság érdekében meg kell határozni azokat az eseményeket, amelyek e rendelettel mentesített természeti katasztrófának minősülhetnek.

(30)

A halászat és az akvakultúra olyan ágazatok, amelyek kifejezetten ki vannak téve a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségeknek és az állatbetegségeknek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket az ágazatokat rendkívüli módon sújtják az ilyen események, és a halászok jelentős károkat szenvednek miattuk. Az ilyen károk megfelelő biztosítására és ellentételezésére irányuló intézkedések megfelelő eszköznek tekinthetők ahhoz, hogy segítsék a vállalkozásokat az ilyen károkból való kilábalásban és ezáltal a tevékenység folytatásában, és ily módon biztosítsák a gazdasági tevékenységek fejlődését ezekben az ágazatokban.

(31)

A rendszeresebben előforduló, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek – mint a vihar, a fagy, a jégeső, a jég, az eső vagy a súlyos aszály – által okozott kár nem tekintendő az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében vett természeti katasztrófának. Mindazonáltal, amennyiben a gazdasági tevékenységre gyakorolt hatásuk olyan mértékű, hogy természeti katasztrófához hasonlíthatók, a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatást az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni.

(32)

Annak biztosítása érdekében, hogy a mentesség a természeti katasztrófák és a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk helyreállításához nyújtott támogatásra terjedjen ki, e rendeletben – a bevált módszerek alapján – meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén biztosítható, hogy az ilyen támogatás csoportmentességben részesüljön. E feltételeknek ki kell terjedniük különösen a következőkre: az esemény természeti katasztrófának vagy természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségnek való hivatalos minősítése az illetékes tagállami hatóságok által, a természeti katasztrófa vagy a kedvezőtlen éghajlati jelenség és a kedvezményezett vállalkozás – a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat is ideértve – által elszenvedett kár közötti közvetlen ok-okozati összefüggés, valamint a túlkompenzáció elkerülésének biztosítása. A kompenzáció nem lépheti túl az ahhoz szükséges mértéket, amely lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett vállalkozás ismét az esemény bekövetkeztét megelőzően fennálló helyzetben legyen.

(33)

A halászat és az akvakultúra olyan ágazatok, amelyek nem ösztönzik kellőképpen az egyéni fellépést annak ellenére, hogy az egyéni fellépés eredménye valamennyi felhasználó közös érdekét szolgálná. Ezért a fenntartható halászati tevékenységek keretében a tengerek biológiai sokféleségének és a tengeri ökoszisztémáknak a védelméhez és helyreállításához – a tengeri hulladék gyűjtését is beleértve –, valamint az ellentételezési rendszerekhez nyújtott támogatást az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni.

(34)

Ez a rendelet figyelembe veszi az Unió legkülső régióinak sajátos helyzetét, amint azt az EUMSZ egyedi intézkedésekről rendelkező 349. cikke is elismeri.

(35)

A közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő kkv-knak nyújtott támogatás csekély hatást gyakorol a versenyre, különös tekintettel arra, hogy a támogatás pozitív szerepet játszik az ismeretek megosztásában – különösen a helyi közösségek számára –, valamint hogy a támogatás gyakran kollektív jellegű és viszonylag kis mértékű. Ezek a projektek jellegüknél fogva integráltak, többszereplősek és több ágazatot érintenek, ami bizonyos nehézségekhez vezethet az állami támogatásokra vonatkozó szabályok szerinti besorolásukat illetően. A helyi önkormányzatok természetüknél fogva nem tartoznak bele a kkv fogalmába (12). Ugyanakkor gyakran létfontosságú szerepet játszanak a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektek megszervezésében és megvalósításában. Ezért amennyiben egy közösségvezérelt helyi fejlesztési projektet az (EU) 2015/1588 tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott célkitűzések valamelyikének érdekében hajtanak végre, lehetővé kell tenni, hogy a projekttel összefüggésben a helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatások is csoportmentességben részesüljenek. Tekintettel a közösségvezérelt helyi fejlesztés egyes, a köz- és magánszféra partnersége által meghatározott és megvalósított többéves helyi fejlesztési stratégia alapján kiválasztott projektjeinek helyi jellegére és azok közösségi, társadalmi, környezeti és éghajlati érdekeknek megfelelő irányultságára, e rendelet célja a közösségvezérelt helyi fejlesztési projekteket érintő bizonyos nehézségek kezelése annak érdekében, hogy e projektek könnyebben megfeleljenek az állami támogatási szabályoknak. Ezt azokra a helyi önkormányzatokra is alkalmazni kell, amelyek közvetlenül vagy közvetve részesülnek az (EU) 2015/1588 rendelet 1. cikkében meghatározott célkitűzések valamelyike érdekében végrehajtott közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekből.

(36)

A 2003/96/EK tanácsi irányelv (13) 15. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 15. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok adómentességet vagy -kedvezményeket vezethetnek be a belvízi halászat és a haltenyésztési munkák tekintetében. Ezért indokolt az ilyen támogatásokat mentesíteni a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben az említett irányelvben előírt feltételek teljesülnek. A tagállamok által az említett irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján az uniós vizeken való halászatra vonatkozó adómentességek nem tulajdoníthatók az államnak, ezért nem minősülnek állami támogatásnak.

(37)

Az állami támogatási szabályokat a Bizottság e téren szerzett tapasztalatai alapján bizonyos időközönként felül kell vizsgálni. E rendelet alkalmazási időszakát ezért korlátozni kell, és átmeneti rendelkezéseket kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az e rendelet szerinti támogatás nyújtásának feltételei szorosan kapcsolódnak az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapot (EMFAA) létrehozó (EU) 2021/1139 rendelet alkalmazásának feltételeihez a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozóan, helyénvaló e rendelet alkalmazási időszakát az ETHAA időtartamához igazítani. Annak érdekében, hogy az átmeneti időszakban biztosított legyen a folytonosság és a jogbiztonság, helyénvaló, hogy ez a rendelet 2029. december 31-ig legyen alkalmazandó.

(38)

Ha ez a rendelet meghosszabbítás nélkül hatályát veszti, a rendelet által már mentesített támogatási programok a folytonosság és a jogbiztonság szavatolása érdekében további hat hónapig mentességet élveznek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Közös rendelkezések

1. cikk

Hatály

(1)   Ezt a rendeletet a következőknek nyújtott támogatásokra kell alkalmazni:

a)

halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k);

b)

az 54. és az 55. cikk szerinti helyi önkormányzatok; valamint

c)

a 29. cikk szerinti halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek.

(2)   Ez a rendelet alkalmazandó a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó bármely vállalkozásnak az alábbi célok bármelyikére nyújtott támogatásokra is, függetlenül a támogatásban részesülő vállalkozás méretétől:

a)

természeti katasztrófák által okozott károk helyreállítása;

b)

a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk helyreállítása;

c)

védett állatok által okozott károk helyreállítása; valamint

d)

halászati és akvakultúra-ágazati innováció.

(3)   E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

olyan támogatás, amelynek összegét a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;

b)

a harmadik országokba vagy a tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

c)

az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatás;

d)

az e cikk (5) bekezdésében említett vállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatás;

e)

a következőkre irányuló műveletekhez vagy kiadásokhoz nyújtott támogatás:

i.

halászhajó halászati kapacitásának növelése;

ii.

olyan berendezés beszerzése, amely növeli a halászhajó halfelderítő képességét;

iii.

halászhajók építése, beszerzése vagy importálása, amennyiben a 20. cikk másként nem rendelkezik;

iv.

halászhajók átadása harmadik országok részére vagy valamely harmadik ország lobogójára történő átlobogózása többek között oly módon, hogy közös vállalkozást hoznak létre harmadik országbeli partnerekkel;

v.

halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése és végleges beszüntetése;

vi.

felderítő halászat;

vii.

vállalkozás tulajdonjogának átruházása, ha a 20. cikk másként nem rendelkezik;

viii.

közvetlen állománypótlás, kivéve, ha az kísérleti jellegű;

ix.

új kikötők vagy új árverési csarnokok építése;

x.

olyan piaci intervenciós mechanizmusok, amelyek célja a halászati vagy akvakultúra-termékek visszavonása a piacról a kínálat csökkentése, és ezáltal az árcsökkenés megelőzése vagy az árak emelése érdekében;

xi.

a halászhajók fedélzetén végrehajtott olyan beruházások, amelyekre szükség van a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő uniós jogban előírt követelmények betartásához, ideértve a regionális halászati gazdálkodási szervezetek összefüggésében az Unióra háruló kötelezettségekből eredő követelményeket;

xii.

az olyan halászhajók fedélzetén végrehajtott beruházások, amelyek a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző két naptári évben kevesebb, mint 60 napot töltöttek halászati tevékenységek végzésével;

xiii.

halászhajó fő- vagy segédhajtóművének cseréje vagy korszerűsítése;

f)

olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amelyek

i.

az 1005/2008/EK rendelet (14) 42. cikke vagy az 1224/2009/EK rendelet (15) 90. cikke szerinti súlyos jogsértést követtek el;

ii.

az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 40. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók uniós jegyzékében szereplő halászhajók vagy az említett rendelet 33. cikkében meghatározottak szerint nem együttműködő harmadik országnak minősülő ország lobogója alatt közlekedő hajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában érintettek; vagy

iii.

elkövették a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 3. és 4. cikkében meghatározott, a környezettel kapcsolatos bűncselekmények valamelyikét, amennyiben a támogatási kérelmet e rendelet 32–39. cikke szerint nyújtották be.

(4)   Ez a rendelet nem alkalmazandó nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra, a következőkhöz nyújtott támogatások kivételével:

a)

közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő vagy azokból részesülő vállalkozások;

b)

az állatbetegségek megelőzésével, megfékezésével és felszámolásával kapcsolatos költségek ellentételezése;

c)

a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok; vagy

d)

az alábbi esetekben, feltéve, hogy az adott vállalkozás a szóban forgó jelenség által okozott veszteségek vagy károk miatt vált nehéz helyzetben lévő vállalkozássá:

i.

a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás; vagy

ii.

védett állatok által okozott károk helyreállítása.

(5)   Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan támogatási programokra, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás kifizetését azon vállalkozások számára, amelyekkel szemben visszafizetési felszólítás van érvényben valamely korábbi bizottsági határozat nyomán, amely jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított valamely támogatást, a következők valamelyikének kivételével:

a)

a természeti katasztrófák vagy természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatási programok; vagy

b)

a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő kkv-knál felmerült költségekre vonatkozó támogatási programok, valamint a közösségvezérelt helyi fejlesztésben részt vevő vagy abból részesülő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, összhangban az 54. és az 55. cikkel.

(6)   E rendelet nem alkalmazható olyan állami támogatási intézkedésekre, amelyek önmagukban vagy a hozzájuk kapcsolódó feltételek, illetve finanszírozási módszerek révén szükségképpen az uniós jog megsértéséhez vezetnek, különös tekintettel a következőkre:

a)

olyan támogatás, amely esetében a támogatás nyújtását ahhoz a kötelezettséghez kötik, hogy a kedvezményezett vállalkozásnak az adott tagállamban legyen a székhelye vagy túlnyomórészt ott legyen letelepedve. Megengedett azonban az a követelmény, hogy a kedvezményezett a támogatás kifizetésének időpontjában telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezzen a támogatást nyújtó tagállamban;

b)

olyan támogatás, amely esetében a támogatás nyújtását ahhoz a kötelezettséghez kötik, hogy a kedvezményezett vállalkozás belföldön előállított termékeket használjon vagy belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe; vagy

c)

olyan támogatás, amely korlátozza a kedvezményezett vállalkozás azon lehetőségét, hogy a kutatási, fejlesztési és innovációs eredményeket más tagállamokban is hasznosítsa;

d)

az élőhelyvédelmi irányelv, a madárvédelmi irányelv, a hajók által okozott szennyezésről szóló irányelv és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó rendelkezések.

(7)   E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

a 20., 21., 24., 26–30., 33., 43., 46., 48., 50. és 52. cikk szerinti állami támogatási programok keretében nyújtott támogatás, amennyiben az megfelel a 12. cikkben meghatározott feltételeknek, 2023. július 1-jétől;

b)

az a) pontban említett programok módosításai, kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét, illetve nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát.

A Bizottság a tagállam által a Bizottságnak bejelentett vonatkozó értékelési terv értékelését követően határozhat úgy, hogy e rendelet ennél hosszabb ideig továbbra is alkalmazandó az e bekezdés a) pontjában említett támogatástípusok bármelyikére.

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.   E rendelet alkalmazásában:

1.

„ad hoc támogatás”: nem támogatási program keretében nyújtott támogatás;

2.

„természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség”: olyan kedvezőtlen időjárási körülmények – például fagy, viharok és jégeső, jég, heves vagy tartós esőzés vagy súlyos aszály –, amelyek több mint 30 %-kal csökkentik az alábbi módszerek bármelyike alapján kiszámított átlagos termésmennyiséget:

a)

a megelőző hároméves időszak;

b)

a megelőző ötéves időszakra vonatkozóan a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag;

3.

„támogatás”: minden olyan intézkedés, amely megfelel az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek;

4.

„támogatási intenzitás”: a támogatás bruttó összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

5.

„támogatási program”: olyan intézkedés, amely alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időre és/vagy határozatlan összegre vonatkozóan nyújtható;

6.

„biológiai védelem”: azon igazgatási és fizikai intézkedések, amelyek célja a betegségek bejutási, kialakulási és terjedési kockázatának csökkentése: a) az egy állatpopuláción belül kialakuló, illetve arra és arról továbbterjedő betegségek tekintetében, vagy b) az egy létesítményen, körzeten, kompartmenten, szállítóeszközön vagy bármilyen más egyéb létesítményen, épületen vagy helyen belül, illetve arra és arról továbbterjedő betegségek tekintetében;

7.

„megfékezési és felszámolási intézkedések”: olyan állatbetegségekkel kapcsolatos intézkedések, amelyek kitörését valamely illetékes hatóság hivatalosan elismerte, illetve olyan növénykárosítókkal vagy idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos intézkedések, amelyek jelenlétét valamely illetékes hatóság hivatalosan elismerte;

8.

„a támogatás odaítélésének időpontja”: az a nap, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a kedvezményezett vállalkozás jogi felhatalmazást kap a támogatás igénybevételére;

9.

„ragadozó általi pusztítás”: hálóban lévő vagy tóban tartott halak védett állatok, például fókák, tengeri vidrák és tengeri madarak általi pusztítása;

10.

„értékelési terv”: egy vagy több támogatási programot lefedő dokumentum, amely legalább a következő minimális szempontokat tartalmazza: az értékelendő célkitűzések, az értékelési kérdések, az eredménymutatók, az értékelés elvégzéséhez tervezett módszer, az adatgyűjtési követelmények, az értékelés tervezett ütemezése, beleértve az időközi és a végső értékelő jelentés benyújtásának időpontját, az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés közzétételét biztosító szabályok;

11.

„adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási program”: adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programot módosító és felváltó, adókedvezmény formájában megvalósuló program;

12.

„halász”: minden olyan természetes személy, aki az érintett tagállam által elismerten kereskedelmi célú halászati tevékenységet folytat;

13.

„halászati és akvakultúra-termékek”: az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) I. mellékletében felsorolt termékek;

14.

„halászati és akvakultúra-ágazat” az a gazdasági ágazat, amely magában foglalja a halászati és akvakultúra-termékek termelésével, feldolgozásával és piaci értékesítésével kapcsolatos valamennyi tevékenységet;

15.

„halászati kapacitás”: a hajó tonnatartalma bruttó tonnatartalomban (BT) és teljesítménye kilowattban (kW), az (EU) 2017/1130 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 4. és 5. cikkében meghatározottak szerint;

16.

„halászkikötő”: valamely tagállam által hivatalosan elismert – tengeri vagy belvízi – vízi és egyben szárazföldi terület, amely infrastruktúrája és berendezései révén lehetővé teszi elsősorban a halászhajók fogadását, fogásuk ki- és berakodását, tárolását, fogadását és leadását, valamint a halászok be- és kiszállását;

17.

„bruttó támogatási egyenérték”: a támogatás összege oly módon számítva, mintha a támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtották volna a kedvezményezett vállalkozásnak, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

18.

„egyedi támogatás”: ad hoc támogatás és támogatási program keretében egyéni kedvezményezetteknek odaítélt támogatás;

19.

„belvízi halászat”: a szárazföldi vizeken hajókkal vagy egyéb – többek közt a jéghalászatra használt – eszközökkel, kereskedelmi célból végzett halászati tevékenység;

20.

„idegenhonos inváziós fajok”: az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) (a továbbiakban: 1143/2014/EU rendelet) 3. cikkének 3. és 4. pontjában meghatározottak szerinti, az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok és a tagállamok számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok;

21.

„természeti katasztrófa”: földrengés, lavina, földcsuszamlás, árvíz, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz;

22.

„legkülső régiók”: az EUMSZ 349. cikkében említett régiók;

23.

„védett állat”: az uniós vagy a nemzeti jogszabályok által védett állat, a halak kivételével;

24.

„visszafizetendő előleg”: projekthez nyújtott olyan kölcsön, amelyet egy vagy több részletben fizetnek ki, és amely kölcsön visszafizetésének feltételei a projekt eredményétől függenek;

25.

„kkv-k” vagy „mikro-, kis- és középvállalkozások”: az I. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozások;

26.

„kisüzemi part menti halászat”: az alábbiak által folytatott halászati tevékenységek: a) 12 méter teljes hosszúságot el nem érő és az 1967/2006/EK tanácsi rendelet (20) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott vontatott halászfelszereléssel nem rendelkező, tengeri vagy belvízi halászhajó; vagy b) partról történő halászatot folytató halászok, köztük a kagylóhalászok;

27.

„munkák megkezdése”: vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, vagy a berendezések megrendelésére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás, vagy más olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, attól függően, hogy melyikre kerül előbb sor. Nem tekintendő a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munkák, mint az engedélyek megszerzése és megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Felvásárlás esetén a munkák megkezdésének időpontja a megszerzett létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök megszerzésének időpontja;

28.

„támogatott szolgáltatások”: a támogatás olyan formája, amelyben a támogatást közvetve, természetben nyújtják a végső kedvezményezett vállalkozásnak, és azt a szóban forgó szolgáltatást vagy tevékenységet végző szolgáltatónak fizetik ki;

29.

„nehéz helyzetben lévő vállalkozás”: a 651/2014/EU rendelet (21) 2. cikkének 18. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás.

(2)   Az (1) bekezdésben felsorolt fogalommeghatározásokon kívül az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében, az (EU) 2021/1139 rendelet 2. cikkében és az (EU) 1379/2013 rendelet 5. cikkében szereplő fogalommeghatározások is alkalmazandók.

3. cikk

Bejelentési határérték

(1)   Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan projektekhez nyújtott egyedi támogatásra, amelyek elszámolható költségei meghaladják a 2,5 millió EUR-t, vagy amelyek esetében a támogatás bruttó támogatási egyenértéke vállalkozásonként több mint évi 1,25 millió EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított határértékek nem kerülhetők meg a támogatási programok vagy támogatási projektek mesterséges felosztásával.

4. cikk

A mentesség feltételei

(1)   A támogatási programok, a támogatási programok keretében nyújtott egyedi támogatások és az ad hoc támogatások az EUMSZ 107. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetők, és mentesülnek az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy e támogatások megfelelnek az e rendelet I. fejezetében meghatározott valamennyi feltételnek, valamint az érintett támogatási kategóriára vonatkozóan e rendelet III. fejezetében meghatározott különös feltételeknek.

(2)   A támogatási intézkedések csak akkor mentesülhetnek e rendelet alól, amennyiben kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a támogatási időszakban a támogatás kedvezményezettjeinek be kell tartaniuk a közös halászati politika szabályait, valamint ha az adott időszakban megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem tartja be a közös halászati politika szabályait, a támogatást a szabálysértés mértékének arányában vissza kell fizetni.

5. cikk

A támogatás átláthatósága

(1)   E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyeknél előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (a továbbiakban: átlátható támogatás).

(2)   A következő támogatási kategóriák tekintendők átláthatónak:

a)

a vissza nem térítendő támogatásból, kamattámogatásból és támogatott szolgáltatásokból álló támogatás;

b)

kölcsön formájában nyújtott támogatás, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján történik;

c)

kezességvállalás formájában nyújtott támogatás:

i.

amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása egy bizottsági közleményben megállapított mentesülési díj alapján történik; vagy

ii.

amennyiben a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant – annak az állami támogatásokról szóló, abban az időben alkalmazandó bizottsági rendeletek alapján a Bizottságnak történő bejelentését követően – az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény vagy az azt követő későbbi közlemények alapján a Bizottság az intézkedés végrehajtását megelőzően elfogadta, és a jóváhagyott módszertan kifejezetten vonatkozik az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó, szóban forgó kezességvállalás-típusra és az alapul szolgáló ügylettípusra;

d)

az adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben az intézkedés olyan felső határt állapít meg, amely biztosítja, hogy nem lépik túl az alkalmazandó küszöbértéket;

e)

visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás, amennyiben a visszafizetendő előleg teljes névértéke nem haladja meg az e rendelet alapján alkalmazandó határértéket, illetve amennyiben az intézkedés végrehajtását megelőzően a visszafizetendő előleg bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant – annak bejelentését követően – a Bizottság elfogadta.

(3)   E rendelet alkalmazásában a következő támogatási kategóriák nem tekinthetők átlátható támogatásnak:

a)

a tőkeinjekciókból álló támogatás;

b)

a kockázatfinanszírozási intézkedésekből álló támogatás.

6. cikk

Ösztönző hatás

(1)   Ez a rendelet csak az ösztönző hatással bíró támogatásokra alkalmazható.

(2)   A támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett vállalkozás a projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdését megelőzően írásbeli támogatási kérelmet nyújtott be az érintett tagállamhoz. A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a)

a vállalkozás neve és mérete;

b)

a projekt vagy a tevékenység ismertetése, beleértve megkezdésének és befejezésének időpontját is;

c)

a projekt vagy a tevékenység helyszíne;

d)

az elszámolható költségek jegyzéke; valamint

e)

a támogatás típusa (vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, kezességvállalás, visszafizetendő előleg vagy egyéb) és a projekthez vagy a tevékenységhez szükséges állami finanszírozás összege.

(3)   A nagyvállalatoknak nyújtott ad hoc támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a (2) bekezdésben megállapított feltétel teljesülésének biztosításán túlmenően a tagállam az adott ad hoc támogatás odaítélését megelőzően ellenőrizte, hogy a kedvezményezett vállalkozás által összeállított dokumentáció alátámasztja, hogy a támogatás az alábbiak közül egy vagy több következménnyel jár:

a)

a támogatás a projekt, illetve a tevékenység körének lényeges bővülését eredményezi;

b)

a támogatás a kedvezményezett vállalkozás által a projektre, illetve a tevékenységre fordított teljes összeg lényeges növekedését eredményezi;

c)

a támogatás az érintett projekt, illetve tevékenység végrehajtási ütemének lényeges felgyorsulását eredményezi;

d)

beruházási célú ad hoc támogatás esetében a támogatás hiányában nem került volna sor a projekt, illetve a tevékenység végrehajtására az érintett térségben, vagy a projekt, illetve a tevékenység nem lett volna kellően nyereséges a kedvezményezett vállalkozás számára az érintett térségben.

(4)   Ösztönző hatásúnak tekintendők az adókedvezmény formájában megvalósuló intézkedések abban az esetben, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)

az intézkedés objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; és

b)

az intézkedést azelőtt fogadták el és léptették hatályba, hogy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdődött volna. Ez a követelmény nem alkalmazandó az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programok vonatkoztak.

(5)   E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a következő támogatási kategóriáknak nem kell ösztönző hatásúnak lenniük, illetve a következő támogatási kategóriák ösztönző hatásúnak tekinthetők:

a)

az állatbetegségek megelőzése, megfékezése és felszámolása kapcsán felmerült költségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 42., a 49., az 51. és az 53. cikkben megállapított feltételek;

b)

a természeti katasztrófák által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 42., a 49., az 51. és az 53. cikkben megállapított feltételek;

c)

a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás;

d)

a védett állatok által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 42., a 49., az 51. és az 53. cikkben megállapított feltételek;

e)

a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 15. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok által adómentesség vagy -kedvezmények formájában bevezetett támogatás, amennyiben teljesülnek az 56. cikkben megállapított feltételek;

f)

a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) projektjeiben részt vevő vagy azokból részesülő kkv-k részére nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az 54. és az 55. cikkben foglalt vonatkozó feltételek;

g)

a 45. cikk (1) bekezdése b) pontjának vii. alpontjában említett forgalmazási intézkedésekhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 45. cikkben foglalt vonatkozó feltételek;

h)

a tudósok és halászok közötti partnerséghez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 17. cikkben foglalt vonatkozó feltételek;

i)

az emberi erőforrás, a munkahelyteremtés és a szociális párbeszéd előmozdítására nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 18. cikkben foglalt vonatkozó feltételek.

7. cikk

Támogatási intenzitás és elszámolható költségek

1.   A támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során az adók vagy egyéb terhek levonása előtti számadatokat kell figyelembe venni. Az elszámolható költségeket egyértelmű, konkrét és naprakész igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani. A hozzáadottérték-adó (héa) nem támogatható, kivéve, ha az a nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.

2.   Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

3.   A több részletben kifizetendő támogatást a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékükre kell diszkontálni. A diszkontálásra használandó kamatláb a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes diszkontráta.

4.   Adókedvezmény formájában nyújtott támogatás esetében a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesítésének különböző időpontjaiban irányadó diszkontrátával kell diszkontálni.

5.   Amennyiben a támogatást kár vagy elmaradt jövedelem helyreállítása céljából nyújtják, azt csökkenteni kell minden olyan költséggel, amely nem közvetlenül az esemény miatt merült fel.

6.   Amennyiben a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják – amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt elfogadott módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában fejeznek ki –, és amennyiben az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésének időpontjában irányadó diszkontráta szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, a III. fejezetben említett maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető, az elszámolható költségek 100 %-át meg nem haladó maximális támogatási intenzitás mellett.

7.   Az elszámolható költségek megfelelnek az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 53–57. cikkében foglalt követelményeknek.

8. cikk

Támogatáshalmozás

(1)   Annak megállapítása során, hogy betartják-e a 3. cikkben meghatározott bejelentési küszöbértékeket és a III. fejezetben meghatározott maximális támogatási intenzitásokat, a tevékenységre vagy projektre vagy vállalkozásra vonatkozó támogatás teljes összegét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, nemzeti vagy uniós forrásból finanszírozzák-e.

(2)   Az e rendelettel mentesített támogatás a következők egyikével halmozható:

a)

bármely egyéb támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

b)

ugyanazon, egymást részben vagy egészben átfedő elszámolható költségekhez kapcsolódó bármilyen más támogatás, kizárólag abban az esetben, ha az ilyen halmozódás nem eredményezi az adott támogatásra e rendelet értelmében alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépését.

(3)   Az e rendelettel mentesített támogatás nem halmozható ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, amennyiben a halmozás a III. fejezetben említett támogatási intenzitás túllépéséhez vezetne.

9. cikk

Közzététel és információszolgáltatás

(1)   Az érintett tagállam gondoskodik arról, hogy a Bizottság támogatásátláthatósági moduljában vagy az állami támogatásoknak szentelt átfogó honlapon, nemzeti vagy regionális szinten közzétételre kerüljenek a következők:

a)

a 11. cikkben említett összefoglaló adatok a II. mellékletben rögzített szabványos formában, vagy egy ahhoz vezető internetes link;

b)

a 11. cikkben említettek szerint minden egyes támogatási intézkedés teljes szövege, vagy a teljes szöveghez vezető internetes link;

c)

minden egyes, 10 000 EUR-t meghaladó egyedi támogatásra vonatkozó információk.

Az a), b) és c) pontban említett információkat a III. melléklettel összhangban kell közzétenni.

(2)   Az adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok esetében az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a tagállamok az egyedi támogatási összegekre vonatkozóan előírt információkat az alábbi tartományokban teszik közzé (millió EUR):

a)

0,01–0,2;

b)

0,2–0,4;

c)

0,4–0,6;

d)

0,6–0,8;

e)

0,8–1.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett információkat a III. mellékletben meghatározott szabványos formában kell feltüntetni és hozzáférhetővé tenni, lehetővé téve hatékony keresési és letöltési funkciók használatát. Az (1) bekezdésben említett információkat a támogatás nyújtásának napjától számított hat hónapon belül, illetve adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok esetében az adóbevallás esedékességének időpontjától számított egy éven belül kell közzétenni, és az információknak a támogatás nyújtásának napjától számított legalább 10 évig elérhetőnek kell lenniük.

(4)   Minden támogatási programban vagy egyedi támogatásban kifejezetten hivatkozni kell e rendeletre – feltüntetve a rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének adatait –, valamint a III. fejezetnek az adott támogatással kapcsolatos konkrét rendelkezéseire, vagy adott esetben azokra a nemzeti jogszabályokra, amelyek biztosítják az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést. A teljes szöveghez csatolni kell a kapcsolódó végrehajtási rendelkezéseket és a szöveg módosításait.

(5)   Az e cikk (1) bekezdésében megállapított közzétételi kötelezettségek nem vonatkoznak a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez az 54. és az 55. cikk alapján nyújtott támogatásokra.

(6)   A Bizottság a honlapján közzéteszi:

a)

az e cikk (1) bekezdésében említett állami támogatási honlapok linkjeit;

b)

a 11. cikk (2) bekezdésében említett összefoglaló adatokat.

II. FEJEZET

Eljárási követelmények

10. cikk

A csoportmentességi kedvezmény visszavonása

Ha egy tagállam a bejelentési kötelezettség alól e rendelet értelmében állítólagosan mentesített támogatást nyújt anélkül, hogy az eleget tenne az e rendelet I., II. és III. fejezetében megállapított feltételeknek, a Bizottság – miután az érintett tagállamnak biztosította a lehetőséget álláspontja ismertetésére – határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy az érintett tagállam által a jövőben elfogadandó, e rendelet követelményeinek máskülönben megfelelő valamennyi támogatási intézkedést vagy ezen intézkedések egy részét az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban be kell jelenteni a Bizottság részére. A bejelentendő intézkedéseket korlátozni lehet a bizonyos támogatástípusokat nyújtó vagy bizonyos kedvezményezettek javára nyújtott intézkedésekre, vagy azon támogatási intézkedésekre, amelyeket az érintett tagállam bizonyos hatóságai fogadtak el.

11. cikk

Jelentéstétel

1.   A tagállamok elektronikus formában továbbítják a Bizottsághoz a 794/2004/EK bizottsági rendelet (23) III. fejezetében említett, e rendelet alkalmazásáról szóló éves jelentést minden egyes olyan év, illetve az adott év minden olyan része tekintetében, amelyben e rendelet alkalmazandó.

2.   A tagállamok a Bizottság elektronikus bejelentési rendszerén keresztül továbbítják a Bizottságnak az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedésre vonatkozó összefoglaló adatokat is a II. mellékletben meghatározott szabványos formában, valamint a támogatási intézkedés teljes szövegéhez – a módosításokkal együtt – vezető linket, a támogatás hatálybalépését követő 20 munkanapon belül.

3.   E cikk (1) bekezdése nem vonatkozik a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez nyújtott, az 54. és az 55. cikkben említett támogatásokra.

12. cikk

Értékelés

1.   2023. január 1-jétől kezdődően a támogatási programokat utólagos értékelésnek kell alávetni, amennyiben állami támogatási költségvetésük vagy elszámolt kiadásaik meghaladják a 150 millió EUR-t bármely évben vagy a 750 millió EUR-t a teljes időtartam, azaz a támogatási program és a hasonló célkitűzésre és földrajzi területre irányuló korábbi támogatási programok együttes időtartama alatt. Utólagos értékelésre csak a három évet meghaladó teljes időtartamú támogatási programok esetében van szükség, 2023. január 1-jétől kezdődően.

2.   Az utólagos értékelés követelményétől el lehet tekinteni, amennyiben a támogatási program olyan, hasonló célkitűzésre és földrajzi területre irányuló program közvetlen folytatásának minősül, amelyet már értékeltek, amelyről készült végső értékelő jelentés a Bizottság által jóváhagyott értékelési terv szerint, és amelynél nem merültek fel kedvezőtlen megállapítások. Ha egy támogatási program végső értékelő jelentése nem felel meg a jóváhagyott értékelési tervnek, a programot azonnali hatállyal felfüggesztik. Az ilyen felfüggesztett támogatási program utódprogramjai nem részesülhetnek csoportmentességben.

3.   Az értékelés céljául annak ellenőrzését tűzik ki, hogy teljesültek-e a támogatási program összeegyeztethetőségének alapjául szolgáló feltételezések és feltételek, különös tekintettel arra, hogy szükséges és hatékony volt-e a támogatási intézkedés az általános és egyedi célkitűzéseinek fényében. Emellett értékelik a program által a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt hatást is.

4.   Az (1) bekezdés szerinti értékelési követelmény hatálya alá tartozó támogatási programok esetében a tagállamok az alábbiak szerint bejelentik az értékelési terv tervezetét a Bizottságnak:

a)

a támogatási program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül, ha a támogatási program költségvetése meghaladja a 150 millió EUR-t bármely évben vagy a 750 millió EUR-t a program teljes időtartama alatt;

b)

30 munkanapon belül, ha olyan jelentős módosításra kerül sor, amely a támogatási program költségvetését bármely évben 150 millió EUR vagy a támogatási program teljes időtartama alatt 750 millió EUR fölé növeli;

c)

30 munkanapon belül azt követően, hogy a támogatási program keretében bármely évre vonatkozóan 150 millió EUR-t meghaladó kiadás kerül be a hivatalos elszámolásba.

(5)   Az értékelési terv tervezetének összhangban kell lennie a Bizottság által meghatározott közös módszertani elvekkel (24). A tagállamok közzéteszik a Bizottság által jóváhagyott értékelési tervet.

(6)   Az utólagos értékelést a támogatást nyújtó hatóságtól független szakértőnek kell elvégeznie az értékelési terv alapján. Mindegyik értékelés tartalmaz legalább egy időközi és egy végső értékelő jelentést. A tagállamok mindkét jelentést közzéteszik.

(7)   A végső értékelő jelentést legkésőbb kilenc hónappal a mentesített támogatási program lejárta előtt be kell nyújtani a Bizottságnak. Ez az időszak lerövidíthető azon támogatási programok esetében, amelyeknél az értékelési követelmény a támogatási program végrehajtásának utolsó két évében válik alkalmazandóvá. Az egyes értékelések pontos terjedelmét és menetét az értékelési tervet jóváhagyó európai bizottsági határozat rögzíti. Minden későbbi, hasonló célkitűzést szolgáló támogatási intézkedés bejelentésében meg kell jelölni, hogyan vették figyelembe az értékelés eredményeit.

13. cikk

Nyomon követés

A tagállamok részletes nyilvántartást vezetnek, amelynek részét képezik az annak megállapításához szükséges információk és igazoló dokumentumok, hogy valamennyi, e rendeletben meghatározott feltétel teljesült-e. A nyilvántartást az ad hoc támogatás, illetve a támogatási program keretében nyújtott legutolsó támogatás nyújtásának napjától számított 10 évig kell megőrizni. Az érintett tagállam 20 munkanapon vagy a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül megad a Bizottságnak minden olyan információt és átad minden olyan igazoló dokumentumot, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez.

III. FEJEZET

A különböző támogatási kategóriákra vonatkozó különös rendelkezések

1. Szakasz

A fenntartható halászat támogatása és a vízi biológiai erőforrások helyreállításának és védelmének előmozdítása

14. cikk

Általános feltételek

Az e szakasz szerinti támogatásoknak meg kell felelniük a következő általános feltételek mindegyikének:

a)

amennyiben egy uniós halászhajó tekintetében kerül sor támogatás odaítélésére, az említett hajót a támogatott műveletre vonatkozó utolsó kifizetéstől számított legalább öt évig nem szabad harmadik ország részére átadni vagy harmadik ország lobogójával átlobogózni. Amennyiben a hajó átadására vagy átlobogózására a fenti időszakon belül mégis sor kerül, a művelet vonatkozásában jogosulatlanul kifizetett összegeket a tagállam behajtja azon időszak arányában, amelynek során az e bekezdés első mondatában megállapított feltétel nem teljesült;

b)

a működési költségek nem elszámolhatók, kivéve, ha e szakasz kifejezetten másként rendelkezik.

15. cikk

A halászati innovációhoz nyújtott támogatás

(1)   Az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő, halászati innovációhoz nyújtott támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a támogatás célja új vagy lényegesen továbbfejlesztett termékek és felszerelések, új vagy továbbfejlesztett eljárások és technikák, valamint új vagy továbbfejlesztett irányítási és szervezési rendszerek kifejlesztése vagy bevezetése, többek között a feldolgozás és a piaci értékesítés szintjén is.

(2)   A támogatásból finanszírozott támogatott szolgáltatásokat a tagállam vagy az Unió által elismert tudományos vagy műszaki testület hajtja végre, vagy azzal együttműködésben kell őket végrehajtani. A műveletek eredményeit a tudományos vagy műszaki testület hitelesíti. A támogatást közvetlenül a kutató és/vagy ismeretterjesztő szervezet részére kell kifizetni.

(3)   A támogatásban részesülő műveletek eredményeit a tagállamok nyilvánosságra hozzák.

(4)   A következők minősülhetnek elszámolható költségeknek:

a)

a kutatókhoz, technikusokhoz és egyéb kisegítő személyzethez kapcsolódó közvetlen személyi jellegű ráfordítások, a projektben való foglalkoztatás mértékéig;

b)

az eszközök és berendezések költségei, a műveletek céljaira való használatuk mértékéig és idejére; amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a műveletek során, csak a műveletek időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési költségek minősülnek elszámolható költségnek;

c)

az épületek és földterület költségei, a műveletekben való használatuk mértékéig és idejére, valamint az alábbi feltételek mellett:

i.

az épületek tekintetében csak a művelet időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési költségek minősülnek elszámolható költségnek;

ii.

a földterületekkel összefüggésben az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek számolhatók el;

d)

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a műveletek céljaira veszik igénybe; vagy

e)

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a műveletek eredményeként merülnek fel.

(5)   Az e cikk szerinti támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

16. cikk

A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

(1)   A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás javítja a vállalkozások általános teljesítményét és versenyképességét, valamint előmozdítja a fenntartható halászatot;

b)

a támogatás – objektív módon meghatározott feltételek mellett – az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhető; valamint

c)

a tanácsadási szolgáltatás a következő formák valamelyikére terjed ki:

i.

megvalósíthatósági tanulmányok és tanácsadási szolgáltatások, amelyek az (EU) 2021/1139 rendelet II. címének II. fejezete alapján támogatható intézkedések életképességét értékelik;

ii.

szakmai tanácsadás a környezeti fenntarthatósággal, és elsősorban a halászati tevékenységek által a tengeri, a part menti, a szárazföldi és az édesvízi ökoszisztémákra kifejtett kedvezőtlen hatások csökkentésével vagy lehetőség szerint megszüntetésével kapcsolatban;

iii.

üzleti és marketingstratégiákra vonatkozó szakmai tanácsadás.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett megvalósíthatósági tanulmányokat, tanácsadási szolgáltatásokat és szakmai tanácsadást tudományos, akadémiai, szakmai vagy műszaki testületek, vagy a nemzeti jogban előírt szakértelemmel rendelkező, gazdasági tanácsadással foglalkozó szervek biztosítják.

(3)   A támogatás támogatott szolgáltatás vagy közvetlen támogatás formájában valósul meg.

(4)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

17. cikk

A tudományos szakemberek és a halászok közötti partnerség előmozdításához nyújtott támogatás

(1)   A tudományos szakemberek és a halászok közötti partnerség előmozdításához nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás célja a tudományos szakemberek és a halászok közötti tudástranszfer elősegítése;

b)

a támogatás a következőket támogatja:

i.

olyan hálózatok, partnerségi megállapodások vagy szövetségek létrehozása, amelyek egy vagy több független tudományos testületet és halászokat, illetve egy vagy több halászszervezetet tömörítenek, és amelyekben műszaki testületek is részt vehetnek;

ii.

az i. pontban említett hálózatok, partnerségi megállapodások vagy szövetségek keretében végzett tevékenységek. E tevékenységek adatgyűjtési és -kezelési tevékenységekre, tanulmányokra, kísérleti projektekre, a tudás és a kutatási eredmények terjesztésére, szemináriumokra és a bevált módszerek terjesztésére terjedhetnek ki.

(2)   A támogatás támogatott szolgáltatás vagy közvetlen támogatás formájában valósul meg.

(3)   A támogatás kizárólag az alábbi, közvetlenül a támogatott projekt eredményeként felmerült elszámolható költségeket fedezheti:

a)

közvetlen bérköltségek;

b)

részvételi díjak;

c)

utazási költségek;

d)

kiadványokkal kapcsolatos költségek;

e)

a beszerzett adatgyűjtési szolgáltatások, tanulmányok, kísérleti projektek költségei;

f)

a kiállítási helyiségek és standok bérleti díja, valamint a standok felállításának és lebontásának költségei;

g)

a tudományos ismeretek és tényszerű információk terjesztésének költségei.

(4)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

18. cikk

Az emberi erőforrás fejlesztéséhez és a társadalmi párbeszéd előmozdításához nyújtott támogatás

(1)   Az emberi erőforrás fejlesztéséhez és a társadalmi párbeszéd előmozdításához nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a szóban forgó támogatás a következőket támogatja:

a)

a szakmai képzést, az egész életen át tartó tanulást, a közös projekteket, a gazdasági, technikai, szabályozási vagy tudományos jellegű ismeretek és az innovatív gyakorlatok terjesztését, valamint különösen a tengeri ökoszisztémával való fenntartható gazdálkodáshoz, a higiéniához, az egészségvédelemhez és a biztonsághoz, a tengeri ágazaton belüli tevékenységekhez, az innovációhoz és a vállalkozói készséghez kapcsolódó új szakmai készségek elsajátítását;

b)

a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjét az érdekelt felek között, beleértve a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító szervezeteket is, továbbá a nők halászközösségekben való nagyobb szerepvállalásának előmozdítását, valamint a part menti kisüzemi halászattal vagy partról történő halászattal foglalkozó, nem megfelelően képviselt csoportok támogatását; vagy

c)

uniós, országos, regionális, illetve helyi szinten a halászok, a szociális partnerek és más érdekelt felek részvételével folytatott társadalmi párbeszéd előmozdítását.

(2)   Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek támogatásában azoknak az önálló vállalkozó halászoknak a házastársai vagy – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – élettársai is részesülhetnek, akik nem alkalmazottak vagy üzleti partnerek, amennyiben az ilyen személyek szokásosan, a nemzeti jogban megállapított feltételek mellett részt vesznek az önálló vállalkozó halász tevékenységeiben és vele azonos feladatokat vagy kiegészítő feladatokat látnak el.

(3)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő támogatási intenzitást, kivéve a szakmai navigációs képzés és a biztonsági képzés esetében, ahol a maximális támogatási intenzitás 100 %. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

19. cikk

A diverzifikáció előmozdításához és új jövedelemformák elterjesztéséhez nyújtott támogatás

(1)   A diverzifikáció előmozdításához és új jövedelemformák elterjesztéséhez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás célja olyan beruházások támogatása, amelyek elősegítik a halászok jövedelmének kiegészítő tevékenységek révén történő diverzifikációját, mint például fedélzeti beruházások, horgászturizmus, éttermek, környezetvédelmi szolgáltatások és a halászattal kapcsolatos oktatási tevékenységek;

b)

a támogatás olyan halászoknak nyújt támogatást, akik:

i.

az új tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be; és

ii.

megfelelő szakmai készségekkel rendelkeznek, vagy azokra a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján finanszírozható műveletek révén szert tesznek.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás kizárólag akkor nyújtható, ha a kiegészítő tevékenységek kapcsolódnak a halász fő halászati üzleti tevékenységéhez.

(3)   Az e cikk alapján nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg az egyes műveletekre vonatkozó üzleti tervben előirányzott költségvetés 50 %-át, és összege kedvezményezett vállalkozásonként legfeljebb 75 000 EUR lehet.

20. cikk

Halászhajó első beszerzéséhez nyújtott támogatás

(1)   A halászhajó első beszerzéséhez vagy az abban történő első résztulajdonszerzéshez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatásnak az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek kell lennie a belső piaccal, és mentesül a 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás hozzájárul a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható halászati tevékenységek megerősítéséhez, és a kedvezményezett vállalkozás ennek igazolására ellenőrizhető információkat és üzleti tervet nyújtott be; valamint

b)

a támogatás egy halászhajó olyan természetes személy általi első beszerzéséhez nyújt támogatást, aki a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában legfeljebb 40 éves, és legalább öt évig halászként dolgozott vagy megfelelő képesítést szerzett.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti támogatás olyan jogalanyok részére is nyújtható, amelyek teljes egészükben egy vagy több olyan természetes személy tulajdonában vannak, aki vagy akik mindegyike teljesíti az (1) bekezdésben foglalt feltételeket.

(3)   Az e cikk szerinti támogatás az első halászhajó több természetes személy általi közös beszerzéséhez is nyújtható, amennyiben mindegyikük teljesíti a (1) bekezdésben foglalt feltételeket.

(4)   Az e cikk szerinti támogatás halászhajóban történő, olyan természetes személy általi első résztulajdonszerzés céljára is nyújtható, aki teljesíti az (1) bekezdésben foglalt feltételeket és aki úgy tekintendő, hogy ellenőrzési jogot gyakorol az adott halászhajó felett azáltal, hogy a halászhajó legalább 33 %-a az ő tulajdonában van, vagy abban legalább 33 %-os részesedéssel rendelkezik, illetve az említett támogatás halászhajóban történő, olyan jogalany általi résztulajdonszerzés céljára is nyújtható, aki, illetve amely teljesíti a (2) bekezdésben foglalt feltételeket és aki, illetve amely úgy tekintendő, hogy ellenőrzési jogot gyakorol az adott halászhajó felett azáltal, hogy a halászhajó legalább 33 %-a az ő tulajdonában van, vagy abban legalább 33 %-os részesedéssel rendelkezik.

(5)   Támogatás csak olyan halászhajóra nyújtható, amely megfelel a következő követelmények mindegyikének:

a)

olyan flottaszegmens része, amely az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett, a halászati kapacitásra vonatkozó legfrissebb jelentés szerint egyensúlyban van az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel;

b)

rendelkezik a halászati tevékenységek folytatásához szükséges felszereléssel;

c)

teljes hossza nem több 24 méternél;

d)

a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőzően kisüzemi part menti halászhajók esetében legalább három naptári év óta, más típusú hajók esetében pedig legalább öt naptári év óta szerepelt az uniós halászflotta-nyilvántartásban; valamint

e)

a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőzően legfeljebb 30 naptári év óta szerepelt az uniós halászflotta-nyilvántartásban.

(6)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást, és semmilyen esetre sem lehet magasabb, mint halászonként és halászhajónként 75 000 EUR.

21. cikk

A halászok egészségének, biztonságának és munkakörülményeinek javítására irányuló támogatás

(1)   A halászok egészségének, biztonságának és munkakörülményeinek javítására irányuló, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy

a)

a támogatást kizárólag fedélzeti vagy egyéni felszerelésekre irányuló beruházásokhoz nyújtják, és ezek túlmutatnak az uniós vagy nemzeti jog követelményein; valamint

b)

a támogatás nem támogat olyan műveleteket, amelyek növelik a halászhajó bruttó űrtartalmát.

(2)   A halászok biztonságának javítását célzó műveletek esetében a következő tételek beszerzése és – adott esetben – beszerelése jogosult támogatásra:

a)

mentőtutajok;

b)

hidrosztatikus kioldó szerkezetek mentőtutajokhoz;

c)

személyi vészhelyzeti helymeghatározó jeladók, például vészhelyzetjelző rádió-irányadó („EPIRB”) eszközök, amelyek a halászok mentőmellényébe vagy munkaruhájába szerelhetők;

d)

személyi lebegtető eszközök („PFD”), különösen merülő- vagy túlélőruhák, mentőbóják és -mellények;

e)

vészjelző fáklyák;

f)

kötélkilövő készülékek;

g)

vízbeesettek kimentését szolgáló („MOB”) rendszerek;

h)

tűzoltó készülékek, úgymint poroltók, tűztakarók, tűz- és füstjelzők, légzőkészülékek;

i.

tűzvédelmi ajtók;

j)

üzemanyagtartály-elzárószelepek;

k)

gázdetektorok és gázvészjelző rendszerek;

l)

fenékvízszivattyúk és -riasztók;

m)

rádiós és műholdas távközlési berendezések;

n)

vízzáró nyílások és ajtók;

o)

gépekhez, például csörlőkhöz vagy hálótartó dobokhoz tartozó védőberendezések;

p)

járófedélzetek és létrák;

q)

keresőlámpák, fedélzeti vagy vészvilágítás;

r)

biztonsági kioldószerkezetek arra az esetre, ha a halászati felszerelés víz alatti akadályt fog;

s)

biztonsági kamerák és monitorok;

t)

a fedélzeti biztonság javításához szükséges berendezések és elemek.

(3)   Azon műveletek vagy azon berendezések biztosítása tekintetében, amelyek célja a halászok egészségügyi körülményeinek javítása, az alábbi intézkedések támogathatók:

a)

elsősegély-ládák beszerzése és felszerelése;

b)

gyógyszerek és készülékek beszerzése sürgős ellátáshoz;

c)

távgyógyítás biztosítása, ideértve a hajókról indított távkonzultációban alkalmazott e-technológiákat, berendezéseket és orvosi képalkotó eszközöket;

d)

az egészségvédelem javítását szolgáló útmutatók és kézikönyvek biztosítása;

e)

az egészségvédelem javítását szolgáló tájékoztató kampányok.

(4)   Azon műveletek vagy azon berendezések biztosítása tekintetében, amelyek célja a halászok higiénés körülményeinek javítása, a következő tételek beszerzése és – adott esetben – beszerelése jogosult támogatásra:

a)

szaniterhelyiségek, úgymint vécé- és mosdóhelyiségek;

b)

konyhai berendezések és élelmiszerkészletek tárolására szolgáló berendezések;

c)

víztisztító készülékek ivóvíz előállítása céljára;

d)

szellőztető-, tisztító- vagy fertőtlenítőberendezések vagy -rendszerek a megfelelő fedélzeti higiénés feltételek fenntartása érdekében;

e)

a fedélzeti higiénia javítását célzó útmutatók és kézikönyvek, szoftvereszközöket is beleértve.

(5)   Azon műveletek vagy azon berendezések biztosítása esetében, amelyek célja a munkakörülmények javítása a halászhajók fedélzetén, a következő tételek beszerzése és – adott esetben – beszerelése jogosult támogatásra:

a)

fedélzeti korlátok;

b)

menedéket nyújtó fedélzeti szerkezetek és a kabinok modernizálása, hogy védelmet biztosítsanak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségekkel szemben;

c)

a kabinok biztonságosságának javításával és a legénység számára biztosított közösségi terekkel kapcsolatos elemek;

d)

súlyos tárgyak kézzel történő emelésének szükségességét csökkentő berendezések, a halászati műveletekhez közvetlenül kapcsolódó gépek (például csörlők) kivételével;

e)

csúszásgátló festés és gumiszőnyegek;

f)

szigetelő berendezések zaj, meleg vagy hideg ellen, valamint szellőzést javító berendezések;

g)

munkaruhák és biztonsági felszerelések, úgymint vízhatlan biztonsági csizmák, szem- és légzésvédelem, védőkesztyűk és -sisakok vagy esés elleni védőfelszerelés;

h)

vészjelző és biztonsági figyelmeztető táblák;

i)

kockázatelemzés és -értékelés a halászok kockázatainak azonosítására mind a kikötőben, mind hajózáskor, a kockázatok megelőzését vagy csökkentését szolgáló intézkedések megtétele érdekében;

j)

a fedélzeti munkakörülmények javítására vonatkozó útmutatók és kézikönyvek;

k)

a mészhéjú állatok halászatára használt körzetekből az első értékesítési helyekre történő szállításra szolgáló gyűjtőjárművek;

l)

a partról történő halászatot folytató halászok számára a munkakörülményeket javító szárazföldi létesítmények, például öltözők, fürdőszobák és egyéb szaniterhelyiségek, különösen azok, amelyek ösztönzik és elősegítik a nők munkaerőpiaci belépését.

(6)   A támogatásban halászok – beleértve adott esetben a gyalogos halászokat – vagy halászhajó-tulajdonosok részesülhetnek.

(7)   Ha a művelet fedélzeti beruházásból áll, a támogatás a 2023. január 1. és 2029. december 31. közötti időszak során ugyanazon halászhajó számára, ugyanarra a fajta beruházásra legfeljebb egyszer nyújtható. Ha a művelet az egyéni felszerelésekre irányuló beruházásból áll, a támogatás a 2023. január 1. és 2029. december 31. közötti időszak során ugyanazon kedvezményezett vállalkozás számára, ugyanarra a fajta felszerelésre legfeljebb egyszer nyújtható.

(8)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

22. cikk

Biztosítási díjak fizetéséhez és kölcsönös kockázatkezelési alapoknak fizetendő pénzügyi hozzájárulásokhoz nyújtott támogatás

(1)   A biztosítási díjak fizetéséhez és kölcsönös kockázatkezelési alapoknak fizetendő pénzügyi hozzájárulásokhoz nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás célja az olyan biztosítások díjaihoz vagy olyan kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz nyújtott hozzájárulás, amelyek pénzügyi kompenzációt nyújtanak a halászok számára a védett állatok viselkedése, népegészségügyi válsághelyzetek, természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy környezeti események okozta gazdasági károkért, valamint halászok vagy halászhajók számára a halászati tevékenységük végzése során bekövetkező tengeri baleset miatt felmerült mentési költségeikért;

b)

a kölcsönös kockázatkezelési alapok által e cikk alapján más uniós vagy nemzeti eszközökkel vagy biztosítási rendszerekkel kombinálva fizetett pénzügyi ellentételezés nem vezethet a keletkezett gazdasági veszteséget meghaladó túlkompenzációhoz;

c)

a biztosítás nem írja elő vagy határozza meg a jövőbeli termelés típusát vagy mennyiségét, és a támogatás nem korlátozódik egy adott biztosítótársaság vagy vállalatcsoport által nyújtott biztosításra; valamint

d)

a kölcsönös kockázatkezelési alapot valamely tagállam illetékes hatósága a nemzeti jogszabályokkal összhangban akkreditálta.

(2)   E cikk alkalmazásában:

a)

azon események minősülnek az (1) bekezdés a) pontjában említett népegészségügyi válsághelyzeteknek, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségeknek, környezeti eseményeknek vagy tengeri baleseteknek, amelyeket a tagállam illetékes hatósága hivatalosan megtörténtnek ismer el;

b)

a „kölcsönös kockázatkezelési alap” kifejezés olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező halászok biztosítása céljából a tagállam által nemzeti jogával összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében a tagsági viszonnyal rendelkező halászok kompenzációs kifizetésben részesülnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt események okozta gazdasági károkért. A kölcsönös kockázatkezelési alap átlátható szabályokkal rendelkezik az alapba történő befizetések és az alapból történő kifizetések tekintetében, és egyértelmű szabályai vannak a felmerülő tartozásokért való felelősség meghatározására.

(3)   A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a)

a kölcsönös kockázatkezelési alap által a halászok számára pénzügyi ellentételezésként kifizetett összegek 50 %-át;

b)

a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásával járó adminisztratív költségek 100 %-át;

c)

a biztosítási díj költségeinek 70 %-át;

d)

az alap kezdeti tőkésítésének 50 %-át.

(4)   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulások kizárólag népegészségügyi válsághelyzetek, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, környezeti események vagy tengeri balesetek okozta károk fedezésére nyújthatók.

23. cikk

A halászati lehetőségek elosztási rendszerének működtetéséhez nyújtott támogatás

(1)   A halászati lehetőségek elosztási rendszerének működtetéséhez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás célja a halászati lehetőségek elosztására szolgáló rendszerek megtervezésének, fejlesztésének, monitoringjának, értékelésének és irányításának támogatása az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdésével összhangban, a halászati tevékenységeknek a halászati lehetőségekhez való igazítása érdekében; valamint

b)

a támogatás olyan jogi vagy természetes személyeknek vagy a tagállam által elismert halászszervezeteknek nyújtható – az elismert termelői szervezeteket is beleértve –, amelyek a halászati lehetőségek elosztására szolgáló rendszerek kollektív irányításával foglalkoznak.

(2)   A támogatás támogatott szolgáltatás vagy közvetlen támogatás formájában valósul meg.

(3)   A támogatás kizárólag az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a)

közvetlen bérköltségek;

b)

tárgyi eszközök vagy immateriális javak vásárlása vagy lízingje, az eszköz piaci értékéig terjedően;

c)

kiadványokkal kapcsolatos költségek; vagy

d)

tervezési és fejlesztési szolgáltatások vagy tanulmányok beszerzése.

(4)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást.

24. cikk

A halászat környezetre gyakorolt hatásának korlátozását és a halászatnak a fajok védelméhez igazítását célzó támogatás

(1)   A halászat környezetre gyakorolt hatásának korlátozását és a halászatnak a fajok védelméhez igazítását célzó, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy: a támogatás célja a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, a visszadobások fokozatos megszüntetésének előmozdítása, valamint az élő tengeri biológiai erőforrásoknak az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti fenntartható kiaknázására való áttérés elősegítése.

(2)   A támogatás a következőket támogatja:

a)

olyan felszerelésekbe történő beruházások, amelyek javítják a halászeszközök méret- vagy fajszelektivitását;

b)

olyan fedélzeti beruházások, illetve olyan felszerelésbe való beruházások, melyek a kereskedelmi állományok nem szándékos kifogásának elkerülésével és csökkentésével vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében a kirakodásra váró nem szándékos fogások kezelésével elkerülhetővé teszik a visszadobásokat;

c)

olyan felszerelésekbe történő beruházások, amelyek korlátozzák és amennyire lehetséges, kiiktatják a halászat által az ökoszisztémákra vagy a tengerfenékre gyakorolt fizikai és biológiai hatásokat; vagy

d)

beruházások olyan halászeszközökbe, amelyek megvédik a halászeszközöket és a fogásokat a 92/43/EGK tanácsi irányelv (25) vagy a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) által védett emlősöktől és madaraktól, feltéve, hogy ez nem jár a halászeszközök szelektivitásának romlásával, és valamennyi megfelelő intézkedésre sor kerül annak érdekében, hogy elkerüljék a ragadozók fizikai sérülését.

(3)   A támogatás a 2023. január 1. és 2029. december 31. közötti időszak során ugyanazon halászezköz-típusra ugyanazon uniós halászhajón legfeljebb egyszer nyújtható.

(4)   A támogatás kizárólag akkor nyújtható, ha az e cikk (2) bekezdésében említett halászeszköznek vagy egyéb felszerelésnek bizonyíthatóan jobb a méretszelektivitása vagy bizonyíthatóan mérsékeltebb hatást gyakorol az ökoszisztémára és a nem célfajokra, mint az 1380/2013/EU rendeletben meghatározott regionalizációval összefüggésben elfogadott kapcsolódó uniós vagy kapcsolódó nemzeti jog szerinti szabványos halászeszköz vagy egyéb felszerelés.

(5)   A támogatást a következők számára nyújtják:

a)

az uniós halászhajók azon tulajdonosai, akiknek a hajóit aktív hajókként lajstromozták, és akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren;

b)

azok a halászok, akik a kicserélendő halászeszközök tulajdonosai, és akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 60 napig dolgoztak uniós halászhajó fedélzetén;

c)

a tagállam által elismert halászszervezetek.

(6)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást.

25. cikk

A tengerek biológiai erőforrásainak védelméhez kapcsolódó innovációhoz nyújtott támogatás

(1)   A tengerek biológiai erőforrásainak védelméhez kapcsolódó innovációhoz nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás célja, hogy hozzájáruljon a visszadobások és járulékos fogások fokozatos felszámolásához, az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban elősegítse a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázására való átállást, továbbá hogy csökkentse a halászat tengeri környezetre és védett állatokra gyakorolt hatását;

b)

a támogatás olyan új műszaki vagy szervezeti ismeretek fejlesztésére vagy bevezetésére irányuló műveleteket támogat, amelyek csökkentik a halászati tevékenységek környezetre gyakorolt hatását, ideértve a jobb halászati technikákat és a halászeszközök szelektivitását, vagy amelyek célja a tengerek biológiai erőforrásainak fenntarthatóbb hasznosítása és a védett állatokkal való együttélés;

c)

a támogatott műveleteket a tagállam által elismert, e műveletek eredményeit hitelesítő tudományos vagy műszaki testületnek kell végrehajtania, vagy azokat azzal együttműködésben kell végrehajtani; valamint

d)

a támogatott műveletek eredményeit a tagállam megfelelő módon nyilvánosságra hozza.

(2)   A támogatás támogatott szolgáltatások formájában valósul meg.

(3)   Az e cikk alapján finanszírozott projektekben részt vevő halászhajók a nemzeti flottának legfeljebb 5 %-át, vagy a nemzeti flotta bruttó tonnatartalomban kifejezett, a támogatási eszköz elfogadásának időpontjában számított tonnatartalmának legfeljebb 5 %-át tehetik ki.

(4)   Kizárólag a következők minősülhetnek elszámolható költségeknek:

a)

a kutatókhoz, technikusokhoz és egyéb kisegítő személyzethez kapcsolódó közvetlen személyi jellegű ráfordítások, a projektben való foglalkoztatás mértékéig;

b)

az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére; amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési költségek minősülnek elszámolható költségnek;

c)

az épületek és földterület költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére, valamint az alábbi feltételek mellett:

i.

az épületek tekintetében csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési költségek minősülnek elszámolható költségnek;

ii.

a földterületekkel összefüggésben kizárólag az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek számolhatók el;

d)

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekt céljaira veszik igénybe; vagy

e)

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

(5)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

26. cikk

A tengerek biológiai sokféleségének és a tengeri ökoszisztémáknak a védelméhez és helyreállításához, valamint a fenntartható halászati tevékenységek keretébe tartozó rendszerek működtetéséhez nyújtott támogatás

(1)   A tengerek biológiai sokféleségének és a tengeri ökoszisztémáknak a védelméhez és helyreállításához, valamint a fenntartható halászati tevékenységek keretébe tartozó rendszerek működtetéséhez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(2)   Az e cikk szerinti támogatás a következő műveleteket támogatja:

a)

a halászok által a tengerből történő hulladékgyűjtés, például az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék passzív begyűjtése; kizárólag a következő intézkedések támogathatók:

i.

elvesztett halászeszközök eltávolítása a tengerből, különösen a fantomhalászat elleni küzdelem jegyében;

ii.

szemét gyűjtésére és tárolására szolgáló berendezések beszerzése és – adott esetben – fedélzeten történő felszerelése;

iii.

hulladékgyűjtési rendszerek létrehozása részt vevő halászok számára, ideértve a pénzügyi ösztönzőket is;

iv.

halászkikötői létesítményekben elhelyezett, szemét gyűjtésére és újrahasznosítására szolgáló berendezések beszerzése és – adott esetben – felszerelése;

v.

kommunikációs, tájékoztató és tudatosságnövelő kampányok, hogy ösztönözzék a halászokat és más érdekelt feleket az elvesztett halászeszközök eltávolítását célzó projektekben való részvételre; vagy

vi.

képzés halászok és kikötői ügynökök számára.

b)

olyan statikus vagy mozgó létesítmények építése, telepítése vagy korszerűsítése, amelyek a tengeri állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgálják, beleértve ezek tudományos előkészítését és értékelését; kizárólag a következő intézkedések támogathatók:

i.

berendezések beszerzése és – adott esetben – telepítése a tengeri területek vonóhálós halászattól való megvédése érdekében;

ii.

berendezések beszerzése és – adott esetben – telepítése leromlott tengeri ökoszisztémák helyreállítása érdekében; vagy

iii.

előzetes munkákhoz (úgymint terepkutatás, tudományos tanulmányok vagy értékelések) kapcsolódó költségek.

Hajó elsüllyesztés és mesterséges zátonyként való alkalmazás céljából történő beszerzése nem támogatható.

c)

hozzájárulás a tengerek biológiai erőforrásaival való jobb gazdálkodáshoz vagy azok védelméhez a következő tételek beszerelésével, illetve a következő intézkedések és projektek végrehajtásával:

i.

kerek horgok;

ii.

akusztikus riasztóberendezések;

iii.

teknősök kiszabadulását lehetővé tevő eszközök („TED-ek”);

iv.

szalagokkal felszerelt kötelek;

v.

egyéb olyan eszközök és berendezések, amelyek bizonyítottan hatásosak a védett állatok véletlen kifogásának megakadályozásában;

vi.

halászok számára nyújtott képzés a tengeri biológiai erőforrásokkal való jobb gazdálkodás vagy azok védelme tárgyában;

vii.

halak, madarak és más élő szervezetek számára fontos part menti élőhelyekre összpontosító projektek;

viii.

a halak szaporodása szempontjából fontos területekre, például a part menti vizes élőhelyekre összpontosító projektek; vagy

ix.

a meglévő halászeszközök alacsony környezeti hatással járó halászeszközökkel való felváltása, a halászedényekkel és csapdákkal, valamint a vertikális pergetéssel és kézi horogsoros halászattal kapcsolatos költségek;

d)

a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását és előmozdítását célzó egyéb tevékenységekben, például a fenntartható halállományok támogatása céljából a tengeri és part menti élőhelyek helyreállításában való részvétel, beleértve ezek tudományos előkészítését és értékelését; a következő intézkedésekkel kapcsolatos költségek támogathatók:

i.

új monitoringtechnikák kipróbálását szolgáló rendszerek, beleértve különösen az alábbiakat:

elektronikus távmonitoring-rendszerek, például zárt láncú televíziós rendszerek („CCTV”) vagy videokontroll-rendszerek a védett állatok véletlen kifogásának nyomon követésére és nyilvántartására;

oceanográfiai adatok (úgymint hőmérséklet, sótartalom, plankton, algavirágzások vagy zavarosság) nyilvántartása;

idegenhonos inváziós fajok feltérképezése;

az idegenhonos inváziós fajok terjedésének megelőzését és ellenőrzését célzó intézkedések, beleértve a tanulmányokat;

ii.

pénzügyi ösztönzők automata rögzítőberendezések fedélzeti telepítésére olyan oceanográfiai adatok nyomon követésére és rögzítésére, mint a hőmérséklet, sótartalom, plankton, algavirágzások vagy zavarosság;

iii.

a fizikai és kémiai szennyezést csökkentő intézkedések;

iv.

az egyéb fizikai nyomásokat (ideértve a biológiai sokféleséget negatívan befolyásoló antropogén víz alatti zajt) csökkentő intézkedések;

v.

pozitív állományvédelmi intézkedések a növény- és állatvilág védelme és fenntartása érdekében, ideértve őshonos fajok újbóli betelepítését vagy ivadéktelepítését, továbbá alkalmazva a környezetbarát infrastruktúrának a környezetbarát infrastruktúráról szóló bizottsági közleményben (27) említett elveit; vagy

vi.

az idegenhonos inváziós fajok terjedésének megakadályozására, ellenőrzésére vagy felszámolására irányuló intézkedések.

(3)   A (2) bekezdés d) pontja szerinti támogatáshoz az említett rendszereket vagy intézkedéseket a tagállamok illetékes hatóságainak hivatalosan el kell ismerniük. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy ne fordulhasson elő túlzott mértékű kártérítés az uniós, a nemzeti és a magánrendszerek kombinálása következtében.

(4)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást.

27. cikk

Az energiahatékonyság javítását és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését célzó támogatás

(1)   Az energiahatékonyság javítását és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését célzó, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás – a hajtómű cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatás kivételével – az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(2)   Az e cikk alapján nyújtott támogatás kizárólag a következő intézkedéseket fedezheti:

a)

a halászhajók szennyezőanyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését és energiahatékonyságának növelését célzó felszerelésekbe való vagy fedélzeti beruházásokat. A halászeszközökbe való beruházások akkor is támogathatók, ha ez nem jár a halászeszközök szelektivitásának romlásával;

b)

energiahatékonysági auditokat és programokat; vagy

c)

az alternatív hajtásrendszereknek és hajótest-kialakításnak a halászhajók energiahatékonyságához való hozzájárulását vizsgáló tanulmányok.

(3)   A (2) bekezdés szerinti támogatás kizárólag halászhajók tulajdonosainak nyújtható, és a 2023. január 1. és 2029. december 31. közötti időszak során ugyanazon halászhajó számára ugyanolyan típusú beruházásra legfeljebb egyszer nyújtható.

(4)   Az elszámolható költségek az érintett műveletek eredményeként felmerülő közvetlen többletköltségek. A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az elszámolható költségek a következőkhöz kapcsolódnak:

i.

a hajótest hidrodinamikájának javítását célzó intézkedések, amelyek kizárólag a következőkre terjedhetnek ki:

a tengerbírás és a stabilitás javításához hozzájáruló olyan stabilizáló mechanizmusokba történő beruházások, mint a lengéscsillapító bordák és bulbaorrok;

a súrlódás csökkentése érdekében olyan nem mérgező lerakódásgátlók használatával kapcsolatos költségek, mint a vörösrézbevonat;

a kormányszerkezettel kapcsolatos költségek, például kormányművezérlő-rendszerek és sokrészes kormánylapátok a kormányzási aktivitás csökkentésére az időjárási viszonyoktól és a tenger állapotától függően; vagy

tartálytesztelés a hidrodinamika tökéletesítésének megalapozására;

ii.

a hajók meghajtórendszerének javítását célzó intézkedések, amelyek kizárólag a következő tételek beszerzésével és – szükség esetén – beszerelésével kapcsolatos költségeket fedezhetik:

energiatakarékos hajócsavarok, beleértve a hajtótengelyeket;

katalizátorok;

energiatakarékos, például hidrogént vagy földgázt használó generátorok;

megújuló energiát felhasználó hajtóelemek, úgymint vitorlák, sárkányok, szélmalmok, turbinák vagy napelemtáblák;

orrtolók;

ekonométerek, üzemanyag-gazdálkodási és -monitoring rendszerek; vagy

a meghajtórendszert tökéletesítő fúvókákba történő beruházások;

iii.

a halászeszközökbe és halászati felszerelésekbe történő beruházások, amelyek kizárólag a következő intézkedésekkel kapcsolatos költségeket fedezhetik:

átállás vontatott eszközről alternatív eszközre;

vontatott eszközök módosításai; vagy

beruházások vontatott eszközt figyelő berendezésbe;

iv.

a villamos energia vagy hőenergia csökkentését célzó beruházások, amelyek kizárólag a következőkre terjedhetnek ki:

hajók esetében a hűtő-, fagyasztó- vagy szigetelőrendszerek tökéletesítését célzó beruházások; vagy

a hajón belüli hő-visszakeringtetés ösztönzését célzó beruházások, amelynek során a hőt visszanyerik és újrahasznosítják más kiegészítő működésekhez a hajón belül.

Az alapvető hajótest-karbantartással kapcsolatos költségek a (2) bekezdés a) pontja alapján nem elszámolhatók.

(5)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

28. cikk

A hozzáadott érték és a termékminőség növelésére, valamint a nem szándékos fogások megfelelőbb felhasználására irányuló támogatás

(1)   A hozzáadott érték és a termékminőség növelésére, valamint a nem szándékos fogások megfelelőbb felhasználására irányuló, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás célja a kifogott halak hozzáadott értékének vagy minőségének javítása;

b)

a támogatás kizárólag a következő elszámolható költségekre terjed ki:

i.

olyan beruházások, amelyek a halászati termékek értékét növelik, különösen annak lehetővé tételével, hogy a halászok maguk végezhessék el saját fogásaik feldolgozását, forgalmazását és közvetlen értékesítését; vagy

ii.

a halászati termékek minőségét javító, innovatív fedélzeti beruházások.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett támogatásban kizárólag azok az uniós halászhajó-tulajdonosok részesülnek, akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren, és a nem szándékos fogások minimalizálása céljából szelektív halászeszközöket alkalmaznak.

(3)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

29. cikk

A halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek fejlesztésére nyújtott támogatások

(1)   A halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek fejlesztésére nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás célja a kirakodott termékek minőségének, ellenőrzésének és nyomon követhetőségének javítása, az energiahatékonyság növelése, a környezetvédelemhez való hozzájárulás, valamint a biztonság és a munkafeltételek javítása;

b)

a támogatás olyan beruházások elszámolható költségeire terjed ki, amelyek

i.

javítják a halászkikötők, árverési csarnokok, kirakodóhelyek és menedékhelyek infrastruktúráját, beleértve az elveszített halászeszközök és a tengerből összegyűjtött tengeri hulladék fogadására alkalmas létesítményekbe történő beruházásokat;

ii.

elősegítik az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkével és az 1379/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban az összes fogás kirakodására vonatkozó kötelezettségnek való megfelelést, vagy értéket adnak hozzá a fogás nem teljes körűen felhasznált részeihez; vagy

iii.

javítják a halászok biztonságát menedékhelyek építése vagy korszerűsítése révén.

(2)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

30. cikk

A belvízi halászathoz, valamint a belvízi állat- és növényvilág védelméhez nyújtott támogatás

(1)   A belvízi halászathoz, valamint a belvízi állat- és növényvilág védelméhez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a támogatás célja

a)

a belvízi halászat környezetre gyakorolt hatásának csökkentése;

b)

az energiahatékonyság növelése;

c)

a kirakodott hal értékének vagy minőségének növelése; vagy

d)

az egészség, a biztonság, a munkakörülmények, a humán tőke és a képzés javítása.

(2)   Az e cikk szerinti támogatásból kizárólag a következő elszámolható költségek támogathatók:

a)

a humán tőkének, a munkahelyteremtésnek és a társadalmi párbeszédnek a 18. cikkben említett előmozdítása céljából végzett beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint;

b)

a 21. cikkben említett fedélzeti, illetve egyéni felszerelésekre irányuló beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek mellett;

c)

a 24. cikkben említett felszerelésekre irányuló beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek mellett;

d)

az energiahatékonyság javítására és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló beruházások a 27. cikkben foglaltak szerint, az abban a cikkben meghatározott feltételek mellett;

e)

a kifogott halak értékének növelésére és minőségének javítására szolgáló beruházások a 28. cikkben említettek szerint, az abban a cikkben meghatározott feltételek mellett;

f)

a 29. cikkben említett halászkikötőkben, menedékeken és kirakodóhelyeken végzett beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek mellett; vagy

g)

a halaktól eltérő állatok – köztük invazív fajok – által okozott károk miatt megnövekedett kopásnak és elhasználódásnak kitett hálókba vagy más halászeszközökbe és a kapcsolódó felszerelésekbe történő beruházások.

(3)   A támogatás hozzájárulhat a 15. cikk szerinti innovációhoz, a 16. cikk szerinti tanácsadási szolgáltatásokhoz, valamint a halászok és tudományos szakemberek közötti, a 17. cikk szerinti partnerséghez.

(4)   A belvízi halászok által végrehajtandó diverzifikáció előmozdítása érdekében a támogatás – a 19. cikk szerinti feltételek mellett – hozzájárulhat a belvízi halászati tevékenységeknek a kiegészítő tevékenységek irányában történő diverzifikálásához.

(5)   E cikk (2) bekezdése alkalmazásában:

a)

a, 21., 24., 27. és 28. cikkben szereplő, halászhajókra vonatkozó utalások a kizárólag belvizeken működő hajókra vonatkozó utalásokként értendők;

b)

a 24. cikkben szereplő, a tengeri környezetre vonatkozó hivatkozások a belvízi hajó működésének helye szerinti környezetre vonatkozó hivatkozásként értendők;

c)

a 21., a 24. és a 27. cikkben meghatározott, kifejezetten a tengeri halászhajókra vonatkozó feltételek nem terjeszthetők ki a belvízi halászatra.

(6)   A vízi állat- és növényvilág védelme és fejlesztése céljából a támogatás kizárólag a következőkre terjedhet ki:

a)

az e rendelet 26. cikke (2) bekezdése d) pontjának sérelme nélkül a halászati tevékenységek által érintett NATURA 2000 területek kezelése, helyreállítása és monitoringja, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (28) megfelelően a belvizek rehabilitációja, ideértve a vándorló fajok ívási helyeit és vándorlási útvonalait is, adott esetben a belvízi halászok részvételével;

b)

olyan statikus vagy mozgó létesítmények építése, korszerűsítése vagy telepítése, amelyek a vízi állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgálják, beleértve ezek tudományos előkészítését, monitoringját és értékelését.

(7)   A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján támogatásban részesülő halászhajók továbbra is kizárólag belvizeken folytassanak tevékenységet.

(8)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő támogatási intenzitást, kivéve a (2) bekezdés g) pontjában említett intézkedés esetében, ahol a támogatási intenzitás 40 %. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

2. Szakasz

A fenntartható akvakultúra-tevékenységek előmozdítása

31. cikk

Általános feltételek

(1)   Az e szakasz szerinti támogatásoknak meg kell felelniük a következő általános feltételeknek:

a)

a támogatás – hacsak e rendelet másképp nem rendelkezik – az akvakultúra-ágazati vállalkozásokra korlátozódik;

b)

amennyiben a műveletek olyan felszerelésekre vagy infrastruktúrákra irányuló beruházásokból állnak, amelyek a környezetvédelemmel, az emberek vagy az állatok egészségével, a higiéniával vagy az állatjóléttel kapcsolatos, az uniós jog szerinti jövőbeli követelményeknek való megfelelést biztosítják, támogatás addig az időpontig nyújtható, amely időpontban az említett követelmények kötelezővé válnak a vállalkozások számára;

c)

nem részesülhet támogatásban a genetikailag módosított szervezetek tartása;

d)

nem részesülhetnek támogatásban a védett tengeri területeken végrehajtott akvakultúra-műveletek, ha a tagállam illetékes hatósága – környezeti hatásvizsgálat alapján – megállapította, hogy a művelet olyan jelentős környezetkárosító hatással járna, amelynek megfelelő enyhítése nem lehetséges.

(2)   Az e szakasz szerinti, új piacok kiaknázására irányuló beruházásokhoz biztosított támogatás csak akkor nyújtható, ha a kedvezményezett vállalkozás dokumentációt nyújt be arról, hogy a projekt jó és fenntartható piaci kilátásokkal rendelkezik.

(3)   Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (29) értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzése és az érintett beruházási projekt engedélyezése az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt megtörtént.

32. cikk

Az akvakultúra-ágazatban megvalósuló innovációhoz nyújtott támogatás

(1)   Az akvakultúra-ágazatban megvalósuló innovációhoz nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás ösztönzi az akvakultúra-ágazatban megvalósuló innovációt;

b)

a támogatás a következők megvalósítását célozza:

i.

olyan műszaki, tudományos vagy szervezeti ismeretek fejlesztése az akvakultúra-gazdaságokban, amelyek többek között csökkentik a környezetre gyakorolt hatást, mérsékelik a halliszttől és a halolajtól való függést, előmozdítják a fenntartható erőforrás-hasznosítást az akvakultúra területén, növelik az állatjólétet vagy új, fenntartható termelési módszereket segítenek elő;

ii.

piaci potenciállal rendelkező új akvakultúra-fajok, új vagy jelentősen tökéletesített termékek, új vagy továbbfejlesztett folyamatok, illetve új vagy tökéletesített irányítási és szervezési rendszerek kialakítása vagy piaci bevezetése;

iii.

innovatív termékek vagy folyamatok technikai vagy gazdasági megvalósíthatóságának felmérése.

(2)   Az e cikk szerint támogatott szolgáltatásokat az egyes tagállamok által elismert, a támogatott szolgáltatások eredményeit hitelesítő köz- vagy magánjogi tudományos vagy műszaki testületeknek kell nyújtaniuk, vagy azokat ezekkel együttműködésben kell nyújtani.

(3)   A támogatásban részesülő projektek eredményeit a tagállamok nyilvánosságra hozzák.

(4)   A következők minősülhetnek elszámolható költségeknek:

a)

a kutatókhoz, technikusokhoz és egyéb kisegítő személyzethez kapcsolódó közvetlen személyi jellegű ráfordítások, a projektben való foglalkoztatás mértékéig;

b)

az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére;

c)

az épületek költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére, valamint az alábbi feltételek mellett:

i.

az épületek tekintetében csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési költségek minősülnek elszámolható költségnek;

ii.

a földterületekkel összefüggésben az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek számolhatók el;

d)

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekt céljaira veszik igénybe; vagy

e)

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

A b) pont alkalmazásában amennyiben a szóban forgó eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési költségek minősülnek elszámolható költségnek.

(5)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

33. cikk

Az akvakultúra-ágazaton belüli termelékenységet növelő vagy a környezetre pozitív hatást gyakorló beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1)   Az akvakultúra-ágazaton belüli termelékenységet növelő vagy a környezetre pozitív hatást gyakorló beruházásokhoz nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a támogatás hozzájárul a következőkhöz:

a)

az akvakultúrába való termelő beruházások;

b)

az akvakultúra-termelés és a termelt fajok diverzifikációja;

c)

az akvakultúra- telepek korszerűsítése, beleértve az akvakultúra-ágazatban dolgozók munka- és biztonsági körülményeinek javítását;

d)

az állatok egészségét és jólétét érintő fejlesztések és korszerűsítések, beleértve olyan eszközök beszerzését is, amelyek a gazdaságoknak a vadon élő ragadozóktól való védelmét szolgálják;

e)

a környezetre gyakorolt negatív hatás csökkentését vagy a környezetre gyakorolt pozitív hatás fokozását, valamint az erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelését célzó beruházások;

f)

az akvakultúra-termékek minőségének javítását vagy értékének növelését célzó beruházások;

g)

az akvakultúrában használt, meglévő halastavaknak vagy lagúnáknak az iszap eltávolításával vagy az iszaplerakódás megelőzését célzó beruházásokkal történő helyreállítása;

h)

az akvakultúra-ágazati vállalkozások jövedelmének kiegészítő tevékenységek fejlesztése révén történő diverzifikációja;

i)

az akvakultúra-ágazati vállalkozások által a vízhasználatra és -minőségre gyakorolt hatás számottevő csökkentését eredményező beruházások, különösen azáltal, hogy – többek között multitrofikus akvakultúra-rendszerek alkalmazása révén – csökkentik a víz, illetve a felhasznált vegyszerek, antibiotikumok és más gyógyszerek mennyiségét, vagy javítják a kimeneti víz minőségét;

j)

olyan zárt akvakultúra-rendszerek fejlesztésének elősegítése, ahol az akvakultúra-termékeket zárt vízvisszaforgatásos rendszerekben tenyésztik, illetve termelik, ezzel minimálisra csökkentve a vízhasználatot; vagy

k)

az energiahatékonyság növelését és az akvakultúra-ágazati vállalkozások megújuló energiaforrásokra való áttérésének előmozdítását célzó beruházások.

(2)   Az (1) bekezdés h) pontjában említett támogatás kizárólag olyan akvakultúra-ágazati vállalkozásoknak nyújtható, amelyek esetében a kiegészítő tevékenységek kapcsolódnak a vállalkozás fő akvakultúra-tevékenységéhez, ideértve a horgászturizmust, az akvakultúrához kapcsolódó környezetvédelmi szolgáltatásokat vagy az akvakultúrára vonatkozó oktatási tevékenységeket.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott támogatás az akvakultúra-ágazatba tartozó meglévő vállalkozások termelésének növelését és/vagy korszerűsítését célzó beruházásokhoz, vagy új termelési kapacitás létrehozásának céljára adható, amennyiben a fejlesztés összhangban áll az akvakultúra fejlesztésére vonatkozó, az 1380/2013/EU rendelet 34. cikkében említett tervvel.

(4)   Az (1) bekezdés e) pontjában említett beruházások közé tartoznak a fenntarthatóbb takarmány használatával, a tápanyag- és szennyvízkibocsátás csökkentésével és kezelésével, a kiszabadulás csökkentésével, a környezetre kisebb hatást gyakorló vegyi anyagok és gyógyszerek használatával, a hulladékgazdálkodás körforgásos megközelítésének bevezetésével, az akvakultúra-eszközök ártalmatlanításával vagy a biológiailag lebomló akvakultúra-eszközöknek a tengeri hulladék elkerülése érdekében történő használatával, valamint a ragadozók kezelésével kapcsolatos, továbbá a biológiai sokféleség helyreállításához vagy az ökológiai folytonossághoz mérhető módon hozzájáruló beruházások.

(5)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni. A környezetre kedvező hatást gyakorló műveletek esetében a maximális támogatási intenzitás 80 %, kivéve, ha a IV. mellékletre tekintettel magasabb támogatási intenzitást kellene alkalmazni.

34. cikk

Az akvakultúra-gazdaságok számára biztosított gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

(1)   Az akvakultúra-gazdaságok számára biztosított gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás javítja az akvakultúra-gazdaságok általános teljesítményét és versenyképességét;

b)

a támogatás csökkenti az akvakultúra-gazdaságok negatív környezeti hatását; valamint

c)

a támogatás hozzájárul a műszaki, tudományos, jogi, környezetvédelmi vagy gazdasági természetű halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez.

A c) pont alkalmazásában a támogatás kizárólag akvakultúra-ágazati kkv-knak vagy akvakultúra-szervezeteknek nyújtható, ideértve az akvakultúra-ágazati termelői szervezeteket és az akvakultúra-ágazati termelői szervezetek társulásait is.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett tanácsadási szolgáltatások a következőkre terjednek ki:

a)

arra, hogy az akvakultúra-gazdaságok milyen gazdálkodásirányítás révén tehetnek eleget az uniós és a nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, valamint a tengeri területrendezésre vonatkozó követelményeknek;

b)

a 2011/92/EU és a 92/43/EGK irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálatokra;

c)

arra, hogy az akvakultúra-gazdaságok milyen gazdálkodásirányítás révén tehetnek eleget a víziállatok egészségére és jólétére, illetve a népegészségügyre vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályoknak;

d)

az uniós és a nemzeti jogszabályokon alapuló előírásokra;

e)

a forgalmazási és üzleti stratégiákra; vagy

f)

megvalósíthatósági tanulmányok és tanácsadási szolgáltatások, amelyek az (EU) 2021/1139 rendelet II. címének III. fejezete alapján támogatható intézkedések életképességét értékelik.

(3)   Az (1) bekezdésben említett tanácsadási szolgáltatásokat tudományos vagy szakmai testületek, valamint a tagállamok által elismert megfelelő kompetenciákkal rendelkező, jogi vagy gazdasági tanácsadással foglalkozó jogi személyek végzik. A támogatás támogatott szolgáltatás vagy közvetlen támogatás formájában valósul meg.

(4)   A kedvezményezett vállalkozások a (2) bekezdésben említett tanácsadási szolgáltatások minden egyes kategóriája esetében évente legfeljebb egyszer kaphatnak támogatást.

(5)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

35. cikk

Az emberi erőforrás és a hálózatok akvakultúra-ágazatban történő fejlesztéséhez nyújtott támogatás

(1)   Az emberi erőforrás és a hálózatok akvakultúra-ágazatban történő fejlesztéséhez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a támogatás támogatja:

a)

a szakmai képzést, az egész életen át tartó tanulást, a tudományos és technikai ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztését, az akvakultúra területét, valamint az akvakultúra-műveletek környezeti hatásának csökkentését érintő új szakmai készségek elsajátítását;

b)

a munkafeltételek javítását és a munkavégzés biztonságának előmozdítását; valamint

c)

a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét az akvakultúra-ágazati vállalkozások vagy szakmai szervezetek és más érdekelt felek, többek között tudományos és műszaki testületek, vagy a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító testületek körében.

(2)   A támogatás támogatott szolgáltatás vagy közvetlen támogatás formájában valósul meg.

(3)   A támogatás kizárólag az alábbi, közvetlenül a támogatott projekt eredményeként felmerült elszámolható költségeket fedezheti:

a)

közvetlen bérköltségek;

b)

részvételi díjak;

c)

utazási költségek;

d)

kiadványokkal kapcsolatos költségek;

e)

a beszerzett adatgyűjtési szolgáltatások, tanulmányok, kísérleti projektek költségei;

f)

a kiállítási helyiségek és standok bérleti díja, valamint a standok felállításának és lebontásának költségei; vagy

g)

a tudományos ismeretek és tényszerű információk terjesztésének költségei.

(4)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

36. cikk

Az akvakultúra-telepek potenciáljának növeléséhez nyújtott támogatás

(1)   Az akvakultúra-telepek potenciáljának növeléséhez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás pozitívan járul hozzá az akvakultúra-telepek és -infrastruktúrák fejlesztéséhez, és csökkenti a műveletek negatív környezeti hatását;

b)

a támogatás a következőket támogatja:

i.

az akvakultúra fejlesztésére leginkább alkalmas területek meghatározását és feltérképezését, adott esetben figyelemmel a területrendezési folyamatokra, valamint azon területek meghatározását és feltérképezését, amelyek esetében meg kell tiltani az akvakultúra-tevékenységeket, hogy e területek megőrizhessék az ökoszisztéma működésében betöltött szerepüket;

ii.

az akvakultúra-telepek potenciáljának növeléséhez szükséges támogató létesítmények és infrastruktúrák javítását és fejlesztését, valamint az akvakultúra környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásának csökkentését, ideértve a területek tagosításával, az energiaellátással vagy a vízgazdálkodással kapcsolatos beruházásokat is;

iii.

az akvakultúra súlyos károsodásának megelőzése céljából az illetékes hatóságok által – a 2009/147/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése alapján vagy a 92/43/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján – meghozott és végrehajtott intézkedéseket; vagy

iv.

az illetékes hatóságok által az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (30) és az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (31) előírtak szerint a megnövekedett arányú mortalitás vagy betegségek kimutatását követően hozott és végrehajtott intézkedéseket.

A b) pont iv. alpontjának alkalmazásában a támogatás kizárólag a mészhéjú állatokra vonatkozó olyan cselekvési tervek elfogadására terjedhet ki, amelyek célja a mészhéjú állatok természetes telepeinek és a vízgyűjtő területeknek a védelme, helyreállítása és kezelése, ideértve a mészhéjú állatok tenyésztőinek a fenntartáshoz nyújtott támogatást is.

2.   A támogatott projekt eredményeként felmerülő következő költségek minősülhetnek elszámolható költségnek:

a)

a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek;

b)

közvetlen bérköltségek; vagy

c)

a külső tanácsadók által nyújtott tanácsadás, szerződéses kutatás és támogatási szolgáltatások költségei.

(3)   Az e cikk szerinti kedvezményezett vállalkozások csak a tagállamok által az (1) bekezdés b) pontjában említett feladatokkal megbízott magánjogi vállalkozások lehetnek.

(4)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

37. cikk

A fenntartható akvakultúrával foglalkozó új vállalkozók ösztönzéséhez nyújtott támogatás

(1)   A fenntartható akvakultúrával foglalkozó új vállalkozók ösztönzéséhez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy

a)

a támogatás előmozdítja a vállalkozói szellemet az akvakultúra-ágazatban; valamint

b)

a támogatás a fenntartható akvakultúrával foglalkozó vállalkozások új vállalkozók általi létrehozását támogatja.

(2)   A támogatásban az ágazatba belépő, akvakultúrával foglalkozó vállalkozók részesülnek, amennyiben:

a)

megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciával rendelkeznek;

b)

első alkalommal hoznak létre akvakultúra-ágazati kkv-t ilyen vállalkozás vezetőiként; valamint

c)

akvakultúra-tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be.

(3)   A megfelelő szakmai készségek elsajátítása érdekében az ágazatba belépő, akvakultúrával foglalkozó vállalkozók a 35. cikk (1) bekezdése szerinti támogatásban részesülhetnek.

(4)   A támogatott projekt eredményeként felmerülő következő költségek minősülhetnek elszámolható költségnek:

a)

bérköltségek;

b)

további általános és egyéb költségek, beleértve az anyagok, fogyóeszközök költségeit;

c)

a berendezések költségei; vagy

d)

a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek.

(5)   Az e cikk szerinti támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

38. cikk

A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttéréshez nyújtott támogatás

(1)   A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttéréshez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy

a)

a támogatás előmozdítja az ökológiai vagy energiahatékony akvakultúra fejlesztését;

b)

a támogatás a következők valamelyikét támogatja:

i.

az akvakultúrában alkalmazott hagyományos termelési módszerekről az ökológiai akvakultúrára való áttérést az (EU) 2018/848 rendelet (32) értelmében, valamint az (EU) 2021/1165 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően (33);

ii.

az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (34) szerinti uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekben (EMAS) való részvételt.

(2)   Támogatás kizárólag azon kedvezményezett vállalkozások áttérésének tekintetében nyújtható, amelyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy legalább három évig részt vesznek az EMAS-rendszerben, vagy hogy legalább öt évig eleget tesznek az ökológiai termelés követelményeinek. Az e bekezdés alapján tett kötelezettségvállalásoknak felülvizsgálati záradékot kell tartalmazniuk annak érdekében, hogy azok kiigazíthatók legyenek az e cikkben említett vonatkozó kötelező követelmények, előírások és feltételek módosulása esetén.

(3)   A támogatás formája a vállalkozás ökológiai termelésre való áttérésének időszakában vagy az EMAS-rendszerben való részvétel előkészítése során legfeljebb három évig nyújtott ellentételezés. A tagállamok az ellentételezést a következők valamelyike alapján számítják ki:

a)

az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontja alapján támogatható műveletek esetében a hagyományosról az ökológiai termelésre való áttérés időszakában felmerült bevételkiesés vagy többletköltségek;

b)

az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontja alapján támogatható műveletek esetében az EMAS alkalmazásából és az abban való részvétel előkészítéséből adódó többletköltségek.

(4)   Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás rendkívüli és külső körülmények miatt nem képes teljesíteni a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokat, a (3) bekezdés szerint kiszámított támogatási összeget az eredeti kötelezettségvállalás időtartama és a kötelezettségvállalások teljesítése elmulasztásának időpontja alapján arányosan kell levonni és visszafizettetni.

(5)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

39. cikk

A környezetvédelmi szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

(1)   Az akvakultúra-ágazatban működő, környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító vállalkozások számára nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás elősegíti a környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó akvakultúra-ágazat fejlesztését; és

b)

a támogatás a következő intézkedések valamelyikét támogatja:

i.

a NATURA 2000 területeknek a 92/43/EGK irányelvvel és a 2009/147/EK irányelvvel összhangban történő kijelöléséből eredő konkrét környezetvédelmi elvárásokkal összeegyeztethető és egyedi gazdálkodásirányítási követelmények hatálya alá tartozó akvakultúra-módszereket;

ii.

a víziállatok ex situ védelmében és szaporításában való részvételhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, a hatóságok által vagy a felügyeletük alatt kidolgozott, állományvédelemre és a biológiai sokféleség helyreállítására irányuló programok keretében;

iii.

akvakultúra-műveleteket, többek között a környezet és a biológiai sokféleség megőrzését és javítását, valamint a tájképnek és az akvakultúra-övezetek hagyományos tulajdonságainak megóvását.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett támogatás éves ellentételezés formájában valósul meg. Elszámolható költségeknek az érintett területeken érvényes gazdálkodásirányítási követelményekből fakadó, a 92/43/EGK vagy a 2009/147/EK irányelv végrehajtásával kapcsolatban felmerült többletköltségek és/vagy kiesett jövedelem minősülnek.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában az elszámolható költségek az érintett műveletek eredményeként felmerülő közvetlen többletköltségek.

(4)   Az (1) bekezdés b) pontjának iii. alpontjában említett támogatás kizárólag azoknak a kedvezményezett vállalkozásoknak nyújtható, amelyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az uniós és nemzeti jog puszta alkalmazásán túlmutató vízi környezetvédelmi követelményeket legalább öt évig betartják. A művelet kedvező környezetvédelmi hatásait a tagállam által kijelölt illetékes szervek által végzett előzetes értékeléssel kell igazolni, kivéve, ha a szóban forgó művelet kedvező környezetvédelmi hatásait már elismerték.

(5)   Az (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett támogatás éves ellentételezés formájában valósul meg. Elszámolható költségeknek a felmerült közvetlen többletköltségek és/vagy kiesett jövedelem minősülnek.

(6)   Az e cikk szerinti támogatásban részesülő műveletek eredményeit a tagállamok megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.

(7)   Az e cikk alapján tett kötelezettségvállalásoknak felülvizsgálati záradékot kell tartalmazniuk annak érdekében, hogy azok kiigazíthatók legyenek az e cikkben említett vonatkozó kötelező követelmények, előírások és feltételek módosulása esetén.

(8)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást.

40. cikk

A népegészségügyi intézkedésekhez nyújtott támogatás

(1)   A népegészségügyi intézkedésekhez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a támogatás olyan ellentételezési programot támogat, amely a puhatestű-tenyésztők számára a tenyésztett puhatestűek lehalászásának ideiglenes felfüggesztéséért nyújt ellentételezést, amennyiben a felfüggesztésre kizárólag népegészségügyi okokból kerül sor.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatás kizárólag akkor nyújtható, ha az osztályozott termelési vagy átmosó terület lezárása – az (EU) 2019/627 bizottsági végrehajtási rendelet (35) 62. cikkének megfelelően – toxintermelő planktonok elszaporodása vagy biotoxinokat tartalmazó planktonok jelenléte következtében történt, ha az előbbiekre a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) III. melléklete VII. szakaszának V. fejezetében meghatározott határértékeket meghaladó mértékben került sor, és feltéve, hogy:

a)

a szennyeződés több mint négy egymást követő hónapon át tart; vagy

b)

a lehalászás felfüggesztése miatti veszteség – az érintett vállalkozásnak a lehalászás felfüggesztését megelőző három naptári évi átlagos forgalma alapján számítva – meghaladja a vállalkozás éves forgalmának 25 %-át;

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában a tagállamok különös szabályokat határozhatnak meg a három évnél rövidebb tevékenységi időszakkal rendelkező vállalkozások esetében elvégzendő számításokra vonatkozóan.

(3)   A 2023. január 1. és 2029. december 31. közötti időszak során legfeljebb 12 hónapra nyújtható ellentételezés. Kellően indokolt esetben ez az időszak további legfeljebb 12 hónappal, összesen legfeljebb 24 hónapra meghosszabbítható.

(4)   Elszámolható költségeknek a szóban forgó intézkedések eredményeként felmerülő közvetlen többletköltségek és/vagy kiesett jövedelem minősülnek. Az ellentételezés kiszámított összegéből le kell vonni minden olyan, nem közvetlenül az esemény miatt felmerült költséget, amely egyébként is felmerült volna a kedvezményezettnél.

(5)   A kár ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a biztosítási kötvény alapján történő kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

41. cikk

Az állategészségügyi és állatjóléti intézkedésekhez nyújtott támogatás

(1)   Az állategészségügyi és állatjóléti intézkedésekhez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető vállalkozások a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás célja az állategészségügynek és az állatjólétnek az akvakultúra-ágazati vállalkozásokban – többek között a megelőzés és a biológiai védelem tekintetében – történő előmozdítása; valamint

b)

a támogatás kizárólag a következő intézkedések valamelyikére terjedhet ki:

i.

általános és fajspecifikus bevált gyakorlatok vagy az akvakultúra területét érintő biológiai biztonságra, illetve állategészségügyi és állatjóléti követelményekre vonatkozó magatartási kódexek kidolgozását;

ii.

az akvakultúra állatgyógyászati készítményektől való függésének csökkentését célzó kezdeményezéseket;

iii.

az állatgyógyászati készítmények megfelelő alkalmazásának előmozdítása céljából végzett állatgyógyászati vagy gyógyszerészeti tanulmányokat, valamint az akvakultúrában előforduló állatbetegségekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok terjesztését és cseréjét;

iv.

a tagállamok által elismert állat-egészségvédelmi csoportok létrehozását és működtetését az akvakultúra-ágazatban; vagy

v.

a puhatestű-tenyésztők ellentételezését abban az esetben, amikor tevékenységüket rendkívüli, tömeges állománypusztulás miatt ideiglenesen fel kell függeszteniük, ha az éves mortalitás meghaladja a 20 %-ot, illetve ha a tevékenység felfüggesztése miatti veszteség – az érintett vállalkozásnak a tevékenység felfüggesztését megelőző három naptári évi átlagos forgalma alapján számítva – meghaladja a vállalkozás éves forgalmának 30 %-át.

A b) pont alkalmazásában a tagállamok különös szabályokat határozhatnak meg a három évnél rövidebb tevékenységi időszakkal rendelkező vállalkozások esetében elvégzendő számításokra vonatkozóan.

A b) pont iii. alpontjában említett támogatás nem terjed ki az állatgyógyászati készítmények vásárlására.

A b) pont iii. alpontja alapján finanszírozott tanulmányok eredményeit a tagállam megfelelő módon bejelenti és közzéteszi.

(2)   A támogatás támogatott szolgáltatás vagy közvetlen támogatás formájában valósul meg.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontja i–iv. alpontjának alkalmazásában az elszámolható költségek az érintett intézkedések eredményeként felmerülő közvetlen többletköltségek. Az (1) bekezdés b) pontja v. alpontjának alkalmazásában az elszámolható költségek az érintett intézkedések eredményeként közvetlenül felmerülő többletköltségek és/vagy kiesett jövedelem.

(4)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást.

42. cikk

Az állatbetegségek megelőzéséhez, megfékezéséhez és felszámolásához nyújtott támogatás

(1)   Az állatbetegségek akvakultúra-ágazati vállalkozásokon belüli megelőzéséhez, megfékezéséhez és felszámolásához nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a támogatás a következőket támogatja:

a)

az akvakultúrában előforduló, az (EU) 2016/429 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében felsorolt vagy az Állategészségügyi Világszervezet Víziállat-egészségügyi Kódexében szereplő betegségek megelőzésének, megfékezésének és felszámolásának költségeit, ideértve a mentesítési tervben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges műveleti költségeket is;

b)

az (EU) 2016/429 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében megállapított kritériumoknak megfelelő új betegségek megelőzésének, megfékezésének és felszámolásának költségeit;

c)

az (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) III. mellékletének 2. pontjában felsorolt, víziállatokat érintő zoonózisok megelőzésének, megfékezésének és felszámolásának költségeit; vagy

d)

az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő azon betegségek megelőzésének, megfékezésének és felszámolásának költségeit, amelyek megfelelnek az említett rendelet 226. cikkében meghatározott kritériumoknak.

(2)   A támogatás kizárólag olyan víziállat-betegségek tekintetében folyósítható, amelyekre nézve – törvényi rendelkezés, rendelet vagy közigazgatási intézkedés formájában – uniós vagy nemzeti szabályok vannak érvényben.

(3)   A támogatás kizárólag a következők megelőzéssel, megfékezéssel és felszámolással kapcsolatos elszámolható költségeire terjedhet ki:

a)

egészségügyi vizsgálatok, elemzések, tesztek és más szűrési intézkedések;

b)

biológiai védelmi intézkedések fejlesztése.

c)

oltóanyagok, gyógyszerek és állatok kezelésére szolgáló anyagok megvásárlása, tárolása, alkalmazása vagy szétosztása;

d)

állatok levágása, kiselejtezése és megsemmisítése;

e)

állati termékek és állatokhoz kapcsolódó termékek megsemmisítése;

f)

a mezőgazdasági üzem és a felszerelések tisztítása, fertőtlenítése vagy károsítómentesítése; vagy

g)

az állatok levágása, kiselejtezése vagy megsemmisítése, valamint az állati termékek és az állatokhoz kapcsolódó termékek megsemmisítése miatt bekövetkezett kár.

(4)   A támogatás nem kapcsolódhat olyan intézkedésekhez, amelyek költségeit az uniós jogszabályok értelmében a kedvezményezettnek kell viselnie, kivéve, ha a szóban forgó intézkedések költségeit teljes egészében kiegyenlítik a kedvezményezettekre háruló kötelező terhek.

(5)   Az állatbetegségekkel összefüggő támogatási programokat az állatbetegség miatti költségek vagy károk keletkezésének időpontjától számított három éven belül be kell vezetni és négy éven belül ki kell fizetni.

(6)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást.

43. cikk

Az állatbetegségek által okozott károk megelőzését és enyhítését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1)   Az akvakultúrán belül az állatbetegségek által okozott károk megelőzését és enyhítését célzó beruházásokhoz nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a beruházás elsődleges célja az e rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti állatbetegségek által okozott károk megelőzése vagy enyhítése.

(2)   A támogatás kizárólag a megelőző intézkedésekre vonatkozó közvetlen és egyedi elszámolható költségek fedezésére szolgál. A költségek kizárólag az alábbiak költségeit foglalhatják magukban:

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; vagy

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszközök piaci értékének erejéig.

(3)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

44. cikk

Az akvakultúra-állományok biztosításához nyújtott támogatás

(1)   akvakultúra-állományok biztosításához nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás elősegíti az akvakultúra-termelők jövedelmének megőrzését; valamint

b)

a támogatás hozzájárul az akvakultúra-állomány biztosításához, amely fedezi az alábbiak közül legalább az egyikből eredő gazdasági veszteségeket:

i.

természeti katasztrófák;

ii.

kedvezőtlen éghajlati jelenségek;

iii.

a vízminőségben és -mennyiségben beállt olyan hirtelen változás, amelyért a gazdasági szereplőt nem terheli felelősség;

iv.

az akvakultúrában előforduló olyan betegségek, illetve a termelő létesítmények olyan hibája vagy megrongálódása, amelyért a gazdasági szereplőt nem terheli felelősség;

v.

népegészségügyi válsághelyzetek;

vi.

védett vagy ragadozó állatok támadása miatti termeléskiesés;

vii.

a biztosítás nem írhatja elő, illetve nem határozhatja meg a jövőbeli termelés típusát vagy mennyiségét, és a támogatás nem korlátozódik egy adott biztosítótársaság vagy vállalatcsoport által nyújtott biztosításra.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjának i., ii. és v. alpontjában említett körülményeknek az akvakultúrán belüli előfordulását az érintett tagállamnak ilyenként hivatalosan el kell ismernie.

(3)   A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján a (2) bekezdésben említett hivatalos elismerést megadottnak kell tekinteni.

(4)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett hozzájárulások a költségek fedezésére vonatkoznak a potenciális gazdasági veszteség legfeljebb 100 %-át fedező szerződés díjának legfeljebb 70 %-áig.

3. Szakasz

A forgalmazással és a feldolgozással kapcsolatos intézkedések

45. cikk

A forgalmazási intézkedésekhez nyújtott támogatás

(1)   A forgalmazási intézkedésekhez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a támogatás a halászati termékekre és akvakultúra-termékekre irányuló forgalmazási intézkedéseket mozdítja elő; valamint

b)

a támogatás célja:

i.

az 1379/2013/EU rendelet II. fejezetének II. szakaszával összhangban elismert termelői szervezeteknek, termelői szervezetek társulásainak vagy ágazatközi szervezeteknek a létrehozása;

ii.

új piacok felkutatása és a forgalombahozatali feltételek javítása többek között az alábbi halászati és akvakultúra termékek esetében:

piaci potenciállal rendelkező fajok;

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkével és az 1379/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a technikai intézkedések szerint kirakodott nem szándékos fogások a kereskedelmi állományok tekintetében;

az (EU) 2018/848 rendelet értelmében alacsony környezeti hatást kiváltó módszerekkel előállított halászati és akvakultúra-termékek vagy ökológiai akvakultúra-termékek;

iii.

a minőség javítása és a hozzáadott érték emelése a következők megkönnyítése révén:

egy adott terméknek az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (38) összhangban lévő bejegyzése iránti kérelem benyújtása, valamint az érintett gazdasági szereplők alkalmazkodása az említett rendeletnek és az abban foglalt tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében;

a fenntartható halászati és akvakultúra-termékek – beleértve a kisüzemi part menti halászatból származó termékek – és a környezetbarát feldolgozási módszerek tanúsítása és promóciója;

halászati termékek közvetlen értékesítése a kisüzemi part menti halászatot folytató, a vándorló halállományok halászatát folytató, a belvízi, a part menti halászatot folytató halászok vagy az akvakultúra-termelők által;

a termékek kiszerelése és csomagolása;

iv.

a termelés és a piacok átláthatóságához való hozzájárulás, valamint piackutatások lebonyolítása és az Unió importfüggőségéről szóló tanulmányok készítése;

v.

a halászati és akvakultúra-termékek nyomon követhetőségéhez való hozzájárulás, valamint adott esetben az 1379/2013/EU rendeletben említett uniós ökocímke kidolgozása a halászati és akvakultúra-termékek tekintetében;

vi.

az uniós joggal összeegyeztethető szerződésminták kidolgozása a kkv-k számára;

vii.

olyan regionális, nemzeti vagy transznacionális kommunikációs és promóciós kampányok lebonyolítása, amelyek célja, hogy a nyilvánosság körében ismertebbé tegyék a fenntartható halászati és akvakultúra-termékeket.

(2)   A támogatás támogatott szolgáltatás vagy közvetlen támogatás formájában valósul meg.

(3)   A támogatás kizárólag az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a)

közvetlen bérköltségek;

b)

részvételi díjak;

c)

utazási költségek;

d)

kiadványokkal kapcsolatos költségek;

e)

beszerzett tanulmányok;

f)

a kiállítási helyiségek és standok bérleti díja, valamint a standok felállításának és lebontásának költségei; vagy

g)

az általános halászati termékekre, valamint azok táplálkozási előnyeire és javasolt felhasználási módjaira vonatkozó tudományos ismeretek és tényszerű információk terjesztésével kapcsolatos költségek.

(4)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett műveletek magukban foglalhatják az ellátási lánc termelési, feldolgozási és forgalmazási tevékenységeit is. Az (1) bekezdés b) pontjának vii. alpontjában említett műveletek nem utalhatnak semmiféle konkrét vállalkozásra, márkanévre vagy származási helyre.

(5)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

46. cikk

A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához nyújtott támogatás

(1)   A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a támogatás a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásába történő beruházásokat támogatja, és olyan intézkedések támogatását célozza, amelyek:

a)

energiamegtakarítással járnak, vagy csökkentik a környezeti hatásokat, ideértve a hulladékkezelést is;

b)

javítják a biztonságot, a higiénés, egészségügyi és a munkakörülményeket;

c)

támogatják az emberi fogyasztásra nem alkalmas, kifogott kereskedelmi halak feldolgozását;

d)

a fő feldolgozási tevékenységek során keletkező melléktermékek feldolgozására vonatkoznak;

e)

az ökológiai akvakultúra-termékeknek az (EU) 2018/848 rendelet 7. és 8. cikkében előírtak szerinti feldolgozására vonatkoznak;

f)

új vagy továbbfejlesztett termékekhez, új vagy továbbfejlesztett eljárásokhoz, illetve új vagy továbbfejlesztett gazdálkodási és szervezési rendszerekhez vezetnek;

g)

megfelelnek a 42. cikk (1) bekezdésének a) alpontjában említett betegségek megelőzéséhez, megfékezéséhez és felszámolásához kapcsolódó költségekre vonatkozó feltételeknek; vagy

h)

megfelelnek a 43. cikk feltétele szerinti, megelőzésre és kárenyhítésre irányuló beruházások feltételeinek.

(2)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az e cikk (1) bekezdésének g) pontja szerint betegségek megelőzéséhez, megfékezéséhez és felszámolásához nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az e cikk (1) bekezdésének h) pontja szerint károk megelőzését és enyhítését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

4. Szakasz

Egyéb támogatási kategóriák

47. cikk

A halászati ágazatban az adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez, felhasználásához és feldolgozásához nyújtott támogatás

(1)   A halászati ágazatban a biológiai, környezeti, műszaki és társadalmi-gazdasági adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez, felhasználásához és feldolgozásához nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a támogatás az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt és az (EU) 2017/1004 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (39) részletesebben meghatározott adatok gyűjtését, kezelését és felhasználását támogatja.

(2)   A támogatás kizárólag a következő intézkedésekre terjedhet ki:

a)

a tudományos elemzés céljából és a közös halászati politika végrehajtása érdekében történő adatgyűjtés, -kezelés és -felhasználás;

b)

nemzeti, transznacionális és a tagállami szint alatti többéves mintavételi programok, feltéve hogy azok a közös halászati politika hatálya alá tartozó állományokra vonatkoznak;

c)

a kereskedelmi halászat és a szabadidős halászat és horgászat tengeri megfigyelése, ideértve a tengeri élőlények, így a tengeri emlősök és madarak járulékos fogásának monitoringját;

d)

tengeren végzett kutatási felmérések; vagy

e)

az adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése, valamint kísérleti projektek végrehajtása a már létező adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése céljából.

(3)   A támogatás kizárólag az alábbi, közvetlenül a támogatott intézkedések eredményeként felmerülő elszámolható költségeket fedezheti:

a)

közvetlen bérköltségek;

b)

részvételi díjak;

c)

utazási költségek;

d)

kiadványokkal kapcsolatos költségek;

e)

az adatgyűjtési és adatkezelési rendszerekbe történő beruházások;

f)

beszerzett adatgyűjtési szolgáltatások.

(4)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást.

48. cikk

A természeti katasztrófák által okozott károk megelőzéséhez és enyhítéséhez nyújtott támogatás

(1)   A természeti katasztrófák által okozott károk megelőzéséhez és enyhítéséhez nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a beruházás elsődleges célja a természeti katasztrófák által okozott károk megelőzése vagy enyhítése.

(2)   Azon beruházások esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

(3)   A támogatás kizárólag a megelőző intézkedésekre vonatkozó közvetlen és egyedi elszámolható költségek fedezésére szolgál. A költségek kizárólag az alábbiak költségeit foglalhatják magukban:

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszközök piaci értékének erejéig.

(4)   A támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

49. cikk

A természeti katasztrófák által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás

(1)   A természeti katasztrófák által okozott károk helyreállításához nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a tagállam illetékes hatósága az eseményt hivatalosan természeti katasztrófává minősítette; és

b)

a természeti katasztrófa és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

(2)   A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hivatalos elismerést megadottnak kell tekinteni.

(3)   A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozás számára vagy azon termelői csoport vagy szervezet számára kell kifizetni, amelynek az adott vállalkozás is tagja. Amennyiben a támogatást termelői csoportnak és szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott vállalkozás jogosult.

(4)   A konkrét természeti katasztrófához kapcsolódó támogatási programokat a szóban forgó természeti katasztrófa bekövetkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni. A támogatásokat az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni.

(5)   Az elszámolható költség a természeti katasztrófa közvetlen következményeként keletkezett kárnak valamely illetékes hatóság, a támogatást nyújtó hatóság által elismert független szakértő vagy valamely biztosítótársaság által megállapított összege lehet. A következő károk költségei számolhatók el:

a)

olyan eszközökben bekövetkező anyagi kár, mint épületek, berendezések, gépek, készletek és termelési eszközök; vagy

b)

a halászati vagy akvakultúra-termelésnek vagy e termelés eszközeinek a katasztrófa bekövetkezésétől számított legfeljebb hat hónapos időszakra történő teljes vagy részleges megsemmisüléséből eredő jövedelemkiesés.

(6)   Az anyagi kár nagyságát az érintett eszköz javítási költsége vagy katasztrófa előtti gazdasági értéke alapján kell megállapítani. Az anyagi kár nagysága nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a méltányos piaci érték természeti katasztrófa okozta csökkenését, vagyis az eszköznek közvetlenül a katasztrófa előtti értéke és közvetlenül a katasztrófa utáni értéke közötti különbséget.

(7)   A bevételkiesés kiszámítása során:

a)

a természeti katasztrófa évében vagy a termelési eszközök teljes vagy részleges megsemmisülésével érintett minden következő évben termelt halászati és akvakultúra-termékek mennyisége és az adott évben realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményt; ki kell vonni

b)

a halászati és akvakultúra termékeknek a természeti katasztrófát megelőző három évben előállított évi átlagos mennyisége – vagy a természeti katasztrófát megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag – és a realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményből.

(8)   A kár nagyságát az egyes vállalkozások szintjén kell megállapítani. Amennyiben a kkv-t az esemény bekövetkezésének időpontja előtt kevesebb mint három évvel alapították, úgy a (7) bekezdés b) pontjában említett hároméves időszakokra való hivatkozás úgy értelmezendő, hogy az a kérelmező méretével megegyező méretű, átlagos vállalkozás – nevezetesen a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség sújtotta nemzeti vagy regionális szektorban működő mikrovállalkozás, illetve kisvállalkozás vagy középvállalkozás – által generált árbevételre, illetve előállított és eladott halászati és akvakultúra-termékek mennyiségre vonatkozik.

(9)   A kár ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a biztosítási kötvény alapján történő kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

50. cikk

A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzéséhez és enyhítéséhez nyújtott támogatás

(1)   A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzésére és enyhítésére irányuló beruházásokhoz nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesíti az e cikkben megállapított feltételeket.

(2)   Azon beruházások esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

(3)   A támogatás kizárólag a megelőző intézkedésekre vonatkozó közvetlen és egyedi elszámolható költségek fedezésére szolgál. A költségek a következők valamelyikének költségeit foglalhatják magukban:

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszközök piaci értékének erejéig.

(4)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

51. cikk

A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás

(1)   A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk helyreállításához nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesíti az e cikkben megállapított feltételeket.

(2)   A támogatás megfelel a következő feltételeknek:

a)

a tagállam illetékes hatósága hivatalosan elismerte a „természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség” jelleget; valamint

b)

a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

(3)   A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett hivatalos elismerést megadottnak kell tekinteni.

(4)   A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozásnak kell kifizetni.

(5)   A támogatási programokat a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni. A támogatásokat az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni.

(6)   Az elszámolható költség a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség közvetlen következményeként bekövetkezett kárnak a valamely hatóság, a támogatást nyújtó hatóság által elismert független szakértő vagy valamely biztosítótársaság által megállapított összege lehet. A következő károk költségei számolhatók el:

a)

olyan eszközökben bekövetkező anyagi kár, mint épületek, berendezések, gépek, készletek és termelési eszközök; vagy

b)

a halászati vagy akvakultúra-termelésnek vagy e termelés eszközeinek a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezésétől számított legfeljebb hat hónapos időszakra történő teljes vagy részleges megsemmisüléséből eredő jövedelemkiesés.

(7)   Az anyagi kár nagyságát az érintett eszköz javítási költsége vagy a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség előtti gazdasági értéke alapján kell megállapítani. Nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a rendes piaci értéknek a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott csökkenését, nevezetesen az eszköz közvetlenül a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség előtti értéke és közvetlenül annak bekövetkezte utáni értéke közötti különbséget.

(8)   A bevételkiesés kiszámítása során:

a)

a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezésének évében vagy a termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisülésével érintett minden következő évben termelt halászati és akvakultúra-termékek mennyisége és az adott évben realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményt ki kell vonni

b)

a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenséget megelőző három évben előállított halászati és akvakultúra-termékek éves átlagos mennyisége – vagy a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenséget megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag – és a realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményből.

(9)   A kár nagyságát az egyes vállalkozások szintjén kell megállapítani. Amennyiben a kkv-t az esemény bekövetkezésének időpontja előtt kevesebb mint három évvel alapították, úgy a (7) bekezdés b) pontjában említett hároméves időszakokra való hivatkozás úgy értelmezendő, hogy az a kérelmező méretével megegyező méretű, átlagos vállalkozás – nevezetesen a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség sújtotta nemzeti vagy regionális szektorban működő mikrovállalkozás, illetve kisvállalkozás vagy középvállalkozás – által generált árbevételre, illetve előállított és eladott halászati és akvakultúra-termékek mennyiségre vonatkozik.

(10)   A kár ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a biztosítási kötvény alapján történő kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

52. cikk

A védett állatok által okozott által okozott károk megelőzéséhez és enyhítéséhez nyújtott támogatás

(1)   A védett állatok viselkedése által a halászati és akvakultúra-ágazatban okozott károk megelőzésére és enyhítésére irányuló beruházásokhoz nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

a beruházás elsődleges célja a védett állatok viselkedése által okozott károk megelőzése vagy enyhítése;

b)

a halászat esetében a beruházás célja a védett állat viselkedése által okozott, ragadozó általi pusztítás vagy a halászeszközökben vagy a műveletekhez használt más anyagokban keletkező károk megelőzése és enyhítése.

(2)   Azon beruházások esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

(3)   A támogatás kizárólag a megelőző intézkedésekre vonatkozó közvetlen és egyedi elszámolható költségek fedezésére szolgál. A költségek az alábbiak valamelyikének költségeit foglalhatják magukban:

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszközök piaci értékének erejéig.

(4)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás összege bruttó támogatási egyenértékben kifejezve nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át kitevő maximális támogatási intenzitást. Az egyedi maximális támogatási intenzitás mértékeit a IV. melléklet határozza meg. Amennyiben egy művelet a IV. melléklet 1–11. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

53. cikk

A védett állatok által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás

(1)   A védett állatok által a halászati és akvakultúra-ágazatban okozott károk helyreállításához nyújtott, az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)

az elszenvedett kár és a védett állatok viselkedése között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn;

b)

az elszámolható költség a kárt okozó esemény közvetlen következményeként bekövetkezett kárnak a valamely hatóság, a támogatást nyújtó hatóság által elismert független szakértő vagy valamely biztosítótársaság által megállapított összege; valamint

c)

a halászat esetében az állatok által okozott károkra vonatkozó támogatás a fogásokban okozott károkra korlátozódik.

(2)   A helyreállítandó károk a következőket foglalhatják magában:

a)

az akvakultúrában tenyésztett állatokkal összefüggésben keletkezett kár: az elszámolható költségek a védett állatok által károsított vagy elpusztított állat piaci értékén alapulnak;

b)

a halászati ágazatban a védett állatok által a fogásokban okozott károk; vagy

c)

a következő eszközökben bekövetkezett anyagi kár: berendezések, gépek, tulajdon.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett piaci értéket az állatoknak a védett állat viselkedése által okozott kár bekövetkezését közvetlenül megelőző piaci értéke alapján kell megállapítani, és a védett állat viselkedése előtti piaci értékére kell korlátozni.

(4)   Az anyagi kár nagyságát az érintett eszköz javítási költsége vagy a kár bekövetkezése előtti gazdasági értéke alapján kell megállapítani. Nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a rendes piaci értéknek a védett állatok által okozott csökkenését, vagyis az eszköz közvetlenül a kár előtti értéke és közvetlenül a kár bekövetkezte utáni értéke közötti különbséget.

(5)   A helyreállítandó kár összege megnövelhető azokkal az egyéb költségekkel, amelyek a védett állat viselkedése miatt felmerültek a kedvezményezett vállalkozásnál, és abból le kell vonni minden olyan költséget, amely nem közvetlenül a védett állat viselkedése miatt merült fel, de egyébként felmerült volna a kedvezményezett vállalkozásnál, valamint a károsított vagy elpusztított állatokhoz kapcsolódó termékek értékesítéséből származó bevételeket.

(6)   A védett állatok általi első támadások kivételével a kedvezményezett vállalkozásnak észszerű mértékű erőfeszítést kell tennie a versenytorzulások kockázatának enyhítése és a kockázat minimalizálására való ösztönzés érdekében. Ez az erőfeszítés olyan megelőző intézkedések – például biztonsági kerítések – alkalmazása formájában kell, hogy megvalósuljon, amelyek arányosak a védett állatok viselkedése által okozott károknak az érintett területen fennálló kockázatával, kivéve, ha észszerűen nem lehetséges ilyen intézkedéseket végrehajtani.

(7)   A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozás számára vagy azon termelői csoport vagy szervezet számára kell kifizetni, amelynek az adott vállalkozás is tagja. Amennyiben a támogatást termelői csoportnak vagy szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott vállalkozás jogosult.

(8)   A támogatási programot a kárt okozó esemény bekövetkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni. A támogatásokat az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni.

(9)   A kár ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a biztosítási kötvény alapján történő kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

54. cikk

A közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás

(1)   Az (EU) 2021/1139 rendelet szerinti közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő kkv-knál felmerült költségekhez nyújtott támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesíti az e cikkben és e rendelet I. fejezetében rögzített feltételeket.

(2)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikkében említett és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap keretében LEADER helyi fejlesztésként megjelölt, közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő helyi önkormányzatoknál felmerült költségekhez az e cikk (3) bekezdésében említett projektek esetében nyújtott támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és e rendelet I. fejezetében rögzített feltételek.

(3)   A közösségvezérelt helyi fejlesztési projektek esetében a következő költségek számolhatók el:

a)

az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (40) 33. cikkében említett közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó előkészítő támogatás, kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés költségei;

b)

jóváhagyott műveletek végrehajtása;

c)

a csoport együttműködési tevékenységeinek előkészítése és végrehajtása;

d)

a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának irányításához kapcsolódó működési költségek; vagy

e)

a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szervezése az érdekeltek közötti információcsere megkönnyítése, a stratégia és a projektek előmozdítása, valamint a potenciális kedvezményezettek támogatása érdekében a műveletek kidolgozása és a pályázatok előkészítése céljából.

(4)   Az (1) bekezdésben említett közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő helyi önkormányzatoknál felmerült költségek kizárólag abban az esetben támogathatók e cikk alapján, ha a projekteket a következő területek valamelyikén hajtják végre:

a)

kutatás, fejlesztés és innováció;

b)

környezetvédelem;

c)

foglalkoztatás és képzés;

d)

kultúra és a kulturális örökség megőrzése;

e)

a tengeri és édesvízi biológiai erőforrások megőrzése;

f)

az EUMSZ I. mellékletében nem szereplő élelmiszerek promóciója;

g)

sporttevékenység.

(5)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (EU) 2021/1139 rendeletben az egyes művelettípusokra előírt maximális támogatási mértékeket.

55. cikk

A közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez nyújtott, korlátozott összegű támogatás

(1)   Az e rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében említett közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő vagy abból részesülő vállalkozásoknak nyújtott támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek ez e cikkben és e rendelet I. fejezetében rögzített feltételek.

(2)   Az e rendelet 54. cikke (1) bekezdésének megfelelően a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő vagy abból részesülő helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő helyi önkormányzatoknál felmerült költségek kizárólag abban az esetben támogathatók e cikk alapján, ha a projekteket a következő területek valamelyikén hajtják végre:

a)

kutatás, fejlesztés és innováció;

b)

környezetvédelem;

c)

foglalkoztatás és képzés;

d)

kultúra és a kulturális örökség megőrzése;

e)

a tengeri és édesvízi biológiai erőforrások megőrzése;

f)

az EUMSZ I. mellékletében nem szereplő élelmiszerek promóciója;

g)

sporttevékenység.

(4)   Az e cikk szerint nyújtott támogatás teljes összege projektenként nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t.

56. cikk

Adómentességek vagy -kedvezmények a 2003/96/EK irányelvvel összhangban

(1)   A 2003/96/EK tanácsi irányelv 15. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 15. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok által adómentesség vagy -kedvezmények formájában bevezetett támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a 2003/96/EK irányelvben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételek teljesülnek.

(2)   Az adómentességekben vagy -kedvezményekben részesülő kedvezményezett vállalkozásokat átlátható és objektív kritériumok alapján kell kiválasztani. E kedvezményezetteknek adott esetben meg kell fizetniük legalább a 2003/96/EK irányelvben meghatározott vonatkozó minimum-adómértéket.

IV. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

57. cikk

Az 1388/2014/EU rendelet további alkalmazása

Az 1388/2014/EU bizottsági rendelet (41) 47. cikke alapján az említett rendeletet 2022. december 31-ig kell alkalmazni. Az 1388/2014/EU rendelet lejártát követően ez a rendelet annak helyébe lép.

58. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet alkalmazandó a hatálybalépése előtt nyújtott egyedi támogatásra is, amennyiben a támogatás megfelel az e rendeletben megállapított valamennyi feltételnek, a 9. cikkben rögzítettek kivételével.

(2)   Azt a támogatást, amely e rendelet vagy az (EU) 2015/1588 rendelet 1. cikke alapján elfogadott valamely korábban hatályos rendelet alapján nem mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, a Bizottság a vonatkozó keretszabályok, iránymutatások, közlemények és értesítések alapján értékeli.

(3)   Azok az egyedi támogatások, amelyek odaítélésére valamely, az (EU) 2015/1588 rendelet 1. cikke alapján elfogadott, az adott támogatás odaítélésének időpontjában hatályos rendelet értelmében, 2023. január 1. előtt kerül sor, összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(4)   E rendelet időbeli hatályának lejárta után a rendelet által mentesített támogatási programok hat hónapos átállási időszakra továbbra is mentességet élveznek.

59. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől2029. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 248., 2015.9.24., 1. o.

(2)  HL C 185., 2022.5.6., 1. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1139 rendelete (2021. július 7.) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap létrehozásáról és az (EU) 2017/1004 rendelet módosításáról (HL L 247., 2021.7.13., 1. o.).

(5)  HL C 217., 2015.7.2., 1. o.

(6)  A Bizottság közleménye – Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.).

(7)  HL C 155., 2008.6.20., 10. o.

(8)  HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(10)  A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).

(11)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(12)  A kkv-k fogalmának e rendelet I. mellékletében is szereplő meghatározása szerint egy vállalkozás nem tekinthető kkv-nak, ha a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25 %-a felett közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv rendelkezik (vö. az említett melléklet 3. cikkének (4) bekezdése).

(13)  A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

(14)  A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(15)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1130 rendelete (2017. június 14.) a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról (HL L 169., 2017.6.30., 1. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).

(20)  A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).

(21)  A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(23)  A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.).

(24)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum: „Közös módszertan az állami támogatások értékelésére”, (2014.5.28., SWD(2014) 179 végleges).

(25)  A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(27)  A Bizottság közleménye: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése, COM(2013) 249 final, 2013.5.6.

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(31)  A Bizottság (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt és új betegségekre vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 211. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).

(33)  A Bizottság (EU) 2021/1165 végrehajtási rendelete (2021. július 15.) bizonyos termékek és anyagok ökológiai termelésben való használatának engedélyezéséről és ezek jegyzékének összeállításáról (HL L 253., 2021.7.16., 13. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

(35)  A Bizottság (EU) 2019/627 végrehajtási rendelete (2019. március 15.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezések megállapításáról és a 2074/2005/EK bizottsági rendeletnek a hatósági ellenőrzések tekintetében történő módosításáról (HL L 131., 2019.5.17., 51. o.).

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2021.5.3., 1. o.).

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(39)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1004 rendelete (2017. május 17.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról és a 199/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2017.6.20., 1. o.).

(40)  Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(41)  A Bizottság 1388/2014/EU rendelete (2014. december 16.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 369., 2014.12.24., 37. o.).


I. MELLÉKLET

Kis- és középvállalkozások (kkv-k)

1.   Vállalkozás

Egy vállalkozás – jogi formájától függetlenül – gazdasági tevékenységet folytató egységnek tekintendő. Ez különösen magában foglalja a kézművesipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozókat vagy családi vállalkozásokat, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesüléseket vagy szövetkezeteket.

2.   A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek

2.1.

A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) kategóriájába az olyan, 250-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t, és/vagy amelyek éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t.

2.2.

A kkv-ken belül a kisvállalkozás olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb főt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

2.3.

A kkv-ken belül a mikrovállalkozás olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb főt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

3.   A foglalkoztatottak számának és a pénzügyi határértékek kiszámításakor figyelembe vett vállalkozástípusok

3.1.

„Önálló vállalkozás”: minden olyan vállalkozás, amely nem minősül a 3.2. pont szerinti partnervállalkozásnak vagy a 3.3. pont szerinti kapcsolt vállalkozásnak.

3.2.

„Partnervállalkozások”: azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek a 3.3. pont szerinti kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: egy vállalkozás (fölérendelt vállalkozás) egyedül vagy a 3.3. pont szerinti egy vagy több kapcsolt vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás (alárendelt vállalkozás) tőkéjének vagy szavazatainak legalább 25 %-ával rendelkezik.

Egy vállalkozás azonban még akkor is az önálló kategóriába sorolható és ennélfogva partnervállalkozással nem rendelkezőnek tekintendő, ha az alábbi befektetők elérték vagy meghaladták ezt a 25 %-os küszöbértéket, feltéve, hogy az említett befektetők a (3) bekezdés értelmében sem egyedileg, sem együttesen nem kapcsolódnak a szóban forgó vállalkozáshoz:

a)

nyilvános befektetési vállalkozások, kockázatitőke-társaságok, rendszeres kockázatitőke-befektetési tevékenységet végző egyének vagy egyének csoportja, akik tőzsdén nem jegyzett társaságokba fektetnek be saját tőkét (üzleti angyalok), feltéve, hogy az ezen üzleti angyalok által ugyanabban a vállalkozásban eszközölt összes befektetés nem haladja meg az 1 250 000 EUR-t;

b)

egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok;

c)

intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat is;

d)

10 millió EUR-nál kisebb éves költségvetéssel rendelkező és kevesebb mint 5 000 lakost képviselő független helyi önkormányzatok.

3.3.

„Kapcsolt vállalkozások” azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike fennáll:

a)

a vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban;

b)

a vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelő testülete tagjainak többségét;

c)

a vállalkozás valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorolhat az e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d)

valamely vállalkozás, amely egy másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazatainak többségét.

Feltételezni kell, hogy nem áll fenn meghatározó befolyás, ha a 3.2. pont második albekezdésében felsorolt befektetők – a részvényesként őket megillető jogok sérelme nélkül – közvetlenül vagy közvetve nem vesznek részt az érintett vállalkozás irányításában.

Azon vállalkozás vagy a 3.2. pontban említett bármely befektető, amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik az első albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő.

Azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül rendelkezik e kapcsolatok valamelyikével, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi.

„Szomszédos piac”: valamely termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el.

3.4.

A 3.2. pont második albekezdésében megállapított esetek kivételével egy vállalkozás nem tekinthető kkv-nak, ha a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25 %-a felett közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv rendelkezik.

3.5.

A vállalkozások önálló vállalkozási, partnervállalkozási vagy kapcsolt vállalkozási jogállásukról nyilatkozatot tehetnek, amely magában foglalhatja a 2. pontban a határértékek tekintetében megállapított adatokat is. A nyilatkozatot abban az esetben is megtehetik, ha a tőke megoszlása nem teszi lehetővé annak pontos meghatározását, hogy a tőke kinek a tulajdonát képezi; ebben az esetben a vállalkozás jóhiszeműen kijelentheti, hogy jogosan feltételezheti, hogy a tőke 25 %-át vagy nagyobb részét nem birtokolja egy másik vállalkozás vagy több, egymással kapcsolt viszonyban lévő vállalkozás. Az ilyen nyilatkozatok nincsenek joghatással a nemzeti vagy uniós szabályok által előírt ellenőrzésekre és vizsgálatokra.

4.   Az alkalmazotti létszám, a pénzügyi határértékek és a referencia-időszakok tekintetében felhasznált adatok

4.1.

Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek vonatkozásában felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok. Ezeket a számlák zárásának napjától kezdődően kell figyelembe venni. A forgalomra vonatkozó adatot a hozzáadottérték-adó (héa) és egyéb közvetett adók levonásával kell számítani.

4.2.

Amennyiben a számlák zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. pontban megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro-, kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve, ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi.

4.3.

Újonnan létesített vállalkozások esetében, amelyek beszámolóit még nem hagyták jóvá, a felhasználandó adatokat az üzleti év folyamán végrehajtott jóhiszemű becslésből származtatják.

5.   Alkalmazotti létszám

Az alkalmazotti létszám az éves munkaerőegységek (ÉME) számával egyenlő, azaz azon személyek számával, akik teljes munkaidőben az adott referenciaév egészében az érintett vállalkozásban vagy annak megbízásából dolgoztak. Azon személyek munkája, akik nem dolgoztak egész évben, vagy részmunkaidőben dolgoztak, tekintet nélkül a munka időtartamára, valamint a szezonális munkavállalók munkája az ÉME törtrészének számít. Az alkalmazottak közé tartoznak:

a)

a munkavállalók;

b)

a vállalkozásnál dolgozó, a vállalkozásnak alárendelt olyan személyek, akik a nemzeti jog értelmében munkavállalónak minősülnek;

c)

a tulajdonos-vezetők;

d)

a vállalkozásban rendszeres tevékenységet folytató tagok, akik részesülnek a vállalkozás pénzügyi hasznából.

Nem számítanak alkalmazottnak a tanulószerződés, illetve szakképzési szerződés alapján a vállalkozásnál szakképzésben részt vevő ipari tanulók, illetve tanulók. A szülési vagy szülői szabadságok időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

6.   A vállalkozás adatainak meghatározása

6.1.

Önálló vállalkozások esetében az adatokat – ideértve az alkalmazottak számát is – kizárólag az adott vállalkozás beszámolója alapján kell megállapítani.

6.2.

A partnervállalkozással vagy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező vállalkozások adatait – ideértve az alkalmazottak számát is – a vállalkozás beszámolója és egyéb adatai alapján kell megállapítani, vagy – ha van ilyen – a vállalkozás konszolidált beszámolója alapján, vagy azon konszolidált beszámoló alapján, amely a konszolidáció folytán tartalmazza a vállalkozás adatait.

Az első albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni az érintett vállalkozás minden olyan partnervállalkozásának adatait, amely hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. Az összesítés arányos a tőkéből vagy a szavazatokból való részesedés százalékával (a magasabb értéket figyelembe véve). Keresztrészesedés esetén a nagyobb százalékarányt kell alkalmazni.

Az első és második albekezdésben említett adatokat ki kell egészíteni azon vállalkozások adatainak 100 %-ával, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolódnak a szóban forgó vállalkozáshoz, amennyiben az adatokat konszolidáció útján még nem vették bele a beszámolókba.

6.3.

A 6.2. pont alkalmazásában:

a)

a szóban forgó vállalkozás partnervállalkozásainak adatait a beszámolójukból és egyéb adataikból, vagy – ha van ilyen – ezek konszolidált változatából kell származtatni. Ehhez hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatának 100 %-át, amely e partnervállalkozások kapcsolt vállalkozása, kivéve ha ezeket az adatokat bevonták a konszolidációba;

b)

a szóban forgó vállalkozás kapcsolt vállalkozásainak adatait a beszámolójukból és egyéb adataikból, vagy – ha van ilyen – ezek konszolidált változatából kell származtatni. Ezekhez arányosan hozzá kell adni az adott kapcsolt vállalkozás minden olyan lehetséges partnervállalkozásának adatait, amely hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el, kivéve akkor, ha ezeket az adatokat legalább a 6.2. pont második albekezdése szerint megállapított százalékos értékkel arányos mértékben bevonták a konszolidált beszámolóba.

6.4.

Ha a konszolidált beszámoló egy adott vállalkozásra nem tartalmazza a foglalkoztatottak számát, ezt a vállalkozás partnervállalkozásaitól származó adatok arányos összesítésével kell kiszámítani, hozzáadva azon vállalkozások adatait, amelyekkel az érintett vállalkozás kapcsolt viszonyban áll.

II. MELLÉKLET

Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

I. RÉSZ

A 11. cikknek megfelelően a Bizottság elektronikus bejelentési rendszerében megjelenítendő adatok

A támogatás száma

(a Bizottság tölti ki)

Tagállam

 

Tagállami hivatkozási szám

 

Régió

A régió(k) neve (NUTS  (1))

………………………

Image 1
Legkülső régiók

Image 2
Távoli görög szigetek

Image 3
Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo horvát szigetek

Image 4
Egyéb

A támogatást nyújtó hatóság

Név

 

Postacím

 

Webcím

 

A támogatási intézkedés megnevezése

 

Nemzeti jogalap (hivatkozás a nemzeti hivatalos lapban való kihirdetésre)

 

A támogatási intézkedés teljes szövegének internetes elérhetősége

 

Az intézkedés típusa

Image 5

Támogatási program

 

Image 6

Ad hoc támogatás

A kedvezményezett és azon csoport (2) neve, amelyhez tartozik

 

 

Létező támogatási program vagy ad hoc támogatás módosítása

 

A támogatás bizottsági hivatkozási száma

Image 7

Meghosszabbítás

 

Image 8

Módosítás

 

Időtartam (3)

Image 9

Támogatási program

éééé. hh. nn. – éééé. hh. nn.

A támogatás odaítélésének időpontja

Image 10

Ad hoc támogatás

éééé. hh. nn.

Érintett gazdasági ágazat(ok)

Image 11

Valamennyi gazdasági ágazat jogosult a támogatásra

 

Image 12

A támogatás a következő ágazatokra korlátozódik: Kérjük, adja meg NACE alágazati szinten (4)

 

A kedvezményezett típusa

Image 13

Kkv

 

Image 14

Nagyvállalkozások

 

Költségvetés

A program keretében tervezett költségvetés teljes éves összege (5)

Nemzeti valuta ………………….. (teljes összeg)

A vállalkozásnak odaítélt ad hoc támogatás teljes összege (6)

Nemzeti valuta ………………….. (teljes összeg)

Image 15

Kezességvállalás esetén (7)

Nemzeti valuta ………………….. (teljes összeg)

Támogatási eszköz

Image 16

Vissza nem térítendő támogatás/Kamattámogatás

Image 17

Támogatott szolgáltatások

Image 18

Hitel/Visszafizetendő előlegek

Image 19

Kezességvállalás (adott esetben a bizottsági határozat feltüntetésével (8))

Image 20

Adókedvezmény vagy adómentesség

 

Image 21
Egyéb (nevezze meg)

Kérjük, adja meg, hogy hatásában/funkciójában az alábbi kategóriák közül melyiknek felelne meg a legjobban:

Image 22
Vissza nem térítendő támogatás

Image 23
Támogatott szolgáltatások
Image 24
Hitel

Image 25
Kezességvállalás

Image 26
Adókedvezmény

Az uniós alap(ok)ból történő társfinanszírozás esetében

Az uniós alap(ok) neve:

A finanszírozás összege (uniós alaponként)

Nemzeti valuta (teljes összeg)

 

 

 

II. RÉSZ

A 11. cikknek megfelelően a Bizottság elektronikus bejelentési rendszerében megjelenítendő adatok

Kérjük, adja meg, hogy a halászati és akvakultúra-ágazati mentességi rendelet mely rendelkezése alapján valósul meg a támogatási intézkedés.

Image 27

A halászati innovációhoz nyújtott támogatás (15. cikk)

Image 28

A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (16. cikk)

Image 29

A tudományos szakemberek és a halászok közötti partnerség előmozdításához nyújtott támogatás (17. cikk)

Image 30

Az emberi erőforrás fejlesztéséhez és a társadalmi párbeszéd előmozdításához nyújtott támogatás (18. cikk)

Image 31

A diverzifikáció előmozdításához és új jövedelemformák elterjesztéséhez nyújtott támogatás (19. cikk)

Image 32

Halászhajó első beszerzéséhez nyújtott támogatás (20. cikk)

Image 33

A halászok egészségének, biztonságának és munkakörülményeinek javítására irányuló támogatás (21. cikk)

Image 34

Biztosítási díjak fizetéséhez és kölcsönös kockázatkezelési alapoknak fizetendő pénzügyi hozzájárulásokhoz nyújtott támogatás (22. cikk)

Image 35

A halászati lehetőségek elosztási rendszerének működtetéséhez nyújtott támogatás (23. cikk)

Image 36

A halászat környezetre gyakorolt hatásának korlátozását és a halászatnak a fajok védelméhez igazítását célzó támogatás (24. cikk)

Image 37

A tengerek biológiai erőforrásainak védelméhez kapcsolódó innovációhoz nyújtott támogatás (25. cikk)

Image 38

A tengerek biológiai sokféleségének és a tengeri ökoszisztémáknak a védelméhez és helyreállításához, valamint a fenntartható halászati tevékenységek keretébe tartozó rendszerek működtetéséhez nyújtott támogatás (26. cikk)

Image 39

Az energiahatékonyság javítását és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését célzó támogatás (27. cikk)

Image 40

A hozzáadott érték és a termékminőség növelésére, valamint a nem szándékos fogások megfelelőbb felhasználására irányuló támogatás (28. cikk)

Image 41

A halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek fejlesztésére nyújtott támogatások (29. cikk)

Image 42

A belvízi halászathoz, valamint a belvízi állat- és növényvilág védelméhez nyújtott támogatás (30. cikk)

Image 43

Az akvakultúra-ágazatban megvalósuló innovációhoz nyújtott támogatás (32. cikk)

Image 44

Az akvakultúra-ágazaton belüli termelékenységet növelő vagy a környezetre pozitív hatást gyakorló beruházásokhoz nyújtott támogatás (33. cikk)

Image 45

Az akvakultúra-gazdaságok számára biztosított gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (34. cikk)

Image 46

Az emberi erőforrás és a hálózatok akvakultúra-ágazatban történő fejlesztéséhez nyújtott támogatás (35. cikk)

Image 47

Az akvakultúra-telepek potenciáljának növeléséhez nyújtott támogatás (36. cikk)

Image 48

A fenntartható akvakultúrával foglalkozó új vállalkozók ösztönzéséhez nyújtott támogatás (37. cikk)

Image 49

A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttéréshez nyújtott támogatás (38. cikk)

Image 50

A környezetvédelmi szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (39. cikk)

Image 51

A népegészségügyi intézkedésekhez nyújtott támogatás (40. cikk)

Image 52

Az állategészségügyi és állatjóléti intézkedésekhez nyújtott támogatás (41. cikk)

Image 53

Az állatbetegségek megelőzéséhez, megfékezéséhez és felszámolásához nyújtott támogatás (42. cikk)

Image 54

Az állatbetegségek által okozott károk megelőzését és enyhítését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás (43. cikk)

Image 55

Az akvakultúra-állományok biztosításához nyújtott támogatás (44. cikk)

Image 56

A forgalmazási intézkedésekhez nyújtott támogatás (45. cikk)

Image 57

A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához nyújtott támogatás (46. cikk)

Image 58

A halászati ágazatban az adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez, felhasználásához és feldolgozásához nyújtott támogatás (47. cikk)

Image 59

A természeti katasztrófák által okozott károk megelőzéséhez és enyhítéséhez nyújtott támogatás (48. cikk)

Image 60

A természeti katasztrófák által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás (49. cikk)

A természeti katasztrófa típusa:

Image 61
földrengés

Image 62
lavina

Image 63
földcsuszamlás

Image 64
árvíz

Image 65
tornádó

Image 66
hurrikán

Image 67
vulkánkitörés

Image 68
kontrollálatlan vegetációtűz

Image 69
egyéb

Kérjük, fejtse ki: ….

A természeti katasztrófa bekövetkezésének dátuma

éééé. hh. nn. – éééé. hh. nn.

Image 70

A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzéséhez és enyhítéséhez nyújtott támogatás (50. cikk)

Image 71

A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás (51. cikk)

Az esemény típusa:

Image 72
fagy

Image 73
vihar

Image 74
jégeső

Image 75
heves vagy tartós esőzés

Image 76
súlyos aszály

Image 77
egyéb

Kérjük, fejtse ki: …….

Az esemény időpontja:

éééé. hh. nn. – éééé. hh. nn.

Image 78

A védett állatok által okozott károk megelőzéséhez és enyhítéséhez nyújtott támogatás (52. cikk)

Image 79

A védett állatok által okozott károk helyreállítására irányuló támogatás (53. cikk)

Image 80

A közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás (54. cikk)

Image 81

A közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez nyújtott, korlátozott összegű támogatás (55. cikk)

Image 82

Adómentességek és adókedvezmények a 2003/96/EK irányelvvel összhangban (56. cikk)

Indokolás

Fejtse ki, hogy az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) keretében nyújtott támogatás helyett miért került sor állami támogatási program létrehozására vagy eseti támogatás nyújtására:

Image 83
a nemzeti operatív program nem tartalmazza a szóban forgó intézkedést;

Image 84
a nemzeti operatív program keretében rendelkezésre álló pénzeszközök elosztása fontossági sorrend szerint történik;

Image 85
az ETHAA keretében már nem állnak rendelkezésre pénzeszközök;

Image 86
egyéb

kérjük, fejtse ki: …….…….


(1)  NUTS – Statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája. A régiót jellemzően 2-es szinten kell meghatározni.

(2)  A vállalkozás fogalma a Szerződésben meghatározott versenyjogi szabályok és e rendelet alkalmazásában jogi formájától és finanszírozási módjától függetlenül magában foglalja a gazdasági tevékenységet végző valamennyi entitást. A Bíróság kimondta, hogy a (jogilag vagy ténylegesen) ugyanazon entitás által ellenőrzött gazdálkodó egységeket egy vállalkozásnak kell tekinteni.

(3)  Az az időszak, amelyben a támogatást nyújtó hatóság kötelezettséget vállalhat a támogatás nyújtására.

(4)  NACE Rev. 2. – az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere. Az ágazatot jellemzően csoportszinten kell megadni.

(5)  Támogatási program esetén: Adja meg a program keretében előirányzott éves összköltségvetési összeget, vagy az éves becsült adóbevétel-kiesést a program keretében biztosított összes támogatási eszköz vonatkozásában.

(6)  Ad hoc támogatás nyújtása esetén: Adja meg a teljes támogatási összeget/adóbevétel-kiesést.

(7)  A kezességvállalás esetében adja meg a garantált hitelek (maximális) összegét.

(8)  Az 5. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban adott esetben meg kell adni azt a bizottsági határozatot, amely jóváhagyta a bruttó támogatástartalom kiszámításához használt módszertant.


III. MELLÉKLET

Az információk 9. cikk (1) bekezdése szerinti közzétételére vonatkozó rendelkezések

A tagállamoknak átfogó honlapokat kell létrehozniuk az állami támogatások számára, és ezeken egyszerűen hozzáférhető módon közzé kell tenniük a 9. cikk (1) bekezdésében említett információkat.

Az információkat olyan adattáblázat formájában – például CSV vagy XML formátumban – kell közzétenni, amely lehetővé teszi az adatok keresését, kivonatolását és könnyű internetes közzétételét. A honlaphoz minden érdekelt számára korlátlan hozzáférést kell biztosítani. A honlaphoz való hozzáférés feltételéül nem szabható az előzetes felhasználói regisztráció.

A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egyedi támogatások odaítélésének vonatkozásában az alábbi információkat kell közzétenni (1):

A kedvezményezett neve;

A kedvezményezett azonosítója;

A vállalkozás típusa (kkv/nagyvállalkozás) a támogatás nyújtásának napján;

Annak a régiónak a megnevezése NUTS II (2) szinten, ahol a kedvezményezett található;

Tevékenységi ágazat NACE alágazati (3) szinten;

Támogatási elem, nemzeti pénznemben kifejezett teljes összeg (4);

Támogatási eszköz (5) (vissza nem térítendő támogatás/kamattámogatás, kölcsön/visszafizetendő előlegek/visszatérítendő támogatás, kezességvállalás, adókedvezmény vagy adómentesség, egyéb [nevezze meg]);

A támogatás odaítélésének időpontja;

A támogatás célja;

A támogatást nyújtó hatóság;

A támogatási intézkedés hivatkozása (6).


(1)  Tekintettel a nyilvánosság tájékoztatásának átláthatóságához kapcsolódó jogos érdekre, az átláthatóság iránti igényeket és az adatvédelmi jogokat mérlegelve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy indokolt közzétenni a támogatás kedvezményezettjének nevét, amennyiben a támogatás kedvezményezettje természetes személy, vagy természetes személy nevét viselő jogi személy (lásd: a Bíróság ítélete, Volker und Markus Schecke és Eifert, C-92/09, 53. pont), figyelemmel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. cikke (1) bekezdésének g) pontjára. Az átláthatósági szabályok célja biztosítani a megfelelés és az elszámoltathatóság javítását, a szakértői felülvizsgálatot, és végső soron a közkiadások hatékonyabbá tételét. E célnak elsőbbséget kell élveznie az állami támogatásban részesülő természetes személyek adatvédelmi jogaival szemben.

(2)  NUTS – Statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája. A régiót jellemzően 2-es szinten kell meghatározni.

(3)  A Tanács 3037/90/EGK rendelete (1990. október 9.) az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.).

(4)  Bruttó támogatási egyenérték. Adóintézkedés formájában megvalósuló programok esetében ez az összeg megadható a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott sávokkal.

(5)  Amennyiben a támogatást több támogatási eszközből nyújtják, a támogatási összeget eszközönként kell megadni.

(6)  A Bizottság adja meg az e rendelet 11. cikkében meghatározott elektronikus eljárás keretében.


IV. MELLÉKLET

Különös maximális támogatási intenzitás

Sor

Egyedi műveleti kategória

Maximális támogatási intenzitás mértéke

 

 

 

1

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében említett kirakodási kötelezettség végrehajtásához hozzájáruló alábbi műveletek:

a halászeszközök méret- vagy fajszelektivitásának javítását szolgáló műveletek,

a halászkikötők, árverési csarnokok, kirakodóhelyek és menedékek infrastruktúráját a nem szándékos fogások kirakodásának és tárolásának megkönnyítése érdekében javító műveletek,

az 1379/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a kereskedelmi állományokból származó, kirakodott nem kívánt fogások forgalomba hozatalát megkönnyítő műveletek.

100 %

75 %

75 %

2

A halászhajók fedélzetén uralkodó egészségügyi, biztonsági és munkakörülmények javítását célzó műveletek

75 %

3

A legkülső régiókban végrehajtott műveletek

85 %

4

A nemzeti jog szerint távolinak minősített görög szigeteken, valamint Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo horvát szigeteken végrehajtott műveletek

85 %

5

A kisüzemi part menti halászathoz kapcsolódó műveletek

100 %

6

Olyan műveletek, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumok mindegyikének:

i.

kollektív érdeket képviselnek;

ii.

kedvezményezettjük kollektív jellegű;

iii.

innovatív tulajdonságokkal rendelkeznek vagy nyilvános hozzáférést biztosítanak eredményeikhez

100 %

7

Termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy szakmaközi szervezetek által végrehajtott műveletek

75 %

8

A fenntartható akvakultúrát támogató műveletek

60 %

9

A 15., 25., 28., 30., 32., 33. és 36. cikken alapuló, a halászat, az akvakultúra és a feldolgozás területén innovatív termékeket, folyamatokat vagy felszereléseket támogató műveletek

75 %

10

Halászszervezetek vagy egyéb kollektív kedvezményezettek által végrehajtott műveletek

60 %

11

Pénzügyi eszközök

100 %


Az oldal tetejére