02004L0042 — HU — 16.07.2021 — 005.001

---

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/42/EK IRÁNYELVE (2004. április 21.) a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármű utánfényezésére szolgáló termékekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról és az 1999/13/EK irányelv módosításáról (HL L 143, 2004.4.30., 87. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1137/2008/EK RENDELETE (2008. október 22.)	L 311	1	21.11.2008
►M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/112/EK IRÁNYELVE (2008. december 16.)	L 345	68	23.12.2008
►M3	A BIZOTTSÁG 2010/79/EU IRÁNYELVE (2010. november 19.)	L 304	18	20.11.2010
►M4	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1020 RENDELETE (2019. június 20.)	L 169	1	25.6.2019
►M5	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1243 RENDELETE (2019. június 20.)	L 198	241	25.7.2019

---

▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/42/EK IRÁNYELVE

(2004. április 21.)

a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármű utánfényezésére szolgáló termékekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról és az 1999/13/EK irányelv módosításáról

1. cikk

Cél és alkalmazási kör

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„illetékes hatóság”a tagállam jogszabályi rendelkezései szerint az ezen irányelvből adódó kötelezettségek teljesítéséért felelős hatóság, hatóságok vagy szervek;

2.	„anyagok”bármely kémiai elem és annak vegyületei természetes formájukban vagy iparilag előállított formában akár szilárd, akár folyékony, akár gázhalmazállapotban;

3.	►M2  „keverék” ◄ két vagy több anyagból álló keverékek vagy oldatok;

4.	„szerves vegyület”bármely, legalább szén-, és egy vagy több hidrogén-, oxigén-, kén-, foszfor-, szilícium-, nitrogén- vagy egy halogénatomot tartalmazó vegyület a szénoxidok, szervetlen karbonátok és bikarbonátok kivételével;

5.	„illékony szerves vegyület (VOC)”bármely szerves vegyület, amelynél legfeljebb 250 °C a kezdő forráspont 101,3 kPa atmoszférikus nyomáson mérve;

6.	„VOC-tartalom”a használatra kész állapotú termék összetételében az illékony szerves vegyületek tömege gramm/liter (g/l) mértékegységben kifejezve. A száradás során kémiai reakcióval a bevonat részévé váló illékony szerves vegyületek tömege nem tartozik bele az adott termék VOC-tartalmába;

7.

„szerves oldószer”bármely VOC, amelyet önmagában vagy egyéb szerekkel kombinálva nyersanyagok, termékek vagy hulladékok oldására, hígítására vagy tisztítószerként szennyezőanyagok feloldására vagy diszperziós közegként vagy viszkozitásszabályozóként vagy felületifeszültség-szabályozóként vagy plasztizálószerként vagy tartósítószerként használnak;

8.	„bevonat”bármely ►M2  keverék ◄ , amellyel adott felületen dekorációs, állagmegóvási vagy egyéb funkcionális céllal filmbevonatot képeznek, ideértve valamennyi szerves oldószert vagy olyan ►M2  keverék ◄ , amely a megfelelő alkalmazás érdekében szerves oldószert tartalmaz;

9.	„film”egy vagy több bevonatnak a festendő felületre való felvitelével kialakított összefüggő réteg;

10.	„vízbázisú festékek (VB)”festékek, amelyek viszkozitását víz hozzáadásával állítják be;

11.	„oldószerbázisú festékek (OB)”festékek, amelyek viszkozitását szerves oldószer hozzáadásával állítják be;

12.	„forgalomba hozatal”hozzáférhetővé tétel harmadik személyek számára akár fizetés ellenében, akár ingyenesen. Ezen irányelv alkalmazásában a Közösség vámterületére történő behozatal forgalomba hozatalnak minősül.

3. cikk

Követelmények

A VOC-tartalomra vonatkozó, II. mellékletben meghatározott határértékek teljesítésének megállapításához a III. mellékletben említett analitikai módszereket kell használni.

Az I. mellékletben meghatározott azon termékek esetében, amelyekhez oldószereket vagy egyéb, oldószertartalmú összetevőket kell hozzáadni a használatra késszé tétel érdekében, a II. melléklet határértékei a használatra kész állapotú termék VOC-tartalmára vonatkoznak.

4. cikk

Címkézés

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az I. mellékletben meghatározott termékeken forgalomba hozatalukkor legyen címke. A címkén a következőknek kell szerepelniük:

5. cikk

Illetékes hatóság

A tagállamok kijelölnek egy, az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért felelős hatóságot, és erről legkésőbb 2005. április 30-ig tájékoztatják a Bizottságot.

▼M4 —————

▼B

8. cikk

Szabad forgalmazás

A tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják – az irányelvben megfogalmazott jogalapok felhasználásával – az irányelv alkalmazási körébe tartozó azon termékek forgalomba hozatalát, amelyek felhasználásra kész állapotukban teljesítik az irányelvben megfogalmazott követelményeket.

9. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottságot felkérik arra, hogy a következőket nyújtsa be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

A jelentéshez szükség esetén csatolni kell az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatokat.

10. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosításához. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb 2005. október 30-ig értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról és intézkedésekről, valamint késedelem nélkül valamennyi azt követő – ezeket érintő– módosításról.

▼M5

11. cikk

A műszaki fejlődés szerinti kiigazítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődés szerinti kiigazítás érdekében módosítsa a III. mellékletet.

▼M5

11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

▼B

12. cikk

Bizottság

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

▼M5 —————

▼B

13. cikk

(1) Az 1999/13/EK irányelv módosítása

az I. melléklet „jármű-utánfényezés” című szakaszából az alábbi francia bekezdést el kell hagyni:

14. cikk

Átültetés

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

15. cikk

Az irányelv hatálybalépése

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

16. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

I. MELLÉKLET

ALKALMAZÁSI KÖR

1.

Ezen irányelv alkalmazásában a festékek és lakkok kifejezés az alábbi alkategóriákban felsorolt termékeket jelenti, az aeroszolok kivételével. Ezek olyan bevonatok, amelyeket épületeken, az épületek díszítőelemein, tartozékain és kapcsolódó részein dekorációs, funkcionális és állagmegóvási célból használnak. 1.1. Alkategóriák: a) „belső falak és mennyezetek matt bevonata”belső falakon és mennyezeteken használt bevonatok, amelyek fényességi foka ≤ 25@60o. b) „belső falak és mennyezetek fényes bevonata”belső falakon és mennyezeteken használt bevonatok, amelyek fényességi foka > 25@60o. c) „ásványi anyagból készült külső falak bevonata”kő-, tégla- vagy gipszanyagú külső falakon használt bevonatok; d) „kültéri/beltéri díszítő- és javítófestékek fára, fémre vagy műanyagra”díszítő- vagy burkolóelemekre használt, áttetsző filmet képző bevonatok. Ezeket a bevonatokat fa-, fém- vagy műanyag felületek kezelésére fejlesztették ki. Ebbe az alkategóriába tartoznak a festékalapok és a közbenső bevonatok; e) „kültéri/beltéri díszítő lakkok és falazúrok (fapácok)”díszítőelemekre alkalmazott, átlátszó vagy félig átlátszó filmet képző bevonatok, amelyeket dekorációs vagy állagmegóvási célból fára, fémre és műanyagokra használnak. Ebbe az alkategóriába tartoznak az áttetsző falazúrok is. Az áttetsző falazúrok olyan bevonatok, amelyek a fa díszítését és időjárás elleni védelmét szolgáló áttetsző filmréteget képeznek a fafelületen, ahogyan azt az EN-927-1 szabvány a félstabil kategórián belül definiálja; f) „fa vékonylazúrok”olyan fapácok, amelyeknek az EN 927-1:1996 szabvány szerint az átlagos vastagsága kisebb mint 5 μm, az ISO 2808:1997 szabvány 5A módszerével mérve; g) „alapozók”olyan bevonatok, amelyek szigetelő és/vagy tömítő tulajdonsággal rendelkeznek, és fafelületek, falak vagy mennyezetek kezelésére szolgálnak; h) „kötő alapozók”laza, porló felületek stabilizálásra, hidrofób tulajdonságok kialakítására és/vagy fafelületek kék gombásodásának megakadályozására használt bevonatok; i) „egykomponensű speciális bevonatok”bevonatok, amelyek filmréteget képeznek a felületen. Ezeket a bevonatokat speciális célokra fejlesztették ki, úgymint műanyagok alapozó- és fedőbevonata, vastartalmú felületek alapozóbevonata, reakcióképes fémek, mint pl. cink és alumínium alapozóbevonata, korróziógátló bevonatok, padlóbevonatok, ideértve a fa- és cementpadlókat, falfirkaálló festés, égésgátló anyag és fokozott higiéniai elvárások teljesítése az élelmiszer- és italiparban, valamint az egészségügyben; j) „kétkomponensű speciális (reaktív) bevonatok”az egykomponensű bevonatokkal megegyező felhasználású bevonatok, de az alkalmazásuk előtt egy második komponens hozzáadása szükséges (pl. tercier aminok); k) „többszínű bevonatok”közvetlen elsődleges alkalmazással is kéttónusú vagy többszínű hatás elérésére kifejlesztett bevonatok; l) „dekorációs un. effekt bevonatok”arra kifejlesztett bevonatok, hogy speciálisan megfestett vagy lealapozott felületekre felvíve, majd a száradás során különböző szerszámokkal kezelve különleges mintázatú felületeket adjanak.

2.

Ezen irányelv alkalmazásában a „jármű-utánfényezésre szolgáló termékek”: az alábbi alkategóriákban felsorolt termékek. Ezeket az anyagokat a 70/156/EGK irányelv meghatározása szerinti járművek vagy azok részeinek festésére használják járműjavítási, konzerválási vagy dekorációs céllal, és ezt nem az eredeti gyártó berendezésben (gyártósoron) végezik el. 2.1. Alkategóriák: a) „előkészítő és tisztító” anyagok azok a termékek, amelyeket a régi bevonatok és rozsda kémiai vagy mechanikai eltávolítására vagy az új bevonathoz szükséges tapadóhíd kialakítására fejlesztettek ki: i.  az előkészítő anyagok közé tartoznak a pisztolymosók (a szórópisztoly és egyéb eszközök átmosására szolgáló tisztítók), festékeltávolítók, zsírtalanítók (a műanyagoknál alkalmazott antisztatikus típusúak is) és a szilikonlemosók; ii.  „felülettisztítók”: azok a tisztításra szolgáló termékek, amelyeket az előkészítés során, a végső bevonat felvitele előtt a felület szennyeződéseinek eltávolítására alkalmaznak; b) „karosszériagitt”nagysűrűségű anyagok, amelyeket a mély felületi horpadások kiegyenlítésére alkalmaznak a felületképző/simító felvitele előtt; c) „alapozó” bármely bevonat, amelyet nyers fémfelületekre vagy meglévő bevonatokra visznek fel korrózióvédelem céljából az elsődleges felületképző felvitele előtt: i.  „felületképző/simító”: közvetlenül a fedőréteg felvitele előtt a korrózióvédelem, a fedőréteg megfelelő tapadásának biztosítása, valamint a kisebb felületi egyenetlenségek kitöltésével az egységes, sima felület kialakítása céljából alkalmazott bevonat; ii.  „általános fémalapozó”: alapozóként történő alkalmazásra szolgáló bevonat, mint pl. tapadóképesség-javítók, tömítők, felületképzők, bevonatalapok, műanyag alapozók, nedves alapozók, nem szemcsés gittek, szórt gittek; iii.  „mosó alapozó”: legalább 0,5 tömegszázalék foszforsavat tartalmazó, közvetlenül nyers fémfelületeken korrózióvédelem vagy tapadásbiztosítás céljából alkalmazott bevonatok; hegeszthető alapozóként használt bevonatok; galvanizált vagy cinkfelületek kezelésére használt pácoldatok; d) „felső bevonat” színezett bevonat, amelyet egy vagy több rétegben visznek fel a felület csillogásának vagy ellenálló képességének kialakítására. Ide tartozik valamennyi színes alapbevonatként és áttetsző fedőbevonatként használt termék: i.  „alapréteg”: a szín és a kívánt optikai hatás elérése érdekében alkalmazott színezett bevonatok, de ezek nem a bevonatrendszer fényességének vagy felületi ellenálló képességének kialakítására szolgálnak; ii.  „fedőréteg”: a bevonatrendszer fényességének és ellenálló képességének kialakítására használt átlátszó bevonat; e) „speciális bevonatok”speciális tulajdonságokkal rendelkező felső bevonatként használt bevonatok, úgymint metál- vagy gyöngyházfény egy rétegben, különleges egyszínű, vagy átlátszó fedőrétegek (mint pl. karcálló és fluorozott fedőréteg), visszatükröző alapréteg, felületkiképzések (pl. kalapált felület), csúszásgátló, tömítő, lepattogzásálló bevonatok, belső felületkezelések; és aeroszolok.

---

II. MELLÉKLET

▼M3

---

III. MELLÉKLET

A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MÓDSZEREK

Olyan termékek esetében engedélyezett módszerek, amelyek VOC-tartalma nem éri el 15 tömegszázalékot, és amelyek nem tartalmaznak reaktív oldószert

Olyan termékek esetében engedélyezett módszerek, amelyek VOC-tartalma legalább 15 tömegszázalék, és amelyek nem tartalmaznak reaktív oldószert

Az illékony szerves vegyületek mellett reaktív oldószert tartalmazó termékek

---

( 1 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.