EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz
Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Dokumentum 01995L0001-20060328
Directive 95/1/EC of the European Parliament and of the Council of 2 February 1995 on the maximum design speed, maximum torque and maximum net engine power of two or three-wheel motor vehicles
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Az Európai Parlament és a Tanács 95/1/EK irányelve ( 1995. február 2. ) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebességéről, valamint a motor legnagyobb nyomatékáról és legnagyobb hasznos teljesítményéről
Az Európai Parlament és a Tanács 95/1/EK irányelve ( 1995. február 2. ) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebességéről, valamint a motor legnagyobb nyomatékáról és legnagyobb hasznos teljesítményéről
Már nem hatályos
)
1995L0001 — HU — 28.03.2006 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/1/EK IRÁNYELVE (1995. február 2.) (HL L 052, 8.3.1995, p.1) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
No |
page |
date |
||
L 133 |
17 |
18.5.2002 |
||
A BIZOTTSÁG 2006/27/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2006. március 3.) |
L 66 |
7 |
8.3.2006 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/1/EK IRÁNYELVE
(1995. február 2.)
a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebességéről, valamint a motor legnagyobb nyomatékáról és legnagyobb hasznos teljesítményéről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,
tekintettel a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról ( 1 ) szóló, 1992. június 30-i 92/61/EGK tanácsi irányelvre,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 2 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),
a Szerződés 189b. cikkében említett eljárásnak megfelelően ( 4 ),
mivel a belső piac egy belső határok nélküli térség, amelyben az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása biztosított; mivel ebből a célból megfelelő intézkedéseket kell elfogadni;
mivel a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebessége, valamint a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye megállapításának módszerei tagállamonként különbözők; mivel ez akadályozza az áruforgalmat a Közösségben;
mivel a belső piac működésének akadályait meg lehet szüntetni, ha az összes tagállam nemzeti jogi előírásai helyett azonos előírásokat fogad el;
mivel a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebessége, valamint a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye megállapításának módszereire összehangolt előírások bevezetése szükséges ahhoz, hogy a járművek valamennyi típusára a típus-jóváhagyási és az alkatrész-típusjóváhagyási eljárás a 92/61/EGK irányelv szerint alkalmazható legyen,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Ezen irányelv alkalmazni kell valamennyi, az 91/61/EGK irányelv 1. cikke szerinti gépjárműtípus legnagyobb tervezési sebessége, valamint a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye megállapításának módszereire.
2. cikk
Az alkatrész-típusjóváhagyás kiadásának eljárását a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebessége, valamint a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye (mérési módszerek) vonatkozásában, valamint ezen járművek szabad áruforgalmára vonatkozó feltételeket a 92/61/EGK irányelv állapította meg.
3. cikk
Az irányelv elfogadása után két éven belül a Bizottság új, beható vizsgálatot végez annak megállapítására, hogy balesetek és a 74 kW-nál nagyobb legnagyobb hasznos motorteljesítmény között fennáll-e összefüggés. Ennél a vizsgálatnál a legújabb tudományos kutatási eredményeket kell tekintetbe venni és elemezni, egyidejűleg további megfelelő új kutatási munkát végezni, hogy végleges ajánlásokat lehessen kialakítani a megfelelő politikára. A vizsgálat eredményeiből kiindulva a Bizottság szükség esetén javaslatokat nyújt be új jogi előírásokra.
4. cikk
Az I. és II. melléklet követelményeinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításokat a 70/156/EGK ( 5 ) irányelv 13. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
5. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb 1996. augusztus 2-ig elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
Az első albekezdésben említett időponttól a tagállamok nem tilthatják meg az olyan járművek első forgalomba helyezését, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek.
Ezeket a rendelkezéseket 1997. február 2-tól kell alkalmazni.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
6. cikk
A nemzeti jogszabályok a tagállamok számára megnyitják azt a lehetőséget, hogy a gépjárművek első nyilvántartásba vételét, valamint az ezt követő nyilvántartásba vételeket a több mint 74 kW legnagyobb hasznos teljesítménynél területükön elutasítsák.
7. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. MELLÉKLET: |
A legnagyobb tervezési sebesség mérési módszerére vonatkozó előírások |
1. függelék: |
A gyűrű formájú próbapálya korrekciós tényezőinek megállapítási eljárása |
2. függelék: |
A járműtípus legnagyobb tervezési sebességét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap |
3. függelék: |
Alkatrész-típusbizonyítvány a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebességére vonatkozóan |
II. MELLÉKLET: |
Előírások a motor legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének megállapítására |
1. függelék: |
A segédmotoros kerékpárok külső gyújtású motorjai legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének megállapítása |
1. alfüggelék: |
A motortípus legnagyobb nyomatékát és legnagyobb hasznos teljesítményét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap |
2. alfüggelék: |
Alkatrész-típusbizonyítvány a segédmotoroskerékpár-típusok motorjainak legnagyobb nyomatékára és legnagyobb hasznos teljesítményére vonatkozóan |
2. függelék: |
Motorkerékpárok és motoros triciklik külső gyújtású motorjai legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása |
1. alfüggelék: |
A motor legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása a hőmérsékleti módszer segítségével |
2. alfüggelék: |
A motortípus legnagyobb nyomatékát és legnagyobb hasznos teljesítményét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap |
3. alfüggelék: |
Alkatrész-típusbizonyítvány a motorkerékpár- vagy motorostricikli-típusok motorjának legnagyobb nyomatékára és legnagyobb hasznos teljesítményére vonatkozóan |
3. függelék: |
Kompressziós gyújtású motorral felszerelt motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása |
1. alfüggelék: |
A motortípus legnagyobb nyomatékát és legnagyobb hasznos teljesítményét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap |
2. alfüggelék: |
Alkatrész-típusbizonyítvány motorkerékpár- és segédmotoroskerékpár-típusok motorjának legnagyobb nyomatékára és legnagyobb hasznos teljesítményére vonatkozóan |
I. MELLÉKLET
A LEGNAGYOBB TERVEZÉSI SEBESSÉG MÉRÉSI MÓDSZERÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
1. |
Előírások
|
2. |
A jármű előkészítése
|
3. |
A járművezető 3.1. Felépítmény nélküli járművek
3.2. Felépítménnyel rendelkező járművek
|
4. |
A próbapálya jellemzői
|
5. |
Légköri feltételek Légköri nyomás: 97 ± 10 kPa. Hőmérséklet: 278 és 308 K Relatív légnedvesség: 30 – 90 % Átlagos szélsebesség 1 méterrel a talajszint felett mérve: < 3 m/sec, a széllökések megengedett sebessége < 5 m/sec. |
6. |
Vizsgálati eljárás
|
7. |
Legnagyobb sebesség A jármű legnagyobb sebességét km/h-ban, azzal az egész számmal kell kifejezni, amely a két egymás utáni vizsgálat során meghatározott, egymástól legfeljebb 3 %-kal eltérő sebességi érték számtani közepéhez legközelebb esik. Ha a számtani középérték pontosan a két egész szám között van, felfelé kell kerekíteni. Ha a jármű legnagyobb sebességét a 2002/24/EK irányelv 1. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt fogalommeghatározások nem korlátozzák, akkor nem szükséges típusjóváhagyás céljából vizsgálatot végezni, és legnagyobb sebességként a gyártó által a 2002/24/EK irányelv II. melléklete szerinti űrlapon megadott értéket kell elfogadni. |
8. |
Tűrések a legnagyobb sebesség meghatározásánál
|
1. függelék
A gyűrű formájú próbapálya korrekciós tényezőinek megállapítási eljárása
1. |
A k korrekciós tényezőt a megengedett legnagyobb sebességig kell megállapítani. |
2. |
A k korrekciós tényezőt több sebességre úgy kell meghatározni, hogy a különbség két egymást követően mért sebesség között a 30 km/h-t ne haladja meg. |
3. |
Minden kiválasztott sebességre a vizsgálatot ezen irányelv előírásai szerint kell elvégezni, ahol a két következő lehetőség közötti választás áll fenn:
|
4. |
A Va és Vd értékeket minden mért sebességre egy diagramban ábrázolják (1. ábra), és az egymást követő pontokat egyenes vonalakkal kötik össze.
1. ábra |
5. |
Minden mért sebességre a k tényezőt a következő képlettel fejezik ki:
|
2. függelék
A járműtípus legnagyobb tervezési sebességét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap
(az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell mellékelni, amennyiben ezt a jármű típus-jóváhagyási kérelmétől függetlenül nyújtják be)
Referenciaszám (a kérelmező adja meg): …
Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez a motorkerékpár- és segédmotoroskerékpár-típusok tervezett legnagyobb sebessége vonatkozásában a 92/61/EGK irányelv II. melléklet A. részének következő szakaszaiban meghatározott adatokat kell mellékelni:
0.1.
0.2.
0.4–0.6.
2.1–2.2.1.
3.0–3.1.1.
4.1–4.6.
5.2.
5.2.2.
3. függelék
II. MELLÉKLET
ELŐÍRÁSOK A MOTOR LEGNAGYOBB NYOMATÉKÁNAK ÉS LEGNAGYOBB HASZNOS TELJESÍTMÉNYÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA
1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1.1. |
A segédmotoros kerékpárok külső gyújtású motorjai legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározásához az 1. függeléket kell alkalmazni. |
1.2. |
A motorkerékpárok és motoros triciklik külső gyújtású motorjai legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározásához a 2. függeléket kell alkalmazni. |
1.3. |
A kompressziós gyújtású motorok legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározáshoz a 3. függeléket kell alkalmazni. |
1. függelék
A segédmotoros kerékpárok külső gyújtású motorjai legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
1.1. „hasznos teljesítmény”:
az a teljesítmény, amelyet a gyártó által megadott fordulatszámon a próbapadon a motor forgattyús tengelyén vagy megfelelő alkatrészén az 1. táblázatban felsorolt segédberendezésekkel lead. Ha a teljesítménymérést csak sebességváltóval felszerelt motoron lehet végezni, akkor a sebességváltó hatásfokát figyelembe kell venni;
1.2. „legnagyobb hasznos teljesítmény”:
a motor legnagyobb hasznos teljesítménye, amit teljes terhelésnél mérnek;
1.3. „nyomaték”:
az 1.1. pontban megadott feltételek mellett mért nyomaték;
1.4. „legnagyobb nyomaték”:
a motor legnagyobb nyomatéka, amit teljes terhelésnél mérnek;
1.5. „segédberendezések”:
az 1. táblázatban felsorolt készülékek és berendezések;
1.6. „sorozatgyártási felszerelés”:
minden, a gyártó által meghatározott felhasználási célra előirányzott felszerelés;
1.7. „motortípus”:
azok a motorok, amelyek az 1. alfüggelékben megadott fő jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól.
2. A NYOMATÉK- ÉS TELJESÍTMÉNYMÉRÉSEK PONTOSSÁGA TELJES TERHELÉSI FELTÉTELEK MELLETT
2.1. Nyomaték:
a mért nyomaték ± 2 %-a.
2.2. Fordulatszám: a mérési pontosságnak ± 1 %-osnak kell lennie.
2.3. Tüzelőanyag-fogyasztás:
± 2 % az alkalmazott berendezésekkel együtt.
2.4. A motor által beszívott levegő hőmérséklete:
± 2 K
2.5. Légnyomás:
± 70 Pa.
2.6. Nyomás a kipufogó-berendezésben és a beszívott levegő vákuuma:
± 25 Pa.
3. A MOTOR LEGNAGYOBB NYOMATÉKÁNAK ÉS LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE
3.1. Segédberendezések
3.1.1. Bevonandó segédberendezések
A vizsgálatnál azokat az 1. táblázatban felsorolt segédberendezéseket, amelyek a motor üzeméhez a szándékolt felhasználási célhoz szükségesek, a próbapadon lehetőleg azon a helyen kell elhelyezni, amelyet tényleges használatuknál elfoglalnak.
3.1.2. Leszerelendő segédberendezések
Bizonyos segédberendezéseket, amelyek csak a jármű használatához szükségesek, és adott esetben a motoron vannak elhelyezve, a vizsgálatokhoz le kell szerelni.
A le nem szerelhető felszereléseknél az ezek által felvett alapjárati teljesítményt meg lehet határozni és a mért teljesítményhez hozzá lehet adni.
1. TÁBLÁZAT
Segédberendezések, amelyeket a motor nyomatékának és teljesítményének meghatározási vizsgálatába be kell vonni
Szám |
Segédberendezés |
A nyomaték és a hasznos teljesítmény vizsgálatakor bevonandó |
1 |
Szívórendszer — szívócsővezeték — légszűrő — szívászaj-csökkentő — forgattyúház-szellőzés — fordulatszám-határoló |
ha sorozatgyártásban van: igen |
2 |
Kipufogó rendszer — kipufogógáz-szűrő — kipufogó-gyűjtőcső — kipufogógáz vezetékek (1) — hangtompító (1) — végcső (1) |
ha sorozatgyártásban van: igen |
3 |
Karburátor |
ha sorozatgyártásban van: igen |
4 |
Tüzelőanyag-befecskendezés — előszűrő — szűrő — szivattyú — vezeték — befecskendező fúvóka — adott esetben légnyomás-érzékelő (2) — szabályozó (ha van) |
ha sorozatgyártásban van: igen |
5 |
Folyadékhűtés — hűtő — vízszivattyú — termosztát (6) |
ha sorozatgyártásban van: igen (3) |
6 |
Léghűtés — légterelő berendezés — hőmérséklet szabályozó berendezés — kiegészítő próbapadi ventilátor |
ha sorozatgyártásban van: igen, ha szükséges |
7 |
Elektromos felszerelés |
ha sorozatgyártásban van: igen (7) |
8 |
Kipufogógáz-tisztító berendezések |
ha sorozatgyártásban van: igen |
9 |
Kenési rendszer — olajadagoló |
ha sorozatgyártásban van: igen |
(1) Ha a szabványos kipufogó-berendezés alkalmazása nehéz, a gyártó egyetértésével a vizsgálat céljaira olyan kipufogó-berendezést szabad beépíteni, amelynek műszaki adottságai egyenértékű teljesítménycsökkenést eredményeznek. A próbapad kipufogógáz-vezetékének járó motornál az elszívó kéményben, azaz ott, ahol a jármű kipufogó rendszerével össze van kapcsolva, nem szabad akkora ellennyomást kifejtenie, ami a légköri nyomástól ± 740 Pa (7,40 mbar) nagyobb mértékben eltér, amennyiben a gyártó a vizsgálat előtt nem fogad el nagyobb ellennyomást. (2) A légnyomás-érzékelő a befecskendező szivattyú légnyomásfüggő szabályozásának adója. (3) ►M1 A próbapadon a hűtőt, a ventilátort, a ventilátor fúvókáját, a vízszivattyút és a termosztátot egymáshoz képest a lehető legnagyobb mértékig úgy kell elhelyezni, mint ahogyan azok a járművön találhatók. Ha a hűtő, a ventilátor, a ventilátor fúvókája, a vízszivattyú és/vagy a termosztát a próbapadon a valós helyzettől eltérően helyezkednek el, akkor a próbapadi helyzetüket kell leírni és a vizsgálati jelentésbe bejegyezni. ◄ A hűtőfolyadék keringtetését kizárólag a motor vízszivattyújának szabad végeznie. A folyadék lehűtésének vagy a motor hűtőjén keresztül vagy egy külső körfolyamon keresztül kell megtörténnie, amennyiben a nyomásveszteség ezen a körfolyamon belül lényegében a motor hűtőrendszerének felel meg. Az adott esetben meglévő hűtőzsaluknak nyitva kell lenniük. (4) A lekapcsolható fúvónál vagy ventilátornál a motor hasznos teljesítményét először kikapcsolt és azután bekapcsolt fúvóval (vagy ventilátorral) kell megadni. (5) Ha rögzítetten összekapcsolt elektromos vagy mechanikus hajtású ventilátort nem lehet a próbapadon elhelyezni, akkor a ventilátor által felvett teljesítményt ugyanannál a fordulatszámnál kell meghatározni, mint amit a motorteljesítmény megállapításánál használnak. Ezt a teljesítményértéket a hasznos teljesítmény meghatározásához a korrigált teljesítmény értékéből le kell vonni. (6) A termosztátot teljesen kinyitott állásban szabad reteszelni. (7) Az áramfejlesztő legkisebb teljesítménye: az áramfejlesztő teljesítményét arra az értékre kell korlátozni, amely a motor működésének ellátásához nélkülözhetetlen segédberendezések ellátásához feltétlenül szükséges. Az akkumulátort nem szabad a vizsgálat alatt tölteni. |
3.2. Beállítási feltételek
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatok beállítási feltételei a 2. táblázatban láthatók.
2. TÁBLÁZAT
Beállítási feltételek
1 |
A karburátor/a karburátorok beállítása |
Sorozatgyártási beállítás a gyártó adatai szerint, amelyet változtatás nélkül be kell tartani a vizsgálandó alkalmazáshoz |
2 |
A befecskendező szivattyú beállítása |
|
3 |
Gyújtásbeállítás vagy befecskendezés-beállítás (előbefecskendezés-beállítási görbe) |
3.3. Vizsgálati feltételek
3.3.1. |
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a gázkar teljes gáz állásában az 1. táblázat szerint felszerelt motorral kell elvégezni. |
3.3.2. |
A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni; a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk. A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklete, a 4.2. pont szerinti vonatkoztatási feltételeket messzemenően megközelítőnek kell lenniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen. |
3.3.3. |
A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környezeti levegő) a légszűrőbe belépéstől, illetve ha nincsen légszűrő, a levegő szívócsőbe való belépéstől legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell, és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani. |
3.3.4. |
Nem szabad mérést végezni, mielőtt a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérsékletek legalább 30 másodpercen keresztül nem maradnak állandóak. |
3.3.5. |
A méréshez alapul vett fordulatszámnak nem szabad ± 2 %-nál nagyobb mértékben ingadoznia. |
3.3.6. |
A fékteljesítményt és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell meghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymás után mért érték középértékeként kell képezni, amelyek a fékteljesítménynél legfeljebb 2 %-kal térhetnek el egymástól. |
3.3.7. |
Automatikus vezérlésű fordulatszám- és fogyasztásmérés esetén a mérés időtartamának legalább 10 s-nak, kézzel vezérelt mérés esetén 20 s-nak kell lennie. |
3.3.8. |
A motorból kilépő hűtőfolyadék hőmérsékletét ± 5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani. Ha a gyártó nem adott meg adatot, úgy a hőmérsékletnek 353 K ± 5 K-nek kell lennie. A léghűtéses motoroknál a hőmérsékletet a gyártó által megadott ponton + 10/–20 K-n kell tartani pontosan a gyártó által a vonatkoztatási feltételekre megadott legnagyobb értéken. |
3.3.9. |
A tüzelőanyag hőmérsékletét a karburátorba vagy a befecskendező szivattyúba való belépésnél kell mérni, és a gyártó által megadott határértékek között kell tartani. |
3.3.10. |
A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag- hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie. |
3.3.11. |
A kipufogógáz hőmérsékletét a kipufogó vezetékben a kipufogógyűjtőcső-perem(ek) vagy a kipufogónyílás(ok) közelében kell mérni. |
3.3.12. |
Tüzelőanyag Kereskedelmi minőségű tüzelőanyagot kell használni, amely nem tartalmaz füstcsökkentő adalékot ( 6 ). |
3.4. A vizsgálatok lefolytatása
A méréséket elegendő számú eltérő fordulatszámon kell elvégezni, hogy a teljes terhelési jelleggörbét a gyártó által megadott legkisebb és legnagyobb fordulatszám között megfelelően lehessen meghatározni. Ebben a fordulatszám-tartományban kell annak a fordulatszámnak lennie, amelynél a motor legnagyobb hasznos teljesítményét és legnagyobb nyomatékát leadja. Minden fordulatszámra egy középértéket kell meghatározni, két stabilizált mérésből.
3.5. |
Az 1. alfüggelékben megadott adatokat be kell tartani. |
4. KORREKCIÓS TÉNYEZŐK A NYOMATÉKRA ÉS A TELJESÍTMÉNYRE
4.1. Az α1 és α2 tényezők meghatározása
Azok a tényezők, amelyekkel a mért nyomatékot és teljesítményt meg kell szorozni egy motor nyomatékának és teljesítményének meghatározása érdekében, figyelembe véve a vizsgálat során használt erőátviteli egység hatékonyságát (α2 tényező), továbbá annak érdekében, hogy az említett nyomatékot és teljesítményt a 4.2.1. pontban meghatározott vonatkoztatási légköri feltételek (α1 tényező) tartományába lehessen illeszteni.
A teljesítmény-korrekció képlete az alábbi:
Ahol:
P0 |
= |
korrigált teljesítmény (azaz a vonatkoztatási feltételek mellett a forgattyústengely végén leadott teljesítmény) |
α1 |
= |
a vonatkoztatási légköri feltételek korrekciós tényezője |
α2 |
= |
az erőátvitel hatékonyságának korrekciós tényezője |
P |
= |
a mért (megfigyelt) teljesítmény. |
4.2. Légköri vonatkoztatási feltételek
4.2.1. Hőmérséklet
25°C (298 K)
4.2.2. Vonatkoztatási nyomás (száraz) (PS0)
99 kPa (990 mbar)
4.3. A korrekciós tényezők meghatározása
4.3.1. Az α2 tényező meghatározása
— ha a mérési pont a forgattyústengely kilépő végénél van, akkor e tényező értéke 1-gyel egyenlő,
— ha a mérési pont nem a forgattyústengely kilépő végénél van, akkor e tényező értékét az alábbi képlettel kell kiszámítani:
—
— ahol nt a forgattyústengely és a mérési pont között elhelyezett erőátvitel hatásfoka.
— Ezt az nt erőátviteli hatásfokot az erőátvitel egyes fő alkotórészeinél vett nj hatásfokértékek szorzataként kell meghatározni:
—
— Az erőátvitel egyes fő alkotórészeinél vett nj hatásfokértékeket az alábbi táblázat mutatja:
—
Típus |
Hatásfok |
|
Fogaskerekes hajtómű |
Egyenes fogazás |
0,98 |
Ferde fogazású fogaskerék |
0,97 |
|
Kúpfogaskerék |
0,96 |
|
Lánc |
Görgős lánc |
0,95 |
Halk fogas lánc |
0,98 |
|
Hajtószíj |
Fogazott szíj |
0,95 |
Ékszíj |
0,94 |
|
Hidraulikus tengelykapcsoló vagy nyomatékváltó |
Hidraulikus tengelykapcsoló (1) |
0,92 |
Hidraulikus nyomatékváltó (1) |
0,92 |
|
(1) Ha nincs reteszelve. |
4.3.2. Az α1 tényező meghatározása ( 7 )
4.3.2.1. Az α1 korrekciós tényezőhöz tartozó T és Ps jellemzők meghatározása
T |
= |
a bejuttatott levegő abszolút hőmérséklete |
Ps |
= |
a kilopascal-ban (kPa) kifejezett száraz légköri nyomás, azaz a teljes barometrikus nyomás, csökkentve a vízgőz nyomásával. |
4.3.2.2. Az α1 tényező
Az α1 korrekciós tényező értékét az alábbi összefüggésből lehet megkapni:
A képlet csak akkor alkalmazható, ha:
A határértékek meghaladása esetén a vizsgálati jelentésben pontosan meg kell adni a kapott korrigált értéket és a vizsgálati feltételeket (hőmérséklet és nyomás).
▼M1 —————
5. VIZSGÁLATI JELENTÉS
A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket és a 2. alfüggelékben említett legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásához szükséges számításokat, valamint az 1. alfüggelékben meghatározott motorjellemzőket.
Továbbá a vizsgálati jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
Részletes mérési eredmények
Motorteljesítmények
Motor-fordulatszám, 1/min |
|
A motorfékpad fordulatszáma, 1/min |
|
A motorfékpad terhelése, N |
|
A forgattyús tengelyen mért nyomaték, Nm |
|
Mért teljesítmény, kW |
|
Vizsgálati feltételek |
Légnyomás, kPa |
A beszívott levegő hőmérséklete, K |
|
Vízgőz-nyomás, kPa |
|
Légköri korrekciós tényező α1 |
|
Mechanikai korrekciós tényező α2 |
|
Korrigált nyomaték a forgattyús tengelyen, Nm |
|
Korrigált teljesítmény, kW |
|
Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (1), g/kWh |
|
A motor hűtési hőmérséklete, K (2) |
|
Olajhőmérséklet a mérési ponton, K |
|
A kipufogógáz hőmérséklete, K |
|
A levegő hőmérséklete a kompresszor után, K |
|
Nyomás a kompresszor után, kPa |
|
(1) Teljesítmény-korrekció nélküli légköri korrekciós tényezővel. (2) A mérési pontokat meg kell adni: a mérést az alábbi helyen végezték (a nem megfelelő rész törlendő) a) a hűtőfolyadék kilépésénél; b) a gyújtógyertya tömítésénél; c) más helyen. |
6. TŰRÉSEK A LEGNAGYOBB NYOMATÉK ÉS LEGNAGYOBB HASZNOS TELJESÍTMÉNY MEGHATÁROZÁSÁNÁL
6.1. |
A műszaki szolgálat által megállapított legnagyobb nyomaték, illetve a motor megfelelően megállapított legnagyobb hasznos teljesítménye a gyártó által megadott értéktől ≤ 1 kW mért teljesítménynél ± 10 %-kal és a > 1 kW mért teljesítménynél ± 5 %-kal térhet el, ahol a motor-fordulatszám tűrése ►M1 3 % ◄ . |
6.2. |
A gyártásmegfelelőségi vizsgálat keretében a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatnál meghatározott értékektől ≤ 1 kW mért teljesítménynél ± 20 %-kal és a > 1 kW mért teljesítménynél ± 10 %-kal térhet el. |
1. alfüggelék
A motortípus legnagyobb nyomatékát és legnagyobb hasznos teljesítményét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap ( 8 )
(Külső gyújtású motorok segédmotoros kerékpárokhoz)
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell mellékelni, amennyiben ezt a jármű-típusjóváhagyási kérelemtől függetlenül nyújtják be)
Referenciaszám (a kérelmezőnek kell megadnia): …
Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez a segédmotoros kerékpár motorjának legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye tekintetében a 92/61/EGK irányelv II. melléklete A. részének a következő pontjaiban meghatározott adatokat kell megadni:
0.1.
0.2.
0.4–0.6.
3–3.2.2.
3.2.4–3.2.4.1.5
3.2.4.3–3.2.12.2.1.
3.5–3.6.3.1.2.
2. alfüggelék
2. függelék
Motorkerékpárok és motoros triciklik külső gyújtású motorjai legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
1.1. „hasznos teljesítmény”:
az a teljesítmény, amit a gyártó által megadott fordulatszámon a próbapadon a motor, forgattyús tengelyén vagy megfelelő alkatrészén az 1. táblázatban felsorolt segédberendezésekkel lead. Ha a teljesítménymérést csak sebességváltóval felszerelt motoron lehet végezni, akkor a sebességváltó hatásfokát tekintetbe kell venni;
1.2. „legnagyobb hasznos teljesítmény”:
a motor legnagyobb hasznos teljesítménye, amit teljes terhelésnél mérnek;
1.3. „nyomaték”:
az 1.1. pontban megadott feltételek mellett mért nyomaték;
1.4. „legnagyobb nyomaték”:
a motor legnagyobb nyomatéka, amit teljes terhelésnél mérnek;
1.5. „segédberendezések”:
az 1. táblázatban felsorolt készülékek és berendezések;
1.6. „sorozatgyártási felszerelés”:
minden, a gyártó által meghatározott felhasználási célra előirányzott felszerelés;
1.7. „motortípus”:
azok a motorok, amelyek az 1. alfüggelékben megadott fő jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól.
2. A NYOMATÉK- ÉS TELJESÍTMÉNYMÉRÉSEK PONTOSSÁGA TELJES TERHELÉSI FELTÉTELEK MELLETT
2.1. Nyomaték:
a mért nyomaték ± 1 %-a ( 9 )
2.2. |
Fordulatszám: A mérési pontosságnak ± 1 %-osnak kell lennie. |
2.3. |
Tüzelőanyag-fogyasztás: ± 1 % az alkalmazott berendezésekkel együtt. |
2.4. |
A motor által beszívott levegő hőmérséklete: ± 1 K. |
2.5. |
Légnyomás: ± 70 Pa. |
2.6. |
Nyomás a kipufogó-berendezésben és a beszívott levegő vákuuma ± 25 Pa. |
3. A MOTOR LEGNAGYOBB NYOMATÉKÁNAK ÉS LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE
3.1. Segédberendezések
3.1.1. Bevonandó segédberendezések
A vizsgálatnál azokat az első táblázatban felsorolt segédberendezéseket, amelyek a motor üzeméhez a szándékolt felhasználási célhoz szükségesek, a próbapadon lehetőleg azon a helyen kell elhelyezni, amit tényleges használatuknál elfoglalnak.
3.1.2. Leszerelendő segédberendezések
Bizonyos segédberendezéseket, amelyek csak a jármű használatához szükségesek, és adott esetben a motoron vannak elhelyezve, a vizsgálatokhoz le kell szerelni.
A le nem szerelhető felszereléseknél az ezek által felvett alapjárati teljesítményt meg kell állapítani, és a mért teljesítményhez hozzá kell adni.
1. TÁBLÁZAT
Segédberendezések, amelyeket a motor nyomatékának és teljesítményének meghatározási vizsgálatába be kell vonni
Szám |
Segédberendezés |
A nyomaték és a hasznos teljesítmény vizsgálatakor bevonandó |
1 |
Szívórendszer — szívócsővezeték — légszűrő — szívászaj-csökkentő — forgattyúház-szellőzés — fordulatszám-határoló — elektronikus vezérlőegység (ha van) |
ha sorozatgyártásban van: igen |
2 |
Levegő előmelegítő a szívóvezetékben |
ha sorozatgyártásban van: igen (lehetőség szerint legkedvezőbb helyzetében üzemeltetni) |
3 |
Kipufogó rendszer — kipufogó-gyűjtőcső — kipufogógáz-vezetékek (1) — hangtompító (1) — végcső (1) — feltöltő — elektronikus vezérlőegység (ha van) |
ha sorozatgyártásban van: igen |
4 |
Tüzelőanyag-szivattyú |
ha sorozatgyártásban van: igen |
5 |
Karburátor |
ha sorozatgyártásban van: igen |
6 |
Tüzelőanyag-befecskendezés — előszűrő — szűrő — szivattyú — nyomóvezeték — befecskendező fúvóka — adott esetben légnyomás-érzékelő (2) |
ha sorozatgyártásban van: igen |
7 |
Folyadékhűtés — motortető — hűtő — a ventilátor légterelője — vízszivattyú — termosztát (6) |
ha sorozatgyártásban van: igen (3) |
8 |
Léghűtés — légterelő berendezés — hőmérséklet szabályozó berendezés |
ha sorozatgyártásban van: igen, ha szükséges |
9 |
Elektromos felszerelés |
ha sorozatgyártásban van: igen (7) |
10 |
Feltöltő (ha van) — közvetlenül a motorról és/vagy kipufogógázokkal hajtott feltöltő — töltőlevegő-hűtő — hűtőfolyadék-szivattyú vagy -ventilátor (a motor hajtja) — hűtőfolyadék-termosztát (ha van) |
ha sorozatgyártásban van: igen |
11 |
Olajhűtő (ha van) |
ha sorozatgyártásban van: igen |
12 |
Kipufogógáz-tisztító berendezések |
ha sorozatgyártásban van: igen |
13 |
Kenési rendszer — olajadagoló |
ha sorozatgyártásban van: igen |
(1) Ha a szabványos kipufogó-berendezés alkalmazása nehéz, a gyártó egyetértésével a vizsgálat céljaira olyan kipufogó-berendezést szabad beépíteni, amelynek műszaki adottságai egyenértékű teljesítménycsökkenést eredményeznek. A próbapad kipufogógáz-vezetéknek járó motornál az elszívó kéményben, azaz ott, ahol a jármű kipufogórendszerével össze van kapcsolva, nem szabad akkora ellennyomást kifejtenie, ami a légköri nyomástól ± 740 Pa (7,40 mbar) nagyobb mértékben eltér, amennyiben a gyártó a vizsgálat előtt nem fogad el nagyobb ellennyomást. (2) A légnyomás-érzékelő a befecskendező szivattyú légnyomás-függő szabályozásának adója. (3) ►M1 A próbapadon a hűtőt, a ventilátort, a ventilátor fúvókáját, a vízszivattyút és a termosztátot egymáshoz képest a lehető legnagyobb mértékig úgy kell elhelyezni, mint ahogyan azok a járművön találhatók. Ha a hűtő, a ventilátor, a ventilátor fúvókája, a vízszivattyú és/vagy a termosztát a próbapadon a valós helyzettől eltérően helyezkednek el, akkor a próbapadi helyzetüket kell leírni és a vizsgálati jelentésbe bejegyezni. ◄ A hűtőfolyadék keringtetését kizárólag a motor vízszivattyújának szabad végeznie. A folyadék lehűtésének vagy a motor hűtőjén keresztül vagy egy külső körfolyamon keresztül kell megtörténnie, amennyiben a nyomásveszteség ezen a körfolyamon belül lényegében a motor hűtőrendszerének felel meg. Az adott esetben meglévő hűtőzsaluknak nyitva kell lenniük. (4) A lekapcsolható fúvónál vagy ventilátornál a motor hasznos teljesítményét először kikapcsolt, azután bekapcsolt fúvóval (vagy ventilátorral) kell megadni (5) Ha a rögzítetten összekapcsolt elektromos vagy mechanikus hajtású ventilátort nem lehet a próbapadon elhelyezni, akkor a ventilátor által felvett teljesítményt ugyanannál a fordulatszámnál kell meghatározni, mint amit a motorteljesítmény megállapításánál használnak. Ezt a teljesítményértéket a hasznos teljesítmény meghatározásához a korrigált teljesítmény értékből le kell vonni. (6) A termosztátot teljesen kinyitott állásban szabad reteszelni. (7) Az áramfejlesztő legkisebb teljesítménye: az áramfejlesztő teljesítményét arra az értékre kell korlátozni, amely a motor működésének ellátásához nélkülözhetetlen segédberendezések ellátásához feltétlenül szükséges. Az akkumulátort nem szabad a vizsgálat alatt tölteni. |
3.2. Beállítási feltételek
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatok beállítási feltételei a 2. táblázatban láthatók.
2. TÁBLÁZAT
Beállítási feltételek
1 |
A karburátor/a karburátorok beállítása |
Sorozatgyártási beállítás a gyártó adatai szerint, amelyet változtatás nélkül be kell tartani a vizsgálandó alkalmazáshoz |
2 |
A befecskendező szivattyú beállítása |
|
3 |
Gyújtásbeállítás vagy befecskendezés-beállítás (előbefecskendezés-beállítási görbe) |
3.3. Vizsgálati feltételek
3.3.1. |
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a gázkar teljes gáz állásában kell elvégezni, ahol a motort az 1. táblázat szerint kell felszerelni. |
3.3.2. |
A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni; a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk. A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklete, a 4.2. pont szerinti vonatkoztatási feltételeket messzemenően megközelítőnek kell lenniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen. Ha a hűtési rendszer a próbapadon a megfelelő berendezés minimális feltételeinek megfelelő, de nem teszi lehetővé az elegendő feltételek megteremtését a motor hűtéséhez, és ezáltal a mérések végrehajtásához rendes és stabil üzemi feltételek között, akkor az 1. alfüggelékben leírt módszert lehet alkalmazni. A vizsgálóberendezés által teljesítendő minimális feltétel és a vizsgálatok végrehajtásának kerete az 1. alfüggelék szerint a következőképpen fogalmazható meg: V1 = a jármű legnagyobb sebessége; V2 = a hűtőlevegő-áram legnagyobb sebessége a fúvóból kilépésnél; Ø = a hűtő légáram keresztmetszete. Ha V2 ≥ V1, akkor a minimális feltételek teljesülnek. Ha az üzemi feltételeket nem lehet stabilizálni, akkor az 1. alfüggelékben leírt módszert kell alkalmazni. Ha V2< V1 és < 0,25 m2, akkor a következő érvényes: a) Ha az üzemi feltételeket stabilizálni lehet, akkor a 3.3. pontban leírt módszert kell alkalmazni; b) Ha az üzemi feltételeket nem lehet stabilizálni, akkor a következő érvényes: i) ha V2 ≥ 120 km/h és Ø ≥ 0,25 m2, akkor teljesülnek a berendezés minimális feltételei, és az 1. függelékben leírt módszert lehet alkalmazni; ii) ha V2< 120 km/h és Ø < 0,25 m2, akkor a berendezés nem teljesíti a minimális feltételeket, és a vizsgálóberendezés hűtési rendszerét javítani kell. Ebben az esetben azonban a vizsgálatot a gyártó és a hatóság beleegyezésével az 1. alfüggelékben leírt eljárással kell elvégezni. |
3.3.3. |
A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környezeti levegő) a légszűrőbe, illetve a levegőszívó tölcsérbe való belépéstől, ha nincsen légszűrő, legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell, és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani. |
3.3.4. |
Nem szabad mérést végezni, mielőtt a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérsékletek legalább 30 másodpercen keresztül nem maradnak állandóak. |
3.3.5. |
A méréshez alapul vett fordulatszámnak nem szabad ± 2 %-nál nagyobb mértékben ingadoznia. |
3.3.6. |
A fékteljesítményt és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell meghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymás után mért érték középértékeként kell képezni, amelyek a fékteljesítménynél legfeljebb 2 %-kal térhetnek el egymástól. |
3.3.7. |
A motorból kilépő hűtőfolyadék hőmérsékletét ± 5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a hőmérséklet 353 K ± 5 K legyen. A léghűtéses motoroknál a hőmérsékletet a gyártó által megadott ponton + 10/–20 K-n kell tartani pontosan a gyártó által a vonatkoztatási feltételekre megadott legnagyobb értéken. |
3.3.8. |
A tüzelőanyag hőmérsékletét a karburátorba vagy a befecskendező szivattyúba belépésnél kell mérni, és a gyártó által megadott határértékek között kell tartani. |
3.3.9. |
A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag- hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie. |
3.3.10. |
A kipufogógáz hőmérsékletét a kipufogóvezetékben a kipufogógyűjtőcső-perem(ek)re vagy a kipufogónyílás(ok)ra merőlegesen kell mérni. |
3.3.11 |
Ha a fordulatszám és a fogyasztás meghatározására egy önkioldó szerkezetet alkalmaznak, akkor a mérés ideje legalább 10 s; ha a mérőszerkezet kézi működtetésű, akkor a mérés ideje legalább 20 s. |
3.3.12. |
Tüzelőanyag (Lásd az 1. függelék 3.3.12. pontját) |
3.3.13. |
Ha nem eredeti gyári kipufogódobot használnak, akkor a vizsgálathoz egy olyan berendezést kell választani, ami a motornak a gyártó adatai szerinti rendes üzemi feltételeivel helyettesíthető. Különösen a vizsgálat helyén, járó motornál, annál a pontnál, ahol a próbapad kipufogó-berendezése csatlakozik, nem állhat elő olyan nyomás a kipufogóvezetékben, ami a légköri nyomástól ± 740 P-nál többel (7,4 mbar) tér el, amennyiben a gyártó az ellennyomást a vizsgálat előtt nem adta meg kifejezetten; ebben az esetben a két nyomásérték közül a kisebbet kell alapul venni. |
3.4. A vizsgálatok lefolytatása
A méréséket elegendő számú eltérő fordulatszámon kell elvégezni, hogy a teljes terhelési jelleggörbét a gyártó által megadott legkisebb és legnagyobb fordulatszám között korrekten lehessen meghatározni. Ebben a fordulatszám-tartományban kell annak a fordulatszámnak lennie, amelyiknél a motor legnagyobb hasznos teljesítményét és legnagyobb nyomatékát leadja. Minden fordulatszámra egy középértéket kell meghatározni két stabilizált mérésből.
3.5. Rögzítendő adatok
A 2. alfüggelékben megadott adatokat kell rögzíteni.
4. KORREKCIÓS TÉNYEZŐK A NYOMATÉKRA ÉS A TELJESÍTMÉNYRE
4.1. Az α1 és α2 tényezők meghatározása
Azok a tényezők, amelyekkel a mért nyomatékot és teljesítményt meg kell szorozni egy motor nyomatékának és teljesítményének meghatározása érdekében, figyelembe véve a vizsgálat során használt erőátviteli egység hatékonyságát (α2 tényező), továbbá annak érdekében, hogy az említett nyomatékot és teljesítményt a 4.2.1. pontban meghatározott vonatkoztatási légköri feltételek (α1 tényező) tartományába lehessen illeszteni.
A teljesítménykorrekció képlete az alábbi:
Ahol:
P0 |
= |
korrigált teljesítmény (azaz a vonatkoztatási feltételek mellett a forgattyústengely végén leadott teljesítmény) |
α1 |
= |
a vonatkoztatási légköri feltételek korrekciós tényezője |
α2 |
= |
az erőátvitel hatékonyságának korrekciós tényezője |
P |
= |
a mért (megfigyelt) teljesítmény. |
4.2. Légköri feltételek
4.2.1. Vonatkoztatási légköri feltételek
4.2.1.1. Vonatkoztatási hőmérséklet (T0)
298 K (25°C)
4.2.1.2. Vonatkoztatási nyomás (száraz) (PS0)
99 kPa
4.2.2. Légköri vizsgálati feltételek
A vizsgálat alatt a légköri feltételeknek a következő határok között kell maradniuk:
4.2.2.1. Vizsgálati hőmérséklet (T)
238 K < T < 318 K
4.3. A korrekciós tényezők megállapítása
4.3.1. Az α2 tényező meghatározása
— Ha a mérési pont a forgattyús tengely kimeneténél van, akkor a tényező értéke 1.
— Ha a mérési pont nem a forgattyús tengely kimeneténél van, akkor a tényezőt a következő képlettel lehet kiszámítani:
—
Itt az nt az erőátvitel hatásfoka a forgattyús tengely és a mérési pont között.
Az erőátvitelnek ezt az nt hatásfokát az erőátviteli berendezés egyes elemeinek nj hatásfokai szorzatával határozzák meg a következő egyenlet szerint:
nt = n1 x n2 x… x nj
Az erőátviteli berendezés elemeinek ηt hatásfokát a következő táblázat mutatja:
Típus |
Hatásfok |
|
Fogaskerekes hajtómű |
Egyenes fogazás |
0,98 |
Ferde fogazás |
0,97 |
|
Kúpkerék |
0,96 |
|
Lánc |
Görgős lánc |
0,95 |
Zajtalan lánc |
0,98 |
|
Hajtószíj |
Fogazott szíj |
0,95 |
Ékszíj |
0,94 |
|
Hidraulikus tengelykapcsoló vagy nyomatékváltó |
Hidraulikus tengelykapcsoló (1) |
0,92 |
Hidraulikus nyomatékváltó (1) |
0,92 |
|
(1) Ha nem reteszelt. |
4.3.2. Az α1 korrekciós tényező ( 10 ) meghatározása
4.3.2.1. |
A T és PS fizikai értékek, valamint az α2 korrekciós tényezők fogalommeghatározása
|
4.3.2.2. |
Az α1 korrekciós tényező Az α1 korrekciós tényezőt a következő képlettel számítják:
ezt a képletet akkor lehet alkalmazni, ha 0,93 ≤ α1 ≤ 1,07 Ezen határértékek túllépése esetén a vizsgálati jelentésben a kapott, korrigált értéket kell megadni, és a vizsgálati feltételeket (hőmérséklet és légnyomás) pontosan be kell tartani. |
5. VIZSGÁLATI JELENTÉS
A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket és a 3. alfüggelék szerinti legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásához szükséges számításokat, valamint a 2. alfüggelék szerinti motorjellemzőket.
Továbbá a vizsgálati jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
Részletes mérési eredmények
Motorteljesítmény
Motor-fordulatszám, 1/min |
|
Motorfékpad fordulatszáma, 1/min |
|
A motorfékpad terhelése, N |
|
A forgattyús tengelyen mért nyomaték, Nm |
|
Mért teljesítmény, kW |
|
Vizsgálati feltételek |
Légnyomás, kPa |
A beszívott levegő hőmérséklete, K |
|
Vízgőz-nyomás, kPa |
|
Légköri korrekciós tényező α1 |
|
Mechanikai korrekciós tényező α2 |
|
Korrigált nyomaték a forgattyús tengelyen, Nm |
|
Korrigált teljesítmény, kW |
|
Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (1), g/kWh |
|
A motor hűtési hőmérséklete, K (2) |
|
Olajhőmérséklet a mérési ponton, K |
|
A kipufogógáz hőmérséklete, K |
|
A levegő hőmérséklete a kompresszor után, K |
|
Nyomás a kompresszor után, kPa |
|
(1) Teljesítménykorrekció nélküli légköri korrekciós tényezővel. (2) A mérési pontokat meg kell adni: a mérést a) a hűtőfolyadék kilépésénél; b) a gyújtógyertya tömítésénél; c) más helyen végzik (pontosan megadni (nem megfelelő rész törlendő)). |
6. TŰRÉSEK A LEGNAGYOBB NYOMATÉK ÉS LEGNAGYOBB HASZNOS TELJESÍTMÉNY MEGHATÁROZÁSÁNÁL
6.1. |
A műszaki szolgálat által megállapított legnagyobb nyomaték, illetve a motor megfelelően megállapított legnagyobb hasznos teljesítménye a gyártó által megadott értékektől ± 5 %-kal térhet el a ≤ 11 kW mért teljesítménynél, és ± 2 %-kal a > 11 kW mért teljesítménynél, ahol a motor-fordulatszám tűrése 1,5 %. |
6.2. |
A gyártásmegfelelőségi vizsgálat keretében a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye a ≤ 11 kW mért teljesítménynél ± 10 %-kal és a > 11 kW mért teljesítménynél ± 5 %-kal térhet el az alkatrésztípus-jóváhagyási vizsgálatnál meghatározott értékektől. |
1. alfüggelék
A motor legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása
1. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK
1.1. |
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a gázkar teljes gáz állásában kell elvégezni, ahol a motornak az 1. táblázat szerint felszereltnek kell lennie. |
1.2. |
A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni, a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk. A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklete, a 4.2.1. pont szerinti vonatkoztatási feltételeket messzemenően megközelítőnek kell lenniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen. |
1.3. |
A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környezeti levegő) a légszűrőbe, illetve a levegőszívó tölcsérbe való belépéstől, ha nincsen légszűrő, legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell, és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani. |
1.4. |
A fordulatszámnak a leolvasás alatt legfeljebb ± 1 %-kal szabad a választott fordulatszámtól eltérnie. |
1.5. |
A vizsgált motor fékteljesítményét a próbapadon abban a pillanatban kell leolvasni, amikor a motor hőmérséklete a motor csaknem állandó fordulatánál a szabályozási hőmérsékletet eléri. |
1.6 |
A fékteljesítményt, a tüzelőanyag-fogyasztást és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell meghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymás után mért érték középértékeként kell képezni; a fékteljesítmény és a tüzelőanyag-fogyasztás legfeljebb 2 %-kal térhetnek el egymástól. |
1.7. |
A fogyasztási értékeket le kell olvasni, mihelyt biztosított, hogy a motor a megadott fordulatszámot elérte. Ha a fordulatszám és a fogyasztás meghatározására egy önkioldó szerkezetet alkalmaznak, akkor a mérés ideje legalább 10 s; ha a mérőszerkezet kézi működtetésű, akkor a mérés ideje legalább 20 s. |
1.8. |
A folyadékhűtésű motoroknál a motorból való kilépésnél megállapított hűtőfolyadék- hőmérsékletet ± 5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani, úgy, hogy a hőmérséklet 353 K ± 5 K legyen. A léghűtéses motoroknál a gyújtógyertya alátétjénél mért hőmérsékletnek ± 10 K értékkel a gyártó által megadott hőmérsékletnek kell megfelelnie. Ha a gyártó nem ad meg erre vonatkozóan értéket, akkor a hőmérsékletnek 483 K ± 10 K-nak kell lennie. |
1.9. |
A gyújtógyertya alátétjének hőmérsékletét a léghűtéses motoroknál egy termoelem és tömítőgyűrű segítségével kell meghatározni. |
1.10. |
A tüzelőanyag hőmérsékletét a befecskendező szivattyúba vagy a karburátorba belépésnél kell mérni, és a gyártó által megállapított határértékek között kell tartani. |
1.11. |
A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag- hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie. |
1.12. |
A kipufogógáz hőmérsékletét a kipufogóvezetékben, a kipufogó-gyűjtőcső(csövek) közelében vagy a kipufogónyílások közelében azokra merőleges irányban kell mérni. |
1.13. |
Az I. melléklet 3.3.12. pontjában említett tüzelőanyagot kell használni. |
1.14. |
Ha nem lehet a gyári kipufogódobot használni, akkor a vizsgálatot olyan berendezéssel kell elvégezni, amelyik a motor rendes fordulatszámán a gyártó adataival összhangban van. Különösen a vizsgálóhelyen, járó motornál, azon a ponton, ahol a próbapad kipufogó-berendezése csatlakozik, a kipufogóvezetékben nem szabad olyan nyomásnak keletkeznie, ami a légköri légnyomástól ± 740 Pa-nál (7,4 mbar) nagyobb mértékben tér el, amennyiben a gyártó az ellennyomást a vizsgálat előtt nem adta meg kifejezetten; ebben az esetben a két nyomásérték közül a kisebbet kell alapul venni. |
2. alfüggelék
A motortípus legnagyobb nyomatékát és legnagyobb hasznos teljesítményét befolyásoló fő jellemzőire ( 11 ) vonatkozó adatközlő lap
(Külső gyújtású motorok motorkerékpárokhoz és motoros triciklikhez)
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez mellékelni kell, amennyiben ezt a jármű-típusjóváhagyási kérelemtől függetlenül nyújtják be)
Referenciaszám (a kérelmezőnek kell megadnia): …
Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez a motorkerékpárok és motoros triciklik motorjának legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye tekintetében a 92/61/EGK irányelv II. melléklete A. részének a következő pontjaiban meghatározott adatokat kell megadni:
0.1.
0.2.
0.4–0.6.
3–3.2.2.
3.2.4–3.2.4.1.5.
3.2.4.3–3.2.2.12.2.1.
3.5–3.6.3.1.2.
3. alfüggelék
3. függelék
Kompressziós gyújtású motorral felszerelt motorkerékpárok vagy segédmotoros kerékpárok legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
1.1. „hasznos teljesítmény”:
az a teljesítmény, amit a gyártó által megadott fordulatszámon a próbapadon a motor forgattyús tengelyén vagy megfelelő alkatrészén az 1. táblázatban felsorolt segédberendezésekkel lead. Ha a teljesítménymérést csak sebességváltóval felszerelt motoron lehet végezni, akkor a sebességváltó hatásfokát tekintetbe kell venni;
1.2. „legnagyobb hasznos teljesítmény”:
a motor legnagyobb hasznos teljesítménye, amit teljes terhelésnél mérnek;
1.3. „nyomaték”:
az 1.1. pontban megadott feltételek mellett mért nyomaték;
1.4. |
„legnagyobb nyomaték”: a motor legnagyobb nyomatéka, amit teljes terhelésnél mérnek; |
1.5. |
„segédberendezések”: az 1. táblázatban felsorolt készülékek és berendezések; |
1.6. |
„sorozatgyártási felszerelés”: minden, a gyártó által meghatározott felhasználási célra előirányzott felszerelés; |
1.7. |
„motortípus”: azok a motorok, amelyek az 1. alfüggelékben megadott fő jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól. |
2. A NYOMATÉK- ÉS TELJESÍTMÉNYMÉRÉSEK PONTOSSÁGA TELJES TERHELÉSI FELTÉTELEK KÖZÖTT
2.1. |
Nyomaték: a mért nyomaték ± 1 %-a ( 12 ). |
2.2. |
Fordulatszám: A mérési pontosságnak ± 1 %-osnak kell lennie. A motor fordulatszámát célszerű automatikusan szinkronizált fordulatszámlálóval és időmérővel mérni. |
2.3. |
Tüzelőanyag-fogyasztás: a mért fogyasztás ± 1 %-a |
2.4. |
A tüzelőanyag hőmérséklete: ± 2 K. |
2.5. |
A motor által beszívott levegő hőmérséklete: ± 2 K. |
2.6. |
Légnyomás: ± 100 Pa. |
2.7. |
Nyomás a szívóvezetékben: ± 50 Pa (lásd az l(a) megjegyzést az 1. táblázathoz) |
2.8. |
Nyomás a kipufogócsőben: ± 200 Pa [lásd az 1(b) megjegyzést az 1. táblázathoz] |
3. A MOTOR LEGNAGYOBB NYOMATÉKÁNAK ÉS LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE
3.1. Segédberendezések
3.1.1. Bevonandó segédberendezések
A vizsgálatnál azokat az 1. táblázatban felsorolt segédberendezéseket, amelyek a motor üzeméhez a szándékolt felhasználási célhoz szükségesek, a próbapadon lehetőleg azon a helyen kell elhelyezni, amit tényleges használatuknál elfoglalnak.
3.1.2. Leszerelendő segédberendezések
Bizonyos segédberendezéseket, amelyek csak a jármű használatához szükségesek, és adott esetben a motoron vannak elhelyezve, a vizsgálatokhoz le kell szerelni.
A következő, nem teljes jegyzék példákat tartalmaz erre vonatkozóan:
— kompresszor a fékberendezésekhez,
— rásegítő-berendezés a kormányműhöz,
— a rugózási rendszer szivattyúja,
— légkondicionáló berendezés.
A le nem szerelhető felszereléseknél az ezek által felvett alapjárati teljesítményt meg lehet határozni és mért teljesítményhez hozzá lehet adni.
3.1.3. Segédberendezések a kompressziós gyújtású motorok beindításához
A kompressziós gyújtású motorok indítására szolgáló segédberendezéseknél a következő két esetet kell tekintetbe venni:
a) elektromos indítás: az áramfejlesztő be van szerelve, és adott esetben a motor üzeméhez feltétlenül szükséges segédberendezéseket ellátja árammal.
b) nem elektromos indítás: ha a motor üzeméhez elektromos segédberendezések feltétlenül szükségesek, akkor az áramfejlesztő be van szerelve, és ellátja árammal a segédberendezéseket. Egyébként ki kell szerelni.
Mindkét esetben a szükséges indítási energia előállítására és tárolására szolgáló rendszer be van szerelve, és teljesítményleadás nélkül működik.
1. TÁBLÁZAT
Segédberendezések, amelyeket a kompressziós gyújtású motor nyomatékának és teljesítményének meghatározási vizsgálatába be kell vonni
Szám |
Segédberendezés |
A nyomaték és a hasznos teljesítmény vizsgálatakor bevonandó |
1 |
Szívórendszer — szívócsővezeték — légszűrő () — szívászaj-csökkentő () — forgattyúház-szellőzés — fordulatszám-határoló () |
ha sorozatgyártásban van: igen |
2 |
Levegő előmelegítő a – |
ha sorozatgyártásban van: igen (lehetőség szerint legkedvezőbb helyzetében üzemeltetni) |
3 |
Kipufogó rendszer — kipufogógáz-szűrő — kipufogó-gyűjtőcső — kipufogógáz-vezetékek () — hangtompító () — végcső () — kipufogófék (3) — feltöltő |
ha sorozatgyártásban van: igen |
4 |
Tüzelőanyag-szivattyú (4) |
ha sorozatgyártásban van: igen |
5 |
Tüzelőanyag-befecskendezés — előszűrő — szűrő — szivattyú — nagynyomású vezeték — befecskendező fúvóka — adott esetben légnyomás-érzékelő (5) — elektronikus vezérlőegység, légáram-mérő, ha van. |
ha sorozatgyártásban van: igen |
6 |
Folyadékhűtés — motortető — a tető légterelő-berendezése — hűtő — a ventilátor légterelője — vízszivattyú — termosztát (8) |
ha sorozatgyártásban van: igen (6) |
7 |
Léghűtés — légterelő-berendezés — hőmérséklet-szabályozó berendezés |
ha sorozatgyártásban van: igen, ha szükséges |
8 |
Elektromos felszerelés |
ha sorozatgyártásban van: igen (9) |
9 |
Feltöltő (ha van) — közvetlenül a motorról és/vagy kipufogógázokkal hajtott feltöltő — töltőlevegő-hűtő (10) — hűtőfolyadék szivattyú vagy ventilátor (a motor hajtja) — hűtőfolyadék-termosztát (ha van) |
ha sorozatgyártásban van: igen |
10 |
Kiegészítő próbapadi ventilátor |
Amennyiben szükséges, igen |
11 |
Kipufogógáz-tisztító berendezés (11) |
ha sorozatgyártásban van, igen |
(1) A teljes szívási rendszert a jármű szándékolt alkalmazásának megfelelően be kell vonni, — ha a motorteljesítményre gyakorolt jelentős hatásától kell tartani, — kétütemű motoroknál, — ha a gyártó ezt kéri. (2) A teljes kipufogó rendszert a jármű szándékolt használatának megfelelően be kell vonni, — ha a motorteljesítményre gyakorolt jelentős hatásától kell tartani, — kétütemű motoroknál, — ha a gyártó ezt kéri. (3) Ha a motor beépített motorfékkel rendelkezik, amelyben a csappantyú teljesen nyitott helyzetben reteszelhető. (4) A tüzelőanyag szállítási nyomást szükség esetén után lehet szabályozni, hogy a kérdéses használati célnál meglévő nyomásokat reprodukálják (különösen a tüzelőanyag-visszavezetéses rendszernél). (5) ►M1 A próbapadon a hűtőt, a ventilátort, a ventilátor fúvókáját, a vízszivattyút és a termosztátot egymáshoz képest a lehető legnagyobb mértékig úgy kell elhelyezni, mint ahogyan azok a járművön találhatók. Ha a hűtő, a ventilátor, a ventilátor fúvókája, a vízszivattyú és/vagy a termosztát a próbapadon a valós helyzettől eltérően helyezkednek el, akkor a próbapadi helyzetüket kell leírni és a vizsgálati jelentésbe bejegyezni. ◄ A szabályozó (regulátor) vagy a befecskendező-berendezés további berendezéseket is tartalmazhat, amelyek a befecskendezett tüzelőanyag mennyiségét befolyásolják. (6) A hűtő, szellőző, ennek légterelő-berendezése, a vízszivattyú és a termosztát a próbapadon ugyanabban a helyzetben vannak elhelyezve, mint a járművön. A hűtőfolyadék keringetését kizárólag a motor vízszivattyújának szabad végeznie. A folyadék lehűtésének vagy a motor hűtőjén keresztül, vagy egy külső körfolyamon keresztül kell megtörténnie, amennyiben a nyomásveszteség ezen a körfolyamon belül lényegében a motor hűtőrendszerének felel meg. Az adott esetben meglévő hűtőzsaluknak nyitva kell lenniük. Amennyiben a hűtő, a ventilátor és ennek légterelő-berendezései gyakorlati okokból nem szerelhetők fel a motorra, ezen külön és – a hűtőhöz és ennek légterelő berendezéséhez (ha van) képest – megfelelő elrendezésben felszerelt ventilátor által felvett teljesítményt azoknál a fordulatszámoknál, amelyek megfelelnek a motor teljesítmény számításánál alkalmazott motorfordulatszámoknak, vagy számítással jellemzők alapján, vagy gyakorlati vizsgálatokkal kell meghatározni. Ezt a 4.2. pontban meghatározott normál légköri feltételekre vonatkoztatott teljesítményt a korrigált teljesítményből le kell vonni. (7) A lekapcsolható fúvónál vagy ventilátornál a motor hasznos teljesítményét először kikapcsolt, azután bekapcsolt fúvóval (vagy ventilátorral) kell megadni. (8) A termosztátot teljesen kinyitott állásban lehet reteszelni. (9) A generátor legkisebb teljesítménye: az a teljesítmény, ami a motor működéséhez nélkülözhetetlen készülékek áramellátásához kell. Ha rá kell kötni az akkumulátorra, akkor annak jó állapotúnak, jól feltöltöttnek kell lennie. (10) Feltöltő léghűtéses motorokat a levegőhűtővel kell vizsgálni, mind a folyadék-, mind a léghűtésest, de a gyártó kívánságára a léghűtéses levegő-visszahűtőt póbapadi rendszerrel lehet helyettesíteni. Mindenesetre a próbapadon a teljesítmény mérése során minden fordulatszámon azt a nyomásesést kell a töltőlevegő-hűtőn a motorba jutó levegőre beállítani, amit a gyártó a teljes járműre megadott. (11) A kipufogógáz-tisztító berendezés például lehet a kipufogógáz-visszavezetési rendszer (EGR), katalizátor, segédlevegős rendszer, tüzelőanyaggőz-visszavezető rendszer. |
3.2. Beállítási feltételek
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatok beállítási feltételei a 2. táblázatban láthatók.
2. TÁBLÁZAT
Beállítási feltételek
1 |
A befecskendezőszivattyú beállítása |
Sorozatgyártási beállítás a gyártó adatai szerint, amelyet változtatás nélkül be kell tartani a vizsgálandó alkalmazáshoz |
2 |
Gyújtás- vagy befecskendezés-beállítás (beállítási görbe) |
|
3 |
Nyomásszabályzó beállítása |
|
4 |
Kipufogógáz-tisztító berendezés |
3.3. Vizsgálati feltételek
3.3.1. |
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a befecskendezőszivattyú teljes szállítási teljesítményénél kell elvégezni, ahol a motort az 1. táblázat szerint kell felszerelni. |
3.3.2. |
A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni; a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejáratottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk. A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklete, a 4.2. pont szerinti vonatkoztatási feltételeket messzemenően megközelítőnek kell lenniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen. |
3.3.3. |
A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környezeti levegő) a légszűrőbe, illetve a levegőszívó tölcsérbe való belépéstől, ha nincsen légszűrő, legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell, és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani. |
3.3.4. |
Nem szabad mérést végezni, mielőtt a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérsékletek legalább 30 másodpercen keresztül nem maradnak állandóak. |
3.3.5. |
A méréshez alapul vett fordulatszámnak nem szabad ± 1 %-nál vagy ± 10 f/min-nél nagyobb mértékben ingadoznia. |
3.3.6. |
A fékteljesítményt és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell meghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymás után mért érték középértékeként kell képezni, amelyek a fékteljesítménynél legfeljebb 2 %-kal térhetnek el egymástól. |
3.3.7. |
A motorkilépésnél megállapított hűtőfolyadék hőmérsékletnek ± 5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a hőmérséklet 353 K ± 5 K legyen. A léghűtéses motoroknál a hőmérsékletet a gyártó által megadott ponton + 0/–20 K-n kell tartani pontosan a gyártó által a vonatkoztatási feltételekre megadott legnagyobb értéken. |
3.3.8. |
A tüzelőanyag hőmérsékletét a befecskendezőszivattyúba belépésnél kell mérni, és a gyártó által megadott határértékek között kell tartani. |
3.3.9. |
A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag-hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie. |
3.3.10. |
Ahhoz, hogy a hőmérsékletet a 3.3.7., 3.3.8. és 3.3.9. pontban meghatározott határértékek között lehessen tartani, adott esetben segédrendszert lehet alkalmazni. |
3.3.11. |
Tüzelőanyag (Lásd az II. melléklet 3.3.12. pontját) |
3.4. A vizsgálatok lefolytatása
A méréseket elegendő számú eltérő fordulatszámon kell elvégezni, hogy a teljes terhelési jelleggörbét a gyártó által megadott legkisebb és legnagyobb fordulatszám között pontosan lehessen meghatározni. Ebben a fordulatszám-tartományban kell annak a fordulatszámnak lennie, amelyiknél a motor legnagyobb hasznos teljesítményét és legnagyobb nyomatékát leadja. Minden fordulatszámra egy középértéket kell meghatározni két stabilizált mérésből.
3.5. Füstérték-mérések
A kompressziós gyújtású motoroknál a vizsgálat keretében ellenőrizni kell, hogy a kipufogógázok megfelelnek-e a levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseknek, ha ezen rendelkezések alkalmazhatóak.
4. KORREKCIÓS TÉNYEZŐK A NYOMATÉKRA ÉS A TELJESÍTMÉNYRE
4.1. Az αd és α2 tényezők meghatározása
Azok a tényezők, amelyekkel a mért nyomatékot és teljesítményt meg kell szorozni egy motor nyomatékának és teljesítményének meghatározása érdekében, figyelembe véve a vizsgálat során használt erőátviteli egység hatékonyságát (α2 tényező), továbbá annak érdekében, hogy az említett nyomatékot és teljesítményt a 4.2.1. pontban meghatározott vonatkoztatási légköri feltételek (α1 tényező) tartományába lehessen illeszteni.
A teljesítménykorrekció képlete az alábbi:
Ahol:
P0 |
= |
korrigált teljesítmény (azaz a vonatkoztatási feltételek mellett a forgattyústengely végén leadott teljesítmény) |
αd |
= |
a vonatkoztatási légköri feltételek korrekciós tényezője |
α2 |
= |
az erőátvitel hatékonyságának korrekciós tényezője (lásd a 2. függelék 4.3.1. pontját) |
P |
= |
a mért (megfigyelt) teljesítmény. |
4.2. Vonatkoztatási légköri feltételek
4.2.1. Hőmérséklet (T0)
298 K (25°C)
4.2.2. Nyomás (száraz) (PS0)
99 kPa
Megjegyzés:
A nyomás (száraz) 100 kPa össznyomáson és 1 kPa vízgőz-nyomáson alapul.
4.3. Légköri vizsgálati feltételek
A vizsgálat alatt a légköri feltételeknek a következő határok között kell maradniuk:
4.3.1. Hőmérséklet (T)
238 K < T < 313 K.
4.3.2. Nyomás (PS)
80 kPa ≤ PS ≤ 110 kPa.
4.4. Az αd ( 13 ) tényező meghatározása
Az αd teljesítménykorrekciós tényező a kompressziós gyújtású motoroknál állandó tüzelőanyag-átfolyásnál a következő képlettel határozható meg:
αd =(fa) fm
ahol:
fa |
= |
a légköri tényező |
fm |
= |
a motortípusonként és beállításonként jellemző paraméter. |
4.4.1. Légköri tényező fa
Ez a tényező fejezi ki a környezeti feltételeknek (légnyomás, hőmérséklet és nedvesség) a motor által beszívott levegőre gyakorolt hatását. A képlet a légköri tényezőre motortípusonként változó értékű.
4.4.1.1. A szívó üzemű és mechanikus feltöltésű motorokra
4.4.1.2. A hűtőlevegős és anélküli turbófeltöltéses motorokra
4.4.2. Motortényező fm
az fm a qc függvénye (korrigált tüzelőanyag-átfolyás) az alábbiak szerint:
fm = 0,036 · qc – 1,14
ahol:
qc = qr
ahol:
q |
= |
a tüzelőanyag-átfolyás mg-ban munkaütemenként és a teljes szívási térfogat literben [mg/(liter · munkaütem)] |
r |
= |
a sűrítési viszony a kiömlési és beömlési nyílás között a kompresszornál (r = 1 szívó motornál) |
Ez a képlet a qc értékekre 40 mg/(liter · munkaütem) töltéstől 65 mg/(liter · munkaütem) töltésig érvényes.
A 40 mg/(liter · munkaütem) alatti qc nél egy 0,3-as állandó értékű fm -et (fm = 0,3) tényezőt alkalmaznak (lásd az ábrát).
A 65 mg/(liter · munkaütem) feletti qc nél 1,2-es állandó értékű fm -et (fm =1,2) tényezőt alkalmaznak (lásd az ábrát).
4.4.3. A laboratórium által teljesítendő feltételek
Ahhoz, hogy a vizsgálat érvényes legyen, az αd tényezőnek a következő feltételeket kell kielégítenie:
0,9 < αd< 1,1
Ha túllépik ezeket a határértékeket, akkor a vizsgálati jelentésben a ténylegesen megállapított korrekciós értéket és vizsgálati feltételeket (hőmérséklet és nyomás) kell megadni.
5. VIZSGÁLATI JELENTÉS
A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket és a 2. alfüggelék szerinti legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásához szükséges számításokat, valamint a motor jellemzőit az 1. alfüggelék szerint.
Továbbá a vizsgálati jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
Részletes mérési eredmények
Motorteljesítmény
Motor-fordulatszám, 1/min |
|
A motorfékpad fordulatszáma, 1/min |
|
A motorfékpad terhelése, N |
|
A forgattyús tengelyen mért nyomaték, Nm |
|
Mért teljesítmény, kW |
|
Vizsgálati feltételek |
Légnyomás, kPa |
A beszívott levegő hőmérséklete, K |
|
Korrekciós tényező |
|
Korrigált nyomaték a forgattyús tengelyen, Nm |
|
Korrigált teljesítmény, kW |
|
Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (1), g/kWh |
|
A motor hűtési hőmérséklete, K (2) |
|
Olajhőmérséklet a mérési ponton, K |
|
A kipufogógáz hőmérséklete, K |
|
A levegő hőmérséklete a kompresszor után, K |
|
Nyomás a kompresszor után, kPa |
|
(1) Teljesítménykorrekció nélküli légköri korrekciós tényezővel. (2) A mérési pontokat meg kell adni: a mérést az alábbi helyen végezték (a nem megfelelő rész törlendő) a) a hűtőfolyadék kilépésénél; b) a gyújtógyertya tömítésénél; c) más helyen. |
6. TŰRÉSEK A LEGNAGYOBB NYOMATÉK ÉS LEGNAGYOBB HASZNOS TELJESÍTMÉNY MEGHATÁROZÁSÁNÁL
6.1. |
A műszaki szolgálat által megállapított legnagyobb nyomaték, illetve a motor megfelelően megállapított legnagyobb hasznos teljesítménye a ≤ 11 kW mért teljesítménynél ± 5 %-kal és a > 11 kW mért teljesítménynél ± 2 %-kal térhet el a gyártó által megadott értékektől, ahol a motor-fordulatszám tűrése 1,5 %. |
6.2. |
A gyártásmegfelelőségi vizsgálat keretében a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye a ≤ 11 kW mért teljesítménynél ± 10 %-kal és a > 11 kW mért teljesítménynél ± 5 %-kal térhet el az alkatrésztípus-jóváhagyási vizsgálatnál meghatározott értékektől. |
1. alfüggelék
A motortípus ( 14 ) legnagyobb nyomatékát és legnagyobb hasznos teljesítményét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap
(Külső gyújtású motorok motorkerékpárokhoz vagy segédmotoros kerékpárokhoz)
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell mellékelni, amennyiben ezt a jármű-típusjóváhagyási kérelemtől függetlenül nyújtják be)
Referenciaszám (a kérelmezőnek kell megadnia): …
Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok motorjának nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye tekintetében a 92/61/EGK irányelv II. melléklete A. részének a következő pontjaiban meghatározott adatokat kell megadni:
0.1.
0.2.
0.4–0.6.
3–3.2.1.5.
3.2.2.
3.2.4.2–3.2.4.2.8.3.
3.2.5–3.2.6.8.
3.2.7–3.2.12.2.1.
3.5–3.6.3.12.0.
2. alfüggelék
( 1 ) HL L 225., 1992.8.10., 72. o.
( 2 ) HL C 93., 1992.4.13., 166. o.
( 3 ) HL C 313., 1992.11.30., 7. o.
( 4 ) Az Európai Parlament 1993. február 11-i véleménye (HL C 72., 1993.3.15., 128. o.), a Tanács 1993. június 28-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 1994. május 4-i határozata (HL C 205., 1994.7.25, 159. o.); az egyeztetőbizottság 1994. december 13-i együttes javaslata.
( 5 ) HL L 42., 1970.2.23., 1. o.; a legutóbb a 92/53/EGK irányelvvel módosított irányelv (HL L 225., 1992.8.10., 1. o.)
( 6 ) E tüzelőanyagot a levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó követelményekben meghatározott referencia-tüzelőanyaggal kell helyettesíteni, amennyiben ezek az intézkedések alkalmazhatók.
( 7 ) A vizsgálatot szabályozott hőmérsékletű vizsgálati kamrában kell végrehajtani, ahol a légköri feltételek ellenőrzés alatt tarthatók.
( 8 ) Hagyományos motorok és/vagy rendszerek esetén a főbb (itt megadott) jellemzőket a gyártónak kell megadnia.
( 9 ) A nyomatékmérő rendszert a súrlódási veszteség figyelembevételével kell kalibrálni. A legnagyobb teljesítmény 50 %-ánál kisebb motorteljesítmény mérésekor a mérési pontosság (2 % lehet. A legnagyobb nyomaték mérésénél ennek minden esetben (1 %-nak kell lennie.
( 10 ) A vizsgálatokat szabályozott hőmérsékletű vizsgálati kamrában kell végrehajtani, amelyekben a légköri feltételeket szabályozni lehet.
( 11 ) A nem hagyományos motorokra vagy rendszerekre a gyártónak a következő pontoknak megfelelő adatokat kell megadnia.
( 12 ) A nyomatékmérési rendszert a súrlódási veszteség figyelembevételével kell kalibrálni. A legnagyobb teljesítmény 50 %-ánál kisebb motorteljesítmény mérésekor a mérési pontosság (2 % lehet. A legnagyobb nyomaték mérésénél minden esetben (2 % marad.
( 13 ) A vizsgálatokat klimatizált vizsgálati kamrákban lehet végrehajtani, amelyekben a légköri feltételeket szabályozni lehet.
( 14 ) A nem hagyományos motorokra vagy rendszerekre a gyártónak a következő pontoknak megfelelő adatokat kell adni.