Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62023TN0201

    T-201/23. sz. ügy: 2023. április 17-én benyújtott kereset – CRA kontra Tanács

    HL C 189., 2023.5.30, p. 41–42 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2023.5.30.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 189/41


    2023. április 17-én benyújtott kereset – CRA kontra Tanács

    (T-201/23. sz. ügy)

    (2023/C 189/55)

    Az eljárás nyelve: francia

    Felek

    Felperes: Communications Regulatory Authority (CRA) (Teherán, Irán) (képviselők: T. Clay, T. Zahedi Vafa és K. Mehtiyeva ügyvédek)

    Alperes: az Európai Unió Tanácsa

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg a 2023. január 23-i 2023/152 végrehajtási rendeletet (1), mivel az ellentétes az uniós joggal, abban a részében, amelyben a felperest felveszik a 359/2011 rendelet I. mellékletébe.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresetének alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első jogalap azon alapul, hogy az Európai Unió Tanácsa túllépte hatáskörét. A felperes azzal érvel, hogy a Tanács azáltal, hogy a felperest felvette a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékébe, túllépte a hatáskörét, mivel az említett határozatot kizárólag a felperes és az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya között fennálló, jogszabályon alapuló kapcsolat miatt fogadta el.

    2.

    A második jogalap a megtámadott jogi aktus indokolásának hiányán alapul. A felperes álláspontja szerint a Tanács határozatának megalapozása érdekében kifejtett indokok csupán ténybeli vélelmek, amelyek téves jellege befolyásolja az indokolás érvényességét. A határozat ezen tisztán formális indokolása a bizonyítási teher megfordulását vonja maga után, amely arra kötelezi a felperest, hogy egy negatív tényt bizonyítson annak érdekében, hogy vitassa a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékébe való felvételét.

    3.

    A harmadik jogalap a tények téves értékelésén alapul. A felperes azzal érvel, hogy a Tanács egyrészt nyilvánvaló értékelési hibát követett el, és másrészt azzal, hogy a Tanács nem támasztotta alá megfelelően a felperesnek a korlátozó intézkedésekkel érintett szervezetek jegyzékébe való felvételéről szóló határozatot.

    4.

    A negyedik jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul. A felperes azzal érvel, hogy az Iránnal szemben hozott szankciók olyan eszközök visszatartásához vezettek, amelyek a felperes számára különösen hasznosak voltak, és amelyek közül az egyiket arra használják, hogy elkerüljék az iráni frekvenciák és a szomszédos államok frekvenciái közötti átfedést, a másikat, a Location Based System-et pedig a csatlakoztatott készülékek pontos helymeghatározására. Ezenkívül a Tanács határozatának aránytalan jellege a felperessel szemben hozott intézkedések következményeinek terjedelmében nyilvánul meg, mivel azok súlyosan érintik a felperes azon képességét, hogy közérdekű feladatát ellássa.


    (1)  Az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2023. január 23-i (EU) 2023/152 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2023. L 20., 1. o.).


    Top