1.

Az uniós jogalkotó célja a belső piacon belüli verseny oly módon történő biztosítása a gépjárműjavítási és ‑karbantartási ágazatban, hogy e járművek gyártói (önállóan vagy hivatalos márkakereskedőik és márkaszervizeik által) ne monopolizálják az ilyen szolgáltatások nyújtását.

2.

E célból az (EU) 2018/858 rendelet ( 2 ) előírja a járműgyártókkal szemben, hogy a „független gazdasági szereplők” számára korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosítsanak a jármű egyes rendszereivel, berendezéseivel és eszközeivel, valamint a jármű javításával és karbantartásával kapcsolatos információkhoz.

3.

A 2018/858 rendelet (illetve az általa módosított rendeletek egyikének) alkalmazása járműgyártók és független gazdasági szereplők közötti jogvitákhoz vezetett. Bizonyos előzetes döntéshozatal iránti kérelmek olyan jogvitákból erednek, amelyekkel kapcsolatos eljárásba egy olyan szervezet is beavatkozott, ( 3 ) amelynek tagjai a gépjármű‑pótalkatrészek németországi független kereskedelmében a forgalom 80%‑át bonyolítják. ( 4 )

4.

A Landgericht Köln (kölni regionális bíróság) a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretében három kérdést terjeszt elő, amelyek a következőkre vonatkoznak:

5.

A Bíróság kérésének megfelelően indítványomat e kérdések közül a harmadikra kívánom korlátozni.

6.

Az (50) preambulumbekezdés így szól:

„A járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz szabványosított formátumban történő korlátlan hozzáférés – amely a műszaki információk lekérdezését teszi lehetővé –, valamint az ilyen információkat nyújtó szolgáltatások piacán megvalósuló tényleges verseny szükségesek a belső piac működésének javításához, különösen az áruk szabad mozgását, a letelepedés szabadságát és a szolgáltatások nyújtását illetően […].”

7.

Az (52) preambulumbekezdés értelmében:

„A járműjavítási és ‑karbantartási információs szolgáltatások piacán a tényleges verseny biztosítása, valamint annak tisztázása érdekében, hogy a vonatkozó információk kiterjednek‑e azokra az adatokra is, amelyeket a javítókon kívül a független gazdasági szereplőknek is a rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy a független járműjavító és ‑karbantartó műhelyek piacának egésze versenyezni tudjon a hivatalos márkakereskedőkkel, függetlenül attól, hogy a járműgyártó közvetlenül a hivatalos márkakereskedők és javítók rendelkezésére bocsátja‑e az említett információkat vagy maga használja‑e fel ezen információkat javítás és karbantartás céljából, pontosan meg kell határozni a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférés céljából biztosítandó információkat.”

8.

A (62) preambulumbekezdés szerint:

„Amennyiben az e rendeletben előírt intézkedések személyes adatok kezelésével járnak, az említett intézkedéseket [az általános adatvédelmi rendelettel] […] összhangban kell végrehajtani.”

9.

A 3. cikk az alábbiakat határozza meg:

„[…]

45.   »független gazdasági szereplő«: a hivatalos márkakereskedőtől és javítótól eltérő olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a járművek javításában és karbantartásában közvetlenül vagy közvetve részt vesz, ideértve a javítókatat, a szervizberendezések, eszközök és pótalkatrészek gyártóit és forgalmazóit, a műszaki tájékoztatók megjelentetőit, az autóklubokat, a közúti segélyszolgálatokat, az ellenőrzési és vizsgálati szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőket, az alternatív üzemanyaggal működő járművek tartozékainak szerelői, gyártói és javítói számára képzést nyújtó gazdasági szereplőket; idetartoznak az adott járműgyártó elosztóhálózatába tartozó hivatalos szervizek, márkakereskedők és forgalmazók is, amennyiben olyan járművekkel kapcsolatban is nyújtanak javítási és karbantartási szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában nem tagjai a járműgyártó elosztóhálózatának;

[…]

48.   »járműjavítási és ‑karbantartási információk«: minden olyan információ – ideértve azok későbbi módosításait és kiegészítéseit is –, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, annak műszaki vizsgára történő felkészítéséhez, a jármű javításához, újraprogramozásához, újraindításához vagy amely a jármű távdiagnosztikai támogatásához szükséges, vagy amely az alkatrészeknek és tartozékoknak a járműre történő felszereléséhez szükséges, és amelyet a gyártók hivatalos partnereik, márkakereskedőik és javítóik rendelkezésére bocsátanak vagy amelyet a gyártók javítás és karbantartás céljára használnak fel;

49.   »a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszerének (OBD) információi«: a jármű fedélzeti rendszere által generált vagy a motorhoz csatlakoztatott rendszerrel kapcsolatos olyan információ, amely képes észlelni a működési hibákat és adott esetben képes azokat egy figyelmeztető rendszer segítségével jelezni, képes a számítógépes memóriában tárolt adatok segítségével a hibák valószínűsíthető helyét beazonosítani, és képes ezeket az információkat a járművön kívül elérhetővé tenni;

[…]”

10.

A 61. cikk („A gyártóknak a jármű OBD‑információk, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségei”) a következőket állapítja meg:

„(1)   A gyártóknak a független gazdasági szereplők számára korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést kell biztosítaniuk a jármű OBD‑információihoz, a diagnosztikai és egyéb berendezésekhez vagy eszközökhöz – ideértve az alkalmazandó szoftverek teljes referenciáit és elérhető letöltéseit is –, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz. Az információkat könnyen elérhető módon, géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok formájában kell közzétenni. A független gazdasági szereplőknek hozzáféréssel kell rendelkezniük a gyártók és a hivatalos márkakereskedők és javítók által alkalmazott távdiagnosztikai szolgáltatásokhoz.

A gyártóknak szabványosított, biztonságos és távolról elérhető lehetőséget kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a független javítók elvégezhessék azokat a beavatkozásokat, amelyek megkövetelik a jármű biztonsági rendszeréhez való hozzáférést.

(2)   Ameddig a Bizottság nem fogadja el az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy egy hasonló szabványügyi testület által készített vonatkozó szabványt, a jármű OBD‑információit, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkat könnyen elérhető módon kell közzétenni, hogy a független gazdasági szereplők észszerű erőfeszítéssel tudják azokat feldolgozni.

A jármű OBD‑információit, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkat a gyártók weboldalán szabványosított formátumban vagy – ha ez az információ jellege miatt nem lehetséges – egyéb megfelelő formátumban kell közzétenni. A javítókon kívüli független gazdasági szereplők részére az információkat géppel olvasható, általánosan rendelkezésre álló információs technológiai eszközökkel és szoftverrel elektronikusan feldolgozható [helyesen: kezelhető] formátumban is meg kell adni, amely lehetővé teszi a független gazdasági szereplők számára, hogy teljesítsék az üzleti tevékenységükkel kapcsolatos feladatokat az utópiac értékesítési láncában.

[…]

(4)   A jármű OBD‑információihoz, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférésre – különösen arra, hogy hogyan kell a jármű OBD‑információit és a járműjavítási és ‑karbantartási információkat szolgáltatni – vonatkozó műszaki követelmények részleteit a X. melléklet tartalmazza.

[…]

(11)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a X. melléklet módosításáról a műszaki fejlődés és a szabályozási környezet változásainak figyelembevétele érdekében, vagy a visszaélések megelőzése érdekében a járművek OBD‑információihoz, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó követelmének naprakésszé tétele révén […].”

11.

A X. melléklet („Hozzáférés a jármű OBD‑információihoz, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz”) 6.1. pontja előírja:

„[…]

A jármű minden olyan alkatrészére vonatkozó információt, amelyet a járműgyártó épített be, a jármű‑azonosító szám (VIN), illetve bármely esetleges további feltétel – például a tengelytáv, a motorteljesítmény, a felszereltségi szint vagy a választható tartozékok – alapján meghatározható járműbe, és amely az eredeti alkatrész termékazonosító száma alapján kicserélhető a járműgyártó által a hivatalos javítóinak, márkakereskedőinek vagy harmadik feleknek kínált pótalkatrészekkel, könnyen hozzáférhető, géppel olvasható és elektronikusan feldolgozható adatbázis formájában a független gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátani.

Az említett adatbázisban szerepelnie kell a jármű‑azonosító számnak (VIN), az eredeti alkatrészek (OE) termékazonosító számának, az eredeti alkatrészek (OE) hivatalos megnevezésének, az érvényességi jellemzőknek (az érvényesség kezdő‑ és záródátuma), a beszerelési adatoknak és adott esetben a szerkezeti jellemzőknek.

[…]”

12.

A 2. cikk („Fogalommeghatározások”) 2. pontja értelmében:

„»járműazonosító szám« (vehicle identification number, VIN): a gyártó által abból a célból a járműhöz rendelt alfanumerikus kód, hogy minden jármű megfelelő azonosítását lehetővé tegye.”

13.

Az I. melléklet („Műszaki követelmények”) B. része („Járműazonosító szám [VIN]”) 1.2. pontja a következőket írja elő:

„A járműazonosító számnak egyedinek kell lennie, és egyértelműen egyetlen járműhöz kell tartoznia.”

14.

A 4. cikk 1. pontja értelmében „»személyes adat«: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (»érintett«) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható”.

15.

A 6. cikk („Az adatkezelés jogszerűsége”) a következőket írja elő:

„(1)   A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

[…]

[…]

(3)   Az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját a következőknek kell megállapítania:

Az adatkezelés célját e jogalapra hivatkozással kell meghatározni […]. Az uniós vagy tagállami jognak közérdekű célt kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogszerű céllal.

[…]”

16.

Az I. melléklet („A forgalmi engedély I. része”) e címsorokat tartalmazza:

„[…]

II.5. A forgalmi engedély I. része az alábbi adatokat is tartalmazza, ezeket a megfelelő harmonizált közösségi kódok előzik meg:

[…]

[…]

[…]

II.6. A forgalmi engedély I. része ezenfelül az alábbi adatokat is tartalmazhatja, ezeket a megfelelő harmonizált közösségi kódok előzik meg:

[…].”

17.

A Scania CV AB (a továbbiakban: Scania) Európa egyik legnagyobb haszongépjármű‑, különösen nehéztehergépjármű‑gyártója. EK‑típusjóváhagyások jogosultjaként a 2018/858 rendelet 3. cikkének 40. pontja értelmében vett gyártónak minősül, és rendelkezésre kell bocsátania az említett rendelet 61. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt információkat.

18.

A Scania hozzáférést biztosít a jármű‑, járműjavítási, járműkarbantartási és fedélzeti diagnosztikai információkhoz a független gazdasági szereplők (például a Gesamtverband A.‑H tagjai) számára egy weboldalon keresztül.

19.

Ezzel az eljárással a Scania lehetővé teszi, hogy a VIN utolsó hét számjegyének megadásával egy konkrét járműre vonatkozó információkat keressen, vagy nem egy konkrét járműre vonatkozó átfogóbb járműadatok alapján végezzen keresést valaki. ( 8 )

20.

A Scania azonban nem bocsát VIN‑eket a független gazdasági szereplők rendelkezésére. Csak a szerviz ismeri az ügyfél karbantartandó vagy javítandó járművének VIN‑jét, mivel ez a szám az ügyfél által rájuk bízott jármű alvázán szerepel; a pótalkatrészek gyártói és forgalmazói viszont nem ismerik ezeket az egyedi VIN‑eket, amelyek nélkül az általános kritériumokon alapuló keresés csak pontatlan eredményekhez vezet. ( 9 )

21.

A Gesamtverband A.‑H. és a Scania közötti alapjogvita tárgyát a gyártónak a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségek formája, tartalma és terjedelme képezi.

22.

Ebben az összefüggésben, a Landgericht Köln (kölni regionális bíróság) három kérdést terjesztett a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra, amelyek közül csak az utolsót fogom megvizsgálni, amelynek szövege a következő:

„Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett olyan jogi kötelezettséget jelent‑e az [2018/858] rendelet 61. cikkének (1) bekezdése a járműgyártók számára, amely igazolja a VIN, illetve a VIN‑nel összekapcsolt információk független gazdasági szereplőkkel mint az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett egyéb adatkezelőkkel való közlését?”

23.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 2022. május 11‑én érkezett a Bírósághoz.

24.

A Gesamtverband A.‑H., a Scania és a Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket.

25.

A Bíróság nem tartotta szükségesnek tárgyalás tartását.

26.

Előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdése olyan (az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett) jogi kötelezettséget jelen‑e a járműgyártók számára, amely igazolja a VIN, illetve a VIN‑nel összekapcsolt információk független gazdasági szereplőkkel való közlését.

27.

A kérdés alapját az az előfeltevés képezi, hogy ha ez a kötelezettség fennállna, annak teljesítése személyes adatok kezelését tenné szükségessé.

28.

A kérdésre adandó válaszhoz mindenekelőtt a VIN jellegét kell megvizsgálni, másodsorban pedig – a személyesadat‑jelleg elfogadása esetén – a VIN‑adat kezelésének esetleges jogszerűségét.

29.

Személyes adatnak minősül‑e a VIN? Ha nem minősülne személyes adatnak, a felvetett probléma minden további nélkül megoldódna, mivel az általános adatvédelmi rendelet egyszerűen nem lenne alkalmazható. A kérdést előterjesztő bíróság ugyanakkor elismeri, hogy e tekintetben némi bizonytalanság áll fenn.

30.

Az alapügyben eljáró bíróság a következőképpen foglalja össze a jogvitában részt vevő két fél álláspontját:

31.

A kérdést előterjesztő bíróság – a két álláspont ismertetését követően – elismeri, hogy mindkét álláspont mellett szólnak érvek:

32.

A kétséget (viszonylagosan) a Bíróság 2022. február 24‑i Valsts ieņēēmumu dienests (Személyes adatok adóügyi célból történő kezelése) ítélete ( 10 ) oszlatta el. Az ítélet „személyes adat” közlésének minősített többek között bizonyos VIN‑ekhez való hozzáférést, valamint a gazdasági szereplő által egy internetes oldalon közzétett hirdetésekre vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását. ( 11 )

33.

Ebben az ügyben Bobek főtanácsnok azt állította, hogy „a járművek alvázszáma [a VIN] »azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozó információnak« minősül”. A VIN‑ek tehát „a GDPR 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett személyes adatoknak” minősülhettek, mivel „[e]zen adatok alapján […] azonosíthatók a gépjárművek értékesítői, így a potenciális adóalanyok is”. ( 12 )

34.

Mindazonáltal egyetértek a kérdést előterjesztő bírósággal és a Gesamtverband A.‑H.‑val abban, hogy a VIN nem minősül önmagában és minden esetben személyes adatnak. Legalábbis „általános jelleggel a [jármű]gyártó számára” ( 13 ) nem minősül annak, különösen ha a jármű nem természetes személy tulajdonát képezi.

35.

A Valsts ieņēmumu dienests ügyben a vitatott adatokat – köztük az internetes oldalon közzétett hirdetésekben szereplő gépjárművek VIN‑jeit – egy adóhatóság kérte. Ebben az összefüggésben a VIN egyértelműen az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének 1. pontja értelmében vett „személyes adatnak”, azaz „azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információnak” minősült.

36.

Mivel a Valsts ieņēmumu dienests ügyben szóban forgó információk kérelmezője közigazgatási szerv volt, a VIN‑ek felhasználhatók voltak az e számokat tartalmazó járművek tulajdonosainak azonosítására. A „minden olyan [módszer] […], amit” a közigazgatás az ilyen személyazonosításra „valószínűleg [felhasználhatna]” fogalmába tartozik a forgalmi engedélyek (nyilvános) nyilvántartásához való hozzáférés.

37.

Főszabály szerint – amint azt már kifejtettem – a VIN egy egyszerű, „a gyártó által a járműhöz rendelt alfanumerikus kód”, amely szigorúan véve csak a gyártó megfelelő azonosítására szolgál. Kijelenthető, hogy ad rem, nem pedig ad personam adatról van szó.

38.

Márpedig a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint:

39.

Ezen ítélkezési gyakorlat alapján az olyan adat, amely főszabály szerint nem „személyes” jellegű (mivel önmagában és más adatok közvetítése nélkül nem tartalmaz azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információt), személyes jelleget ölt azok számára, akik valószínűsíthetően rendelkeznek olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik az adatnak egy meghatározott személyhez való társítását.

40.

E módszerek egyike a forgalmi engedély, amelynek szükségszerűen tartalmaznia kell a VIN‑t és a jármű üzembentartójának személyazonosságát. ( 16 ) Ezen engedélyek alapján – a VIN‑t a jármű üzembentartójához rendelve – egy független gazdasági szereplő vissza tudná követni például valamely pótalkatrész forgalmazásának és értékesítésének folyamatát, egészen azon jármű tulajdonosának azonosításáig, amelybe ezen alkatrészt beépítették. ( 17 )

41.

A kérdést előterjesztő bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy a Gesamtverbrand A.‑H. tagjai – amint az a jelek szerint fennáll – valószínűsíthetően rendelkezhetnek‑e olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik a VIN azonosított vagy azonosítható természetes személyhez való társítását. Amennyiben ez a helyzet, akkor számukra (és közvetve a VIN‑t rendelkezésükre bocsátó gyártó számára) a VIN olyan személyes adat lenne, amelynek kezelése az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik.

42.

Végezetül és közbenső következtetésként úgy vélem, hogy a VIN az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének 1. pontja értelmében vett személyes adatnak minősül, mivel az ahhoz hozzáférő személy rendelkezhet olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik számára, hogy valószínűsíthetően felhasználja azt azon gépjármű tulajdonosának azonosítására, amelyre az adat vonatkozik. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy minden esteben ez a helyzet áll‑e fenn.

43.

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő egyes állításokkal ellentétben a 2018/858 rendelet nem zárja ki az adatvédelmi szabályok alkalmazását. 2018/858 rendelet (62) preambulumbekezdése értelmében „[a]mennyiben az e rendeletben előírt intézkedések személyes adatok kezelésével járnak, az említett intézkedéseket [az általános adatvédelmi rendelettel] összhangban kell végrehajtani”.

44.

Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének (1) bekezdése a személyes adatok kezelésének jogszerűségét az általa meghatározott igazolások legalább egyikének fennállásától teszi függővé. Ezek közé tartozik, hogy az adatkezelés „az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez” legyen szükséges (c) pont) (kiemelés tőlem).

45.

E jogi kötelezettség szerepel a 2018/858 rendelet X. melléklet 6.1. pontjával összefüggésben értelmezett 61. cikkének (1) és (4) bekezdésében. E szabályösszesség értelmében a gépjárműgyártók kötelesek – más adatok mellett – kifejezetten a VIN‑t a független gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani.

46.

A 2018/858 rendelet X. mellékletének 6.1. pontja részletezi a gyártó által a független gazdasági szereplők számára könnyen hozzáférhető adatbázisban rendelkezésre bocsátandó információkat. Ezen információknak tartalmazniuk kell az „[…] olyan alkatrészekre vonatkozó információt, amelyet a járműgyártó épített be, a jármű-azonosító szám (VIN) […] alapján meghatározható járműbe”. Ugyanezen pont hozzáteszi, hogy a gyártó által létrehozandó adatbázisban szerepelnie kell a „jármű-azonosító számnak (VIN)”.

47.

A 2018/858 rendelet 61. cikkének (4) bekezdése kimerítő jelleggel előírja, hogy az ezen információkhoz való hozzáférésre vonatkozó műszaki követelmények részleteit a X. melléklet tartalmazza. Amint arra az imént rámutattam, e melléklet 6.1. pontja a gyártó számára előírja azt a kötelezettséget, hogy az „a jármű‑azonosító szám (VIN) alapján” információkat szolgáltasson a járműről a jármű minden olyan alkatrészére vonatkozóan, amelyet a járműgyártó épített be.

48.

Ennek megfelelően minden járműgyártó egyértelműen köteles a VIN‑t a független gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani.

49.

Mivel a VIN személyes adatnak minősül, ( 18 ) annak rendelkezésére bocsátása az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének 2. pontja értelmében vett „adatkezelést” feltételez.

50.

A Bíróság megállapította, hogy valamennyi személyesadat‑kezelésnek meg kell felelnie az általános adatvédelmi rendelet 5. cikkében foglalt elveknek és az ugyanezen rendelet 6. cikkében foglalt jogszerűségi feltételek egyikének. ( 19 )

51.

Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében felsorolt jogszerűségi feltételek közül a jelen ügy szempontjából a c) pontban említett feltétel bír jelentőséggel. E feltétel a jelen ügyben teljesül, mivel – ismétlem – a VIN‑hez való hozzáférés biztosítása a járműgyártókat terhelő „jogi kötelezettség” (a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdése). Ha egy gyártó nem biztosít hozzáférést járművei VIN‑jéhez a független gazdasági szereplők számára, megszegi e jogi kötelezettséget.

52.

Nem elegendő azonban az, hogy a szóban forgó adatkezelés valamely jogi kötelezettség teljesítéséhez legyen szükséges. Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeknek is meg kell felelni. Véleményem szerint ebben az ügyben ez a helyzet áll fenn, mivel:

53.

Összességében úgy vélem, hogy az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és (3) bekezdésében előírt valamennyi feltétel teljesül. Végezetül hozzátenném, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem enged teret semmilyen kétségnek az általános adatvédelmi rendelet 5. cikkében foglalt elvek jelen ügyre való alkalmazását illetően.

54.

A fent kifejtettek alapján azt javaslom, hogy a Bíróság a Landgericht Köln (kölni regionális bíróság, Németország) által előterjesztett harmadik kérdésre a következőképpen válaszoljon:

„A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30‑i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének 6.1. pontjával összefüggésben értelmezett 61. cikkének (1) és (4) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

az a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 6. cikke (1) bekezdése c) pontja és (3) bekezdése alkalmazásában a gépjárműgyártók számára olyan jogi kötelezettséget ír elő, amely igazolja a járműazonosító számoknak (VIN) a független gazdasági szereplők számára történő rendelkezésre bocsátását.”