—

az ügy vetületei közül kettővel kapcsolatban rendeljen el pervezető intézkedést;

—

semmisítse meg az (EU) 2021/1788 végrehajtási határozatot, (1) amelyben a Bizottság felfüggeszti az (EU) 2021/1784 végrehajtási rendelet (2) joghatásait;

—

az Európai Bizottságot kötelezze a felperes részéről a keresettel összefüggésben felmerült költségek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a 2016/1036 rendeletet, (3) különösen pedig e rendelet 14. cikkének (4) bekezdését. Közelebbről, a Bizottság elmulasztotta a kár kérdését akként megvizsgálni, ahogyan arról az (EU) 2016/1036 rendelet 3. cikkének (5) bekezdése rendelkezik, ehelyett pedig csupán szűk és korlátozott számú kármutatót vizsgált meg. A Bizottság továbbá nem folytatta le az uniós érdek értékelését. Ezenkívül a Bizottság elmulasztotta figyelembe venni az Unió szén-dioxid-mentesítési politikáját, és saját magával szemben olyan határidőt szabott meg, amelyről nem rendelkezik jogszabály. A Bizottság végül tévedett azzal kapcsolatban, hogy milyen jogi mércét kell alkalmazni a kár ismételt bekövetkezése tekintetében.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a tisztességes eljárás elvét és a megfelelő ügyintézés elvét. Közelebbről: az, ahogyan a Bizottság egészében véve lefolytatta a felfüggesztési vizsgálatot, hiányos volt, e felfüggesztési vizsgálatot pedig sem jogilag, sem tényszerűen nem kezdeményezték. A Bizottság továbbá szükségtelen időbeli korlátokat szabott meg annak érdekében, hogy tiszteletben legyen tartva egy észszerűtlen és szükségtelen határidő. Ezenkívül a Bizottság következetlenül járt el, amikor átvette a nyilvánosságra hozatalnak az új vizsgálatokra és a felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó fogalmát, viszont nem vette át azokat a határidőket, amelyek e vizsgálatokra vonatkoznak. Végül az uniós érdek értékelését nem hozták a felek tudomására, a felek pedig nem tudtak arra észrevételt tenni.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 296. cikket, mivel nem szolgált megfelelő indokolással. Közelebbről, a Bizottság elmulasztotta megfelelően megindokolni, hogy a felfüggesztési vizsgálat lezárásának határidejét miért kellett ugyanakkorra kitűzni, mint amikor lezajlott a dömpingellenes vizsgálat. Ezenkívül a Bizottság nem szolgált megfelelő indokolással azzal kapcsolatban, hogy miért állt az Unió érdekében az intézkedések felfüggesztése.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nyilvánvalóan tévesen értékelte a tényeket. Közelebbről, a Bizottság tévedett a következők vizsgálata során: a megváltozott piaci feltételek; az uniós gazdasági ágazat piacellátási képessége; az EU-n kívüli termelésre vonatkozó adatok, valamint a kínálat és a kereslet.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem megfelelően alkalmazta a felfüggesztési rendelkezést. A Bizottság visszaélt a hatáskörével, amikor egyes termékeknek a termékkörből történő kizárására irányuló eredménytelen kérelmek alternatívájaként felfüggesztést biztosított.