1)

A 2014/23/EU irányelvvel (1) módosított 89/665/EGK irányelv (2) végrehajtásaként lefolytatott jogorvoslati eljárás az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1215/2012 rendelet (3) 1. cikkének (1) bekezdése szerinti, polgári és kereskedelmi üggyel kapcsolatos vitának minősül-e? A fenti kérdés szerinti ilyen jogorvoslati eljárás legalábbis az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 81. cikkének (1) bekezdése szerinti polgári ügynek minősül-e?

2)

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az egyenértékűség elvét, hogy az alanyi jogokat biztosít a magánszemélyek számára a tagállammal szemben, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében valamely jogorvoslati kérelem elbírálása előtt, amely kérelemnek valamely ajánlatkérő szerv külön megtámadható határozatának megsemmisítésére kell irányulnia, a bíróságnak meg kell állapítania a közbeszerzési eljárás típusát és a szerződés (becsült) értékét, valamint a meghatározott közbeszerzési eljárásokban hozott megtámadott, külön megtámadható határozatokból eredő összeget, illetve adott esetben a meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyát képező részeket annak érdekében, hogy ezt követően adott esetben az eljáró bírósági tanács elnöke hiánypótlási felhívást bocsásson ki az illeték pótlólagos beszedése céljából, és az illeték meg nem fizetése esetén a jogorvoslati kérelemnek az illetékfizetés elmulasztása miatt történő elutasítását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg a jogorvoslati kérelem elbírálása tekintetében illetékes bírósági tanács a jogosultság egyébkénti elvesztése mellett kiszabja az eljárási illetékeket, ha polgári ügyekben Ausztriában egyébként – mint például kártérítés iránti keresetek vagy versenyjogi jogsértés miatt indított, abbahagyásra kötelezés iránti keresetek esetében – az illeték meg nem fizetése – a valamilyen mértékben meg nem fizetett jogorvoslati illetékekre vonatkozó kérdéstől függetlenül – nem akadályozza a kereset elbírálását, és további összehasonlításképpen Ausztriában a közigazgatási határozatok ellen indított keresetek esetében a kereset illetékének meg nem fizetése vagy a közigazgatási bíróságok határozatai ellen a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság, Ausztria) vagy a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) benyújtott jogorvoslati kérelem esetében a panasz, illetve a felülvizsgálati kérelem illetékének meg nem fizetése nem eredményezi a jogorvoslati kérelem illetékfizetés hiányában történő elutasítását?

2.1)

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az egyenértékűség elvét, hogy azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a 2014/23/EU irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása előtt a bírósági tanács egyesbíróként eljáró elnökének a megfelelő átalányilleték megfizetése hiányában az illetékre vonatkozó hiánypótlási felhívást kell kibocsátania, és ezen egyesbírónak illetékfizetés hiányában el kell utasítania az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet, amennyiben egyébként Ausztriában a polgári jogi keresetek esetében a keresettel együtt benyújtott, ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem után a Gerichtsgebührengesetz (a bírósági illetékekről szóló törvény) alapján a kereset mellett első fokon főszabály szerint nem kell további bírósági átalányilletéket fizetni, és a felfüggesztő hatály megállapítása iránti olyan kérelmek esetében, amelyeket a közigazgatási bírósághoz benyújtott, határozattal szemben indított keresettel, a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) benyújtott felülvizsgálati kérelemmel vagy a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság) benyújtott panasszal együtt terjesztettek elő, és amelyek funkcionálisan az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel azonos, illetve ahhoz hasonló jogvédelmi célra irányulnak, a felfüggesztő hatály megállapítása iránti e járulékos kérelmek után sem kell külön illetéket fizetni?

3)

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni a 2014/23/EU irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon követelményt, hogy a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat a lehető leggyorsabban le kell folytatni, hogy a gyorsaságra vonatkozó e követelmény gyors jogorvoslati eljáráshoz való alanyi jogot biztosít, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a bíróságnak a jogorvoslati kérelem elbírálása előtt, amely kérelemnek valamely ajánlatkérő szerv külön megtámadható határozatának megsemmisítésére kell irányulnia, nem átlátható módon lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében is minden esetben meg kell állapítania a közbeszerzési eljárás típusát és a szerződés (becsült) értékét, valamint a meghatározott közbeszerzési eljárásokban megtámadott, külön megtámadható határozatokból eredő összeget, illetve adott esetben a meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyát képező részeket annak érdekében, hogy ezt követően adott esetben az eljáró bírósági tanács elnöke hiánypótlási felhívást bocsásson ki az illeték pótlólagos beszedése céljából, és az illeték meg nem fizetése esetén a jogorvoslati kérelemnek az illetékfizetés elmulasztása miatt történő elutasítását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg a jogorvoslati kérelem elbírálása tekintetében illetékes bírósági tanács a jogosultság egyébkénti elvesztése mellett kiszabja az eljárási illetékeket a kérelmezővel szemben?

4)

A 2014/24/EU irányelv (4) 18. cikkében előírt, az átláthatóságra vonatkozó követelményre és az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta (5) 47. cikkében biztosított, bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a jogorvoslati kérelem elbírálása előtt, amely kérelemnek valamely ajánlatkérő szerv külön megtámadható határozatának megsemmisítésére kell irányulnia, a bíróságnak nem átlátható módon lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében is minden esetben meg kell állapítania a közbeszerzési eljárás típusát és a szerződés (becsült) értékét, valamint a meghatározott közbeszerzési eljárásokban megtámadott, külön megtámadható határozatokból eredő összeget, illetve adott esetben a meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyát képező részeket annak érdekében, hogy ezt követően adott esetben az eljáró bírósági tanács elnöke hiánypótlási felhívást bocsásson ki az illeték pótlólagos beszedése céljából, és az illeték meg nem fizetése esetén a jogorvoslati kérelemnek az illetékfizetés elmulasztása miatt történő elutasítását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg a jogorvoslati kérelem elbírálása tekintetében illetékes bírósági tanács a jogosultság egyébkénti elvesztése mellett kiszabja az eljárási illetékeket a kérelmezővel szemben?

5)

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az egyenértékűség elvét, hogy az alanyi jogokat biztosít a magánszemélyek számára a tagállammal szemben, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek szerint ajánlatkérők határozataival szembeni, a 89/665/EGK irányelv hatályos változata értelmében vett jogorvoslatra irányuló bírósági jogorvoslati kérelem (illetve adott esetben jogellenességnek szerződés odaítélésével összefüggésben, kártérítés érdekében történő megállapítása iránti bírósági jogorvoslati kérelem) benyújtása után fizetendő átalányilleték meg nem fizetése esetén (már csak) valamely közigazgatási bíróság bírósági tanácsának mint igazságszolgáltatási szervnek kell a meg nem fizetett, azonban fizetendő átalányilletéket kiszabnia (az illetékfizetésre kötelezett személy számára ebből következően korlátozott mértékben biztosított jogorvoslati lehetőségekkel), amennyiben egyébként a polgári bíróság előtt indított eljárásban megfizetés hiányában a Gerichtliches Einbringungsgesetz (a bírósági behajtásról szóló törvény) szerinti közigazgatási hatósági határozattal kiszabják a kereset és a jogorvoslat után fizetendő illetéket, és a közigazgatási jogban a közigazgatási bíróság előtt indított keresetek vagy a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság) benyújtott panaszok után jogorvoslati illetéket, illetve a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) benyújtott felülvizsgálati kérelmek után felülvizsgálati illetéket szabnak ki az illetékeknek főszabály szerint közigazgatási hatóság határozata útján történő megfizetése hiányában, amely illetéket kiszabó határozat ellen főszabály szerint mindig benyújtható jogorvoslati kérelem valamely közigazgatási bírósághoz, azt követően pedig felülvizsgálati kérelem a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) vagy panasz a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság)?

6)

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni a 2014/23/EU irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdését, hogy a keretmegállapodás egyetlen gazdasági szereplővel történő, a 2014/24/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdése szerinti megkötése a 2014/23/EU irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2a. cikkének (2) bekezdése szerinti szerződéskötésnek minősül, és ennélfogva az ajánlatkérő arra vonatkozó határozata, hogy melyik, a 2014/24/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdése szerinti egyetlen gazdasági szereplővel kell megkötni e keretmegállapodást, a 2014/23/EU irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2a. cikkének (1) bekezdése szerinti, odaítélésről szóló döntésnek minősül?

6.1)

Úgy kell-e értelmezni a 2014/24/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdésében foglalt, „a megállapodáson alapuló szerződéseket” szövegrészt, hogy akkor van szó a megállapodáson alapuló szerződésről, ha az ajánlatkérő kifejezetten a megkötött keretmegállapodásra való hivatkozással ítél oda valamely egyedi szerződést? Vagy „a megállapodáson alapuló szerződéseket” idézett szövegrészt úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a keretmegállapodásban foglalt, a Bíróság C-216/17. sz. ügyben hozott ítéletének (6) 64. pontja értelmében vett összmennyiséget kimerítették, már nem áll fenn olyan szerződés, amely az eredetileg megkötött keretmegállapodáson alapul?

6.2)

A 6.1) kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni a 2014/24/EU irányelv 4. és 5. cikkét, hogy a keretmegállapodáson alapuló egyedi szerződés becsült értéke minden esetben a szerződésnek a 2014/24/EU irányelv 5. cikkének (5) bekezdése szerinti becsült értéke? Vagy a szerződés ezen irányelv 4. cikke szerinti becsült értéke a keretmegállapodás alapján kötött egyedi szerződés esetében azon szerződéses érték, amely ezen irányelv 5. cikke alapján a keretmegállapodáson alapuló, árubeszerzésre irányuló egyedi szerződés becsült értékének meghatározása során keletkezik?

7)

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 47. cikkében biztosított, tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, hogy azzal ellentétes az olyan rendelkezés alkalmazása, amelynek értelmében a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogvitában megnevezett ajánlatkérőnek meg kell adnia valamennyi szükséges információt és be kell nyújtania valamennyi szükséges dokumentumot – a terhére hozott mulasztási ítélet egyébkénti lehetősége mellett –, amennyiben ezen ajánlatkérő képviseletére jogosult személyek vagy munkavállalói, akiknek ezen információkat az ajánlatkérő részére szolgáltatniuk kell, esetenként annak a kockázatnak vannak kitéve, hogy a tájékoztatás megadásával vagy a dokumentumok benyújtásával esetlegesen büntetőjogi szempontból saját magukra nézve terhelő nyilatkozatot kell tenniük?

8)

Az Alapjogi Charta 47. cikkében rögzített hatékony jogorvoslathoz való jog további figyelembevételével és az uniós jog egyéb rendelkezéseire tekintettel úgy kell-e értelmezni a 2014/24/EU irányelvvel módosított 89/665/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon követelményt, hogy a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat elsősorban hatékonyan kell lefolytatni, hogy e rendelkezések alanyi jogokat biztosítanak, és ezekkel ellentétes az olyan nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a jogvédelmet kereső, jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelmező a jogorvoslati kérelmében köteles megjelölni a konkrét közbeszerzési eljárást és az ajánlatkérő külön megtámadható konkrét határozatait, még akkor is, ha e kérelmezőnek hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás esetében általában nincs tudomása arról, hogy az ajánlatkérő lefolytatott-e a kérelmező számára nem átlátható, a nemzeti jog szerinti közvetlen odaítélési eljárásokat vagy a kérelmező számára nem átlátható, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat, illetve hogy lefolytattak-e egy vagy több megtámadható határozatot eredményező egy vagy több nem átlátható közbeszerzési eljárást?

9)

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 47. cikkében előírt, tisztességes bírósági eljárásra vonatkozó követelményt, hogy e rendelkezés alanyi jogokat biztosít, és azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés alkalmazása, amelynek értelmében a jogorvoslat jogvédelmet kereső kérelmezője a jogorvoslati kérelmében köteles megjelölni a konkrét közbeszerzési eljárást és az ajánlatkérő külön megtámadható konkrét határozatait, még akkor is, ha e kérelmező a hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárások esetében általában nem bírhat tudomással arról, hogy az ajánlatkérő lefolytatott-e a kérelmező számára nem átlátható, a nemzeti jog szerinti közvetlen odaítélési eljárásokat vagy a kérelmező számára nem átlátható, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat, illetve hogy lefolytattak-e egy vagy több külön megtámadható határozatot eredményező egy vagy több közbeszerzési eljárást?

10)

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 47. cikkében előírt, tisztességes bírósági eljárásra vonatkozó követelményt, hogy e rendelkezés alanyi jogokat biztosít, és azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés alkalmazása, amelynek értelmében a jogvédelmet kereső, jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelmező köteles a kérelem előterjesztésének időpontjában számára előre nem látható összegű átalányilletéket fizetni, mivel a kérelmező a hirdetmény közzététele nélküli, számára nem átlátható közbeszerzési eljárások esetében általában nem bírhat tudomással arról, hogy az ajánlatkérő lefolytatott-e a nemzeti jog szerinti közvetlen odaítélési eljárásokat vagy nem átlátható, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat, és hogy mekkora a szerződés becsült értéke az esetlegesen lefolytatott, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén, illetve hogy hány külön megtámadható határozatot hoztak?