–

a szlovén kormány képviseletében N. Pintar Gosenca, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében U. Babovič, A. Kraner és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem lényegében a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) a 2014. október 16‑i 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2014. L 312., 1. o.), a 2015. október 6‑i 2015/1754/EU bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2015. L 285., 1. o.), valamint a 2016. október 6-i (EU) 2016/1821 bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2016. L 294., 1. o.) eredő válatozatai I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 9401 vámtarifaszámának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a SOMEO S.A. és a Ministrstvo za finance (pénzügyminisztérium, Szlovénia) által képviselt Republika Slovenija között az e társaság által Szlovéniába importált, autóülések alkatrészeiként bejelentett áruknak a KN 94019080 vámtarifaalszáma alá történő tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

3

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) keretében a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A HR magyarázó megjegyzéseket a WCO dolgozza ki ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően.

4

Az említett egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése a) pontjának 2. alpontja értelmében minden szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint az áruosztályok és árucsoportok, továbbá az alszámok valamennyi megjegyzését, és nem módosítják a HR áruosztályainak, árucsoportjainak, vámtarifaszámai, valamint vámtarifaalszámai szövegének terjedelmét.

5

A HR magyarázó megjegyzéseinek 2012. évi változata ennek a „Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világító‑felszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek” címet viselő 94. árucsoportjával kapcsolatban a következőket mondja ki:

„1.– Nem osztályozható ebbe az árucsoportba:

[…]

[…]

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az ehhez az árucsoporthoz tartozó Magyarázatban felsorolt kivételektől eltekintve, ide tartoznak:

(1) Minden bútor és ezek alkatrészei (9401–9403 vtsz.).

[…]

ALKATRÉSZEK

Ebbe az árucsoportba csak a 9401–9403 vtsz. és a 9405 vtsz. alá tartozó áruk alkatrészei tartoznak – függetlenül attól, hogy azok megmunkáltak‑e vagy sem – amelyekről alakjuk vagy más jellegzetességeik alapján felismerhetı, hogy kizárólag vagy elsősorban ezen vtsz.‑ok alá tartozó bútor részét képezik. Ezeket akkor is ebbe az árucsoportba kell osztályozni, ha máshol nincsenek részletesebben meghatározva.

[…]”

6

Az „Ülőbútor (a 9402 vtsz. alá tartozó kivételével), ággyá átalakítható ülőbútor is, és ezek részei” című 9401 vámtarifaszámot illetően e magyarázó megjegyzések az „alkatrészeknek” az e vámtarifaszám értelmében vett fogalmával kapcsolatban a következőket írják elő:

„E vtsz. alá tartoznak a székeknek vagy más ülőalkalmatosságoknak felismerhető részei, mint a háttámla, ülőrész és karfa (gyékénnyel vagy közönséges náddal borítottak, párnázottak vagy rugózással ellátottak is) és a kárpitozott üléshez összeszerelt spirális rugók.

[…]”

7

E fogalmat illetően a HR 2017. évi változata kimondja, hogy az a következőkre is vonatkozik: „ülés‑ vagy háttámla burkolatok az ülőbútorhoz történő állandó rögzítésre”.

8

Amint az a 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet (a továbbiakban: 2658/87 rendelet) 1. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy az Európai Bizottság által létrehozott KN szabályozza az Európai Unióba importált áruk tarifális besorolását. A 2658/87 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint a KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, és csak a hetedik és nyolcadik számjegy határozza meg a KN saját albontásait.

9

A 2658/87 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát és az ezen 1. cikknek megfelelően a vámtételeket, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Ez utóbbi rendeletet legkésőbb október 31‑ig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azt a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni.

10

Az 1101/2014, a 2015/1754 és a 2016/1821 végrehajtási rendeletet e rendelkezés alapján fogadták el. E végrehajtási rendeletek mindegyike módosította a KN‑t, 2015. január 1‑jétől, 2016. január 1‑jétől, illetve 2017. január 1‑jétől. E nómenklatúrának az alapügy tekintetében releváns rendelkezéseinek szövege mindazonáltal változatlan maradt.

11

A KN értelmezésére vonatkozó, az I. melléklet első része I. szakaszának A. pontjában található általános szabályok minden egyes említett végrehajtási rendeletből eredő változatai értelmében:

„Az áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók.

[…]

[…]”

12

Ezen I. melléklet „Vámtarifa” című második része tartalmazza a „Műanyagok és ezekből készült áruk; gumi és ebből készült áruk” címet viselő VII. áruosztályt. Ezen áruosztályban található a „Műanyagok és ezekből készült áruk” című 39. árucsoport. Ezen árucsoport 2. megjegyzésének x) pontja szerint nem tartozik ezen árucsoportba „a 94. árucsoportba tartozó árucikk (pl. bútor, lámpák és világító‑felszerelések, megvilágított jelzések, előre gyártott épületek)”.

13

E második rész tartalmazza ezenfelül a „Textilipari alapanyagok és textiláruk” című XI. áruosztályt. Ezen áruosztály 1. megjegyzésének s) pontja szerint nem tartozik ebbe az áruosztályba „a 94. árucsoportba tartozó áru (pl. bútor, ágyfelszerelés, lámpa és világító‑felszerelés)”. Az említett áruosztály tartalmazza a „Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és használt textiláru; rongy” című 63. árucsoportot. E 63. árucsoport 1. megjegyzése szerint ezen árucsoport „Más készáru textilanyagból” címet viselő I. árualcsoportja „csak a textilanyagból készült készárukra vonatkozik”.

14

Az említett második rész tartalmazza a „Különféle áruk” című XX. áruosztályt is, amelyben a „Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világító‑felszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek” címet viselő 94. árucsoport található.

15

E 94. árucsoport 1. és 3. megjegyzése értelmében:

[…]”

16

Az említett 94. árucsoport többek között a 9401 vámtarifaszámot foglalja magában, amelynek szövege a következő:

17

A 2015 augusztusa és 2017 júniusa közötti időszakban az alapeljárás felperese autóülések alkatrészeinek minősített, „az ülések háttámláján lévő zsebek kialakítására szolgáló háló és hálótartók – Bend and net)” (a továbbiakban: a zsebek kialakítására szolgáló háló) és „ülésvédő” elnevezésű árukat jelentett be szabad forgalomba bocsátás céljából a KN 94019080 vámtarifaalszám alatt.

18

A szóban forgó nyilatkozatok utólagos ellenőrzését követően az elsőfokú adóhatóság úgy ítélte meg, hogy ezek az árukat nem a KN 94019080 vámtarifaalszáma alá kellett volna besorolni, és 2018. július 13‑i határozatában arra kötelezte az alapeljárás felperesét, hogy az említett árukat terhelő vám jogcímén fizessen meg 298810,52 euró összeget, késedelmi kamatokkal növelve. E hatóság szerint a „zsebek kialakítására szolgáló háló” nevű terméket a KN 63079010 vámtarifaalszáma alá kell besorolni, amely a más kötött vagy hurkolt cikkekre vonatkozik, az „ülésvédő” nevű terméket pedig a KN 39269097 vámtarifaalszáma alá, amely a műanyagból készült más árukra vonatkozik, tekintettel arra, hogy e termékek nem minősíthetők autóülések alkatrészeinek, azokat tartozékoknak kell minősíteni.

19

A pénzügyminisztérium mint másodfokú adóhatóság megalapozatlanként elutasította az alapeljárás felperesének az e határozat ellen benyújtott fellebbezését. E hatóság megállapította, hogy a KN 9401 vámtarifaszáma, nem alkalmazható az olyan tartozékokra, mint az említett termékek. E hatóság szerint ugyanis egyfelől az ülésvédőnek nincs olyan szerkezeti funkciója, amely nélkül az ülés nem tudná ellátni alapvető és elsődleges funkcióját, másfelől pedig a járműülés háttámlájának műanyag védőjéhez rögzített, zsebek kialakítására szolgáló hálónak csak az a kiegészítő funkciója van, hogy kisebb tárgyakat tároljon, így az ülés megtartja valamennyi alapvető funkcióját e háló nélkül is.

20

2020. június 23‑i ítéletével az Upravno sodišče (közigazgatási bíróság, Szlovénia) jóváhagyta az adóhatóságok által végzett tarifális besorolást. E bíróság többek között azt állapította meg, hogy az a tény, hogy egy árut kizárólag egy gép vagy tárgy meghatározott modelljéhez szánták, nem meghatározó az áru „alkatrésznek” vagy „tartozéknak” való minősítése szempontjából.

21

Az alapeljárás felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be ezen ítélettel szemben a kérdést előterjesztő bírósághoz. E felperes azt állítja, hogy a szóban forgó termékeket a KN 94019080 vámtarifaalszáma alá kellett volna besorolni, mivel egy ülésvédő nem általános használatra szánt termék, sem pedig a KN 39. árucsoportjába tartozó, műanyagból készült hasonló termék. Ezenfelül, a zsebek kialakítására szolgáló háló nem a KN 63. árucsoportjába tartozó, textilanyagból készült késztermék. Az alapeljárás felperese szerint e két termék kizárólag autóülésekhez használatos, és az utóbbiakra történő rögzítés hiányában nincs önálló használati funkciójuk. E felperes arra is hivatkozik, hogy az ülésvédő felszerelésének elmulasztása nélkül nem lenne lehetséges az ülés használata, mivel nem egy esztétikai vagy helyettesíthető tartozékról, hanem az ülés egy kiegészítő funkciójáról van szó, nevezetesen az ülés szerkezetének megerősítéséről és védelméről, amely biztonsági szempontból alapvető fontosságú. Hasonlóképpen, a zsebek kialakítására szolgáló háló sem az ülés esztétikai vagy helyettesíthető tartozéka, hanem kiegészítő, nevezetesen tartó és védelmi funkciója van.

22

2020. november 18‑i végzésével a kérdést előterjesztő bíróság engedélyezte az említett ítélet felülvizsgálatát.

23

Ami az „a zsebek kialakítására szolgáló háló” nevű terméket illeti, e bíróság megállapítja, hogy e termék egy 30 x 20 cm‑es szintetikus szálakból készült, fekete színű, szőtt rugalmas háló beépített gumírozott fonallal, amely teljes hosszában, az egyik oldalon egy műanyag szalaggal hosszirányban felvarrva, amely az autó ülésének hátához rögzíti. Az „ülésvédő” nevű terméket illetően e bíróság előadja, hogy az műanyagból készült, filccel borított, és azt a háttámlára és az autó ülése alá szerelik belső részének védelme érdekében.

24

Ugyanezen bíróság szerint az alapügyben szóban forgó termékeknek a KN‑be történő besorolása az „alkatrésznek” a KN 9401 vámtarifaszámában szereplő fogalma értelmezésétől, tehát az uniós jog értelmezésétől függ. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság azt a kérdést teszi fel, hogy e fogalomnak ugyanaz‑e a terjedelme, mint a KN olyan más árucsoportjainak esetében, amelyeket a Bíróság már értelmezett, ami azt jelentené, hogy csak egy olyan termék minősülhet egy ülés alkatrészének, amely nélkül az ülés nem tudná ellátni alapvető és elsődleges funkcióját. Ezen összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy az „alkatrésznek” a KN 94. árucsoportja értelmében vett fogalma annál tágabb értelmezése, mint amely a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, a HR magyarázó megjegyzéseiből eredhet.

25

E körülmények között az Vrhovno sodišče (legfelsőbb bíróság, Szlovénia) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság:

26

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a KN 9401 vámtarifaszámát, hogy egy autóülés „alkatrészeinek” fogalmába beletartoznak azok az áruk, amelyek nem nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy ilyen ülés elláthassa a funkcióját.

27

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a kérdést előterjesztő bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy az érintett árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást. E besorolás minősítésének alapja ugyanis olyan tiszta ténymegállapítás, amely nem a Bíróság feladata az előzetes döntéshozatali eljárásban (2022. október 20‑iMikrotīkls ítélet, C‑542/21, EU:C:2022:814, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

28

Arra is emlékeztetni kell, hogy a KN értelmezésére vonatkozó 1. általános szabály szerint az áruk tarifális besorolását a vámtarifaszámok megnevezései, valamint az e nómenklatúra áruosztályaihoz és árucsoportjaihoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni. A jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében ezen áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a szóban forgó nómenklatúra vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (2022. október 20‑iMikrotīkls ítélet, C‑542/21, EU:C:2022:814, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

29

Ezenkívül a Bíróság már több alkalommal kimondta, hogy bár a HR, és a KN magyarázó megjegyzéseinek nincs kötelező erejük, a Közös Vámtarifa egységes alkalmazásának biztosítását szolgáló lényeges eszközöknek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (2022. október 20‑iMikrotīkls ítélet, C‑542/21, EU:C:2022:814, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30

A KN 9401 vámtarifaszámát illetően meg kell állapítani, hogy annak szövege üléseket / ülőbútorokat és alkatrészeket foglal magába. Ez utóbbiak az „alkatrész” szövegű 940190 vámtarifaalszám alá tartoznak, Ez utóbbiak az „alkatrész” megnevezésű 940190 vámtarifaalszám alá tartoznak, és az e célból előírt három, nyolc számjegyű, különös vámtarifaalszám egyike alá kerültek besorolásra. Azt is meg kell állapítani, hogy az alapügyben szóban forgó árukat, vagyis az „a zsebek kialakítására szolgáló hálót” és az „ülésvédőt” e nyolc számjegyű vámtarifaalszámok egyike sem említi.

31

A KN nem határozza meg az e nómenklatúra 9401 vámtarifaszáma szerinti „alkatrész” fogalmát. Azt is meg kell állapítani, hogy a KN 94. árucsoportjához fűzött 3. megjegyzés A) pontja, amely az üvegből, márványból vagy más kőből, illetve a 68. vagy a 69. árucsoportba tartozó bármely más anyagból készült lapokra vagy táblákra, tehát az alapügyben szereplőktől eltérő termékekre vonatkozik, nem teszi lehetővé hasznos következtetések levonását e fogalom értelmezését illetően. Egyébiránt a KN‑nek az alapeljárás keretében releváns magyarázó megjegyzései, amelyeket a Bizottság a 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján fogadott el, és amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjának2015. március 4‑i számában (HL 2015. C 76., 1. o.) tettek közzé, nem tartalmaznak semmiféle pontosítást az említett fogalommal kapcsolatban.

32

A HR magyarázó megjegyzéseinek 2012. évi változata kimondja, hogy a 94. árucsoportba csak a 9401–9403 és a 9405 vámtarifaszám alá tartozó termékek alkatrészei tartoznak, függetlenül attól, hogy azok megmunkáltak‑e, vagy sem, és amelyekről alakjuk vagy más jellegzetességeik alapján felismerhető, hogy kizárólag vagy elsősorban e vámtarifaszám alá tartozó árucikk részét képezik. Ezeket akkor is ebbe az árucsoportba kell osztályozni, ha máshol nincsenek részletesebben meghatározva. Ezenfelül, e megjegyzésekből az következik, hogy a 9401 vámtarifaszám alá tartoznak a székeknek vagy más ülőalkalmatosságoknak felismerhető részei, mint a háttámla, ülőrész és karfa, valamint az ilyen ülésekhez összeszerelt spirális rugók. A HR magyarázó megjegyzéseinek 2017. évi változata pontosítja, hogy az ülőbútorhoz történő állandó rögzítésre szolgáló ülés‑ vagy háttámlaburkolatok szintén e 9401 vámtarifaszám alá tartoznak, mint az ülések „alkatrészei”.

33

A Bíróságnak a KN XVI. áruosztályának 84. és 85. árucsoportjával, valamint a KN XVIII. áruosztályának 90. árucsoportjával összefüggésben kialakított ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az „alkatrész” fogalma magában foglalja valamely egész létezését, amelynek működéséhez az alkatrész elengedhetetlen. Ezen ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy annak érdekében, hogy valamely árut az említett árucsoportok értelmében vett „alkatrésznek” lehessen minősíteni, nem elegendő azt bizonyítani, hogy ezen áru nélkül a gép vagy készülék nem alkalmas arra, hogy kielégítse a rendeltetésének megfelelő szükségleteket. Azt is bizonyítani kell, hogy a szóban forgó gép vagy készülék mechanikus vagy elektronikus működése az említett árutól függ (2016. december 8‑iLemnis Lighting ítélet, C‑600/15, EU:C:2016:937, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34

A Bíróság azt is megállapította, hogy a közös vámtarifa koherens és egységes alkalmazása érdekében a KN‑nek valamely adott árucsoportja szerinti „alkatrész” fogalmát ugyanúgy kell meghatározni, mint ami a KN többi árucsoportjára vonatkozó ítélkezési gyakorlatból is következik (lásd ebben az értelemben: 2013. december 12‑iHARK ítélet, C‑450/12, EU:C:2013:824, 37. pont; 2016. december 8‑iLemnis Lighting ítélet, C‑600/15, EU:C:2016:937, 52. pont; 2019. május 15‑iKorado ítélet, C‑306/18, EU:C:2019:414, 44. pont).

35

Ezenfelül, a Bíróságnak már alkalma nyílott annak megállapítására, hogy az „alkatrész” fogalmának e meghatározását a KN 94. árucsoportjának szövegkörnyezetében is alkalmazni kell. Ennek megfelelően a Bíróság úgy ítélte meg, hogy nem tartoznak a lámpák és világítótestek „alkatrészének” a KN 9405 vámtarifaszáma értelmében vett fogalmába azok az áruk, amelyek nem elengedhetetlenek e berendezések működéséhez (lásd ebben az értelemben: 2016. december 8‑iLemnis Lighting ítélet, C‑600/15, EU:C:2016:937, 51–53. pont).

36

Ugyanez érvényes az üléseknek a KN 9401 vámtarifaszáma értelmében vett „alkatrészeit” illetően is.

37

Következésképpen áruk e vámtarifaszám értelmében csak azzal a feltétellel tekinthetők ülések „alkatrészeinek”, ha elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szóban forgó ülések betölthessék funkciójukat.

38

A kérdést előterjesztő bíróság által említett azon körülmény, miszerint a HR 9401 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseiből az következik, hogy ez a vámtarifaszám a karfákra is vonatkozik, nem kérdőjelezi meg az előző pontban levont következtetést. Ugyanis, amint azt a Bizottság is kiemeli írásbeli észrevételeiben, egy ülés különböző módokon is kialakítható, és főszabály szerint nem csak egy olyan részt foglal magában, amelyen a személy ténylegesen ül, hanem háttámlát vagy karfát is, amelyek az ezen ülésen / ülőbútoron ülő személy hátát vagy karjait támasztja meg. Ezek az elemek tehát egy speciálisan kialakított ülés elválaszthatatlan részei, és ily módon szerkezetének alapvető részeit képezik. Következésképpen ezen elemek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy ilyen ülés betölthesse funkcióját. Ez érvényes azon burkolatok tekintetében is, amelyek rendeltetése, hogy azokat ülésekhez vagy azok háttámláihoz rögzítsék állandó jelleggel, és amelyek a HR magyarázó megjegyzéseinek 2017. évi változatában kifejezetten említésre kerülnek mint üléseknek az említett vámtarifaszám értelmében vett „alkatrészei”.

39

A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság által tett ténybeli megállapításokból nem tűnik ki, hogy az alapügyben szóban forgó áruk elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy egy autóülés betölthesse funkcióját, aminek vizsgálata mindazonáltal e bíróság feladata. E vizsgálatot követően és ezen áruk objektív jellemzőire tekintettel az áruk tarifális besorolása az említett bíróság feladata.

40

E körülményekre figyelemmel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 9401 vámtarifaszámát úgy kell értelmezni, hogy nem tartoznak egy autóülés „alkatrészének” fogalmába azok az áruk, amelyek nem elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy ilyen ülés betölthesse funkcióját.

41

Tekintettel az első kérdésre adott válaszra, a második kérdésre nem kell válaszolni.

42

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

A vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a 2014. október 16‑i 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletből, a 2015. október 6‑i 2015/1754/EU bizottsági végrehajtási rendeletből, valamint a 2016. október 6‑i (EU) 2016/1821 bizottsági végrehajtási rendeletből eredő válatozatai I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 9401 vámtarifaszámát

a következőképpen kell értelmezni:

nem tartoznak egy autóülés „alkatrészének” fogalmába azok az áruk, amelyek nem elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy ilyen ülés betölthesse funkcióját.