–

a litván kormány képviseletében K. Dieninis, V. Kazlauskaitė‑Švenčionienė és E. Kurelaitytė, meghatalmazotti minőségben,

–

a cseh kormány képviseletében L. Halajová, M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében P. Ondrůšek, A. Steiblytė és G. Wils, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.) 18. cikke (1) bekezdésének és 57. cikke (4) bekezdése g) pontjának, valamint (6) bekezdésének, valamint a 2014. február 26‑i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2017. L 94. 1. o.) módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21‑i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.) 1. cikke (1) és (3) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a „HSC Baltic” UAB, a „Mitnija” UAB és a „Montuotojas” UAB, valamint a Vilniaus miesto savivaldybės administracija (Vilnius város önkormányzati hivatala, Litvánia) (a továbbiakban: Vilnius város) – amelyet a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló „Active Construction Management” UAB, valamint a „Viliaus vystymo kompanija” UAB támogat –, között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy milyen következményekkel jár a HSC Baltic, a Mitnija és a Montuotojas számára a gazdasági szereplők olyan csoportjának odaítélt közbeszerzési szerződés felmondása, amelynek tagjai voltak.

3

A 89/665 irányelvnek „A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása” című 1. cikke a következőt írja elő:

„(1)   Ez az irányelv a [2014/24] irányelvben említett szerződésekre alkalmazandó […]

[…]

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy […] az ajánlatkérő szerv által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

[…]

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

[…]”

4

A 2014/24 irányelv (101) és (102) preambulumbekezdése kimondja:

5

Ezen irányelvnek „A közbeszerzés alapelvei” című 18. cikke az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.

[…]”

6

Az említett irányelv „Kizárási okok” című 57. cikke ekképp rendelkezik:

„[…]

(4)   Az ajánlatkérő szerv kizárhat gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, illetve a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet a gazdasági szereplő kizárására a következő esetek bármelyikében:

[…]

[…]

(6)   Az (1) és a (4) bekezdésben említett helyzetek valamelyikében lévő gazdasági szereplő bizonyítékkal szolgálhat a tekintetben, hogy a releváns kizárási okok ellenére az általa tett intézkedések kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. Amennyiben ez a bizonyíték kielégítőnek minősül, a gazdasági szereplőt nem lehet kizárni a közbeszerzési eljárásból.

Ennek érdekében a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell, hogy a bűncselekménnyel vagy kötelességszegéssel okozott kárt megtérítette vagy vállalta annak megtérítését, a nyomozó hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta a tényeket és a körülményeket, és olyan konkrét technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozott, amelyek alkalmasak a további bűncselekmények vagy kötelességszegések megelőzésére.

[…]

(7)   A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések révén, az uniós jogot is figyelembe véve, meghatározzák e cikk végrehajtási feltételeit. Meghatározzák különösen a kizárás maximális időtartamát arra az esetre, amikor a gazdasági szereplő nem teszi meg a megbízhatóságának igazolására szolgáló, a (6) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Ha a kizárás időtartamát nem jogerős határozat állapította meg, akkor az nem haladhatja meg […] az említett időponttól számított három évet a (4) bekezdésben említett esetekben.

7

Ugyanezen irányelv 90. cikkének (1) bekezdése a következőket mondja ki:

„A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2016. április 18‑ig megfeleljenek. […]”

8

A 2014/24 irányelv 91. cikke szerint:

A[z építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i] 2004/18/EK [európai parlamenti és tanácsi] irányelv (HL 2004. L 134., 114. o.) 2016. április 18‑tól hatályát veszti.

[…]”

9

A Lietuvos Respublikos viešųjų pirkimų įstatymas (a Litván Köztársaság közbeszerzésekről szóló törvénye) alapügyben alkalmazandó változatának (a továbbiakban: a közbeszerzésekről szóló törvény) 2. cikkének 36. pontja kimondja:

„»Szállító« – gazdasági szereplő – a magánjog vagy a közjog hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, egy másik szervezet és annak tagjai, illetve az ilyen személyekből álló csoport, ideértve a gazdasági szereplők ideiglenes egyesülését is, aki építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja a piacon.”

10

E törvény 46. cikke ekképp rendelkezik:

„[…]

(4)   Az ajánlatkérő szerv kizárja a szállítót a közbeszerzési eljárásból, ha:

[…]

[…]

(8)   Amennyiben a szállító nem felel meg az e cikk (1), (4) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az ajánlatkérő szerv a következő két feltétel teljesülése esetén nem zárja ki a közbeszerzési eljárásból:

11

Az említett törvény kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott változata 91. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„Az ajánlatkérő szerv legkésőbb tíz napon belül a közbeszerzési hatóság által meghatározott módon közzéteszi a központi közbeszerzési portálon (szállítók csoportja esetén, e csoport valamennyi tagjára vonatkozó) az azon szállítókra vonatkozó információkat, akik nem teljesítették, illetve nem megfelelően teljesítették a szerződést, valamint amennyiben a kötelezettségszegés a szerződés nekik alvállalkozásba adott részére vonatkozik, az azon gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat, amelyek kapacitásait a szállító igénybe vette, és amelyek a szállítóval egyetemlegesen vállaltak kötelezettséget a szerződés megfelelő teljesítésére […]”

12

A Lietuvos Respublikos civilinis kodeksas (a Litván Köztársaság polgári törvénykönyve) 6.6. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Az adósok egyetemleges felelőssége – a törvényben előírt kivételektől eltekintve – nem vélelmezhető. Ez kizárólag a törvényben meghatározott esetekben vagy a felek megállapodása alapján merül fel, valamint amikor a kötelezettség tárgya oszthatatlan.

[…]

(3)   Az adósok egyetemleges felelősségét vélelmezni kell, ha a kötelezettség szolgáltatásnyújtásra, közös tevékenységre vagy több személy cselekménye által okozott kár megtérítésére vonatkozik.

[…]”

13

E törvénykönyv 6.15. cikkének (1) bekezdése kimondja:

„Ha a kötelezettség teljesítése az egyik adóstárs hibájából lehetetlenül el, a többi adóstárs nem mentesül a kötelezettség nem teljesítéséért való felelősség alól.”

14

2016. december 7‑én Vilnius városa hozzáadottérték‑adó nélkül 21793166,72 euró értékű közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt tett közzé egy multifunkcionális wellnessközpont építési munkálataira vonatkozóan (a továbbiakban: vitatott közbeszerzési szerződés).

15

Az Active Construction Management, a HSC Baltic, a Mitnijas, a Montuotojas és az „Axis Power” UAB 2017. január 30‑án közös vállalkozásról szóló szerződést kötött a vitatott közbeszerzési eljárásban való részvétel és odaítélés esetében az építési munkák elvégzése érdekében, és az Active Construction Managementet jelölte ki a gazdasági szereplők e csoportjának vezető tagjaként. Megállapodtak továbbá arról is, hogy a közös tevékenységhez történő hozzájárulások értékarányos mértéke a következőképpen oszlik meg: Aktív Construction Management 65%, HSC Baltic 15%, Axis Power 10%, Mitnijaz 5% és Montuotojas 5%.

16

2017. június 5‑én Vilnius városa a vitatott közbeszerzési szerződést az említett csoportnak ítélte oda. Mivel a munkálatok kivitelezésének határideje 18 hónap volt, e szerződést legkésőbb 2018. december 5‑ig teljesíteni kellett.

17

Mivel a munkálatokat e határidőn belül nem fejezték be, a határidőt 2020. május 28‑ra halasztották. E kiegészítő időszak alatt a munkálatok nem az előírt ütemezés szerint haladtak.

18

2019. október 28‑i végzésével a Vilniaus apygardos teismas (vilniusi megyei bíróság, Litvánia) az Active Construction Management ügyvezetőjének kérelmére fizetésképtelenségi eljárást indított e társasággal szemben. 2019. december 6‑án a vagyonfelügyelő tájékoztatta a HSC Balticot, a Mitniját, a Montuotojast és az Axis Powert, valamint Vilnius városát e fizetésképtelenségi eljárásról, valamint arról, hogy a vezető tag a továbbiakban nem teljesíti a vitatott közbeszerzési szerződést.

19

2020. január 22‑én Vilnius város a vitatott közbeszerzési szerződésnek az építkezés elhagyásában és felügyelet nélkül hagyásában, az új garancia nyújtásának elmulasztásában, a munka ütemtervének be nem tartásában és a felelősségbiztosítás megkötésének elmulasztásában álló súlyos megszegésére hivatkozással annak felmondásáról tájékoztatta a HSC Balticot, a Mitnijat, a Montuotojast és az Axis Powert.

20

E társaságok keresetet indítottak a Vilniaus apygardos teismas (vilniusi megyei bíróság) előtt a vitatott közbeszerzési szerződés Vilnius város által történő felmondása és a központi közbeszerzési portálon található megbízhatatlan szállítók listájára való felvételük jogellenességének megállapítása iránt.

21

2020. augusztus 27‑i ítéletével e bíróság elutasította ezt a keresetet, és megállapította, hogy Vilnius város jogosan hivatkozott a vezető tag és a csoport többi tagja tekintetében a munkálatok elvégzésével kapcsolatos problémákra. Mivel e társaságok egyetemlegesen felelősek a vitatott közbeszerzési szerződés megfelelő teljesítéséért, és mivel azt felmondták, az ajánlatkérő szerv nem rendelkezett olyan mérlegelési jogkörrel, amely lehetővé tette volna számára, hogy ne vegye fel a csoport valamennyi tagját a megbízhatatlan szállítók listájára. E felvétel nem akadályozta meg az említett társaságokat abban, hogy működésüket helyreállítsák, és így részt vegyenek más közbeszerzési eljárásokban.

22

A HSC Baltic, a Mitnija, a Montuotojas és az Axis Power fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben a Lietuvos apeliacinis teismashoz (litván fellebbviteli bíróság). E bíróság 2021. január 21‑i ítéletével elutasította a fellebbezést, és egyetértett az elsőfokú bíróság érvelésével.

23

2021. január 22‑én a Viešųjų pirkimų tarnyba (közbeszerzési hatóság, Litvánia) Vilnius város kezdeményezésére felvette a csoport tagjait a megbízhatatlan szállítók listájára.

24

A HSC Baltic, a Mitnija és a Montuotojas a Lietuvos apeliacinis teismas (litván fellebbviteli bíróság) 2021. január 21‑i ítéletével szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia legfelsőbb bírósága) elé.

25

2021. március 15‑én a HSC Baltic, a Mitnija és a Montuotojas azt kérte a kérdést előterjesztő bíróságtól, hogy ideiglenes intézkedésként rendelje el nevüknek a megbízhatatlan szállítók listájáról való törlését. 2021. március 31‑i ítéletével e bíróság helyt adott e kérelemnek.

26

2021. november 11‑én az említett bíróság ítéletet hozott, amelyben részben határozott a fellebbezésről, elutasítva a HSC Baltic, a Mitnija és a Montuotojas által a vitatott közbeszerzési szerződés felmondásának jogellenességére alapított jogalapokat.

27

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az e társaságoknak a megbízhatatlan szállítók listájára való felvételéről való határozathozatal érdekében az uniós jog hatályának tisztázására van szükség.

28

E tekintetben e bíróság előzetesen megjegyzi, hogy a litván jogalkotó 2017. július 1‑jei hatállyal, 2016. április 18‑át, azaz az ezen irányelv átültetési határidejének lejártát követően késedelmesen ültette át a 2014/24 irányelvet. Mindazonáltal úgy véli, hogy az említett irányelv alkalmazható az alapeljárásra.

29

Az említett bíróság arra keresi a választ, hogy a közbeszerzési szerződés felmondását eredményező kötelezettségszegésért jogi felelősséggel tartozó összes gazdasági szereplőnek a megbízhatatlan szállítók listájára történő automatikus felvétele összeegyeztethető‑e a 2014/24 irányelvben előírt kizárási okok alkalmazása keretében végzett egyedi értékelés követelményével.

30

Megjegyzi, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkében szereplő „az ajánlatkérő szerv által hozott döntések” kifejezés hatályára tekintettel valamely gazdasági szereplőnek a megbízhatatlan szállítók listájára való felvétele megtámadható aktusnak minősülhet. Márpedig a litván jog nem teszi lehetővé e felvétel vitatását, mivel az a szerződés felmondása egyszerű joghatásának minősül. A jelen ügyben kétségtelen, hogy a Vilniaus apygardos teismashoz (vilniusi megyei bíróság) fordultak, amelyben mind e felmondást, mind az említett felvételt vitatták. Mivel azonban erre a felvételre a Lietuvos apeliacinis teismas (litván fellebbviteli bíróság) határozatának jogerőre emelkedését követően került sor, az elsőfokú és a fellebbviteli bíróság a kérdést előterjesztő bíróság szerint nem dönthetett a kereset e felvételre vonatkozó részével kapcsolatban.

31

E körülmények között a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia legfelsőbb bírósága) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

32

Az első kérdés előtt vizsgálandó második és harmadik kérdés azokra a módokra vonatkozik, amelyek szerint a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásokban való részvételből való kizárás céljából a számukra odaítélt közbeszerzési szerződés felmondását követően a megbízhatatlan szállítók listáján szerepelnek.

33

A vitatott közbeszerzési szerződés Vilnius város általi felmondása azzal a következménnyel járt, hogy ideiglenesen megakadályozta az alapeljárások felpereseit abban, hogy részt vegyenek más közbeszerzési eljárásokban. E felmondást, amelyet velük 2020. január 22‑én közöltek, 2021. január 22‑én a megbízhatatlan szállítók listájára való felvételük követte. Következésképpen a második és a harmadik kérdést az ezen időpontokban hatályban lévő 2014/24 irányelv alapján kell megvizsgálni, anélkül hogy szükség lenne annak vizsgálatára, hogy ez az irányelv alkalmazandó volt‑e a 2016. április 18. – az átültetésére nyitva álló határidő lejártának időpontja – és 2017. július 1‑je, a Litvániában való átültetésének időpontja közötti időszakban.

34

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/24 irányelv 18. cikkének (1) bekezdését és 57. cikke (4) bekezdésének g) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás vagy gyakorlat, amely szerint, ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplők csoportja számára odaítélt közbeszerzési szerződést olyan jelentős mértékű vagy tartós meg nem felelés miatt mondja fel, amelyek e szerződés keretében valamely lényeges kötelezettség nemteljesítését okozták, e csoport minden tagja automatikusan felvételre kerül a megbízhatatlan szállítók listájára, és így ideiglenesen főszabály szerint nem tud részt venni új közbeszerzési eljárásban.

35

E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének g) pontja lehetővé teszi minden olyan gazdasági szereplő kizárását a közbeszerzési eljárásokban való részvételből, amelynek tekintetében valamely korábbi közbeszerzési szerződés keretében őt terhelő lényeges kötelezettség teljesítése során jelentős mértékű vagy tartós meg nem felelést állapítottak meg, különösen akkor, ha e meg nem felelés e szerződés felmondásához vezetett.

36

Amint az ezen irányelv (101) preambulumbekezdéséből kitűnik, e fakultatív ok célja és rendeltetése azon gazdasági szereplők kizárása, amelyek megbízhatóságát súlyosan veszélyezteti jogsértő vagy gondatlan magatartás.

37

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy nemzeti szabályozásába illeszti e fakultatív kizárási ok alkalmazásának feltételeit, tiszteletben kell tartania annak a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének g) pontjában szereplő alapvető jellemzőket (lásd ebben az értelemben: 2019. június 19‑iMeca ítélet, C‑41/18, EU:C:2019:507, 33. pont).

38

Ezenkívül az említett fakultatív kizárási ok alkalmazásának összhangban kell állnia az arányosság elvével, amely az uniós jog általános elve, amelyre a közbeszerzési szerződések odaítélése területén a 2014/24 irányelv 18. cikkének (1) bekezdése emlékeztet. Ezen elv tiszteletben tartása különös figyelmet érdemel az ezen irányelv 57. cikkében szereplő fakultatív kizárási okok alkalmazása során (lásd ebben az értelemben: 2020. január 30‑iTim ítélet, C‑395/18, EU:C:2020:58, 45. és 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39

E tekintetben e kizárásnak először is ideiglenesnek kell lennie. A 2014/24 irányelv (101) preambulumbekezdéséből ugyanis az következik, hogy minden nemzeti jogi aktusnak, amely meghatározza az ezen irányelv 57. cikke (4) bekezdése g) pontjának alkalmazási feltételeit, maximális kizárási időtartamot kell előírnia. Az említett irányelv 57. cikkének (7) bekezdése pontosítja, hogy amennyiben azt nem jogerős ítéletben határozták meg, ez az időtartam nem haladhatja meg a három évet.

40

Másodszor, e kizárási időszak alatt az érintett gazdasági szereplőnek – amennyiben jogerős ítélettel nem zárták ki a közbeszerzési eljárásban való részvételből – engedélyezni kell az ilyen eljárásban való részvételt, ha a 2014/24 irányelv 57. cikke (6) bekezdésének megfelelően bizonyítékot szolgáltat annak tanúsítására, hogy az általa hozott intézkedések elegendőek megbízhatóságának bizonyítására. A gazdasági szerelőket így korrekciós intézkedések elfogadására ösztönzi (lásd ebben az értelemben: 2019. június 19‑iMeca ítélet, C‑41/18, EU:C:2019:507, 40. pont).

41

Harmadszor az arányosság elve megköveteli az érintett gazdasági szereplő magatartásának valamennyi releváns körülmény alapján történő egyedi értékelését (2021. június 3‑iRad Service és társai ítélet, C‑210/20, EU:C:2021:445, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

42

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy a közbeszerzési szerződésnek a nyertes ajánlattevő részéről valamely lényeges kötelezettség teljesítése során fennálló jelentős mértékű vagy tartós meg nem felelés okán történő felmondása esetén e felmondás az alkalmazandó nemzeti szabályozás értelmében azt eredményezi, hogy minden, az említett közbeszerzési szerződés megfelelő teljesítéséért jogilag felelős gazdasági szereplőt felvesznek egy olyan listára, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára, hogy megismerjék azon gazdasági szereplők nevét, akik, mivel nem vagy rosszul teljesítettek valamely közbeszerzési szerződést, nem minősülnek megbízható szállítónak. Az e listára való felvétel bármely közbeszerzési eljárásból három évre történő kizárást von maga után, kivéve ha az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy megfelelő korrekciós intézkedéseket fogadott el.

43

A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a gyakorlatban az érintett közbeszerzési szerződés felmondásának jogszerűségét megerősítő bírósági határozat meghozatalát követően az e közbeszerzési szerződés teljesítéséért jogilag felelős valamennyi gazdasági szereplő automatikusan szerepel e listán anélkül, hogy e tekintetben formálisan határozatot hoznának.

44

Ami azt a kérdést illeti, hogy az ilyen szabályozás vagy gyakorlat tiszteletben tartja‑e a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének g) pontjában előírt fakultatív kizárási ok alapvető jellemzőit és az ezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében kimondott arányosság elvét, meg kell állapítani, hogy e rendelkezésekkel nem ellentétes azon gazdasági szereplők nevének a közbeszerzési eljárások lefolytatásának elősegítését célzó portálon történő ideiglenes rögzítése, amelyek tekintetében korábbi közbeszerzési szerződés keretében az őt terhelő lényeges kötelezettség teljesítése során jelentős mértékű vagy tartós meg nem felelést állapítottak meg.

45

Ugyanis, amint az a jelen ítélet 35. és 36. pontjában kifejtésre került, e fakultatív kizárási ok annak lehetővé tételére irányul, hogy az ilyen gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásokban való részvételét korlátozza az ezen eljárásokban való részvétel főszabály szerinti tilalma. A jelen esetben ilyen korlátozást ír elő a közbeszerzésekről szóló törvény 46. cikke. Az érintett gazdasági szereplőknek az e törvény 91. cikkében előírt, az ajánlatkérő szervek és más, a közbeszerzések területén hatáskörrel rendelkező szervezetek számára hozzáférhető elektronikus listájára való felvételének – a kérdést előterjesztő bíróság által végzett vizsgálat függvényében – az a célja, hogy megkönnyítse e korlátozás alkalmazását.

46

Mindemellett a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének g) pontjában előírt fakultatív kizárási ok alapvető jellemzőinek és az arányosság elvének tiszteletben tartása érdekében az ilyen rendszert oly módon kell kialakítani, hogy azt megelőzően, hogy az olyan gazdasági szereplőt, amely olyan csoport tagja, amelynek a felmondott közbeszerzési szerződést odaítélték, a megbízhatatlan szolgáltatók listájára való felvételét megelőzően egyedileg kell értékelni az e gazdasági szereplő által annak megállapítása érdekében előterjesztett valamennyi releváns elem tekintetében, hogy az e listára történő felvétele indokolatlan az egyéni magatartására tekintettel.

47

Ennélfogva nem fogadható el, hogy az ilyen gazdasági szereplő e szerződésnek a teljesítése során jelentős mértékű vagy tartós meg nem felelés miatt történő felmondása esetén automatikusan megbízhatatlannak minősül, és ideiglenes kizárás hatálya alatt áll, anélkül hogy magatartását előzetesen konkrétan és egyénileg értékelték volna valamennyi releváns körülmény fényében.

48

Kétségtelen, hogy a tagállamok a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének g) pontjában előírt fakultatív kizárási ok alkalmazási feltételeinek meghatározása esetén előírhatnak olyan vélelmet, amely szerint minden, a közbeszerzési szerződés megfelelő teljesítéséért jogilag felelős minden gazdasági szereplőt úgy kell tekinteni, hogy e szerződés teljesítése során hozzájárult az említett szerződés felmondásához vezető jelentős mértékű vagy tartós meg nem felelés kialakításához vagy fenntartásához. Mindazonáltal, ha e szerződést olyan gazdasági szereplők csoportjának ítélték oda, amelyek esetében az e meg nem feleléshez és az annak orvoslása érdekében tett esetleges erőfeszítésekhez való egyéni hozzájárulások nem szükségszerűen azonosak, az ilyen vélelemnek megdönthetőnek kell lennie, ellenkező esetben sérülnének az ezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében felidézett fakultatív kizárási ok lényeges jellemzői és az arányosság elve.

49

Függetlenül ugyanis az ilyen csoport tagjainak egyetemleges jogi felelősségétől, a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének g) pontjában előírt fakultatív kizárási ok alkalmazásának ezen egyéni magatartás vétkes vagy gondatlan jellegén kell alapulnia.

50

Következésképpen olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, a csoport minden egyes tagja, amely a közbeszerzési szerződés megfelelő teljesítéséért jogilag felelős, a megbízhatatlan szolgáltatók listájára való felvétele előtt, amely a közbeszerzési eljárásokból való ideiglenes kizárásról szóló szabályozás hatálya alá vonással jár, bizonyíthatja, hogy az e közbeszerzési szerződés felmondásához vezető meg nem felelés nem áll összefüggésben az egyéni magatartásával. Amennyiben az érintett gazdasági szereplő magatartásának az összes releváns körülményre tekintettel történő konkrét és egyedi értékelését követően bebizonyosodik, hogy nem e gazdasági szereplőtől eredt a megállapított meg nem felelés, és észszerűen nem követelhető meg tőle, hogy többet tegyen, mint amit e meg nem felelés orvoslása érdekében megtett, a 2014/24 irányelvvel ellentétes, ha szerepel a megbízhatatlan szállítók listáján (lásd analógia útján: 2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 157. és 158. pont).

51

Ezt az értelmezést nem kérdőjelezi meg az a lehetőség, hogy az érintett gazdasági szereplő elkerülheti a közbeszerzési eljárásokban való részvételből való kizárást azáltal, hogy a 2014/24 irányelv 57. cikke (6) bekezdésének megfelelően bizonyítja, hogy az ezen irányelv (102) preambulumbekezdésében példálózó jelleggel felsorolt korrekciós intézkedéseket fogadott el. Az ilyen gazdasági szereplőtől ugyanis nem követelhető meg, hogy bizonyítsa, hogy korrekciós intézkedéseket fogadott el, miközben egyéni magatartása nem kapcsolódik a szerződés felmondásához vezető meg nem feleléshez.

52

A fenti megfontolások összességére tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/24 irányelv 18. cikkének (1) bekezdését és 57. cikke (4) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás vagy gyakorlat, amely szerint abban az esetben, ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplők csoportja részére odaítélt közbeszerzési szerződést olyan jelentős mértékű vagy tartós meg nem felelés miatt mondja fel, amelyek e közbeszerzési szerződés keretében valamely alapvető kötelezettség nemteljesítését okozták, e csoport minden tagja automatikusan felvételre kerül a megbízhatatlan szállítók listájára, és így ideiglenesen főszabály szerint nem vehet részt új közbeszerzési eljárásban.

53

Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/24 irányelv 18. cikkének (1) bekezdését és 57. cikke (4) bekezdésének g) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az a gazdasági szereplő, aki valamely közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevő csoportjának tagja, e közbeszerzési szerződésnek a valamely lényeges kötelezettség tiszteletben nem tartása miatt történő felmondása esetén – annak bizonyítása érdekében, hogy a megbízhatatlan szállítók listájára való felvétele indokolatlan –, hivatkozhat mind a saját helyzetére, mind pedig a harmadik személyek, például e csoport vezető tagjának helyzetére vonatkozó tényezőkre.

54

Amint az a jelen ítélet 50. pontjában megállapításra került, a nyertes ajánlattevő csoport minden tagjának – amennyiben a közbeszerzési szerződést jelentős mértékű vagy tartós meg nem felelés miatt mondják fel – lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megbízhatatlan szállítók listájára való felvétel, és ennélfogva a közbeszerzési eljárásokból történő ideiglenes kizárására vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozás előtt, bizonyítsa, hogy az e közbeszerzési szerződés teljesítése során tanúsított egyéni magatartása nem állt összefüggésben e meg nem feleléssel.

55

Annak megállapítása érdekében, hogy nem az egyéni magatartása okozta az említett meg nem felelést, és egyébiránt észszerűen nem volt megkövetelhető, hogy többet tegyen, mint amit e meg nem felelés orvoslása érdekében megtett, az érintett gazdasági szereplőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy minden általa relevánsnak vélt tényezőre hivatkozzon.

56

A 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének g) pontjában szereplő kifejezés ugyanis nem pontosítja, hogy milyen körülmények között kell úgy tekinteni, hogy a gazdasági szereplők csoportjának tagja hozzájárul a szerződés felmondásához vezető meg nem feleléshez. Következésképpen e rendelkezés lehetővé teszi a nyertes ajánlattevő csoport minden tagja számára, hogy bármely, az ő vagy harmadik személy helyzetére vonatkozó olyan bizonyítékra hivatkozzon, amely alkalmas annak bizonyítására, hogy e kizárási ok vele szemben nem alkalmazható.

57

A felmondott közbeszerzési szerződés ajánlatkérőjének, és adott esetben a jogorvoslati kérelmet elbíráló bíróságnak kell meghatároznia az említett irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében említett arányosság elve alapján elvégzendő konkrét és egyedi értékelés keretében, hogy milyen jelentőséget kell tulajdonítani az egyes hivatkozott körülményeknek.

58

A fentiekre tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/24 irányelv 18. cikkének (1) bekezdését és 57. cikke (4) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy az a gazdasági szereplő, aki valamely közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevő csoportjának tagja, e közbeszerzési szerződés lényeges kötelezettségének megsértése miatt történő felmondása esetén annak megállapítása érdekében, hogy indokolatlan a megbízhatatlan szállítók listájára való felvétele, bármely – beleértve ebbe a harmadik személyekre, mint például e csoport vezető tagjára vonatkozó – olyan tényezőre hivatkozhat, amely alkalmas annak bizonyítására, hogy nem ő volt a felelős az említett közbeszerzési szerződés felmondásához vezető meg nem felelésért, és hogy észszerűen nem lehetett tőle többet követelni e meg nem felelés orvoslása érdekében, mint amit tett.

59

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) és (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy annak a tagállamnak, amely a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének g) pontjában előírt fakultatív kizárási ok alkalmazási feltételeinek meghatározása keretében előírja, hogy azon gazdasági szereplők, amelyeknek közbeszerzési szerződést ítéltek oda, az e közbeszerzési szerződésnek valamely lényeges kötelezettség tiszteletben nem tartása miatti felmondása esetén felvételre kerülnek a megbízhatatlan szállítók listájára, és így főszabály szerint nem vehetnek részt új közbeszerzési eljárásban, biztosítania kell az e megbízhatatlan szállítók jegyzékébe való felvétel elleni keresetindítás jogát.

60

A 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ajánlatkérő által hozott döntésekkel szemben hatékonyan, és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat. Ezen irányelv 1. cikkének (3) bekezdése értelmében e jogorvoslati eljárásnak legalább azon személyek rendelkezésére kell állnia, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

61

E rendelkezésekkel a 89/665 irányelv célja, hogy az uniós jog hatálya alá tartozó közbeszerzések területén biztosítsa az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének első és második bekezdésében kimondott hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog teljes mértékű tiszteletben tartását (2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 128. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

62

Ebből a szempontból a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő „az ajánlatkérő szerv által hozott döntések” fogalmát tágan kell értelmezni. Az ajánlatkérő minden olyan határozatát, amely az uniós közbeszerzési szabályok hatálya alá tartozik, és amely azokat sértheti, az ezen irányelvben előírt bírósági felülvizsgálatnak alá kell tudnia vetni. Ez a kifejezés tehát általános jelleggel utal az ajánlatkérő szerv döntéseire, anélkül hogy azok között – a tartalmuk vagy meghozataluk időpontja alapján – különbséget tenne, továbbá nem ír elő semmiféle korlátozást az említett döntések jellegét és tartalmát illetően (2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 105. pont).

63

Az ezen irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében szereplő, „akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll” fordulatot szintén tágan kell értelmezni, oly módon, hogy az említett irányelvben foglalt szabályokat valamennyi olyan személyre alkalmazni lehessen, akiknek az ilyen szerződés elnyeréséhez fűződő érdekét sérti az ajánlatkérő szerv által hozott határozat.

64

Amennyiben – mint a jelen ügyben is – a gazdasági szereplők csoportjának tagjai a részükre odaítélt közbeszerzési szerződés felmondása miatt az ajánlatkérő szerv által vagy annak kezdeményezésére kerültek felvételre a megbízhatatlan és így főszabály szerint a jövőbeli közbeszerzési eljárásokban való részvételből ideiglenesen kizárt szolgáltatók listájára, e felvétel, amely érinti az egyes gazdasági szereplőknek az uniós jog hatálya alá tartozó szerződések elnyeréséhez fűződő érdekét, a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő szerv által hozott határozatnak minősül. E határozatnak, amint az a második és a harmadik kérdés vizsgálatából kitűnik, tiszteletben kell tartania a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének g) pontjában előírt fakultatív kizárási ok lényeges jellemzőit, és meg kell felelnie az ezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt arányosság elvének. E rendelkezések vagy bármely más uniós jogi norma állítólagos megsértése esetén az állítólagosan károsult személynek a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében hatékony jogorvoslati lehetőséggel kell rendelkeznie.

65

Márpedig az a lehetőség, hogy keresetet indítsanak a közbeszerzési szerződés felmondása ellen, amelyből a megbízhatatlan szállítók listájára való felvételük ered, a nyertes ajánlattevő csoport tagjai számára nem jelent hatékony jogorvoslati lehetőséget az e listára való felvételükről, és így főszabály szerint a jövőbeli közbeszerzési eljárásokból való kizárásukról szóló határozattal szemben. E felmondásnak egyrészt az uniós jogra tekintettel való jogszerűsége, másrészt pedig a listára történő felvétel és a kizárás jogszerűsége – amint az a második kérdésre vonatkozó elemzésből kitűnik – különböző körülményektől függhet.

66

Következésképpen, ha a felmondott szerződést gazdasági szereplők egy csoportjának ítélték oda, e csoport minden tagjának lehetősége kell legyen arra, hogy keresetet indítson a megbízhatatlan szolgáltatók listájára való felvétellel szemben, amelyből főszabály szerint a jövőbeli közbeszerzési eljárásokból való kizárása következik.

67

A fentiekre tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) és (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak a tagállamnak, amely a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó, a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének g) pontjában előírt fakultatív kizárási ok alkalmazási feltételeinek meghatározása keretében előírja, hogy a nyertes ajánlattevő gazdasági szereplők csoportjának tagjai, a közbeszerzési szerződés nemteljesítése miatt e közbeszerzési szerződés felmondása esetében felvételre kerülnek a megbízhatatlan szállítók listájára, és így ideiglenesen, főszabály szerint ki vannak zárva az új közbeszerzési eljárásokban való részvétel alól, e gazdasági szereplők részére hatékony jogorvoslati lehetőséget kell biztosítania az e listára történő felvételükkel szemben.

68

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott: