This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62021CC0647
Opinion of Advocate General Collins delivered on 11 April 2024.###
A. M. Collins főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2024. április 11.
A. M. Collins főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2024. április 11.
ECLI identifier: ECLI:EU:C:2024:308
- Date of document:
- 11/04/2024
- Form:
- Főtanácsnoki indítvány
- Advocate General:
- Collins
Ideiglenes változat
ANTHONY MICHAEL COLLINS
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2024. április 11.(1)
C‑647/21. és C‑648/21. sz. egyesített ügyek
D. K. (C‑647/21)
M. C.,
M. F. (C‑648/21);
a Prokuratura Rejonowa w Bytowie,
a Prokuratura Okręgowa w Łomży
részvételével
(a Sąd Okręgowy w Słupsku [słupski regionális bíróság, Lengyelország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)
„Előzetes döntéshozatal – Jogállamiság – Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése – A bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elve – A bírák »belső« függetlenségének elve – Egy nemzeti bíróság kollégiuma által ügyeknek egy bírótól a hozzájárulása nélkül történő elvételéről hozott határozat – Egy bírónak valamely nemzeti bíróság fellebbviteli kollégiumából az elsőfokú kollégiumába a bíró hozzájárulása nélkül történő áthelyezése – Eljárási biztosítékok és bírósági felülvizsgálat nemzeti jogbeli hiánya – Nemzeti szabályok jogellenes alkalmazása – Az uniós jog elsőbbsége”
Bevezetés
1. A Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság, Lengyelország) bírája, A. N‑B. által 2021. október 20‑án előterjesztett jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elsősorban az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése által elismert „belső” bírói függetlenség – nevezetesen a bírák igazságszolgáltatási rendszerből érkező indokolatlan befolyással vagy nyomásgyakorlással szembeni szabadsága – fogalmának terjedelmére és gyakorlati alkalmazására vonatkoznak.
2. 2021 októberében a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnöke a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) hatodik büntetőkollégiumából, egy fellebbviteli kollégiumból, ugyanezen bíróságnak az ügyeket első fokon elbíráló második büntetőkollégiumába helyezte át A. N‑B. bírót. Hetven(2) neki kiosztott ügyet, köztük a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgáló ügyeket is, elvettek tőle,(3) és azokat más bíráknak osztották ki újra.(4) Ezen intézkedések meghozatalára A. N‑B. bíró hozzájárulása nélkül került sor. Mivel ezek az intézkedések arra irányultak, hogy megakadályozzák e bírót abban, hogy fellebbviteli bíróságként eljárva ellenőrizze, hogy az előtte folyamatban lévő ügyekben teljesül‑e a törvény által megelőzően létrehozott bíróság követelménye, A. N‑B. bíró úgy vélte, hogy az említett intézkedések sértik a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét. A. N‑B. bíró így azt kívánja megtudni, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikke és az uniós jog elsőbbségének elve alapján a Kollégium tagjai kinevezésének módja, az ügyek elvételéhez való hozzájárulásának hiánya, valamint az ezen elvételre vonatkozó szempontok hiánya miatt eljárhat‑e a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgáló ügyekben.
Jogi háttér – Lengyel szabályozás
A rendes bíróságokról szóló törvény
3. A 2001. július 27‑i Ustawa – Prawo o ustroju sądów powszechnych (a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény; Dziennik Ustaw 98. sz., 1070. tétel) alapügyekben alkalmazandó változata (a továbbiakban: a rendes bíróságokról szóló törvény) 21. cikkének 1. §‑a értelmében a sąd okręgowy (regionális bíróság) szervei a következők: a bíróság elnöke, a bíróság kollégiuma és a bíróság igazgatója.
4. A rendes bíróságokról szóló törvény 22a. cikke értelmében:
„1. § […] a sąd okręgowy (regionális bíróság) elnöke – a regionális bíróság kollégiumával folytatott konzultációt követően – meghatározza a feladatok kiosztásának módját; ez meghatározza:
1) a bíráknak […] a bíróság kollégiumaiba történő beosztását;
2) a bírák […] munkaköri kötelezettségeit, valamint az ügyek elosztásában való részvételük módját;
3) a bírák […] munkarendjét és helyettesítési rendjét
– figyelembe véve a bírák […] különböző típusú ügyek tárgyalására és elbírálására való szakosodását, annak biztosításának szükségességét, hogy a bírák […] megfelelően legyenek elosztva a bíróság kollégiumai között, és hogy feladataik egyenletesen oszoljanak meg, valamint a bírósági eljárások hatékony lefolytatása biztosításának szükségességét.
[…]
4. § A bíróság elnöke bármikor részben vagy egészben új feladatkiosztási módot határozhat meg, ha ez az 1. §‑ban említett okok alapján indokolt. […]
4a. § A bíró más kollégiumba történő áthelyezése a bíró hozzájárulásától függ.
4b. § A bíró más kollégiumba történő áthelyezése nem függ a bíró hozzájárulásától:
1) az azonos terület alá tartozó ügyeket elbíráló másik kollégiumba történő áthelyezés esetén;
[…]
5. § Az a bíró, illetve bírósági titkár, akinek feladatai munkaköri kötelezettségei megváltozását, különösen a bíróság más kollégiumába történő áthelyezését eredményező módon változnak meg, az új munkakör átvételétől számított hét napon belül a Krajowa Rada Sądownictwához [nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország; a továbbiakban: KRS] fellebbezhet. Nincs helye fellebbezésnek:
1) ugyanolyan típusú ügyekkel foglalkozó kollégiumba történő áthelyezés;
[…] esetében.
6. § Az 5. § szerinti fellebbezést a bíróság elnökén keresztül kell benyújtani, aki a fellebbezés tárgyát képező feladatkiosztást elrendelte. A bíróság elnöke a fellebbezést annak kézhezvételétől számított 14 napon belül az ügyre vonatkozó állásfoglalással együtt továbbítja a [KRS‑hez]. A [KRS] a fellebbezésnek helyt adó vagy azt elutasító határozatát az 1. §‑ban említett megfontolások alapján hozza meg. A [KRS] az 5. § szerinti határozatát nem köteles megindokolni. A [KRS] határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. A határozat meghozataláig a bíró, illetve a bírósági titkár korábbi feladatait látja el.”
5. A rendes bíróságokról szóló törvény 30. cikkének 1. §‑a értelmében:
„A sąd okręgowy (regionális bíróság) kollégiuma a következő személyekből áll:
1) a sąd okręgowy (regionális bíróság) elnöke;
2) a sąd okręgowy (regionális bíróság) illetékességi területén működő sąd rejonowyk (kerületi bíróságok) elnökei.”
6. E törvény 47a. cikke értelmében:
„1. § Az ügyeket meghatározott ügycsoportok szerint véletlenszerűen osztják el a bírák és az ülnökök között, kivéve ha az ügyeket ügyeleti szolgálatot ellátó bírónak osztják ki.
2. § A meghatározott ügycsoportokon belüli ügyeket egyenlő arányban osztják el, kivéve ha az arányt a betöltött tisztség, más ügycsoportba tartozó ügyek elosztásában való részvétel vagy jogszabályban meghatározott egyéb okok miatt csökkentették.”
7. Az említett törvény 47b. cikke értelmében:
„1. § A bíróság összetétele kizárólag akkor módosítható, ha az adott bíróság nem képes az ügyet az aktuális összetételében megvizsgálni, vagy ha tartós akadálya van annak, hogy az ügyet az adott bíróság az aktuális összetételében vizsgálja meg. A 47a. cikkben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
[…]
3. § Az [1. §‑ban] említett határozatokat a bíróság elnöke vagy az általa kijelölt bíró hozza meg.
4. § A bíró szolgálati helyének megváltozása vagy más bírósághoz történő kirendelése, valamint a kirendelés visszavonása nem akadályozza [eljárási] cselekményeknek a bíró aktuális szolgálati helyén vagy aktuális feladatvégzési helyén kiosztott ügyekben ezen ügyek lezárásáig történő elvégzését.
5. § Azon bíróság kollégiuma, amelynek illetékességi területén a bíró új szolgálati helye található, vagy amelynek illetékességi területére a bírót kirendelték, a bíró kérelmére vagy hivatalból az elbírálandó ügyekben folyamatban lévő eljárások állásától függően – különösen az adott bíróság és a bíró új szolgálati helye vagy az azon hely közötti jelentős távolság miatt, ahova a bírót kirendelték – részben vagy egészben felmentheti a bírót az ügyek elbírálására vonatkozó kötelezettsége alól. Határozatának meghozatalát megelőzően a bíróság kollégiuma konzultál az illetékes bíróságok elnökeivel.
6. § A 4. és 5. §‑ban foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók ugyanazon bíróság más kollégiumába történő áthelyezés esetén.”
Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
8. A C‑647/21. sz. ügyben a Sąd Rejonowy w B. (b.‑i kerületi bíróság, Lengyelország) 2020. december 11‑én bűnösnek mondta ki D. K.‑t az ustawa z dnia 6 czerwca 1997 r. – Kodeks karny (a büntető törvénykönyvről szóló, 1997. június 6‑i törvény) 190. cikkének 1. §‑a szerinti bűncselekményben, és szabadságvesztés‑büntetésre ítélte.(5) 2021 februárjában D. K. ügyvédje fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz az említett büntetés enyhítése iránt. A fellebbezés tárgyában történő eljárásra A. N‑B. bírót jelölték ki előadó bíróként és az ítélkező testület egyesbíróként eljáró elnökeként.
9. A C‑648/21. sz. ügyben M. C.‑t és M. F.‑et „tisztviselő által elkövetett hatalommal való visszaéléssel” vádolták a büntető törvénykönyvről szóló, 1997. június 6‑i törvény 231. cikkének 1. §‑a alapján.(6) 2016 márciusában az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki M. F.‑et, és szabadságvesztés‑büntetésre ítélte.(7) Az elsőfokú bíróság felmentette M. C.‑t. 2016 novemberében a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és az ügyet újbóli vizsgálat céljából visszautalta az elsőfokú bíróság elé. 2017 decemberében az utóbbi bíróság bűnösnek mondta ki M. C.‑t és M. F.‑et a szóban forgó bűncselekményekben. 2019 áprilisában, újabb fellebbezést követően a másodfokú bíróság felmentette M. C.‑t, és helybenhagyta az M. F. bűnösségét megállapító ítéletet. A Prokurator Generalny (legfőbb ügyész, Lengyelország) felülvizsgálati kérelmet terjesztett ezen ítélettel szemben a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) elé. 2020 áprilisában a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság ítéletét, és az ügyet a fellebbezés újbóli vizsgálata céljából visszautalta a másodfokú bíróság elé. Ez az ügy jelenleg a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) előtt van folyamatban, amelynek fellebbviteli kollégiuma a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnökéből, az előadó bíróból és az ítélkező testület elnökéből – A. N‑B. bíróból –, valamint egy harmadik bíróból álló ítélkező testületben eljárva volt hivatott vizsgálni az ügyet.
10. 2021 szeptemberében egy nem kapcsolódó ügyben(8) A. N‑B. bíró végzést hozott az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján, arra kérve a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) fellebbviteli kollégiumának elnökét, hogy a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnökét mással helyettesítse az említett ügy elbírálására kijelölt ítélkező testületben. E végzés arra hivatkozott, hogy az a körülmény, hogy a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnökét – akit az új összetételű(9) KRS határozata alapján neveztek ki e bíróságra – kijelölték az említett ítélkező testületbe, sérti az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4‑én aláírt európai egyezmény (kihirdette: az 1993. évi XXXI. törvény) 6. cikke, a Charta 47. cikke, a Lengyel Köztársaság alkotmányának 45. cikke, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) Reczkowicz kontra Lengyelország ítélete(10) szerinti, a törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz való jogot.
11. A Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnökhelyettese hatályon kívül helyezte az említett végzést a rendes bíróságokról szóló törvény 42a. cikkének 2. §‑a alapján. A kérdést előterjesztő bíróság tájékoztatása szerint az elnökhelyettest a KRS határozata alapján(11) nevezték ki bíróvá. A lengyel igazságügyi miniszter, aki a legfőbb ügyész is volt egyben, ezt követően kinevezte ezt a bírót a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnökhelyettesévé. A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnökhelyettese hatályon kívül helyezhette‑e a végzését adminisztratív felügyeleti eljárásban, mivel a kérdést előterjesztő bíróság összetétele olyan bírósági ügy, amelybe az elnökhelyettes nem avatkozhatott volna be. Mindenesetre a Bíróság elnökhelyettesének a lengyel jog egyes rendelkezései, többek között a rendes bíróságokról szóló törvény 42a. cikke 2. §‑a alkalmazásának felfüggesztésére irányuló 2021. július 14‑i Bizottság kontra Lengyelország végzése(12) megfosztotta a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnökhelyettesét attól a hatáskörtől, hogy e rendelkezés alapján intézkedést hozzon.
12. 2021. október elején egy másik ügyben A. N‑B. bíró hatályon kívül helyezte egy alsóbb fokú bíróság ítéletét, amelyet egy olyan bíró hozott, akit a KRS határozata alapján(13) neveztek ki.(14)
13. 2021. október 11‑én a Kollégium határozatot hozott mintegy hetven ügy – köztük a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgáló ügyek – A. N‑B. bírótól történő elvételéről. Az ügyek elvételére A. N‑B. bíró hozzájárulása és „a jogszabály által megkövetelt ad hoc kérelem nélkül” került sor. A kollégiumi határozatot nem kézbesítették A. N‑B. bírónak, és a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnöke csupán arról tájékoztatta őt, hogy az említett ügyeket elvették tőle. A. N‑B. bíró sem e határozat indokolását, sem annak jogalapját nem ismeri. A Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnöke A. N‑B. bíró kétszeri kérelmére is megtagadta, hogy hozzáférést biztosítson a határozat szövegéhez e bíró számára.
14. 2021. október 13‑án a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnöke végzést(15) hozott A. N‑B. bírónak a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság)(16) fellebbviteli kollégiumából(17) e bíróság elsőfokú kollégiumába történő áthelyezéséről (a továbbiakban: 2021. október 13‑i végzés).(18) Ez a végzés „lakonikusan” utal a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) fellebbviteli és elsőfokú kollégiumai megfelelő működése biztosításának szükségességére, valamint az említett bíróság elnöke és az említett kollégiumok egyikének elnöke között zajlott, nem részletezett levelezésre. 2021. október 18‑án hatályba lépett a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnökének végzése, és azt kézbesítették A. N‑B. bírónak. A végzés semmilyen tájékoztatást nem tartalmaz az annak megtámadásához az említett bíró számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről.
15. Észrevételeiben a Bizottság jelezte, hogy fegyelmi eljárás is indult A. N‑B. bíró ellen, és hogy e bírót 2021. október 29‑től legfeljebb egy hónapra felfüggesztették tisztségéből. A 2024. január 24‑én tartott tárgyaláson a lengyel kormány megerősítette, hogy fegyelmi eljárás zajlik, de nem tudott tájékoztatást adni annak eredményéről.
16. A kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a fent ismertetett körülményekre, valamint a Simpson kontra Tanács és HG kontra Bizottság (felülvizsgálat) ítéletre(19) tekintettel megsértette‑e az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését és a Charta 47. cikkét a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgáló ügyek A. N‑B. bírótól történő elvétele. Ha megvalósult e rendelkezések megsértése, akkor a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy figyelmen kívül kell‑e hagynia a kollégiumi határozatot azzal a következménnyel, hogy A. N‑B. bíró továbbra is az ítélkező testület egyesbíróként eljáró elnökeként jár el a C‑647/21. sz. ügy alapjául szolgáló ügyben, valamint előadó bíróként és a három bíróból álló ítélkező testület elnökeként a C‑648/21. sz. ügy alapjául szolgáló ügyben. A Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) ennélfogva úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) Úgy kell‑e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését [a Charta] 47. cikkével összefüggésben értelmezve, hogy azzal ellentétes az ustawa z dnia 27 lipca 2001 r. – Prawo o ustroju sądów powszechnych (a rendes bíróságok szervezetéről szóló, 2001. július 27‑i törvény) 30. cikkének 1. §‑ával és 24. cikkének 1. §‑ával összefüggésben értelmezett 47b. cikkének 5. és 6. §‑ához hasonló nemzeti szabályozás, amely szerint a bíróság kollégiumához hasonló nemzeti bírósági szerv hatáskörrel rendelkezik e bíróság bírájának a részére kiosztott valamennyi ügy vagy ezen ügyek egy részének elbírálására vonatkozó kötelezettség alóli felmentésére, amennyiben:
a) a bíróság kollégiuma a törvény erejénél fogva a bíróságok elnökeiből áll, akiket e tisztségekre a végrehajtó hatalom szerve nevezett ki, mint amilyen az egyben a legfőbb ügyész tisztségét is betöltő igazságügyi miniszter;
b) a bíró felmentésére a részére kiosztott ügyek elbírálására vonatkozó kötelezettsége alól a hozzájárulása nélkül kerül sor;
c) a nemzeti jog nem rendelkezik azokról a szempontokról, amelyeket a bíróság kollégiumának figyelembe kell vennie a bírónak a részére kiosztott ügyek elbírálására vonatkozó kötelezettség alóli felmentése során, továbbá nem rendelkezik az ilyen felmentés indokolására vonatkozó kötelezettségről és bírósági felülvizsgálatáról sem;
d) a bíróság kollégiumának egyes tagjait a bírói állásra a Bíróság 2021. július 15‑i Bizottság kontra Lengyelország (Bírákra vonatkozó fegyelmi rendszer) ítéletben (C‑791/19, EU:C:2021:596) ismertetettekhez hasonló körülmények között neveztek ki?
2) Úgy kell‑e értelmezni az első kérdésben említett rendelkezéseket, valamint az elsőbbség elvét, hogy azok feljogosítják (vagy kötelezik) a 2016/343 irányelv[(20)] hatálya alá tartozó büntetőeljárásban eljáró nemzeti bíróságot, amelynek bíráját az első kérdésben leírt módon mentették fel az ügyek elbírálásának kötelezettsége alól, valamint valamennyi állami hatóságot arra, hogy hagyja figyelmen kívül a bíróság kollégiumának aktusát és az azt követő hasonló egyéb aktusokat, mint az ügyeknek, köztük az alapügynek, az elmozdított bíró nélküli újrakiosztásáról szóló végzéseket, annak érdekében, hogy e bíró továbbra is az ezen ügyet elbíráló ítélkező testület tagja maradjon?
3) Úgy kell‑e értelmezni az első kérdésben említett rendelkezéseket, valamint az elsőbbség elvét, hogy azok megkövetelik a nemzeti jogrendben a 2016/34 irányelv hatálya alá tartozó büntetőeljárásban olyan jellegű intézkedések meglétét, amelyek biztosítják az eljárásban részt vevő, az alapeljárás terheltjéhez hasonló felek számára az első kérdésben említetthez hasonló, azon határozatok felülvizsgálatát és az azokkal szembeni fellebbezést, amelyek az eljáró bíróság adott ügyet tárgyaló ítélkező testületének megváltozását, következésképpen az addig az ügy elbírálására kijelölt bírónak az első kérdésben említett módon történő felmentését eredményezték ezen ügy elbírálásának kötelezettsége alól?”
A Bíróság előtti eljárás
17. A Bíróság elnöke 2021. november 29‑i határozatával az írásbeli és szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C‑647/21. sz. ügyet és a C‑648/21. sz. ügyet.
18. A kérdést előterjesztő bíróság az Európai Unió Bírósága eljárási szabályzata 105. cikkének (1) bekezdése alapján mindkét előzetes döntéshozatal iránti kérelem gyorsított eljárásban történő elbírálását kérte. A Bíróság elnöke 2021. november 29‑i határozatával elutasította e kérelmeket. A Bíróság elnöke megállapította, hogy a kérdést előterjesztő bíróság általános jellegű érveket terjesztett elő(21) anélkül, hogy konkrét indokokat hozott volna fel az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek gyorsított eljárásban történő elbírálásának alátámasztására. Az a körülmény, hogy a kérdést előterjesztő bíróság előtti ügyekben büntetőeljárás van folyamatban, nem indokol gyorsított eljárásban történő elbírálást.
19. 2022. október 18‑án a Bíróság felfüggesztette a C‑647/21. és C‑648/21. sz. egyesített ügyekben folyamatban lévő eljárást a C‑615/20. és C‑671/20. sz. egyesített ügyekben történő ítélethozatalig. 2023. július 20‑án a Bíróság tájékoztatta a kérdést előterjesztő bíróságot az YP és társai (Bíró mentelmi jogának felfüggesztése és tisztségéből való felfüggesztése) ítéletről,(22) és felkérte, hogy jelezze, fenn kívánja‑e tartani az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeit. A Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnökének utasítására A. N‑B. bíró 2023. szeptember 25‑én válaszában(23) arról tájékoztatta a Bíróságot, hogy a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) fenn kívánja tartani a C‑647/21. és C‑648/21. sz. egyesített ügyekben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket.
20. Az A. N‑B. bíró válaszában felfedezhető bizonyos kétértelműségekre tekintettel a Bíróság felvilágosítást kért(24) e bírótól a Bíróság eljárási szabályzata 101. cikkének (1) bekezdése alapján. A Bíróság többek között azt kérdezte, hogy A. N‑B. bíró továbbra is a C‑647/21. és C‑648/21. sz. egyesített ügyekben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgáló ügyekben eljáró ítélkező testület tagja maradt‑e, és ha igen, milyen minőségben. A. N‑B. bíró 2023. október 17‑én válaszolt e kérésre.(25) A. N‑B. bíró megerősítette, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek 2021. október 20‑i előterjesztésének időpontjában mindkét ügyben ő volt a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) előtt folyamatban lévő eljárásokban eljáró előadó bíró és az eljáró ítélkező testület elnöke. A C‑648/21. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapjául szolgáló ügyet a 2021. október 21‑i végzéssel egy másik, korábban a három bíróból álló ítélkező testületben eljáró előadó bírónak osztották ki újra.(26) Ugyanezen a napon a C‑647/21. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapjául szolgáló ügyben eljáró egyesbírói ítélkező testület összetétele is módosult. A. N‑B. bíró megerősítette, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapján felfüggesztették az e kérelmek alapjául szolgáló ügyekben a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) előtt folyamatban lévő eljárásokat, és azok továbbra is fel vannak függesztve. A. N‑B. bíró arról is tájékoztatta a Bíróságot, hogy a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) teljes ítélkező testületben(27) jár el, amikor az ügy érdemében dönt (Rozprawa). Más tárgyalásokon (Posiedzenie) – mint például a C‑647/21. és C‑648/21. sz. egyesített ügyekben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgáló ügyekkel kapcsolatos tárgyalásokon – a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) az egyesbíróként eljáró előadó bíró által elnökölt ítélkező testületben jár el.
21. A bytówi kerületi ügyészség, a łomżai regionális ügyészség, a dán, a holland, a lengyel és a svéd kormány, valamint az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket. A bytówi kerületi ügyészség, a łomżai regionális ügyészség és a holland kormány kivételével a 2024. január 24‑i tárgyaláson a fent említett felek előadták szóbeli észrevételeiket, és válaszoltak a Bíróság kérdéseire.
A Bíróság hatásköréről
Az érvek
22. A dán és a lengyel kormány, valamint a Bizottság úgy véli, hogy a Charta 47. cikke nem alkalmazható a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) előtt folyamatban lévő, a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgáló ügyekben. A Bizottság megjegyzi, hogy bár az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések a 2016/343 irányelvre hivatkoznak, azok nem ezen irányelv rendelkezéseinek értelmezésére irányulnak.
23. A bytówi kerületi ügyészség és a łomżai regionális ügyészség azt állítja, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések ügyeknek egy bírótól történő elvételére vonatkoznak. Ez a tagállam igazságszolgáltatási szervezetével kapcsolatos kérdés, amely az uniós jog által nem szabályozott kizárólagos nemzeti hatáskört képez. A łomżai regionális ügyészség azt állítja továbbá, hogy az A. N‑B. bíró által előterjesztett kérdések az ő egyéni körülményeire vonatkoznak, és ezért személyes, nem pedig bírósági jellegűek.
Értékelés
24. A Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok kizárólag annyiban címzettjei a rendelkezéseinek, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. A kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő, a C‑647/21. és C‑648/21. sz. egyesített ügyek alapjául szolgáló ügyek büntetőjogi jellegűek, és a második kérdés a 2016/343 irányelvre hivatkozik. A kérdést előterjesztő bíróság nem szolgál azt taglaló indokokkal, hogy az említett irányelv értelmezése milyen jelentőséggel bírhat az előtte folyamatban lévő ügyek elbírálása szempontjából. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokból ezenkívül nem tűnik ki, hogy azok valamely uniós jogi rendelkezés értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos kérdést vetnének fel. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekben semmi nem utal arra, hogy bárki a Charta 47. cikkében szabályozott hatékony jogorvoslathoz való jogra hivatkozna, vagy hogy bármely, e jogra hivatkozó személy az uniós jog által biztosított jogra vagy szabadságra hivatkozna.(28)
25. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint noha a tagállamok igazságszolgáltatásának megszervezése – az ügyek elvételét és újrakiosztását is ideértve – a tagállamok hatáskörébe tartozik, e hatáskör gyakorlása során tiszteletben kell tartani az uniós jogot és különösen az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését.(29) Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében minden tagállamnak biztosítania kell, hogy azon bíróságok, amelyek az uniós jog értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó kérdésekben döntést hozhatnak,(30) teljesítik a hatékony bírói jogvédelem követelményeit.(31) Az említett rendelkezéssel ellentétesek az igazságszolgáltatási szervezetre vonatkozó azon nemzeti rendelkezések, amelyek a jogállamiság értéke védelmének leértékelődését eredményezhetik.(32) A tagállamoknak tehát oly módon kell kialakítaniuk az igazságszolgáltatás szervezetét, hogy az megfeleljen az uniós jogból eredő követelményeknek. E követelmények magukban foglalják különösen az olyan bíróságok függetlenségével kapcsolatos követelményt, amelyeknek az uniós jog alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos kérdésekben kell határozatot hozniuk, azzal a céllal, hogy garantálják a jogalanyok számára az uniós jogon alapuló jogaik hatékony bírói védelmét.(33) Ebből következik, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik az uniós jog értelmezésére a valamely tagállam bírósági szervezetével kapcsolatos ügyekben.
26. A łomżai regionális ügyészségnek az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések személyes jellegével kapcsolatos állításait illetően elegendő megjegyezni, hogy az YP ítélet tárgyát szintén olyan konkrét bírák hatásköre képezte, akik előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket terjesztettek elő. Az említett ítéletben a Bíróság abban a kérdésben döntött, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján e bírák továbbra is vizsgálhatják és elbírálhatják‑e az előttük folyamatban lévő büntetőügyeket. A Bíróság olyan választ adott az előterjesztett kérdésekre, amely lehetővé teszi, hogy a kérdést előterjesztő bíróság in limine litis eldöntse az említett konkrét bíráknak az előttük folyamatban lévő ügyek elbírálására vonatkozó hatáskörével kapcsolatos eljárási kérdéseket.(34)
27. Mindezek alapján annak megállapítását javaslom a Bíróságnak, hogy – kivéve, amennyiben a Charta 47. cikkének értelmezése érintett – hatáskörrel rendelkezik a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában történő döntéshozatalra.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatóságáról
28. A bytówi kerületi ügyészség és a łomżai regionális ügyészség vitatja a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elfogadhatóságát. Az ügyeket 2021. október 18‑án elvették A. N‑B. bírótól, és azokat ezt követően más bírónak, illetve bíráknak osztották ki újra. 2021. október 20‑án A. N‑B. bíró nem rendelkezett hatáskörrel a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére, mivel ebben az időpontban nem járt el az e kérelmek alapjául szolgáló nemzeti eljárásokban, és a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) érintett ítélkező testületeinek tagja sem volt. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések tehát hipotetikusak, mivel megválaszolásuk nem szükséges az említett bíróság előtt folyamatban lévő büntetőügyek eldöntéséhez. Azon bíró, illetve bírák függetlensége és pártatlansága, akinek, illetve akiknek ezen ügyeket újra kiosztották, nem vitatott. A bytówi kerületi ügyészség és a łomżai regionális ügyészség ezenfelül azt állítja, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek nem felelnek meg a Bíróság eljárási szabályzata 94. cikkének a) és b) pontjában foglalt követelményeknek.
29. A Bizottság úgy véli, hogy a harmadik kérdés, amely a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban részt vevő felek rendelkezésére álló jogorvoslatokra vonatkozik, elfogadhatatlan, mivel egyrészt hipotetikus, másrészt pedig nem érint olyan előzetes kérdést, amelyet in limine litis kell eldönteni. A tárgyaláson a lengyel kormány előadta, hogy a kérdést előterjesztő bíróság kérdései elfogadhatók.(35)
30. Célszerű először a harmadik kérdés Bizottság által vitatott elfogadhatóságával foglalkozni.
31. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek nem utalnak arra, hogy a C‑647/21. és C‑648/21. sz. egyesített ügyek alapjául szolgáló ügyekben folyamatban lévő eljárásokban részt vevő felek bármelyike kifogásolta volna, vagy felül kívánta volna vizsgáltatni az említett ügyek A. N‑B. bírótól történő elvételére vonatkozó kollégiumi határozatot. A Bíróság rendelkezésére álló iratokból nem tűnik ki továbbá, hogy e feleket bármilyen módon megakadályozták vagy gátolták volna abban, hogy ilyen kifogást emeljenek vagy ilyen felülvizsgálatot kérjenek. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a kérdést előterjesztő bíróság harmadik kérdése hipotetikus és ezért elfogadhatatlan.
32. Az első és a második kérdés elfogadhatóságát illetően megjegyzem, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatósága feltételeinek az eljárás során mindvégig teljesülniük kell.(36) Eljárási szabályzata 100. cikkének (1) bekezdése értelmében az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálását a Bíróság mindaddig folytatja, ameddig az e kérelmet előterjesztő bíróság vissza nem vonja azt. Az eljárási szabályzat 100. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bíróság az eljárás során bármikor megállapíthatja, hogy hatásköre gyakorlásának feltételei már nem teljesülnek.
33. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróság által az EUMSZ 267. cikk alapján az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A Bíróság és a nemzeti bíróságok között az említett rendelkezés alapján létrehozott együttműködés keretében kizárólag az alapügyben eljáró és a meghozandó bírósági határozatért felelős nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy sajátosságaira tekintettel megítélje mind az előzetes döntéshozatalra utaló határozatnak az ítélete meghozatala tekintetében fennálló szükségességét, mind a Bíróság elé terjesztett kérdések relevanciáját. Mindazonáltal az EUMSZ 267. cikk szövegéből is és rendszeréből is az következik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás előfeltétele a nemzeti bíróság előtt ténylegesen folyamatban lévő jogvita, amelynek a keretében a nemzeti bíróságnak olyan határozatot kell hoznia, amely alkalmas arra, hogy figyelembe vegye a Bíróság válaszát. A Bíróság nem ad tanácsadói véleményeket általános vagy hipotetikus kérdésekről. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek tehát szükségesnek kell lennie a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő jogvita tényleges megoldásához vagy egy előzetes uniós vagy nemzeti eljárásjogi kérdés in limine litis eldöntéséhez.(37)
34. A Bíróság és a kérdést előterjesztő bíróság közötti terjedelmes levelezésből(38) kitűnik, hogy a lengyel jog szempontjából A. N‑B. bíró eljárt a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) előtt a C‑647/21. és C‑648/21. sz. egyesített ügyek alapjául szolgáló ügyekben folyamatban lévő eljárásokban, amikor 2021. október 20‑án előterjesztette a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket, minek folytán az említett eljárásokat felfüggesztették.(39) Az említett bíróság annak ellenére nem vonta vissza az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket, hogy a Kollégium határozatot hozott az e kérelmek alapjául szolgáló ügyek A. N‑B. bírótól történő elvételéről és azok más bíráknak történő újrakiosztásáról. Ennélfogva annak megállapítását javaslom, hogy 2021. október 20‑án a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket terjesztett a Bíróság elé, és a Bíróság az eljárási szabályzat 100. cikkének (1) bekezdése alapján folytatja e kérelmek elbírálását ezen indítvány megszövegezése idején.
35. Ami azt a kifogást illeti, hogy a Bíróság válasza nem szükséges a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgáló büntetőügyek eldöntéséhez, nem egyértelmű, hogy e büntetőügyeknek van‑e olyan érdemi kapcsolatuk az uniós joggal, amely a kérdést előterjesztő bíróságtól e jog alkalmazását követeli meg az ügyek érdemi eldöntéséhez.(40) Az említett büntetőügyek és az uniós jog közötti kapcsolat nyilvánvaló hiánya nem feltétlenül oldja meg minden esetben ezt a kérdést. A Bíróság hangsúlyozta, hogy kérdések általa történő megválaszolása szükséges lehet ahhoz, hogy a kérdést előterjesztő bíróságok számára az uniós jog olyan értelmezését nyújtsa, amely lehetővé teszi az utóbbiak számára a nemzeti jog eljárási kérdéseinek eldöntését, ezáltal lehetővé téve számukra a folyamatban lévő jogvitákban történő érdemi döntést.(41) Ezért egyetértek a lengyel kormány által a tárgyaláson tett azon észrevétellel, hogy a Bíróság válasza objektíve szükséges ahhoz, hogy a kérdést előterjesztő bíróság in limine litis dönthessen egy eljárási kérdésben, mielőtt érdemben döntene az előtte folyamatban lévő ügyekben.(42)
36. A G ítélet 69. pontjában a Bíróság megállapította, hogy az uniós jog Bíróságtól kért értelmezésének az EUMSZ 267. cikk értelmében vett szükségessége megköveteli, hogy a kérdést előterjesztő bíróság „egyedül le [tudja] vonni a következtetéseket ezen értelmezésből”. A C‑269/21. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapjául szolgáló ügyben egy három bíróból álló ítélkező testület tagjaként eljáró előadó bíró arra kereste a választ, hogy megfelel‑e az uniós jog értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelményeinek egy ugyanazon ítélkező testület tagjaként eljáró másik bíró. A Bíróság megállapította, hogy az uniós jog kérdést előterjesztő bíróság által kért értelmezése nem szükséges ahhoz, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben határozatot tudjon hozni, és hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem következésképpen elfogadhatatlan, mivel a három bíróból álló ítélkező testület egyedül eljáró előadó bírája nem veheti figyelembe a Bíróság válaszait. A Bíróság végeredményben úgy ítélte meg, hogy a C‑269/21. sz. ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő konkrét bíró nem rendelkezik hatáskörrel egy ugyanazon ítélkező testület tagjaként eljáró másik bíró kizárására.(43)
37. A G ítélet alapjául szolgáló tények egyértelműen különböznek azoktól, amelyek a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgálnak. A. N‑B. bíró nem kéri a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) egyetlen másik tagjának kizárását sem. Amint arra a jelen indítvány 35. pontja rámutat, a kérdést előterjesztő bíróság az A. N‑B. bíró azon ügyek elbírálásában való megakadályozására irányuló kollégiumi határozattal kapcsolatban felmerülő eljárási kérdések in limine litis eldöntéséhez kér útmutatást, amelyeket e bírónak osztottak ki, és amelyekben ténylegesen is e bíró járt el.(44) Az ilyen vizsgálat olyan lényeges eljárási követelménynek minősül, amelyet a kérdést előterjesztő bíróság hivatalból ellenőrizhet.(45)
38. Megjegyzem továbbá, hogy a Bíróság válasza kötni fogja a kérdést előterjesztő bíróságot – a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgáló ügyekben eljáró bírót, illetve bírákat is ideértve –, valamint a kérdést előterjesztő bíróságnak az ítélkező testületek összetételének meghatározására és módosítására hatáskörrel rendelkező bírósági szerveit.(46) A Bíróság első és második kérdésre adott válaszától függően a kérdést előterjesztő bíróság az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése és az uniós jog elsőbbségének elve alapján köteles lehet mellőzni a kollégiumi határozat alkalmazását, ezáltal biztosítva, hogy A. N‑B. bíró fog eljárni a folyamatban lévő büntetőügyekben.(47) Vagylagosan pedig az a bíró rendelkezhet, illetve azok a bírák rendelkezhetnek hatáskörrel ezen ügyek vizsgálatára, akinek, illetve akiknek azokat időközben kiosztották.
39. A Bíróság előtti eljárásban részt vevő egyik fél sem vitatja a C‑648/21. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságát(48) azzal az indokkal, hogy a nemzeti jog szerint e kérelem előterjesztésére kizárólag a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) három bíróból álló ítélkező testülete rendelkezik hatáskörrel, az egyedül eljáró A. N‑B. bíró azonban nem.(49) A teljesség kedvéért megjegyezhető, hogy a Bíróság felvilágosításkérésére adott 2023. október 17‑i válaszában A. N‑B. bíró megerősítette, hogy előadó bíróként és a három bíróból álló ítélkező testület elnökeként a lengyel jog alapján hatáskörrel rendelkezett arra, hogy a C‑648/21. sz. ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszen elő.(50)
40. Ezért azt javaslom, hogy a Bíróság utasítsa el az első és a második kérdés elfogadhatóságával szemben felhozott különböző kifogásokat. A jelen indítvány 30. és 31. pontjában kifejtett okok miatt úgy vélem, hogy a harmadik kérdés elfogadhatatlan.
Az ügyek érdeméről
41. Első és második kérdésével – amelyeket célszerű együttesen vizsgálni – a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) azt kívánja megtudni, hogy ellentétes‑e az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével és az uniós jog elsőbbségének elvével, ha a Kollégium elveszi A. N‑B. bírótól a C‑647/21. és C‑648/21. sz. egyesített ügyek alapjául szolgáló ügyeket, és azokat más bírónak, illetve bíráknak osztja ki újra. Az első kérdés a Kollégium kinevezésének módjára, A. N‑B. bírónak az ügyek tőle történő elvételéhez való hozzájárulásának hiányára, valamint az ilyen elvétel szempontjainak lengyel jogbeli hiányára vonatkozik. A kérdések nem foglalkoznak kifejezetten annak kérdésével, hogy A. N‑B. bírót a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) hatodik (fellebbviteli) kollégiumából a második (elsőfokú) kollégiumba helyezték át.
42. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekben ismertetett tények és észrevételek arra utalnak, hogy A. N‑B. bíró áthelyezése(51) és hetven, annak idején neki kiosztott ügy ezt követő elvétele arra válaszul hozott intézkedések voltak, hogy az említett bíró kísérletet tett annak ellenőrzésére, hogy egyes bírák kinevezése(52) megfelel‑e az EUMSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének. A lengyel kormány a tárgyaláson megerősítette, hogy ezt a következtetést vonja le e tényekből és észrevételekből. E kormány úgy véli továbbá, hogy ezen intézkedések meghozatalára nem a megfelelő igazságszolgáltatás érdekében került sor.(53)
43. Ezenfelül szinte egyidejűleg fegyelmi eljárás is indult A. N‑B. bíró ellen. A Bíróság rendelkezésére álló információkból nem lehet arra következtetni, hogy A. N‑B. bírónak ugyanazon bíróság fellebbviteli kollégiumából az elsőfokú kollégiumába történő áthelyezésére, valamint az ügyek tőle történő elvételére hivatalos fegyelmi eljárás keretében került sor. A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát annak megállapítása, hogy A. N‑B. bíró áthelyezése és az ügyek tőle történő elvétele ténylegesen burkolt és így jogellenes fegyelmi intézkedést képezett‑e.
44. Egyidejűségükre és nyilvánvalóan közös céljukra tekintettel úgy vélem, hogy annak érdekében, hogy a kérdést előterjesztő bíróság hasznos választ kapjon, A. N‑B. bíró áthelyezését az ügyek tőle történő elvételével együtt kell vizsgálni.(54)
45. A bíróságok függetlenségére vonatkozó követelmény – amely a bírói hivatás velejárója – a hatékony bírói jogvédelemhez való jog egyik alkotóeleme, és alapvető fontosságú az uniós jogrend szempontjából.(55) E követelmény teljesüléséhez a bíróságnak autonóm módon kell gyakorolnia feladatkörét anélkül, hogy bármilyen hierarchikus kapcsolatban lenne, vagy bárkinek alá lenne rendelve, és anélkül, hogy bárhonnan rendelkezéseket vagy utasításokat kapna, így védett az olyan külső beavatkozással vagy nyomással szemben, amely veszélyeztetheti tagjai határozathozatalának függetlenségét, és határozataikat befolyásolhatja.(56) A bírák függetlenségének elve olyan szabályok kidolgozását követeli meg, amelyek biztosítják a jogalanyokban felmerülő, a bírák külső tényezők – így többek között a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak az érintett bírák határozatait esetlegesen érintő közvetlen vagy közvetett hatások – általi befolyásolhatatlanságára vonatkozó minden jogos kétség eloszlatását.(57) Az uniós jog tehát jelentős hangsúlyt fektet arra, hogy az állam bírói hatalmi ágát meg kell védeni végrehajtó vagy törvényhozó hatalmi ágának nyomásától. A bíráknak a határozataikat esetlegesen érintő közvetlen vagy közvetett hatások általi befolyásolhatatlanságára vonatkozó minden jogos kétség eloszlatása érdekében ugyanolyan hangsúlyt kell fektetni az egyes bíráknak az igazságszolgáltatási rendszerből érkező indokolatlan befolyástól vagy nyomásgyakorlástól való védelmére.(58)
46. A bírák által a teljes függetlenségben történő ítélkezés érdekében tett különböző nyilatkozatok vagy eskük értelmüket veszítenék, ha e feladatuk gyakorlása során ki lennének téve annak a veszélynek, hogy kollégáik, különösen az ítélkező testületek elnöklésével és/vagy az ügyek kiosztásával megbízott kollégáik nyomást gyakorolnak rájuk. Az ilyen jellegű nyomásgyakorlás az informálistól a bírák áthelyezésén (úgy tűnik, hogy a jelen esetben ez történt), az ügyek kiosztásán és újrakiosztásán (úgy tűnik, hogy a jelen esetben erre is sor került) keresztül fegyelmi eljárás indításáig és lefolytatásáig (ahogyan az alkalmasint a jelen esetben történt) terjedhet. A bírótársak ilyen magatartása nem pusztán etikátlan; ugyanolyan jogellenes, ha a bírák helyezik nyomás alá kollégáikat feladataik ellátása során, mintha a végrehajtó vagy a törvényhozó hatalom tagjai tennék ezt. Ezek az észrevételek ugyanígy érvényesek olyan körülmények között, amikor a bírákat azért helyezik nyomás alá kollégáik, mert nyilvánosan hangot adnak véleményüknek a jogrendszer szervezetét és a bírói hatalom gyakorlását érintő kérdésekben.(59)
47. Ezt az álláspontot mind az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB), mind a Bíróságnak az ítélkezési gyakorlata alátámasztja. Parlov‑Tkalčić kontra Horvátország ítéletében az EJEB megállapította, hogy „az igazságszolgáltatás függetlensége megköveteli, hogy a bírák ne csak az igazságszolgáltatási rendszeren kívülről, hanem az e rendszerből érkező indokolatlan befolyástól is védve legyenek. A bírák e belső függetlensége megköveteli, hogy ne legyenek kitéve más bírák vagy a bíróságon belül igazgatási feladatokat ellátó személyek – például a bíróság elnöke vagy a bíróságon belüli valamelyik csoport vezetője – irányításának vagy nyomásgyakorlásának […]. A bírák függetlenségét szolgáló megfelelő biztosítékok hiánya a bírósági rendszeren belül és különösen a bírói elöljárókkal szemben arra vezethet, hogy [az EJEB] úgy ítéli meg, hogy a kérelmező kétségei egy bíróság függetlenségét és pártatlanságát illetően objektíve megalapozottnak tekinthetők […]”.(60)
48. A W.Ż. ítéletben(61) a Bíróság hangsúlyozta, hogy eljárási garanciákra vagy biztosítékokra van szükség a bírák belső függetlenségének, valamint az e függetlenséget esetlegesen sértő intézkedések megtámadásához való jog biztosításához.(62) A Bíróság úgy vélte, hogy valamely bíró másik bíróságra vagy ugyanazon bíróság két kollégiuma közötti áthelyezése a hozzájárulása nélkül – egy fegyelmi felelősségi rendszerhez hasonlóan – esetlegesen sértheti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét. Az ilyen áthelyezések eszközül szolgálhatnak a bírósági határozatok tartalmának felülvizsgálatára is. Az ilyen áthelyezések nemcsak az érintett bírák feladatkörének terjedelmét és a rájuk bízott ügyek elbírálását érinthetik, hanem jelentős következményekkel járhatnak e bírák életére és előmenetelére nézve is, és így a fegyelmi szankció hatásaihoz hasonló hatásokkal járhatnak.(63) A Bíróság ennélfogva megállapította, hogy a bírákra alkalmazandó fegyelmi felelősségi rendszerre vonatkozó szabályokat és elveket az ilyen áthelyezések tekintetében is alkalmazni kell.(64)
49. Ebből következik, hogy a bírák hozzájárulásuk nélkül történő áthelyezésére vonatkozó szabályokat egyértelmű és átlátható módon előre meg kell határozni az önkényesség és/vagy a manipuláció veszélyének elkerülése érdekében.(65) Ilyen áthelyezésekről csak olyan jogszerű indokok alapján lehet határozni, amelyek többek között a rendelkezésre álló erőforrásoknak a megfelelő igazságszolgáltatás előmozdítását lehetővé tévő elosztására vonatkoznak. Az ilyen határozatokat megfelelően meg kell indokolni, és azoknak megtámadhatónak kell lenniük olyan eljárásban, amely maradéktalanul biztosítja a Charta 47. és 48. cikkében rögzített jogokat, különösen a védelemhez való jogot. Mivel a bírák áthelyezésének és ügyeknek egy bírótól a hozzájárulása nélkül történő elvételének hasonló „csökkentő” hatása lehet, az ilyen áthelyezésekre és bármilyen fegyelmi felelősségi rendszerre alkalmazandó szabályok és elvek ugyanúgy vonatkoznak(66) ügyeknek egy bírótól a hozzájárulása nélkül történő elvételére is.(67)
50. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekből, valamint a felek írásbeli és szóbeli észrevételeiből kitűnik, hogy a bírák hozzájárulásuk nélkül történő áthelyezésére és az ügyeknek a bírák hozzájárulása nélkül történő elvételére vonatkozó lengyel jog nem felel meg a fent említett szabályoknak és elveknek.(68) Az a mód, ahogyan a Kollégium és a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnöke a lengyel jog rendelkezéseit alkalmazta A. N‑B. bíróra, még inkább aláásta e szabályokat és elveket. Az azonosított hiányosságok tehát egyszerre tűnnek rendszerszintű és egyedi jellegűnek.
51. A tárgyaláson a lengyel kormány a Bíróság által feltett kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a rendes bíróságokról szóló törvény 22a. cikke szabályozza a bíró feladatkörének módosítását, a bírónak valamely bíróság másik kollégiumába történő áthelyezését is ideértve. Az említett törvény 22a. cikkének 1. és 4a. §‑a szerint az ilyen változások bekövetkezéséhez az érintett bíró hozzájárulása szükséges. Az ilyen határozatokkal szemben a KRS‑hez lehet fellebbezni.(69)
52. A rendes bíróságokról szóló törvény 22a. cikke 4b. §‑ának 1) pontja értelmében nincs szükség hozzájárulásra „az azonos terület alá tartozó ügyeket elbíráló másik kollégiumba történő áthelyezés esetén”. Az említett törvény 22a. cikke 5. §‑ának 1) pontja értelmében nincs helye fellebbezésnek „ugyanolyan típusú ügyekkel foglalkozó kollégiumba történő áthelyezés […] esetében”.(70) E rendelkezések bizonyos körülmények között lehetővé teszik a bírák hozzájárulásuk nélkül történő áthelyezését. E rendelkezések nem írnak elő olyan fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárást, amely maradéktalanul biztosítja a Charta 47. és 48. cikkében rögzített jogokat, különösen a védelemhez való jogot.(71) Mivel a rendes bíróságokról szóló törvény 22a. cikke 4b. §‑ának 1) pontjához és 22a. cikke 5. §‑ának 1) pontjához hasonló rendelkezések a bírákat az igazságszolgáltatási rendszerből érkező nemkívánatos nyomásgyakorlásnak tehetik ki, azok véleményem szerint sértik az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét.
53. Ami A. N‑B. bírónak a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) fellebbviteli kollégiumából az elsőfokú kollégiumába történő áthelyezését illeti, a 2021. október 13‑i végzésben a fellebbviteli és elsőfokú kollégiumok megfelelő működése biztosításának szükségességére, valamint a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnöke és e bíróság egyik kollégiumának elnöke között zajlott, nem részletezett levelezésre való utalás tömör és homályos. Az áthelyezésről szóló határozat által az A. N‑B. bíró igazságszolgáltatási hatásköreinek e bíró által független módon történő gyakorlására és e bíró előmenetelére gyakorolt esetleges negatív hatásra tekintettel az ilyen rövid magyarázat messze nem tekinthető alapos indokolásnak.(72) A megfelelő igazságszolgáltatás érdekében történő áthelyezés szükségessége objektív és ellenőrizhető indokolást követelt meg, különösen annak fényében, hogy egy másik bírót egyidejűleg a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elsőfokú kollégiumából a fellebbviteli kollégiumába helyeztek át.
54. Ami a kollégiumi határozatot és az ügyeknek A. N‑B. bírótól a hozzájárulása nélkül történő elvételét illeti, a lengyel kormány a tárgyaláson megerősítette, hogy a rendes bíróságokról szóló törvény 47b. cikke értelmében a bíró másik helyre történő áthelyezésétől vagy kirendelésétől függetlenül főszabály szerint továbbra is eljár az előtte folyamatban lévő ügyekben. Úgy tűnik, hogy e szabály tiszteletben tartja a bírák elmozdíthatatlanságának elvét. A rendes bíróságokról szóló törvény 47b. cikkének 5. és 6. §‑a értelmében mindazonáltal a bíróság kollégiuma a bíró kérelmére vagy hivatalból elvehet ügyeket a bírótól, ha a bírót másik helyre helyezik át vagy kirendelik.(73)
55. Véleményem szerint az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével, valamint a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvével ellentétesek a rendes bíróságokról szóló törvény 47b. cikkének 5. és 6. §‑ához hasonló rendelkezések. Úgy tűnik, hogy e rendelkezések lehetővé teszik ügyeknek a bírótól hivatalból,(74) a hozzájárulása nélkül(75) és anélkül történő önkényes és korlátlan elvételét, hogy a bíró olyan fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárást vehetne igénybe, amely maradéktalanul biztosítja a Charta 47. és 48. cikkében rögzített jogokat.(76) A bírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának előre nem látható és átláthatatlan módon történő csorbítása mellett a lengyel kormány a tárgyaláson megerősítette, hogy az ügyeknek a bíráktól a rendes bíróságokról szóló törvény 47b. cikkének 5. és 6. §‑a alapján történő elvételéhez a lengyel jog szerint nincs szükség indokolásra.
56. A kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat sérelme nélkül úgy tűnik, hogy az ügyek A. N‑B. bírótól történő elvételére vonatkozó kollégiumi határozat elfogadására azt megelőzően került sor, hogy e bírót a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) fellebbviteli kollégiumából az elsőfokú kollégiumába helyezték volna át. Ha ez bebizonyosodik, akkor a kollégiumi határozat elfogadására adott esetben a rendes bíróságokról szóló törvény 47b. cikke 5. és 6. §‑ának megsértésével került sor, amelyek lehetővé teszik, hogy ügyeket vegyenek el egy bírótól az áthelyezést követően, de nem azt megelőzően. A kollégiumi határozat elfogadásának indokai – legalábbis hivatalosan – szintén ismeretlenek.(77) A. N‑B. bírót ezenfelül nem máshova helyezték át, illetve nem rendelték ki a Sąd Okręgowy w Słupskutól (słupski regionális bíróság), ami szintén ellentétesnek tűnik a lengyel joggal. A kérdést előterjesztő bíróság számára kielégítő módon történő bizonyítás esetén a lengyel jog megsértésének ezen esetei az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének megsértését vonják maguk után, feltéve, hogy az említett bíróság arra az álláspontra jut, hogy e jogsértések olyan jellegűek voltak, hogy A. N‑B. bírót(78) az igazságszolgáltatási rendszerből érkező indokolatlan befolyásnak vagy nyomásgyakorlásnak tették ki.(79) A lengyel jog rendelkezéseinek(80) a jelen indítvány 50–56. pontjában ismertetett hiányosságaira, valamint azoknak a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgáló tényállás keretében történő önkényes alkalmazására tekintettel úgy vélem, hogy – amint azt a Bizottság az írásbeli észrevételeiben jelezte – a Bíróságnak a jelen eljárásban nem kell megvizsgálnia a Kollégium kinevezésének módját.
57. Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének közvetlen hatályára(81) tekintettel és az uniós jog elsőbbségének biztosítása érdekében annak megállapítását javaslom a Bíróságnak, hogy az érintett bírósági szerveknek mellőzniük kell a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnöke által A. N‑B. bírónak az említett bíróság fellebbviteli kollégiumából az elsőfokú kollégiumba történő áthelyezéséről hozott 2021. október 13‑i végzés alkalmazását, és hogy az említett bírót vissza kell helyezni a fellebbviteli kollégiumba.(82) A Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) Kollégiuma és az e bíróság ítélkező testületeinek kijelölésére és összetételének módosítására hatáskörrel rendelkező valamennyi bírósági szerv köteles mellőzni a C‑647/21. és C‑648/21. sz. egyesített ügyek alapjául szolgáló ügyekben(83) a kollégiumi határozat alkalmazását és megtenni az ezen ügyek A. N‑B. bírónak történő újrakiosztásához szükséges intézkedéseket.(84)
Végkövetkeztetés
58. A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság, Lengyelország) által előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:
Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének, valamint az uniós jog elsőbbségének elvét a következőképpen kell értelmezni:
– először is, e rendelkezéssel és elvekkel ellentétesek az olyan nemzeti jogi rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a bírák hozzájárulásuk nélkül történő áthelyezését, amennyiben az ilyen határozattal szemben nem áll rendelkezésre olyan fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárás, amely maradéktalanul biztosítja az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. és 48. cikkében rögzített jogokat, különösen a védelemhez való jogot;
– másodszor, e rendelkezés és elvek ilyen körülmények között megkövetelik, hogy valamely nemzeti bíróság érintett bírósági szervei mellőzzék az e bíróság elnöke által valamely bírónak e bíróság egyik fellebbviteli kollégiumából egy elsőfokú kollégiumba történő áthelyezéséről hozott végzés alkalmazását, és e bírót helyezzék vissza a fellebbviteli kollégiumba;
– harmadszor, e rendelkezéssel és elvekkel ellentétesek az olyan nemzeti jogi rendelkezések, amelyek lehetővé teszik ügyeknek a bírótól hivatalból, a hozzájárulása nélkül és anélkül történő önkényes és korlátlan elvételét, hogy e határozattal szemben olyan fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárás állna rendelkezésre, amely maradéktalanul biztosítja a Charta 47. és 48. cikkében rögzített jogokat, különösen a védelemhez való jogot;
– negyedszer, amennyiben ilyen elvételre került sor, e rendelkezés és elvek megkövetelik, hogy a nemzeti bíróság azon ítélkező testületei, amelyekhez az ügyek az újrakiosztás során kerültek, hagyják figyelmen kívül ezt az újrakiosztást, és az e nemzeti bíróság ítélkező testületeinek kijelölésére és összetételének módosítására hatáskörrel rendelkező bírósági szervek az azokban eredetileg eljáró ítélkező testületnek osszák ki ezeket az ügyeket.
1 Eredeti nyelv: angol.
2 Ez egy hozzávetőleges szám.
3 A Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) kollégiuma (a továbbiakban: Kollégium) a 2021. október 11‑i határozattal (a továbbiakban: kollégiumi határozat) elvett hozzávetőleg hetven ügyet A. N‑B. bírótól. A Kollégium a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnökéből és az e bíróság illetékességi területén működő kerületi bíróságok elnökeiből áll.
4 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekből nem derül ki egyértelműen, hogy kinek és milyen szempontok alapján osztották ki újra a hetven ügyet. Írásbeli észrevételeiben a Prokuratura Rejonowa w Bytowie (bytówi kerületi ügyészség, Lengyelország) és a Prokuratura Okręgowa w Łomży (łomżai regionális ügyészség, Lengyelország) jelzi, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgáló ügyeket véletlenszerűen osztották ki újra más bíráknak.
5 Ez az ítélet nem jogerős.
6 A bűncselekményeket állítólag 2010 júliusában követték el.
7 A büntetés végrehajtását felfüggesztették.
8 Az ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztettek elő és meghozták a 2021. február 11‑i Raiffeisen Bank International végzést (C‑329/20, EU:C:2021:111).
9 A 2011. május 12‑i ustawa o Krajowej Radzie Sądownictwa (a nemzeti igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény; Dz. U. 2011., 714. tétel) 9a. cikke.
10 EJEB, 2021. július 22., Reczkowicz kontra Lengyelország ítélet (CE:ECHR:2021:0722JUD004344719).
11 Az új összetételű KRS határozata alapján.
12 C‑204/21 R, EU:C:2021:593.
13 Az új összetételű KRS határozata alapján.
14 A. N‑B. bíró többek között az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésére és a Charta 47. cikkére hivatkozott.
15 Úgy tűnik, hogy e végzés jogalapját a rendes bíróságokról szóló törvény 22a. cikkének 4. §‑a képezi.
16 A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek alapjául szolgáló ügyekben az eljárások a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) hatodik büntetőkollégiuma előtt vannak folyamatban.
17 A hatodik büntetőkollégiumból.
18 A második büntetőkollégiumba. Egy másik bírót, aki korábban a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elsőfokú és fellebbviteli kollégiumában is dolgozott, áthelyezték a fellebbviteli kollégiumba.
19 2020. március 26‑i ítélet (C‑542/18 RX‑II és C‑543/18 RX‑II, EU:C:2020:232, 57. pont; a továbbiakban: Simpson ítélet). Ezen ítélet szerint a bíróságok kötelesek megvizsgálni, hogy összetételük tiszteletben tartja‑e a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bírósághoz való jogot. Lásd még: 2021. október 6‑i W.Ż. (A legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa – Kinevezés) ítélet (C‑487/19, EU:C:2021:798, 114. és 115. pont; a továbbiakban: W.Ż. ítélet).
20 A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9‑i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).
21 Például a szóban forgó probléma alapvető jellegével és a bírák elmozdíthatatlansága elvének fontosságával kapcsolatban.
22 2023. július 13‑i ítélet (C‑615/20 és C‑671/20, EU:C:2023:562; a továbbiakban: YP ítélet).
23 A kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat sérelme nélkül úgy tűnik, hogy 2023. szeptember 20‑án a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnöke arra kötelezte A. N‑B. bírót, hogy 14 napon belül válaszoljon a Bíróság megkeresésére.
24 A 2023. október 9‑i kérést a Bíróság A. N‑B. bíró e‑curia fiókjába küldte.
25 A C‑647/21. és C‑648/21. sz. egyesített ügyekben keletkezett nemzeti ügyiratok A. N‑B. bírónak 2023. szeptember 25‑én történt átadását követően a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) elnöke arra utasította e bírót, hogy válaszoljon a Bíróság felvilágosításkérésére.
26 A. N‑B. bíró hozzátette, hogy e végzést soha nem írták alá, és hogy a három bíróból álló ítélkező testület többi tagját nem jelölték ki. Az ítélkező testület eredeti összetételét meghatározó 2021. március 11‑i végzést ezenfelül nem vonták vissza.
27 Amely egy vagy három bíróból áll.
28 Lásd analógia útján: 2020. július 2‑i S. A. D. Maler und Anstreicher végzés (C‑256/19, EU:C:2020:523, 32–34. pont); 2021. április 20‑i Repubblika ítélet (C‑896/19, EU:C:2021:311, 35–44. pont). Lásd még: 2023. október 3‑i Centar za restrukturiranje i prodaju végzés (C‑327/22, EU:C:2023:757, 27–29. pont).
29 2020. március 26‑i Miasto Łowicz és Prokurator Generalny ítélet (C‑558/18 és C‑563/18, EU:C:2020:234, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2024. január 9‑i G. és társai (A rendes bíróságok bíráinak kinevezése Lengyelországban) ítélet (C‑181/21 és C‑269/21, EU:C:2024:1, 57. pont; a továbbiakban: G ítélet). Lásd még: 2020. július 2‑i S. A. D. Maler und Anstreicher végzés (C‑256/19, EU:C:2020:523, 35–40. pont).
30 Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése „az uniós jog által szabályozott területek[re]” vonatkozik, függetlenül attól a helyzettől, amelyben e jogot a tagállamok a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében végrehajtják.
31 2021. március 2‑i A. B. és társai (A legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezése – Jogorvoslat) ítélet (C‑824/18, EU:C:2021:153, 112. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
32 2021. április 20‑i Repubblika ítélet (C‑896/19, EU:C:2021:311, 63–65. pont).
33 Lásd analógia útján: 2021. május 18‑i Asociaţia „Forumul Judecătorilor din România” és társai ítélet (C‑83/19, C‑127/19, C‑195/19, C‑291/19, C‑355/19 és C‑397/19, EU:C:2021:393, 230. pont). Az uniós jog által megkövetelt függetlenségi és pártatlansági garanciák olyan szabályok meglétét igénylik – különösen ami a fórum összetételét, a kinevezést, a megbízatás időtartamát, valamint a tagjaikat érintő elfogultsági, kizárási és felmentési okokat illeti –, amelyek a jogalanyok számára biztosítják minden, az említett fórum külső tényezők általi befolyásolhatatlanságára, valamint az ütköző érdekek vonatkozásában fennálló semlegességére vonatkozó jogos kétség kizárását. Lásd: 2021. április 20‑i Repubblika ítélet (C‑896/19, EU:C:2021:311, 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
34 Lásd: YP ítélet, 46. és 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
35 A lengyel kormány az YP ítélet 47. pontjára és a 2021. november 16‑i Prokuratura Rejonowa w Mińsku Mazowieckim és társai ítéletre (C‑748/19–C‑754/19, EU:C:2021:931, 48. pont) hivatkozott.
36 Lásd ebben az értelemben: Emiliou főtanácsnok Cilevičs és társai ügyre vonatkozó indítványa (C‑391/20, EU:C:2022:166, 24. pont).
37 Lásd: 2013. június 27‑i Di Donna ítélet (C‑492/11, EU:C:2013:428, 24–26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2014. február 27‑i Pohotovosť ítélet (C‑470/12, EU:C:2014:101, 27–29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2020. március 26‑i Miasto Łowicz és Prokurator Generalny ítélet (C‑558/18 és C‑563/18, EU:C:2020:234, 44. és 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2020. november 24‑i Openbaar Ministerie (Okirat‑hamisítás) ítélet (C‑510/19, EU:C:2020:953, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Az előzetes döntéshozatali eljárás a Bíróság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködés eszköze, amely a közöttük zajló párbeszédből áll. E párbeszéd kezdeményezése teljes mértékben attól függ, hogy a kérdést előterjesztő bíróság helytállónak és szükségesnek tartja‑e azt. A nemzeti bíróságok a lehető legszélesebb lehetőséggel rendelkeznek arra, hogy a Bírósághoz forduljanak, ha azt állapítják meg, hogy az előttük folyamatban lévő ügyben az uniós jog valamely rendelkezésének értelmezésére vagy érvényességére vonatkozó, a Bíróság döntését igénylő kérdés merül fel. Lásd ebben az értelemben: 2019. február 12‑i RH végzés (C‑8/19 PPU, EU:C:2019:110, 37. és 38. pont).
38 Lásd a jelen indítvány 19. és 20. pontját.
39 A Bíróság felvilágosításkérésére adott 2023. október 17‑i válaszában A. N‑B. bíró megerősítette, hogy a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) előtt folyamatban lévő büntetőeljárások a nemzeti joggal összhangban továbbra is fel vannak függesztve.
40 Lásd a jelen indítvány 28. pontját.
41 2020. március 26‑i Miasto Łowicz és Prokurator Generalny ítélet (C‑558/18 és C‑563/18, EU:C:2020:234, 50. pont).
42 Lásd analógia útján: 2021. november 16‑i Prokuratura Rejonowa w Mińsku Mazowieckim és társai ítélet (C‑748/19–C‑754/19, EU:C:2021:931, 46–50. pont).
43 Lásd a G ítélet 66–73. pontját. Lásd analógia útján: 2023. március 21‑i Mercedes‑Benz Group (A hatástalanító berendezéssel ellátott járművek gyártóinak felelőssége) ítélet (C‑100/21, EU:C:2023:229, 54. pont).
44 Lásd analógia útján: YP ítélet, 46. és 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2020. március 26‑i Miasto Łowicz és Prokurator Generalny ítélet (C‑558/18 és C‑563/18, EU:C:2020:234, 51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
45 Lásd ebben az értelemben: Simpson ítélet, 57. pont.
46 Lásd a jelen indítvány 3–7. pontját.
47 Lásd analógia útján: YP ítélet, 70–72. és 77–79. pont.
48 A C‑647/21. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapjául szolgáló ügyben A. N‑B. bíró egyesbíróként jár el.
49 Lásd ezzel szemben a G ítélet 60. pontját, amelyben a Bíróság megállapította, hogy a lengyel kormány vitatta a három bíróból álló ítélkező testület egyetlen bírája által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságát.
50 Lásd a jelen indítvány 20. pontját.
51 A. N‑B. bíró szerint a fellebbviteli kollégiumból az elsőfokú kollégiumba történő áthelyezése atipikus volt. Áthelyezésével egyidejűleg egy bírót az elsőfokú kollégiumból a fellebbviteli kollégiumba helyeztek át.
52 Az új összetételű KRS által. A svéd kormány megjegyzi, hogy ügyeknek egy bírótól történő elvétele egy rendkívüli beavatkozással járó intézkedés, amely egyes esetekben a hivatalból való elmozdítással ér fel. Fennáll a veszélye annak, hogy az ilyen intézkedéseket fegyelmi célokra és visszaélésszerűen használják annak érdekében, hogy megakadályozzák a bírót igazságszolgáltatási feladatainak ellátásában. Ez a veszély különösen nyilvánvaló a jelen ügyekben szereplőhöz hasonló olyan esetekben, amelyekben az ügyek elvételére fegyelmi jellegű intézkedésekkel, például egy másik kollégiumba történő áthelyezéssel összefüggésben kerül sor.
53 Lásd: W.Ż. ítélet, 118. pont.
54 A tárgyaláson mind a lengyel kormány, mind a Bizottság ilyen értelmű észrevételeket tett.
55 2021. április 20‑i Repubblika ítélet (C‑896/19, EU:C:2021:311, 48–51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
56 A bíróságoknak ezenkívül egyenlő távolságot kell tartaniuk a jogvitában részt vevő felektől, illetve e felek érdekeitől. A függetlenség e szempontja megköveteli a bíróságok objektivitását, valamint azt, hogy a bíróságoknak a jogvita megoldása során a jogszabály szigorú alkalmazásán kívül semmilyen más érdeke ne érvényesüljön. 2019. november 19‑i A. K. és társai (A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége) ítélet (C‑585/18, C‑624/18 és C‑625/18, EU:C:2019:982, 120–122. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
57 2021. május 18‑i Asociaţia „Forumul Judecătorilor din România” és társai ítélet (C‑83/19, C‑127/19, C‑195/19, C‑291/19, C‑355/19 és C‑397/19, EU:C:2021:393, 212. pont). Ez a hatalmi ágak szétválasztásának elméletét tükrözi. 2021. április 20‑i Repubblika ítélet (C‑896/19, EU:C:2021:311, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még: EJEB, 2021. november 8., Dolińska‑Ficek és Ozimek kontra Lengyelország ítélet (CE:ECHR:2021:1108JUD004986819, 274. §). A bírák bármely külső beavatkozással vagy nyomással szembeni szabadsága megkövetel bizonyos garanciákat, mint az elmozdíthatatlanság, a jogvitákban ítéletet hozó személyek védelme érdekében. 2019. november 5‑i Bizottság kontra Lengyelország (A rendes bíróságok függetlensége) ítélet (C‑192/18, EU:C:2019:924, 112. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
58 Lásd ebben az értelemben: Pikamäe főtanácsnok Financijska agencija és UDRUGA KHL MEDVEŠČAK ZAGREB egyesített ügyekre vonatkozó indítványa (C‑554/21, C‑622/21 és C‑727/21, EU:C:2023:816, 63. és 64. pont).
59 EJEB, 2016. június 23., Baka kontra Magyarország ítélet (CE:ECHR:2016:0623JUD002026112, 168. §).
60 EJEB, 2009. december 22., Parlov‑Tkalčić kontra Horvátország ítélet (CE:ECHR:2009:1222JUD002481006, 86. §). Az EJEB többek között azt vizsgálja, hogy az elnöklő bírák és a bírósági elnökök számára biztosított hatáskörök „korlátozhatják‑e a bírák belső függetlenségét”, vagy „olyan rejtett nyomást idézhetnek‑e elő, amely azt eredményezi, hogy a bírák hivatali feletteseik alárendeltjeivé válnak, vagy legalábbis az egyes bírák vonakodnak attól, hogy ellentmondjanak elnökük kívánságának, vagyis a bírák belső függetlenségét csökkentő hatást válthatnak‑e ki […]”. Ugyanott, 91. pont.
61 Lásd a 113–118. pontot.
62 A W.Ż. ügyben az új összetételű KRS határozatának megtámadása érdekében W.Ż. bíró által indított eljárással összefüggésben került sor az előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére. Az említett határozat okafogyottság miatt megszüntette a Sąd Okręgowy w K. (k‑i. regionális bíróság, Lengyelország) elnökének W.Ż. bíró e bíróság egyik kollégiumából a másikba a hozzájárulása nélkül történő áthelyezését elrendelő határozatával szemben W.Ż. bíró által előterjesztett fellebbezés alapján indult eljárást.
63 Lásd: W.Ż. ítélet, 113. pont.
64 Lásd: W.Ż. ítélet, 115. pont. A Bíróság szerint a bírói függetlenség megköveteli, hogy a bírákra vonatkozó nemzeti fegyelmi felelősségi rendszerek tartalmazzák az ahhoz szükséges garanciákat, hogy elkerülhető legyen annak veszélye, hogy ezt a rendszert a bírósági határozatok tartalmának ellenőrzésére használják. E garanciák magukban foglalják azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák a fegyelmi vétségnek minősülő magatartásokat és a konkrétan alkalmazandó szankciókat, amelyek egy független fórum olyan eljárását írják elő, amely maradéktalanul biztosítja a Charta 47. és 48. cikkében rögzített jogokat, különösen a védelemhez való jogot, és amelyek biztosítják a fegyelmi testület határozatainak bíróság előtti megtámadhatóságát: 2021. május 18‑i Asociaţia „Forumul Judecătorilor din România” és társai ítélet (C‑83/19, C‑127/19, C‑195/19, C‑291/19, C‑355/19 és C‑397/19, EU:C:2021:393, 198. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még: 2023. május 11‑i Inspecţia Judiciară ítélet (C‑817/21, EU:C:2023:391, 55–73. pont) az azt szolgáló megfelelő garanciák szükségességével kapcsolatban, hogy megelőzhető legyen a vizsgálatok és a fegyelmi eljárás bírák elleni lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv vezetője általi hatalommal való visszaélés.
65 Lásd analógia útján: 2021. november 16‑i Prokuratura Rejonowa w Mińsku Mazowieckim és társai ítélet (C‑748/19–C‑754/19, EU:C:2021:931, 79. pont); az ezen ítélet alapjául szolgáló ügyben a bíró kirendelését a lengyel igazságügyi miniszter határozata alapján szüntették meg, nem pedig a bírói testület tagjai által elfogadott határozat alapján.
66 Lásd a holland kormány észrevételeinek 13. pontját.
67 Lásd még: az International Association of Judges Central Council (a bírák nemzetközi egyesületének központi tanácsa) által 1999. november 17‑én Tajvanon elfogadott és 2017. november 14‑én Santiago de Chilében naprakésszé tett Universal Charter of the Judge (egyetemes bírói charta) „Az ügyek elosztásának módja” címet viselő 3.4. cikke. E cikk értelmében: „[…] Ügy nem vehető el egy adott bírótól alapos indokok nélkül. Az ilyen indokokat jogszabály által előzetesen meghatározott objektív kritériumok alapján kell értékelni egy igazságszolgáltatási hatóság által lefolytatott átlátható eljárásban.” https://www.unodc.org/res/ji/import/international_standards/the_universal_charter_of_the_judge/universal_charter_2017_english.pdf. Lásd még analógia útján az ügyek újrakiosztásával kapcsolatban: EJEB, 2010. október 5., DMD GROUP, A. S., kontra Szlovákia ítélet (CE:ECHR:2010:1005JUD001933403, 62–72. §). Az EJEB megállapította, hogy olyan körülmények között, amikor a bíróság elnöke magának oszt ki újra egy ügyet, és ezen ügyben bíróként jár el, a bírói függetlenségnek és a jogbiztonságnak a jogállamiság szempontjából betöltött kiemelkedő jelentősége egyértelmű biztosítékokat követel meg az objektivitás és az átláthatóság biztosítása, valamint mindenekelőtt az egyes ügyek kiosztása során fennálló önkényesség látszatának elkerülése érdekében.
68 A kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatra is figyelemmel. Az EUMSZ 267. cikk szerinti eljárásban a Bíróság sem a nemzeti jogszabályok értelmezéséről és alkalmazásáról nem dönt, sem a tényállást nem értékeli. A Bíróság az EUMSZ 267. cikkel bevezetett igazságügyi együttműködés keretében – az iratokban fellelhető tényekből kiindulva – megadhatja a nemzeti bíróságnak az uniós jog értelmezésének azokat az elemeit, amelyek az uniós jogi rendelkezések hatásainak a nemzeti bíróság általi értékelése során hasznosak lehetnek.
69 Mivel A. N‑B. bíró nem tudott élni a rendes bíróságokról szóló törvény 22a. cikke 5. §‑ának 1) pontja szerinti fellebbezési lehetőséggel, úgy tűnik, hogy semmiféle gyakorlati célt nem szolgálna e fellebbezési mechanizmus hatékonyságának vizsgálata.
70 A łomżai regionális ügyészség és a bytówi kerületi ügyészség írásbeli észrevételei szintén foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
71 Lásd: W.Ż. ítélet, 113–118. pont.
72 Amint azt a Bizottság a tárgyaláson előadta, és a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat sérelme nélkül, az ilyen áthelyezés visszaminősítésnek minősülhet.
73 A rendes bíróságokról szóló törvény 47b. cikkének 5. §‑a.
74 Amint azt a svéd kormány előadta, az ügyek újrakiosztásának egyértelmű és átlátható szabályokon kell alapulnia, ezáltal elkerülve azt a benyomást, hogy az ügyek újrakiosztása önkényesen történik.
75 Szembeötlő, hogy a rendes bíróságokról szóló törvény 47b. cikkének 5. §‑a értelmében az illetékes bíróságok elnökeivel konzultálni kell, az érintett bíróval azonban nem. Az a tény, hogy figyelembe vesznek bizonyos objektív kritériumokat, mint például az ügyek előrehaladottságát, véleményem szerint messze nem orvosolja az általam azonosított egyéb hiányosságokat.
76 Lásd: W.Ż. ítélet, 113–118. pont.
77 A lengyel kormány a tárgyaláson kijelentette, hogy mivel e határozatot nem kézbesítették A. N‑B. bírónak, a lengyel jog szerint az nem tartalmaz indokolást.
78 Más bírákat pedig közvetett módon, mivel az A. N‑B. bíró tekintetében hozott intézkedések visszatarthatnak más bírákat attól, hogy kísérletet tegyenek az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének és a Charta 47. cikkének való megfelelés ellenőrzésére.
79 Lásd analógia útján: W.Ż. ítélet, 130. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
80 A rendes bíróságokról szóló törvény 22a. cikke 4b. §‑ának 1) pontja, 22a. cikke 5. §‑ának 1) pontja, valamint 47b. cikkének 5. és 6. §‑a.
81 2021. március 2‑i A. B. és társai (A legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezése – Jogorvoslat) ítélet (C‑824/18, EU:C:2021:153, 145. és 146. pont).
82 A dán, a lengyel és a svéd kormány, valamint a Bizottság ezt az álláspontot képviselte a tárgyaláson.
83 Mivel ezen ügyeket felfüggesztették a Sąd Okręgowy w Słupsku (słupski regionális bíróság) előtt az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztése óta, a jogbiztonság elvét nem kell vizsgálni. Lásd: YP ítélet, 78. pont.
84 Lásd analógia útján: YP ítélet, 76. és 77. pont. Lásd még: 2019. június 24‑i Popławski ítélet (C‑573/17, EU:C:2019:530, 52. és azt követő pontok).
