This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62021CC0394
Opinion of Advocate General Rantos delivered on 29 September 2022.#Bursa Română de Mărfuri SA v Autoritatea Naţională de Reglementare în domeniul Energiei i (ANRE).#Request for a preliminary ruling from the Curtea de Apel Bucureşti.#Reference for a preliminary ruling – Internal market for electricity – Directive 2009/72/EC – Regulation (EU) 2019/943 – Article 1(b) and (c) and Article 3 – Principles regarding the operation of electricity markets – Regulation (EU) 2015/1222 – Article 5(1) – Nominated electricity market operator – National legal monopoly for day-ahead and intraday trading services – National legislation providing for a monopoly for short-, medium- and long-term wholesale trading of electricity.#Case C-394/21.
A. Rantos főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2022. szeptember 29.
Bursa Română de Mărfuri SA kontra Autoritatea Naţională de Reglementare în domeniul Energiei i (ANRE).
A Curtea de Apel Bucureşti (Románia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Előzetes döntéshozatal – A villamos energia belső piaca – 2009/72/EK irányelv – (EU) 2019/943 rendelet – Az 1. cikk b) és c) pontja, valamint a 3. cikk – A villamosenergia‑piacok üzemeltetésének elvei – (EU) 2015/1222 rendelet – Az 5. cikk (1) bekezdése – Kijelölt villamosenergiapiac‑üzemeltető – A másnapi és napon belüli kereskedési szolgáltatások jogi monopóliuma – A villamos energia rövid, közép‑ és hosszú távú nagykereskedelmi kereskedésére monopóliumot biztosító nemzeti szabályozás.
C-394/21. sz. ügy.
A. Rantos főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2022. szeptember 29.
Bursa Română de Mărfuri SA kontra Autoritatea Naţională de Reglementare în domeniul Energiei i (ANRE).
A Curtea de Apel Bucureşti (Románia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Előzetes döntéshozatal – A villamos energia belső piaca – 2009/72/EK irányelv – (EU) 2019/943 rendelet – Az 1. cikk b) és c) pontja, valamint a 3. cikk – A villamosenergia‑piacok üzemeltetésének elvei – (EU) 2015/1222 rendelet – Az 5. cikk (1) bekezdése – Kijelölt villamosenergiapiac‑üzemeltető – A másnapi és napon belüli kereskedési szolgáltatások jogi monopóliuma – A villamos energia rövid, közép‑ és hosszú távú nagykereskedelmi kereskedésére monopóliumot biztosító nemzeti szabályozás.
C-394/21. sz. ügy.
Court reports – general
ECLI identifier: ECLI:EU:C:2022:743
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2022. szeptember 29. ( 1 )
C‑394/21. sz. ügy
Bursa Română de Mărfuri SA
kontra
Autoritatea Naţională de Reglementare în domeniul Energiei (ANRE);
a Federaţia Europeană a Comercianţilor de Energie
részvételével
(a Curtea de Apel București [bukaresti ítélőtábla, Románia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – Villamosenergia‑piac – (EU) 2019/943 rendelet – (EU) 2019/944 irányelv – (EU) 2015/1222 rendelet – A villamosenergia‑piacon egyetlen kijelölt irányítót előíró nemzeti szabályozás”
Bevezetés
1. |
A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Curtea de Apel București (bukaresti ítélőtábla, Románia) nyújtotta be a Bursa Română de Mărfuri SA (a továbbiakban: BRM) és az Autoritatea Naţională de Reglementare în domeniul Energiei (ANRE) (Nemzeti Energiaszabályozó Hatóság, Románia, [ANRE]) között a központi villamosenergia‑piacok szervezésére és irányítására vonatkozó engedély BRM részére való kiadásának elutasítása miatt fennálló jogvita keretében. |
2. |
A jelen célzott indítvány tárgyát képező előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések egyrészt arra vonatkoznak, hogy az (EU) 2019/944 irányelvvel ( 2 ) összhangban értelmezett (EU) 2019/943 rendelet ( 3 ) megtiltja‑e a tagállamoknak, hogy a villamosenergia‑piacok szervezésére és irányítására egyetlen engedélyt adjanak ki, és kötelezi‑e őket arra, hogy megszüntessék az e tekintetben fennálló jogi monopóliumot, és másodszor, hogy a szabad verseny e rendeletben meghatározott elvei kiterjednek‑e a villamosenergia‑piac üzemeltetőjére, figyelembe véve a „villamosenergia‑piac” fogalmát is, amelyet e rendelet az említett irányelvre való hivatkozással határoz meg. |
Jogi háttér
Az uniós jog
A 2019/943 rendelet
3. |
A 2019/943 rendelet „Tárgy és hatály” című 1. cikke az alábbiak szerint rendelkezik: „E rendelet célja, hogy: […]
[…]” |
4. |
E rendelet 2. cikke a következő fogalommeghatározásokat tartalmazza: „A következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: […]
[…]
[…]
[…]” |
5. |
Az említett rendeletnek „A villamosenergia‑piacok üzemeltetésének elvei” című 3. cikke kimondja: „A tagállamok, a szabályozó hatóságok, az átvitelirendszer‑üzemeltetők, az elosztórendszer‑üzemeltetők, a piacüzemeltetők és a megbízott üzemeltetők kötelesek biztosítani, hogy a villamosenergia‑piacok üzemeltetése a következő elveknek megfelelően történjék:
[…]
[…]
[…]” |
6. |
Ugyanezen rendelet „Technikai ajánlattételi korlátok” című 10. cikkének (4) és (5) bekezdése előírja: „(4) A szabályozó hatóságoknak, vagy [a kijelölt illetékes hatóságoknak] azonosítaniuk kell azokat a területükön alkalmazott szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a nagykereskedelmi árképzés közvetett korlátozásához, ideértve egyebek mellett a kiegyenlítő szabályozási energia aktiválásával összefüggő ajánlatok korlátozását, a kapacitásmechanizmusokat, az átvitelirendszer‑üzemeltetők intézkedéseit, a piaci eredmények befolyásolására vagy az erőfölénnyel való visszaélés, illetve a nem hatékonyan meghatározott ajánlattételi övezetek megakadályozására irányuló intézkedéseket. (5) Ha valamely szabályozó hatóság vagy kijelölt illetékes hatóság olyan szakpolitikát vagy intézkedést azonosít, amely alkalmas lehet a nagykereskedelmi árképzés korlátozására, köteles minden megfelelő intézkedést meghozni a szakpolitika vagy intézkedés ajánlattételi magatartásra gyakorolt hatásainak megszüntetése, vagy ha ez nem lehetséges, akkor enyhítése érdekében. […]” |
A 2019/944 irányelv
7. |
A 2019/944 irányelv 2. cikke a következő fogalommeghatározást tartalmazza: „Ezen irányelv alkalmazásában következő fogalommeghatározások alkalmazandók: […]
[…]” |
8. |
A 2019/944 irányelv a 72. cikkének megfelelően 2021. január 1‑jei hatállyal hatályon kívül helyezte és felváltotta a 2009/72/EK ( 5 ) irányelvet, és az új irányelv legtöbb rendelkezését ez előbbi irányelv 73. cikkének megfelelően ettől az időponttól kell alkalmazni. |
Az (EU) 2015/1222 rendelet
9. |
Az EU/2015/1222 rendeletnek ( 6 )„A kijelölt villamosenergiapiac‑üzemeltetők kijelölése és a kijelölés visszavonása” című 4. cikke az (1) bekezdésében előírja: „Minden olyan tagállam, amely villamosan összekapcsolt egy másik tagállam valamely ajánlattételi övezetével, gondoskodik arról, hogy […] sor kerüljön egy vagy több kijelölt villamosenergiapiac‑üzemeltető kijelölésére az egységes másnapi és/vagy napon belüli piac‑összekapcsolás elvégzéséhez. […]” |
10. |
E rendeletnek a „Kijelölt‑villamosenergiapiac‑üzemeltetők kijelölése a kereskedési szolgáltatások nemzeti jogi monopóliuma esetében” című 5. cikke a következőképpen rendelkezik: „(1) Ha e rendelet hatálybalépésekor valamely tagállamban, vagy tagállami ajánlattételi övezetben már létezik a másnapi és napon belüli kereskedési szolgáltatások nemzeti jogi monopóliuma, ami kizárja egynél több kijelölt villamosenergiapiac‑üzemeltető kijelölését, az érintett tagállam köteles erről a Bizottságot e rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül értesíteni, és elutasíthatja ajánlattételi övezetenként egynél több kijelölt villamosenergiapiac‑üzemeltető kijelölését. […] (2) E rendelet értelmezésében nemzeti jogi monopólium akkor létezik, ha a nemzeti jog kifejezetten rendelkezik arról, hogy egy tagállamban vagy annak ajánlattételi övezetében csak egyetlen egy jogalany nyújthat másnapi és napon belüli kereskedési szolgáltatásokat. (3) E rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül […] a Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak […]. Az említett jelentésből kiindulva, és ha a Bizottság szerint nem indokolt a nemzeti jogi monopóliumok fenntartása, […] a Bizottság fontolóra veheti megfelelő jogalkotási, vagy egyéb intézkedések meghozatalát a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli verseny és kereskedés fokozása érdekében. […]” |
A román jog
11. |
A Legea energiei electrice şi a gazelor naturale nr. 123/2012 ( 7 ) 10. cikke (2) bekezdésének f) pontja úgy rendelkezik, hogy: „Az illetékes hatóság engedélyt ad ki a következőkre: […]
|
Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás
12. |
A BRM olyan társaság, amely a román jog szerint általános hatáskörrel rendelkezik a közérdekű piacok irányítására. |
13. |
Ez a társaság 2020. augusztus 20‑án a központosított villamosenergia‑piacok szervezésére és irányítására vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelmet nyújtott be az ANRE‑hez. ( 8 ) |
14. |
Mivel az ANRE ezt a kérelmet azzal az indokkal utasította el, hogy a 123/2012. sz. törvény 10. cikke (2) bekezdésének f) pontja értelmében az egyetlen rendelkezésre álló engedélyt az OPCOM társaságnak adták meg, a BRM keresetet nyújtott be a Curtea de Apel Bucureşti‑hez (bukaresti ítélőtábla), a kérdést előterjesztő bírósághoz, amelyben arra kérte e bíróságot, hogy kötelezze az ANRE‑t a kért engedély megadására. A Federaţia Europeană a Comercianţilor de Energie (Európai Áramkereskedők Szövetsége, Románia) beavatkozott a jogvitába. |
15. |
A BRM lényegében arra hivatkozott, hogy a 2019/944 irányelvvel együttesen értelmezett 2019/943 rendelet arra kötelezi az ANRE‑t, hogy a központosított villamosenergia‑piacokon elkerülje a monopolhelyzetet, míg ez utóbbi ezzel szemben azt állította, hogy a 123/2012. sz. törvény hatálybalépésének időpontjában, a 2015/1222 rendelet alapján az OPCOM számára már érvényesen megadták az e piacok irányítására vonatkozó engedélyt, és a 2019/943 rendeletben semmi sem írja elő a tagállamok számára, hogy egynél több piaci szereplőt jelöljenek ki e piacok szervezésére és kezelésére. |
16. |
Ilyen körülmények között a Curtea de Apel București (bukaresti ítélőtábla) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
|
17. |
A BRM, a román, a görög, az olasz és a ciprusi kormány, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket terjesztett elő. A 2022. június 22‑én tartott szóbeli meghallgatáson a BRM, az Európai Áramkereskedők Szövetsége, a román és a görög kormány, valamint a Bizottság is előterjesztette szóbeli észrevételeit. |
Elemzés
18. |
A Bíróság kérésének megfelelően a jelen következtetések az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és a második kérdés elemzésére összpontosítanak. |
Az első kérdésről
19. |
A kérdést előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésében lényegében azt kérdezi, hogy a 2019/943 rendeletet, különösen annak 1. cikke b) pontját és 3. cikkét a 2019/944 irányelv rendelkezéseire tekintettel úgy kell‑e értelmezni, hogy e rendelet a hatálybalépésétől kezdődően megtiltja a tagállamoknak, hogy a villamosenergia‑piacok szervezésére és irányítására egyetlen engedélyt adjanak ki, és kötelezi őket arra, hogy megszüntessék az e tekintetben fennálló jogi monopóliumot. |
20. |
E tekintetben meg kell említeni, hogy Romániában a 123/2012. sz. törvény 10. cikke (2) bekezdésének f) pontja előírja, hogy a villamosenergia‑piac üzemeltetőjének csak egy engedély adható, és ezt az engedélyt az ANRE az OPCOM vállalatnak adta meg. Az ezen engedély hatálya alá tartozó tevékenység többek között a központosított villamosenergia‑piac irányításából áll, amely lényegében az eladók és vevők közötti kétféle villamosenergia‑kereskedelmi ügylet irányítására vonatkozik: egyfelől a rövid határidős ügyletekre, vagyis a villamos energia aznapi vagy másnapi szállítására vonatkozó szerződésekre, másfelől a hosszú távú ügyletekre, azaz a villamos energia hosszabb határidőre történő szállítására vonatkozó szerződések között. |
21. |
Először is megjegyzem, hogy a 2019/943 rendelet és a 2019/944 irányelv, ( 9 ) amely a villamosenergia‑piacok működésének általános elveit határozza meg, nem rendelkezik az eladók és a vevők közötti, e piacokon megvalósított kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó konkrét szabályokról. |
22. |
Egyrészt ugyanis az említett rendelet 1. cikkének b) és c) pontja, valamint 3. cikke, amelyekre a BRM azzal az indokkal hivatkozik, hogy azok a nemzeti szabályozó hatóságokat a villamosenergia‑piaci szereplők közötti verseny ösztönzésére kötelezik, önmagukban nem zárják ki a központi villamosenergia‑piacok szervezésére és irányítására vonatkozó monopólium meglétét. Másrészt ilyen hatást az említett rendelet 10. cikkének (4) és (5) bekezdése – amelyre a BRM szintén hivatkozik – sem eredményez, mivel e rendelkezések azt írják elő az illetékes hatóságok számára, hogy azonosítsák azokat a politikákat és intézkedéseket, amelyek közvetve hozzájárulhatnak a nagykereskedelmi árképzés korlátozásához, és amennyiben ilyen politikát vagy intézkedést azonosítottak, fogadjanak el minden megfelelő intézkedést e politikák és intézkedések hatásának megszüntetése vagy csökkentése érdekében. |
23. |
Másodszor, emlékeztetek arra, hogy a 2015/1222 rendelet az egységes másnapi vagy napon belüli piac‑összekapcsolás biztosítása érdekében szabályokat állapít meg a villamosenergiapiac‑üzemeltetők kijelölésére vonatkozóan. |
24. |
E rendelet 4. cikkével összhangban villamosenergiapiac‑üzemeltetőként bármely, az abban meghatározott kritériumoknak megfelelő jelölt kijelölhető, és az ilyen kijelölés csak a kijelölés kritériumainak hiánya esetén vagy a rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett esetben tagadható meg. |
25. |
Ugyanezen rendelet 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdése olyan eltérést biztosít, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a másnapi és napon belüli villamosenergia‑tőzsdei szolgáltatások tekintetében jogi nemzeti monopóliumot tartsanak fenn. Ez az eltérés csak a másnapi és a napon belüli szolgáltatásokra vonatkozik, és mint minden eltérést, ezt is szigorúan kell értelmezni. ( 10 ) Ezért nem terjeszthető ki más villamosenergia‑piacokra, például a hosszú távú kereskedelmi szolgáltatások piacára. |
26. |
Összefoglalva, míg a 2015/1222 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében indokolt lehet a másnapi és a napon belüli villamosenergia‑tőzsdei szolgáltatásokra vonatkozó jogi monopólium fenntartása, a hosszú távú villamosenergia‑tőzsdei szolgáltatásokra vonatkozó jogi monopólium fenntartására vonatkozóan egyetlen rendelkezést sem tartalmaznak a belső villamosenergia‑piacra vonatkozó uniós jogszabályok, többek között a 2019/943 rendelet és a 2019/944 irányelv. ( 11 ) |
27. |
Mivel tehát a villamosenergia‑piacokra vonatkozó uniós szabályok értelmezése nem perdöntő a hosszú távú villamosenergia‑kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó törvényes monopólium jogszerűségét illetően, felmerül a kérdés, hogy egy ilyen monopólium nem jelenti‑e az EUMSZ 49. cikkben foglalt letelepedés szabadságának, illetve adott esetben az EUMSZ 56. cikkben foglalt szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozását, ( 12 ) és ha igen, akkor ez közérdeken alapuló okkal igazolható‑e, és arányos‑e. |
28. |
A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának tekintendő minden olyan intézkedés, amely az említett szabadságok gyakorlását tiltja, zavarja, vagy kevésbé vonzóvá teszi ( 13 ). |
29. |
Mivel a nemzeti jog értelmében más tagállamok vállalkozásai számára lehetetlen, hogy Romániában hosszú távú piacán energiaügyletek közvetítésére irányuló szolgáltatásokat nyújtsanak, akár az e tagállamban lévő telephelyükön keresztül, akár határokon átnyúlóan, mivel nem kaphatnak erre engedélyt, az ilyen szabályozás, amely valamely gazdasági tevékenység gyakorlását kizárólagossági rendszerhez köti, a letelepedés vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának tekinthető. |
30. |
Ezért a 123/2012. sz. törvény 10. cikke (2) bekezdésének f) pontja csak akkor minősül az EUMSZ 49. cikkel vagy az EUMSZ 56. cikkel összeegyeztethetőnek, ha azt közérdeken alapuló kényszerítő ok igazolja, és az arányos a kitűzött céllal. |
31. |
Mivel azonban a kérdést előterjesztő bíróság nem tette fel ezt a kérdést, nem adott tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy milyen jogszerű ok igazolhatná a fent említett szabadságok korlátozását. ( 14 ) Ilyen körülmények között úgy vélem, hogy a Bíróság nincs abban a helyzetben, hogy döntsön ebben a kérdésben, és még kevésbé bírálhatja el azt az ebből következő kérdést, hogy a letelepedés szabadsága vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága e korlátozásának szükséges és arányos jellege fennáll‑e. |
32. |
Ezért azt javaslom, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre a Bíróság azt a választ adja, hogy a 2019/943 rendeletet, különösen annak 1. cikke b) pontját és 3. cikkét – a 2019/944 irányelv rendelkezéseire tekintettel – úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a 2015/1222 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban csak egyetlen engedély megadását teszi lehetővé a másnapi és napon belüli villamosenergia‑tőzsdei szolgáltatásokra. Ezen túlmenően ezt a szabályozást úgy kell értelmezni, hogy nem zárja ki a hosszú távú villamosenergia‑kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó jogi monopólium fenntartását, amelynek jogszerűségét különösen az EUMSZ 49. és EUMSZ 56. cikkben foglalt letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának elvei alapján kell értékelni. |
A második kérdésről
33. |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy a 2019/943 rendeletet, különösen annak 1. cikke b) és c) pontját, valamint 3. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy a szabad verseny elvei a villamosenergia‑piac üzemeltetőjére is vonatkoznak. Ezzel összefüggésben e bíróság azt is kérdezi, hogy e tekintetben releváns‑e az a tény, hogy az említett rendelet 2. cikkének 40. pontjában szereplő „villamosenergia‑piac” fogalmát a 2019/944 irányelv 2. cikkének 9. pontjában szereplő fogalommeghatározásra való hivatkozással határozzák meg. |
34. |
A számos – különösen a 2019/943 rendeletben és a 2019/944 irányelvben található – fogalommeghatározásra és kereszthivatkozásra tekintettel úgy látom, hogy a villamosenergia‑piaci üzemeltetőkre, így az OPCOM társaságra is vonatkoznak az említett rendelet rendelkezései. |
35. |
A kijelölt villamosenergia‑piaci szolgáltatók ugyanis vagy a 2019/943 rendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerinti „piacüzemeltető” fogalmába tartoznak, amely „olyan [jogalanyra vonatkozik], amely az általa nyújtott szolgáltatás keretében a villamos energiára vonatkozó eladási ajánlatok és a villamos energiára vonatkozó vételi ajánlatok egymáshoz rendelését végzi;” ( 15 ) vagy az e rendelet 2. cikkének 25. pontja értelmében vett „piaci szereplő” fogalmába, amely az „olyan [természetes vagy jogi személyre vonatkozik], aki vagy amely egy vagy több villamosenergia‑piacon – ideértve a kiegyenlítő szabályozási piacokat is – villamos energiát vesz, ad el vagy állít elő, aggregálást végez vagy fogyasztói befolyásolási vagy energiatárolási szolgáltatások üzemeltetője, ideértve az említett tevékenységek folytatására kereskedési megbízásokat adó természetes vagy jogi személyt is” ( 16 ). |
36. |
Ezért azt javaslom, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre azt a választ adja, hogy a 2019/943 rendeletet, különösen annak 1. cikke b) és c) pontját, valamint 3. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az abban foglalt szabad verseny elvei a villamosenergia‑piac üzemeltetőjére is vonatkoznak. |
Végkövetkeztetés
37. |
A fentiekre tekintettel javaslom, hogy a Bíróság a Curtea de Apel Bucureşti (bukaresti ítélőtábla, Románia) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következőképpen válaszoljon:
|
( 1 ) Eredeti nyelv: francia.
( 2 ) A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló 2019. június 5‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2019. L 158., 125. o.; helyesbítés: L 2021, L 373., 96. o.).
( 3 ) A villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2019. L 158, 54. o.).
( 4 ) A „nominated electricity market operator” kifejezésnek megfelelő angol betűszó.
( 5 ) A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 211., 55. o.; helyesbítés: HL 2015. L 167., 94. o.).
( 6 ) A kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2015. július 24‑i bizottsági rendelet (HL 2015. L 197., 24. o., helyesbítés: HL 2020, L 296., 8. o.).
( 7 ) A villamos energiáról és a földgázról szóló, 2012. július 10‑i 123/2012. sz. törvénynek (Monitorul Oficial al României, I. rész, 485. sz., 2012. július 16.) az alapügyben szereplő jogvitára alkalmazandó változata (a továbbiakban: 123/2012. sz. törvény).
( 8 ) Ebben az időpontban, a 123/2012. sz. törvény értelmében Románia ajánlattételi övezetében az OPCOM volt az egyetlen kijelölt üzemeltetője a másnapi és a napon belüli villamosenergia‑piacnak, valamint a hosszú távú villamosenergia‑kereskedelmi szolgáltatások piacának. A román kormány által a tárgyaláson nyújtott tájékoztatás szerint a román jogszabályok 2022‑től megszüntették az egységes engedélyezési rendszert, és ebben az évben a BRM hosszú távú villamosenergia‑kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó engedélyt kapott.
( 9 ) Megjegyzem egyébként, hogy bár a 2019/944 irányelv az időbeli hatálya okán nem alkalmazható a jelen ügy tényállására, mégis hivatkozási alap lehet a 2019/943 rendelet értelmezéséhez.
( 10 ) Ugyanis még a másnapi és a napon belüli tőzsdei szolgáltatások esetében az e rendelkezés által megengedett jogi monopólium‑modell alkalmazása is eltérést jelent a vonatkozó rendelet által előirányzott versenymodelltől.
( 11 ) Egyébiránt sem a 2019/943 rendelet, sem a 2019/944 irányelv, sem pedig a 2015/1222 rendelet nem rendelkezik a teljes harmonizációról. Ez utóbbi rendelet csupán „harmonizált minimumszabályokat” állapít meg (lásd többek között annak (3) preambulumbekezdését), és ráadásul csak az egységes másnapi és napon belüli piac‑összekapcsolásra vonatkozik.
( 12 ) Lásd: 2016. február 23‑iBizottság kontra Magyarország ítélet (C‑179/14, EU:C:2016:108, 164. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
( 13 ) Lásd e tekintetben többek között: 2011. július 21‑iBizottság kontra Portugália ítélet (C‑518/09, nem tették közzé, EU:C:2011:501, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
( 14 ) E tekintetben csupán megemlítem, hogy – amint arra a Bizottság helyesen rámutat – az ANRE által felhozott jogos indokok, nevezetesen a román piac kis mérete és a többi tagállam villamosenergia‑piacán egyetlen szolgáltató jelenléte (ami egyébként nem tűnik a valóságnak megfelelőnek), első látásra nem alkalmasak arra, hogy ilyen korlátozásokat igazoljanak.
( 15 ) Lásd még: a 2015/1222 rendelet 7. cikkének (1) bekezdését, amely szerint „[a] kijelölt villamosenergiapiac‑üzemeltetők piacüzemeltetőként tevékenykednek nemzeti, vagy regionális piacokon annak érdekében, hogy az átvitelirendszer‑üzemeltetőkkel együttműködve elvégezzék az egységes másnapi és napon belüli piac‑összekapcsolást.” (kiemelés tőlem).
( 16 ) Egyébiránt – amint azt a Bizottság megjegyzi –, a villamosenergiapiac‑üzemeltetők a jelen ügy tényállására az időbeli hatálya miatt nem alkalmazható és a 2019/943 rendelet 2. cikkének 40. pontjában hivatkozott 2019/944 irányelv 2. cikkének 57. pontja szerinti „villamosenergia‑ipari vállalkozás” fogalmába is beleértendők, „mint [azon] természetes vagy jogi [személyek, akik, illetve amelyek] az alábbi feladatok közül legalább egyet [betöltenek]: a villamosenergia‑termelés, ‑átvitel, ‑elosztás, aggregálás, keresletoldali válasz, energiatárolás, ‑ellátás vagy ‑vásárlás, és [felelősek] az ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó kereskedelmi, műszaki és/vagy karbantartási feladatok ellátásáért, de nem tartoznak ide a végfelhasználók”.