—

A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy az általa kimerített két belső jogorvoslat ellenére (a vizsgabizottsághoz intézett felülvizsgálati kérelem és a 90. cikk 2. bekezdése szerinti igazgatási panasz) továbbra sem világos, hogy a felperes szakmai tapasztalatából milyen konkrét követelmény hiányzott.

—

A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a versenyvizsga vizsgabizottsága köteles biztosítani, hogy a jelöltekre vonatkozó értékeléseket egyenlő és objektív módon végezzék el, valamint hogy az értékelési kritériumok egységesek legyenek és hogy azokat valamennyi jelölt esetében koherens módon alkalmazzák. Ebben az esetben a vizsgabizottság – eltérve a versenyvizsga-kiírástól – nem biztosította a konkrét feltételek értékelésével kapcsolatban az objektivitást és a pártatlanságot, amely értékelésre a versenyvizsgára vonatkozó különös szabályok megsértésével került sor.

—

A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a versenyvizsga vizsgabizottsága igen szűkszavúan indokolta a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasító megtámadott határozatot. Ugyanis általános megállapításokon és a kiválasztási szempontokat – az e szempontok tartalmának konkrét meghatározása nélkül – megállapító információkon túlmenően ugyanis semmiféle olyan pontos magyarázatot nem nyújtottak, amely alapján a felperes megérthette volna azokat az okokat, amelyek alapján vele szemben döntést hoztak. Ennélfogva a felperes szerint azt a következtetést lehet levonni, hogy a felülvizsgálatra nem került sor, ezzel pedig megsértették a védelemhez való jogát és magát a versenyvizsga-kiírást, amely a jelöltek védelmét szolgáló eszközként előírta a felülvizsgálatot.

—

Ugyanígy nem tartalmaz semmiféle indokolást a kinevezésre jogosult hatóság 2019. szeptember 20-i határozata, amely szintén nem fejti ki a vizsgabizottság által meghatározott, a versenyvizsga-kiírást kiegészítő további kritériumokat, továbbá amely – a pályázati dokumentációban szereplő pontos leírás ellenére – egyáltalán nem hivatkozik a felperes konkrét szakmai tapasztalatára. A kinevezésre jogosult hatóság emellett nem a teljes ténybeli és jogi keretre támaszkodott, mert kizárólag a 2019. május 23-i első határozatot vette figyelembe, ekként pedig figyelmen kívül hagyta a felülvizsgálattal kapcsolatos minden elemzést és értékelést.