–

a Vogel Import Export NV képviseletében J. De Bruyn és E. Gevers advocaten,

–

a belga kormány képviseletében S. Baeyens, J.‑C. Halleux és C. Pochet, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében M. Salyková és P. Vanden Heede, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 2016. október 6‑i (EU) 2016/1821 bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2016. L 294., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 329., 119. o.; HL 2017. L 150., 19. o.) eredő változat szerinti, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.; a továbbiakban: KN) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 4407 és 4409 vámtarifaszámának az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Vogel Import Export NV (a továbbiakban: Vogel) és a Belgische Staat (belga állam) között olyan gyalult fadeszkák tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelyeknek mind a négy élét a teljes hosszában lekerekítették.

3

A Vámegyüttműködési Tanácsot, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezetét (WCO), az említett tanács létrehozásáról szóló, 1950. december 15‑én Brüsszelben aláírt egyezmény létesítette. A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a WCO dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amelyet – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.; a továbbiakban: HR‑ről szóló egyezmény) hagyott jóvá.

4

A HR‑ről szóló egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden szerződő fél kötelezettséget vállal többek között arra, hogy tarifa‑ és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR‑rel, minden hozzátoldás és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és ‑alszáma szövegét, valamint a hozzájuk tartozó kódszámokat, és követi az említett rendszer számozási sorrendjét. Ugyanezen rendelkezés előírja továbbá, hogy a szerződő felek kötelesek alkalmazni a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosíthatják az utóbbiak terjedelmét.

5

A WCO a HR‑egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR‑bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és osztályozási véleményeket.

6

A HR‑nek a 4407 vámtarifaszám, amelyek címe „Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm‑nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is” vonatkozó vámtarifaalszámaira vonatkozó magyarázó megjegyzései, a következőket írják elő:

„Kevés kivétellel e vtsz. alá tartozik a bármilyen hosszú, de 6 mm‑nél vastagabb bármilyen fa vagy szálfa a rostok általános irányában szétfűrészelve vagy, szélezve vagy hasítás vagy hántolás útján feldarabolva. Ilyen fa és szálfa a fűrészelt gerenda, padlódeszka, száldeszka, deszkalap, léc, stb., továbbá a fűrészelt áruval egyenértékűnek tekintett termékek, amelyeket hasítógéppel állítanak elő, és amelyeket nagyon pontosan hasítanak méretre, s ezzel az eljárással a termék felülete simább, mint a fűrészelt áruké, és ezért nincs szükség a gyalulásra. Ugyancsak ide tartozik a vágott vagy hántolt (körülhántolt) faanyag, valamint a padlózathoz való fakocka, léc és szegélyléc, az összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre bármelyik szélén, végén vagy felületén előkészítettek kivételével (4409 vtsz.).

Meg kell jegyezni, hogy az ide tartozó fának nem kell feltétlenül négyzetes (téglalap) keresztmetszetűnek lenni, sem egyforma keresztmetszetűnek a teljes hosszúságban.

Az e vtsz. alá tartozó termékek lehetnek simítottak (a simítási eljárás során a két szomszédos oldal találkozási szöge enyhén kerekített is lehet), csiszoltak vagy hosszabbító illesztéssel toldottak, pl. fogazott illesztéssel összeállítottak […]

Nem tartozik ide továbbá:

[…]

[…]”

7

A HR‑nek a 4409 vámtarifaszám, amely címe „Fa (beleértve az össze nem állított lécet és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, »v« illesztésű peremezett, mintázott, legömbölyített vagy hasonló módon formázott) gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is” vonatkozó vámtarifaalszámaira vonatkozó magyarázó megjegyzéseinek szövege a következő:

„Ide tartozik a fa, főképp deszka, palló, stb. alakban, amelyet fűrészelés vagy négyszögletesre formálás után bármelyik szélén, végén vagy felületén úgy alakítanak, hogy egyrészt a majdani folytatólagos összeillesztést lehetővé tegyék, vagy hogy az alábbi (4) pontban meghatározott szegélylécet vagy gyöngylécet nyerjenek, ezek lehetnek gyalulva, csiszolva vagy hosszabbító illesztéssel toldva, pl. köldökcsapos illesztéssel összeállítva […]

[…]

Az e vtsz. alá tartozó szokásos alakú fűrészáruk:

E vtsz. alá tartozik a keskeny fadarabokból álló padlóburkoló csík és szegélyléc is, ha összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészített pl. hornyolt és eresztékelt. Ezek az áruk a 4407 vtsz. alá tartoznak, amennyiben csak gyalultak csiszoltak vagy hosszabbító illesztéssel toldottak, pl. köldökkapcsos illesztéssel összeállítottak.

Szintén nem tartozik ide a rétegelt lemezből vagy furnérlemezből készült parkettléc (4412 vtsz.).

[…]”

8

Az Európai Unióba importált áruk vámtarifális besorolását a HR‑en alapuló KN szabályozza.

9

A 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Ezt a rendeletet a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni.

10

A KN alapügy tényállására alkalmazandó változata, mivel a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelmet 2017. október 30‑án nyújtották be, a 2658/87 rendelet I. mellékletét módosító 2016/1821 végrehajtási rendeletből eredő 2017. évi végrehajtási rendelet.

11

A KN bevezető rendelkezéseket tartalmazó első része tartalmazza az általános szabályokat tartalmazó I. szakaszt, amelynek „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” (a továbbiakban: általános szabályok) című A. pontja a következőképpen rendelkezik:

„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy Megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

3. Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

[…]

6. A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifa‑alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges Alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifa‑alszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó Megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”

12

A KN „Vámtarifa” című második része tartalmazza többek között a „Fa és faipari termékek; faszén; parafa és parafa áruk; szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagokból készült áruk; kosárkötő‑ és fonásáruk” című IX. áruosztályt.

13

E IX. áruosztály tartalmazza az „Fa és faipari termékek; faszén” című 44. árucsoportot.

14

A KN 44. árucsoportja tartalmazza a 4407 vámtarifaszámot, amelybe többek között a 440729 és a 44072983 vámtarifaalszámok tartoznak:

15

A KN 44. árucsoportja tartalmazza továbbá a 4409 vámtarifaszámot, amelybe többek között a 44092200 vámtarifaalszám tartozik:

16

A 2658/87 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság a KN magyarázó megjegyzéseket fogad el (a továbbiakban: a KN magyarázó megjegyzései).

17

A KN‑nek az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. március 4‑én közzétett magyarázó megjegyzései (HL 2015. C 76., 1. o.) a 440721 10–4407 29 95 vámtarifaalszámokra vonatkozóan a következőket említik:

„[a]z árucsoporthoz tartozó alszámos megjegyzések 2. pontjában meghatározott trópusi fából”,

valamint

„Lásd az árucsoporthoz tartozó HR Magyarázat Általános rendelkezések Alszámos Magyarázatát bizonyos trópusi fák elnevezését illetően. Lásd még az árucsoporthoz tartozó HR Magyarázat Függelékét is.”

18

2017. október 30‑án Vogel kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelmet nyújtott be az illetékes vámhatósághoz az ipe fából készült olyan deszkák tarifális besorolása tárgyában, amelyeket minden oldala mentén legyalultak, és amelyeknek mind a négy élét a teljes hosszában lekerekítették. Mivel teljes hosszában lekerekítésre került a szóban forgó cikk négy éle, nincs derékszögű keresztmetszete.

19

E cikk e profiljának elkészítéséhez a gyalupadot speciálisan e célra gyártott késekkel kell ellátni. Az említett cikk kereskedelmi neve jelzi, hogy a fa négy oldala le van gyalulva, és a négy éle le van kerekítve.

20

2017. december 7‑én az említett vámhatóság kötelező érvényű tarifális felvilágosítást adott ki az „ipe fából készült, csaknem derékszögű keresztmetszetű és enyhén lekerekített, az összeillesztést semmiképpen sem megkönnyítő (nem hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, »V« illesztésű, peremezett, mintázott, legömbölyített) hosszanti oldalakkal rendelkező gyalult deszkákra vonatkozóan. A deszkák 21 mm vastagságúak, 145 mm szélesek, hosszúságuk pedig 1,82 m és 4,53 m közötti”, és azokat a KN 44072983 vámtarifaalszám alá sorolta be.

21

Mivel a Vogel úgy vélte, hogy e deszkák a KN 44092200 vámtarifaalszám alá tartoznak, 2018. január 12‑én közigazgatási panaszt nyújtott be e határozattal szemben, amelyet 2018. december 21‑én kiegészített.

22

Miután a Vogel kifogását 2019. március 13‑án elutasították, keresetet indított a Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (holland nyelvű brüsszeli elsőfokú bíróság, Belgium) előtt.

23

E bíróság rámutat arra, hogy a Vogel szerint, mivel két vámtarifaszám alkalmazható ezen árukra, az általános szabályok 3. a) szabálya alapján a legpontosabbnak, vagyis a 4409 vámtarifaszámnak, nem pedig a 4407 vámtarifaszámnak kell elsőbbséget élveznie. E társaság az említett bíróság előtt azt is állítja, hogy mindenesetre mivel e szabály nem teszi lehetővé a tarifális besorolást, az említett 3. c) szabálynak megfelelően az utolsó vámtarifaszámot számozási sorrendben kell alkalmazni.

24

A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a Vogel úgy véli, hogy az alapügyben szóban forgó deszkák összefüggő [folytatólagos] összeillesztésre vannak előkészítve, abban az értelemben, hogy azokat lekerekítették, és azok a 4409 vámtarifaszám leírásának német, angol, francia és német nyelvű változataiba tartoznak. Ezenkívül e társaság szerint az e vámtarifaszám alá történő besorolást eredményező kötelező érvényű tarifális felvilágosításokat bocsátottak ki azonos árukra Németországban, Franciaországban, valamint Hollandiában, és ilyen értelmű határozatot hozott a belga hatóság is.

25

E bíróság kifejti, hogy az État belge előtte azt állítja, hogy az általános szabályok 3. a) szabálya a jelen ügyben nem alkalmazható, mivel az érintett áruk az általános szabályok 1. szabálya alapján sorolhatók be. Az alapeljárás e részt vevő fele arra hivatkozik, hogy az ezen áruk lekerekítése nem tekinthető összefüggő [folytatólagos] összeillesztésre való előkészítésnek, mivel nem az összeszerelés megkönnyítésére szolgál, és mivel a HR 4407 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései egyértelműen megemlítik, hogy e vámtarifaszám alá tartoznak azok a fák is, amelyek nem négyzetes (téglalap) keresztmetszetűek, és amelyek éleit enyhén lekerekítették.

26

A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő felek között nem állt fenn a szóban forgó áruk jellegével kapcsolatos nézeteltérés, és a vita kizárólag a KN értelmezésére vonatkozik, pontosítva, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita megoldása nem teszi szükségessé a nemzeti jog egyetlen rendelkezésének alkalmazását sem.

27

E körülmények között a Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (holland nyelvű brüsszeli elsőfokú bíróság, Belgium) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

28

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN‑t úgy kell‑e értelmezni, hogy az olyan gyalult fadeszkákat, amelyeknek a négy éle a teljes hosszában enyhén le van kerekítve, a 4407 vámtarifaszám vagy a 4409 vámtarifaszám alá kell besorolni.

29

Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van a szóban forgó besorolás elvégzéséhez (2020. április 30‑iDHL Logistics [Szlovákia] ítélet, C‑810/18, EU:C:2020:336, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát, hogy a Bíróság által szolgáltatott válasz elemeire tekintettel elvégezze az alapügyben szóban forgó áruk besorolását.

30

A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok előírják, hogy az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni, mivel az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címeit csak jelzésértékűeknek kell tekinteni (2019. május 2‑iOnlineshop ítélet, C‑268/18, EU:C:2019:353, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

31

A KN Bizottság által megfogalmazott magyarázó megjegyzései, valamint a WCO keretében a HR‑t illetően kidolgozott magyarázó megjegyzések jelentős mértékben hozzájárulnak a különböző vámtarifaszámok hatályának értelmezéséhez, ám jogi kötőerejük nincs. A KN magyarázó megjegyzéseit, amelyek nem helyettesítik HR magyarázó megjegyzéseit, úgy kell tekinteni, hogy azok kiegészítik ez utóbbiakat, és azokkal együtt kell olvasni (2018. szeptember 13‑iVision Research Europe ítélet, C‑372/17, EU:C:2018:708, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32

Így a HR magyarázó megjegyzései a Közös Vámtarifa egységes alkalmazásának biztosítását szolgáló lényeges eszközöknek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (2017. október 19‑iLutz ítélet, C‑556/16, EU:C:2017:777, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

33

A jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (2020. március 11‑iRensen Shipbuilding ítélet, C‑192/19, EU:C:2020:194, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34

Ezenfelül az áru rendeltetése a besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan az adott áruhoz tartozik, amely kötődésnek az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapíthatónak kell lennie (2020. március 26‑iPfizer Consumer Healthcare ítélet, C‑182/19, EU:C:2020:243, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

35

A KN 4409 vámtarifaszám szövegének megfelelően, amely a HR 4409 vámtarifaszámának felel meg, az következik, hogy az magában foglalja a következőket: „Fa (beleértve az össze nem állított lécet és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, »v« illesztésű peremezett, mintázott, legömbölyített vagy hasonló módon formázott) gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is”.

36

E megfogalmazás szerint ahhoz, hogy valamely terméket e 4409 vámtarifaszám alá lehessen sorolni, az szükséges, hogy a fát bármelyik szélén, végén vagy felületén úgy alakítsák, hogy a majdani folytatólagos összeillesztést lehetővé tegyék. E tekintetben az említett szöveg zárójelben tartalmazza a különböző összeillesztést lehetővé tevőmódszerek indikatív jegyzékét, mivel az e lista végén szereplő „hasonló módon formázott” kifejezés azt jelenti, hogy az nem kimerítő jellegű.

37

Egyébiránt a HR 4409 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései szerint ez utóbbi magában foglalja a fákat, főképp deszka alakban, amelyeket fűrészelés vagy négyszögletesre formálás után bármelyik szélén, végén vagy felületén úgy alakítanak, hogy a majdani folytatólagos összeillesztést lehetővé tegyék. E magyarázó megjegyzések szerint e teljes hosszban történő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítésnek vagy meg kell könnyítenie az összeszerelést, vagy lehetővé kell tennie a képkeretek készítéséhez, falak, bútorok, ajtók díszítéséhez és más ács‑ vagy asztalosmunkánál felhasznált díszléc vagy szegélydísz kinyerését. Az említett magyarázó megjegyzések azt is megemlítik, hogy a 4409 vámtarifaszám alá tartozik a keskeny fadarabokból álló padlóburkoló csík és szegélyléc is, ha összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítettek, de ha azokat csak gyalulták, csiszolták vagy hosszabbító illesztéssel toldották, ezek a fadarabok a 4407 vámtarifaszám alá tartoznak.

38

Ami a KN 4407 vámtarifaszámot illeti, az a HR 4407 vámtarifaszámának megfelelő szövege szerint magában foglalja a „hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm‑nél vastagabb f[át], gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is”. A KN 44072983 vámtarifaalszám a KN 4407 vámtarifaszám keretében különösen a „gyalult” fára vonatkozik.

39

A jelen ügyben először is meg kell állapítani, hogy a 2017. december 7‑i kötelező érvényű tarifális felvilágosítás szerint az alapügyben szóban forgó áruk „csaknem derékszögű keresztmetszetű és enyhén lekerekített, az összeillesztést semmiképpen sem megkönnyítő […] hosszanti oldalakkal rendelkező gyalult deszkák”, és hogy a Bíróság rendelkezésére álló iratok egyikéből sem tűnik ki, hogy az alapeljárás valamelyik fele vitatta volna az említett áruk objektív jellemzőinek és tulajdonságainak leírását.

40

Márpedig a HR‑nek a 4409 vámtarifaszám vonatkozó vámtarifaalszámaira vonatkozó magyarázó megjegyzései szerint a fák, különösen deszka formában, amelyeket összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítettek, vagy az összeszerelés megkönnyítésére, vagy szegélyléc vagy gyöngyléc kinyerésére szolgálnak, amely utóbbiakat e vámtarifaszám negyedik bekezdése írja le.

41

E tekintetben meg kell állapítani egyrészt, hogy a Vogel sem a kérdést előterjesztő bíróság előtt, sem a Bíróság előtti eljárás keretében nem állítja, hogy az alapügyben szóban forgó deszkákon végzett munka megkönnyíti e deszkák összeillesztését. Másrészt az ügy egyetlen iratából sem tűnik ki, hogy az említett szegélylécek vagy gyöngylécek kinyerését célozták volna az említett deszkák gyártása során.

42

Másodszor, a HR‑nek a 4407 vámtarifaszám vonatkozó vámtarifaalszámaira vonatkozó magyarázó megjegyzései kifejezetten előírják, hogy e vámtarifaszám alá tartoznak a csak „enyhén lekerekített” fák is.

43

Ezzel szemben a HR 4409 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésének első bekezdésében, amely a következőt említi: „[l]ekerekített szélű vagy végű deszka”, hiányzik az „enyhén” határozószó, ami azt jelzi, hogy az e 4409 vámtarifaszám alá történő besoroláshoz a deszkáknak jelentős lekerekítéssel kell rendelkezniük.

44

E jellemzőt illetően kitűnik a 2017. december 7‑i kötelező érvényű tarifális felvilágosításból, amely megállapításait, – amint az a jelen ítélet 39. pontjában már megállapításra került – sem a nemzeti bíróság, sem a Bíróság előtt nem vitatták, az alapügyben szóban forgó fadeszkák enyhén lekerekített hosszanti oldalakkal rendelkeznek, és csaknem derékszögű keresztmetszetűek.

45

Amíg a lekerekítés így korlátozott, nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy – amint azt Vogel állítja – az ügyfelek meghatározhatják a szóban forgó deszkák profiljait, és hogy az oldalkerekítések az egyes ügyfelek szerint és az egyes profilok szerint változnak.

46

Harmadszor, a HR 4409 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései pontosítják, hogy ez utóbbi alá tartozik „a keskeny fadarabokból álló padlóburkoló csík és szegélyléc is, ha összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészített pl. hornyolt és eresztékelt, [és hogy e]zek az áruk a 4407 vtsz. alá tartoznak, amennyiben csak gyalultak csiszoltak vagy hosszabbító illesztéssel toldottak, pl. köldökkapcsos illesztéssel összeállítottak.”

47

Bár kétségtelen, hogy az alapügyben szóban forgó áru nem keskeny fadarabokból álló padlóburkoló csík és szegélyléc, e magyarázó megjegyzések mégis megerősítik azt az értelmezést, amely szerint a csak gyalult és nem összefüggő [folytatólagos] összeillesztésre előkészített fadeszkákat a 4407 vámtarifaszám alá, nem pedig a 4409 vámtarifaszám alá kell besorolni.

48

Negyedszer, amint az a KN 4407 és 4409 vámtarifaszám szövegének összehasonlító olvasatából kitűnik, az előbbi vámtarifaszámok alá tartoznak az egyszerűbb termékek, amelyeket csak minimálisan kezeltek, ami nem teszi lehetővé az összeszerelésüket, és kizárólag a jobban megmunkált termékek tartoznak a KN 4409 vámtarifaszám alá.

49

E megfontolások megfelelnek a KN rendszerének, amelynek alacsonyabb vámtarifaszámai a kevésbé megmunkált termékeket jelölik, a magasabb vámtarifaszámai pedig a jobban megmunkált termékeket jelölik.

50

Ebből következik, hogy mivel a fadeszkák enyhe lekerekítése gyalulási folyamat eredménye, és e fadeszkák nem lettek összefüggő [folytatólagos] összeillesztésre előkészítve, amely megkönnyítené azok összeillesztését, illetve amely lehetővé tenné szegélylécek vagy gyöngylécek kinyerését, az említett fadeszkákat nem a KN 4409 vámtarifaszám, hanem annak 4407 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

51

Ezt az értelmezést nem kérdőjelezheti meg az egyrészt a KN 4409 vámtarifaszám dán, holland és szlovén változata, másrészt pedig e vámtarifaszám más nyelvi változatai között fennálló különbség, amely különbség abban áll, hogy míg a „lekerekített” kifejezést húsz nyelvi változat tartalmazza, e kifejezés hiányzik az említett vámtarifaszám dán, holland és szlovén nyelvi változatában.

52

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jog valamely rendelkezésének egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (lásd ebben az értelemben: 2020. július 9‑iNaturschutzbund Deutschland – Landesverband Schleswig‑Holstein ítélet, C‑297/19, EU:C:2020:533, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ráadásul valamely uniós jogi aktus – egységes alkalmazása, és ennélfogva egységes értelmezése érdekében – mind alkotójának tényleges szándéka, mind pedig az általa követett cél alapján kell értelmezni, figyelembe véve különösen az összes változatát (lásd ebben az értelemben: 2016. február 4‑iC & J Clark International és Puma ítélet, C‑659/13 és C‑34/14, EU:C:2016:74, 122. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

53

A HR‑ről szóló egyezmény felei kötelezettséget vállalnak arra, hogy tarifa‑és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR‑rel, és az Unióba importált áruk vámtarifális besorolását a HR‑en alapuló KN szabályozza. Úgy tűnik, hogy a HR 4409 vámtarifaszámának szövege tartalmazza a „lekerekített” kifejezést.

54

Következésképpen a KN 4409 vámtarifaszám egységes értelmezése szerint ez utóbbi magában foglalja a „lekerekített” kifejezést. Mindazonáltal e vámtarifaszám szövegében a „legömbölyített” kifejezés az „összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészített” kifejezést követő zárójelben szerepel a különböző összeillesztésre történő előkészítési módszerek indikatív felsorolásában, amint az egyébként a jelen ítélet 36. pontjában már megállapításra került. Következésképpen egyértelmű, hogy a KN alkotójának szándéka annak előírására irányult, hogy a KN 4409 vámtarifaszám csak akkor fedhet le a lekerekített fát, ha azt előkészítik összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre.

55

Az alapügyet illetően a jelen ítélet 39–54. pontjában szereplő tényezőkre tekintettel úgy tűnik, hogy az érintett áruk nem a KN 4407 vámtarifaszám, hanem a KN 4407 vámtarifaszáma alá tartozhatnak.

56

E megállapítás ellenére ezen áruk objektív jellemzőinek vizsgálatát követően a kérdést előterjesztő bíróság feladata azok tarifális besorolása.

57

A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy az olyan gyalult fadeszkákat, amelyeknek a négy éle a teljes hosszában enyhén le van kerekítve, nem lehet összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítettnek tekinteni, és azok annak 4407 vámtarifaszáma alá tartozhatnak.

58

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az első kérdésre adott válasz eltérő lenne‑e abban az esetben, ha nagyobb mértékű lekerekítés jellemzi az alapügyben szóban forgó fadeszkák négy élét.

59

Az ügy iratainak egyetlen eleme sem utal arra, hogy az alapjogvita megoldása érdekében felvilágosítást kell nyújtani a kérdést előterjesztő bíróság számára arra az esetre vonatkozóan, ha nagyobb mértékű lekerekítés jellemezné a KN vámtarifaszám alá besorolandó bizonyos fadeszkákat.

60

Következésképpen a második kérdés, amely hipotetikus jellegű, elfogadhatatlan.

61

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

A 2016. október 6‑i (EU) 2016/1821 bizottsági végrehajtási rendeletből eredő változat szerinti, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az olyan gyalult fadeszkákat, amelyeknek a négy éle a teljes hosszában enyhén le van kerekítve, nem lehet összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítettnek tekinteni, és azok annak 4407 vámtarifaszáma alá tartozhatnak.