1

Fellebbezésében SC az Európai Unió Törvényszéke 2018. szeptember 19‑iSC kontra Eulex Kosovo végzésének (T‑242/17, a továbbiakban: megtámadott végzés, EU:T:2018:586) hatályon kívül helyezését kéri, amely végzésben a Törvényszék elutasította az EUMSZ 272. és EUMSZ 340. cikken alapuló, az alábbiakra irányuló keresetét: először is annak megállapíttatása, hogy az Eulex Kosovo megsértette a vele szemben fennálló szerződéses és szerződésen kívüli kötelezettségeit, másodszor annak megállapíttatása, hogy az Eulex Kosovo által ügyészi álláshely betöltése céljából 2016‑ban megszervezett belső versenyvizsga (EK30077. sz. versenyvizsga; a továbbiakban: 2016. évi belső versenyvizsga) és munkaszerződése meghosszabbításának elmaradása jogellenes, valamint harmadszor, a szerződéses és szerződésen kívüli kötelezettségeinek az Eulex Kosovo általi megsértéséből eredő vagyoni és nem vagoni károk megtéríttetése.

2

Az Európai Unió koszovói jogállamiság‑missziójáról (Eulex Kosovo) szóló, 2008. február 4‑i 2008/124/KKBP tanácsi együttes fellépés (HL 2008. L 42., 92. o.) 10. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A nemzetközi és helyi személyzet alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit a[z Eulex Kosovo] és a személyzet tagja között megkötendő szerződésben kell meghatározni.”

3

Az Eulex Kosovo missziót a 2008/124 együttes fellépés hozta létre, és azt később több alkalommal meghosszabbították.

4

SC‑t az Eulex Kosovo a 2014. január 4. és 2016. november 14. közötti időszak során ügyészként alkalmazta öt egymást követő, határozott idejű szerződéssel. Az első két szerződésben foglalt választottbírósági kikötés a „brüsszeli [Belgium] bíróságokat” jelölte meg a szerződésből eredő jogviták elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságokként. Az utolsó három szerződés 21. cikke a szerződésből eredő vagy azzal összefüggő valamennyi jogvita esetén „az [EUMSZ] 272. cikk alapján az Európai Unió Bíróságának” a hatáskörét írta elő.

5

Az Eulex Kosovo és a fellebbező közötti utolsó szerződés 1.2. pontja előírja, hogy „(jóváhagyást követően) az alábbi dokumentumok képezik a szerződés elválaszthatatlan részét: a CONOPS/OPLAN, beleértve a magatartási kódexet és a standard működési eljárásokat”.

6

2014. július 1‑jén SC ügyészi álláshelyre kiírt belső versenyvizsgáról kapott értesítést a felettesétől, mivel a műveleti terv (a továbbiakban: OPLAN) értelmében csökkenteni kellett az ügyészek számát, továbbá mivel az átszervezésre vonatkozó standard működési eljárások 4.3. pontja ilyen körülmények között versenyvizsga szervezését írta elő. A belső versenyvizsgára 2014 nyarán került sor, majd azt később megsemmisítették.

7

Az Eulex Kosovo humánerőforrás‑osztálya a 2016. június 24‑i levelében arról tájékoztatta SC‑t, hogy a rendelkezésre álló álláshelyek számának csökkentése miatt 2016 júliusában várhatóan ügyészi álláshelyre kiírt új belső versenyvizsgát szerveznek.

8

A humánerőforrás‑osztály vezetőjének 2016. szeptember 30‑i levele arról tájékoztatta SC‑t, hogy nem volt sikeres a 2016. évi belső versenyvizsgán (a továbbiakban: a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozat). Ugyanebben a levélben tájékoztatták SC‑t, hogy a 2016. november 14‑én lejáró munkaszerződését nem fogják meghosszabbítani, valamint hogy a szerződés lejártára vonatkozó részletes szabályokról később fogják tájékoztatni (a továbbiakban: a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozat).

9

SC a 2016. október 10‑i levelével panaszt terjesztett elő a misszióvezetőhöz a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozattal és a munkaszerződése meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozattal szemben.

10

A misszióvezető a 2016. október 31‑i levelével elutasította SC panaszát.

11

A Törvényszék Hivatalához 2017. április 25‑én benyújtott keresetlevelével SC egy, lényegében négy kereseti kérelmet tartalmazó keresetet terjesztett elő. Az első és a második kereseti kérelem arra irányult, hogy a Törvényszék állapítsa meg, hogy az Eulex Kosovo megsértette szerződéses és szerződésen kívüli kötelezettségeit. Harmadik kereseti kérelmében SC a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozat és a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozat jogellenességének megállapítását kérte a Törvényszéktől. A negyedik kereseti kérelem arra irányult, hogy a Törvényszék kötelezze az Eulex Kosovót a szerződéses és szerződésen kívüli kötelezettségeinek megsértéséből eredő vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére.

12

E kereset alátámasztására SC öt jogalapot hozott fel. Az első jogalap az átszervezésre vonatkozó standard működési eljárások és a személyzet kiválasztására vonatkozó standard működési eljárások megsértésén alapult. A második jogalap e standard működési eljárásoknak, a magatartási kódexnek és az Eulex Kosovo fegyelmének, a méltányosság és a jóhiszeműség szerződéses elveinek, valamint a megfelelő ügyintézéshez való jognak a megsértésén alapult. A harmadik, a negyedik és az ötödik jogalap lényegében különféle uniós jogelvek és az Eulex Kosovo által elfogadott határozatok megsértésén alapult. SC emellett az Eulex Kosovo szerződéses felelősségére és szerződésen kívüli felelősségére hivatkozott.

13

A Törvényszék Hivatalához 2017. augusztus 24‑én benyújtott külön beadványában az Eulex Kosovo a Törvényszék eljárási szabályzata 130. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadhatatlansági kifogást emelt. A fellebbező 2017. október 20‑án benyújtotta az ezzel kapcsolatos észrevételeit.

14

A megtámadott végzésben a Törvényszék – ezen elfogadhatatlansági kifogás vizsgálata nélkül – eljárási szabályzatának 126. cikke alapján részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben pedig mint jogilag nyilvánvalóan megalapozatlant utasította el az SC által benyújtott keresetet.

15

A harmadik kereseti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan jellegének megállapítása céljából a Törvényszék elsősorban kimondta, hogy a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozat elválasztható az SC és az Eulex Kosovo közötti munkaszerződéstől (a továbbiakban: munkaszerződés). A Törvényszék másodsorban megállapította, hogy a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozat szintén elválasztható ettől a szerződéstől. E tényezők alapján a Törvényszék harmadsorban úgy vélte, hogy ezt a kereseti kérelmet az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott megsemmisítés iránti kérelemnek kell tekinteni, valamint hogy ezt a kérelmet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant kell elutasítani, mivel azt SC elkésetten nyújtotta be.

16

Fellebbezésében SC azt kéri, hogy a Bíróság:

17

Az Eulex Kosovo azt kéri, hogy a Bíróság:

18

Fellebbezésének alátámasztására SC öt jogalapra hivatkozik. Az első jogalap az EUMSZ 272. cikk megsértésén alapul. A második jogalap e cikknek, a hatékony jogorvoslathoz való jognak és az egyenlő bánásmód elvének a megsértésén alapul. A harmadik jogalap az átszervezésre vonatkozó standard működési eljárásoknak, a megfelelő ügyintézéshez való jognak, a pártatlanság elvének és az indokolási kötelezettségnek a megsértésén alapul. A negyedik jogalap az EUMSZ 268. és EUMSZ 270. cikk megsértésén alapul. Az ötödik jogalap ezen utóbbi cikkeknek, az EUMSZ 272. cikknek, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. és 41. cikkének a megsértésén alapul.

19

Második jogalapjának – az elsősorban vizsgálandó – harmadik részében SC azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozatot és a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozatot az e szerződéstől elválasztható igazgatási határozatoknak kell tekinteni, továbbá – következésképpen – annak megállapításakor, hogy azokat nem lehet megtámadni az EUMSZ 272. cikk alapján.

20

Elsősorban a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozatot illetően SC azzal érvel, hogy ezt a határozatot az átszervezésre vonatkozó standard működési eljárások alapján hozták. Ebben a kontextusban a Törvényszék nem állapíthatta meg érvényesen azt, hogy ezt a határozatot nem a munkaszerződés alapján hozták, holott e szerződés 1.2. pontja kifejezetten előírta, hogy a standard működési eljárások – az OPLAN‑hoz hasonlóan – „a szerződés elválaszthatatlan részét képezik”.

21

E körülmények között a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy SC nem hozott fel a közte és az Eulex Kosovo között fennálló szerződésben szereplő kikötéseken alapuló egyetlen jogalapot sem, jóllehet az átszervezésre vonatkozó standard működési eljárások megsértésére alapított több jogalapot is felhozott.

22

Másodsorban a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozatot illetően SC előadja, hogy a Törvényszék több ügyben megállapította, hogy az ehhez hasonló határozatok a szerződéshez kapcsolódnak. A szerződés meghosszabbítását előíró kikötésnek a szerződésbeli puszta hiánya semmiféle hatással nincs e megállapítás megalapozottságára.

23

SC hozzáfűzi, hogy a Törvényszék által a megtámadott végzésben alkalmazott megközelítés módszeresen akadályozná, hogy az Eulex Kosovo alkalmazottai a Bíróság előtt megtámadják a velük szemben felhozott munkaügyi kifogások többségét, és különösen azt, hogy megkérdőjelezzék a velük szemben hozott leginkább fajsúlyos határozatokat. Ez a megközelítés az Alapjogi Charta 47. cikkének és az egyenlő bánásmód elvének a megsértését képezi.

24

Az Eulex Kosovo előadja, hogy a Törvényszék által alkalmazott megközelítés megfelel a Bíróság azon állandó ítélkezési gyakorlatának, amely szerint az EUMSZ 272. cikket megszorítóan kell értelmezni.

25

A munkaszerződésben szereplő választottbírósági kikötés ugyanis csak az e szerződésből eredő vagy az azzal összefüggő jogvitákra vonatkozik. Kizárólag az e szerződéstől elválaszthatatlan kérdések tartoznak tehát a Törvényszék hatáskörébe az EUMSZ 272. cikk alapján. Márpedig, jóllehet az Európai Unió Tanácsa határozatainak végrehajtása céljából elfogadott intézkedések tényleges következményekkel járnak az Eulex Kosovo alkalmazottaira nézve, azokat az e szerződéstől elválasztható igazgatási aktusoknak kell tekinteni.

26

Ily módon a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozat alapját egy, az Eulex Kosovón kívüli határozat, nem pedig az említett szerződés képezi. Ezt a külső határozatot beépítették az OPLAN‑ba, majd a standard működési eljárásokban meghatározott keretben hajtották végre.

27

E tekintetben nem tekinthető úgy, hogy az OPLAN és a standard működési eljárások szerződéses jellegű dokumentumokat képeznek. Kétségtelen, hogy a munkaszerződés 1.2. pontjából kitűnik, hogy ezek a dokumentumok e szerződés elválaszthatatlan részét képezik. Általános hatályú és nem szükségszerűen szerződéses jellegű kérdésekre szorítkozó aktusokról van azonban szó.

28

Ami a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozatot illeti, a Törvényszék helytállóan alapította következtetéseit arra, hogy az Eulex Kosovo és SC közötti szerződésben nem szerepel a szerződés meghosszabbítására vonatkozó kikötés.

29

Egyebekben SC nem megalapozottan rója fel a Törvényszékkel szemben, hogy a Törvényszék általános jelleggel állapította meg a választottbírósági kikötésre alapított hatáskörének hiányát, mivel a Törvényszék a keresetet mindössze mint részben nyilvánvalóan elfogadhatatlant, és részben mint jogilag nyilvánvalóan megalapozatlant utasította el, de nem zárta ki egy, az EUMSZ 263. cikken alapuló kereset benyújtásának lehetőségét.

30

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 272. cikk olyan különös rendelkezésnek minősül, amely lehetővé teszi, hogy a felek által valamely közjogi vagy magánjogi szerződésben foglalt választottbírósági kikötés értelmében az uniós bírósághoz lehessen fordulni anélkül, hogy az uniós bírósághoz benyújtott kereset jellege korlátozást jelentene (2015. február 26‑iPlanet kontra Bizottság ítélet, C‑564/13 P, EU:C:2015:124, 23. pont; 2019. november 7‑iRose Vision kontra Bizottság ítélet, C‑346/18 P, nem tették közzé, EU:C:2019:939, 99. pont).

31

Egyebekben a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az EUMSZ 263. cikken alapuló megsemmisítés iránti keresetnek az intézmények által hozott valamennyi olyan jogi aktussal szemben – függetlenül azok jellegétől vagy formájától – nyitva kell állnia, amelyek olyan kötelező joghatások kiváltására irányulnak, amelyek a felperes érdekeit sérthetik jelentősen módosítva annak jogi helyzetét (2015. szeptember 9‑iLito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ítélet, C‑506/13 P, EU:C:2015:562, 16. pont; lásd még ebben az értelemben: 1981. november 11‑iIBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 8. pont).

32

Ugyanakkor – amint arra a Törvényszék a megtámadott végzés 36. pontjában emlékeztetett – a felperes és az egyik intézmény közötti szerződés esetén az EUMSZ 263. cikk alapján csak akkor lehet keresettel fordulni az uniós bírósághoz, ha a megtámadott aktus olyan kötelező joghatások kiváltására irányul, amelyek kívül esnek a felek közötti szerződéses viszonyon, és amelyek a szerződő intézményre – mint közigazgatási hatóságra – ruházott közhatalmi jogkörök gyakorlásával járnak (2015. szeptember 9‑iLito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ítélet, C‑506/13 P, EU:C:2015:562, 20. pont; 2019. február 28‑iAlfamicro kontra Bizottság ítélet, C‑14/18 P, EU:C:2019:159, 50. pont).

33

A jelen ügyben a Törvényszék a megtámadott végzés 39., illetve 45. pontjában megállapította, hogy a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozat és a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozat alapját nem a munkaszerződés képezi. Ebből – a megtámadott végzés 46. pontjában – azt a következtetést vonta le, hogy jóllehet SC a keresetben szereplő harmadik kereseti kérelmet kifejezetten az EUMSZ 272. cikkre alapította, ezt a kereseti kérelmet az EUMSZ 263. cikk rendelkezései alapján benyújtott megsemmisítés iránti kérelemnek kell tekinteni.

34

Elsősorban, annak megállapítása céljából, hogy a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozat elválasztható a munkaszerződéstől, a Törvényszék a megtámadott végzés 40. pontjában mindenekelőtt megállapította, hogy az Eulex Kosovo ezt a versenyvizsgát az e misszió személyzeti létszámának csökkentéséről szóló – az OPLAN Tanács általi jóváhagyásából és az Eulex Kosovo végrehajtási tervének a polgári műveleti parancsnok általi jóváhagyásából következő – határozat nyomán szervezte meg. A Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy az említett versenyvizsga megszervezéséről szóló határozat igazgatási aktusnak minősül, amelyet nem a munkaszerződés alapján fogadtak el.

35

A Törvényszék ezután annak a megtámadott végzés 42. pontjában való megállapításához, hogy a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozat kívül esik az SC és az Eulex Kosovo közötti szerződéses viszonyon és az az Eulex Kosovóra – mint közigazgatási hatóságra –ruházott közhatalmi jogkörök gyakorlásával jár, a megtámadott végzés 41. pontjában arra a körülményre támaszkodott, hogy a kiválasztási bizottság az e végzés 40. pontjában ismertetett rendszer keretei között fogadta el a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozatot.

36

Meg kell azonban állapítani egyrészről, hogy a Törvényszék – annak megállapításával, hogy a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozat az OPLAN‑ban és az Eulex Kosovo végrehajtási tervében meghatározott rendszer keretébe illeszkedik – nem teljeskörűen írta le az e határozat elfogadására irányadó jogi keretet. Amint arra ugyanis SC hivatkozik és amint azzal egyébként az Eulex Kosovo is egyetért, az e versenyvizsga megszervezésének részletes szabályait részben az átszervezésre vonatkozó standard működési eljárások is meghatározták.

37

Másrészről, ami az OPLAN‑ban és az átszervezésre vonatkozó standard működési eljárásokban előírt szabályok szerződéses vagy személyzeti szabályzati jellegét illeti, a 2008/124 együttes fellépés 10. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik, hogy a nemzetközi és helyi polgári személyzet alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit az Eulex Kosovo és a személyzet tagja közötti szerződésben kell meghatározni.

38

Márpedig nem vitatott, hogy a munkaszerződés 1.2. pontja kifejezetten előírja, hogy az OPLAN és a standard működési eljárások e szerződés elválaszthatatlan részét képezik.

39

Következésképpen a Törvényszéknek értelmeznie kellett volna a munkaszerződés 1.2. pontját ahhoz, hogy értékelhesse e rendelkezés hatályát és különösen az e rendelkezés által az OPLAN‑ban és az átszervezésre vonatkozó standard működési eljárásokban szereplő szabályok – SC vonatkozásában fennálló – szerződéses vagy személyzeti szabályzati jellegére gyakorolt esetleges hatásokat. Mivel a Törvényszék előzetesen nem értelmezte ezt a rendelkezést, nem állapíthatta meg érvényesen azt, hogy az SC Eulex Kosovónál fennálló helyzetével kapcsolatban a többek között az OPLAN‑ban és az átszervezésre vonatkozó standard működési eljárásokban meghatározott rendszer keretében elfogadott egyedi határozat olyan kötelező joghatásokat vált ki, amelyek kívül esnek az SC és az Eulex Kosovo közötti szerződéses viszonyon.

40

E tekintetben az a megállapítás, hogy a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozatot az Eulex Kosovo személyzeti létszámának csökkentésére vonatkozó határozat nyomon követése céljából fogadták el – amely határozat munkaszerződéstől elválasztható jellegét nem vitatták –, nem teheti lehetővé a Törvényszék számára, hogy az e szerződés 1.2. pontja hatálya meghatározásának mellőzésével hozzon határozatot.

41

Mivel ugyanis a 2008/124 együttes fellépés 10. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az Eulex Kosovo nemzetközi személyzetének jogait és kötelezettségeit szerződésben kell meghatározni, nem zárható ki eleve, hogy az Eulex Kosovo szervezetével kapcsolatos általános határozatokat az e személyzet tagjainak jogállására vonatkozó, az Eulex Kosovo és személyzetének tagjai között fennálló szerződéses viszonyokba illeszkedő egyedi határozatok révén hajtsák végre.

42

A fentiekből következik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot akkor, amikor a megtámadott végzés 42. pontjában anélkül hozott határozatot a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozatnak a munkaszerződéstől elválasztható jellegéről, hogy előtte értelmezte volna e szerződés 1.2. pontját.

43

Másodsorban annak megállapításához, hogy a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozat elválasztható a munkaszerződéstől, a Törvényszék a megtámadott végzés 45. pontjában arra az állításra támaszkodott, hogy az említett szerződés nem tartalmaz a meghosszabbítását előíró kikötést. A Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy egy új szerződésnek az SC számára való felkínálásáról vagy annak elmaradásáról szóló határozat nem az SC és az Eulex Kosovo közötti szerződéses kikötésekből eredt, hanem az csupán levonta a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozat következményeit.

44

E tekintetben egyrészről meg kell állapítani, hogy a jelen ítélet 42. pontjában szereplő megállapításból következik, hogy a Törvényszék nem támaszkodhatott érvényesen a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozat és a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozat közötti kapcsolatra annak megállapításához, hogy ezen utóbbi határozat olyan kötelező joghatásokat vált ki, amelyek kívül esnek az SC és az Eulex Kosovo közötti szerződéses viszonyon.

45

Másrészről, jóllehet az SC által benyújtott kereset megalapozottságának értékelése céljából releváns lehet az a körülmény, hogy a munkaszerződés nem tartalmaz az – előre meghatározott körülmények közötti – meghosszabbítását kifejezetten előíró kikötést, ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az e szerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozat jogszerűségét az említett szerződésben szereplő kikötések figyelmen kívül hagyásával lehetne értékelni.

46

Ily módon, mivel az átszervezésre vonatkozó standard működési eljárások 4.3. pontjából – amelynek szerződéses jellegét a Törvényszéknek értékelnie kellett volna – kitűnik, hogy ez a pont kapcsolatot hoz létre a belső versenyvizsga eredményei és a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradása között, e határozat jogszerűségét e pont figyelembevételével kell majd értékelni.

47

Ebből következik, hogy a Törvényszék által a megtámadott végzés 45. pontjában elfogadott indokolás nem volt elegendő azon megállapítás igazolásához, hogy a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozat elválasztható ettől a szerződéstől.

48

Harmadsorban, a Törvényszék által levont következtetés igazolására nem lehet elégséges a megtámadott végzés 43. pontjában szereplő azon indok, amely szerint SC a munkaszerződés kikötéseire alapított egyetlen jogalapot, kifogást vagy érvet sem adott elő.

49

Kétségtelenül nem vitatott, hogy harmadik kereseti kérelmének alátámasztása céljából SC részletesen hivatkozott az átszervezésre vonatkozó standard működési eljárások rendelkezéseinek különféle megsértéseire. A Törvényszék azonban nem állapíthatta meg, hogy ezek a rendelkezések SC vonatkozásában nem szerződéses jellegűek, anélkül hogy előtte értelmezte volna a munkaszerződés 1.2. pontját.

50

A fenti megfontolások összességére figyelemmel meg kell állapítani, hogy a Törvényszék nem támaszkodhatott érvényesen a megtámadott végzés 42. és 45. pontjában szereplő megállapításokra ahhoz, hogy a harmadik kereseti kérelemben megfogalmazott kérelmet e végzés 46. pontjában átminősítse, majd pedig ennek alapján az említett végzés 51. pontjában megállapítsa, hogy ez a kérelem elkésett, aminek következménye e kereseti kérelem elfogadhatatlansága lett.

51

Az SC által felhozott második jogalap harmadik részének tehát helyt kell adni.

52

Mivel a Törvényszék a megtámadott végzés 54., 55., 71. és 72. pontjában a harmadik kereseti kérelem elfogadhatatlanságára támaszkodott a többi kereseti kérelem elutasítása céljából, ezt a végzést teljes egészében és anélkül kell hatályon kívül helyezni, hogy vizsgálni kellene a második jogalap többi részét, illetve a többi fellebbezési jogalapot.

53

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikke első bekezdésének megfelelően a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet érdemben maga is eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi.

54

A jelen ügyben nem ez a helyzet.

55

Ugyanis, mindenekelőtt – a hatályon kívül helyezéssel kapcsolatban elfogadott indokra figyelemmel – a munkaszerződésnek a 2016. évi belső versenyvizsgára vonatkozó határozattól és az említett szerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozattól való elválasztható jellegével kapcsolatos határozathozatal céljából, a Törvényszéknek a munkaszerződés 1.2. pontját is értelmeznie kell, ami ténybeli értékelésnek minősül (lásd ebben az értelemben: 2015. október 29‑iBizottság kontra ANKO ítélet, C‑78/14 P, EU:C:2015:732, 23. pont; 2016. április 21‑iBorde és Carbonium kontra Bizottság végzés, C‑279/15 P, nem tették közzé, EU:C:2016:297, 30–32. pont).

56

Ezután hangsúlyozni kell, hogy a Törvényszék nem vizsgálta sem az Eulex Kosovo által felhozott elfogadhatatlansági kifogást, sem a harmadik kereseti kérelem megalapozottságát, holott ezek vizsgálata szükséges lenne abban az esetben, ha a jelen ítélet előző pontjában említett határozatoknak az SC és az Eulex Kosovo közötti szerződéses viszonyhoz kapcsolódó határozatoknak kellene minősülniük.

57

Végül, abban az esetben, ha a Törvényszék végezetül arra a megállapításra jutna, hogy ez a kereseti kérelem elfogadható, a jelen ítélet 52. pontjában szereplő megfontolásokra figyelemmel, a keresetben szereplő többi kereseti kérelmet is újból meg kellene vizsgálnia.

58

Következésképpen az ügyet vissza kell utalni a Törvényszék elé.

59

Mivel az ügyet a Bíróság visszautalja a Törvényszék elé, a jelen fellebbezési eljárás költségeiről jelenleg nem kell határozni.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: