Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62017CN0310

C-310/17. sz. ügy: A Gerechtshof Arnhem-Leeuwarden (Hollandia) által 2017. május 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Levola Hengelo BV kontra Smilde Foods BV

HL C 269., 2017.8.14, p. 8–9 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

14.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 269/8


A Gerechtshof Arnhem-Leeuwarden (Hollandia) által 2017. május 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Levola Hengelo BV kontra Smilde Foods BV

(C-310/17. sz. ügy)

(2017/C 269/12)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Gerechtshof Arnhem-Leeuwarden

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Levola Hengelo BV

Ellenérdekű fél a fellebbezési eljárásban: Smilde Foods BV

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

a)

Ellentétes-e az uniós joggal az élelmiszer ízének – mint a szerző saját szellemi alkotásának – szerzői jogi védelemben való részesítése? Közelebbről:

b)

Ellentétes-e a szerzői jogi védelemmel az, hogy az „irodalmi és művészeti művek” fogalom a Berni Egyezmény 2. cikkének (1) bekezdésében, amely az Unió valamennyi tagállamára kötelező, ugyan felöleli „az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotását, tekintet nélkül a mű létrehozatalának módjára vagy alakjára”, az ebben a rendelkezésben említett példák csupán olyan alkotásokra vonatkoznak, amelyek vizuálisan és/vagy akusztikusan érzékelhetők?

c)

Ellentétes-e az élelmiszer (lehetséges) romlandósága és/vagy az íz megtapasztalásának szubjektív jellege annak, hogy az élelmiszer ízét szerzői jogilag védett műnek minősítsék?

d)

Ellentétes-e a 2001/29/EK irányelv (1) 2-5. cikkében meghatározott kizárólagos jogok és korlátozások rendszere az élelmiszer ízén fennálló szerzői jogi védelemmel?

2)

Amennyiben az első kérdés a) pontjára nemleges válasz születik:

a)

Mely követelményeknek kell teljesülniük, hogy egy élelmiszer ízét szerzői jogi védelem illethessen meg?

b)

Egy íz szerzői jogi védelme kizárólag magán az ízen alapul-e, vagy az élelmiszer receptúráján (is)?

c)

Meddig terjed az olyan fél bizonyítási terhe, aki egy (bitorlási) perben úgy érvel, hogy egy élelmiszer szerzői jogilag védett ízét alkotta meg? elegendő-e az, hogy ez a fél az eljárásban bemutatja az élelmiszert a bírónak, hogy az – ízlelés és szaglás révén – saját ítéletet alkothasson arról, hogy az élelmiszer íze megfelel-e a szerzői jogi védelem követelményeinek? Vagy a felperesnek (adott esetben) a kreatív döntések leírását azon ízkompozícióra és/vagy receptúrára vonatkozóan (is) meg kell adnia, amelyek alapján az ízt a szerző saját szellemi alkotásának kell tekinteni?

d)

Miként kell a bírónak a bitorlási perben megállapítania, hogy az alperes élelmiszerének íze oly módon egyezik meg a felperes élelmiszerének ízével, hogy az szerzői jogi jogértést valósít meg? Ebben az összefüggésben az (is) döntő, hogy a két íz által keltett összbenyomás megegyezik-e?


(1)  Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítés: HL 2008. L 314., 16. o., HL 2014. L 10., 32. o.).


Top