–

a Fédération des entreprises de la beauté képviseletében A. Bost és M. Ragot avocats,

–

a francia kormány képviseletében D. Colas, J. Traband, B. Fodda és E. de Moustier, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében O. Beynet és P. Mihaylova, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30‑i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 342., 59. o.; helyesbítések: HL 2014. L 318, 34. o., HL 2016. L 145., 49. o.) 10. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a Fédération des entreprises de la beauté (kozmetikai vállalkozások szövetsége, Franciaország; a továbbiakban: FEBEA) és a ministre des Affaires sociales, de la Santé et des Droits des femmes (szociális ügyekért, egészségügyért és a nők jogaiért felelős miniszter, Franciaország), a ministre de l’Éducation nationale, de l’Enseignement supérieur et de la Recherche (közoktatásért, felsőoktatásért és kutatásért felelős miniszter, Franciaország), illetve a ministre de l’Économie, de l’Industrie et du Numérique (gazdaságért, iparért és digitális ügyekért felelős miniszter, Franciaország), jelenleg ministre de l’Économie et des Finances (gazdaságért és pénzügyekért felelős miniszter, Franciaország) között a kozmetikai termékeket az emberi egészség biztonságára vonatkozóan értékelők szakmai képesítéséről szóló, 2015. február 25‑i miniszteri rendelet (JORF, 2015. március 17., 4941. o.; a továbbiakban: 2015. február 25‑i tárcaközi rendelet) megsemmisítésére irányuló kereset tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

3

Az 1223/2009 rendelet a (4) preambulumbekezdése értelmében „átfogóan harmonizálja a közösségi szabályokat a kozmetikai termékek belső piacának létrehozása érdekében, s egyben biztosítja az emberi egészség magas szintű védelmét”.

4

E rendelet (19) preambulumbekezdése szerint az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információknak „különösen […] a kozmetikai termék biztonsági értékelésének elvégzését tanúsító biztonsági jelentést [kell tartalmaznia]”.

5

A „Hatály és célkitűzés” című 1. cikke szerint e „rendelet meghatározza forgalmazott kozmetikai termékre [helyesen: a forgalmazott kozmetikai termékekre] vonatkozó szabályokat, ezzel biztosítva a belső piac működését és az emberi egészség magas szintű védelmét”.

6

Ugyanezen rendelet „Biztonsági értékelés” című 10. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Annak igazolására, hogy a kozmetikai termék megfelel a 3. cikkben foglaltaknak, a felelős személy a kozmetikai termék forgalomba hozatalát megelőzően biztosítja, hogy a kozmetikai terméket a vonatkozó adatok alapján biztonsági szempontból értékelték, és a kozmetikai termékről az I. melléklettel összhangban biztonsági jelentést állítottak ki.

[…]

A Bizottság, az összes érdekelt féllel szorosan együttműködve, megfelelő iránymutatásokat fogad el annak érdekében, hogy a vállalkozások, különösen a kis‑ és középvállalkozások meg tudjanak felelni az I. mellékletben megállapított követelményeknek. Az iránymutatásokat a 32. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(2)   A kozmetikai terméknek az I. melléklet B. része szerinti biztonsági értékelését olyan személy végezheti, aki egyetemi gyógyszerészeti, toxikológiai, orvostudományi vagy ezekkel rokon tudományok terén végzett elméleti és gyakorlati tanulmányok vagy a tagállamok által ezzel egyenértékűnek elismert képzés elvégzését igazoló oklevéllel vagy hivatalos képesítéssel rendelkezik.”

7

Az 1223/2009 rendeletnek „A kozmetikai termékek biztonsági jelentéséről” szóló I. melléklete meghatározza azokat a tényezőket, amelyeket e jelentésnek legalább tartalmaznia kell. Konkrétan „A kozmetikai termék biztonsági értékelése” című B. rész 4. pontja kimondja, hogy az említett jelentésnek „Az ellenőrző személy képzettsége és a B. részre vonatkozó jóváhagyás” rovatban tartalmaznia kell többek között „A biztonsági ellenőr végzettségének igazolás[át]”.

8

A rendeletet az 1992. május 2‑i Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba (HL 1994. L 1., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 52. kötet, 3. o.; a továbbiakban: EGT‑Megállapodás) az EGT‑Megállapodás II. mellékletének (műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról szóló, 2013. április 5‑i 49/2013 EGT‑vegyesbizottsági határozat (HL 2013. L 231., 23. o.) foglalta bele.

9

Az 1223/2009 rendelet I. mellékletére vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2013. november 25 i 2013/674/EU bizottsági végrehajtási határozat (HL 2013. L 315., 82. o.) (5) preambulumbekezdés szerint:

„Az iránymutatások célja az, hogy támogassák a felelős személyeket jogszabályi kötelezettségeik teljesítésében. Az iránymutatások azonban nem értelmezhetőek úgy, hogy helyettesíthetnék azt a tudást és szakértelmet, amelyet a képesítéssel rendelkező biztonsági ellenőrnek az 1223/2009/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében képviselnie kell, mivel továbbra is kizárólag ez a szakember végezheti el a kozmetikai termékeknek az I. melléklet B. részében ismertetett biztonsági értékelését.”

10

Az ezen I. mellékletre vonatkozó iránymutatásokat (a továbbiakban: iránymutatások) e végrehajtási határozat melléklete tartalmazza. „Az ellenőrző személy képzettsége és a B. részre vonatkozó jóváhagyás” című 4.4 pontja a következőképpen rendelkezik:

„A biztonsági ellenőr olyan szakember, aki rendelkezik a helytálló biztonsági értékelés elkészítéséhez szükséges tudással és szakértelemmel, az 1223/2009/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt képesítési előírások szerint. A kozmetikai termékről kiállított biztonsági jelentés e szakasza e követelmény teljesítését és a szükséges igazolás benyújtását kívánja biztosítani.

[…]

A képesítését harmadik országban megszerző személy abban az esetben lehet biztonsági ellenőr, ha »a tagállamok által [egyetemi gyógyszerészeti, toxikológiai, orvostudományi vagy ezekkel rokon tudományok terén végzett elméleti és gyakorlati tanulmányokkal] egyenértékűnek elismert képzést« végzett el.

Az 1223/2009/EK rendelet 10. cikke előírja, hogy a biztonsági ellenőr képesítését igazolni kell (oklevélmásolat és adott esetben az egyenértékű képzés igazolása).”

11

A 2014. február 24‑i 2014‑201. sz. törvénnyel (JORF, 2014. február 25., 3250. o., 4. sz. szöveg) módosított code de la santé publique (közegészségügyről szóló törvénykönyv) kozmetikai termékekre vonatkozó L. 5131‑2. cikkének harmadik bekezdése szerint „[a] biztonsági ellenőröknek az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikke szerinti egyetemi képzésben, vagy ezzel egyenértékű, az egészségügyért, az iparért és a felsőoktatásért felelős miniszterek rendelete által meghatározott listában feltüntetett képzésben, vagy pedig az Európai Unió valamely tagállama által egyenértékűnek elfogadott képzésben kell részesülniük”.

12

A 2015. február 25‑i tárcaközi rendelet tárgya a preambuluma szerint „a kozmetikai termékek emberi egészséget érintő biztonságának értékelését végző személyektől megkövetelt orvosi, gyógyszerészeti és toxikológiai oklevéllel egyenértékűnek elismert képesítés meghatározása”.

13

E rendelet 1. cikke értelmében „[a]z egyetemi képzéssel egyenértékűnek elismert képzéseknek az [1223/2009] rendelet 10. cikkében és a [2014‑201. sz. törvénnyel módosított] közegészségügyről szóló törvénykönyv L. 5131‑2. cikkében meghatározott listáját a melléklet tartalmazza”.

14

Az említett rendelet melléklete a diplomák következő felsorolását tartalmazza:

15

A code de l’éducation (oktatásról szóló törvénykönyv) L. 613‑3. és L. 613‑4. cikkének értelmében bárki „kérelmezheti az általa – különösen külföldön – elvégzett felsőfokú tanulmányok elismerését”, és ezen elismerésről „a kért elismerés jellege szerinti […] az egyetem rektora vagy felsőoktatási intézmény vezetője által kijelölt tagokból álló bizottság dönt”.

16

A FEBEA olyan szakmai szervezet, amelyhez több mint 300, a kozmetikai ágazatban működő vállalkozás csatlakozott.

17

2015. szeptember 4‑én ez a szervezet keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Conseil d’État‑hoz (államtanács, Franciaország) a 2015. február 25‑i tárcaközi rendelet és a szociális ügyekért, egészségügyért és a nők jogaiért felelős miniszternek az e rendelettel szemben benyújtott közigazgatási fellebbezést elutasító, 2015. július 10‑i határozatának megsemmisítése iránt.

18

Megsemmisítés iránti keresete alátámasztására a FEBEA többek között arra hivatkozik, hogy a vitatott rendelet sérti az 1223/2009 rendelet 10. cikkének (2) bekezdését, amennyiben egyrészről úgy határozza meg a gyógyszerészettel, toxikológiával és orvostudománnyal „rokon tudományokat”, hogy idesorolja különösen az ökotoxikológiát, noha az 1223/2009 rendelet nem ruházza fel a tagállamokat ilyen hatáskörrel, másrészről pedig elismeri az Európai Unióban, az Európai Gazdasági Térségben (EGT) vagy a Svájci Államszövetségben elvégzett képzések egyenértékűségét, holott a képzések egyenértékűségének e rendelkezés szerinti elismerése csak a harmadik országokban kibocsátott oklevelekre vonatkozhat.

19

A kérdést előterjesztő bíróság szerint az 1223/2009 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése a tagállamokra bízza az egyetemi gyógyszerészeti, toxikológiai, orvostudományi vagy ezekkel „rokon tudományok” terén végzett elméleti és gyakorlati tanulmányokkal „egyenértékűnek” tekintett azon képzések elismerését, amelyekkel a kozmetikai termék biztonsági értékelését végző személynek rendelkeznie kell.

20

Ez a bíróság nem zárja ki, hogy bár – amint arra a FEBEA rámutat – az „egyenértékűnek elismert képzés” e rendelkezés értelmében vett fogalma csak azon államok képzéseire vonatkozik, amelyekre ez a rendelet nem alkalmazandó, az említett rendelkezés teljes körű végrehajtása – e képzések egyenértékűsége elismerésének lehetővé tétele érdekében – megköveteli a „rokon tudományok” ugyanezen rendelkezés értelmében vett fogalma tartalmának, valamint a rendelet szerinti követelményeknek való megfeleléshez szükséges képesítési szintek előzetes meghatározását.

21

Az említett bíróság megjegyzi továbbá, hogy az oktatásról szóló törvénykönyv L. 613‑3. és L. 613‑4. cikke lehetővé teszi a nem az Európai Unió más tagállamában, az EGT részes államában vagy a Svájci Államszövetségben elvégzett képzés és a francia egyetemi vagy felsőoktatási intézmény által kibocsátott oklevél egyenértékűségének elismerését.

22

E körülmények között a Conseil d’État (államtanács) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

23

Emlékeztetni kell arra, hogy az 1223/2009 rendelet (4) preambulumbekezdése szerint e rendelet célja, hogy átfogóan harmonizálja az uniós szabályokat a kozmetikai termékek belső piacának létrehozása érdekében, s egyben biztosítsa az emberi egészség magas szintű védelmét. E rendelet 1. cikke ennek érdekében meghatározza az uniós piacon forgalomba hozott kozmetikai termékekre vonatkozó szabályokat. Ennélfogva valamely tagállam a kozmetikai termékek forgalomba hozatalára nem állapíthat meg további feltételeket (lásd ebben az értelemben: 1993. május 5‑iBizottság kontra Franciaország ítélet, C‑246/91, EU:C:1993:174, 7. pont).

24

E magas szintű védelem biztosítása érdekében az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi kozmetikai terméknek biztonságosnak kell lennie az emberi egészségre, azt a vonatkozó adatok alapján biztonsági szempontból értékelni kell, és e biztonságról jelentést kell készíteni, amelyet be kell illeszteni a kozmetikai termékről szóló termékinformációs dokumentációba (2016. szeptember 21‑iEuropean Federation for Cosmetic Ingredients ítélet, C‑592/14, EU:C:2016:703, 33. pont).

25

Ebből következően egy kozmetikai termék uniós piacon való forgalomba hozatalának, illetve e piacon történő szabad mozgásának előfeltétele az, hogy e termék emberi egészségre biztonságos jellegét az 1223/2009 rendeletben kifejezetten meghatározott módszerek szerint értékeljék.

26

E tekintetben az 1223/2009/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése akként határozza meg az ilyen termékek biztonsági értékelését végző személyek képesítésére vonatkozó követelményeket, hogy „egyetemi gyógyszerészeti, toxikológiai, orvostudományi vagy ezekkel rokon tudományok terén végzett elméleti és gyakorlati tanulmányok, vagy a tagállamok által ezzel egyenértékűnek elismert képzés” elvégzését igazoló oklevéllel vagy hivatalos képesítéssel kell rendelkezniük. Az iránymutatások 4.4 pontja hozzáteszi, hogy a biztonsági ellenőr olyan szakember, aki rendelkezik a kozmetikai termékek helytálló biztonsági értékelésének elkészítéséhez szükséges tudással és szakértelemmel.

27

Bár az 1223/2009 rendelet nem tartalmaz semmiféle követelményt az egyenértékűség e rendelet értelmében vett elismerésének feltételire vonatkozóan, az iránymutatások 4.4 pontjából kitűnik, hogy a felelős személynek kell tudnia igazolni a biztonsági ellenőr képesítését, illetve szükség esetén az egyenértékű képzést.

28

A jelen ügyben annak meghatározása érdekében, hogy mi tekintendő az 1223/2009 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében a Francia Köztársaság által „egyenértékűnek elismert” képzésnek, az alapügyben szóban forgó miniszterek elfogadták a 2015. február 25‑i tárcaközi rendeletet. Az ebben a rendeletben felsorolt képesítések között szerepel egy sor francia diploma, többek között az állatorvosi és az ökotoxikológiai diploma, valamint a más tagállamok által kiállított, hasonló képzéseket igazoló tanúsítvány.

29

Az előterjesztett három kérdést ebben az összefüggésben kell vizsgálni.

30

Az első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az 1223/2009 rendelet 10. cikkének (2) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy a képzések egyenértékűségének e rendelkezés szerinti elismerése csakis a harmadik államokban elvégzett képzésekre vonatkozik.

31

Magából e rendelkezés szövegéből kitűnik, hogy az egyenértékűség valamely tagállam általi e rendelkezés értelmében vett elismerése az egyetemi gyógyszerészeti, toxikológiai, orvostudományi vagy ezekkel rokon tudományok terén végzett elméleti és gyakorlati tanulmányokkal egyenértékűnek elismert képzésre vonatkozik.

32

Az uniós jogalkotó tehát az 1223/2009 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűnek elismerést olyan követelményektől tette függővé, amelyek egyrészt az érintett képzés szintjére, másrészt pedig a képzések során nyújtott tárgyi ismeretek kategóriáira vonatkoznak.

33

Amint azt a főtanácsnok az indítványának 31. pontjában megjegyezte, ez a rendelkezés – a szövege alapján – lehetővé teszi nem csupán a már létező, megfelelő képzések széles palettájának, hanem e képzések lehetséges új változatainak figyelembevételét is.

34

Egyébiránt meg kell állapítani, hogy az 1223/2009 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése nem tartalmaz semmiféle utalást az oklevél vagy az elméleti és gyakorlati tanulmányok, illetve az ezzel egyenértékűnek elismert képzés elvégzését igazoló okirat megszerzésének helyére.

35

Ebből következően az ilyen egyetemi képzéssel egyenértékűnek ismerhetők el mind a harmadik államokban, mind pedig a tagállamokban elvégzett képzések.

36

Ezt az értelmezést nem tehetik kétségessé a FEBEA által ezzel kapcsolatban, akár az Unióban megszerzett oklevelek kölcsönös elismerésének uniós rendszerére, akár pedig az iránymutatások 4.4 pontja vonatkozóan előadott érvek, amennyiben ez a pont a harmadik államokban elvégzett képzéseket érinti.

37

Mindenekelőtt ugyanis, az Unióban megszerzett oklevelek kölcsönös elismerése az EUMSZ 53. cikk értelmében kétség kívül harmonizáció tárgyát képezi. Mindazonáltal, még ha kizárólag az Unión kívül szerzett oklevelek elismerése tartozna is a tagállamok hatáskörébe, illetve diszkrecionális mérlegelési körébe, ez a körülmény akkor sem érintené az 1223/2009 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének értékelését.

38

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok EUMSZ 53. cikkben előírt kölcsönös elismerése, különösen egy olyan rendszer felállításával, amely az elismerési szabályok és feltételek harmonizációja útján arra kötelezi a tagállamokat, hogy bizonyos oklevelek egyenértékűségét elismerjék, anélkül hogy további feltételek tiszteletben tartását megkövetelhetnék az érdekelt személytől, a személyek szabad mozgásának elősegítését szolgálja (lásd ebben az értelemben: 2000. szeptember 14‑iHocsman ítélet, C‑238/98, EU:C:2000:440, 31–34. pont).

39

Az 1223/2009 rendeletnek viszont nem az oklevelek elismerésének a személyek szabad mozgása elősegítését szolgáló szabályozása a célja, hanem az, hogy az áruk szabad mozgásával összefüggésben „meghatározza a forgalomba hozott kozmetikai termékekre vonatkozó szabályokat”, amint arra a jelen ítélet 23. pontja emlékeztet.

40

Az uniós jogalkotó tehát e rendelettel – amint az a (4) preambulumbekezdéséből kitűnik – átfogóan harmonizálta az uniós szabályokat a kozmetikai termékek belső piacának létrehozása érdekében, biztosítva egyben az emberi egészség magas szintű védelmét. Az említett rendelet 10. cikkének az iránymutatások 4.4 pontjával összefüggésben értelmezett (2) bekezdése éppen ezért úgy rendelkezik, hogy a kozmetikai termék biztonsági értékelését végző személynek megfelelő és elegendő képesítéssel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ezt a feladatot az emberi egészség teljes körű védelmében el tudja látni. Így az olyan termék, amelynek biztonságát olyan személy értékelte, aki az e rendelkezésben meghatározott képzések valamelyikét elvégezte, főszabály szerint szabadon értékesíthető az Unió egészében.

41

Tekintettel a sajátos és korlátozott céljára, az egyenértékűségnek az említett rendelkezés értelmében vett elismerése tehát nem arra irányul, hogy az Unióban megszerzett oklevelek kölcsönös elismerésének rendszerét kiegészítse.

42

Másodszor, bár az iránymutatások 4.4 pontja kifejti, hogy a képesítését harmadik országban megszerző személy abban az esetben lehet biztonsági ellenőr, ha a tagállamok által egyetemi gyógyszerészeti, toxikológiai, orvostudományi vagy ezekkel rokon tudományok terén végzett elméleti és gyakorlati tanulmányokkal egyenértékűnek elismert képzést végzett el, ez a körülmény nem jelenti azt – tekintettel az 1223/2009 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének szövegére –, hogy e rendelet értelmében csakis a harmadik államokban elvégzett képzések ismerhetők el a hivatkozott egyetemi képzésekkel egyenértékűnek.

43

A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1223/2009 rendelet 10. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a képzések egyenértékűségének e rendelkezés szerinti elismerése a harmadik államokban elvégzett képzéseken kívüli képzésekre is vonatkozhat.

44

Az együttesen vizsgálandó második és a harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1223/2009 rendelet 10. cikkének (2) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy feljogosítja a tagállamokat a gyógyszerészeti, toxikológiai vagy orvostudománnyal „rokonnak” tekinthető tudományok, valamint az említett rendelet követelményeinek megfelelő képesítési szintek meghatározására, és ha igen, e rendelkezés értelmében mely ismérvek alapján tekinthetők egyes tudományok „rokonnak”.

45

Először is meg kell állapítani, hogy a „rokon tudományok” e rendelkezésben szereplő fogalmát az 1223/2009 rendelet nem határozza meg.

46

Ily módon az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy egyrészt mozgásteret biztosítson a tagállamok számára annak biztosítása érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a már létező, megfelelő képzések széles palettáját, valamint e képzések lehetséges új változatait, másrészt pedig, hogy e mozgásteret keretek közé foglalja annak előírásával, hogy csakis az e tudományok terén elvégzett azon képzések vehetők figyelembe, amelyek a gyógyszerészeti, a toxikológiai vagy az orvostudománnyal rokonságban állnak.

47

Ebből következik, hogy az 1223/2009 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének végrehajtása érdekében bizonyos mérlegelési mozgásteret kell biztosítani a tagállamok számára, hogy saját felelősségükre meghatározzák mind a rokon tudományokat, mind pedig a megkövetelt képesítési szintet, azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják e rendelet rendelkezéseit és céljait, különösen pedig az emberi egészség védelmének célját.

48

E tekintetben meg kell állapítani, hogy az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében a kozmetikai termék biztonsági értékelését csak olyan személyek végezhetik, akik igazolni tudják, hogy rendelkeznek az ennek biztosításához elengedhetetlen képesítésekkel. Így a tagállamok nem ismerhetik el azokat a képzéseket, amelyek nem nyújtanak olyan érdemi képesítést, mint a megfelelő gyógyszerészeti, toxikológiai vagy orvosi képzés – különben túllépik az 1223/2009 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében őket megillető mérlegelési mozgásteret.

49

E rendelkezés szövegéből többek között kitűnik, hogy a biztonsági értékelést végző személynek a képesítését elméleti és gyakorlati tanulmányok keretében kell megszereznie.

50

Ami konkrétan azt a kérdést illeti, hogy egy tudomány a gyógyszerészettel, a toxikológiával vagy az orvostudománnyal „rokon” tudománynak tekinthető‑e, meg kell állapítani egyrészt – amint azt a főtanácsnok az indítványának 65. és 66. pontjában megjegyezte –, hogy a tagállamoknak azt kell megvizsgálniuk, hogy – nemcsak a kozmetikai termékek összetevői alapján, hanem a késztermék figyelembevételével is – a kozmetikai termékek biztonsági értékelésének a lehető legnagyobb biztonsággal történő elvégzéséhez elengedhetetlen közös tudományos ismeretanyagról van‑e szó, másrészt pedig, hogy az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítására irányuló célkitűzést csak akkor lehet maradéktalanul teljesíteni, ha ez a közös alap mind az emberre és a betegségeire, mind a kozmetikai termékek előállítása során felhasznált összetevőkre, és ezek fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozó ismereteket magában foglalja.

51

Ily módon, a fenti megfontolások összességére tekintettel a második és a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1223/2009 rendelet 10. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy feljogosítja a tagállamokat a gyógyszerészeti, toxikológiai vagy orvostudománnyal „rokonnak” tekinthető tudományok, valamint az említett rendelet követelményeinek megfelelő képesítési szintek meghatározására, feltéve hogy tiszteletben tartják az említett rendeletben kitűzött célokat, különösen pedig az annak biztosítására irányuló célt, hogy a kozmetikai termék biztonsági értékelését végző személy olyan képesítéssel rendelkezzen, amely lehetővé teszi az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítását.

52

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott: