This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62015TJ0070
Judgment of the General Court (Seventh Chamber) of 30 September 2016 (Extracts).#Trajektna luka Split d.d. v European Commission.#Competition — Abuse of dominant position — Decision finding an infringement of Article 102 TFEU — Setting of fees by the Split Port Authority for port services in respect of domestic traffic at maximum levels — Rejection of a complaint — Case being dealt with by a competition authority of a Member State — No EU interest.#Case T-70/15.
A Törvényszék ítélete (hetedik tanács), 2016. szeptember 30. (Kivonatok).
Trajektna luka Split d.d. kontra Európai Bizottság.
Verseny – Erőfölénnyel való visszaélés – Az EUMSZ 102. cikk megsértését megállapító határozat – A belföldi forgalommal kapcsolatos kikötői szolgáltatásokért járó díjak legmagasabb mértékeinek a spliti kikötői hatóság általi megállapítása – Panasz elutasítása – Az ügy valamely tagállami versenyhatóság általi elbírálása – Az Unió érdekének hiánya.
T-70/15. sz. ügy.
A Törvényszék ítélete (hetedik tanács), 2016. szeptember 30. (Kivonatok).
Trajektna luka Split d.d. kontra Európai Bizottság.
Verseny – Erőfölénnyel való visszaélés – Az EUMSZ 102. cikk megsértését megállapító határozat – A belföldi forgalommal kapcsolatos kikötői szolgáltatásokért járó díjak legmagasabb mértékeinek a spliti kikötői hatóság általi megállapítása – Panasz elutasítása – Az ügy valamely tagállami versenyhatóság általi elbírálása – Az Unió érdekének hiánya.
T-70/15. sz. ügy.
Court reports – general
ECLI identifier: ECLI:EU:T:2016:592
- Date of document:
- 30/09/2016
- Date lodged:
- 12/02/2015
- Author:
- Törvényszék
- Country or organisation from which the request originates:
- Horvátország
- Form:
- Ítélet
- Authentic language:
- angol
- Type of procedure:
- Megsemmisítés iránti kereset - alaptalan
- Applicant:
- Magánszemély
- Defendant:
- Európai Bizottság, Az EU intézményei és szervei
- Judge-Rapporteur:
- Ulloa Rubio
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Affected by case:
-
- Related judicial information 62015TA0070
- Instruments cited in case law:
-
- 12008E056: N 73
- 12008E101: N 30 45 50 57 61
- 12008E102: N 30 31 45 50 57 61
- 12008E107: N 75
- 12008E258: N 73
- 12008E263: N 18
- 12008E264: N 18
- 12008E266: N 18
- 31986R4055: N 73
- 32003R0001-A13P2: N 26 - 29
- 61990TJ0024-N90: N 45
- 61990TJ0024: N 45
- 61990TJ0024-N92: N 46
- 61990TJ0024-N88: N 49
- 61992TJ0074-N75: N 18
- 62007TJ0104-N157: N 37
- 62009TJ0296-N41: N 63
- 62010TJ0339-N77: N 18
- 62011TJ0201-N40: N 43
- 62011TJ0201-N89: N 76
- 62013TJ0355-N43: N 26
- 62013TJ0355-N44: N 27
- 62013TJ0355-N20: N 34
- Notes relating to the decision:
-
- 1. Idot, Laurence: La Commission n'est pas une instance de contrôle d'une autorité nationale de concurrence, Europe 2016 Novembre Comm. nº 11 p.32 (FR)
T‑70/1562015TJ0070EU:T:2016:59200011144TA TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (hetedik tanács)2016. szeptember 30. (
)
„Verseny — Erőfölénnyel való visszaélés — Az EUMSZ 102. cikk megsértését megállapító határozat — A belföldi forgalommal kapcsolatos kikötői szolgáltatásokért járó díjak legmagasabb mértékeinek a spliti kikötői hatóság általi megállapítása — Panasz elutasítása — Az ügy valamely tagállami versenyhatóság általi elbírálása — Az Unió érdekének hiánya”
A T‑70/15. sz. ügyben,
a Trajektna luka Split d.d. (székhelye: Split [Horvátország], képviselik: M. Bauer, H.‑J. Freund és S. Hankiewicz ügyvédek)
felperesnek
az Európai Bizottság (képviselik: C. Giolito, C. Urraca Caviedes és I. Zaloguin, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
az EUMSZ 102. cikknek a spliti kikötői hatóság által állítólag elkövetett megsértéseivel, illetve az EUMSZ 102. cikknek és az EUMSZ 106. cikknek a Horvát Köztársaság vagy a spliti kikötői hatóság általi megsértéseivel kapcsolatban a felperes által előterjesztett panaszt elutasító, 2014. november 28‑i C(2014) 9236 final bizottsági határozat (AT.40199 – „spliti kikötő”‑ügy) megsemmisítése iránti, az EUMSZ 263. cikk alapján előterjesztett keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (hetedik tanács),
tagjai, a tanácskozás során: M. van der Woude elnök, I. Ulloa Rubio (előadó) és A. Marcoulli bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
meghozta a következő
Ítéletet ( 2 )
A jogvita előzményei
[omissis]
Az eljárás és a felek kérelmei
[omissis]
A jogkérdésről
A Törvényszék hatásköréről
[omissis]
Az ügy érdeméről
[omissis]
Az annak valószínűségére alapított első indokról, hogy alátámasztható a jogsértés fennállása
[omissis]
|
26 |
Másodszor, amennyiben a felperes azt állítja, hogy a Bizottság annak érdekében, hogy elvethesse az Unió érdekének fennállását, nem hivatkozhat arra, hogy a nemzeti versenyhatóság már foglalkozott az üggyel, másfelől ugyanakkor elismerve, hogy az 1/2003 rendelet 13. cikkének (2) bekezdése a jelen ügyben nem volt alkalmazható, emlékeztetni kell arra, hogy e rendelkezés – mint az említett rendelet valamennyi rendelkezése – azokra a helyzetekre vonatkozik, amelyekben az EUMSZ 101. cikk és az EUMSZ 102. cikk végrehajtásáról van szó (2015. január 21‑ieasyJet Airline kontra Bizottság ítélet, T‑355/13, EU:T:2015:36, 43. pont). |
|
27 |
Következésképpen a Bizottság az 1/2003 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján csak akkor utasíthatja el a panaszt, ha ez utóbbi az uniós versenyjogi szabályokra tekintettel lefolytatott vizsgálat tárgyát képezte (2015. január 21‑ieasyJet Airline kontra Bizottság ítélet, T‑355/13, EU:T:2015:36, 44. pont). |
|
28 |
Ugyanakkor a jelen ügyben, míg a felek egyetértenek abban, hogy a nemzeti versenyhatóság csak a horvát nemzeti jogszabályokat vette alapul, meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozat (14) és (15) preambulumbekezdésében a Bizottság arra szorítkozott, hogy megerősítse a felperes által a 2014. augusztus 19‑i levelében előadott azon érvet, amely szerint az 1/2003 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, mivel a nemzeti versenyhatóság a határozatában csak a nemzeti jogszabályok alapján foglalt állást. |
|
29 |
A Bizottság tehát helyesen állapította meg a megtámadott határozat (15) és (18) preambulumbekezdésében, hogy az 1/2003 rendelet 13. cikkének (2) bekezdése a jelen ügyben nem volt alkalmazható. |
[omissis]
|
33 |
Harmadszor, ami a felperes azon érvét illeti, amely szerint a nemzeti versenyhatóság nem alkalmazta az uniós jogot, és nem folytatta le a helyzet érdemi értékelését, egyfelől – mint ez a fenti 30. pontban megállapítást nyert – a felperes nem vitatja, hogy azok a nemzeti jogszabályi rendelkezések, amelyekre a panaszát ő maga alapította, megegyeznek az EUMSZ 101. cikkel és az EUMSZ 102. cikkel. Következésképpen meg kell állapítani, hogy a nemzeti versenyhatóság ugyanilyen következtetésekre jutott volna, ha az elemzését e cikkek alapján folytatta volna le. |
|
34 |
Másfelől, a jogsértés állítólagos sértettjeinek minősülő gazdasági szereplők a Bizottságot nem tekinthetik olyan fellebbviteli szervnek, amely megsemmisítheti valamely nemzeti hatóság azon határozatait, amelyek nem adtak helyt a panaszuknak. A tagállami versenyhatóságok határozatainak felülvizsgálata ugyanis kizárólag a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik, amelyek az uniós versenyszabályok alkalmazása terén lényeges szerepet töltenek be (lásd ebben az értelemben: 2015. január 21‑ieasyJet Airline kontra Bizottság ítélet, T‑355/13, EU:T:2015:36, 20. pont). [omissis] |
Az arra az állításra vonatkozó második indokról, amely szerint úgy tűnik, hogy a nemzeti bíróságok és hatóságok kedvezőbb helyzetben vannak a felmerült kérdések elbírálásához
[omissis]
|
52 |
Harmadrészt, a felperes azt állítja, hogy mivel a horvát bíróságok ilyen ügy elbírálásával kapcsolatos képességét illetően a Bizottságnak még nincs semmilyen tapasztalata, lévén a Horvát Köztársaság az Unió viszonylag új tagállama, a Bizottság köteles lett volna alaposabban megvizsgálni az ügyet, amennyiben még egyetlen nemzeti bíróság sem alkalmazta az uniós versenyjogot. |
|
53 |
Hangsúlyozni kell, hogy a Horvát Köztársaság csak azt követően csatlakozhatott az Unióhoz, hogy megfelelt azoknak a politikai és gazdasági kritériumoknak, valamint teljesítette a tagjelölt államokra háruló azon kötelezettségeket, amelyeket az 1993. június 21‑i és 22‑i koppenhágai (Dánia) Európai Tanács meghatározott. E kritériumok megkövetelik a tagjelölt államtól többek között azt, hogy képes legyen vállalni a csatlakozásból eredő kötelezettségeket, különösen pedig képes legyen hatékonyan végrehajtani az uniós joganyagot képező szabályokat, normákat és politikákat. |
|
54 |
Ezért elvi alapon nem lehet kétségbe vonni a horvát bíróságok azon képességét, hogy az uniós jogot alkalmazzák. |
|
55 |
Márpedig a jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a felperes nem terjeszt elő semmilyen konkrét bizonyítékot, amely alátámaszthatná, hogy a horvát bíróságok képtelenek lennének mérlegelni a szóban forgó helyzetet. |
[omissis]
A belső piac működésére gyakorolt hatásra vonatkozó harmadik indokról
[omissis]
Arról, hogy a Bizottsághoz ugyanerre az ügyre vonatkozó egyéb panaszokat is benyújtottak
[omissis]
A költségekről
[omissis]
|
A fenti indokok alapján A TÖRVÉNYSZÉK (hetedik tanács) a következőképpen határozott: |
|
|
|
Van der Woude Ulloa Rubio Marcoulli Kihirdetve Luxembourgban, a 2016. szeptember 30‑i nyilvános ülésen. Aláírások |
( 1 ) Az eljárás nyelve: angol.
( 2 ) A jelen ítéletnek csak azok a pontjai kerülnek ismertetésre, amelyek közzétételét a Törvényszék hasznosnak tartja.
