—

az Eco‑Emballages SA képviseletében L. Koehler‑Magne avocat,

—

a Délipapier SAS, a Gopack SAS, az Industrie Cartarie Tronchetti SpA, az Industrie Cartarie Tronchetti Ibérica SL, az Industrie Cartarie Tronchetti France SAS, a Kimberly‑Clark SAS, a Wepa France SAS, korábban Lucart France, a Paul Hartmann SA, az SCA Hygiène Products SAS, az SCA Tissue France SAS, a CMC France SARL és a Group’Hygiène syndicat professionnel képviseletében N. Chahid‑Nouraï, J.‑M. Leprêtre és C. Boillot avocats,

—

a Melitta France SAS és a Cofresco Frischhalteprodukte GmbH & Co. KG képviseletében H. Weil és A. de Lalande avocats,

—

a Système U Centrale Nationale SAS képviseletében A. Gossement avocat,

—

a francia kormány képviseletében D. Colas, J. Traband és S. Ghiandoni, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében E. Sanfrutos Cano, F. Simonetti, S. Petrova és C. Zadra, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a 2004. február 11‑i 2004/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2004. L 47., 26. o.) módosított, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20‑i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1994. L 365., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 13. kötet, 349. o.; a továbbiakban: 94/62 irányelv) 3. cikkének értelmezésére, valamint a 94/62 irányelv I. mellékletének módosításáról szóló, 2013. február 7‑i 2013/2/EU bizottsági irányelv (HL 2013. L 37., 10. o., a továbbiakban: 2013/2 irányelv) érvényességére vonatkoznak.

2

A kérelmet a C‑313/15. sz. ügyben az Eco‑Emballages SA és a Sphère France SAS, a Carrefour Import SAS, a SCA Tissue France SAS, a Melitta France SAS, a SCA Hygiène Products SAS, a Wepa France SAS, korábban Wepa Troyes SAS, az Industrie Cartarie Tronchetti SpA, az Industrie Cartarie Tronchetti Ibérica SL, a Cofresco Frischhalteprodukte GmbH & Co. KG, a Kimberly‑Clark SAS, a Gopack SAS, a Délipapier SAS, a Scamark SAS, a CMC France SARL, a Schweitzer SAS, a Paul Hartmann SA, a Wepa France SAS, korábban Wepa Lille SAS, a Système U Centrale Nationale SA, az Industrie Cartarie Tronchetti France SAS közötti jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya az olyan termékek újrahasznosításához való pénzügyi hozzájárulás megfizetésének ezen utóbbiak általi megtagadása, amelyeket 2007. január 1‑jétől hoztak forgalomba, és amelyeket az Eco‑emballages csomagolási termékeknek tekint.

3

A kérelmet a C‑530/15. sz. ügyben azon eljárás keretében terjesztették elő, amelyet a Melitta France SAS, a Cofresco Frischhalteprodukte GmbH & Co. KG, a Délipapier SAS, a Gopack SAS, az Industrie Cartarie Tronchetti SpA, az Industrie Cartarie Tronchetti Ibérica SLU, a Kimberly‑Clark SAS, a Wepa France SAS, a Paul Hartmann SA, az SCA Hygiène Products SAS, az SCA Tissue France SAS, valamint a Group’Hygiène syndicat professionnel indított hatáskör túllépése miatt, az arrêté du ministre de l’Écologie, du Développement durable et de l’Énergie, du 6 août 2013, modifiant l’arrêté du 7 février 2012 relatif aux exemples d’application des critères précisant la notion d’« emballage » définis à l’article R. 543–43 du code de l’environnement (a környezetvédelemért, fenntartható fejlődésért és energiaügyért felelős miniszternek a környezetvédelmi törvénykönyv R. 543–43. cikkében meghatározott „csomagolás” fogalmát pontosító kritériumok alkalmazására vonatkozó példákról szóló, 2012. február 7‑i miniszteri rendeletet módosító 2013. augusztus 6‑i rendelete, JORF 2013. augusztus 27., 14487. o., a továbbiakban: 2013. augusztus 6‑i rendelet) ellen.

4

A 94/62 irányelv 3. cikkének 1. pontja szerint:

„Ezen irányelv alkalmazásában:

5

A 2013/2 irányelv (2) és (4) preambulumbekezdése az alábbiakat határozza meg:

[…]

[…]”

6

A 2013/2 irányelvvel módosított 94/62 irányelv „Szemléltető példák a 3. cikk 1. pontjában említett kritériumokra” című I. melléklete szerint:

„Szemléltető példák az i. kritériumra

Csomagolás

[…]

Rudak, csövek és hengerek, amelyekre valamilyen hajlékony anyag (pl. műanyag fólia, alumínium, papír) van feltekerve, kivéve azon rudakat, csöveket és hengereket, amelyeket egy gyártóberendezés részeiként kívánnak használni, nem pedig valamely termék értékesítési egységként való bemutatására

[…]”

7

A code de l’environnement (környezetvédelmi törvénykönyv) L. 541‑10‑II. cikke kimondja:

„A kiterjesztett előállítói felelősség elve alapján, a [szemétkeletkeztető termékek] vagy a gyártásban felhasznált elemek és anyagok előállítói, importőrei és forgalmazói számára kötelezettséget írhat elő a keletkező hulladékok megelőzése és kezelése biztosítása és az ennek érdekében való együttműködés tekintetében.

Az előállítók, importőrök és forgalmazók, akiket a jelen szakasz rendelkezési által és az említett rendelkezésekre figyelemmel a fenti kötelezettség terhel, termékeikből keletkező hulladékok egyéni hulladékgyűjtési és kezelési rendszerek létrehozásával vagy olyan ökoszervezetek együttes elindításával tesznek eleget kötelezettségüknek, amelyeknek pénzügyi hozzájárulást fizetnek, és amelyekre a kötelezettségüket áthárítják, illetve amelynek az irányításáról gondoskodnak. Azon előállító, importőr vagy forgalmazó, aki egy jóváhagyott egyéni hulladékgyűjtési és kezelési rendszert hozott létre vagy egy engedélyezett ökoszervezetet indított el, amikor a jelen cikk II. bekezdése alapján a hulladékok kezelését biztosítja, akkor e fejezet értelmében e hulladékok birtokosa.

[…]

Az ökoszervezetek működését az ágazati résztvevők képviselő‑testületének véleményét követően az állam engedélyezi legfeljebb hat évre, amely megújítható, amennyiben bizonyítják, hogy megfelelő technikai és pénzügyi kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy tárcaközi rendeletben rögzített, az ajánlattételhez szükséges dokumentáció követelményeinek megfeleljenek.

[…]”

8

E törvénykönyv L. 543‑56. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Valamennyi előállítónak, importőrnek, akiknek az áruit az R. 543–55. cikkben felsorolt csomagolásokban forgalmazzák, vagy amennyiben az előállító vagy az importőr nem azonosítható, akkor ezen áruk első forgalmazójának hozzá kell járulnia a csomagolási hulladékok egészének kezeléséhez vagy azt biztosítania kell a területi önkormányzatokról szóló törvénykönyv L. 2224‑13–L. 2224‑16. cikkeinek rendelkezéseivel összhangban.”

9

A környezetvédelmi törvénykönyv R. 543‑43. cikke előírja:

A »csomagolás« meghatározása továbbá a következőkben meghatározott kritériumokon alapul:

[…]

A környezetvédelmi ügyekben eljáró miniszter rendelet útján jegyzéket készít e kritériumokra vonatkozó szemléltető példákkal.”

10

A környezetvédelmi törvénykönyv R. 543‑43. cikkében meghatározott, a „csomagolás” fogalmát pontosító kritériumok alkalmazásának példáira vonatkozó 2012. február 7‑i rendelet 1. cikkét módosító, 2013. augusztus 6‑i rendelet előírja:

„A környezetvédelmi törvénykönyv R. 543‑43. cikke I. pontjának i. kritérium alapján a következő példák:

11

Az Eco‑emballages az állam által engedélyezett és csomagolásokat a francia piacon forgalomba hozó vállalkozásokkal olyan szerződések megkötésére jogosult ökoszervezet, amelyek által a háztartási csomagolási hulladékok ártalmatlanításához való hozzájárulási kötelezettségüket biztosítják, a forgalmazott csomagolások száma és az azokat alkotó anyagok súlya alapján kiszámolt hozzájárulás megfizetés ellenében.

12

Az Eco‑emballages 2013 januárjában keresetet indított az alapügy alperes vállalkozásai ellen, azzal a céllal, hogy a 94/62 irányelvet a francia jogrendbe átültető környezetvédelmi törvénykönyv R. 543‑43. cikke alapján ezen utóbbiak a 2007. január 1‑je óta forgalmazott azon rudak, csövek, hengerek formájában megjelenő gurigák után, amelyekre a fogyasztók részére értékesített bizonyos számú hajlékony termékek, például papír, műanyag fóliák vagy egészségügyi vagy nedvszívó papír vannak feltekerve, fizessék meg a hozzájárulásokat.

13

Az alapügy alperesei mindazonáltal azt állították, hogy e gurigák nem felelnek meg a 94/62 irányelv 3. cikke értelmében vett „csomagolás” meghatározásának. Először is különösen azt hangsúlyozták, hogy maga a csomagolás szó szükségképpen olyan dologra utal, amely még ha nem is szolgál beburkolásra, legalábbis az árun kívül található és másodszor, hogy egy ilyen guriga se nem foglalja magában, se nem óvja a terméket, amennyiben nem külső burkolatról, hanem annak egy belső összetevőjéről van szó. Harmadszor kiemelte, hogy eddig sohasem tekintették úgy, hogy a guriga csomagolásnak minősülhet, éppen az áru becsomagolásának hiánya miatt, amint az a 2004/12 irányelv elfogadásával kapcsolatos parlamenti vitákból kiderül. Mindenesetre a 2013/2 irányelv, amelyet – ahogyan arra annak preambuluma is emlékeztet – sem az Európai Parlament, sem pedig a Tanács nem hagyott jóvá, csupán a Bizottság által egyedül elfogadott szemléltető útmutatónak minősül.

14

Mivel arra jutottak, hogy az ilyen gurigák csomagolásként való minősítésével kapcsolatban nincs egyetértés, az alapügy egyes alperesei következésképpen arra hívták fel a tribunal de commerce de Paris‑t (párizsi kereskedelmi bíróság, Franciaország), hogy terjesszen előzetes döntéshozatal céljából annak meghatározására irányuló kérdést a Bíróság elé, hogy a 94/62 irányelv 3. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy az magában foglalja az említett gurigákat.

15

A kérdést előterjesztő bíróság miután felidézte a 94/62 irányelv 3. cikkének szövegét, majd miután megállapította, hogy a 94/62 irányelvnek csak az I. mellékletét módosító 2013/2 irányelvet egyedül a Bizottság hagyta jóvá – mivel a 94/62 irányelv 21. cikke alapján létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt és mivel a Tanács nem hozott határozatot a Bizottság által benyújtott javaslatról –, úgy ítélte meg, hogy az csak szemléltető jellegű, hogy nem rendelkezik az irányelv cikkeinek meghatározó jellegével, és így tehát nem módosította a csomagolás általános meghatározását.

16

Ilyen körülmények között a tribunal de commerce de Paris (párizsi kereskedelmi bíróság) felfüggesztette az eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Magában foglalja‑e a [94/62] irányelv 3. cikkében meghatározott csomagolás fogalma a »gurigákat« (rudak, csövek, hengerek), amelyekre a fogyasztók részére értékesített hajlékony termékek, például papír vagy műanyag fóliák vannak feltekerve?”

17

A 2013. október 28‑án nyilvántartásba vett keresetlevelükkel az alapügy felperesei a kérdést előterjesztő bíróság, a Conseil d’État (államtanács, Franciaország) előtt a 2013. augusztus 6‑i rendelet hatáskörtúllépés miatt történő megsemmisítésére irányuló keresetet indítottak.

18

A kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy a 2013. augusztus 6‑i rendelet úgy ülteti át a 2013/2 irányelvet a francia jogba, hogy az ezáltal meghatározott gurigákat a csomagolásokra hozott példáklistájába belefoglalja, és hogy az Eco‑emballages társaság 2013 januárjában keresetet indított több társaság – köztük az alapügy felperesei – ellen a tribunal de commerce de Paris (párizsi kereskedelmi bíróság) előtt abból a célból, hogy a társaságok által forgalmazott egyes termékekben található, a C‑313/15. sz. ügyben szóban forgóakkal azonos típusú gurigák után fizetendő hozzájárulások fizetési kötelezettségének fennállását megállapítsák; valamint hogy az említett bíróság a 2015. június 19‑i ítéletében a jelen ítélet 16. pontjában ismertetett kérdését terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra a 94/62 irányelv 3. cikke értelmezésével kapcsolatban.

19

A kérdést előterjesztő bíróság továbbá kifejti, hogy ha a Bíróság nemleges választ adna a tribunal de commerce de Paris (párizsi kereskedelmi bíróság) által a C‑313/15. sz. ügyben feltett kérdésre, akkor a felperes társaságok megkérdőjelezik a 2013/2 irányelv érvényességét azt állítva, hogy az ilyen gurigáknak a csomagolásra hozott példák közé való felvételével ez az irányelv megsértette a „csomagolásnak” a 94/62 irányelv 3. cikke szerinti fogalmát, és túllépte a Bizottság azon felhatalmazásának kereteit, amellyel a végrehajtási hatásköre keretében felruházták.

20

E körülményekre tekintettel a Conseil d’État (államtanács) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Az olyan »gurigák« (rudak, csövek, hengerek), amelyekre a fogyasztók részére értékesített hajlékony termékek, például papír vagy műanyag fóliák vannak feltekerve, a csomagolásra hozott példák közé való felvételével a [2013/2] irányelv megsértette–e a csomagolásnak a [94/62] irányelv 3. cikkében meghatározott fogalmát és túllépte–e a Bizottság azon felhatalmazásának kereteit, amellyel a végrehajtási hatásköre keretében felruházták?”

21

A Bíróság elnöke 2015. október 28‑i határozatával az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélet meghozatala céljából elrendelte a C‑313/15. és a C‑530/15. sz. ügy egyesítését.

22

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 94/62 irányelv 3. cikkének 1. pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy azon rúd, cső vagy henger formájú gurigák, amelyekre a fogyasztók részére értékesített hajlékony termékek vannak feltekerve, e rendelkezés értelmében vett „csomagolásoknak” minősülnek.

23

E tekintetben, először is meg kell jegyezni, hogy az 94/62 irányelvnek az 1. cikkével összhangban, többek között az a célja, hogy megakadályozza a csomagolások és csomagolási hulladék a tagállamok és a harmadik országok környezetére gyakorolt hatását, vagy csökkentse e hatást, ilyen módon biztosítva a környezet védelmének magas szintjét, azáltal, hogy előírja többek között a tagállamok számára a csomagolás és csomagolási hulladékok gyűjtésére és hasznosítására megfelelő rendszerek létrehozását. Ennek érdekében, amint az a 94/62 irányelv (5) preambulumbekezdéséből kitűnik és a 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően, valamennyi, az Európai Unió piacán forgalomba hozott csomagolásra, valamint csomagolási hulladékra kiterjed.

24

Ebből következik, hogy – amint a Bíróság már megállapította – a csomagolás fogalmát tágan kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2004. április 29‑iPlato Plastik Robert Frank ítélet, C‑341/01, EU:C:2004:254, 56. és 57. pont).

25

Ezt követően emlékeztetni kell, hogy ahhoz, hogy egy tétel a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának értelmében vett csomagolásnak minősüljön, egyrészt meg kell felelnie a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának első és második bekezdésében rögzített két feltételnek (lásd ebben az értelemben: 2004. április 29‑iPlato Plastik Robert Frank ítélet, C‑341/01, EU:C:2004:254, 47. pont), és másrészt teljesítenie kell az említett irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdésében felsorolt kritériumokat.

26

Így először is ahhoz, hogy egy termék a 94/62 irányelv értelmében vett „csomagolásnak” minősüljön, ezen irányelv 3. cikke 1. pontja első bekezdésének megfelelően egyrészt áruk befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására kell, hogy használják, a termelőtől a felhasználóig vagy a fogyasztóig. Ugyanezen rendelkezés második mondata kimondja továbbá, hogy az ugyanilyen célra használt, „egyutas” cikkeket ugyancsak csomagolásnak kell tekinteni.

27

Amint azt a Bíróság már megállapította, a csomagolás esetleges funkciói a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának első bekezdésében nincsenek együttes jelleggel felsorolva (2004. április 29‑iPlato Plastik Robert Frank ítélet, C‑341/01, EU:C:2004:254, 49. pont).

28

Másrészt egy ilyen terméknek a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja második bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt és meghatározott három – fogyasztói, gyűjtő‑ vagy szállítási – csomagolási csoport valamelyikébe kell tartoznia.

29

Másodszor, a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdése i. alpontjával összhangban egy olyan tételt, amely megfelel az ugyanezen 3. cikk 1. pontjának első és második bekezdésében rögzített csomagolás fogalma pozitív meghatározásának, csomagolásnak kell tekinteni, kivéve, ha a tétel a termék szerves része és a kérdéses termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az elemeket együttes felhasználásra, együttes fogyasztásra vagy együttes megsemmisítésre szánták.

30

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy ezen utóbbi rendelkezés szövegéből is kitűnik, hogy az a három negatív kritérium, amelyet felsorol, kumulatív. Következésképpen, egyedül a csomagolás pozitív meghatározásának megfelelő, e három kritériumot egyszerre teljesítő tételek nem tekintendők a 94/64 irányelv értelmében vett csomagolásoknak.

31

A jelen esetben meg kell állapítani, hogy a gurigák, amelyek olyan termékek, amelyekre hajlékony termékek, például műanyag fóliák, alumíniumpapír vagy egészségügyi vagy nedvszívó papír vannak feltekerve, megfelelnek a csomagolás 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának első és második bekezdésében rögzített pozitív meghatározásának, és nem teljesítik az említett fogalom negatív meghatározásának az ugyanezen cikk harmadik bekezdése i. pontjában meghatározott kritériumait.

32

Ugyanis, először is jóllehet igaz, hogy az ilyen gurigákat nem az említett tételek tárolására használják, ugyanakkor azok a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának első bekezdése alapján ezen hajlékony termékeknek a tartását és gombolyítását, és így ezen utóbbiak védelmét, valamint bemutatását szolgáló funkciókat egyszerre látnak el.

33

E tekintetben, amint azt a főtanácsnok indítványának 42–44. pontjában kifejtette, a guriga belülről biztosít védelmet a rá feltekert hajlékony termékek részére, amely egy olyan tartást ad a gurigának, amely lehetővé teszi annak bemutatását, mindezt annak szállítása és felhasználása megkönnyítése mellett. A guriga továbbá az említett 3. cikk 1. pontja első bekezdésének második mondata szerint egy „egyutas” tétel, a rá feltekert hajlékony termék kimerítése esetén eldobható.

34

Egyebekben, amennyiben a guriga a rá feltekert hajlékony termékkel egységet képez a fogyasztó számára a vásárláskor, megfelel az elsődleges csomagolásnak a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja második bekezdésének a) pontjában rögzített meghatározásának.

35

Másodszor igaz ugyan, hogy az ilyen gurigák, a rájuk feltekert hajlékony termékeket tartó és gombolyító funkcióikra tekintettel, az ilyen termékek megőrzéséhez azok teljes élettartama alatt szükségesek, ugyanakkor nem teljesítik a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdésének i) alpontjában szereplő negatív meghatározás kritériumait. Ugyanis a 94/62 irányelv I. mellékletében, az e rendelkezés értelmében csomagolásnak nem minősülő árucikkek példáiként felsorolt teafilter muszlin anyagával vagy az egy adag kávé kapszulájával ellentétben, a guriga nem alkotórésze azon hajlékony terméknek, amely részére tartóként és gombolyítóként szolgál, és a gurigát nem az azzal együtt történő fogyasztásra vagy megsemmisítésre szánták, hanem éppen ellenkezőleg, fennmarad, és az említett termék kimerítése esetén el kell dobni.

36

Végül meg kell jegyezni, hogy azt az értelmezést, amely szerint a gurigák a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának értelmében vett csomagolásoknak minősülnek, a 94/62 irányelv I. mellékletét módosító azon 2013/2 irányelv Bizottság általi elfogadásával jóváhagyták, amely a jelenlegi formájában felsorolja a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdésének i) alpontjában foglalt kritériumnak megfelelő csomagolás példái között a „rudakat, csöveket és hengereket, amelyekre valamilyen hajlékony anyag van feltekerve.”

37

A fenti megfontolásokból következik, hogy a 94/62 irányelv 3. cikkének 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy azon rúd, cső vagy henger formájú gurigák, amelyekre a fogyasztók részére értékesített hajlékony termékek vannak feltekerve, e rendelkezés értelmében vett „csomagolásoknak” minősülnek.

38

A kérdést előterjesztő bíróság kérdésével másodlagosan arra keresi a választ, hogy ha a Bíróság nemleges választ adna a C‑313/15. sz. ügyben feltett kérdésre, akkor a 2013/2 irányelv elfogadásával, amely a gurigákat a 94/62 irányelv I. mellékletében foglalt csomagolásra hozott példák közé felveszi, a Bizottság megsértette‑e a „csomagolásnak” az ezen utóbbi irányelv 3. cikkében meghatározott fogalmát, és túllépte‑e a részére biztosított felhatalmazás kereteit, amellyel a végrehajtási hatásköre keretében felruházták.

39

Tekintettel a Bíróság által a C‑313/15. sz. ügyben felvetett kérdésre adott igenlő válaszára, a C‑530/15. sz. ügyben felvetett kérdésre nem szükséges válaszolni.

40

Mivel ezen eljárások az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróságok előtt folyamatban lévő eljárások egy szakaszát képezi, ezen bíróságok döntenek a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A 2004. február 11‑i 2004/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20‑i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy azon rúd, cső vagy henger formájú gurigák, amelyekre a fogyasztók részére értékesített hajlékony termékek vannak feltekerve, e rendelkezés értelmében vett „csomagolásoknak” minősülnek.