—

a Customs Support Holland BV képviseletében A. Jansen és J. Biermasz advocaaten,

—

a holland kormány képviseletében M. Bulterman és B. Koopman, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros és H. Kranenborg, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2009. szeptember 30‑i 948/2009/EK bizottsági rendelettel (HL L 287., 1. o.) módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő, a Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 2304, 2308 és 2309 vámtarifaszámának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Staatssecretaris van Financiën (pénzügyi államtitkár) és a Customs Support Holland BV között, az „Imcosoy 62” néven forgalmazott és szarvasmarhaborjak összetett takarmányának adalékanyagaként felhasznált szójafehérje‑koncentrátum NK‑ban történő besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

3

Az Európai Unióba importált áruk vámtarifális besorolását a KN szabályozza.

4

A 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet 12. cikke előírja, hogy az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vonatkozó vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. E rendeletet legkésőbb október 31‑ig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azt a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni. A Bíróság elé terjesztett iratokból kitűnik, hogy KN alapügyben szereplő tényállásra alkalmazandó változata a 948/2009 rendeletből eredő 2010. évi változat.

5

A KN bevezető rendelkezésekre vonatkozó első része tartalmaz egy „Általános szabályok” című I. szakaszt, amelynek „A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok” című A. része többek között előírja:

„Az áruknak a [KN]‑be történő besorolására a következő elvek az irányadók.

[...]

[…]”

6

A KN második része tartalmaz egy „Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány” című 23. árucsoportot, amely magában foglalja a 2304, 2308 és 2309 vámtarifaszámokat.

7

A KN 2304 vámtarifaszám szövege a következő:

8

A KN 2308 vámtarifaszám szövege a következő:

[...]

2308 00 90

[...]

– Más”.

9

A KN 2309 vámtarifaszám szövege a következő:

10

A KN 23. árucsoportjához fűzött megjegyzés 1. pontja értelmében a KN 2309 vámtarifaszáma alá tartoznak „a másutt nem említett, állati takarmányozásra szolgáló olyan termékek[…], amelyeket a növényi vagy állati eredetű anyagok feldolgozása során nyernek, miközben az eredeti anyag elveszti lényeges jellemzőit; de nem sorolható be ide az ipari feldolgozás során keletkező ilyen növényi hulladék, maradék és melléktermék”.

11

A Vámegyüttműködési Tanácsot, amely jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete (WCO), az e tanács felállításáról szóló, Brüsszelben 1950. december 15‑én megkötött megállapodás hozta létre. A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a WCO dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 87‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait. Kizárólag a hetedik és a nyolcadik számjegyet tartja fenn a KN‑alszámok részére.

12

A HR magyarázó megjegyzéseket a WCO dolgozza ki az említett egyezmény rendelkezései szerint.

13

A 2304 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzések kimondják:

„E vtsz. alá tartozik a szójababból oldószerekkel vagy présben vagy, centrifugán az olaj kivonása után visszamaradó olajpogácsa és más szilárd maradék. Ezek a maradékok értékes állati takarmányok.

[...]

Nem tartozik ide:

[...]

14

A 2308 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzések kimondják:

„Ide tartoznak a Nómenklatúrában máshol nem említett és állatok etetésére szolgáló növényi termékek, valamint olyan növényi anyagok ipari megmunkálása során keletkező hulladékok, maradékok és melléktermékek, amely megmunkálásnak az a célja, hogy a növényi anyagok valamely alkotórészét kivonják.

[...]”

15

A 2309 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzések kimondják:

„E vtsz. alá tartoznak az édesített takarmány és a különböző tápanyagok keverékéből álló, elkészített állati takarmányok, amelyeket arra szántak, hogy:

[...]

[...]

B.‑ A gazdaságok által előállított takarmányok kiegészítésére (kiegyenlítésére) szolgáló készítmények (kiegészítő takarmányok)

A gazdaságok által előállított takarmányok rendszerint fehérjében, ásványi anyagokban vagy vitaminokban szegények. Ezek a kiegészítő készítmények szolgálnak ilyen hiányoknak kiküszöbölésére, így biztosítják a jól kiegyensúlyozott takarmányozást, proteinekből, ásványi anyagokból vagy vitaminokból és ezekhez hozzáadott erőtakarmányokból (szénhidrátokból) állnak, amelyek alapanyagát (hordozóanyagát) képezik a többi alkotórésznek.

Annak ellenére, hogy ezek a készítmények minőségileg többnyire ugyanolyan összetételűek, mint az A) bekezdésben leírt takarmányok, ezektől mégis abban különböznek, hogy egy sajátságos tápanyagot viszonylag nagyon magas arányban tartalmaznak.

[...]

C.‑ A fenti (a) és (b) alatt leírt teljes takarmányok vagy kiegészítő takarmányok gyártásánál felhasznált készítmények

Ezeket a készítményeket a kereskedelemben „előkeverék”‑ként ismerik, általában olyan összetett keverékek, amelyek számos (néha adalékanyagnak nevezett) olyan anyagból állnak, és amelyeknek természete és adagolása az állattenyésztés kívánt eredményének megfelelően változik. [...]

Nem tartozik ide:

[...]

[...]”

16

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az Imcosoy 62 két ipari művelet révén előállított szójafehérje‑koncentrátum.

17

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a szójababból hántolás, őrlés és gőzölés után először is olajat vonnak ki, amit követően úgynevezett extrahált szójadara marad vissza. A szójadarát ezután etanollal és vízzel kezelik, annak érdekében, hogy kivonják abból a megmaradt zsírt, csökkentsék a fehérjén kívüli összetevők – mindenekelőtt a szénhidrátok, illetve élelmi rostok – tartalmát, és hogy eltávolítsák a káros anyagokat. Az így kapott szójafehérje‑koncentrátum nem tartalmaz felhasznált etanolmaradványt. Többek között 62 tömegszázalék fehérjét és legfeljebb 10 tömegszázalék keményítőt tartalmaz.

18

A előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a magas szénhidráttartalma miatt az extrahált szójadara, jóllehet takarmányként használják fel, nem szolgálhat szarvasmarhaborjak összetett takarmánya adalékanyagaként. Ezzel szemben az extrahált szójadarából nyert szójafehérje‑koncentrátum, szarvasmarhaborjak összetett takarmánya adalékanyagaként szolgálhat, figyelembe véve csökkentett szénhidrát‑ és élelmirost‑koncentrációját.

19

2010. szeptember 7‑én a Customs Support Holland BV kérésére a holland vámhatóság kötelező érvényű tarifális felvilágosítást bocsátott ki, amelyben az Imcosoy 62‑t a KN 2309 90 31 alszáma alá sorolta be.

20

2012. április 3‑án a Customs Support Holland BV keresete alapján eljáró Rechtbank Haarlem (haarlemi bíróság) megalapozottnak ítélte a keresetet, azt megállapítva, hogy az Imcosoy 62‑t a KN 2304 00 00 alszáma alá kell besorolni. A holland vámhatóság ezen ítélet ellen fellebbezett a Gerechtshof te Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) előtt, amely megalapozatlannak ítélte e fellebbezést. A Staatssecretaris van Financiën (pénzügyi államtitkár) a Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósához.

21

A előzetes döntéshozatalra utaló határozatban a Hoge Raad der Nederlanden (holland legfelsőbb bíróság) megállapítja egyrészt, hogy a KN 2304 vámtarifaszám csak az olaj kivonásának folyamatából közvetlenül eredő termékekre vonatkozik, és álláspontja szerint másrészt, bár az extrahált szójadara az olaj kivonásának folyamatából közvetlenül ered, és ennélfogva a KN 2304 vámtarifaszám alá tartozónak kell tekinteni, az extrahált szójadara szójafehérje‑koncentrátum nyerése érdekében történő kezelésének célja nem az olaj kivonása, hanem az e kivonáskor keletkező maradék oly módon történő feldolgozása, hogy az felhasználható legyen különösen a takarmányban. Ebből következik, hogy a szójafehérje‑koncentrátumot eltérő jellegű termékké alakítják át.

22

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy valamely termék csak akkor sorolható a KN 2309 vámtarifaszám alá, ha a véglegesen feldolgozott, az agglomerált termékek kivételével, vagy anyagok keveréke. Egyébiránt e termék kizárólag takarmányozásra szolgál.

23

E tekintetben a Hoge Raad der Nederlanden (holland legfelsőbb bíróság) megállapítja, hogy a szénhidrátok, élelmi rostok és káros anyagok szójadarából történő kivonása végleges feldolgozást jelent, amelynek eredményeként az így elkészített termék különösen szarvasmarhaborjak összetett takarmányának adalékanyagaként használható fel. Mindazonáltal hangsúlyozza, hogy a 2309 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés értelmében ezzel szemben e vámtarifaszám alá nem tartoznak a csak egy anyagból vagy több olyan anyag keverékéből előállított termékek, amelyek egy és ugyanazon vámtarifaszám alá tartoznak, valamint a KN 2308 vámtarifaszám alá tartozó melléktermékek. A Hoge Raad der Nederlanden (holland legfelsőbb bíróság) ennélfogva nem zárja ki, hogy az extrahált szójadarából álló szójafehérje‑koncentrátum, amelyből bizonyos összetevőket vontak ki, nem tartozik a KN 2309 vámtarifaszám alá.

24

E körülmények között a Hoge Raad der Nederlanden (holland legfelső bíróság) úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

25

Az együttesen vizsgálandó két kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN‑t úgy kell‑e értelmezni, hogy az olyan szójafehérje‑koncentrátum, mint amilyen az alapügyben szerepel, ezen nómenklatúra 2304, 2308 vagy 2309 vámtarifaszáma alá tartozik.

26

Az előterjesztett kérdések megválaszolásához egyrészt hangsúlyozni kell, hogy a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok előírják, hogy az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni, mivel az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címeit csak jelzésértékűeknek kell tekinteni (lásd: Lukoyl Neftohim Burgas ítélet, C‑330/13, EU:C:2014:1757, 33. pont; Baby Dan ítélet, C‑272/14, EU:C:2015:388, 25. pont).

27

Másrészt az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság biztosítása és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN‑vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni (lásd különösen: Proxxon‑ítélet, C‑500/04, EU:C:2006:111, 21. pont; Vario Tek ítélet, C‑178/14, EU:C:2015:152, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

28

A HR magyarázó megjegyzéseit illetően ezt azzal kell kiegészíteni, hogy annak ellenére, hogy nincs kötelező erejük, e megjegyzések a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd ebben az értelemben: Kloosterboer Services ítélet, C‑173/08, EU:C:2009:382, 25. pont; Agroferm‑ítélet, C‑568/11, EU:C:2013:407, 28. pont). Mindazonáltal nem módosíthatják a KN megjegyzéseinek szövegét (lásd ebben az értelemben: Duval‑ítélet, C‑44/15, EU:C:2015:783, 24. pont).

29

Ezenfelül az áru rendeltetése a megfelelő vámtarifaszám alá történő besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan az adott áruhoz tartozik, amely kötődésnek az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapíthatónak kell lennie (Swiss Caps ítélet, C‑410/08–C‑412/08, EU:C:2009:794, 29. pont; Agroferm‑ítélet, C‑568/11, EU:C:2013:407, 41. pont).

30

A jelen esetben a KN 2308 vámtarifaszámát illetően meg kell állapítani, hogy – amint az a szövegéből kitűnik – az egy gyűjtő vámtarifaszám. Ennélfogva a KN értelmezésére vonatkozó 3a. általános szabályra tekintettel előzetesen meg kell vizsgálni, hogy az olyan termék, mint amilyen az alapeljárásban szerepel, a KN 2304 vagy 2309 vámtarifaszáma alá tartozhat‑e.

31

A KN 2304 vámtarifaszámát illetően meg kell állapítani, hogy – amint azt a kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozta – az Imcosoy 62 nem minősül a szójababolaj kivonásakor keletkező, a KN 2304 vámtarifaszám szerinti maradéknak, hanem e maradék egy eltérő és későbbi, különösen e fehérjekoncentrátum előállítására szolgáló olyan folyamat eredményeként kapott származéka, amely során az extrahált szójadarából bizonyos összetevőket kivonnak.

32

Egyébiránt a 2304 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés pontosítja, hogy nem tartoznak többek között e vámtarifaszám alá a fehérjesűrítmények, amelyeket a zsírtalanított (élelmiszer‑készítményekben adalékanyagként használt) szójababliszt egyes alkotórészeinek eltávolításával nyertek.

33

Márpedig először is kitűnik az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, hogy az Imcosoy 62 a szarvasmarhaborjak takarmányában összetevőként felhasználandó fehérjekoncentrátum, és e terméket extrahált szójadarából nyerik olyan eljárással, amely során egyrészt kivonják az e darában megmaradt zsírt és bizonyos káros anyagokat, másrészt pedig csökkentik a fehérjén kívüli összetevők tartalmát. Ebből következik, hogy az alapügyben szóban forgó termék olyan fehérjekoncentrátum, amelyet a szójadara bizonyos összetevőinek eltávolításával nyernek, és amelyet élelmiszer‑készítményekhez kívánnak hozzáadni.

34

Másodszor az extrahált szójadara, amelyből az Imcosoy 62‑t nyerik, zsírtalanított terméknek tekintendő akkor is, ha kimutatható minimális maradék zsírtartalom (lásd ebben az értelemben: Fancon‑ítélet, 129/81, EU:C:1982:91, 10. és 14. pont).

35

Következésképpen az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló fehérjekoncentrátum nem sorolható a KN 2304 vámtarifaszáma alá.

36

Ami a KN 2309 vámtarifaszámát illeti, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik hogy e rendelkezés szerinti „készítmény” alá tartozik a feldolgozott termék vagy az anyagok keverékei. Ahhoz, hogy a KN 2309 vámtarifaszáma alá tartozzon, szükséges, hogy a szóban forgó termék egyrészt kizárólag takarmányozásra szolgáljon, másrészt végleges feldolgozást hajtsanak rajta végre vagy különböző anyagok keverékéből származzon (lásd analógia útján az 1965. évi Közös Vámtarifa 2307 vámtarifaszámát illetően, amely megelőzte a KN 2309 vámtarifaszámát: Henck‑ítélet, 36/71, EU:C:1972:25, 4. és 12. pont; van de Poll ítélet, 38/72, EU:C:1972:127, 5. pont).

37

A gyártási folyamat előzetes döntéshozatalra utaló határozatban történő leírásából következik, hogy az Imcosoy 62 olyan termék, amelyen végleges feldolgozást hajtottak végre, és kizárólag takarmányozásra szolgál.

38

Egyébiránt a KN 23. árucsoportjához fűzött megjegyzés 1. pontjából következik, hogy a KN 2309 vámtarifaszáma tartalmazza a másutt nem említett, állati takarmányozásra szolgáló olyan termékeket, amelyeket növényi vagy állati eredetű anyagok feldolgozása során nyernek, miközben az eredeti anyag elveszti fő jellemzőit, az ilyen feldolgozás során keletkező növényi hulladék, maradék és melléktermék kivételével.

39

Márpedig nem vitatott, hogy az Imcosoy 62 növényi eredetű anyagból, azaz extrahált szójadarából származik. Emellett nem hasonló hulladékhoz, maradékhoz és az extrahált szójadara feldolgozása során keletkezett melléktermékhez, mivel az említett feldolgozás magára e termék előállítására irányul.

40

Ahhoz, hogy az olyan szójafehérje‑koncentrátum, mint az Imcosoy 62, a KN 2309 vámtarifaszáma alá tartozzon, szükséges, hogy olyan folyamat eredménye kell legyen, amely során elveszti az azon növényi anyag alapvető tulajdonságait, amelyből származik.

41

E tekintetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az extrahált szójadara, amelyből az Imcosoy 62 származik, meghatározott állattenyésztéstani célokat szolgál, mivel olyan fehérjekoncentrátum előállítására irányul, amelyet az extrahált szójadarával szemben fogyaszthatnak szarvasmarhaborjak. Így az ilyen termék objektív jellemzői és tulajdonságai, és különösen az extrahált szójadara bizonyos összetevőinek annak érdekében történő szándékos eltávolítása vagy csökkentése, hogy e termék megfelelő legyen bizonyos típusú állatok takarmányába történő beépítésre, lehetővé teszik annak megállapítását, hogy e termékre teljesülnek a KN 2309 vámtarifaszáma alá történő besoroláshoz szükséges feltételek.

42

Ezen értelmezést megerősíti a KN 2309 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzés, amely szerint e vámtarifaszám alá éppen azon készítmények tartoznak, amelyek az állatok alapvető takarmányozása elégtelen fehérjetartalmának orvoslására szolgálnak.

43

Végül a KN nem tartalmaz olyan külön vámtarifaszámot, amely alá az olyan készítmény, mint amilyen a kizárólag takarmányozásra szolgáló extrahált szójadarából nyert Imcosoy 62, besorolható lenne.

44

Következésképpen az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló terméket a KN 2309 vámtarifaszáma alá kell sorolni.

45

E végkövetkeztetést nem kérdőjelezi meg a KN 2309 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés, amely – amint azt a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja – kizárja éppen ezen vámtarifaszám alól egyrészt az egy anyagból vagy több olyan anyag keverékéből előállított labdacsokat, amelyek meghatározott vámtarifaszám alá tartoznak, másrészt a HR 2308 vámtarifaszáma szerinti növényi hulladékot, maradékokat és mellékterméket.

46

Ami először is az egy anyagból vagy több olyan anyag keverékéből előállított agglomerált termékeknek, amelyek meghatározott vámtarifaszám alá tartoznak, az említett magyarázó megjegyzés által történő kizárását illeti, meg kell állapítani, hogy az Imcosoy 62 többek között fehérjéből és keményítőből áll, így e termék nem tekinthető egy anyagból előállított agglomerált terméknek. Az Imcosoy 62 nem minősíthető több olyan anyag keverékéből előállított agglomerált termékeknek sem, amely meghatározott vámtarifaszám alá tartozik. Nem vitatott, hogy e termék extrahált szójadarából származik, amely önmagában a KN 2304 vámtarifaszáma alá tartozik (Fancon‑ítélet, 129/81, EU:C:1982:91, 15. pont). Mindazonáltal e származtatott termék nem tartalmazza az extrahált szójadara valamennyi összetevőjét, és önmaga – a jelen ítélet 31–35. pontjában előadott indokok alapján – nem sorolható a KN 2304 vámtarifaszáma alá.

47

Ami másodszor is a HR 2308 vámtarifaszáma szerinti növényi hulladék, maradékok és melléktermékek ugyanezen magyarázó megjegyzések általi kizártságát illeti, meg kell állapítani, hogy a HR magyarázó megjegyzések nem kötelező erejűek a KN 23. árucsoportjához fűzött megjegyzés 1. pontjával szemben, amely a KN 2309 vámtarifaszáma alól csak azon növényi hulladékot, maradékot és mellékterméket zárja ki, amelyeket az e vámtarifaszáma alá sorolt termék előállítására szolgáló feldolgozás során nyernek. Márpedig, amint az a jelen ítélet 39. pontjában megállapításra került, az olyan fehérjekoncentrátumra, mint amilyen az Imcosoy 62, nem vonatkozhat ilyen kizárás.

48

Ráadásul a HR 2308 vámtarifaszámának gyűjtő jellegével ellentétes, hogy az olyan terméket, amely teljes mértékben megfelel a HR és a KN egy meghatározott vámtarifaszámának – amint az Imcosoy 62 esetében különösen tekintettel a takarmányozás során való kizárólagos felhasználására a KN 2309 vámtarifaszáma vonatkozásában fennáll –, a KN 2308 vámtarifaszáma alá sorolják.

49

Következésképpen az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy az olyan szójafehérje‑koncentrátum, mint amilyen az alapügyben szerepel, e nómenklatúra 2309 vámtarifaszáma alá tartozik.

50

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A 2009. szeptember 30‑i 948/2009/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az olyan szójafehérje‑koncentrátum, mint amilyen az alapügyben szerepel, e nómenklatúra 2309 vámtarifaszáma alá tartozik.