This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62014TN0451
Case T-451/14: Action brought on 16 June 2014 — Fujikura v Commission
T-451/14. sz. ügy: 2014. június 16-án benyújtott kereset – Fujikura kontra Bizottság
T-451/14. sz. ügy: 2014. június 16-án benyújtott kereset – Fujikura kontra Bizottság
HL C 303., 2014.9.8, p. 41–42
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
8.9.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 303/41 |
2014. június 16-án benyújtott kereset – Fujikura kontra Bizottság
(T-451/14. sz. ügy)
2014/C 303/49
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Fujikura Ltd (Tokió, Japán) (képviselő: L. Gyselen ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
csökkentse a határozat 2. cikkének o) pontjában a felperessel szemben a kartellben való 1999. február 18. é s 2001. szeptember 30. közötti közvetlen részvételéért kiszabott bírság összegét; |
— |
semmisítse meg a határozat 2. cikkének p) pontját, amennyiben az megállapítja, hogy a Fujikura egyetemlegesen felelős a Viscas-szal szemben kiszabott bírságért a 2005. január 1. és 2009. január 28. közötti időszak tekintetében; |
— |
kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első jogalap, mely szerint a Bizottság tévesen vette figyelembe az eladások bírság alapösszegének kiszámításakor alkalmazott értékének megállapításakor a Viscas anyavállalatának a 2004. évben történt független értékesítéseit. a felperes úgy érvel, hogy az állítólagos kartellben csak 2001. szeptember 30-ig vett részt, és a 2004. év során megvalósított független értékesítései nem képezték a kartell részét. |
2. |
A második jogalap, mely szerint a Bizottság megsértette az arányosság elvét, amikor nem vette kellőképpen figyelembe a bírság alapösszegének meghatározásakor, hogy a japán vállalkozások korlátozott súllyal képviseltették magukat kartellben. A felperes úgy érvel, hogy mivel Európában jelentős műszaki és kereskedelmi piacra lépési korlátokkal kellett szembenéznie, azon kötelezettségvállalása, hogy az Európai gazdasági Térségben nem versenyez, nem befolyásolta az európai szállítók EGT-n belüli, ügyfelek felosztására irányuló megállapodásainak hatékonyságát. A Bizottságnak ennélfogva jelentősebb különbséget kellett volna tennie a felperessel (és más ázsiai szállítókkal) szemben kiszabott bírságok, illetve az európai szállítókkal szemben kiszabott bírságok esetében alkalmazott súlyozó tényezők között. |
3. |
A harmadik jogalap, mely szerint a Bizottság tévesen állapította meg a felperes anyavállalatként fennálló felelősségét a Viscas-szal szemben kiszabott bírságért 2005. január 1-jét követő időszak tekintetében. A felperes úgy érvel, hogy amikor a Viscas 2005. januárban teljes feladatkört ellátó közös vállalattá vált, a Viscas és a felperes közötti jogi (pl. beszámolás), szervezeti (pl. teljes munkaidejű igazgatók kirendelése) és gazdasági (pl. garanciák a felvett kölcsönökre) kapcsolatok túlságosan csekéllyé váltak ahhoz, hogy a Bizottság megállapíthassa azt, hogy a felperes továbbra is meghatározó befolyást gyakorolt a Viscasra a 2005. január és 2009. január közötti jogsértési időszakban. |