EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62014TN0441

T-441/14. sz. ügy: 2014. június 16-án benyújtott kereset – Brugg Kabel és Kabelwerke Brugg kontra Bizottság

HL C 303., 2014.9.8, p. 36–38 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

8.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 303/36


2014. június 16-án benyújtott kereset – Brugg Kabel és Kabelwerke Brugg kontra Bizottság

(T-441/14. sz. ügy)

2014/C 303/45

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Brugg Kabel AG (Brugg, Svájc), Kabelwerke Brugg AG Holding (Brugg) (képviselők: A. Rinne, A. Boos és M. Lichtenegger ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

az EUMSZ 264. cikk (1) bekezdése alapján semmisítse meg az AT.39610 – „elektromos vezetékek”-ügyben 2014. április 2-án hozott alperesi határozat 1. cikkének 2. pontját, 2. cikkének b) pontját és – a felpereseket érintő részében – a 3. cikkét;

másodlagosan az EUMSZ 261. cikk és az 1/2003 rendelet 31. cikke alapján saját mérlegelése szerint csökkentse az AT.39610 – „elektromos vezetékek”-ügyben 2014. április 2-án hozott alperesi határozat 2. cikkének b) pontjában a felperesekkel szemben kiszabott bírság összegét;

mindenesetre a Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikkének 2. § -a alapján kötelezze az alperest a felperesek költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hat jogalapra hivatkozik/hivatkoznak.

1.

Első jogalap: a védelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése az iratbetekintés megtagadása, valamint a tájékoztatáskérések és a kifogásközlés angolul való megküldése miatt

A felperesek ezzel összefüggésben többek között arra hivatkoznak, hogy az alperes a többi címzett kifogásközléssel kapcsolatos észrevételeit az iratbetekintést illetően úgy kellett volna kezelnie, mint más, esetlegesen mentő iratokat.

Továbbá előadják, hogy egységes és folyamatos, illetve egyetlen és folytatólagos jogsértés esetén a többi résztvevő kifogásközléssel kapcsolatos észrevételeibe való iratbetekintés a többi résztvevő jogsértései betudásának az eljárásjogi ellenképe.

Ezenkívül úgy érvelnek, hogy a felpereseknek mint a német nyelvű Aargau kantonban (Svájc) székhellyel rendelkező vállalkozásoknak joguk lett volna arra, hogy az alperessel folytatott levelezésüket németül bonyolítsák le, mivel a német az alperes egyik hivatalos, sőt munkanyelve.

2.

Második jogalap: az alperes hatáskörének hiánya az EGT-ben hatást ki nem fejtő, harmadik állambeli jogsértések esetén

E tekintetben előadják, hogy az egységes és folyamatos, illetve egyetlen és folytatólagos jogsértés pusztán általános állítása nem elegendő ahhoz, hogy megalapozza az alperes hatáskörét harmadik országbeli jogsértések esetén. Az alperesnek ilyen esetben is inkább azt kellett volna megvizsgálnia, hogy az EGT-n kívüli egyes projektek, illetve magatartások milyen közvetlen, lényeges és előrelátható hatásokat fejtenek ki az EGT-ben.

3.

Harmadik jogalap: az ártatlanság vélelmének megsértése az egységes és folyamatos, illetve egyetlen és folytatólagos jogsértés keretében a bizonyítási szint eltolása és kiterjesztése miatt

Különösen a földalatti és tengeri vezetékeket illetően hiányzik a jogsértések egységessége. Nem áll fenn ugyanis sem az áruk és szolgáltatások, sem pedig a végrehajtás módjának azonossága, és csak részbeni azonosság van a részt vevő vállalkozások és természetes személyek között. Ezenkívül hiányzik a jogsértések egymást kiegészítő jellege.

Az alperesnek minden egyes vállalkozás vonatkozásában egyedileg meggyőző és egybehangzó bizonyítékokat kellett volna előterjesztenie a jogsértésre, és különösen a részvétel kezdetére, de annak megszakítás nélküli időtartamára vonatkozóan is.

Egységes és folyamatos, illetve egyetlen és folytatólagos jogsértésben való, csupán részben közvetett részvétel esetén az alperesnek konkrétan bizonyítania kell, hogy az érintett vállalkozás hozzá kívánt járulni valamennyi közös cél eléréséhez, és tudott a többi résztvevő által az átfogó terv keretében tanúsított összes egyéb jogellenes magatartásról, illetve azt ésszerűen előre láthatta. Mivel az alperesnek nem, illetve nem teljesen sikerült ezt bizonyítania, nem állapíthatta volna meg a felperesek felelősségét a versenyellenes magatartás egészéért.

4.

Negyedik jogalap: a vizsgálati és indokolási kötelezettség megsértése a tényállása téves megállapítása és a bizonyítékok elferdítése miatt

A felperesek szerint a határozat egy sor olyan ténybeli feltételezésen alapul, amelyek vonatkozásában az alperes nem terjesztett elő meggyőző és egybehangzó bizonyítékokat. Különösen a felperesek részvétele állítólagos kezdetét illetően az alperes bizonyítékokat ferdít el, spekulatív visszakövetkeztetéseket tesz, és figyelmen kívül hagy legalább annyira hihető alternatív magyarázatokat.

Továbbá a határozat ellentmondásos, mivel a rendelkező részében egyetlen és folytatólagos jogsértést állapít meg, indokolásában azonban egységes és folyamatos jogsértés szerepel.

5.

Ötödik jogalap: az anyagi jog megsértése az EUMSZ 101. cikk, illetve az EGT-Megállapodás 53. cikkének téves alkalmazása miatt

Az alperes megsértette az EUMSZ 101. cikket, illetve az EGT-Megállapodás 53. cikkét, mivel az egységes és folyamatos, illetve egyetlen és folytatólagos jogsértés jogintézménye révén a felpereseknek tudja be más részt vevő vállalkozások olyan megállapodásait, amelyekben a felperesek objektíve nem tudtak részt venni.

6.

Hatodik jogalap: mérlegelési jogkörrel való visszaélés a bírság hibás megállapítása miatt

A referenciaév megállapításakor a bírságkiszabási iránymutatás 13. pontjában foglalt alapszabálytól való eltérés önkényes, mivel nincs megfelelően megindokolva.

Továbbá ellentmondásos, és sérti a ne bis in idem tilalmát az, hogy az alapösszeg megállapítása keretében a jogsértés súlyának meghatározásakor egységes és folyamatos, illetve egyetlen és folytatólagos jogsértést vettek alapul, amelynek súlyát egységesen 15 %-kal számolták, és egyúttal az ezen átfogó kartell bizonyos részeiben való részvétel vonatkozásában további 2 %-ot állapítottak meg. Az alperesnek már az alapösszeg vonatkozásában figyelembe kellett volna vennie azon tényt, hogy a felperesek nem felelősek az egész kartellért.

A felperesek mellékes, illetve jelentéktelen résztvevőknek való minősítésekor az alperesnek arra kellett volna támaszkodnia, hogy a felperesek az átfogó kartellben milyen tényleges szerepet játszottak, nem pedig esetleges és jelentéktelen számú bizonyítékokra.

Előadják továbbá, hogy a bírság 5 %-os csökkentése túl csekély, és nem veszi megfelelően figyelembe a kartell szervezőinek és fő résztvevőinek, valamint a csak igen csekély mértékben részt vevő felpereseknek az eltérő jelentőségét.


Top