This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62014CA0085
Case C-85/14: Judgment of the Court (Third Chamber) of 17 September 2015 (request for a preliminary ruling from the College van Beroep voor het bedrijfsleven — Netherlands) — KPN BV v Autoriteit Consument en Markt (ACM) (Reference for a preliminary ruling — Electronic communications networks and services — Universal service and users’ rights — Directive 2002/22/EC — Article 28 — Access to numbers and to services — Non-geographic numbers — Directive 2002/19/EC — Articles 5, 8 and 13 — Powers of the national regulatory authorities — Price control — Call transit services — National legislation requiring providers of telephone call transit services not to charge higher tariffs for calls to non-geographic numbers than for calls to geographic numbers — Undertaking without significant market power — Relevant national authority)
C-85/14. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2015. szeptember 17-i ítélete (a College van Beroep voor het Bedrijfsleven [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – KPN BV kontra Autoriteit Consument en Markt (ACM) (Előzetes döntéshozatali eljárás — Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások — Egyetemes szolgáltatás és felhasználói jogok — 2002/22/EK irányelv — 28. cikk — A számokhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés — Nem földrajzi számok — 2002/19/EK irányelv — 5., 8. és 13. cikk — A nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörei — Árellenőrzés — Hívástranzit-szolgáltatások — Olyan nemzeti szabályozás, amely a telefonhívások tranzitszolgáltatói számára azt írja elő, hogy ne alkalmazzanak magasabb díjakat a nem földrajzi számok hívása esetén, mint a földrajzi számok hívása esetén — Jelentős piaci erővel nem rendelkező vállalkozás — A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság)
C-85/14. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2015. szeptember 17-i ítélete (a College van Beroep voor het Bedrijfsleven [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – KPN BV kontra Autoriteit Consument en Markt (ACM) (Előzetes döntéshozatali eljárás — Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások — Egyetemes szolgáltatás és felhasználói jogok — 2002/22/EK irányelv — 28. cikk — A számokhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés — Nem földrajzi számok — 2002/19/EK irányelv — 5., 8. és 13. cikk — A nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörei — Árellenőrzés — Hívástranzit-szolgáltatások — Olyan nemzeti szabályozás, amely a telefonhívások tranzitszolgáltatói számára azt írja elő, hogy ne alkalmazzanak magasabb díjakat a nem földrajzi számok hívása esetén, mint a földrajzi számok hívása esetén — Jelentős piaci erővel nem rendelkező vállalkozás — A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság)
HL C 371., 2015.11.9, p. 9–10
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
9.11.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 371/9 |
A Bíróság (harmadik tanács) 2015. szeptember 17-i ítélete (a College van Beroep voor het Bedrijfsleven [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – KPN BV kontra Autoriteit Consument en Markt (ACM)
(C-85/14. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatali eljárás - Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások - Egyetemes szolgáltatás és felhasználói jogok - 2002/22/EK irányelv - 28. cikk - A számokhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés - Nem földrajzi számok - 2002/19/EK irányelv - 5., 8. és 13. cikk - A nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörei - Árellenőrzés - Hívástranzit-szolgáltatások - Olyan nemzeti szabályozás, amely a telefonhívások tranzitszolgáltatói számára azt írja elő, hogy ne alkalmazzanak magasabb díjakat a nem földrajzi számok hívása esetén, mint a földrajzi számok hívása esetén - Jelentős piaci erővel nem rendelkező vállalkozás - A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság))
(2015/C 371/11)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
College van Beroep voor het Bedrijfsleven
Az alapeljárás felei
Felperes: KPN BV
Alperes: Autoriteit Consument en Markt (ACM)
Rendelkező rész
1) |
Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság számára, hogy a 2009. november 25-i 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 28. cikke alapján olyan díjszabási kötelezettséget írjon elő, mint az alapügy tárgyát képező, annak érdekében, hogy megszüntesse az Európai Unión belül a nem földrajzi számok hívása elé gördülő olyan akadályt, amely nem műszaki jellegű, hanem a kivetett díjak eredménye, anélkül hogy olyan piacelemzés elvégzésére került volna sor, amelyből az derült volna ki, hogy az érintett vállalkozás jelentős piaci erővel rendelkezik, ha az ilyen kötelezettség szükséges és arányos intézkedést képez ahhoz, hogy a végfelhasználók hozzáférhessenek a nem földrajzi számokat használó szolgáltatásokhoz az Unión belül. A nemzeti bíróság feladata annak megítélése, hogy e feltétel teljesül-e, a díjszabási kötelezettség objektív, átlátható, arányos és hátrányos megkülönböztetéstől mentes-e, az azonosított probléma jellegén alapul-e, és a 2009. november 25-i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) 8. cikkében említett célokra tekintettel indokolt-e, továbbá hogy betartották-e a 2009/140 irányelvvel módosított 2002/21 irányelv 6., 7. és 7a. cikkében foglalt eljárásokat. |
2) |
Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam rendelkezhet úgy, hogy a 2009/136 irányelvvel módosított 2002/22 irányelv 28. cikke szerinti olyan díjszabási kötelezettséget, mint az alapügy tárgyát képező, az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó új uniós keretszabályozás végrehajtásával általában megbízott nemzeti szabályozó hatóságtól eltérő nemzeti hatóság is előírhatja, amennyiben e hatóság megfelel a szakértelem, a függetlenség, a pártatlanság és az átláthatóság feltételeinek, amelyeket a 2009/140 irányelvvel módosított 2002/21 irányelv ír elő, és az általa hozott határozatok az érintett felektől független szervnél hatékony jogorvoslati kérelemmel megtámadhatók, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. |