Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62013CN0375

C-375/13. sz. ügy: A Handelsgericht Wien (Ausztria) által 2013. július 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Harald Kolassa kontra Barclays Bank PLC

HL C 274., 2013.9.21, p. 6–7 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
HL C 274., 2013.9.21, p. 3–4 (HR)

21.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/6


A Handelsgericht Wien (Ausztria) által 2013. július 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Harald Kolassa kontra Barclays Bank PLC

(C-375/13. sz. ügy)

2013/C 274/12

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Handelsgericht Wien

Az alapeljárás felei

Felperes: Harald Kolassa

Alperes: Barclays Bank PLC

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A.

A 44/2001/EK rendelet  (1) (Brüsszel I. rendelet) 15. cikkének (1) bekezdése:

1.

Úgy kell-e értelmezni a 44/2001/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt „Valamely személy, a fogyasztó [helyesen: A valamely személy — fogyasztó –] által kereskedelmi vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal megkötött szerződéssel kapcsolatos ügyekben” szövegrészt, hogy

1.1.

az a felperes, aki fogyasztóként a másodlagos piacon bemutatóra szóló kötvényt vásárolt, és a kibocsátóval szemben a tájékoztatási és ellenőrzési követelmények megsértése miatt a tájékoztatóért való felelősségből és a kölcsönfeltételekből fakadó igényeket érvényesít, hivatkozhat erre a joghatósági okra, ha a felperes az értékpapír harmadik személytől történő megvásárlása révén származékosan belépett a kibocsátó és a kötvény eredeti jegyzője közötti szerződéses viszonyba?

1.2.

(az 1.1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén) a felperes akkor is hivatkozhat a 15. cikk (1) bekezdése szerinti joghatósági okra, ha a harmadik személy, akitől a fogyasztó a bemutatóra szóló kötvényt vásárolta, azt korábban kereskedelmi vagy szakmai tevékenységébe eső céllal vásárolta, a felperes tehát nem egy fogyasztónak minősülő személy helyébe lép a kölcsönviszonyban?

1.3.

(az 1.1. és 1.2. kérdésre adandó igenlő válasz esetén) a felperes fogyasztó akkor is hivatkozhat a 15. cikk (1) bekezdése szerinti fogyasztói joghatósági okra, ha nem maga birtokolja a kötvényt, hanem a harmadik személy, akit a felperes az értékpapírok megvásárlásával bízott meg, és aki maga nem minősül fogyasztónak, az értékpapírokat a megállapodásnak megfelelően saját nevében letéteményesként őrzi a felperes számára, és a felperesnek csak kiadásra vonatkozó kötelmi jogi igényt biztosít?

2.

(az 1.1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén) a kötvényvásárlásból eredő szerződéses jogalapok miatt eljáró bíróság ugyanezen kötvényvásárlásból eredő jogellenes károkozásból fakadó igényekkel kapcsolatos járulékos joghatóságát is megalapozza a (44/2001/EK rendelet) 15. cikkének (1) bekezdése?

B.

A 44/2001/EK rendelet (Brüsszel I. rendelet) 5. cikke 1. pontjának a) alpontja:

1.

Úgy kell-e értelmezni a 44/2001/EK rendelet 5. cikke 1. pontjának a) alpontjában foglalt „ha az eljárás tárgya egy szerződés vagy egy szerződéses igény” szövegrészt, hogy

1.1.

az a felperes, aki fogyasztóként a másodlagos piacon bemutatóra szóló kötvényt vásárolt, és a kibocsátóval szemben a tájékoztatási és ellenőrzési követelmények megsértése miatt a tájékoztatóért való felelősségből és a kölcsönfeltételekből fakadó igényeket érvényesít, hivatkozhat erre a joghatósági okra, ha a felperes az értékpapír harmadik személytől történő megvásárlása révén származékosan belépett a kibocsátó és a kötvény eredeti jegyzője közötti szerződéses viszonyba?

1.2.

(az 1.1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén) a felperes akkor is hivatkozhat az 5. cikk 1. pontjának a) alpontja szerinti joghatósági okra, ha nem maga birtokolja a kötvényt, hanem a harmadik személy, akit a felperes az értékpapírok megvásárlásával bízott meg, az értékpapírokat a megállapodásnak megfelelően saját nevében letéteményesként őrzi a felperes számára, és a felperesnek csak kiadásra vonatkozó kötelmi jogi igényt biztosít?

2.

(az 1.1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén) a kötvényvásárlásból eredő szerződéses jogalapok miatt eljáró bíróság ugyanezen kötvényvásárlásból eredő jogellenes károkozásból fakadó igényekkel kapcsolatos járulékos joghatóságát is megalapozza a (44/2001/EK rendelet) 5. cikke 1. pontjának a) alpontja?

C.

A 44/2001/EK rendelet (Brüsszel I. rendelet) 5. cikkének 3. pontja:

1.

A 44/2001/EK rendelet 5. cikkének 3. pontja értelmében vett jogellenes károkozásból vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményből fakadó igényeknek minősülnek-e a tájékoztatóért való felelősségből fakadó tőkepiaci jogi igények és a bemutatóra szóló kötvény kibocsátásával összefüggő védelmi és tájékoztatási követelmények megsértéséből fakadó igények?

1.1.

(az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén) Akkor is így van-e ez, ha az a személy, aki maga nem birtokolja a kötvényt, hanem csak a kiadásra vonatkozó kötelmi jogi igény illeti meg a birtokossal szemben, aki az értékpapírokat letéteményesként őrzi számára, ezen igényeket a kibocsátóval szemben érvényesíti?

2.

Úgy kell-e értelmezni a 44/2001/EK rendelet 5. cikkének 3. pontjában foglalt „ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet” szövegrészt, hogy az értékpapír szándékosan téves információ alapján történő megvásárlása esetén

2.1.

a káresemény bekövetkezésének feltételezendő helye a károsult lakóhelye mint a károsult vagyonának központja?

2.2.

(a 2.1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén) Akkor is így van-e ez, ha a vételi megbízás és az ellenérték átutalása az ügylet lezárultáig visszavonható, és az ügylet a károsult számlájának megterhelését követő némi idő elteltével valamely másik tagállamban zárult le?

D.

A joghatóság vizsgálata, kettős relevanciájú tények

1.

Átfogó bizonyítási eljárást kell-e lefolytatnia az eljáró bíróságnak a 44/2001/EK rendelet 25. és azt követő cikke szerinti joghatóság-vizsgálat keretében azon vitatott tényekkel kapcsolatban, amelyek mind a joghatóság kérdése, mind az érvényesített igény fennállása szempontjából relevánsak („kettős relevanciájú tények”), vagy a joghatóság kérdésében történő döntéshozatal során a felperes állításainak helytállóságából kell-e kiindulnia?


(1)  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítések: HL 2006. L 242., 6. o., HL 2011. L 124., 47. o.).


Top