—

a Rohm Semiconductor GmbH képviseletében H. Nehm Rechtsanwalt,

—

az Európai Bizottság képviseletében B.‑R. Killmann és A. Caeiros, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2002. augusztus 1‑jei 1832/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 290., 1. o.) módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 8541 és 8543 vámtarifaszámának, valamint 8543 89 95 és 8543 90 80 vámtarifaalszámának az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Rohm Semiconductor GmbH (a továbbiakban: Rohm Semiconductor) és a Hauptzollamt Krefeld (krefeldi fővámhivatal) között az adatok rövid távú továbbítására és fogadására szolgáló modulok behozatala utáni vámok behajtása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

3

A KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé (WCO) átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló, Brüsszelben 1983. június 14‑én megkötött és az Európai Gazdasági Közösség részéről az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozattal (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) jóváhagyott nemzetközi egyezmény vezetett be. A KN átveszi a HR vámtarifaszámainak és vámtarifaalszámainak hat számjegyű osztályozását, egyúttal kiegészíti azt egy hetedik és nyolcadik számjeggyel saját alosztályozásának a kialakítása érdekében.

4

A KN első része a bevezető rendelkezéseket tartalmazza. Ebben a részben az általános rendelkezéseket tartalmazó I. szakasz A. pontja, amely „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” címet viseli, a következőképpen rendelkezik:

„Az áruknak a [KN alá] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

[...]

5

A KN „Vámtarifa” elnevezésű második része tartalmaz egy XVI. áruosztályt. Ezen áruosztály magában foglalja többek között az „Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑lejátszó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek, és ezek alkatrészei és tartozéka” elnevezésű 85. árucsoportot.

6

Ezen áruosztályban a 2. megjegyzés alatt a következő szerepel:

„[…]

[…]

7

A 85. árucsoport többek között a következő vámtarifaszámokat és vámtarifaalszámokat tartalmazza:

„8529 Kizárólag vagy elsősorban a 8525–8528 vámtarifaszám alá tartozó készülékek alkatrészei:

8529 90 – Más:

8529 90 10 – – Szerelt egység és alegység, legalább két alkatrészt vagy darabot egymáshoz erősítve vagy illesztve tartalmazó, a 8526 10 10, a 8526 91 11, a 8526 91 19, valamint a 8526 92 10 alszám alá tartozó készülékhez, polgári repüléshez […]

– – Más:

8529 90 40 – – – Alkatrészek a 8525 10 50, 8525 20 91, 8525 20 99, 8525 40 11 és a 8527 90 92 alszámok alá tartozó berendezésekhez

– – –Más:

– – – – Káva és szekrény:

[…]

8541 Dióda, tranzisztor és hasonló félvezető eszköz; fényérzékeny félvezető eszköz, beleértve a fényelemet modullá vagy panellé összeállítva is; fénykibocsátó dióda; szerelt piezoelektromos kristály:

[...]

8543 Ebben az árucsoportban máshol nem említett elektromos gép és készülék egyedi feladatokra:

[...]

– Más gép és készülék:

[...]

8543 89 – – Más

[...]

8543 89 95 – – – – Más

8543 90 – Alkatrész:

[...]

8543 90 80 – – Más

[…]”

8

A 2002. december 19‑i 2264/2002/EK tanácsi rendelettel (HL L 350., 1. o.) módosított, az egyes ipari és mezőgazdasági termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztéséről szóló, 1996. június 27‑i 1255/96/EK tanácsi rendelet (HL L 158., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 7. kötet, 180. o.; a továbbiakban: 1255/96 rendelet) 1. cikke előírta, hogy a közös vámtarifa e rendelet mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó autonóm vámtételei az egyes termékek mellett jelzett szinten felfüggesztésre kerülnek. E melléklet szerint a 8543 90 80 vámtarifaalszámnak megfelelő termékek után nem kell vámot fizetni. E vámtarifaalszám többek között a következőket említi: a 8541 vagy 8542 vámtarifaszám alá tartozó termékek alkatrészcsoportja nyomtatott áramkörre szerelve, házban elhelyezve. Az 1255/96 rendeletet hatályon kívül helyezte az egyes mezőgazdasági, halászati és ipari termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az 1255/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. december 19‑i 1344/2011/EU tanácsi rendelet (HL L 349., 1. o.). Azonban továbbra is az 1255/96 rendelet alkalmazandó olyan körülmények között, mint amelyekről az alapügyben szó van.

9

A WCO a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, Brüsszelben 1983. június 14‑én kötött nemzetközi egyezmény 8. cikkében rögzített feltételek mellett jóváhagyja a HR bizottsága által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket.

10

A HR‑nek a 8541 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései a „Fényérzékeny félvezető szerkezetek” elnevezésű B. pontban a következő pontosításokat tartalmazzák:

„Ez a csoport a fényérzékeny félvezető szerkezeteket foglalja magában, amelyekben a látható sugarak, az infravörös sugarak vagy az ibolyántúli sugarak hatása ellenállás változásokat idéz elő vagy a belső fényelektromos hatás segítségével elektromos erőt gerjeszt.

[...]

A fényérzékeny félvezető szerkezetek e vtsz. alá tartoznak azokat akár felszerelve (azaz végcsatlakozókkal vagy vezetékekkel együtt), csomagolva vagy felszereletlenül mutatják be.”

11

A HR‑nek a 8543 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései többek között a következőket mondják ki:

„Az e vtsz. alá tartozó elektromos készülékeknek és berendezéseknek önálló funkciójuknak kell lenniük. A 8479 vtsz.‑hoz tartozó magyarázatnak önálló funkcióval rendelkező gépekre és mechanikus készülékekre vonatkozó bevezető előírásait értelemszerűen az e vtsz. alá tartozó készülékekre és berendezésekre is alkalmazni kell.”

12

E tekintetben a HR‑nek a 8479 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései a következőképpen rendelkeznek:

„E vtsz. alá csak azok a gépek tartoznak, amelyek egyedi feladatokat végeznek;

[...]

[...]

Az e vtsz. alá tartozó gépek abban különböznek a gépalkatrészektől, stb., amelyeket az alkatrészekre vonatkozó általános előírásoknak megfelelően kell besorolni, hogy ezek önálló (egyedi) feladatot végeznek.”

13

A 2003. év folyamán a Rohm Semiconductor szabad forgalomba bocsátásuk céljából bejelentette az adatok más elektromos eszközökkel kölcsönhatásban, infravörös fénnyel történő rövid távú továbbítására és fogadására szolgáló modulokat. E modulokat mobiltelefonokba és laptopokba való beépítésre szánják. E modulok mindegyike többek között olyan nyomtatott áramkörből áll, amelyekre fotodiódák és fénykibocsátó diódák (a továbbiakban: LED) vannak felszerelve.

14

A 2006. és 2007. év folyamán a Hauptzollamt Krefeld az említett modulokra azzal az indokkal alkalmazott 3,7%‑os vámmértéket, hogy ugyanezen modulok a KN 8543 89 95 vámtarifaalszáma alá tartoznak. Következésképpen a Rohm Semiconductorral szemben kettő, összesen 125397,15 euró összegű vám behajtásáról szóló határozatot hozott.

15

A Rohm Semiconductor keresetet indított e határozatokkal szemben a Finanzgericht Düsseldorf (düsseldorfi adóügyi bíróság) előtt. E társaság úgy véli, hogy az alapügyben szóban forgó modulok a 8541 vámtarifaszám alá tartoznak, amely többek között diódákat, tranzisztorokat és hasonló félvezető eszközöket, valamint LED‑eket foglal magában, és hogy következésképpen e modulok vámmentesek. Ezen érvelés alátámasztására a Rohm Semiconductor az X‑ítéletre (C‑411/07, EU:C:2008:535) hivatkozott, amelyben a Bíróság megállapította, hogy az optocsatolók a KN 8541 vámtarifaszáma alá tartoznak.

16

A Hauptzollamt Krefeld vitatja ezen érvelés relevanciáját. A szóban forgó modulok ugyanis annyiban különböznek az optocsatolóktól, hogy az említett modulok – ez utóbbiakkal ellentétben – a beépített diódák külső, más elektromos készülékekbe beépített diódákkal fennálló kölcsönhatásának köszönhetően működnek.

17

E bíróság mindenekelőtt úgy gondolja, hogy csupán az a körülmény, hogy ugyanezek a modulok nem optocsatolók, megakadályozza azt, hogy azokat a 8541 vámtarifaszám alá sorolják be. Ugyanis az optocsatolók fénykibocsátó és fényfogadó alkatrészei között galvanikus leválasztás áll fenn, amely kizárja az elektromos kapcsolatot az ezen alkatrészekkel egymáshoz kapcsolt áramkörök között. Ezzel szemben az alapügyben szóban forgó modulok esetében a LED‑ek és a fotodiódák nem egymás közötti kölcsönhatásra vannak tervezve, hanem mindegyiknek a külső készülékének kell jeleket továbbítania, és ettől jeleket fogadnia.

18

Ezt követően e modulok az optocsatolók funkciójától eltérő funkcióval rendelkeznek. Ugyanis adó‑/vevőmodulokként vezeték nélküli optikai kommunikációra szolgálnak.

19

Végül az említett funkció különbözik azon készülékek, mobiltelefonok vagy laptopok funkciójától, amelyekbe e modulok be vannak építve. Ez utóbbiak a funkciójuk miatt nem alkotják e készülékek integráns vagy elválaszthatatlan elemét.

20

A bemutatott érvekre figyelemmel a kérdést előterjesztő bíróságnak kétsége merül fel azzal kapcsolatban, hogy ugyanezen modulok összetételük miatt a KN 8541 vámtarifaszáma alá vagy önálló funkciójuk miatt a KN 8543 vámtarifaszáma alá tartoznak‑e.

21

Ilyen körülmények között a Finanzgericht Düsseldorf úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

22

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy úgy kell‑e értelmezni a KN‑t, hogy a KN 8541 vagy 8543 vámtarifaszáma alá tartoznak azok a modulok, amelyek mindegyike egy LED, egy fotodióda és több más félvezető szerkezet összeköttetéséből áll, és amelyek infravörösfény‑kibocsátóként/‑vevőként használhatók, amennyiben részesülnek azon készülékek áramellátásából, amelyekbe be vannak építve.

23

Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez. Azonban a célból, hogy hasznos választ adhasson ez utóbbinak, a Bíróság a nemzeti bíróságokkal való együttműködés szellemében figyelemmel megadhat számára minden általa szükségesnek ítélt iránymutatást (lásd többek között: Data I/O ítélet, C‑370/08, EU:C:2010:284, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Data I/O ítélet, C‑297/13, EU:C:2014:331, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24

Ezt követően, amint a Rohm Semiconductor és az Európai Bizottság érvelnek, a jogbiztonság biztosítása és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételét általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd többek között: Peacock‑ítélet, C‑339/98, EU:C:2000:573, 9. pont; Codirex Expeditie ítélet, C‑400/06, EU:C:2007:519, 16. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Sysmex Europe ítélet, C‑480/13, EU:C:2014:2097, 29. pont).

25

Végül a KN‑t illetően a Bizottság által kidolgozott, a HR‑t illetően pedig a WCO által kidolgozott magyarázó megjegyzések kötelező erejük hiányának ellenére jelentős módos hozzájárulnak a különböző vámtarifaszámok terjedelmének értelmezéséhez (lásd ebben az értelemben többek között: Data I/O ítélet, EU:C:2014:331, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Lukoyl Neftohim Burgas ítélet, C‑330/13, EU:C:2014:1757, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

26

Ami egyrészt a KN 8541 vámtarifaszámát illeti, a Bíróság kimondta, hogy e vámtarifaszám alá tartoznak többek között az olyan félvezető fényérzékeny szerkezetek, mint az optocsatolók (X‑ítélet, EU:C:2008:535, 30. pont).

27

Másrészt, ami a 8543 vámtarifaszámot illeti, ez utóbbi csak akkor alkalmazandó valamely elektromos gépre vagy készülékre, ha az önálló funkcióval rendelkezik, és ha a KN 85. árucsoportjának más vámtarifaszáma alá nem sorolható be (lásd ebben az értelemben: X‑ítélet, EU:C:2008:535, 27. és 28. pont).

28

Mivel a kérdést előterjesztő bíróság megállapította, hogy az alapügyben szóban forgó modulok önálló funkcióval rendelkeznek, e feltételek közül a másodikat kell megvizsgálni.

29

A 8543 vámtarifaszám szubszidiárius jellegéből adódik, hogy az magában foglalja azokat a termékeket, amelyek bár a 85. árucsoportba tartoznak, ezen árucsoport semelyik más vámtarifaszámának nem felelnek meg (lásd analógia útján: Data I/O ítélet, EU:C:2014:331, 49. pont).

30

Márpedig először is az alapügyben szóban forgó termék jellemzői sokkal összetettebbek, mint az optocsatolók jellemzői.

31

Ugyanis az olyan modulok, mint amilyenekről az alapügyben szó van, egy egyszerű félvezető szerkezettől vagy egy egyszerű diódától annyiban különböznek, hogy – amint a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi – e modulok több olyan áramkörből állnak, amelyek számos félvezető szerkezetre, valamint egy LED‑re és egy fotodiódára vannak felhelyezve. Ennélfogva ezen összetevők egyike sem tulajdonít e moduloknak jellegzetes funkciót, mivel ez utóbbiak egyszerre használhatók jeladásra és ‑vételre is.

32

Ezt követően, míg az optocsatolók valamely elektromos áramkör jelét továbbítják ugyanezen terméken belül más áramkörnek, az említett modulok lehetővé tesznek olyan termékekkel való külső kommunikációt, amelyekbe be vannak építve. Így az ugyanezen modulok csatornáján keresztüli adatközlés különböző készülékek között történik.

33

Másodszor, amint a Bizottság az írásbeli észrevételeiben megjegyzi, az a körülmény, hogy az olyan modulok, mint amelyekről az alapügyben szó van, olyan elemekből állnak, amelyeknek önmagában véve mindegyike besorolható a KN 8541 vámtarifaszáma alá, nem kérdőjelezheti meg e modulok más vámtarifaszám alá történő besorolását, amennyiben ezen elemek összességeként e modulok ezen elemektől eltérő termékeknek minősülnek (lásd analógia útján: Kloosterboer Services ítélet, C‑173/08, EU:C:2009:382, 29. pont).

34

Így, mivel egyrészt az olyan modulokat, mint amelyekről az alapügyben szó van, amelyeket az adatok más elektromos eszközökkel kölcsönhatásban, infravörös fénnyel történő rövid távú továbbítására és fogadására használnak, önálló funkcióval ruházzák fel, másrészt pedig mivel e modulokat, amelyek mindegyike egy LED, egy fotodióda és több más félvezető szerkezet összeköttetéséből áll, és amelyeket olyan más készülékekbe történő beépítésre szánnak, amelyeknek az áramellátásából részesülnek, a KN 85. árucsoportjának csak a 8543 vámtarifaszáma foglalja magában, az említett modulok ez utóbbi vámtarifaszám alá tartoznak.

35

A fenti megállapítások összességéből következik, hogy az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy hogy úgy kell értelmezni a KN‑t, hogy a KN 8543 vámtarifaszáma alá tartoznak azok a modulok, amelyek mindegyike egy LED, egy fotodióda és több más félvezető szerkezet összeköttetéséből áll, és amelyek infravörösfény‑kibocsátóként/‑vevőként használhatók, amennyiben részesülnek azon készülékek áramellátásából, amelyekbe be vannak építve.

36

A Rohm Semiconductor azzal érvel, hogy a második kérdés hipotetikus, és következésképpen azt javasolja a Bíróságnak, hogy nyilvánítsa azt elfogadhatatlannak. E tekintetben az „alkatrészek” kifejezésnek a Bíróság által az X‑ítéletében (EU:C:2008:535) elfogadott meghatározására hivatkozik annak alátámasztása érdekében, hogy mivel az alapügyben szóban forgó modulok nem működhetnek azon mobiltelefonoktól függetlenül, amelyekbe szánják őket, azokat e telefonok „alkatrészeinek” kell minősíteni. Márpedig a KN XVI. áruosztálya 2. megjegyzésének c) pontja szerint e modulokat a 8529 90 40 vámtarifaalszám alá kell besorolni, mivel éppen mobiltelefonokba való beépítésre szánják őket.

37

A Rohn Semiconductor szerint a második kérdés így annak meghatározására irányul, hogy abban az esetben, ha a KN 8525 vámtarifaszámának szövege kizárná a mobiltelefonokat, az ilyen modulokat a mobiltelefonokhoz hasonlóan úgy kellene‑e tekinteni, mint a 8543 vámtarifaszám alá tartozó gépeket/készülékeket azon oknál fogva, hogy egy önálló, a mobiltelefon funkciójától eltérő funkcióval rendelkeznek, vagy ezen önálló funkció ellenére e modulok az említett vámtarifa alá tartozó gépek alkatrészei‑e.

38

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróság által saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján – amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja – az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (lásd többek között: Pohotovosť‑ítélet, C‑470/12, EU:C:2014:101, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Kušionová‑ítélet, C‑34/13, EU:C:2014:2189, 38. pont).

39

Márpedig az első kérdésre adott azon válaszra tekintettel, miszerint a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy a 8543 vámtarifaszám alá tartoznak az olyan modulok, mint amelyekről az alapügyben szó van, az alapügy megoldása céljából a fortiori adott annak szükségessége és relevanciája, hogy a kérdést előterjesztő bíróság számára a második kérdést megválaszolja a Bíróság.

40

Másrészt emlékeztetni kell arra, hogy a KN XVI. áruosztálya 2. megjegyzésének a) pontja alapján „a 84. vagy a 85. árucsoport bármely vtsz.‑a alá tartozó gépeket, géprészeket (kivéve a 8409, 8431, 8448, 8466, 8473, 8485, 8503, 8522, 8529, 8538 és a 8548 vtsz. alá tartozókat), minden esetben a saját vtsz.‑a alá [kell besorolni]”. Ezen besorolási szabály alkalmazandó akkor, amikor a figyelembe vett alkatrészek olyan árukból állnak, amelyeket saját jellemzőiknél fogva a KN 84. vagy 85. árucsoportja alá tartozó különös vámtarifaszám foglal magában. Az említett szabálynak megfelelően a gépalkatrészek önálló árukként saját jellemzőik szerint azon különös vámtarifaszám alá kerülnek besorolásra, amelyek alá ezen áruk tartoznak.

41

E pontosításnak jelentősége van, mivel – amint a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi – a vámok behajtása a KN 8543 90 vámtarifaszáma alá tartozó bizonyos termékek esetében az 1225/96 rendelet alapján felfüggesztésre kerül. A KN 8543 90 vámtarifaszáma alá tartozó azon termékek között, amelyek esetében fennáll az ilyen felfüggesztés, szerepelnek azok, amelyek a következőképpen néznek ki: „a 8541 vagy 8542 vámtarifaszám alá tartozó termékek alkatrészcsoportja nyomtatott áramkörre szerelve, házban elhelyezve”. Amint a jelen ítélet 33. pontjában szerepel, lehetséges, hogy az alapügyben szóban forgó, olyan szerkezetekből álló termék, amelyek külön‑külön valamennyien a KN 8541 vámtarrifaszáma alá tartoznak, megfelelhet e leírásnak. Az ilyen felfüggesztésben való részesülés megadásához szükséges azonban, hogy e terméket „alkatrésznek” lehessen minősíteni. Ezért az alapügy megoldása a második kérdésre adott választól függ.

42

A fenti megállapítások összességéből következik, hogy a második kérdés elfogadható.

43

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a KN‑t úgy kell‑e értelmezni, hogy az olyan modulok, mint amelyekről az alapügyben szó van, és amelyeket olyan készülékekbe építenek be, amelyek mechanikus vagy elektromos működéséhez nem szükségesek, a KN 8543 90 80 vámtarifaalszáma értelmében vett alkatrészeknek minősülnek, vagy úgy kell értelmezni, hogy a KN önálló funkcióval rendelkező, a KN 85. árucsoportjában máshol nem említett más elektromos gépekre vagy készülékekre vonatkozó 8543 89 95 vámtarifaalszáma alá tartoznak.

44

Az „alkatrészek” KN XVI. áruosztályának 2. megjegyzése értelmében vett fogalmát nem határozza meg a KN. A közös vámtarifa koherens és egységes alkalmazása érdekében a Bíróságnak e fogalomnak egyetlen, a KN áruosztályai összességére közös meghatározást kell nyújtania (lásd ebben az értelemben: HARK‑ítélet, C‑450/12, EU:C:2013:824, 37. pont).

45

A Bíróság által a KN 8473 vámtarifaszámára vonatkozóan kialakított ítélkezési gyakorlatból és a KN XVI. áruosztálya 2. megjegyzésének b) pontjából következően az „alkatrészek” fogalma azt feltételezi, hogy létezik egy egész, amelynek működéséhez ezek elengedhetetlenek (Peacock‑ítélet, EU:C:2000:573, 21. pont; Data I/O ítélet, EU:C:2014:331, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

46

Annak érdekében, hogy valamely árut „alkatrésznek” lehessen minősíteni, nem elegendő azt bizonyítani, hogy ezen áru nélkül a gép nem alkalmas arra, hogy kielégítse a rendeltetésének megfelelő szükségleteket. Azt is bizonyítani kell, hogy a szóban forgó gép elektronikus vagy mechanikus működése az említett árutól függ (HARK‑ítélet, EU:C:2013:824, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Data I/O ítélet, EU:C:2014:331, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

47

A HR‑nek a 8543 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései kimondják, hogy a jelen vámtarifaszám értelmében vett gépeknek vagy készülékeknek kell tekintetni az önálló funkcióval rendelkező elektromos szerkezeteket. E pont pontosítja továbbá, hogy a HR 8479 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésének az önálló funkcióval rendelkező gépekre és készülékekre vonatkozó előírásai a HR 8543 vámtarifaszáma alá tartozó gépekre és készülékekre értelemszerűen alkalmazandók.

48

E tekintetben a HR‑nek a 8479 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései pontosítják egyrészt, hogy az azokat a mechanikus gépeket és készülékeket foglalja magában, amelyek egyedi feladatokat végeznek, és amelyek nem tartoznak a HR 84. árucsoportjának más, egyedi vámtarifaszámai alá, mivel ezeket nem határozzák meg működésükre vagy típusukra hivatkozva, másrészt pedig, hogy az említett vámtarifaszám alá tartozó gépek és készülékek abban különböznek a gép‑ vagy készülékalkatrészektől, amelyeket az alkatrészekre vonatkozó általános előírásoknak megfelelően kell besorolni, hogy ezek önálló feladatot végeznek.

49

A Rohm Semiconductor szerint a Bíróság megállapította, hogy az X‑ítélet (EU:C:2008:535, 28. pont) alapjául szolgáló ügyben szóban forgó optocsatolók akkor sem sorolhatók be a 8543 vámtarifaszám alá, ha megállapítást nyerne, hogy azok nem taroznak a KN 8541 vámtarifaszáma alá.

50

Igaz ugyan, hogy az említett ítélet német változatának 28. pontjában „gépalkatrészeket” említenek, e kifejezés nem a KN értelmében vett „alkatrészek” fogalmára utal, hanem azt jelenti, hogy az optocsatoló más gépek alkotóeleme, ami miatt annak a KN 8541 vámtarifaszáma alá történő besorolása volt helyénvaló.

51

Amint ugyanis a Bizottság az írásbeli észrevételeiben megjegyzi, az X‑ítélet (EU:C:2008:535) francia változata a német változat által okozott zavarhoz hasonló félreértést okozhat. Azonban ezen ítélet angol változatának 28. pontjában a francia változatban használt “gépalkatrészek” kifejezés helyén a „gépösszetevők” kifejezést használják. Abban az esetben, ha a KN értelmében vett „alkatrészekről” lenne szó, az említett ítélet angol változata e ponton azon „parts of machines” kifejezést használta volna, amely többek között e nyelvi változat 6. pontjában is szerepel.

52

Ha a Bíróság ténylegesen úgy vélte, hogy azok az optocsatolók, mint amelyekről az ugyanezen ítélet alapjául szolgáló ügyben szó van, nem tartozhatnak a 8543 vámtarifaszám alá, az pontosan azért volt, mert – amint a Bíróság ezen utóbbi ítélet 29. pontjában kimondja – azok többféle típusú géphez és készülékhez, és nemcsak a KN 8543 vámtarifaszáma alá tartozó, másutt nem említett gépekhez és készülékekhez használatosak, amely vámtarifaszám megfelel azon elektromos gépeknek és készülékeknek, amelyek önálló funkcióval rendelkeznek, és a 85. árucsoportban máshol nem szerepelnek.

53

Amint a kérdést előterjesztő bíróság megjegyezte, bár az alapügyben szóban forgó modulokat valóban beépítik a mobiltelefonokba vagy más készülékekbe, ez utóbbiak működéséhez azok nem elengedhetetlenek. Amint a Bizottság az írásbeli észrevételeiben érvel, e modulok mint olyanok nem játszanak szerepet a telefontechnikai folyamatban, az adatkezelésben, a fotók készítésében és megőrzésében. Továbbá az e bíróság által szolgáltatott adatok alapján az említett modulok mobiltelefonokba, laptopokba, nyomtatókba vagy digitális fényképezőgépekbe történő beépítésének a hiánya nem akadályozza meg azok működését.

54

Mivel e beépítés nem szükséges az említett gépek működéséhez, az említett modulokat nem lehet a KN 8543 90 80 vámtarifaszáma értelmében vett alkatrészeknek tekinteni.

55

Ezért a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy az olyan modulok, mint amelyekről az alapügyben szó van, és amelyeket olyan készülékekbe építenek be, amelyek mechanikus vagy elektromos működéséhez nem szükségesek, nem minősülnek a KN 8543 90 80 vámtarifaalszáma értelmében vett alkatrészeknek, hanem a KN önálló funkcióval rendelkező, a KN 85. árucsoportban máshol nem említett más elektromos gépekre vagy készülékekre vonatkozó 8543 89 95 vámtarifaalszáma alá tartoznak.

56

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott: