—

az Agrooikosystimata EPE képviseletében P. Giatagantzidis dikigoros,

—

az Ypourgos Oikonomikon és az Ypourgos Agrotikis Anaptyxis kai Trofimon, valamint a görög kormány képviseletében I. Chalkias és E. Leftheriotou, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében J. Aquilina és D. Triantafyllou, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a környezetvédelmi követelményekkel és a természeti környezet megőrzésével összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerekről szóló, 1992. június 30‑i 2078/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 215., 85. o.) és a 2078/92 rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1996. április 24‑i 746/96/EK bizottsági rendelet (HL L 102., 19. o.) értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az Agrooikosystimata EPE (a továbbiakban: Agrooikosystimata) és az Ypourgos Oikonomias kai Oikonomikon (gazdasági és pénzügyi miniszter), az Ypourgos Agrotikis Anaptyxis kai Trofimon (mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési miniszter) és a Perifereia Thessalias (Perifereiaki Enotita Magnisias) (Thesszália tartomány, Magnesia megye) között az Agrooikosystimata által bérbevett mezőgazdasági területeknek az e területek hosszú távú pihentetésére vonatkozó programból (a továbbiakban: RTALT‑program) való kizárása tárgyában folyamatban lévő eljárásban nyújtották be.

3

A 2078/92 rendelet második, negyedik, tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik preambulumbekezdése így szól:

„mivel a Közösségben a mezőgazdasági termelés csökkentésére irányuló intézkedéseknek kedvező hatással kell lenniük a környezetre;

[...]

mivel megfelelő támogatási rendszer alapján a mezőgazdasági termelők komoly szerepet játszhatnak a társadalom egészének a szolgálatában olyan termelési módszerek bevezetésével vagy fenntartásával, amelyek összeegyeztethetők a környezet és a természeti erőforrások védelmének a növekvő követelményeivel vagy a természeti környezet és a tájkép megőrzésének a követelményeivel;

[...]

mivel a problémák mértéke megköveteli, hogy a rendszerek valamennyi közösségi mezőgazdasági termelőre alkalmazandók legyenek, akik vállalják, hogy a környezet és a természeti környezet védelmét, megóvását vagy javítását szem előtt tartva és a mezőgazdasági termelés intenzivitásának újabb növelését elkerülve gazdálkodnak;

mivel […] megfelelőnek tűnik […] olyan rendszer bevezetése, amely a környezetvédelem és a természeti erőforrások védelme céljából lehetővé teszi a mezőgazdasági területek hosszú távú pihentetését;

mivel a jelen rendeletben foglalt intézkedések arra kell, hogy ösztönözzék a mezőgazdasági termelőket, hogy a környezetvédelmi követelményekkel és a természeti környezet megőrzésével összeegyeztethető mezőgazdaságra vonatkozó kötelezettségeket vállaljanak, és így járuljanak hozzá a piaci egyensúlyhoz; mivel támogatni kell a mezőgazdasági termelőket a termelés csökkentése és/vagy a termelési költség növekedése okán elmaradt bevétel, valamint a környezet fejlesztésében betöltött szerepük miatt”.

4

A 2078/92 rendelet 1. cikke alapján:

„A jelen rendelet bevezet egy, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlegével közösen társfinanszírozott közösségi támogatási rendszert, hogy

E közösségi támogatási rendszer célja:

5

E rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja:

„A környezetvédelemre és a természeti környezetre gyakorolt pozitív hatásokra is figyelemmel a rendszer támogatást nyújthat a mezőgazdasági üzemek gazdálkodóinak, feltéve hogy azok vállalják, hogy:

[...]

[...]”

6

Az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Hektáronként vagy állatállomány‑egységenként éves támogatásban részesülnek a mezőgazdasági üzemek azon gazdálkodói, akik az érintett területen alkalmazandó programnak megfelelően legalább öt évre a 2. cikkben említett kötelezettséget vagy kötelezettségeket vállalnak. A területek pihentetése esetén a kötelezettségvállalás időtartama húsz év.”

7

A 2078/92 rendelet 5. cikke kimondja:

„(1)   A jelen rendelet céljainak a 3. cikk (4) bekezdésében említett általános szabályozási rendelkezéseknek és/vagy a területek programjának a keretében történő elérése céljából a tagállamok meghatározzák:

[...]

(2)   A jelen rendelet alapján nem nyújtható támogatás a terület pihentetésére vonatkozó közösségi rendszer tárgyát képező olyan területek után, amelyeket nem élelmiszertermelés céljából hasznosítanak.

[...]”

8

A 2078/92 rendeletet hatályon kívül helyezte az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 1999. május 17‑i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 80. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 391. o.) 55. cikke (1) bekezdése.

9

Azonban az 1257/1999 rendelet 55. cikkének (3) bekezdése értelmében az ezen 55. cikk (1) és (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezett rendeleteket, illetőleg elhagyott rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell azokra a fellépésekre, amelyeket az Európai Közösségek Bizottsága az említett rendeletek alapján 2000. január 1‑je előtt hagyott jóvá.

10

A 746/96 rendelet 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A mezőgazdasági üzemeknek járó, a 2078/92/EGK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett támogatásokat olyan kötelezettségvállalásokért nyújtják, amelyek pozitív hatással vannak a környezetvédelemre és a természeti környezetre. Figyelembe véve az említett rendelet 1. cikkében említett célkiűzéseket, e kötelezettségvállalásoknak a termelési módszereket összeegyeztethetőbbé kell tenniük a környezetvédelem követelményeivel, így azoknak hozzá kell járulniuk a helyes mezőgazdasági gyakorlatok javításához.”

11

A mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó összeírásban felhasznált jellemzők meghatározásáról, mezőgazdasági termékjegyzékről, meghatározások alóli kivételekről, valamint régiókról és körzetekről szóló, 1999. november 24‑i 2000/115/EK bizottsági határozatnak (HL 2000. L 38., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3 fejezet, 28 kötet, 241. o.) „A közösségi mezőgazdasági üzemszerkezet‑összeírásban használt jellemzők jegyzékéhez alkalmazandó meghatározások és magyarázatok” című I. melléklete a mezőgazdasági üzemet a következőképpen határozza meg:

„Olyan műszakilag‑gazdaságilag önálló egység, amely egységes irányítás alatt áll, és mezőgazdasági termékeket állít elő. Az üzem más, kiegészítő (nem mezőgazdasági) termékeket is előállíthat, illetve ilyen szolgáltatásokat is nyújthat.”

12

Az említett melléklet B/01. pontja értelmében:

„Az üzem gazdálkodója az a természetes személy, természetes személyek csoportja, vagy jogi személy, akinek a felelősségére, és neve alatt működtetik az üzemet, és aki jogilag és gazdaságilag felelős az üzemért, azaz aki az üzem gazdasági kockázatát viseli. A gazdálkodó lehet az egész üzem tulajdonosa, bérlője, örökhaszonbérlője, haszonélvezője vagy vagyonkezelője. A csoportos üzem minden olyan tagja, aki részt vesz az üzem mezőgazdasági munkájában, gazdálkodónak tekintendő.”

13

Az Agrooikosystimatát korlátolt felelősségű társaság formájában alapították, amelynek céljai között többek között a természeti és a mezőgazdasági környezet védelmére, helyreállítására és előmozdítására vonatkozó programok és projektek kidolgozása és végrehajtása, a környezetvédelem érdekében kezdeményezések és fellépések kidolgozása, környezeti hatástanulmányok megvalósítása, valamint a vidékfejlesztés céljából programok kidolgozása és végrehajtása.

14

Az 1997. év folyamán az Agrooikosystimata a Magnesia megyében 237,4 hektáros területet vett bérbe a célból, hogy ott többek között biotóp és ökológiai parkokat létesítsen.

15

1998. január 26‑án az Agrooikosystimata a 2078/92 rendeletben előírt RTALT‑program keretében mezőgazdasági művelésről szóló megállapodást kötött az e tartomány mezőgazdasági fejlesztési igazgatóságának a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési minisztert képviselő minőségében eljáró vezetőjével.

16

Az érintett területeket 1998‑től kezdődően 20 évre vonták be e programba. Az Agrooikosystimata az említett programban előírt célok ellenőrzés melletti megvalósításához kapcsolódóan különböző kötelezettségeket vállalt, és ennek kompenzálásaként nemzeti park létesítése céljából hektáronként öt évig pénzügyi támogatásban, valamint kiegészítő támogatásban részesült.

17

2005 júniusában az RTALT‑programnak a görög területen működő központi ellenőrző bizottsága úgy vélte, hogy e területeknek az említett programban való részvételre való jogosultsága ellenére az Agrooikosystimata nem teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket, hogy az említett támogatásokban részesüljön.

18

E bizottság szerint csak azon természetes vagy jogi személyek vehetnek részt az RTALT‑programban, akik vagy amelyek a mezőgazdasági területeik e programba való bevonásának az időpontjában a támogatásra jogosult területeken gyakorolt mezőgazdasági tevékenységből származó olyan jövedelemmel rendelkeztek, amelytől a termelés tervezett csökkenése miatt vagy akár a termelési költségek növekedése miatt eleshetnek.

19

Ezzel szemben nem vehetnek részt az említett programban azon természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek a mezőgazdasági területeik e programba való bevonásának az időpontjában üzemük átalakítása miatt nem szenvedtek semmiféle jövedelemkiesést, vagy még kevésbé azon jogi személyek, amelyeket abból az üzleti célból alapítottak, hogy az ugyanebben a programban kilátásba helyezett pénzügyi támogatáshoz hozzáférjenek e programba olyan mezőgazdasági területek bevonásának köszönhetően, amelyeket e célból bérelnek vagy bérelni terveznek.

20

Mivel az Agrooikosystimatát gazdasági társaságként alapították, mivel a szóban forgó területeknek az RTALT‑programba történő bevonása következtében nem szenvedett jövedelemkiesést, és mivel e területek bérlése, valamint azoknak e programba való bevonása egyébiránt üzleti és haszonszerzési célt szolgált, ami ellentétes a 2078/92 rendelet rendelkezéseivel, az RTALT‑program központi ellenőrzési bizottsága úgy vélte, hogy az említett területeket tévesen vonták be e programba, és azokat abból ki kell zárni.

21

Következésképpen Magnesia megyei közigazgatási hivatalának mezőgazdasági fejlesztéssel foglalkozó vezetője a 2007. november 14‑i határozatával felmondta a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési miniszter, valamint az Agrooikosystimata között kötött, mezőgazdasági művelésről szóló megállapodást, és az érintett területeket kizárta az RTALT‑programból.

22

Az Agrooikosystimata keresetet indított e határozattal szemben. A Dioikitiko Efeteio Larisas (larisai közigazgatási fellebbviteli bíróság) előtt többek között azzal érvel, hogy mind a 2078/92 rendelet 2. cikkének (1) bekezdéséből, mind a 746/96 rendelet 2. cikkének (1) bekezdéséből, valamint az 1988–1997. közötti időszak folyamán a közösségi mezőgazdasági üzemszerkezet‑összeírás céljából a mezőgazdasági termékek jellemzőinek meghatározásáról és jegyzékéről szóló, 1989. október 26‑i 89/651/EGK bizottsági határozatból (HL L 391., 1. o.) és a 2000/115 bizottsági határozatból kitűnik, hogy az RTALT‑program kedvezményezettjei azon természetes vagy jogi személy gazdálkodók, akik vagy amelyek tulajdonosok vagy bérlők, függetlenül attól, hogy a már működő és mezőgazdasági jövedelmet termelő üzemekben végeznek‑e mezőgazdasági tevékenységet. Az Agrooikosystimata szerint a gazdálkodó számára a 2078/92 rendeletben előírt pénzügyi kompenzáció juttatásának az oka, hogy az érintett területeket nem lehet a rendeletetésüknek megfelelően használni.

23

A Dioikitiko Efeteio Larisas szerint a 2078/92 és a 746/96 rendeletből kitűnik, hogy csak azok a személyek vehetnek részt az RTALT‑programban, akiknek a mezőgazdaság a fő szakmai tevékenysége, és akiknek a támogatásra jogosult üzemekből származó jövedelme az általuk vállalt kötelezettségek és korlátozások miatt csökken. Mivel úgy vélte, hogy az Agrooikosystimata nem végzett semmiféle mezőgazdasági tevékenységet, és az érintett területeknek a pihentetése miatt nem szenvedett el mezőgazdaságijövedelem‑kiesést, az említett bíróság megállapította, hogy e társaság nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyek számára lehetővé teszik e területek címén az e programban való részvételt.

24

Következésképpen a Dioikitiko Efeteio Larisas elutasította az Agrooikosystimata által benyújtott keresetet.

25

Az alapügy felperese, aki azt kifogásolja, hogy az említett bíróság a 2078/92 és a 746/96 rendelet téves értelmezésére támaszkodott, fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz.

26

Mivel megállapította, hogy az alapeljárás kimenetele az említett rendeletek értelmezésétől függ, a Symvoulio tis Epikrateias (államtanács) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

„A [2078/92 és a 746/96 rendelettel] létrehozott szabályozás megköveteli‑e, hogy az RTALT‑program kedvezményezettjei mezőgazdasági termelői jogállással rendelkezzenek, vagy elegendő, ha vállalják a felelősségük alatt működő, támogatásra jogosult mezőgazdasági üzem működtetéséhez kapcsolódó gazdasági kockázatot?”

27

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a 2078/92 rendelettel létrehozott RTALT‑program kedvezményezettjeinek mezőgazdasági termelői minőséggel kell‑e rendelkezniük, vagy elegendő, ha vállalják a felelősségük alatt működő, támogatásra jogosult mezőgazdasági üzem működtetéséhez kapcsolódó gazdasági kockázatot.

28

A kérdést előterjesztő bíróság előtt az Agrooikosystimata a 2078/92 és a 746/96 rendelet Dioikitiko Efeteio Larisas általi azon értelmezését vitatja, miszerint az említett programban csak azon személyek vehetnek részt, akiknek a mezőgazdaság a fő szakmai tevékenysége, és akiknek a támogatásra jogosult üzemekből származó jövedelme az általuk vállalt kötelezettségek és korlátozások miatt csökken.

29

Az Agrooikosystimata szerint a 2078/92 rendelet 2. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik – amely rendelkezés a görög nyelvű változatában a rendelettel létrehozott támogatási rendszer címzettjeit „κατόχους γεωργικών εκμεταλλεύσεων”‑ként (a mezőgazdasági üzem gazdálkodói) azonosítja –, hogy az RTALT‑programban való részvételhez nem követelik meg a mezőgazdasági termelői minőséget.

30

Az Agrooikosystimata e tekintetben azzal érvel, hogy az említett rendelet különbséget tesz a „γεωργοί” (mezőgazdasági termelők) fogalma és a „κατόχους γεωργικών εκμεταλλεύσεων” (a mezőgazdasági üzem gazdálkodói) fogalma között. Ez utóbbi, az előzőnél tágabb fogalomnak meg kell felelnie a 2000/115 határozat I. mellékletének B/01. pontjában szereplő fogalommeghatározásnak, vagyis a következőnek: „természetes személy, természetes személyek csoportja, vagy jogi személy, akinek a felelősségére, és neve alatt működtetik az üzemet, és aki jogilag és gazdaságilag felelős az üzemért, azaz aki az üzem gazdasági kockázatát viseli”.

31

Meg kell jegyezni, hogy a 2078/92 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének különböző nyelvi változatai között eltérések vannak.

32

Ugyanis, míg e rendelkezés görög, francia, olasz és holland nyelvi változata „a mezőgazdasági üzem gazdálkodója” fogalomra utal az e rendeletben előírt támogatási rendszer címzettjeinek a meghatározása céljából, az említett rendelkezés spanyol, német és angol változata a „mezőgazdasági termelő” fogalmat használja.

33

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog rendelkezéseit egységesen kell értelmezni és alkalmazni az Unió valamennyi nyelvén készült változatok figyelembevételével, és hogy valamely uniós jogi szöveg egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (lásd: GSV‑ítélet, C‑74/13, EU:C:2014:243, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34

A jelen ügyben, bár a 2078/92 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének görög, francia, olasz és holland nyelvi változata inkább „a mezőgazdasági üzem gazdálkodója” kifejezést alkalmazza a „mezőgazdasági termelő” fogalom helyett, az érintett támogatási rendszer kedvezményezettjeinek leírása céljából e két fogalomnak, amint e rendelet rendszeréből következik, egyenértékű értelme van.

35

Ez mind a 2078/92 rendelet preambulumából, amely a jelen ítélet 32. pontjában említett minden egyes nyelvi változatban a „gazdálkodó” fogalom kizárásával a „mezőgazdasági termelő” kifejezést használja, beleértve azt, amikor többek között a negyedik és a tizenkettedik preambulumbekezdésében a „mezőgazdasági termelőket” határozza meg az általa bevezetett támogatási rendszer címzettjeiként, mind e rendelet 1. cikkéből kitűnik, amely szerint e támogatási rendszer célja, hogy a „mezőgazdasági termelők” részére megfelelő jövedelmet biztosítsanak.

36

Ezen értelmezést megerősíti a 2078/92 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének az elhagyott területekre vonatkozó c) pontja, amelyből kitűnik, hogy az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt támogatás csak abban az estben nyújtható a mezőgazdasági termelőktől eltérő személyeknek, ha az előbbiek nem állnak rendelkezésre az elhagyott mezőgazdasági területek vagy erdők fenntartásának biztosítása céljából.

37

Az az értelmezés, amely a fenti megállapításokból következik, miszerint csak a mezőgazdasági termelői minőséggel rendelkező személyek vehetnek részt az RTALT‑programban, megfelel a 2078/92 rendelet célkitűzéseinek is.

38

Amint ugyanis a második, tizedik és tizenkettedik preambulumbekezdéséből következik, e rendelet olyan közösségi támogatási rendszert állított fel, amelynek a fő célkitűzése a mezőgazdasági termelés szabályozása volt (lásd ebben az értelemben: Huber‑ítélet, C‑336/00, EU:C:2002:509, 35. pont).

39

Többek között ez volt az RTALT‑program által kitűzött cél, amely alapján pénzügyi kompenzációt nyújtanak azon mezőgazdasági termelőknek, akik a mezőgazdasági területeik egy részét a környezetvédelemhez és a természeti környezet védelméhez kapcsolódó célokból mezőgazdasági tevékenységükből kivonva pihentetik.

40

E tekintetben pontosítani kell, hogy a „mezőgazdasági tevékenység” fogalma, amint azt a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29‑i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 270., 1. o.; helyesbítés: HL 2004 L 94., 70. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 269. o.) 2. cikkének c) pontja meghatározza, amely magában foglalja a földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását, nem alkalmazható a 2078/92 rendelet értelmezéséhez, mivel e fogalmat a támogatásnak a mezőgazdasági termeléstől való függetlenítése keretében, vagyis az alapügyben szóban forgó tényállás összefüggésétől teljesen eltérő összefüggésben határozták meg. Ugyanis az említett összefüggésben a mezőgazdasági támogatásokat alapvetően még a termelés mennyisége alapján nyújtották.

41

A fenti megállapításokból következik, hogy csak azon személyek vehetnek részt az RTALT‑programban, akik korábban mezőgazdasági termelést végeztek.

42

Ezen értelmezést megerősíti a 2000/115 határozat I. melléklete, amely alapján „[a] csoportos üzem minden olyan tagja, aki részt vesz az üzem mezőgazdasági munkájában, gazdálkodónak tekintendő”, amely mezőgazdasági üzem „[o]lyan műszakilag‑gazdaságilag önálló egység, amely egységes irányítás alatt áll, és mezőgazdasági termékeket állít elő”.

43

Ezenkívül a Bíróság, bár megállapította, hogy a környezetvédelmi célkitűzések a 2078/92 rendelet által kitűzött célok részét képezik, azt is pontosította, hogy a környezetvédelmet leginkább szem előtt tartó termelési formák támogatása, jóllehet valóban a közös mezőgazdasági politika valódi célkitűzésének minősül, járulékos jellegű (lásd ebben az értelemben: Huber‑ítélet, EU:C:2002:509, 32. és 36. pont).

44

Ilyen körülmények között nem lehet megállapítani, amint az Agrooikosystimata érvel, hogy a 2078/92 rendeletben említett agrár‑környezetvédelmi célok megvalósítása önmagában elegendő annak igazolásához, hogy az e rendeletben előírt támogatást a mezőgazdasági termelőktől eltérő személyeknek nyújtsák.

45

A fenti megállapítások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2078/92 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy csak azon személyek vehetnek részt az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírt RTALT‑programban, akik korábban mezőgazdasági termelést végeztek.

46

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

A környezetvédelmi követelményekkel és a természeti környezet megőrzésével összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerekről szóló, 1992. június 30‑i 2078/92/EGK tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy csak azon személyek vehetnek részt az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírt, a mezőgazdasági területek hosszú távú pihentetésére vonatkozó programban, akik korábban mezőgazdasági termelést végeztek.