Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62013CJ0297

    A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2014. május 15.
    Data I/O GmbH kontra Hauptzollamt München.
    A Finanzgericht München (Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
    Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tarifális besorolás – Közös Vámtarifa – Kombinált Nómenklatúra – XVI. áruosztály 2. megjegyzés – 8422, 8456, 8473, 8501, 8504, 8543, 8544 és 8473 vámtarifaszám – Az »alkatrészek« és az »áruk« fogalma – A programozórendszerek működéséhez szükséges alkatrészek és tartozékok (motorok, áramellátók, lézerek, generátorok, kábelek és hőcsomagolók) – A 84. és 85. árucsoport többi vámtarifaszámához képest a 8473 vámtarifaszám alá történő besorolás elsőbbségére vonatkozó követelmény hiánya.
    C‑297/13. sz. ügy.

    Court reports – general

    ECLI identifier: ECLI:EU:C:2014:331

    A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

    2014. május 15. ( *1 )

    „Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Tarifális besorolás — Közös Vámtarifa — Kombinált Nómenklatúra — XVI. áruosztály 2. megjegyzés — 8422, 8456, 8473, 8501, 8504, 8543, 8544 és 8473 vámtarifaszám — Az »alkatrészek« és az »áruk« fogalma — A programozórendszerek működéséhez szükséges alkatrészek és tartozékok (motorok, áramellátók, lézerek, generátorok, kábelek és hőcsomagolók) — A 84. és 85. árucsoport többi vámtarifaszámához képest a 8473 vámtarifaszám alá történő besorolás elsőbbségére vonatkozó követelmény hiánya”

    A C‑297/13. sz. ügyben,

    az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesfinanzhof (Németország) a Bírósághoz 2013. május 29‑én érkezett, 2013. április 25‑i határozatával terjesztett elő az előtte

    a Data I/O GmbH

    és

    a Hauptzollamt München,

    között folyamatban lévő eljárásban,

    A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

    tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök, K. Lenaerts, a Bíróság elnökhelyettese, a negyedik tanács tagjaként eljáró bíró, M. Safjan, J. Malenovský és K. Jürimäe (előadó) bírák,

    főtanácsnok: M. Wathelet,

    hivatalvezető: M. Aleksejev tanácsos,

    tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. március 5‑i tárgyalásra

    figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

    a Data I/O GmbH képviseletében A. Linscheid Rechtsanwältin,

    a Hauptzollamt München képviseletében C. Erhart‑Parzefall, meghatalmazotti minőségben,

    az Európai Bizottság képviseletében F. Erlbacher és B.‑R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,

    tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

    meghozta a következő

    Ítéletet

    1

    Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2001. augusztus 6‑i 2031/2001/EK bizottsági rendelettel (HL L 279., 1. o.), a 2002. augusztus 1‑jei 1832/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 290., 1. o.), a 2003. szeptember 11‑i 1789/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 281., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 14. kötet, 3. o.) és a 2004. szeptember 7‑i 1810/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 327., 1. o.) módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúra (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 282. o., a továbbiakban: KN) XVI. áruosztálya 2. megjegyzése a) pontjának értelmezésére irányul.

    2

    E kérelmet a Data I/O GmbH (a továbbiakban: Data I/O) és a Hauptzollamt München (müncheni vámhatóság) között automatikus programozórendszerben használt motorok, áramellátók, lézerek, generátorok, kábelek és hőcsomagolók tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

    Jogi háttér

    A KN

    3

    A KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé (WCO) átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és a Brüsszelben 1983. június 14‑én megkötött nemzetközi egyezmény vezetett be, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá. A KN átveszi a HR vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait.

    4

    A 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének értelmében az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Ezt a rendeletet a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni.

    5

    Az alapeljárás tényállására a KN‑nek a 2031/2001, 1832/2002, 1789/2003 és 1810/2004 rendelet szerinti változatai alkalmazandók. Az alábbiakban kifejtendő irányadó rendelkezéseknek e különböző változatokban azonos a szövege.

    6

    A „KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok” a KN első része I. szakaszának A. címe alatt találhatók. E szabályok a következőképpen rendelkeznek:

    „Az áruknak a [KN alá] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

    1.

    Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

    [...]

    3.

    Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

    a)

    Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.

    b)

    Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.

    [...]”

    7

    A KN második része tartalmazza a „hangfelvevő és ‑lejátszó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek, és ezek alkatrészei és tartozékai” elnevezésű XVI. áruosztályt.

    8

    A KN ezen áruosztályához tartozó 2. megjegyzés szövege a következő:

    „[A] géprészeket (a 8484, 8544, 8545, 8546 vagy 8547 vtsz. alá tartozó géprészek kivételével) az alábbi szabályok szerint kell besorolni:

    a)

    a 84. vagy a 85. árucsoport bármely vtsz.‑a alá tartozó gépeket, géprészeket (kivéve a 8409, 8431, 8448, 8466, 8473, 8485, 8503, 8522, 8529, 8538 és a 8548 vtsz. alá tartozókat), minden esetben a saját vtsz.‑a alá;

    b)

    más alkatrészeket, ha kizárólag vagy elsősorban valamely meghatározott géphez vagy ugyanazon vtsz. alá tartozó többféle géphez használatosak (beleértve a 8479 vagy a 8543 vtsz. alá tartozó gépeket is), a géppel azonos vagy a 8409, 8431, 8448, 8466, 8473, 8503, 8522, 8529 vagy a 8538 vtsz.‑ok közül a megfelelő vtsz. alá kell besorolni. Az olyan alkatrészeket pedig, amelyek elsősorban a 8517, illetve a 8525–8528 vtsz. alá tartozó gépekhez való használatra egyaránt alkalmasak, a 8517 vtsz. alá kell besorolni;

    [...]”

    9

    A KN 84. árucsoportja a KN XVI. áruosztályába tartozik. Ezen árucsoport elnevezése „Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; mindezek alkatrésze”.

    10

    A KN 8422 vámtarifaszáma, amely ebben az árucsoportban szerepel, a következőkre vonatkozik: „[m]osogatógép; palack vagy más tartály tisztítására vagy szárítására szolgáló gép; palack, kanna, doboz, zsák vagy más tartály töltésére, zárására, vagy címkézésére szolgáló gép; palack, befőttesüveg, kémcső és hasonló tartály dugaszolására szolgáló gép; más csomagoló‑ vagy bálázógép (beleértve a zsugorfóliázó bálázógépet is); ital szénsavazására szolgáló gép”.

    11

    A KN 8456 vámtarifaszámának, amely az említett árucsoportban szerepel, a következő az elnevezése: „[b]ármilyen anyagot anyagleválasztással megmunkáló szerszámgép, ha lézer‑ vagy más fény‑ vagy fotonsugárral, ultrahanggal, elektromos kisüléssel, elektrokémiai, elektronsugaras, ionsugaras vagy plazmasugaras eljárással működik”.

    12

    A KN 8471 vámtarifaszáma a KN ugyanezen árucsoportjába tartozik, és a következőkre vonatkozik: „[a]utomatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és máshol nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához”.

    13

    A KN 84. árucsoportja 8473 vámtarifaszámának elnevezése: „A 8469–8472 vtsz. alá tartozó géphez kizárólag vagy elsősorban használt alkatrész és tartozék (a gép tárolására, szállítására szolgáló tok és hasonló kivételével)”.

    14

    A KN XVI. áruosztályához tartozik a 85. árucsoport is, amelynek elnevezése: „Elektromos gépek és elektromos felszerelések, és ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑lejátszó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek, és ezek alkatrészei és tartozékai”.

    15

    A KN ezen árucsoportja többek között a következő vámtarifaszámokat tartalmazza:

    „8501

    Elektromotor és elektromos generátor [az áramfejlesztő egység (aggregát) kivételével]:

    [...]

    8504

    Elektromos transzformátor, statikus áramátalakító (pl. egyenirányító) és induktor:

    [...]

    8543

    Ebben az árucsoportban máshol nem említett elektromos gép és készülék egyedi feladatokra:

    [...]

    8544

    Szigetelt elektromos huzal (zománcozott vagy anódosan oxidált is), kábel (a koaxiális kábel is) és más szigetelt elektromos vezeték, csatlakozóval vagy anélkül; önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábel, elektromos vezetékkel összeállítva vagy csatlakozóval felszerelve is:

    [...]”

    16

    Az alapeljárás tényállásának idején a KN 8471 vámtarifaszáma alá tartozó áruk és a KN 8473 vámtarifaszáma alá tartozó áruk – mint a KN 8471 vámtarifaszámában meghatározott gépek részei – vámmentesek voltak, míg a KN 8422, 8456, 8501, 8504, 8543 és 8544 vámatarifaszáma alá besorolt áruk az érintett vámatarifaalszám szerint változó mértékű vám hatálya alá tartoztak.

    A HR magyarázó megjegyzései

    17

    A Vámigazgatások Világszervezete a harmonizált áruleíró és kódrendszert létrehozó nemzetközi egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR‑bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket. Az alapeljárás tényállására az említett megjegyzéseknek a 2002. év során elfogadott változatát kell alkalmazni.

    18

    Ebben a változatban a 3. a) általános szabályra vonatkozó HR magyarázó megjegyzések a IV. pont a) alpontjában többek között kifejtik, hogy „a név szerinti megnevezés pontosabb, részletesebb, mint a csoport szerinti leírás”.

    19

    A XVI. áruosztály 2. megjegyzéséhez tartozó HR magyarázó megjegyzések – amelyek ezen áruosztály általános rendelkezései között szerepelnek – szövege a következő:

    „II. Alkatrészek (Géprészek)

    „Általában azokat a géprészeket, amelyeket kizárólag vagy elsősorban meghatározott géphez vagy készülékhez (beleértve a 8479 vagy a 8543 vtsz. alá tartozókat is) vagy ugyanazon vtsz. alá tartozó gépcsoporthoz vagy készülékcsoporthoz történő használatra alkalmaznak, a géppel vagy készülékkel azonos vtsz. alá kell osztályozni, figyelembe véve természetesen a fenti I. részben említett kivételeket. [...]

    [...]

    A fenti szabályok nem alkalmazhatóak az olyan alkatrészekre, amelyek önmagukban az ezen áruosztály egy vtsz.‑a alá tartozó árut alkotnak (a 8485 és a 8548 vtsz. kivételével); ezeket minden esetben saját vtsz.‑uk alá kell osztályozni, még akkor is, ha azokat kifejezetten egy adott gép részeként történő működésre terveztek [...]”.

    20

    A HR 84. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzések szövege a következő:

    „A. – Az árucsoport általános tartalma

    A XVI. áruosztályhoz tartozó általános rendelkezésekben foglaltakra figyelemmel, ebbe az árucsoportba tartozik valamennyi gép, mechanikus készülék és ezek része, a 85. árucsoportban részletesebben meghatározott gépek kivételével. Nem tartozik ide:

    [...]

    C. – Alkatrészek

    Általában az alkatrészek besorolása tekintetében lásd a XVI. áruosztályhoz tartozó magyarázat általános rendelkezésében foglaltakat.

    A külön bemutatott elektromos alkatrészek általában a 85. árucsoport egyik vagy másik vtsz.‑a alá tartoznak, például, elektromotorok (8501 vtsz.); [...]”.

    21

    A 8473 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzések kimondják:

    „Figyelemmel az alkatrészek besorolására vonatkozó általános rendelkezésekre (lásd a XVI. áruosztályhoz tartozó magyarázat általános rendelkezését), e vtsz. alá kell sorolni a kizárólag vagy elsősorban a 8469–8472 vtsz. alá tartozó gépekhez való alkatrészeket és tartozékokat.”

    22

    A HR 85. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzések szerint:

    „A. – Az árucsoport általános tartalma és szerkezete

    Ebbe az árucsoportba tartozik az összes elektromos gép és készülék, kivéve:

    a)

    A 84. árucsoportba tartozó gépek és készülékek, amelyek oda sorolandók, még abban az esetben is, ha azok elektromosak […];

    [...]

    C. – Alkatrészek

    Az alkatrészek besorolására vonatkozóan általában lásd a XVI. áruosztályhoz tartozó magyarázat általános rendelkezését.”

    Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

    23

    A Data I/O 2002 és 2005 között automatikus programozórendszerekben használt elektromotorokat, áramellátókat, lézereket, generátorokat, kábeleket és hőcsomagolókat (a továbbiakban együttesen: érintett áruk) hozott be Németországba az Amerikai Egyesült Államokból.

    24

    Az automatikus programozórendszereket tárolómodulok, mikrovezérlők és logikai modulok programozására használják. A programozási eljárás során jelátvitel segítségével egy adathordozóról vagy egy másik modulról származó adatokat visznek át a programozandó modulra. Ezen eljárás során ténylegesen az elektromotorok hozzák mozgásba a programozandó modulokat. Az áramellátók állítják elő a rendszerek működéséhez szükséges egyenáramot. A rendszerben a lézereket a modulok kódolására használják. A generátorok a vákuum létrehozásához szükségesek, amely a programozórendszerekben lehetővé teszi a modulok áthelyezését. A kábelek kötik össze az említett rendszerek elektronikai összetevőit. Végül a hőcsomagolók teszik lehetővé a programozott modulok lezárását és/vagy csomagolását.

    25

    Az e behozatalokkal érintett áruk az azokról tett nyilatkozat szerint a KN 8471 vámtarifaszáma alá tartoznak. Ezeket az árukat vám kivetése nélkül bocsátották szabad forgalomba.

    26

    A Hauptzollamt München egy utólagos ellenőrzés alapján – megállapítva hogy az elektromotorokat, az áramellátókat, a lézereket, a generátorokat, a kábeleket és a hőcsomagolókat a KN 8501, 8504, 8456, 8543., 8544, illetőleg 8422 vámtarifaszáma alá kellene besorolni – utólag beszedte az e besorolás alapján fizetendő vámokat.

    27

    A Data I/O ebben az összefüggésben nyújtotta be a keresetét a kérdést előterjesztő bírósághoz. Keresetének indokolásaként a felperes arra hivatkozik, hogy az érintett árukat – mint a KN 8471 vámtarifaszáma alá tartozó gép alkatrészeit – a KN 8473 vámtarifaszáma alá kellett volna besorolni.

    28

    A Hauptzollamt München azonban úgy véli, hogy a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontjának megfelelően a KN 84. árucsoportjában vagy a KN 85. árucsoportjában foglalt áru még akkor is ehhez a vámtarifaszámhoz tartozik, ha azt e nómenklatúra 8473 vámtarifaszáma alá is be lehetne sorolni.

    29

    A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint az elektromotorok, az áramellátók, a lézerek, a generátorok, a kábelek és a hőcsomagolók a Data I/O automatikus programozórendszerei részét képezik, és azokat a KN 8501, 8504, 8456, 8543, 8544, illetőleg 8422 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

    30

    Mindazonáltal e bíróság számára kérdéses, hogy megfelel‑e ez a besorolás a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontjának, tekintettel a Data I/O‑ítéletre (C‑370/08, EU:C:2010:284). Az említett bíróság szerint a Bíróság ezen ítélet 43. pontjában azt állapította meg, hogy az olyan adapter, mint amilyet a Data I/O a programozórendszereiben használ, csak akkor sorolható a KN 8536 vámtarifaszáma alá, ha nem tartozik sem a 8471, sem a 8473 vámtarifaszám alá. Ebből következően a KN 8473 vámtarifaszáma alá történő besorolás elsőbbséget élvezne a KN 8536 vámtarifaszámával szemben, sőt a 8473 vámtarifaszám általában is elsőbbséget élvezne a KN 84. és 85. árucsoportjának többi vámtarifaszámával szemben. Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság – megjegyezve hogy a Bíróság az említett ítélet keretében nem értelmezte a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontját, amely a géprészek tarifális besorolására vonatkozik – kételkedik abban, hogy elsőbbséget kellene biztosítani a 8473 vámtarifaszámnak az ilyen géprészek besorolása során. Hivatkozva a HR‑nek a XVI. áruosztály 2. megjegyzéséhez, a 84. és 85. árucsoportjához, valamint a 8473 vámtarifaszámához tartozó magyarázó megjegyzéseire, a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a géprészek besorolását illetően a KN 8473 vámtarifaszáma nem részesül előnyben az e nómenklatúra 84. és 85. árucsoportjába tartozó többi vámtarifaszámmal szemben.

    31

    E körülmények között a Finanzgericht München felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

    „Úgy kell‑e értelmezni a [KN] XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontját, hogy a 8473 vámtarifaszám szerinti alkatrészkénti besorolás feltételeinek is megfelelő, és a KN 84. áruosztály másik vámtarifaszáma szerinti, vagy a KN 85. áruosztály valamely vámtarifaszáma szerinti önálló árukénti besorolás feltételeinek is megfelelő árut azért kell más vámtarifaszám alá sorolni, mert a 8473 vámtarifaszám nem részesíthető előnyben sem a 84. áruosztály többi vámtarifaszámához, sem pedig a 85. áruosztály vámtarifaszámaihoz képest?”

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

    32

    Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy ha valamely árut egyaránt be lehet sorolni e nómenklatúra 8473 vámtarifaszáma alá mint az említett nómenklatúra 8471 vámtarifaszáma alá tartozó gép részét, és ugyanezen nómenklatúra a 8422, 8456, 8501, 8504, 8543 és 8544 vámtarifaszámai egyike alá is mint önálló árut, akkor azt a 8473 vámtarifaszám vagy az utóbbi vámtarifaszámok egyike alá kell‑e besorolni.

    33

    Emlékeztetni kell arra, hogy a KN tekintetében a Bizottság, illetve a HR tekintetében a Vámigazgatások Világszervezete által kidolgozott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (lásd különösen: Delphi Deutschland ítélet, C‑423/10, EU:C:2011:315, 24. pont).

    34

    Annak érdekében, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak hasznos választ lehessen adni, előzetesen meg kell jegyezni, hogy a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés csak a „géprészek” tarifális besorolására alkalmazható (lásd ebben az értelemben: Senelco‑ítélet, 57/85, EU:C:1986:94, 12. pont).

    35

    Ebben a tekintetben rá kell mutatni, hogy a KN alapeljárásban alkalmazandó változatában nincs meghatározva az e nómenklatúra XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzésének értelmében vett „alkatrészek” fogalma. Mindazonáltal a Bíróság által a KN 8473 vámtarifaszámát és a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzésének b) pontját illetően kialakított ítélkezési gyakorlatból következően az „alkatrészek” fogalma azt feltételezi, hogy létezik egy egész, amelynek működéséhez ez az alkatrész elengedhetetlen (lásd: Peacock‑ítélet, C‑339/98, EU:C:2000:573, 21. pont; Ruma‑ítélet, C‑183/06, EU:C:2007:110, 31. pont, valamint Rohm & Haas Electronic Materials CMP Europe és társai ítélet, C‑336/11, EU:C:2012:500, 34. pont). Ezen ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy annak érdekében, hogy valamely árut „alkatrésznek” lehessen minősíteni, nem elegendő azt bizonyítani, hogy ezen áru nélkül a gép nem alkalmas arra, hogy kielégítse a rendeltetésének megfelelő szükségleteket. Azt is bizonyítani kell, hogy a szóban forgó gép elektronikus vagy mechanikus működése az említett árutól függ (lásd ebben az értelemben: Turbon International ítélet, C‑276/00, EU:C:2002:88, 30. pont, valamint Rohm & Haas Electronic Materials CMP Europe és társai ítélet, EU:C:2012:500, 35. pont).

    36

    Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez (Lecson Elektromobile ítélet, C‑12/10, EU:C:2010:823, 15. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

    37

    Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy az alapügyben szóban forgó áramellátók, kábelek, motorok, generátorok, lézerek és hőcsomagolók a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzésének értelmében gépek „alkatrészeinek” minősülnek‑e. Amennyiben ez a bíróság arra a következtetésre jut, hogy ezek az elemek gépek „alkatrészeinek” minősülnek, azokat – e megjegyzés alapján – neki kell besorolnia.

    38

    Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontja szerint „a 84. vagy a 85. árucsoport bármely vtsz.‑a alá tartozó gépeket, géprészeket (kivéve a 8409, 8431, 8448, 8466, 8473, 8485, 8503, 8522, 8529, 8538 és a 8548 vtsz. alá tartozókat), minden esetben a saját vtsz.‑a alá [kell besorolni]”.

    39

    Ezt a besorolási szabályt kell alkalmazni, ha a szóban forgó alkatrészek olyan árukat alkotnak, amelyekre a saját jellemzőikre tekintettel a KN 84. árucsoportjába vagy a KN 85. árucsoportjába tartozó külön vámtarifaszám vonatkozik (lásd ebben az értelemben: Fuss‑ítélet, 60/77, EU:C:1977:213, 2462. o.).

    40

    E besorolási szabály értelmében a géprészeket a saját jellemzőik alapján önálló áruként kell besorolni azon külön vámtarifaszám alá, amelyhez ezek az áruk tartoznak.

    41

    Az alapügyben szóban forgó elektromotorok, áramellátók, lézerek, generátorok, kábelek és hőcsomagolók a kérdést előterjesztő bíróság által megadott információk alapján a KN 8501, 8504, 8456, 8543, 8544 illetőleg 8422 vámtarifaszámához tartoznak. Azokat tehát a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontja értelmében e vámtarifaszámok alá kell besorolni. A kérdést előterjesztő bíróság mindazonáltal arra is rámutat, hogy ezen áruk mindegyike besorolható a KN 8473 vámtarifaszáma alá is mint az e nómenklatúra 8471 vámtarifaszámához tartozó gép alkatrésze.

    42

    E körülmények között meg kell határozni, hogy ezeket az árukat a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontja alapján a KN 8422, 8456, 8501, 8504, 8543 és 8544 vámtarifaszáma, vagy pedig a KN 8473 vámtarifaszáma alá kell besorolni. Mivel az utóbbi vámtarifaszámot zárójelben feltünteti az említett megjegyzés, valamint az ezen áruosztályhoz tartozó megjegyzés 2. cikkének b) pontja, az említett vámtarifaszámok közötti viszony meghatározása érdekben meg kell vizsgálni egyrészt e zárójel jelentését, másrészt a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontja és e 2. megjegyzés b) pontja között fennálló kapcsolatot.

    43

    Először is, ami a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontjában szereplő zárójel jelentését illeti, rá kell mutatni, hogy ebben a megjegyzésben a nómenklatúra 3. a) általános szabályának tartalma tükröződik, amely szerint, ha valamely áru egyidejűleg két különböző vámtarifaszám alá is besorolható, azt az alá kell besorolni, amely az árut pontosabban határozza meg. Meg kell jegyezni, hogy a HR‑nek az ezen általános szabályhoz tartozó magyarázó megjegyzései szerint „a név szerinti megnevezés pontosabb, részletesebb, mint a csoport szerinti leírás”.

    44

    Márpedig a KN 8473 vámtarifaszáma, amennyiben az a KN 8469–8472 vámtarifaszáma alá tartozó géphez és készülékhez elsősorban vagy kizárólag használt alkatrészeket és tartozékokat határozza meg, a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontjában zárójelben szereplő egyéb vámtarifaszámokhoz hasonlóan általános vámtarifaszámnak minősül.

    45

    Ebből következően azok a géprészek – amelyeket önálló áruként be lehet sorolni a rájuk vonatkozó vámtarifaszámok alá – nem sorolhatók be a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontjában szereplő zárójelben foglalt vámtarifaszámok, a jelen esetben a KN 8473 vámtarifaszám alá.

    46

    Másodszor a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontja és e 2. megjegyzés b) pontja között fennálló kapcsolatot illetően rá kell mutatni, hogy noha a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontja – amint azt a jelen ítélet 40. pontja kimondja – olyan besorolási szabályt határoz meg, amely a gépek alkatrészeinek saját jellemzőin alapul, a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés b) pontja a használaton alapuló besorolási szabályt határoz meg, amennyiben az alkatrészek „kizárólag vagy elsősorban valamely meghatározott géphez vagy ugyanazon vtsz. alá tartozó többféle géphez használatosak”. E szabály szerint „más alkatrészeket […] a géppel azonos vagy a 8409, 8431, 8448, 8466, 8473, 8503, 8522, 8529 vagy a 8538 vtsz.‑ok közül a megfelelő vtsz. alá kell besorolni”.

    47

    A KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés b) pontja szövegéből az következik egyrészt, hogy az a gépeknek csak azokra az alkatrészeire alkalmazandó, amelyeket azért nem lehet ugyanezen megjegyzés a) pontja alapján besorolni, mert azok nem minősülnek olyan önálló áruknak, amelyek a KN 84. árucsoportja vagy a KN 85. árucsoportja külön vámtarifaszámai alá tartoznak. Ez az értelmezés világosan levezethető a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés b) pontjának számos nyelvi változatából, köztük az angolból és a németből, amelyek szerint az említett megjegyzés az „egyéb alkatrészek” besorolására vonatkozik („other parts”, „andere Teile”).

    48

    Másrészt a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés b) pontja – amely az érintett géprész használatán alapuló besorolási szabályt fogalmaz meg – kifejezetten lehetővé teszi, hogy az ilyen alkatrészt a KN 8473 vámtarifaszám alá sorolják be.

    49

    Ennélfogva a KN 8473 vámtarifaszáma alá történő besorolás csak abban az esetben lehetséges, ha nincs olyan vámtarifaszám, amely lehetővé tenné az érintett alkatrész önálló áruként történő besorolását. A KN 8473 vámtarifaszámát ebből következően gyűjtő vámtarifaszámnak, és emiatt másodlagosnak kell tekinteni azokhoz a vámtarifaszámokhoz képest, amelyek valamely géprész önálló áruként történő besorolását teszik lehetővé.

    50

    Végeredményben ezt a következtetést erősíti meg a HR‑nek a XVI. áruosztály 2. megjegyzéséhez tartozó magyarázó megjegyzése is, amely szerint, noha általában azokat a géprészeket, amelyeket kizárólag vagy elsősorban meghatározott géphez történő használatra alkalmaznak, a géppel azonos vámtarifaszám alá kell besorolni, „az olyan alkatrészek[et], amelyek önmagukban [a HR 84. vagy 85. áruosztályának] egy vámtarifaszáma alá tartozó árut alkotnak […] minden esetben saját vtsz.‑uk alá kell osztályozni, még akkor is, ha [ezeket az árukat] kifejezetten egy adott gép részeként történő működésre tervezték”.

    51

    Ennélfogva azt kell megállapítani, hogy a Data I/O állításával ellentétben a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontja nem írja elő, hogy valamely gép alkatrészeinek besorolása során elsőbbséget kell biztosítani a KN 8473 vámtarifaszámának a KN 84. és 85. árucsoportjához tartozó valamely másik vámtarifaszámmal szemben. Épp ellenkezőleg: az e nómenklatúra XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) és b) pontjából az következik, hogy valamely gép alkatrészének a 8473 vámtarifaszám alá történő besorolása másodlagos ezen alkatrésznek az említett megjegyzés a) pontja értelmében való, áruként történő besorolásához képest.

    52

    Az, hogy a besorolás során elsőbbséget kellene biztosítani a KN 8473 vámtarifaszámának, nem tűnik ki a HR 85. árucsoportjához tartozó magyarázó megjegyzések A. részének első bekezdéséből sem, amely szerint az említett 85. árucsoportba „tartozik az összes elektromos gép és készülék, kivéve [...] a 84. árucsoportba tartozó gépek és készülékek, amelyek oda sorolandók, még abban az esetben is, ha azok elektromosak”.

    53

    E magyarázó megjegyzésekből kétségtelenül az következik, hogy amennyiben egy gép vagy készülék a KN‑nek mind a 84., mind a 85. árucsoportjába tartozó vámtarifaszáma alá tartozhat, akkor azt az első vámtarifaszám alá kell besorolni. Ezenkívül a Data I/O‑ítélet (EU:C:2010:284) 43. és 44. pontjában a Bíróság a HR 85. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzések A. részének első bekezdéséből azt a következtetést vonta le, hogy valamely gép alkatrésze, így a Data I/O által az említett ügyben szóban forgó programozó gépekben használt adapter, csak akkor sorolható a KN 8536 vámtarifaszáma alá, ha nem tartozik e nómenklatúra 8471, vagy 8473 vámtarifaszáma alá.

    54

    Mindazonáltal rá kell mutatni, hogy a HR 85. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzések A. részének első bekezdésében foglalt szabály nem alkalmazandó a KN XVI. áruosztályára vonatkozó 2. megjegyzés értelmében vett géprészek tarifális besorolására.

    55

    Ugyanis egyrészt a HR 85. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzések A. részének első bekezdése szerint az említett árucsoportba tartozik az összes elektromos gép és készülék, kivéve többek között „a 84. árucsoportba tartozó gépeket és készülékeket”. Márpedig ez a kivétel a géprészekre nem vonatkozik. Másrészt e magyarázó megjegyzések C. része éppen a géprészeket illetően utal a XVI. áruosztály általános rendelkezéseire, amelyek többek között magukban foglalják a fent említett 2. megjegyzést.

    56

    Ennélfogva nem lehet úgy tekinteni, hogy a HR 85. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzések A. részének első bekezdése kivételt képezne a gép részeinek besorolására vonatkozó szabályok, így KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzésből következő szabályok alól, sem pedig úgy, hogy az azt foglalná magában, hogy a géprészek besorolása során a KN 85. árucsoportjába tartozó vámtarifaszámokkal szemben elsőbbséget kellene biztosítani e nómenklatúra 8473 vámtarifaszámának.

    57

    Ezenkívül a géprészek a 8473 vámtarifaszám alá – és nem a KN 84. vagy 85. árucsoportjába tartozó többi vámtarifaszámának egyike alá – történő besorolásának elsőbbségét nem lehet levezetni Data I/O által hivatkozott többi ítéletből sem, amelyek keretében a Bíróság állítólag elsőbbséget biztosított a KN 8473 vámtarifaszáma alá történő tarifális besorolásnak.

    58

    Ugyanis először is a Peacock‑ítéletet (EU:C:2000:573) illetően meg kell állapítani, hogy a Bíróság ezen ítélet 21. pontjában rámutatott, hogy az ezen ügyben szóban forgó áruk, azaz a számítógépekre telepítendő hálózati kártyák nem minősülnek a gép „alkatrészeinek”. Következésképpen abból a tényből, hogy a Bíróság azon lehetőség vizsgálatára szorítkozott, hogy ezeket az árukat be lehet‑e sorolni a KN 8471 vámtarifaszáma vagy 8473 vámtarifaszáma alá, és e nómenklatúra 8517 vámtarifaszámát nem vizsgálta meg, nem lehet arra következtetni, hogy valamely géprész besorolása során elsőbbséget kell biztosítani az említett nómenklatúra 8473 vámtarifaszámának a KN 85. árucsoportjába tartozó többi vámtarifaszám valamelyikével szemben.

    59

    Továbbá a Turbon International ítéletet (C‑250/05, EU:C:2006:681) illetően meg kell jegyezni egyrészt, hogy az ezen ítélet alapjául szolgáló ügyben egyáltalán nem merült fel a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés értelmében vett géprész besorolására vonatkozó kérdés. Másrészt mindenesetre a Turbon International ítéletnek (EU:C:2002:88) már a 31. pontjából kitűnik, hogy az e két ügyben szóban forgó tintapatron nem minősült a KN 8473 vámtarifaszáma értelmében vett „alkatrésznek”.

    60

    Végül a Kloosterboer Services ítéletet (C‑173/08, EU:C:2009:382) illetően meg kell jegyezni, hogy a Bíróság annak keretében a KN 3. b) általános szabályát alkalmazta, amely szabály azon különböző anyagokból álló áruk besorolására vonatkozik, amelyekhez a KN különböző vámtarifaalszámait lehet rendelni. Ezen általános szabály alapján az áru tarifális besorolása érdekében meg kell állapítani, hogy az említett árut alkotó elemek közül melyik adja annak lényeges jellemzőjét (Kloosterboer Services ítélet, EU:C:2009:382, 31. pont). A Bíróság az utóbbi ítélet keretében ezen általános szabály alkalmazása érdekében egymást követően megvizsgálta a KN 8473 30 90 és 8414 59 30 vámtarifaalszámait. Ebből a vizsgálatból nem lehet arra következtetni, hogy a Bíróság az említett nómenklatúra XVI. áruosztályának 2. megjegyzése alapján történő tarifális besorolás céljából bármilyen elsőbbséget kívánt volna megállapítani a KN 8473 vámtarifaszáma esetében a KN 84. árucsoportjának vagy akár 85. árucsoportjának többi vámtarifaszámával szemben.

    61

    Ennélfogva az érintett árukat illetően – és arra a vizsgálatra figyelemmel, amelyet a kérdést előterjesztő bíróságnak ebben a tekintetben akkor kell elvégeznie, ha ezeket az árukat be lehet sorolni a KN 8473 vámtarifaszáma alá is mint a KN 8471 vámtarifaszáma alá tartozó gép részeit, és a KN 8422, 8456, 8501, 8504, 8543 és 8544 vámtarifaszámai egyike alá is mint árukat –, azokat mint önálló árukat, a saját jellemzőik alapján, az utóbbi vámtarifaszámok egyike alá kell besorolni.

    62

    A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontját úgy kell értelmezni, hogy ha valamely árut egyaránt be lehet sorolni e nómenklatúra 8473 vámtarifaszáma alá mint az említett nómenklatúra 8471 vámtarifaszáma alá tartozó gép részét, és ugyanezen nómenklatúra 8422, 8456, 8501, 8504, 8543 és 8544 vámtarifaszámainak egyike alá is mint önálló árut, akkor azt a saját tulajdonságai alapján az utóbbi vámtarifaszámok egyike alá kell besorolni.

    A költségekről

    63

    Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

     

    A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

     

    A 2001. augusztus 6‑i 2031/2001/EK bizottsági rendelettel, a 2002. augusztus 1‑jei 1832/2002/EK bizottsági rendelettel, a 2003. szeptember 11‑i 1789/2003/EK bizottsági rendelettel és a 2004. szeptember 7‑i 1810/2004/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúra XVI. áruosztálya 2. megjegyzése a) pontját úgy kell értelmezni, hogy ha valamely árut egyaránt be lehet sorolni e nómenklatúra 8473 vámtarifaszáma alá mint az említett nómenklatúra 8471 vámtarifaszáma alá tartozó gép részét, és ugyanezen nómenklatúra 8422, 8456, 8501, 8504, 8543 és 8544 vámtarifaszámai egyike alá is mint önálló árut, akkor azt a saját tulajdonságai alapján az utóbbi vámtarifaszámok egyike alá kell besorolni.

     

    Aláírások


    ( *1 ) Az eljárás nyelve: német.

    Top