—

a Mac GmbH képviseletében M. Le Berre ügyvéd,

—

a Ministère de l’Agriculture de l’Agroalimentaire et de la Forêt képviseletében I. Chalkias és E. Chroni, meghatalmazotti minőségben,

—

a francia kormány képviseletében S. Menez és D. Colas, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében G. Wilms és P. Ondrůšek, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 34. cikk és az EUMSZ 36. cikk értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Mac GmbH (a továbbiakban: Mac) és a Ministère de l’Agriculture, de l’Agroalimentaire et de la Forêt (mezőgazdasági, élelmiszer‑ipari és erdőügyi minisztérium) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, hogy ez utóbbi megtagadta a párhuzamos import címén Franciaországban történő forgalomba hozatal engedélyezését egy olyan növényvédő szer vonatkozásában, amely rendelkezik ilyen engedéllyel az Egyesült Királyságban.

3

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15‑i 91/414/EGK tanácsi irányelv (HL L 230., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 11. kötet, 332. o.) egységes szabályokat ír elő a növényvédő szerek forgalomba hozatala engedélyezésének feltételeire és az engedélyezési eljárásokra, valamint az engedélyek felülvizsgálatára és visszavonására vonatkozóan. Az irányelv célja nem csupán az említett szerek engedélyezésének feltételeire és eljárásaira vonatkozó szabályok harmonizálása, hanem az emberek és állatok egészségének, valamint a környezetnek a magas szintű védelme az e szerek nem megfelelően ellenőrzött használatával járó veszélyekkel és kockázatokkal szemben. Másrészt az irányelv el kívánja hárítani az akadályokat e szerek szabad mozgása elől.

4

A 91/414 irányelv többek között a kereskedelmi formában lévő növényvédő szerek Európai Közösségen belüli engedélyezésére, forgalomba hozatalára, alkalmazására és ellenőrzésére vonatkozik. Ezen irányelv 2. cikkének 10. pontja szerint „forgalomba hozatal” minden, térítés ellenében vagy ingyenesen történő beszállítás, kivéve ha az a Közösség területéről való kiszállítást megelőző tárolás céljából történik. Növényvédő szernek a Közösség területére történő behozatala az említett irányelv értelmezésében forgalomba hozatalnak tekintendő.

5

A 91/414 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„A tagállamoknak elő kell írniuk, hogy növényvédő szer területükön csak akkor hozható forgalomba és akkor használható, ha a szert az irányelv [helyesen: a jelen irányelv] szerint engedélyezték […]”

6

Ezen irányelv 4. cikke felsorolja többek között, hogy valamely növényvédő szer engedélyezéséhez milyen feltételeknek kell teljesülniük. Ugyanezen cikk értelmében az engedélynek meg kell határoznia a szer forgalomba hozatalával és használatával kapcsolatos követelményeket, és az engedélyeket a tagállamok által meghatározott, de legfeljebb 10 éves időtartamra adják meg. Az engedélyeket bármikor felül lehet vizsgálni, és bizonyos feltételek mellett vissza lehet vonni. Ha a tagállam egy engedélyt visszavon, erről az engedély birtokosát azonnal értesíti.

7

A 91/414 irányelv 9. cikke ekként rendelkezik:

„(1)   Növényvédő szer engedélyezésére irányuló kérelmet a szernek valamely tagállamban való első forgalomba hozataláért felelős személy vagy annak a nevében más nyújtja be mindazon tagállamok illetékes hatóságaihoz, ahol a szert forgalmazni kívánják.

[...]

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy minden kérelemről akta készüljön. Minden akta legalább a kérelem egy példányát, a tagállamnak a kérelemmel, az adatokkal és a 13. cikk (1) bekezdése szerinti dokumentációval kapcsolatos hatósági döntésekről készített nyilvántartás egy példányát és a dokumentációról készített összefoglalót tartalmazza. A tagállamok kérésre hozzáférhetővé teszik a többi tagállam és a Bizottság számára az e bekezdés szerinti aktákat; azoknak kérésükre a kérelem teljes körű értelmezéséhez szükséges minden információt megadnak, és kérésre biztosítják, hogy a kérelmezők egy példányt nyújtsanak be a 13. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti műszaki dokumentációról.”

8

A 91/414 irányelv 10. cikkének (1) bekezdése alapján az a tagállam, amelyhez más tagállamban már engedélyezett növényvédő szer forgalomba hozatalának engedélyezésére érkezik kérelem, bizonyos feltételek teljesülése esetén és kivételes eseteket leszámítva nem követelheti meg már elvégzett kísérletek és vizsgálatok megismétlését.

9

A 91/144 irányelv 12. cikkének megfelelően:

„(1)   Minden negyedév végén, egy hónapon belül a tagállamok írásban tájékoztatják egymást és a Bizottságot mindazokról a növényvédő szerekről, amelyeket ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban engedélyeztek, vagy amelyeknek engedélyét visszavonták, megjelölve legalább:

(2)   Az egyes tagállamok éves jegyzéket vezetnek a területükön engedélyezett növényvédő szerekről, és a jegyzéket továbbítják a többi tagállamnak és a Bizottságnak.

A tagállamok a 21. cikkben meghatározott eljárással egységesített információs rendszert állítanak fel, az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának megkönnyítése céljából.”

10

A 91/414 irányelv helyébe 2011. június 14‑i hatállyal a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21‑i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 309., 1. o.) lépett. Mivel az alapügy tényállása az 1107/2009 rendelet hatálybalépését megelőzően valósult meg, ez az alapeljárásra nem alkalmazható.

11

A code ruralnak (mezőgazdasági törvénykönyv) az alapeljárásban megtámadott határozat elfogadása időpontjában hatályos változata L. 253‑1 cikke értelmében:

Az első albekezdésben említett termékeknek az engedélyben rögzítettől eltérő feltételek mellett történő felhasználása tilos.

[...]”

12

A code ruralnak az alapügy tényállása megvalósulásának időpontjában hatályos változata R.253‑52. cikke előírja:

„Az Európai Gazdasági Térség valamely államából származó, a […] 91/414 irányelvnek megfelelően ott kiadott forgalombahozatali engedéllyel már rendelkező, és a továbbiakban »referenciaterméknek« nevezett készítménnyel azonos növényvédő szer behozatala az állam területére a következő feltételekkel megengedett:

A referenciaterméknek […] az agrárügyekért felelős miniszter által kiadott forgalombahozatali engedéllyel kell rendelkeznie.

A referenciatermék és az állam területére behozott szer azonosságának értékelése a következő három szempont alapján történik:

13

A code rural R.253‑53. cikke értelmében:

„Az Európai Gazdasági Térség valamely részes államából származó növényvédő szernek az ország területére történő behozatala forgalombahozatali engedély iránti kérelem benyújtásához van kötve.

Az iparért, a fogyasztásért, a környezetvédelemért és az egészségügyért felelős miniszterek véleményezését követően az agrárügyekért felelős miniszter rendelete határozza meg a kérelem alátámasztására benyújtandó adatok, és különösen az engedély kérelmezőjére, valamint az engedély tárgyát képező szerre vonatkozó adatok listáját.

Ezenfelül, az ország területére bevezetni kívánt termék és a referenciatermék azonosságának megállapítása céljából az agrárügyekért felelős miniszter:

14

Ugyanezen törvénykönyv R. 253‑55. cikke értelmében:

„Az állam területére behozott termék forgalombahozatali engedélye megtagadható [...]:

A forgalombahozatali engedély elutasítását [...] megelőzően az engedély kérelmezője vagy jogosultja előterjesztheti észrevételeit az agrárügyekért felelős miniszternek”.

15

Az alapügy tényállása megvalósulásának idején a Cerone növényvédő szer Franciaországban a Bayer Cropscience France részére a 91/414 irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiállított forgalombahozatali engedéllyel rendelkezett. Az ügy irataiból az is kiderül, hogy e szer a Bayer Cropscience Ltd részére a 91/414 irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiállított forgalombahozatali engedéllyel rendelkezett az Egyesült Királyságban.

16

Ezt követően párhuzamos import címén az Egyesült Királyságban engedélyezték az „Agrotech Etephone” nevű termék forgalmazását a Bayer Cropscience Ltd számára az Egyesült Királyságban történő forgalomba hozatalra vonatkozó, a Cerone mint referenciatermék tekintetében kiállított engedély felhasználásával.

17

A Mac 2007. november 27‑én az Agrotech Ethephon termék franciaországi párhuzamos importjának engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be, annak e tagállamban „Mac Ethephone” néven történő forgalmazása céljából.

18

2008. február 20‑án az Agence française de sécurité sanitaire des aliments (AFSSA) (francia élelmiszer‑biztonsági hivatal) e kérelem tekintetében kedvező véleményt bocsátott ki, rámutatva, hogy „a rendelkezésre álló információk lehetővé teszik azon következtetés levonását, hogy az Agrotech Ethephon szer hatóanyaga a Cerone referenciatermékével azonos eredetű, és hogy az Agrotech Ethephon szer és a Cerone referenciatermék teljes összetétele azonosnak tekinthető”.

19

2009. május 29‑i határozatával a Ministère de l’Agriculture, de l’Agroalimentaire et de la Forêt elutasította az említett kérelmet, azzal az indokkal, hogy az „Agrotech Ethephon” nevű szer a code rural R. 253‑52. cikkében előírtakkal ellentétesen nem rendelkezett az Egyesült Királyságban a 91/414 irányelvnek megfelelően kiadott forgalombahozatali engedéllyel.

20

A Mac 2009. július 21‑én az említett határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet nyújtott be, többek között arra hivatkozva, hogy a code rural R. 253‑52. cikkének rendelkezései összeegyeztethetetlenek az EUMSZ 34. cikkel, mivel nem teszik lehetővé a párhuzamos import engedélyezését olyan termék esetében, amely ilyen engedéllyel már rendelkezik az exportáló államban.

21

2011. február 16‑i végzésével a tribunal administratif de Paris (párizsi közigazgatási bíróság) elnöke a keresetet áttette a Conseil d’État‑hoz (államtanács).

22

E körülményekre tekintettel a Conseil d’État felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Az EUMSZ 34. cikkel és az EUMSZ 36. cikkel ellentétes‑e az olyan nemzeti szabályozás, amely különösen attól a feltételtől teszi függővé egy növényvédő szerre párhuzamos import címén történő forgalombahozatali engedély kiállítását, hogy az érintett szer az exportáló államban a 91/414 irányelvnek megfelelően kiállított forgalombahozatali engedéllyel rendelkezzen, és következésképpen nem teszi lehetővé párhuzamos import címén forgalombahozatali engedély kiállítását egy olyan szerre, amely az exportáló államban párhuzamos import címén kiállított forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik, és amely egy, az importáló államban engedélyezett termékkel azonos?”

23

Kérdésével a Conseil d’État lényegében arra keresi a választ, hogy az EUMSZ 34. cikket és az EUMSZ 36. cikket úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely valamely, az exportáló államban a 91/414 irányelv alapján kiállított forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező növényvédő szer tekintetében kizárja a párhuzamos import címén történő forgalombahozatali engedély kiállítását, jóllehet e termék rendelkezik párhuzamos import címén kiállított forgalombahozatali engedéllyel az importáló tagállamban, és azonos valamely, az ezen utóbbi tagállamban engedélyezett termékkel.

24

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a növényvédő szerek akkor tekinthetők azonosnak, ha ezek legalább azonos eredetűek olyan értelemben, hogy azokat azonos képlet szerint, ugyanaz a társaság vagy kapcsolt, illetve licencia alapján tevékenykedő vállalkozások gyártották, azokat ugyanannak a hatóanyagnak a felhasználásával gyártották, illetve, ezenfelül, azok hatásai ugyanazok, figyelembe véve a szer használatához kapcsolódó azon különbségeket, amelyek a mezőgazdasági, növény‑egészségügyi és környezeti – különösen éghajlati – feltételekből adódóan fennállhatnak (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Franciaország ítélet, C‑201/06, EU:C:2008:104, 39. pont).

25

E területen az az alapelv érvényesül, hogy valamennyi, a tagállamban forgalomba hozott növényvédő szert e tagállam illetékes hatóságainak kell engedélyeznie. Így a 91/414 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy semmilyen növényvédő szer nem hozható forgalomba és nem használható valamely tagállamban anélkül, hogy e tagállam illetékes hatósága az említett irányelvnek megfelelően előzetesen forgalombahozatali engedélyt adott volna ki. Ez a követelmény akkor is fennáll, ha az érintett szer már rendelkezik valamely másik tagállamban kiadott forgalombahozatali engedéllyel (Bizottság kontra Franciaország ítélet, C‑201/06, EU:C:2008:104, 31. pont).

26

Mindazonáltal a párhuzamos importokat illetően a 91/414 irányelv nem határozza meg az engedélyezés feltételeit azon növényvédő szer vonatkozásában, amely már az ezen irányelv rendelkezései szerint az importáló tagállamban kiadott forgalombahozatali engedéllyel rendelkező termékhez viszonyítva párhuzamos import tárgyát alkotja. Az ilyen helyzetek ugyanakkor az áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak oly módon, hogy a párhuzamos importtal kapcsolatos tagállami korlátózó rendelkezések jogszerűségét az EUMSZ 34. és azt követő cikkekre figyelemmel kell megvizsgálni (lásd: Escalier és Bonnarel ítélet, C‑260/06 és C‑261/06, EU:C:2007:659, 28. pont, valamint Bizottság kontra Franciaország ítélet, EU:C:2008:104, 33. pont).

27

E tekintetben a Bíróság már megállapította, hogy amennyiben az ilyen tevékenység az importáló és az exportáló tagállamban a 91/414 irányelvnek megfelelően engedélyezett növényvédő szerre irányul, nem tekinthető úgy, hogy e terméket az importáló tagállamban első alkalommal hozzák forgalomba. Az emberek és állatok egészségének, valamint a környezet védelme érdekében tehát nem szükséges a párhuzamos importőr vonatkozásában az ezen irányelv által előírt engedélyezési eljárás előírása, mivel az importáló tagállam illetékes hatóságai már rendelkeznek valamennyi, az ellenőrzésükhöz nélkülözhetetlen információval. Az importterméknek az engedélyezési eljárás alá vonása meghaladná az említett irányelvnek a közegészség, állatok egészségének, valamint a környezet védelmére vonatkozó célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket, és igazolás nélkül sérthetné az áruk szabad mozgásának az EUMSZ 34. cikkben előírt elvét (lásd: British Agrochemicals Association ítélet, C‑100/96, EU:C:1999:129, 32. pont, valamint Bizottság kontra Franciaország ítélet, EU:C:2008:104, 34. pont).

28

Abban az esetben, ha valamely növényvédő szert úgy kell tekinteni, mint amelyet az importáló tagállamban már engedélyeztek, e tagállam illetékes hatóságai kötelesek az érintett szert a már piacon lévő növényvédő szer vonatkozásában a 91/414 irányelvnek megfelelően kiadott forgalombahozatali engedély előnyeiben részesíteni, feltéve hogy ez nem ellentétes az emberek és az állatok egészségének, valamint a környezet hatékony védelmén alapuló megfontolásokkal (lásd: British Agrochemicals Association ítélet, EU:C:1999:129, 36. pont, valamint Bizottság kontra Franciaország ítélet, EU:C:2008:104, 35. pont).

29

Mindazonáltal a valamely tagállam piacára párhuzamos import révén bevezetett növényvédő szer nem részesül sem automatikusan, sem abszolút és feltétlen módon az e tagállam piacán már jelen lévő növényvédő szer vonatkozásában kiadott forgalombahozatali engedély előnyeiből. Amennyiben az importterméket nem lehet az importáló tagállamban már engedélyezettnek tekinteni, akkor ez utóbbinak a 91/414 irányelvben előírt feltételek betartása mellett kell kiadnia e szer vonatkozásában a forgalombahozatali engedélyt vagy megtiltania a forgalomba hozatalát és a használatát (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Franciaország ítélet, EU:C:2008:104, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30

A fentiekből az következik, hogy a tagállamok kötelesek vizsgálati eljárás alá vetni azokat a növényvédő szereket, amelyek területükre történő párhuzamos importját kérelmezték, amely vizsgálat – amint az alapügyben is – úgynevezett „egyszerűsített” vizsgálat formáját is magára öltheti. Párhuzamos import esetén ezen egyszerűsített engedélyezési eljárás annak ellenőrzésére irányul, hogy az importálni kívánt termék tekintetében szükség van‑e forgalombahozatali engedélyre, vagy azt úgy kell tekinteni, mint amelyet már engedélyeztek az importáló tagállamban. E tekintetben az importáló tagállam illetékes hatóságainak a feladata, hogy az érdekeltek kérelmére megvizsgálják, hogy az érintett terméket részesíthetik‑e valamely, az ezen tagállam piacán már jelen lévő termék vonatkozásában kiadott forgalombahozatali engedély előnyeiből (lásd ebben az értelemben: Escalier és Bonnarel ítélet, EU:C:2007:659, 32. pont, valamint Bizottság kontra Franciaország, EU:C:2008:104, 37. pont).

31

Az a körülmény, hogy a növényvédő szer az exportáló tagállamban nem a 91/414 irányelvnek megfelelően kiállított forgalombahozatali engedéllyel, hanem párhuzamos importra vonatkozó engedéllyel rendelkezik, nem olyan jellegű, hogy kizárhatná a párhuzamos importra vonatkozó engedélynek a fent említett egyszerűsített ellenőrzési eljárás alapján történő kiadását.

32

Az említett egyszerűsített eljárás ugyanis azon az elgondoláson alapul, amely szerint, ha az importálandó termék a referenciatermékkel a jelen ítélet 24. pontjában hivatkozott értelemben véve azonosnak tekinthető, és az emberek és az állatok egészségének, valamint a környezet védelmén alapuló semmilyen ok nem zárja ki, hogy vonatkozzon rá az utóbbi termék tekintetében kiadott forgalombahozatali engedély, akkor az, hogy az importálandó terméket a 91/414 irányelv 4. cikke szerinti vizsgálati eljárásnak vetik alá, a tagállamok közötti kereskedelem EUMSZ 34. cikk által tiltott korlátozásának minősül.

33

Amennyiben az importtermék és a referenciatermék azonossága nem állapítható meg, akkor az importáló tagállamnak a 91/414 irányelvben előírt feltételek betartása mellett kell kiadnia e szer vonatkozásában a forgalombahozatali engedélyt vagy megtiltania a forgalomba hozatalát és a használatát (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Franciaország ítélet, EU:C:2008:104, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34

Az bizonyos, hogy – amint azt a francia kormány megalapozottan kifejti – e vizsgálat csak akkor lehetséges, ha az importáló tagállam hatóságai minden ehhez szükséges információval rendelkeznek.

35

Mindazonáltal e tekintetben meg kell állapítani, hogy először is azok a termékek, amelyek valamely tagállam által az egyszerűsített ellenőrzési eljárás alapján kiadott párhuzamos importra vonatkozó engedélyt kaptak, főszabály szerint ugyanolyan garanciákat biztosítanak, mint azok a termékek, amelyek a 91/414 irányelvnek megfelelően kiadott forgalombahozatali engedéllyel rendelkeznek. Ezek bizonyosan nem képezték az ezen irányelv rendelkezésein alapuló engedélyezési eljárás tárgyát abban a tagállamban, ahová párhuzamosan importálják ezeket. Mindazonáltal ezeket az e tagállamban engedélyezett referenciatermékkel a jelen ítélet 24. pontjában hivatkozott értelemben véve azonosnak minősítették, és a végső import szerinti tagállam ellenőrző hatóságai rendelkeznek az azon termékre vonatkozó forgalombahozatali engedély kiállítása során gyűjtött információkkal, amelynek tekintetében a párhuzamos importőr azt állítja, hogy azonos azzal, amelyet e tagállamban kíván forgalomba hozni.

36

Másodsorban, amint azt a Bíróság már hangsúlyozta, az importáló tagállam hatóságai rendelkeznek az arra alkalmas jogalkotási és közigazgatási eszközökkel, hogy kötelezzék a már a 91/414 irányelvnek megfelelően kiállított forgalombahozatali engedéllyel rendelkező növényvédő szer gyártóját, annak meghatalmazott képviselőjét vagy használati engedélyének jogosultját arra, hogy a rendelkezésére álló, a hatóságok által szükségesnek ítélt felvilágosításokat megadja. A hatóságok ezenkívül megvizsgálhatják az e termék forgalombahozatali engedélye iránti kérelemmel összefüggésben benyújtott iratokat, valamint felvilágosítást kérhetnek azon tagállam hatóságaitól, amelyben a terméket párhuzamos import címén engedélyezték (lásd: British Agrochemicals Association ítélet, EU:C:1999:129, 34. pont). Ennek megfelelően a 91/414 irányelv 9. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a tagállamok kérésre a többi tagállam rendelkezésére bocsátják azokat az aktákat, amelyeket minden egyes engedély iránti kérelem vonatkozásában el kell készíteniük, és azok teljes körű értelmezéséhez szükséges minden információt megadnak.

37

Amennyiben e terméket kizárólag párhuzamos import alapján engedélyezték, az ilyen felvilágosítások mind az említett termékre, mind pedig a párhuzamos import tekintetében referenciatermékként szolgáló termékre vonatkozhatnak. Ezenkívül az információk a 91/414 irányelv 12. cikkében előírt információcsere‑rendszer keretében is beszerezhetők attól a tagállamtól, amelyből a terméket először exportálták, és ahol a termék a 91/414 irányelvnek megfelelően kiállított forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik.

38

Ezenfelül, amint azt a főtanácsnok is megállapította indítványának 52. és 55. pontjában, az alapügyben fennálló körülményekhez hasonló körülmények között, amikor valamely tagállamban a 91/414 irányelvnek megfelelően engedélyezett terméket másik tagállamba történő párhuzamos importját követően párhuzamosan újra importálják ebbe az államba, az egyszerűsített ellenőrzési eljárással összefüggésben elvégzendő ellenőrzésekhez szükséges, elsősorban e termék segédanyagaira és kiszerelésére, valamint a csomagolására és a címkézésére vonatkozó információknak könnyebben beszerezhetőknek kellene lenniük, mivel a referenciatermék a végső rendeltetés szerinti tagállamban egybeesik azzal a termékkel, amely az első export tárgyát képezte.

39

Márpedig, bár a nemzeti hatóságok feladata, hogy ügyeljenek az uniós szabályozás fő célkitűzésének szigorú tiszteletben tartására, nevezetesen az emberek és állatok egészségének, valamint a környezet védelmére, az arányosság elve az áruk szabad mozgásának védelme érdekében megköveteli, hogy a szóban forgó szabályozást az emberi és állati egészség, valamint a környezet védelme jogszerű célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértékre korlátozva alkalmazzák (lásd: Escalier és Bonnarel ítélet, EU:C:2007:659, 37. pont).

40

Következésképpen az exportáló tagállamban párhuzamos import tárgyát képező növényvédő szerek párhuzamos importjának az alapügyben hatályoshoz hasonló, az importáló tagállam rendelkezésére bocsátható adatok állítólagos rendszeres hiányosságán, vagy az ilyen hiányosság puszta lehetőségén alapuló abszolút tilalma nem igazolható a párhuzamos újbóli behozatal esetében.

41

A végső import szerinti tagállam hatóságai kizárólag akkor utasíthatják el igazoltan az import engedélyezése iránt kérelmet, ha az ellenőrzési eljárás eredményeként a rendelkezésükre bocsátott adatok alapján azt állapítják meg, hogy az engedélyezendő termék a korábbi párhuzamos importok során olyan változásokat szenvedett el, hogy az már nem tekinthető a végső rendeltetés szerinti tagállamban engedélyezett referenciatermékkel a jelen ítélet 24. pontjában hivatkozott értelemben vett azonos terméknek, illetve ha úgy tekintik, hogy a rendelkezésre álló adatok nem elegendők annak megállapításához, hogy az azonos a referenciatermékkel, továbbá ha ez ellentétes az emberek vagy állatok egészségének, illetve a környezetnek a hatékony védelmén alapuló megfontolásokkal.

42

A fenti megfontolásokra figyelemmel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 34. cikket és az EUMSZ 36. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely valamely, az exportáló államban a 91/414 irányelv alapján kiállított forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező növényvédő szer tekintetében kizárja a párhuzamos import címén történő forgalombahozatali engedély kiállítását, jóllehet e termék rendelkezik párhuzamos import címén kiállított engedéllyel, és azonosnak tekinthető valamely, az importáló tagállamban ezen irányelvnek megfelelően engedélyezett termékkel.

43

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján, a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

Az EUMSZ 34. cikket és az EUMSZ 36. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely valamely, az exportáló államban a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15‑i 91/414/EGK tanácsi irányelv alapján kiállított forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező növényvédő szer tekintetében kizárja a párhuzamos import címén történő forgalombahozatali engedély kiállítását, jóllehet e termék rendelkezik párhuzamos import címén kiállított engedéllyel, és azonosnak tekinthető valamely, az importáló tagállamban ezen irányelvnek megfelelően engedélyezett termékkel.