—

a Digitalnet OOD, a Tsifrova kompania OOD és az M SAT CABLE AD képviseletében M. Ralchev advokat,

—

a Nachalnik na Mitnicheski punkt – Varna Zapad pri Mitnitsa Varna képviseletében D. Yordanov, S. Valkova, D. Yordanova, N. Yotsova és V. Konova, meghatalmazotti minőségben,

—

a bolgár kormány képviseletében Y. Atanasov, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében L. Bouyon és D. Roussanov, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a 2007. szeptember 20-i 1214/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 286., 1. o.), a 2008. szeptember 19-i 1031/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 291., 1. o.), illetve a 2009. szeptember 30-i 948/2009/EK bizottsági rendelettel (HL L 287, 1. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletébe foglalt Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN), valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 304. o.; a továbbiakban: Vámkódex) 78. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkoznak.

2

E kérelmeket a Digitalnet OOD (a továbbiakban: Digitalnet), a Tsifrova kompania OOD (a továbbiakban: Tsifrova), valamint az M SAT CABLE AD (a továbbiakban: M SAT CABLE) és a Nachalnik na Mitnicheski punkt – Varna Zapad pri Minitsa Varna (a várnai vámhivatal nyugat-várnai irodájának igazgatója, a továbbiakban: a várnai vámhivatal igazgatója) között kommunikációs funkcióval rendelkező készülékekre vonatkozó vámok megfizetése tárgyában folyó jogvita keretében terjesztették elő.

3

Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) és többek között a GATT II. cikke (1) bekezdése b) pontjának az értelmezéséről szóló egyetértés a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. április 15-én Marrakeshben megkötött és a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak az Európai Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozattal (HL L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.) jóváhagyott egyezmény részét képezi.

4

A WTO 1996. december 13-án Szingapúrban tartott első konferenciáján elfogadott, az informatikai termékek kereskedelméről szóló miniszteri nyilatkozatból, valamint annak mellékleteiből és függelékeiből álló, az informatikai termékek kereskedelméről szóló megállapodást (a továbbiakban: ITA), valamint az annak végrehajtásáról szóló közleményt a Közösség nevében az információtechnológiai termékek vámjainak megszüntetéséről szóló, 1997. március 24-i 97/359/EK tanácsi határozat (HL L 155., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 26. kötet, 3. o.) hagyta jóvá. Az ITA az (1) bekezdésében meghatározza, hogy a felek kereskedelmi rendszerét olyan módon kell alakítani, amely erősíti az informatikai termékek piacra jutásának lehetőségeit.

5

Az ITA (2) bekezdése szerint a felek rögzítik vagy megszüntetik az 1994. évi GATT II. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett vámokat és egyéb illetéket vagy díjakat egyes termékek tekintetében, amely között szerepelnek a következők: „»set-top box« kommunikációs funkcióval: készülék mikroprocesszor-alapú eszközzel, beépített modemmel, mellyel csatlakoztatható az Internetre és interaktív információcserére alkalmas”.

6

A 2658/87 rendelet I. mellékletének a módosításáról szóló, 2000. november 16-i 2559/2000/EK tanácsi rendeletet (HL L 293., 1. o.) – amint annak (3) preambulumbekezdéséből kiderül – az ITA alkalmazásának céljából fogadták el.

7

A Vámkódex 78. cikkének (2) bekezdése ekképp rendelkezik:

„A vámhatóság az áru kiadása után, és azért, hogy meggyőződjön a vámáru-nyilatkozatban szereplő adatok pontosságáról, megvizsgálhatja az érintett áruval kapcsolatos import vagy export műveletekre, vagy az ezt követő, ezen árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó adatokat és kereskedelmi okmányokat. Az ilyen vizsgálat a nyilatkozattevő, az említett műveletekben üzlettársi minőségben közvetlenül vagy közvetve részt vevő valamilyen más személy, vagy az említett okmányt és adatokat üzleti célból birtokában tartó valamilyen más személy telephelyén végezhető el. A vámhatóság, amennyiben erre még lehetőség van, meg is vizsgálhatja az árut.”

8

A 2000. január 31-i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet (a továbbiakban: 2658/87 rendelet) 12. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Ezt a rendeletet a következő év január 1-jétől kell alkalmazni.

9

A KN-nek a C-382/11. sz. ügyben alkalmazandó változata az 1214/2007 rendeletben foglalt változat, amely 2008. január 1-jén lépett hatályba. A C-320/11. és C-330/11. sz. ügyekben a 2009. január 1-jén hatályba lépett 1031/2008 rendeletben foglalt változat az alkalmazandó. A C-383/11. sz. ügyben pedig a 2010. január 1-jén hatályba lépett 948/2009 rendeletben foglalt változatot kell alkalmazni.

10

A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok annak első része I. szakaszának A. címe alatt találhatók. E szabályok azonosak a KN 1214/2007, 1031/2008 és 948/2009 rendeletből adódó változataiban. E szabályok a következőképpen rendelkeznek:

„Az áruknak a [KN-be] történő besorolására a következő elvek az irányadók:

[...]

[...]

11

A KN második része tartalmazza a XVI. áruosztályt. Ezen áruosztály magában foglalja a következőket tartalmazó 85. árucsoportot: gépek és mechanikus berendezések, villamossági cikkek és ezek alkatrészei, hangfelvevő és -lejátszó készülékek, kép- és hangfelvevő, és -lejátszó készülékek televízióhoz, és ezek alkatrészei és tartozékai.

12

A 8521 és 8528 vámtarifaszám szövege azonos a KN 1214/2007, 1031/2008 és 948/2009 rendeletből adódó változataiban. Ezek szövege értelmében:

13

Az alapügyben érintett időszakban a 8528 71 19 vámtarifaalszám alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámtétel 14% volt, míg a 8528 71 13 vámtarifaalszám alá tartozó készülékek vámmentességet élveztek.

14

A 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése értelmében a Bizottság kidolgozza a KN-re vonatkozó magyarázó megjegyzéseket, amelyeket rendszeresen közzétesz az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A 2008. május 7-én közzétett megjegyzések (HL C 112., 8. o.; a továbbiakban: 2008. május 7-i magyarázó megjegyzések) a 8528 vámtarifaszám vonatkozásában a következőket határozzák meg:

15

A 2008. május 7-i és a 2011. május 6-án közzétett (HL C 137, 1. o.) magyarázó megjegyzéseket a 8521 90 00, 8528 71 13, 8528 71 19 és 8528 71 90 vámtarifaalszám vonatkozásában a 2011. június 25-én közzétett bizottsági közlemény (HL C 185, 1. o.) 2011. július 1-jével hatályon kívül helyezte.

16

A Digitalnet (C-320/11. és C-383/11. sz. ügyek), a Tsifrova (C-330/11. sz. ügy) és az M SAT CABLE (C-382/11. sz. ügy) olyan társaságok, amelyek fő tevékenysége a digitális televízióhoz és az Internethez való hozzáférés biztosítása. Az alapeljárásokban vitatott termékek mind a négy ügyben azonosak. Kommunikációs funkcióval rendelkező set-top boxokról van szó (a továbbiakban: set-top boxok). Ezeket a készülékeket Koreában gyártották, és 2008. november 21-én, illetve 2010. március 20-án hozták be Bulgáriába e társaságok, különböző kereskedelmi megnevezés alatt. A set-top boxokat 8528 71 13 vámtarifaalszám alá tartozóként, azaz vámmentesként jelenttették be.

17

Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) tájékoztatóját követően a vámhatóságok ellenőrzést végeztek, és úgy ítélték meg, hogy a set-top boxok nem rendelkeztek beépített modemmel, és azokat a 8528 71 19 vámtarifaalszám alá kellett volna besorolni. Következésképpen 14%-os vámot kellett volna fizetni. A vámhatóságok közigazgatási aktusokat hoztak, amelyekben kötelezték a három társaságot a vámok megfizetésére.

18

Az alapeljárások felperesei az Administrativen sad – Varna előtt vitatták e közigazgatási aktusok érvényességét, négy különböző eljárást kezdeményezve, amelyek közül kettő a Digitalnetre vonatkozott.

19

A kérdést előterjesztő bíróság előadja, hogy a vámhatóságok úgy ítélik meg, hogy a set-top boxok mikroprocesszorral és videótunerrel ellátott digitális kábelvevők. E készülékek a következő interfészekkel rendelkeznek: SCARTQ Ethernet, RS 232 audió- és videókimenetek. E készülékek nem rendelkeznek beépített modemmel, amellyel csatlakoztathatók az Internetre. A 2008. május 7-i magyarázó megjegyzések értelmében beépített modem hiányában a set-top boxokat nem a 8528 71 13, hanem a 8528 71 19 vámtarifaalszám alá lehet besorolni.

20

Két igazságügyi szakvélemény beszerzésére került sor. Az első szakvéleményből az következik, hogy a set-top boxok nem rendelkeznek modemmel. TCP/IP protokollal lehetséges az Internethez történő csatlakozást. Az interaktív információcsere módban alkalmas Internetalkalmazások futtatására, valamint televíziós jelek vételére.

21

A második szakvéleményből ezzel szemben az következik, hogy a set-top boxok mikroprocesszor-alapú, beépített modemmel ellátott, és interaktív információcserére és televíziós jelek vételére alkalmas készülékek.

22

A C-382/11. és C-383/11. sz. ügyekben az alapeljárások felperesei arra hivatkoztak, hogy a vámhatóságok a szóban forgó termékek közvetlen vizsgálata nélkül sorolták be a set-top boxokat.

23

E körülmények között az Administrativen sad – Varna az eljárást felfüggesztette, és a következő kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé – amely kérdések közül egyesek a többi ügyben is szerepelnek, mások pedig csak ebben az ügyben:

24

A Bíróság elnöke 2011. szeptember 29-i végzésével egyesítette a C-320/11., C-330/11., C-382/11. és C-383/11. sz. ügyeket az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából.

25

E kérdéseivel – amelyeket célszerű együtt vizsgálni – a kérdést előterjesztő bíróság elsősorban arra keresi a választ, hogy miként kell értelmezni a KN-t, és konkrétabban mely árukat lehet a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma alá sorolni. E bíróság elsősorban azt kérdezi, hogy mi tartozik a „modem” és az „Internetcsatlakozás” fogalmába ezen vámtarifaalszám és a 2008. május 7-i magyarázó megjegyzések értelmében. A kérdést előterjesztő bíróság arra is keresi a választ, hogy az alkalmazott modem típusa releváns-e a vámtarifa-besorolás szempontjából, vagy elegendő az, hogy a modem lehetővé teszi az Internethez való csatlakozást.

26

A KN értelmezésének általános szabályai előírják, hogy az áruk besorolását először a vámtarifaszámoknak és az áruosztályok, illetve az árucsoportok megjegyzéseinek a szövege alapján kell meghatározni, mivel az áruosztályok vagy árucsoportok címei csak jelzésértékűnek tekintendők.

27

E tekintetben emlékeztetni kell arra az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd többek között a C-339/98. sz. Peacock-ügyben 2000. október 19-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-8947. o.] 9. pontját; a C-495/03. sz. Intermodal Transport ügyben 2005. szeptember 15-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-8151. o.] 47. pontját; a C-376/07. sz. Kamino International Logistics ügyben 2009. február 19-én hozott ítélet [EBHT 2009., I-1167. o.] 31. pontját, valamint a C-288/09. és C-289/09. sz., British Sky Broadcasting Group és Pace egyesített ügyekben 2011. április 14-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-2851. o.] 60. pontját).

28

A KN vizsgálatából az következik, hogy a 8528 71 13 vámtarifaalszám a televíziós adás vételére alkalmas olyan készülékekre vonatkozik, amelyekben kialakításuk miatt nincs videókijelző vagy képernyő, mikroprocesszor-alapúak, rendelkeznek beépített modemmel az Internetcsatlakozás érdekében, és alkalmasak az interaktív információcserére és televíziós jelek vételére (a fent hivatkozott British Sky Broadcasting Group és Pace egyesített ügyekben hozott ítélet 67. pontja).

29

Pontosítani kell, hogy a „videójelek vétele” és a „televíziós jelek vétele” kifejezések alatt ugyanazt kell érteni (a fent hivatkozott British Sky Broadcasting Group és Pace egyesített ügyekben hozott ítélet 68. pontja).

30

Ahhoz, hogy a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma alá lehessen sorolni, egy készüléknek egyrészt alkalmasnak kell lennie televíziós jelek vételére, másrészt az interaktív információcserét biztosító Internetcsatlakozásra alkalmas beépített modemmel kell rendelkeznie. Minden olyan készüléket, amely nem rendelkezik az egyik vagy a másik jellemzővel, a KN értelmezésére vonatkozó 3. c) általános szabály értelmében a KN 8528 71 19 vámtarifaalszáma alá kell sorolni.

31

Az nem vitatott, hogy az alapügyben szóban forgó készülékek alkalmasak televíziós jelek vételére. Ezzel szemben az alapeljárások felperesei, illetve a várnai vámhivatal igazgatója nem értenek egyet abban, hogy e készülékek rendelkeznek-e az interaktív információcserét lehetővé tévő, Internetcsatlakozásra alkalmas beépített modemmel.

32

A KN nem határozza meg sem a „modem”, sem pedig az „Internetcsatlakozás” fogalmát. Az alapeljárásokban szóban forgó behozatalok időpontjában hatályos 2008. május 7-i magyarázó megjegyzések pontosításokat tartalmaznak a tekintetben, hogy milyen típusú készülékek tekinthetők modemnek a 8528 71 13 vámtarifaalszám értelmében, illetve a tekintetben, hogy milyen jellemzőkkel kell rendelkezniük e készülékeknek ahhoz, hogy az Internetcsatlakozást és az interaktív információcserét lehetővé tévő készülékeknek minősüljenek.

33

A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a Bizottság által a KN-hez fűzött magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (lásd többek között a C-35/93. sz. Develop Dr. Eisbein ügyben 1994. június 16-án hozott ítélet [EBHT 1994., I-2655. o.] 21. pontját, a C-400/05. sz. B.A.S Trucks ügyben 2007. január 11-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-311. o.] 28. pontját, valamint a fent hivatkozott British Sky Broadcasting Group és Pace egyesített ügyekben hozott ítélet 63. pontját).

34

A KN magyarázó megjegyzései megfogalmazásának összhangban kell lennie a KN rendelkezéseivel, és nem módosíthatja azok hatályát (lásd többek között a fent hivatkozott Kamino International Logistics ügyben hozott ítélet 48. pontját, valamint a fent hivatkozott British Sky Broadcasting Group és Pace egyesített ügyekben hozott ítélet 64. pontját).

35

Ebből következik, hogy ha úgy tűnik, hogy ellentmondanak a KN vámtarifaszámai szövegének vagy az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek, akkor a KN magyarázó megjegyzéseit mellőzni kell (lásd ebben az értelemben a C-229/06. sz. Sunshine Deutschland Handelsgesellschaft ügyben 2007. április 19-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-3251. o.] 31. pontját, a fent hivatkozott Kamino International Logistics ügyben hozott ítélet 49. és 50. pontját, valamint British Sky Broadcasting Group és Pace egyesített ügyekben hozott ítélet 65. pontját).

36

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a Bizottság írásbeli észrevételeiben és a tárgyalás során előadta, hogy a 2008. május 7-i magyarázó megjegyzések a „modemnek” a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma szerinti fogalmát túlságosan szigorúan értelmezték. A Bizottság különösen azt hangsúlyozza, hogy a WT/DS375/R, WT/DS376/R és WT/DS377/R számok alatt az Európai Unió és különböző államok között folyó jogviták keretében a WTO vizsgálóbizottsága a „modem” fogalmát a 2008. május 7-i magyarázó megjegyzésekben szereplőnél tágabban határozta meg. A Bizottság következésképpen úgy ítéli meg, hogy e megjegyzések ellentétesek a KN vámtarifaszámainak megfogalmazásával, ezeket tehát a kérdést előterjesztő bíróság által kért értelmezés tekintetében nem kell figyelembe venni.

37

Ahhoz, hogy választ lehessen adni a kérdést előterjesztő bíróság számára, azt kell megvizsgálni, hogy mi tartozik a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma szerinti „Internetcsatlakozásra alkalmas modem” fogalmába, illetve azt, hogy e fogalomnak a 2008. május 7-i magyarázó megjegyzésekben foglalt meghatározása túlságosan szigorú-e, amint azt a Bizottság állítja.

38

Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében azon kifejezések értelmét és terjedelmét, amelyekre a közösségi jog semmilyen meghatározást nem ad, vagy az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben a kifejezéseket használják, illetve azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezések részét képezik (lásd ebben az értelemben többek között a C-336/03. sz. easyCar-ügyben 2005. március 10-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-1947. o.] 21. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a C-556/07. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2009. március 5-én hozott ítélet [EBHT 2009., I-25. o.] 50. pontját).

39

Szintén az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, még ha egy olyan megállapodás mint az ITA rendelkezései nem is olyan jellegűek, hogy a magánszemélyek számára olyan jogokat keletkeztetnének, amelyekre azok az uniós jog értelmében a bíróságok előtt közvetlenül hivatkozhatnak, ha az érintett területen fennáll uniós szabályozás, az Unió által megkötött nemzetközi megállapodásoknak a másodlagos joggal szembeni elsőbbsége azt írja elő, hogy az utóbbi szövegét úgy kell értelmezni, hogy az lehetőleg összhangban legyen e megállapodásokkal (a fent hivatkozott British Sky Broadcasting Group és Pace egyesített ügyekben hozott ítélet 83. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

40

A modemet e kifejezés szokásos értelmében digitális adatok két számítógép közötti, analóg módon működő hordozón, nevezetesen telefonvonalon keresztül történő átvitelére használják. A modem a digitális adatokat analóg adatokká modulálja, és viszont, az analóg adatokat demodulálja, hogy azokat digitális adatokká alakítsa át.

41

Egyébiránt a WTO vizsgálóbizottságának a jelen ítélet 30. pontjában említett jelentése 7.880. pontjából az következik, hogy „a »modem« szokásos értelme a telefonvonalon keresztül történő információcsere céljából a digitális jeleket analóg jelekké átalakító készülékektől eltérő készülékeket is magában foglalhat”. Ugyanezen jelentés 7.878. pontjában a vizsgálóbizottság megállapítja, hogy „a »modem« kifejezést a modulációt és demodulációt más módon, esetlegesen a digitális jelek analóg jelekké történő átalakítása nélkül is biztosító egyéb készülékek megjelölésére használták”, és „a »modem« kifejezés a »kábelmodemek« megjelölésére is használatos, amelyek technológiai szempontból, a kommunikációs eszköz, a frekvenciatartomány és egyéb paramétereket illetően több tekintetben is eltérnek a telefonvonallal működő modemektől”.

42

Az „Internetcsatlakozás” és „az interaktív információcserére való alkalmassság” kifejezéseket illetően a WTO vizsgálóbizottsága jelentésének 7.884. pontjában megállapította, hogy ezek a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma megfogalmazásában szereplő „kommunikációs funkció” jellegét világítják meg. Tehát a készülék rendeltetése az, amire a meghatározás épül. A modem készülékbe történő beépítése az Internetcsatlakozás célját szolgálja.

43

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az áru rendeltetése a megfelelő vámtarifaszám alá történő besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan az adott áruhoz tartozik, amely kötődésnek az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapíthatónak kell lennie (lásd többek között a C-309/98. sz. Holz Geenen ügyben 2000. március 28-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-1975. o.] 15. pontját, a C-183/06. sz. RUMA-ügyben 2007. február 15-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-1559. o.] 36. pontját és a fent hivatkozott British Sky Broadcasting Group és Pace egyesített ügyekben hozott ítélet 76. pontját).

44

A 2008. május 7-i magyarázó megjegyzések meghatározzák a 8528 71 13 vámtarifaalszám értelmében vett „modem” fogalmát, és kimondják, hogy „modemek modulálják és demodulálják a kimenő, valamint a bejövő adatjeleket”, illetve hogy „az olyan eszközök, amelyek a modeméhez hasonló funkciót látnak el, de amelyek nem modulálnak és nem demodulálnak jeleket, nem minősülnek modemnek. Ilyen készülékek például az ISDN-, a WLAN- vagy az Ethernet-eszközök. Egy ilyen eszköz jelenlétére az RJ 45 csatlakozó utal”.

45

Úgy tűnik tehát, hogy a 8528 71 13 vámtarifaalszámra vonatkozó, 2008. május 7-i magyarázó megjegyzések leszűkítették e fogalom jelentését azzal, hogy műszaki megfontolások alapján kizárják a „modem” fogalmából a modemhez hasonló funkcióval rendelkező készülékeket, miközben kizárólag az Internetcsatlakozásra való alkalmasság a releváns a besorolás tekintetében. E megjegyzések tehát e szempontból ellentétesek a KN-nel, és azokat figyelmen kívül kell hagyni.

46

A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma értelmében az „Internetcsatlakozásra alkalmas modem” olyan készülék, amely alkalmas az Internetcsatlakozásra, interaktivitásra, illetve kétirányú információcserére. A besorolás tekintetében kizárólag az Internetcsatlakozásra való alkalmasság a releváns, nem pedig az e célból alkalmazott technika.

47

Továbbá ahhoz, hogy a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma alá lehessen besorolni, a készüléknek kizárólag a beépített modem segítségével önmagában képesnek kell lennie az Internetcsatlakozásra. Az Internetcsatlakozás tehát nem igényel semmilyen más készüléket vagy mechanizmust.

48

E megfontolások összességéből az következik, hogy a szóban forgó kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN-t úgy kell értelmezni, hogy valamely árunak a 8528 71 13 vámtarifaalszám alá történő besorolása tekintetében az Internetcsatlakozásra alkalmas modem olyan készülék, amely önmagában, bármely más készülék vagy mechanizmus igénybevétele nélkül képes az Internethez való csatlakozásra, valamint képes az interaktivitásra és a kétirányú információcserére. Az említett vámtarifaalszám alá történő besorolás tekintetében kizárólag az Internetcsatlakozásra való alkalmasság a releváns, nem pedig az e célból alkalmazott technika.

49

E kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy mit kell érteni a 2008. május 7-i magyarázó megjegyzések értelmében vett „moduláció” és demoduláció” alatt ahhoz, hogy valamely készüléket a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma alá lehessen sorolni.

50

A „moduláció” és „demoduláció” kifejezések – amint arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutat – szerepelnek a 2008. május 7-i magyarázó megjegyzésekben, ugyanakkor nem találhatók meg a KN 8528 71 13 vámtarifaalszámának megfogalmazásában.

51

A jelen ítélet 45. pontjában megállapításra került, hogy a 2008. május 7-i magyarázó megjegyzéseket figyelmen kívül kell hagyni a KN 8528 71 13 vámtarifaalszámának értelmezését illetően.

52

Egyébiránt a jelen ítélet 48. pontjából az következik, hogy valamely árunak az említett vámtarifaalszám alá történő besorolása tekintetében kizárólag az Internetcsatlakozásra való alkalmasság a releváns, nem pedig az ehhez alkalmazott technika. A „moduláció” és „demoduláció” meghatározására tehát nincs szükség az alapeljárásokban szereplő készülékeknek a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma alá történő besorolásához.

53

Következésképpen e kérdésre nem szükséges válaszolni.

54

E kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a KN-t úgy kell-e értelmezni, hogy a televíziós jelek vétele és az Internetcsatlakozást lehetővé tévő modem jelenléte két olyan egyenértékű funkció, amellyel az alapeljárásokban szereplő készülékeknek rendelkezniük kell ahhoz, hogy azokat a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma alá lehessen sorolni, illetve e funkciók egyikének hiányában e készülékeket a KN 8528 71 19 vámtarifaalszáma alá kell sorolni.

55

Ennek megfelelően e bíróság arra keresi a választ, hogy azon két funkció közül, amellyel a szóban forgó készülékek rendelkeznek, melyik tekintendő a fő funkciónak.

56

Amint az a jelen ítélet 30. pontjában megállapításra került, ahhoz hogy a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma alá lehessen besorolni, a készüléknek egyrészt alkalmasnak kell lennie televíziós jelek vételére, másrészt az interaktív információcserét biztosító Internetcsatlakozásra alkalmas beépített modemmel kell rendelkeznie. Minden olyan készüléket, amely nem rendelkezik az egyik vagy a másik jellemzővel, a KN értelmezésére vonatkozó 3. c) általános szabály értelmében a KN 8528 71 19 vámtarifaalszáma alá kell besorolni.

57

Ebből következik, hogy annak meghatározása céljából, hogy valamely készüléket be lehet-e sorolni a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma alá, nem szükséges megvizsgálni, hogy a televíziós jelek vétele-e a fő funkció, az Internetcsatlakozási funkció pedig a másodlagos, vagy éppen fordítva, mivel e két funkcióval egyszerre kell rendelkeznie a készüléknek, és e funkciók egyikének hiányában a készülékek nem a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma, hanem a 8528 71 19 vámtarifaalszám alá tartoznak.

58

E készülékek különböznek a fent hivatkozott British Sky Broadcasting Group és Pace egyesített ügyekben hozott ítélet alapjául szolgáló ügyben szereplő készülékektől. Az utóbbi ügyben szereplő készülékek egyszerre tudtak televíziós jeleket fogni és programokat rögzíteni. E kettős funkció okán lehetett e készülékeket két különböző vámtarifaalszám alá sorolni. A fő vagy lényegi funkció meghatározása a KN értelmezésére vonatkozó 3. b) általános szabály értelmében volt szükséges.

59

Következésképpen a szóban forgó kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN-t úgy kell értelmezni, hogy a televíziós jelek vétele és az Internetcsatlakozást lehetővé tévő modem jelenléte két olyan egyenértékű funkció, amellyel az alapeljárásokban szereplő készülékeknek rendelkezniük kell ahhoz, hogy azokat a KN 8528 71 13 vámtarifaalszáma alá lehessen sorolni. E funkciók egyikének hiányában e készülékeket a KN 8528 71 19 vámtarifaalszáma alá kell sorolni.

60

E kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ a Bíróságtól, hogy melyik vámtarifaalszám és melyik kód alá kell besorolni az alapeljárásokban szereplő készülékeket.

61

Emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez (a C-260/00-C-263/00. sz., Lohmann és Medi Bayreuth egyesített ügyekben 2002. november 7-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-10045. o.] 26. pontja, a C-500/04. sz. Proxxon-ügyben 2006. február 16-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-1545. o.] 23. pontja, valamint a C-12/10. sz. Lecson Elektromobile ügyben 2010. december 22-én hozott ítélet [EBHT 2010., I-14173. o.] 15. pontja).

62

A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát, hogy a Bíróság által az előző kérdésekre adott válaszokra figyelemmel, objektív jellemzőik és tulajdonságaik alapján elvégezze az alapeljárásokban szereplő készülékek besorolását. Amint az a jelen ítélet 39. pontjában is kiemelésre került, a kérdést előterjesztő bíróságnak a KN-t, amennyire csak lehet, az ITA-val összeegyeztethetően kell értelmeznie.

63

Következésképpen a szóban forgó kérdésekre nem szükséges válaszolni.

64

Az előző kérdésekre adott válaszokra figyelemmel a KN 8521 90 00 vámtarifaalszáma nem releváns az alapügyek megoldása tekintetében, ily módon e kérdésekre nem szükséges válaszolni.

65

E kérdéseivel a kérdéseket előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a Vámkódex 78. cikkének (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy megengedett, hogy az okmányok alapján a vámhatóságok anélkül ellenőrizzék utólagosan az árukat, majd ezt követően anélkül változtassák meg tarifális besorolásukat, hogy azokat közvetlenül meg kellene vizsgálniuk.

66

A Vámkódex 78. cikkének (2) bekezdése értelmében a vámhatóság az áru kiadása után „megvizsgálhatja az érintett áruval kapcsolatos import vagy export műveletekre, vagy az ezt követő, ezen árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó adatokat és kereskedelmi okmányokat”, és meg is vizsgálhatja az árut. Ebből az következik, hogy a vámáru-nyilatkozatok utólagos vizsgálata anélkül is elvégezhető, hogy a vámhatóságoknak közvetlenül meg kellene vizsgálniuk az árut.

67

E kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a Vámkódex 78. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy megengedett, hogy az áruk utólagos ellenőrzésére és tarifális besorolásuk ennek alapján való megváltoztatására iratok alapján kerüljön sor, anélkül hogy a vámhatóságok kötelesek lennének közvetlenül megvizsgálni a szóban forgó árukat.

68

Mivel ez az eljárás az alapeljárásokban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárások egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott: