C‑283/10. sz. ügy

Circul Globus Bucureşti (Circ & Variete Globus Bucureşti)

kontra

Uniunea Compozitorilor şi Muzicologilor din România – Asociaţia pentru Drepturi de Autor (UCMR – ADA)

(az Inalta Curte de Casaţie şi Justiţie [Románia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Jogszabályok közelítése – Szerzői és szomszédos jogok – 2001/29/EK irányelv – 3. cikk – »Valamely műnek a nyilvánossághoz közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen jelen lévő közönség számára való érzékelhetővé tételének« fogalma – Zeneművek közönség számára hallhatóvá és láthatóvá (érzékelhetővé) tétele az e jogokért járó díjazásnak a szerzői jogi közös jogkezelő szervezet részére történő megfizetése nélkül – A vagyoni jogok átengedésére vonatkozó szerződések megkötése a művek szerzőivel – A 2001/29 irányelv hatálya”

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Nyilvánossághoz közvetítés – Fogalom

(2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés)

Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelvet és különösen annak 3. cikke (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azok kizárólag azon nyilvánossághoz közvetítésekre vonatkoznak, amelynek során a nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen, kizárva ebből a körből a mű bármely más, a közönség számára nyitva álló helyen közvetlenül – a mű előadásának vagy közvetlen bemutatásának bármely más nyilvános formájában – megvalósuló érzékelhetővé tételét.

(vö. 41. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2011. november 24.(*)

„Jogszabályok közelítése – Szerzői és szomszédos jogok – 2001/29/EK irányelv – 3. cikk – »Valamely műnek a nyilvánossághoz közlés kiindulópontjául szolgáló helyszínen jelen lévő közönség számára való érzékelhetővé tételének« fogalma – Zeneművek közönség számára hallhatóvá és láthatóvá (érzékelhetővé) tétele, az e jogokért járó díjazásnak a szerzői jogi közös jogkezelő szervezet részére történő megfizetése nélkül – A vagyoni jogok átengedésére vonatkozó szerződések megkötése a művek szerzőivel – A 2001/29 irányelv hatálya”

A C‑283/10. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie (Románia) a Bírósághoz 2010. június 7‑én érkezett, 2010. május 14‑i határozatával terjesztett elő az előtte

a Circul Globus Bucureşti (Circ & Variete Globus Bucureşti)

és

az Uniunea Compozitorilor şi Muzicologilor din România – Asociaţia pentru Drepturi de Autor (UCMR – ADA)

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: K. Lenaerts tanácselnök, J. Malenovský (előadó), R. Silva de Lapuerta, Juhász E. és D. Šváby bírák,

főtanácsnok: V. Trstenjak,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        az Uniunea Compozitorilor şi Muzicologilor din România – Asociaţia pentru Drepturi de Autor (UCMR – ADA) képviseletében A. Roată-Palade ügyvéd,

–        a román kormány képviseletében A. Popescu, meghatalmazotti minőségben, valamint A. Wellman és A. Borobeică tanácsadók,

–        a spanyol kormány képviseletében N. Díaz Abad, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Bizottság képviseletében J. Samnadda és I. V. Rogalski, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.) 3. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2        E kérelmet az Uniunea Compozitorilor şi Muzicologilor din România – Asociaţia pentru Drepturi de Autor (UCMR – ADA) (a továbbiakban: UCMR – ADA) és a Circul Globus Bucureşti, jelenleg Circ & Variete Globus Bucureşti (a továbbiakban: Globus cirkusz) között, az UCMR – ADA kezelése alatt álló szellemi tulajdonjogoknak az ez utóbbi által történő állítólagos megsértése tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

 Jogi háttér

 A nemzetközi jog

3        Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (1971. július 24‑i párizsi egyezmény) 1979. szeptember 28‑án felülvizsgált változatának (a továbbiakban: Berni Uniós Egyezmény) 11. cikke értelmében:

„(1) Színművek, zenés színművek és zeneművek szerzőinek kizárólagos joga, hogy engedélyt adjanak:

i.      műveik bemutatására és nyilvános előadására, ideértve a bármely módon és eljárással történő bemutatást, előadást;

ii.      műveik bemutatásának és előadásának bármely eszközzel történő nyilvános közvetítésére.

(2)      A színművek és zenés színművek szerzőit – az eredeti művel kapcsolatos jogaik egész tartama alatt – ugyanez a jog illeti meg műveik fordítását illetően.”

 Az uniós jog

4        A 2001/29 irányelv (2) és (5) preambulumbekezdése értelmében:

„(2)      Az Európai Tanács 1994. június 24–25‑i korfui ülésén hangsúlyozta, hogy az információs társadalom európai fejlődésének elősegítése érdekében szükséges egy közösségi szintű, átfogó és rugalmas szabályozási keret létrehozása. Ehhez többek között az új termékek és szolgáltatások belső piacának kialakulása is szükséges. E szabályozási keret létrehozása céljából több fontos közösségi jogi rendelkezést elfogadtak már, és továbbiak elfogadása folyamatban van. A szerzői jog és a szomszédos jogok e tekintetben fontos szerepet játszanak, mivel ezek védik és ösztönzik az új termékek és szolgáltatások fejlesztését és forgalmazását, valamint azok alkotói tartalmának létrehozását és felhasználását.

[…]

(5)      A műszaki fejlődés megsokszorozta és változatosabbá tette a szellemi alkotás, a gyártás és az értékesítés lehetőségeit. Ha nincs is szükség új fogalmakra a szellemi tulajdon védelme területén, a szerzői jogot és a szomszédos jogokat szabályozó jelenlegi jogszabályokat módosítani kell, és ki kell egészíteni úgy, hogy megfeleljenek a gazdasági adottságoknak, így például az új felhasználási módoknak.”

5        A 2001/29 irányelv (18) preambulumbekezdésének szövege a következő:

„Ez az irányelv nem érinti a jogkezelésre, például a kiterjesztett közös jogkezelés körébe tartozó felhasználási engedélyekre vonatkozó tagállami rendelkezéseket.”

6        Az irányelv (23) és (24) preambulumbekezdése értelmében:

„(23) Ennek az irányelvnek harmonizálnia kell a szerzők nyilvánossághoz közvetítéshez való jogát. Ezt a jogot olyan tágan kell értelmezni, hogy lefedjen minden olyan nyilvánossághoz közvetítést, amikor a nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen. Ez a jog magában kell, hogy foglalja a művek bármilyen vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését, ideértve a sugárzást is. E jog más cselekményekre nem vonatkozik.

(24)      A védelem alatt álló teljesítmények 3. cikk (2) bekezdésének megfelelő nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételét úgy kell értelmezni, hogy ez lefedjen minden olyan cselekményt, amikor a védelem alatt álló teljesítményeket a nyilvánosság olyan tagjai számára teszik hozzáférhetővé, akik a hozzáférhetővé tétel kiindulópontjának helyszínén nincsenek jelen; ez a jog más cselekményekre nem vonatkozik.”

7        Az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.”

 A nemzeti jog

8        A 285/2004. sz. törvénnyel módosított, a szerzői és szomszédos jogokról szóló 8/1996. sz. törvény (legea n° 8/1996 privind drepturile de autor şi drepturile conexe; a továbbiakban: szerzői jogi törvény) 15. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„Nyilvánossághoz közlésnek minősül egy mű minden közvetlenül vagy technikai eszközökkel megvalósuló, a nyilvánosság számára nyitva álló helyen, illetve minden a családtagok és az ismerősök körén kívül álló személyeket egyesítő helyen megvalósuló, a színpadi bemutatást, az előadást, illetve egy mű előadásának, valamint közvetlen bemutatásának minden más nyilvános módját, a szobrászati, iparművészeti, fényképészeti, valamint építészeti alkotások nyilvános bemutatását, a film- és más audiovizuális alkotások – beleértve a digitális műveket is – nyilvános vetítését, a nyilvános helyen hang- és audiovizuális felvételek útján történő bemutatást, továbbá a művek nyilvános helyen bármilyen sugárzás útján történő bemutatását magában foglaló közvetítése. Nyilvánosnak minősül továbbá a művek vezeték útján történő, valamint vezeték nélküli bármely olyan közvetítése, amely a nyilvánosság számára elérhetővé teszi azokat – beleértve az internetet és minden más informatikai hálózatot – oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. [...]”

9        A szerzői jogi törvény 123. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A szerzői jogok és a szomszédos jogok jogosultjai a jelen törvény által elismert jogaikat személyesen, vagy meghatalmazás alapján, közös jogkezelő szervezetek útján gyakorolhatják, a jelen törvényben meghatározott feltételek szerint.”

10      A szerzői jogi törvény 123a. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy:

„(1)      Kötelező a közös jogkezelés a következő jogok gyakorlása során:

[...]

e)      a zeneművek nyilvánossághoz közlésének joga, a filmalkotások nyilvános vetítését kivéve;

[...]

(2)      A jogok (1) bekezdés szerint felsorolt eseteiben a közös jogkezelő szervezet gyakorolja azon jogosultak jogait is, akik nem adtak erre meghatalmazást.

[...]”

11      A szerzői jogi törvény 130. cikkének (1) bekezdése értelmében a közös jogkezelő szervezetek kötelesek:

„a)      díjazás ellenében, írásbeli formában, nem kizárólagos engedélyt adni azoknak a felhasználóknak, akik azt a védelem alatt álló művek repertoárjának bárminemű felhasználását megelőzően kérik,

b)      tevékenységi területükön olyan, megfelelő vagyoni jogokat magukban foglaló módszereket kidolgozni, amelyeket az említett jogok megfizetése érdekében a felhasználókkal kell megtárgyalni olyan művek esetében, amelyek hasznosítási módja lehetetlenné teszi a jogosultak által történő egyedi engedélyezést;

[…]

e)      a felhasználóktól a megfelelő összegeket beszedni, és azokat a jogosultak között a szabályzat rendelkezéseinek megfelelően szétosztani;

[…]

h)      a felhasználóktól vagy azok közvetítőitől a beszedendő díjazás összegének kiszámításához szükséges információk közlését és az ehhez szükséges iratok megküldését kérni, valamint a díjazás szétosztása érdekében a felhasznált művekre vonatkozóan adatokat kérni, a jogosultak nevének feltüntetésével […]”

12      E törvény 131a. cikke (1) bekezdésének e) pontja és (4) bekezdése kimondja, hogy:

(1)      A módszereket a közös jogkezelő szervezetek és a 131. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett képviselők a következő fő szempontok alapján állapítják meg:

[…]

e)      azon felhasználások aránya, amelyek tekintetében a felhasználó a jogosultakkal között közvetlen szerződések útján tett eleget fizetési kötelezettségeinek;

[…]

(4)      Abban az esetben, amikor a 123a. cikk rendelkezéseinek megfelelően kötelező a közös jogkezelés, a módszerekre vonatkozó tárgyalások során nem kell figyelembe venni az (1) bekezdése c) és e) pontjában említett szempontokat, mivel a repertoárok kiterjesztett repertoároknak minősülnek.

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

13      Az UCMR – ADA egy zenei területen működő közös jogkezelő szervezet.

14      2004 májusa és 2007 szeptembere között a Globus cirkusz – cirkuszi és kabaré‑előadások szervezőjeként – nyilvános előadás keretében zeneműveket tett érzékelhetővé a közönség számára jövedelemszerzési céllal, anélkül hogy erre az UCMR – ADA‑tól „nem kizárólagos” engedéllyel rendelkezett volna, illetve anélkül, hogy ez utóbbi részére megfizette volna a szerzői vagyoni jogoknak megfelelő díjazást.

15      Figyelemmel arra, hogy a Globus cirkusz megsértette jogait, az UCMR – ADA a Tribunalul Bucureştihez (a bukaresti elsőfokú bírósághoz) fordult. Keresetének alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy a szerzői jogi törvény rendelkezései szerint a zeneművek nyilvánossághoz közlése jogának gyakorlása kötelező jelleggel közös jogkezelés alá tartozik.

16      A Globus cirkusz erre azt válaszolta, hogy ő a szerzői vagyoni jogok átruházására vonatkozóan szerződést kötött az általa szervezett előadások során felhasznált zeneművek zeneszerzőivel, és e felhasználásért a szerzőknek megfizette a megfelelő díjazást. Ugyanis a jogosultak a szerzői jogi törvény 123. cikke (1) bekezdésének megfelelően az egyéni jogkezelést választották, így a díjak közös jogkezelő szerv általi beszedésének nincs jogalapja.

17      A Tribunalul Bucureşti negyedik polgári jogi tanácsa részben helyt adott a hozzá benyújtott keresetnek, és kötelezte a Globus cirkuszt a zeneművek 2004 májusa és 2007 szeptembere között jövedelemszerzési céllal nyilvános előadásáért járó összegek, valamint a megfelelő késedelmi kamatok megfizetésére. A Globus cirkusz által a Curtea de Apel Bucureştihez (bukaresti fellebbviteli bíróság) benyújtott fellebbezést ez utóbbi elutasította.

18      Jogi szempontból mindkét említett bíróság azt állapította meg, hogy a szerzői jogi törvény 123a. cikke (1) bekezdésének e) pontja kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a zeneművek nyilvánossághoz közlése jogának gyakorlása kötelező jelleggel közös jogkezelés alá tartozik. Ennélfogva az alperes köteles lett volna a felperesnek megfizetni a közös jogkezelő szervezet által megtárgyalt módszerek szerint kiszámított díjazást, tekintet nélkül az alperes és a zeneszerzők között a 2004 és 2007 között szervezett különböző előadásokra vonatkozóan megkötött szerződésekre.

19      A Globus cirkusz ezt követően a Curtea de Apel Bucureşti határozatával szemben az Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie‑hez (legfelsőbb bírósághoz) fordult fellebbezéssel, amelyben többek között arra hivatkozott, hogy a 2001/29 irányelvet nem megfelelő módon ültették át a belső jogba. Szerinte, még ha ezen irányelv (23) és (24) preambulumbekezdései értelmében a nyilvánossághoz közvetítés joga nyilvánvalóan olyan tágan van is meghatározva, hogy az lefed minden olyan nyilvánossághoz közvetítést, amikor a nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen, a szerzői jogi törvény 123a. cikkét akkor sem módosították, és a zeneművek nyilvánossághoz közlésének joga továbbra is kötelező közös jogkezelés alá tartozik a közvetlen [jelenlevők számára történő] és közvetett [távollevők számára történő] érzékelhetővé tétel közötti bárminemű különbségtétel nélkül.

20      Ily módon a nyilvánossághoz közlés jogának gyakorlását egy további korlátozással egészítették ki az irányelvben rögzítettekhez képest. Ugyanis a zeneművek szerzői és az előadások szervezői közé belép egy közös jogkezelő szervezet, aminek következtében a szerzőknek a közös jogkezelő szervezet által meghatározott jutalékot kell fizetniük, a felhasználóknak pedig kettős fizetési kötelezettsége keletkezik, hiszen még ha meg is szerzik a szerzők vagyoni jogait, akkor is kötelesek újból megfizetni azokat a közös jogkezelő szervezet útján.

21      Ezen állításokkal szemben az UCMR – ADA válaszában azt állítja, hogy nincs inkoherencia a belső jog és a 2001/29 irányelv között, hiszen ez utóbbi irányelv hatálya alá kizárólag az információs társadalom meghatározott zeneműveinek nyilvánossághoz közvetítései tartoznak. Ami a jelen jogvita tárgyát képező közvetlen érzékelhetővé tétel jogát illeti, éppen a 2001/29 irányelv (18) preambulumbekezdése teszi lehetővé a tagállamok számára az ezzel kapcsolatos jogalkotást, és a román jogalkotó a kötelező közös jogkezelést választotta.

22      Határozatában a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy még ha a felhasznált zeneművek szerzője nem is tagja a közös jogkezelő szervezetnek, a felhasználó köteles a nem kizárólagos felhasználásra engedélyt kérni és a díjazást a közös jogkezelő szervezet számára a szerzői jogi törvény 123a. cikke (2) bekezdésének megfelelően megfizetni, amely úgy rendelkezik, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett típusú jogok esetében a közös jogkezelő szervezet képviseli azon jogosultakat is, akik nem adtak erre meghatalmazást.

23      Ugyanígy, e törvény szerinte nem tartalmaz semmiféle olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné e jogosultaknak, hogy kizárják műveiket a közös jogkezelés hatálya alól, mely lehetőségről a műholdas nyilvánossághoz közvetítés esetén például a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27‑i 93/83/EGK tanácsi irányelv (HL L 248., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 134. o.) 3. cikkének (2) bekezdése kifejezetten rendelkezik.

24      A kérdést előterjesztő bíróság ebből arra következtet, hogy az ilyen szabályozás első ránézésre a szerződéses szabadság túlzott mértékű korlátozásának minősül, és nem felel meg a zeneművek nyilvánossághoz közlése jogához kapcsolódó kötelező jellegű közös jogkezelés kettős céljának, ami nem más, mint egyszerre lehetővé tenni a művek felhasználását és a szerzők díjazását.

25      Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság főként arra szeretne választ kapni, hogy az ilyen jogkezelés egyaránt megfelel‑e a szerzői jogok védelme céljának, illetve a 2001/29 irányelv által kitűzött azon célnak is, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a szerzők és a felhasználók jogai között.

26      E körülmények között az Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:

„1)      A […] 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a »nyilvánossághoz közvetítés« alatt:

      a)      kizárólag azon nyilvánossághoz közvetítést kell érteni, amely nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen, avagy

      b)      egy mű bármely más, a nyilvánosság számára nyitva álló helyen közvetlenül – a mű előadásának, valamint közvetlen bemutatásának bármely más nyilvános módja révén – érzékelhetővé tételt is érteni kell?

2)      Amennyiben az első kérdésre adandó válasz az a) pontban foglalt eset, akkor ez azt jelenti‑e, hogy a mű b) pontban említett nyilvánosság számára érzékelhetővé tétele nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, vagy azt jelenti, hogy nem a mű nyilvánossághoz közvetítésének, hanem bemutatásának és/vagy nyilvános előadásának minősülnek a […] Berni Uniós Egyezmény 11. cikke (1) bekezdésének i) pontja értelmében?

3)      Amennyiben az első kérdésre adandó válasz a b) pontban foglalt eset, akkor a [2001/29] irányelv 3. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi‑e a tagállamoknak, hogy a zeneművek nyilvánossághoz közlése jogának kötelező közös kezelését törvény útján szabályozzák, függetlenül a közlés módjától, még ha e jog gyakorlására egyénileg, ily módon közvetlenül a szerzők által is van lehetőség, anélkül, hogy lehetőségük lenne műveik közös kezelés alóli kivételére?”

 A Bíróság hatásköréről

27      Miként az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, az alapeljárásbeli jogvita olyan tényekre vonatkozik, amelyek 2004 májusa és 2007 szeptembere között történtek, miközben Románia csak 2007. január 1‑jén csatlakozott az Európai Unióhoz.

28      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság az uniós jog rendelkezéseinek értelmezésére kizárólag azoknak az új tagállamban annak az Európai Unióhoz történt csatlakozásától kezdődő alkalmazása tekintetében rendelkezik hatáskörrel (lásd ebben az értelemben a C‑302/04. sz. Ynos‑ügyben 2006. január 10‑én hozott ítélet [EBHT 2006., I‑371. o.] 36. pontját és a C‑64/06. sz. Telefónica O2 Czech Republic ügyben 2007. június 14‑én hozott ítélet [EBHT 2007., I‑4887. o.] 23. pontját).

29      Mivel az alapügy tényállása részben Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozásának időpontja után következett be, a Bíróság hatáskörrel rendelkezik az előterjesztett kérdések megválaszolására (lásd ebben az értelemben a C‑96/08. sz. CIBA‑ügyben 2010. április 15‑én hozott ítélet [EBHT 2010., I‑2911. o.] 15. pontját).

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

 Az első és a második kérdésről

30      Első és második kérdésével, melyeket célszerű együtt vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 2001/29 irányelvet és különösen annak 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azok kizárólag az azon nyilvánossághoz közvetítésre vonatkoznak, amely nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen, vagy pedig a mű bármely más, a nyilvánosság számára nyitva álló helyen közvetlenül – a mű előadásának vagy közvetlen bemutatásának bármely más nyilvános módja révén – megvalósuló érzékelhetővé tételére is.

31      Hangsúlyozni kell, hogy sem a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése, sem annak bármely más rendelkezése nem határozza meg a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát.

32      Ilyen esetben az uniós jog valamely fogalmának értelmezésekor nemcsak azon rendelkezés szövegére kell figyelemmel lenni, amelyben az szerepel, hanem arra a kontextusra is, amelybe az illeszkedik, valamint az azon szabályozás által elérni kívánt célokra is, amelynek az részét képezi.

33      Először is, a kontextust illetően kiemelendő, hogy a 2001/29 irányelv (23) preambulumbekezdésének második mondata kimondja, hogy a nyilvánossághoz közvetítés jogát „olyan tágan kell értelmezni, hogy lefedjen minden olyan nyilvánossághoz közvetítést, amikor a nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen”.

34      E tekintetben a Bíróság a C‑403/08. és C-429/08. sz., Football Association Premier League és társai egyesített ügyekben 2011. október 4‑én hozott ítéletében (az EBHT‑ban még nem tették közzé) megvilágította az említett preambulumbekezdés és különösen annak második mondata súlyát.

35      A Bíróság így a 2001/29 irányelv megszületésére és különösen a 2001/29 irányelv elfogadására tekintettel a Tanács által 2000. szeptember 28‑án elfogadott 48/2000/EK közös álláspont (HL C 344., 1. o.) kapcsán emlékeztetett arra, hogy ezen irányelv (23) preambulumbekezdése az Európai Parlament javaslatát követi, amely ebben a preambulumbekezdésben pontosítani kívánta, hogy az említett irányelv értelmében vett nyilvánossághoz közvetítés nem vonatkozik a „közvetlen bemutatásra vagy előadásokra”, amely fogalom a Berni Uniós Egyezmény 11. cikkének első bekezdésében előírt „nyilvános bemutatás és előadás” fogalmára utal, amely utóbbi fogalom magában foglalja a művek előadását azon nyilvánosság előtt, amely közvetlen fizikai kapcsolatban van a színésszel vagy e művek előadójával (lásd a fent hivatkozott Football Association Premier League és társai ügyben hozott ítélet 201. pontját).

36      Így annak érdekében, hogy ezen közvetlen nyilvános bemutatást és előadást a 2001/29 irányelv keretében kizárja a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmának hatálya alól, az említett preambulumbekezdés pontosította, hogy a nyilvánossághoz közvetítés minden olyan nyilvánossághoz közvetítésre vonatkozik, amikor a nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen (lásd a fent hivatkozott Football Association Premier League és társai ügyben hozott ítélet 202. pontját).

37      Márpedig az olyan esetekben, mint amely az alapeljárás tárgyát képezi, amikor – miként az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik – a cirkuszi és kabaré‑előadások keretében nyilvánossághoz közlés útján zeneműveket közvetlen formában adják elő, akkor az e közvetlen fizikai kontaktusra vonatkozó elem úgy valósul meg, hogy a közönség, a 2001/29 irányelv (23) preambulumbekezdése által felállított követelménnyel ellentétben, jelen van a nyilvános előadás kiindulópontjául szolgáló helyszínen.

38      Ami a 2001/29 irányelv által megvalósítani kívánt célt illeti, hangsúlyozni kell, hogy az irányelv (2) és (5) preambulumbekezdéséből az következik, hogy annak célja az információs társadalom európai fejlődésének elősegítése érdekében egy uniós szintű, átfogó és rugalmas szabályozási keret létrehozása, valamint a szerzői jog és a szomszédos jogok területén a jelenlegi jogszabályok módosítása és kiegészítése azon technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében, amelynek hatására a védett művek új felhasználási módjai jelentek meg.

39      Ebből az következik, hogy a 2001/29 irányelv által elérni kívánt harmonizáció, amelyre a (23) preambulumbekezdése első mondata utal, feltehetően nem a nyilvánossághoz közlés azon „hagyományos” formáit célozta, mint például a mű közvetlen bemutatása vagy előadása.

40      Ezt erősíti meg egyébként a 2001/29 irányelv (23) preambulumbekezdésének harmadik és negyedik mondata is, amelyek szerint a nyilvánossághoz közvetítés joga magában foglalja a művek bármilyen vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését, ideértve a sugárzást is, de semmilyen más cselekményekre nem vonatkozik Így tehát e jog nem terjed ki a mű „közvetítését” vagy „továbbközvetítését” magukban nem foglaló olyan cselekményekre, mint például a mű közvetlen bemutatása vagy előadása.

41      Tekintettel az előzőekben kifejtett megfontolásokra, az első és a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2001/29 irányelvet és különösen annak 3. cikke (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azok kizárólag azon nyilvánossághoz közlésekre vonatkoznak, amelyen a nyilvánosság nincs jelen a közlés kiindulópontjául szolgáló helyszínen, kizárva ebből a körből a mű bármely más, a közönség számára nyitva álló helyen közvetlenül – a mű előadásának vagy közvetlen bemutatásának bármely más nyilvános formájában – megvalósuló érzékelhetővé tételét.

 A harmadik kérdésről

42      Az első és a második kérdésre adott válaszra tekintettel a harmadik kérdést nem szükséges megválaszolni.

 A költségekről

43      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet és különösen annak 3. cikke (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azok kizárólag azon nyilvánossághoz közlésekre vonatkoznak, amelyen a nyilvánosság nincs jelen a közlés kiindulópontjául szolgáló helyszínen, kizárva ebből a körből a mű bármely más, a közönség számára nyitva álló helyen közvetlenül – a mű előadásának vagy közvetlen bemutatásának bármely más nyilvános formájában – megvalósuló érzékelhetővé tételét.

Aláírások

---

* Az eljárás nyelve: román.