AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)

2009. június 22.

T‑371/08. P. sz. ügy

Bart Nijs

kontra

az Európai Közösségek Számvevőszéke

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – A felperes felettesének kinevezéséről hozott határozat – Belső versenyvizsga – A személyzeti bizottság megválasztása – A fellebbezőnek a 2006‑os előléptetési időszakban való előléptetését megtagadó határozat – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”

Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (második tanács) F‑5/07. sz., Bart Nijs kontra Számvevőszék ügyben 2008. június 26‑án hozott végzése (az EBHT‑ban még nem tették közzé) ellen benyújtott, és annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a fellebbezést elutasítja. Bart Nijs viseli saját költségeit, valamint az Európai Közösségek Számvevőszéke részéről a jelen eljárás keretében felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Eljárás – A keresetek elfogadhatósága – A keresetlevél benyújtásának időpontjában hatályos szabályok alapján történő értékelés

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 111. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk)

2.      Eljárás – A Közszolgálati Törvényszékhez benyújtott kereset – Második beadványváltás lehetősége – A Közszolgálati Törvényszék diszkrecionális jogköre

(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 7. cikk, (3) bekezdés)

1.      Jóllehet a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 76. cikkében megfogalmazott szabály – amely szerint a Közszolgálati Törvényszék a nyilvánvalóan elutasítandónak tűnő keresetet végzéssel elutasíthatja – olyan eljárási szabály, amelyet a hatálybalépésének időpontjától alkalmazni kell a Közszolgálati Törvényszék előtt folyamatban lévő valamennyi jogvitára, ez nem vonatkozik azokra a szabályokra, amelyek alapján a Közszolgálati Törvényszék, e cikket alkalmazva, valamely keresetet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak tekinthet, és amelyek kizárólag a kereset előterjesztésének időpontjában már hatályban lévő szabályok lehetnek.

A Közszolgálati Törvényszék csupán él e lehetőséggel, amikor az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 111. cikkét és a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 76. cikkét – melyek normatív tartalma szigorúan azonos – egyidejűleg alkalmazza olyan ügyben, amelyet ez utóbbi eljárási szabályzat hatályba lépése előtt terjesztettek elő. Mivel az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatát jóval az ügy előterjesztése előtt tették közzé, a felperes nem hivatkozhat érvényesen arra, hogy a keresetindítás időpontjában nem volt lehetősége azon szabályok megismerésére, amelyek alapján keresetét elutasították.

Másfelől az eljárási szabályzatokat a Hivatalos Lapban közzétették, így azokat mindenkinek ismernie kell.

(lásd a 20. és 28. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság 161/88. sz. Binder‑ügyben 1989. július 12‑én hozott ítéletének (EBHT 1989., 2415. o.) 19. pontja.

2.      Másfelől a Bíróság alapokmánya I. melléklete 7. cikkének (3) bekezdéséből világosan kitűnik, hogy a Közszolgálati Törvényszéket semmi sem kötelezi arra, hogy a feleket második beadványváltásra hívja fel. A beadványok e kicserélésére vonatkozó döntés a Közszolgálati Törvényszék diszkrecionális jogkörébe tartozik, amelyet az saját információigényének megfelelően gyakorol. Következésképpen e rendelkezés szövege nem keletkeztethet jogos bizalmat a felekben a keresetlevél benyújtását követően második beadvány benyújtására nézve.

(lásd a 27. pontot)