A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE

(harmadik tanács)

2008. október 30.

F‑48/08. és F‑48/08. AJ. sz. ügyek

Antonio Ortega Serrano

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság – Nem harmadik személynek minősülő ügyvéd általi felperesi képviselet megengedhetetlensége – Költségmentesség – Beavatkozási kérelem”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, illetve az eljárási szabályzat 95. cikke alapján benyújtott kérelem, amelyben A. Ortega Serrano elsődlegesen az EPSO/AD/26/05 versenyvizsga vizsgabizottságának a felperes tartaléklistára való felvételét mellőző határozatának megsemmisítését, illetve költségmentesség engedélyezését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet – mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant – elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperes által a keresetlevele hiányosságai pótlásának engedélyezése iránt előterjesztett pótlólagos kérelmet elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi a költségek viselésére. Az európai adatvédelmi biztos által az alapügy felperese kérelmének támogatására előterjesztett beavatkozási kérelem tárgyában nem szükséges határozni. Az európai adatvédelmi biztos maga viseli a beavatkozási kérelemmel összefüggésben felmerült saját költségeit. A Közszolgálati Törvényszék az F‑48/08. AJ. sz., Ortega Serrano kontra Bizottság ügyben előterjesztett költségmentesség iránti kérelmet elutasítja.

Összefoglaló

1.      Eljárás – A keresetek elfogadhatósága – Jogellenességi kifogás előterjesztése – A Közszolgálati Törvényszék arra vonatkozó szabadsága, hogy az eljárási szabályzatának 76. cikke alapján végzéssel határozzon az ügy érdemében

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 76. és 78. cikk)

2.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – Ügyvéd közreműködése nélkül benyújtott keresetlevél

(A Bíróság alapokmánya, 19. cikk, harmadik bekezdés; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 34. cikk, 1. §)

1.      A Közszolgálati Törvényszék – még az alperes által a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 78. cikke alapján külön beadványban előterjesztett jogellenességi kifogás, és a felperes által az említett kifogásra vonatkozóan benyújtott észrevételek esetén is – szabadon dönthet arról, hogy az említett szabályzat 76. cikke alapján végzést hoz, ha a kereset elfogadhatatlansága nyilvánvalónak tűnik számára.

(lásd a 23. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑105/07. sz., R bis kontra Bizottság ügyben 2008. március 6‑án hozott végzése (az EBHT‑ban még nem tették közzé).

2.      A Bíróság alapokmánya 19. cikkének harmadik bekezdéséből és különösen a „képviselnie” kifejezés használatából az következik, hogy az e cikk értelmében vett „félnek” ahhoz, hogy keresetet terjesszen a Közszolgálati Törvényszék elé, olyan harmadik személy közreműködését kell igénybe vennie, aki valamely tagállam bírósága előtt vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államának bírósága előtt eljárni jogosult.

Mivel e kötelezettség esetében eltérésről vagy kivételről sem a Bíróság alapokmánya, sem Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata nem rendelkezik, a felperes által aláírt keresetlevél benyújtása még akkor sem elegendő a kereset előterjesztéséhez, ha a felperes a nemzeti bíróság előtti eljárni jogosult ügyvéd. Ez a követelmény, az ügyvéd szerepéről alkotott azon elképzelésnek felel meg, amely szerint az ügyvéd közreműködik az igazságszolgáltatásban, és köteles teljesen függetlenül és az igazságszolgáltatás magasabb rendű érdekeit szem előtt tartva azt a jogi segítséget megadni, amelyre az ügyfélnek szüksége van. Ez az elképzelés a tagállamok közös jogi hagyományait tükrözi, és a közösségi jogrendszerben is megtalálható, amint az éppen a Bíróság alapokmányának 19. cikkéből is pontosan kitűnik. Márpedig azon ügyvéd esetében, aki egyidejűleg az általa képviselt fél is, fennáll annak a veszélye, hogy a szóban forgó ügyhöz fűződő személyes érdeke miatt nem képes a legmegfelelőbb módon betölteni a bíróság segítőjének fontos szerepét.

Az a kötelezettség, hogy a közösségi jogrend bíróságai előtti képviselet biztosítására harmadik személy közreműködését kell igénybe venni, a szóban forgó felet nem fosztja meg védekezési eszköztől, ennélfogva nem sérti a védelemhez való jogát. Ezenkívül az említett kötelezettség a felek számára azonos védekezési feltételeket teremt, függetlenül a szakmai képesítésüktől, ennélfogva nem sérti az egyenlőség elvét.

(lásd a 31–36. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑174/96. P. sz., Lopes kontra Bíróság ügyben 1996. december 5‑én hozott végzésének (EBHT 1996., I‑6401. o.) 8. és 10–12. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑79/99. sz., Euro‑Lex kontra OHIM (EU‑LEX) ügyben 1999. december 8‑án hozott végzésének (EBHT 1999., II‑3555. o.) 28. pontja; T‑184/04. sz., Sulvida kontra Bizottság ügyben 2005. január 13‑án hozott végzésének (EBHT 2005., II‑85. o.) 8. és 9. pontja.