EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62008CJ0441
Judgment of the Court (Sixth Chamber) of 12 November 2009.#Elektrownia Pątnów II sp. zoo v Dyrektor Izby Skarbowej w Poznaniu.#Reference for a preliminary ruling: Naczelny Sąd Administracyjny - Poland.#Indirect taxes on the raising of capital - Loans taken up by a capital company before the accession of the Member State to the European Union - Liability to capital duty under national legislation - Conversion of the loans into shares after accession of the Member State to the European Union - Capital duty payable on that transaction increasing the capital - Immediate application of the new rules.#Case C-441/08.
A Bíróság (hatodik tanács) 2009. november 12-i ítélete.
Elektrownia Pątnów II sp. zoo kontra Dyrektor Izby Skarbowej w Poznaniu.
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Naczelny Sąd Administracyjny - Lengyelország.
Tőkefelhalmozást terhelő közvetett adók - Tőketársaság által a tagállam Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően felvett hitel - A nemzeti szabályozás szerinti tőkeilleték-kötelezettség - A hiteleknek a tagállam Európai Unióhoz való csatlakozását követő tőkésítése - E jegyzett-tőkeemelést terhelő tőkeilleték - Az új szabályozás azonnali alkalmazása.
C-441/08. sz. ügy.
A Bíróság (hatodik tanács) 2009. november 12-i ítélete.
Elektrownia Pątnów II sp. zoo kontra Dyrektor Izby Skarbowej w Poznaniu.
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Naczelny Sąd Administracyjny - Lengyelország.
Tőkefelhalmozást terhelő közvetett adók - Tőketársaság által a tagállam Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően felvett hitel - A nemzeti szabályozás szerinti tőkeilleték-kötelezettség - A hiteleknek a tagállam Európai Unióhoz való csatlakozását követő tőkésítése - E jegyzett-tőkeemelést terhelő tőkeilleték - Az új szabályozás azonnali alkalmazása.
C-441/08. sz. ügy.
Határozatok Tára 2009 I-10799
ECLI identifier: ECLI:EU:C:2009:698
*A9* Naczelny Sąd Administracyjny, postanowienie z dnia 08/07/2008 (II FSK 591/07)
- JURIFAST
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)
2009. november 12. ( *1 )
„Tőkefelhalmozást terhelő közvetett adók — Tőketársaság által a tagállam Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően felvett hitel — A nemzeti szabályozás szerinti tőkeilleték-kötelezettség — A hiteleknek a tagállam Európai Unióhoz való csatlakozását követő tőkésítése — E jegyzett-tőke-emelést terhelő tőkeilleték — Az új szabályozás azonnali alkalmazása”
A C-441/08. sz. ügyben,
az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Naczelny Sąd Administracyjny (Lengyelország) a Bírósághoz 2008. október 7-én érkezett, 2008. július 8-i határozatával terjesztett elő az előtte
az Elektrownia Pątnów II sp. zoo
és
a Dyrektor Izby Skarbowej w Poznaniu
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),
tagjai: J.-C. Bonichot a negyedik tanács elnöke, a hatodik tanács elnökeként eljárva (előadó), K. Schiemann és P. Kūris bírák,
főtanácsnok: J. Mazák,
hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. szeptember 17-i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
— |
az Elektrownia Pątnów II sp. zoo képviseletében N. Półtorak radca prawny, |
— |
a lengyel kormány képviseletében M. Dowgielewicz, A. Rutkowska és A. Kraińska, meghatalmazotti minőségben, |
— |
az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. Afonso és K. Herrmann, meghatalmazotti minőségben, |
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánnyal (HL L 236., 33. o.) módosított, a tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló, 1969. július 17-i 69/335/EGK tanácsi irányelv (HL L 249., 25. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 11. o.; a továbbiakban: 69/335 irányelv) 5. cikke (3) bekezdése második francia bekezdésének értelmezésére vonatkozik. |
2 |
A kérelmet az Elektrownia Pątnów II sp. Zoo (a továbbiakban: Elektrownia Pątnów) és a Dyrektor Izby Skarbowej w Poznaniu (a poznańi adóhatóság igazgatója) között, a tőkefelhalmozásra irányuló ügyletek megadóztatására vonatkozó lengyel törvény alkalmazása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő. |
Jogi háttér
A közösségi jog
3 |
A 69/335 irányelv 1. cikke lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a 2–9. cikk rendelkezéseinek megfelelően összehangolt mértékű illetéket vessenek ki a tőketársaságoknak juttatott tőkékre, más néven a „tőkeilletékekre”. |
4 |
A 69/335 irányelv 3. cikke meghatározza a „tőketársaság” fogalmát. Lengyelország tekintetében ide sorolandók különösen a lengyel jog szerint létrehozott gazdasági társaságok a következő elnevezéssel: „spółka akcyjna” (részvénytársaság) és „spółka z ograniczoną odpowiedzialnością” (korlátolt felelősségű társaság). |
5 |
Az irányelv 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja a tőkeilleték-köteles ügyletek között sorolja fel „egy tőketársaság tőkéjének emelés[ét] bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással;”. |
6 |
E 4. cikk (2) bekezdésének c) pontja kimondja: „(2) Továbbra is a tőkeilleték alá tartoznak a következő ügyletek, amennyiben 1984. július 1-jén 1%-os mértékkel adóztak: […]
|
7 |
A 69/335 irányelv 5. cikke meghatározza a tőkeilleték alapját. Annak (1) bekezdése értelmében: „Az illetéket kivetik
|
8 |
Ezen irányelv 5. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdése a következőképpen rendelkezik: „(3) Tőkeemelés esetén a tőkeilleték felszámítása alapjául szolgáló összeg nem foglalhatja magában a következőket: […]
|
9 |
A fent említett irányelv 10. cikke kifejti: „A tőkeilletéktől eltekintve, a tagállamok nem számíthatnak fel semmilyen adót vagy illetéket a nyereségszerzési céllal működő társaságoknak, egyesületeknek vagy jogi személyeknek:
[…]” |
A nemzeti szabályozás
A Lengyel Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően alkalmazandó szabályozás
10 |
A 2000. szeptember 9-i polgári jogi ügyletek után fizetendő adóról szóló törvény (ustawa o podatku od czynności cywilnoprawnych; a továbbiakban: Pcc-törvény) 1. cikke értelmében: „(1) Adókötelesek:
[…] (3) Társasági szerződés esetében szerződésmódosításnak minősül: […]
|
11 |
A Pcc-törvény 4. cikkének 1. pontja a következőképpen rendelkezik: „4. A polgári jogi ügyletek utáni adó tekintetében adókötelezettség terheli:
|
12 |
E törvény 5. cikkének (1) bekezdése értelmében: „A (2) bekezdés sérelme nélkül, egyetemleges adófizetési kötelezettség terheli a polgári jogi ügyletekben félként eljáró természetes személyeket, jogi személyeket és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket […].” |
13 |
A fent említett törvény 6. cikke (1) bekezdése (8) pontjának d) alpontja értelmében az adó alapján képezi: „tag vagy részvényes által nyújtott hitel esetében – a hitel összege vagy értéke.” |
14 |
A 2003. december 19-i a polgári jogi ügyletek után fizetendő adóról szóló lengyel törvényt módosító törvény (ustawa o zmianie ustawy o podatku od czynności cywilnoprawnych) 2. cikkének megfelelően: „Azon polgári jogi ügyletekre, amelyek a jelen törvény hatálybalépését megelőzően keletkeztettek adófizetési kötelezettséget, továbbra is a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.” |
A Lengyel Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásától 2006. december 31-ig alkalmazandó szabályozás
15 |
A 2003. december 19-i törvénnyel módosított Pcc-törvény (a továbbiakban: módosított Pcc-törvény) 1. cikke értelmében: „(1) Adókötelesek:
(3) Társasági szerződés esetében szerződésmódosításnak minősül: […]
|
16 |
A módosított Pcc-törvény 1a. cikke a következőképpen rendelkezik: „A jelen törvény értelmében: […]
|
17 |
E törvény 3. cikke értelmében: „(1) Az adókötelezettség: […]
|
18 |
A fent említett törvény 4. cikke alapján: „A polgári jogi ügyletek utáni adó tekintetében adókötelezettség terheli: […]
|
19 |
Ugyanezen törvény 6. cikke értelmében: „(1) Az adó alapját képezi: […]
[…].” |
20 |
A módosított Pcc-törvény 7. cikke a következőképpen rendelkezik: „(1) Az alkalmazandó adókulcsok a következők: […]
|
21 |
A fent említett törvény 9. cikke értelmében: „A következő polgári jogi ügyletek mentesek az adó alól: […]
|
Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
22 |
Az Elektrownia Pątnów a Zespół Elektrowni Pątnów-Adamów-Konin SA (a továbbiakban: anyavállalat) leányvállalata. Az anyavállalat 2002 és 2004 között több alkalommal nyújtott hitelt az Elektrowni Pątnów részére. Az akkor hatályos lengyel törvénynek megfelelően az Elektrowni Pątnów megfizette a polgári jogi ügyletek után fizetendő adót az általa felvett hitelek tekintetében. |
23 |
Egy 2005. július 25-i megállapodás útján az anyavállalat olyan egyezményt kötött az Elektrownia Pątnów-val, amely előírta az anyavállalatot hitelnyújtás címén megillető követeléseknek az Elektrownia Pątnów részére való átruházását, az Elektrownia Pątnów-beli részesedés megszerzése fejében. |
24 |
E beszámítás az Elektrownia Pątnów anyavállalattal szembeni követelésének megszűnését és a leányvállalat jegyzett tőkéjének megemelését eredményezte. |
25 |
Ezenkívül az anyavállalat vállalta a fent említett részesedések névértékének összességében olyan összeggel való megemelését, amely az Elektrownia Pątnów-val szembeni követelései összegének felel meg. |
26 |
Az Elektrownia Pątnów jegyzett tőkéjének megemelése, amelyről e társaság taggyűlése egy 2005. július 27-én elfogadott határozatában döntött, a lengyel törvény szerint a társasági szerződés módosításának minősült. A lengyel jogszabályoknak megfelelően ez az ügylet a polgári jogi ügyletek utáni adófizetési kötelezettség alá esik. |
27 |
Az Elektrownia Pątnów panaszt nyújtott be az adóhatósághoz azzal az indokkal, hogy a tőkeilletéket kétszeresen vetették ki rá a hitel tőkévé való átalakítása tekintetében, ami ellentétes a Lengyel Köztársaságban 2004. május 1-jén, azaz a tagállam Európai Unióhoz való csatlakozását követően hatályba lépett 69/335 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésével. |
28 |
Panasza elutasítását követően az Elektrownia Pątnów közigazgatási bírósághoz fordult. Ez utóbbi elutasította keresetét. Az Elektrownia Pątnów ekkor felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. E körülmények között a Naczelny Sąd Administracyjny az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé: „Figyelembe kell-e venniük az adóhatóságoknak a közösségi jog (különösen a 69/335 […] irányelv előírásai) fényében a tőkefelhalmozást terhelő tőkeilleték megállapítása során azokat az ügyleteket, amelyek ugyanazt a tőketételt érintik, és amelyekre Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt tőkeilletéket vetettek ki? A különösen a 69/335 […] irányelv 5. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésében előírt eljárás alkalmazandó-e akkor, ha a tőketársaság által nyújtott hitel tőkésítése az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett módon a csatlakozás után történik, és a hitelre már előzetesen, a csatlakozásig érvényes nemzeti jog alapján a [Pcc]-törvényben lefektetett elvek szerint adót vetettek ki?” |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
29 |
A kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 69/335 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott tilalmat, amely szerint tőkeemelés esetén a tőkeilleték felszámítása alapjául szolgáló összeg kiszámításánál nem vehető figyelembe a tőketársaság által felvett azon hitelek összege, amelyeket társasági részesedésekké alakítottak át, és amelyekre már tőkeilletéket vetettek ki, alkalmazandó-e abban az esetben, ha a tőketársaságnak nyújtott hitel tőketársaságban fennálló társasági részesedéssé való átalakítása a tagállam Európai Unióhoz való csatlakozását követően történt, míg ezen hitelek nyújtására már a csatlakozást megelőzően sor került, és azok az akkor hatályos nemzeti jog alapján adókötelesnek minősültek. |
30 |
Az e kérdésére adandó válasz érdekében a 69/335 irányelv értelmezését és alkalmazását illetően figyelembe kell venni azon államok különleges helyzetét, amelyek – mint a Lengyel Köztársaság – 2004. május 1-jével csatlakoztak az Európai Unióhoz (lásd ebben az értelemben a C-366/05. sz. Optimus–Telecomunicações-ügyben 2007. június 21-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-4985. o.] 25. pontját). |
31 |
E megállapításból az következik, hogy a 69/335 irányelv ezen időpont előtt nem volt alkalmazható ezen államban. A lengyel jogban ezen időpontot megelőzően a tőkefelhalmozás fogalmába tartozó ügylet adóztatására vagy mentesítésére vonatkozó valamennyi intézkedést kizárólag a nemzeti jog alapján hozták meg (lásd ebben az értelemben az Optimus–Telecomunicações-ügyben hozott ítélet 26. pontját). |
32 |
Egyébként az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy valamely új szabály haladéktalanul jövőbeli hatállyal alkalmazandó olyan helyzetekre, amelyek a régi jogszabály hatálya alatt jött létre (lásd különösen a 270/84. sz., Licata kontra CES ügyben 1986. július 10-én hozott ítélet [EBHT 1986., 2305. o.] 31. pontját). Ezen elv alkalmazásában a Bíróság kimondta, hogy az EK-Szerződés valamely rendelkezésének alkalmazására vonatkozó, valamely tagállam csatlakozása feltételeiről szóló okmányban szereplő konkrét rendelkezés hiányában ezt a rendelkezést úgy kell tekinteni, mint amely azonnal alkalmazandó és csatlakozásának időpontjától kezdve köti a tagállamot, oly módon, hogy az a Közösségek ezen új tagállamának csatlakozását megelőzően keletkezett helyzetekre is jövőbeli hatállyal alkalmazandó (lásd ebben az értelemben a C-122/96. sz., Saldanha és MTS ügyben 1997. január 29-én hozott ítélet [EBHT 1997., I-5325. o.] 14. pontját és a C-162/00. sz. Pokrzeptowicz–Meyer-ügyben 2002. január 29-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-1049. o.] 50. pontját). |
33 |
Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik továbbá, hogy a közösségi jogi anyagi jogi szabályokat a jogbiztonság és a jogos bizalom elvének tiszteletben tartása érdekében úgy kell értelmezni, hogy azok a hatálybalépésüket megelőzően keletkezett jogviszonyokra csak annyiban vonatkoznak, amennyiben azok szövegéből, céljából és rendszertani elhelyezkedéséből az ilyen értelmezés világosan következik (lásd különösen a 21/81. sz. Bout-ügyben 1982. február 10-én hozott ítélet [EBHT 1982., 381. o.] 13. pontját, a C-34/92. sz. GruSa Fleisch-ügyben 1993. július 15-én hozott ítélet [EBHT 1993., I-4147. o.] 22. pontját és a fent hivatkozott Pokrzeptowicz–Meyer-ügyben hozott ítélet 49. pontját). |
34 |
A Lengyel Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának feltételeiről szóló okmányban szereplő, a 69/335 irányelv időbeli alkalmazási feltételeire vonatkozó konkrét rendelkezés hiányában következésképpen a feltett kérdés megválaszolásához meg kell határozni, hogy valamely olyan helyzet, mint amilyen az alapügyben szerepel, a 69/335 irányelv Lengyelországban való hatálybalépését megelőzően valósult-e meg, illetve arra tehát ezen irányelv csak akkor alkalmazható-e visszaható hatállyal, amennyiben azt egyértelműen ilyen hatállyal kívánták felruházni, vagy hogy olyan helyzetről van-e szó, amely ezen irányelv Lengyelországban való hatálybalépését megelőzően keletkezett, amelynek jövőbeli hatásait azonban ez az irányelv hatálybalépésétől kezdve szabályozza azon elvnek megfelelően, amely szerint valamely új szabály haladéktalanul jövőbeli hatállyal alkalmazandó a folyamatban lévő helyzetekre (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Pokrzeptowicz–Meyer-ügyben hozott ítélet 51. pontját). |
35 |
E tekintetben meg kell állapítani, hogy az alapügyben szóban forgó olyan hitel adóztatására, amelyet a Lengyel Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően nyújtottak, az adókötelezettséget keletkeztető ügylet időpontjában hatályban lévő szabályozás alapján került sor, amelynek az e hiteleket megállapító polgári jogi ügyletek okiratba foglalása minősül. Ezen időpontban a lengyel szabályozásban nem létezett olyan szabály, amely kizárta volna, hogy az ilyen ügyletekre első alkalommal hitelként, második alkalommal pedig tőkeemelést eredményező esetleges átalakításukkor vessenek ki adót. |
36 |
Az ilyen szabály lengyel jogba való bevezetése, amely tiltja ugyanazon összegnek a tőkébe való bevonása címén való ismételt adóztatását, nem tekinthető úgy, mint amely kétségbe vonja a már korábban is fennálló adókötelezettségeket, illetve mint amely ebből következően visszaható hatállyal rendelkezik. |
37 |
E szabály kizárólagos célja és következménye, hogy megakadályozza ugyanazon adóalap kétszeres megadóztatását, illetve az a hatálybalépésétől kezdve alkalmazandó mind a Lengyel Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását, azaz tehát e szabály lengyel jogrendbe való bevezetését megelőzően nyújtott, és e csatlakozást követően társasági részesedéssé átalakított hitelekre, mind pedig e csatlakozást követően nyújtott hitelekre. |
38 |
A fentiekben kifejtettekből következik, hogy a 69/335 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdése csupán olyan új szabálynak minősül, amely a Lengyelországban való hatálybalépését követően megvalósult, tárgyi hatálya alá tartozó ügyletekre alkalmazandó haladéktalanul. |
39 |
Ebből következően a 69/335 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdése előírja, hogy a tőkeilleték adóalapjának megállapítása során, amelyet a Lengyel Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően valamely társaság által felvett hitelnek az e csatlakozást követő társasági részesedéssé történő átalakítása útján ugyanezen társaságban végrehajtott tőkeemelésre vetnek ki, figyelembe kell venni az e hiteleknek a hatályban lévő nemzeti szabályozás alapján korábban fennálló adóztatását. |
40 |
A Lengyel Köztársaság álláspontjával ellentétben a 69/335 irányelv ilyen értelmezése egyáltalán nem azt jelenti, hogy az irányelv az e tagállam csatlakozását megelőzően bekövetkezett tényekre visszaható hatállyal alkalmazandó, hanem hogy hatálybalépésétől kezdve alkalmazni kell az abban foglalt kettős adóztatás tilalmát, amely szükségszerűen ahhoz vezet, hogy az e hatálybalépést megelőzően már fennálló adókötelezettségeket szintén figyelembe kell venni. |
41 |
Ezenkívül a Bíróságnak azt sem kell megvizsgálnia, ahogyan azt a Lengyel Köztársaság a tárgyalás során állította, hogy a csatlakozását megelőzően hatályban lévő nemzeti szabályozás alapján adóköteles ügyletek teljes egészében vagy részben azonosak-e az e csatlakozást követően adókötelesnek minősülő ügyletekkel, ami kizárólag az alapügyben eljáró bíróság feladata. |
42 |
E körülmények között az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 69/335 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdése előírja, hogy a tőkeilleték adóalapjának megállapítása során, amelyet a Lengyel Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően valamely társaság által felvett hitelnek az e csatlakozást követő társasági részesedéssé történő átalakítása útján ugyanezen társaságban végrehajtott tőkeemelésre vetnek ki, figyelembe kell venni az e hiteleknek a hatályban lévő nemzeti szabályozás alapján korábban fennálló adóztatását. |
A költségekről
43 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott: |
A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánnyal módosított, a tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló, 1969. július 17-i 69/335/EGK tanácsi irányelv 5. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdése előírja, hogy azon tőkeilleték adóalapjának megállapítása során, amelyet a Lengyel Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően valamely társaság által felvett hitelnek az e csatlakozást követő társasági részesedéssé történő átalakítása útján ugyanezen társaságban végrehajtott tőkeemelésre vetnek ki, figyelembe kell venni az e hiteleknek a hatályban lévő nemzeti szabályozás alapján korábban fennálló adóztatását. |
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: lengyel.