—

a Feinchemie Schwebda GmbH és a Bayer CropScience AG képviseletében A. Vroninks és D. Waelbroeck ügyvédek, valamint A. Freriks advocaat,

—

az Agrichem BV képviseletében W. Hoyng és J. P. L. van Marissing advocaten,

—

a holland kormány képviseletében H. G. Sevenster és C. A. H. M. ten Dam, meghatalmazotti minőségben,

—

a belga kormány képviseletében A. Hubert, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében B. Doherty és M. van Heezik, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv (HL L 230., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 11. kötet, 322. o.), a 91/414 irányelvnek az etofumezát hatóanyagként történő besorolása céljából történő módosításáról szóló, 2002. május 3-i 2002/37/EK bizottsági irányelv (HL L 117., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 35. kötet, 450. o.), valamint a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 13. kötet, 242. o.) értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az egyrészről a Feinchemie Schwebda GmbH és a Bayer CropScience AG (a továbbiakban: Feinchemie, illetve Bayer), másrészről a College voor de toelating van bestrijdingsmiddelen (a továbbiakban: College) között, ez utóbbi 2004. november 19-i azon határozatának tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében nyújtották be, amelyben helyt adott az általa 2004. január 23-án hozott hét határozattal szemben az Agrichem BV (a továbbiakban: Agrichem) által benyújtott panasznak. E határozatokkal a College visszavonta az Agrichemnek az „etofumezát” hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyeit.

3

A 91/414 irányelv 2. cikkének 1. pontja értelmében „növényvédő szer”: „hatóanyag, és egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmény, olyan formában, ahogyan az a felhasználóhoz eljut”, és amelynek rendeltetése különösen, hogy a kártékony szervezetektől védje a növényeket és növényi termékeket. Ezen irányelv 2. cikkének 4. pontja értelmében hatóanyag: „anyag vagy mikroorganizmus, beleértve a vírusokat is, amely általános vagy különleges hatást fejt ki [vagy] a kártékony szervezetek ellen[, vagy] a növényekre, növények részeire vagy növényi termékekre”.

4

Az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerint növényvédő szer valamely tagállam területén főszabály szerint csak akkor hozható forgalomba és akkor használható, ha a szert e tagállam illetékes hatóságai ugyanezen irányelv rendelkezései szerint engedélyezték.

5

A 91/414 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy „a tagállamok biztosítják, hogy növényvédő szereket csak akkor engedélyeznek, […] ha a szerben lévő hatóanyagok az I. mellékletben szerepelnek, és teljesül minden, ott előírt követelmény”, valamint ugyanezen cikk említett (1) bekezdésének b)–f) pontjában foglalt feltétel.

6

A hatóanyagoknak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételének feltételeit ezen irányelv 5. cikke tartalmazza. Ehhez különösen az szükséges, hogy – figyelemmel a tudományos és technikai ismeretekre – feltételezhető, hogy a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer maradványai, amelyek a helyes növényvédelmi gyakorlatnak megfelelő alkalmazáskor visszamaradnak, nincsenek ártalmas hatással az emberek vagy az állatok egészségére vagy a talajvízre, és nincsenek elfogadhatatlan hatással a környezetre.

7

Valamely hatóanyagnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételére vonatkozó eljárást ezen irányelv 6. cikke szabályozza. Az Európai Közösségek Bizottsága, akit az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segít, jogosult e cikk (1) bekezdése értelmében a hatóanyag e mellékletbe való felvételére. Az említett cikk (2) bekezdésének megfelelően a hatóanyagnak az említett mellékletbe való felvétele iránti kérelemhez csatolni kell az ugyanezen irányelv II. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő dossziét (a továbbiakban: a II. melléklet szerinti dosszié), valamint az említett irányelv III. mellékletének megfelelő, és legalább egy, e hatóanyagot tartalmazó készítményre vonatkozó dossziét (a továbbiakban: a III. melléklet szerinti dosszié).

8

Ugyanezen irányelv 8. cikke az átmeneti és eltérést engedő intézkedésekre vonatkozik. E cikk (2) bekezdése szerint:

„A 4. cikktől eltérve és a (3) bekezdés, valamint a 79/117/EGK irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül területükön engedélyezhetik olyan, az I. mellékletben nem szereplő hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amely hatóanyagok az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban voltak [helyesen: az irányelvről szóló értesítést követően két éven keresztül már forgalomban voltak].

Ennek az irányelvnek az elfogadását követően a Bizottság munkaprogramot indít, amelynek keretében sor kerül a fenti hatóanyagok fokozatos vizsgálatára az előző bekezdésben említett 12 éves időszakon belül. Ez a program szükségessé teheti, hogy az érdekelt felek a programban meghatározott határidőn belül minden megkívánt adatot benyújtsanak a Bizottságnak és a tagállamoknak. A program végrehajtásához szükséges rendelkezéseket egy rendelet fogja tartalmazni, amelyet a 19. cikkben meghatározott eljárással fogadnak el.

[…]

Az első albekezdés szerinti 12 éves időszakban, azt követően, hogy a 19. cikkben említett bizottság megvizsgálta a hatóanyagot, az ugyanabban a cikkben meghatározott eljárással hozható döntés arról, hogy az érintett hatóanyag felvehető-e az I. mellékletbe, és ha igen, milyen feltételekkel, vagy azokban az esetekben, amikor az 5. cikk követelményei nem teljesülnek, vagy a megkívánt tájékoztatást és adatokat az előírt időszakon belül nem nyújtották be, arról, hogy az adott hatóanyag nem vehető fel az I. mellékletbe. A tagállamok biztosítják, hogy a megfelelő engedélyeket a helyzethez mérten, meghatározott határidőn belül megadják, visszavonják vagy módosítják.”

9

A 91/414 irányelv 13. cikke kimondja:

„(1)   […] a tagállamok előírják, hogy a növényvédő szer engedélyezését kérelmezők kérelmükhöz csatoljanak:

és

[…]

(3)   Engedélyezéskor a tagállamok a II. mellékletben foglalt adatokat más kérelmezők javára nem hasznosíthatják:

[…]

[…]

(6)   Az (1) bekezdéstől eltérve az irányelvről szóló értesítéstől számított két éven belül már forgalomban lévő hatóanyagokra nézve a tagállamok a Szerződés rendelkezéseinek elvárható figyelembevételével folytathatják az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó korábbi nemzeti jogszabályaik alkalmazását mindaddig, amíg ezeket a hatóanyagokat az I. mellékletbe fel nem veszik.

[…]”

10

A 3600/92 rendelet az 1. cikkének (1) bekezdése szerint „megállapítja a 91/414 […] irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében […] meghatározott program első szakasza végrehajtásának részletes szabályait. [Ezen] első szakasz magában foglalja az [említett] rendelet I. melléklet[é]ben felsorolt anyagok értékelését azoknak a [91/414] irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétele céljából”. A 3600/92 rendelet I. melléklete többek között az „etofumezátot” is említi.

11

A 3600/92 rendelet 4. cikke kimondja:

„(1)   Bármelyik termelő, aki az I. mellékletben meghatározott hatóanyag[nak] […] a […] [91/414] irányelv I. mellékletébe történő felvételét kéri, e rendelet hatályba lépésétől számított hat hónapon belül köteles bejelentést tenni a Bizottságnak.

[…]

(2)   A bejelentéseket a Bizottság […] részére […] kell megtenni a II. mellékletnek megfelelően, az 5. részben meghatározott űrlap kitöltésével és az ott megjelölt kötelezettségek elvállalásával [helyesen: az e rendelet II. mellékletében foglalt mintának megfelelő formanyomtatvány kitöltésével, az említett minta 5. pontjában előírt kötelezettségvállalással együtt].

(3)   Az a termelő, aki nem jelentette be időben az (1) bekezdésben meghatározott hatóanyagot [helyesen: aki az adott hatóanyagot az (1) bekezdésnek megfelelően nem jelentette be időben], csak arra jogosult, hogy az 1. cikkben meghatározott programban a többi bejelentővel együtt vegyen részt, vagy a (4) bekezdésnek megfelelően az eredeti bejelentők hozzájárulásával közreműködjön a bejelentő tagállammal [helyesen: vagy a (4) bekezdésben meghatározott esetben segítse a bejelentő tagállamot, az eredeti bejelentők hozzájárulásával].

[…]”

12

Az említett rendelet 6. cikke szerint:

„(1)   Az 5. cikk (4) bekezdése harmadik francia bekezdésében megjelölt határidőn belül az ott meghatározott rendeletben megállapított bejelentőknek, egyénileg vagy együttesen, a referens tagállam kijelölt hatósága részére az adott hatóanyagra vonatkozóan meg kell küldeniük:

[…]

(2)   Az összefoglaló dossziénak tartalmaznia kell:

[…]

[…]

(3)   A teljes dosszié tartalmazza a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott információkra vonatkozó jegyzőkönyveket és a teljes tudományos jelentést.

[…]”

13

A 2002/37 irányelv (5) és (8) preambulumbekezdése a következőképpen hangzik:

[…]

14

A 2002/37 irányelv 4. cikke kimondja:

„(1)   A tagállamok felülvizsgálják minden, etofumezátot tartalmazó növényvédő szer engedélyét, hogy biztosítsák a [91/414] irányelv I. mellékletében meghatározott, az etofumezátra vonatkozó feltételek teljesülését. Amennyiben szükséges, a [91/414] irányelvvel összhangban, 2003. szeptember 1-je előtt módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

(2)   A tagállamok a [91/414] irányelv VI. mellékletében előírt egységes elvekkel összhangban és az irányelv III. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő dosszié alapján újraértékelnek minden olyan növényvédő szert, amely etofumezátot akár egyedüli hatóanyagként, akár a [91/414] irányelv I. mellékletében 2003. március 1-jéig szereplő több hatóanyag egyikeként tartalmaz. Az újraértékelés alapján megállapítják, hogy a termék megfelel-e a [91/414] irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában megállapított feltételeknek. Amennyiben szükséges, legkésőbb 2007. február 28-ig módosítják vagy visszavonják minden ilyen növényvédő szer engedélyét.”

15

A peszticidekről szóló, 1962. július 12-i törvény (Bestrijdingsmiddelenwet) (Stb. 1962., 288. sz., a továbbiakban: Bmw) 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően a College visszavonja az e törvény 4. cikkében említett engedélyt, illetve elvégzi a törlést, ha az valamely közösségi intézkedés végrehajtásához szükséges.

16

Az etofumezát olyan hatóanyag, amely a 91/414 irányelvről szóló értesítést követően két éven keresztül már forgalomban volt. Következésképpen az említett irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikkének (6) bekezdésében foglalt átmeneti szabályok vonatkoznak rá. Ezen átmeneti szabályok értelmében adtak az Agrichem számára forgalombahozatali engedélyt bizonyos számú, „etofumezát” hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerre.

17

A Feinchemie és a Bayer a 3600/92 rendelet 4. cikke szerinti bejelentőként lefolytatta az e rendeletben előírt eljárást, amelynek eredményeképpen az etofumezátot felvették a 91/414 irányelv I. mellékletébe. Ezen irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően e vállalkozások benyújtották a Bizottsághoz a II. melléklet szerinti dossziét.

18

Az Agrichem nem lépett fel az „etofumezát” hatóanyag bejelentőjeként vagy társbejelentőjeként.

19

Ezen hatóanyagnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvétele után a College a Bmw alapján 2004. január 23-án hozott hét határozattal visszavonta az Agrichemnek az „etofumezát” hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyeit azzal az indokkal, hogy e szerekre nem állapítottak meg végső felhasználási határidőt, hogy az Agrichem nem rendelkezik a II. melléklet szerinti dossziéval, és hogy nem rendelkezik ilyen dossziéhoz való hozzáféréssel.

20

2004. január 28-án az Agrichem az említett határozatok ellen panaszt nyújtott be a College-hez, úgy érvelve, hogy nem köteles benyújtani a II. melléklet szerinti dossziét, vagy bizonyítani, hogy hozzáférése van ilyen dossziéhoz, mivel különösen a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése csupán azt követeli meg, hogy teljesüljenek a 2002/37 irányelvvel módosított 91/414 irányelv I. mellékletében foglalt feltételek. 2004. január 23-i határozatával a College megváltoztatta a 2004. január 23-i határozatainak egyikét oly módon, hogy a szóban forgó egyik engedély visszavonásának időpontját 2004. január 30-ában állapította meg.

21

2004. január 28-án az Agrichem a College van Beroep voor het bedrijfsleven ideiglenes intézkedésről határozó bírójához ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is benyújtott. 2004. február 20-i határozatával ez utóbbi helyt adott az említett kérelemnek, és hat hétre felfüggesztette a College 2004. január 23-i határozatait.

22

Miután a College keretében működő Adviescommissie voor de bezwaarschriften (panaszokkal foglalkozó tanácsadó bizottság) meghallgatta az Agrichemet, valamint érdekelt harmadik személyként a Feinchemiet és a Bayert, 2004. november 19-i határozatával a College hatályon kívül helyezte a szóban forgó hét engedély visszavonását azzal az indokkal, hogy sem a 2002/37 irányelv, sem a 91/414 irányelv nem jogosítja fel őt arra, hogy az érvényes engedélyek alátámasztására a II. melléklet szerinti dossziét követeljen az engedélyeknek a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint végzett felülvizsgálata keretében.

23

2004. december 23-án a Feinchemie és a Bayer a College ez utóbbi határozata ellen keresetet nyújtott be a College van Beroep voor het bedrijfslevenhez. Úgy vélik, hogy a 91/414 irányelv 13. cikkének (1) és (3) bekezdéséből az következik, hogy a valamely növényvédő szerre vonatkozó engedély jogosultjának, aki ugyanakkor nem bejelentője az e szerben lévő, ezen irányelv I. mellékletébe felvett hatóanyagnak, a II. melléklet szerinti dossziéval vagy ahhoz hozzáféréssel kell rendelkeznie, és hogy az etofumezátnak az ugyanezen irányelv I. mellékletébe való felvételétől számított öt évig az érintett bejelentést tevők által a II. melléklet szerinti dossziéban benyújtott adatok az említett bejelentést tevők engedélye nélkül nem használhatók fel harmadik személyek által vagy azok érdekében.

24

E vállalkozások szerint, mivel 2003. szeptember 1-jén az Agrichem nem rendelkezett a II. melléklet szerinti dossziéval és ilyen dossziéhoz való hozzáféréssel sem, az ez utóbbi vállalkozás által forgalmazott, etofumezát hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre kiadott engedélyeket vissza kellett vonni.

25

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság elsősorban a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyek ellenőrzésének szintjét illetően fennálló különbségeket hangsúlyozza. Másodszor megjegyzi, hogy az e cikk (1) bekezdésében előírt felülvizsgálat elvégzésének határideje jóval rövidebb, mint az említett cikk (2) bekezdése szerinti újraértékelés elvégzésének határideje. Harmadszor hangsúlyozza, hogy e rendelkezéseknek magából a szövegéből az következik, hogy a II. melléklet szerinti dossziét és a III. melléklet szerinti dossziét kizárólag a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó érvényes engedélyek újraértékelésekor kell benyújtani az illetékes hatóságokhoz.

26

Végül, valamely hatóanyagnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételére vonatkozó eljárásban közölt információk bizalmas kezelésével kapcsolatban a Feinchemie és a Bayer által előadott érveket illetően a kérdést előterjesztő bíróság emlékeztet arra, hogy nem bizonyított, hogy a College a megtámadott határozatot ez e társaságok által benyújtott II. melléklet szerinti dossziéban foglalt információkra alapozta, és kétségesnek találja, hogy valamely, a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése alapján kiadott és a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján felülvizsgált engedély jogosultjait a 91/414 irányelv 13. cikkének (3) bekezdése értelmében engedélyt kérelmezőknek kell-e tekinteni.

27

Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság valószínűnek tartja, hogy a College az engedélyeknek a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti felülvizsgálata keretében nem volt köteles annak megvizsgálására, hogy az alapügyben szóban forgó engedélyek jogosultja valóban rendelkezik-e a II. melléklet szerinti dossziéval vagy ilyen dossziéhoz való hozzáféréssel, és nem volt köteles e feltételeknek az említett jogosult általi teljesítése hiányában az említett engedélyek visszavonására sem. Úgy véli azonban, hogy a 2002/37/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének helyes értelmezése nem annyira nyilvánvaló, hogy minden ésszerű kétséget kizárjon.

28

E körülmények között a College van Beroep voor het bedrijfsleven úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell-e értelmezni a 2002/37/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdését, hogy ez a rendelkezés nem kötelezi arra a tagállamokat, hogy az etofumezátot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyeket 2003. szeptember 1-je előtt megszüntessék azzal az indokkal, hogy az engedély jogosultja sem a 91/414 irányelv II. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő dossziéval, sem ahhoz való hozzáféréssel nem rendelkezik?”

29

2007. december 7-i levelében a Feinchemie és a Bayer azt kérte a Bíróságtól, hogy az eljárási szabályzat 61. cikke alapján rendelje el a szóbeli szakasz újbóli megnyitását azzal az indokkal, hogy a főtanácsnok indítványa olyan tényeken és érveken alapul, amelyeket a felek nem vitattak meg, illetve nem tudtak megvitatni.

30

Először is az említett indítvány 85–88. pontja szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megvizsgálásakor lényegesek a szabad versenyre vonatkozó rendelkezések. Márpedig e kérdést a felek sosem vitatták meg. Sőt, a Feinchemie úgy véli, hogy a főtanácsnok indítványa éppen a versenyjogi szabályoknak mond ellent azzal a javaslattal, hogy a kiadott engedélyek jogosultjaira ne alkalmazzák a 91/414 irányelv adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit.

31

Másodszor a főtanácsnok az indítványának 95. pontjában egyáltalán nem vette figyelembe az adatvédelem és a dossziék adatainak bizalmas kezelése közötti különbséget, ami olyan új álláspontot jelent, amelyet a felek szintén nem vitattak meg.

32

Harmadszor és végül, a Feinchemie és a Bayer úgy érvel, hogy az említett indítvány 97. pontjából kitűnik, hogy a főtanácsnok álláspontja a 91/414 irányelv nyilvánvalóan helytelen értelmezésén alapul.

33

Emlékeztetni kell egyrészről arra, hogy a Bíróság az eljárási szabályzata 61. cikkének megfelelően hivatalból, a főtanácsnok javaslatára vagy a felek kérelmére is elrendelheti a szóbeli szakasz újbóli megnyitását, ha úgy véli, hogy a tényállás nincs kellően feltárva, vagy ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek nem vitattak meg (lásd a C-17/98. sz. Emesa Sugar ügyben 2000. február 4-én hozott végzés [EBHT 2000., I-665. o.] 18. pontját, a C-210/03. sz. Swedish Match ügyben 2004. december 14-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-11893. o.] 25. pontját és a C-138/05. sz. Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie ügyben 2006. szeptember 14-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-8339. o.] 23. pontját).

34

Másrészről az EK 222. cikk második bekezdése szerint a főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyek esetében a Bíróság alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. E feladat ellátása során a főtanácsnok az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet adott esetben a kérdést előterjesztő bíróság vagy az alapeljárásban részt vevő felek által szigorúan meghatározottnál tágabb összefüggésbe helyezve is megvizsgálhatja. Mivel a Bíróságot nem köti sem a főtanácsnok indítványa, sem pedig az annak alapjául szolgáló indokolás, nem nélkülözhetetlen a szóbeli szakasznak az eljárási szabályzat 61. cikke szerinti újbóli megnyitása minden olyan esetben, amikor a főtanácsnok olyan jogkérdést vet fel, amelyet a felek nem vitattak meg.

35

A jelen ügyben, mivel a Bíróság úgy véli, hogy a tényállás a határozathozatalhoz kellően fel van tárva, és az ügyet nem olyan érvek alapján kell eldönteni, amelyeket a felek nem vitattak meg, nem kell helyt adni a szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelemnek.

36

A kérdést előterjesztő bíróság kérdésével lényegében arra vár választ, hogy úgy kell-e értelmezni a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését, hogy e rendelkezés nem kötelezi arra a tagállamokat, hogy valamely, etofumezátot tartalmazó növényvédő szerre vonatkozó engedélyt 2003. szeptember 1-je előtt visszavonjanak azzal az indokkal, hogy ezen engedély jogosultja az engedély felülvizsgálata céljából nem rendelkezik a II. melléklet szerinti dossziéval vagy ilyen dossziéhoz való hozzáféréssel.

37

A Feinchemie és a Bayer, a holland és a belga kormány, valamint a Bizottság azt javasolja, hogy a Bíróság a feltett kérdésre tagadó választ adjon. Előadják, hogy a korábban kiadott engedélyek jogosultjai a hatóanyagnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételétől kezdve kötelesek a II. melléklet szerinti dossziéval rendelkezni. Noha a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése nem írja elő kifejezetten azon kötelezettséget, hogy a tagállamok az etofumezátot tartalmazó szerekre korábban kiadott engedélyeket 2003. szeptember 1-je előtt visszavonják, e kötelezettség a 91/414 irányelv célkitűzéseiből, általános rendszeréből és szabályaiból következik.

38

A Bizottság egyébiránt úgy véli, hogy a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt határidő a II. melléklet szerinti dosszié benyújtásához szükséges időnek felel meg, míg az ugyanezen cikk (2) bekezdésében előírt határidő a növényvédő szernek a III. melléklet szerinti dosszié alapján való újraértékeléséhez szükséges időnek felel meg, mivel ez utóbbi dosszié összeállítása több időt igényel, mint az előbbié.

39

Mivel a 91/414 irányelv 13. cikke (3) bekezdésének d) pontja főszabály szerint megtiltja, hogy a tagállamok valamely hatóanyagnak az ezen irányelv I. mellékletébe való felvétele iránti kérelem alátámasztására benyújtott információkat – azaz az irányelv II. mellékletében említett adatokat – az érintett hatóanyag felvételéről szóló határozat hatálybalépésétől számított ötéves időszakon belül más kérelmezők javára felhasználják, e tagállamoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a kiadott engedélyek jogosultjai a II. melléklet szerinti dossziéval vagy ilyen dossziéhoz való hozzáféréssel is rendelkeznek.

40

Ebben az értelemben a 91/414 irányelv 13. cikkének (6) bekezdése feljogosítja a tagállamokat arra, hogy továbbra is az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó korábbi nemzeti jogszabályaikat alkalmazzák mindaddig, amíg az érintett hatóanyagokat fel nem veszik ezen irányelv I. mellékletébe. Ebből következik, hogy valamely hatóanyag e mellékletbe való felvételétől kezdve az említett irányelv átmeneti rendelkezései a szóban forgó hatóanyagra, valamint az azt tartalmazó növényvédő szerekre többé nem alkalmazhatók, és hogy utóbbiakra az ugyanezen cikk (1) bekezdésében foglalt szabályozás alkalmazandó. Így különösen a növényvédő szerek engedélyezése iránti kérelmekhez csatolni kell a II. és a III. melléklet szerinti dossziékat.

41

A Feinchemie és a Bayer, valamint a Bizottság előadja, hogy a 91/414 irányelv és a 2002/37 irányelv általuk való értelmezését erősíti meg a hatóanyagoknak a 91/414 tanácsi irányelv I. mellékletébe való felvételéről szóló későbbi irányelvek megfogalmazása, úgymint a 91/414 irányelv módosításáról szóló, 2005. szeptember 16-i 2005/53/EK bizottsági irányelv (HL L 241., 51. o.) is, amelynek (11) preambulumbekezdése kimondja:

„A 3600/92/EGK rendelet keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletbe történt korábbi felvételéből nyert tapasztalat rámutatott arra, hogy a meglévő engedélyek jogosultjai adathozzáféréshez kapcsolódó feladatainak értelmezésében nehézségek merülhetnek fel. A nehézségek elkerülése érdekében tehát szükségesnek tűnik a tagállamok feladatainak pontosítása, különösen annak, hogy az engedély jogosultjának igazolnia kell, hogy a fenti irányelv II. melléklete szerinti követelményeknek megfelelő dokumentumhoz [helyesen: dossziéhoz] hozzáféréssel rendelkezik. […]”

42

Az Agrichem azt javasolja, hogy a Bíróság a feltett kérdésre pozitív választ adjon. A 2002/37 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének egyértelmű rendelkezéseiből ugyanis kitűnik, hogy az etofumezátot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyeknek a felülvizsgálat szakaszában csak a 91/414 irányelv I. mellékletében e hatóanyagra vonatkozóan meghatározott feltételeket kell teljesíteniük. A 2002/37 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében előírt hosszabb határidőt a III. melléklet szerinti dosszié elkészítéséhez szükséges idő indokolja. A 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő ennélfogva nem tekinthető elegendőnek a II. melléklet szerinti dosszié vagy a III. melléklet szerinti dosszié elkészítéséhez. Az Agrichem továbbá úgy érvel, hogy amennyiben az „etofumezát” hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyeknek a 91/414 irányelv I. melléklete szerinti felülvizsgálatának szakaszában már be kellene nyújtani ilyen teljes dossziét, nem lenne különbség a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1), illetve (2) bekezdésében előírt kétféle vizsgálat között. Ezenkívül az említett 4. cikk (1) bekezdésének ezen értelmezését nem kérdőjelezhetik meg a 91/414 irányelv rendelkezései, mivel utóbbihoz képest a 2002/37 irányelv lex specialis.

43

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a 91/414 irányelv 6. cikke értelmében az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság által segített Bizottság jogosult valamely hatóanyag ezen irányelv I. mellékletébe való felvételére. Határozatát a felvételről szóló irányelv – mint például a 2002/37 irányelv – formájában hozza meg, amely irányelv 1. cikke az „etofumezát” hatóanyagot felveszi az említett I. mellékletbe.

44

E felvételt illetően a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése egyrészről arra kötelezi a tagállamokat, hogy vizsgáljanak felül minden, etofumezátot tartalmazó növényvédő szerre korábban kiadott engedélyt, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy e szerek teljesítik a 91/414/EGK irányelv I. mellékletében e hatóanyagra vonatkozóan meghatározott követelményeket, másrészről pedig arra kötelezi őket, hogy ez utóbbi irányelvvel összhangban 2003. szeptember 1-je előtt módosítsák vagy adott esetben vonják vissza az említett engedélyeket. A 2002/37 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése azonban kimondja, hogy a tagállamok a 91/414 irányelv VI. mellékletében előírt egységes elvekkel összhangban és a III. melléklet szerinti dosszié alapján újraértékelnek minden olyan növényvédő szert, amely etofumezátot akár egyedüli hatóanyagként, akár az ez utóbbi irányelv I. mellékletébe 2003. március 1-jéig felvett több hatóanyag egyikeként tartalmaz.

45

A 2002/37 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének megfogalmazásából tehát egyáltalán nem következik az, hogy a kiadott engedélyek jogosultjainak az ezen engedélyek felülvizsgálatára vonatkozó eljárás céljából rendelkezniük kell a II. melléklet szerinti dossziéval vagy ilyen dossziéhoz való hozzáféréssel.

46

Ezen értelmezést támasztja alá a 2002/37 irányelv (8) preambulumbekezdése is. E preambulumbekezdés szerint az etofumezátnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételét követően elegendő időt kell biztosítani a 91/414 irányelv e hatóanyagot tartalmazó szerekre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására, és különösen a kiadott engedélyeknek az ez utóbbi irányelv rendelkezéseivel összhangban történő felülvizsgálatára, hogy teljesüljenek az ezen irányelv I. mellékletében az etofumezátra vonatkozóan meghatározott követelmények. E preambulumbekezdésből kitűnik továbbá, hogy az említett engedélyek jogosultjai számára hosszabb határidőt kell biztosítani arra, hogy minden növényvédő szerről benyújtsák a II. melléklet szerinti dossziét és a III. melléklet szerinti dossziét, és hogy e szereket a 91/414 irányelv VI. mellékletében meghatározott egységes elvek alapján újraértékeljék.

47

Nem tűnik tehát úgy, hogy a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését úgy kellene értelmezni, hogy az arra kötelezi a tagállamokat, hogy az etofumezátot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyeket 2003. szeptember 1-je előtt visszavonják azzal az indokkal, hogy az engedély jogosultja nem rendelkezik a II. melléklet szerinti dossziéval vagy ilyen dossziéhoz való hozzáféréssel.

48

A Feinchemie és a Bayer, a holland és a belga kormány, valamint a Bizottság azon érvére válaszolva, miszerint az ilyen szó szerinti értelmezés sérti a 91/414 irányelv adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit, többek között a 13. cikk (3) bekezdését, és hogy ezért a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését a 91/414 irányelv fényében kell értelmezni, mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a 2002/37 irányelv három fő célt követ, nevezetesen először is az etofumezátnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételét, másodszor annak biztosítását, hogy a tagállamok felülvizsgálják, hogy az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre kiadott engedélyek teljesítik-e az említett mellékletben e hatóanyagra megállapított követelményeket, és szükség esetén ezen engedélyeket 2003. szeptember 1-je előtt módosítják vagy visszavonják, és harmadszor pedig annak biztosítását, hogy a tagállamok a 91/414 irányelv VI. mellékletében előírt egységes elvekkel összhangban és a III. melléklet szerinti dosszié alapján újraértékelik az említett szereket.

49

Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy amikor valamely végrehajtási irányelvet értelmezni kell, az értelmezésnek – amennyire lehetséges – meg kell felelnie az alapirányelv rendelkezéseinek (lásd analógia útján a C-90/92. sz. Dr Tretter-ügyben 1993. június 24-én hozott ítélet [EBHT 1993., I-3569. o.] 11. pontját). Továbbá valamely rendelkezést – amennyire lehetséges – úgy kell értelmezni, hogy ne váljék kérdésessé annak érvényessége (a C-403/99. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 2001. október 4-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-6883. o.] 28. és 37. pontja).

50

Ugyanakkor igaz ugyan, hogy a tagállamok azon kötelezettségének kifejezett előírása hiányában, hogy megvizsgálják, a kiadott engedélyek jogosultjai rendelkeznek-e a II. melléklet szerinti dossziéhoz való hozzáféréssel, a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése lerövidítené a 91/414 irányelv 13. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti adatvédelem időtartamát, e helyzet közvetlenül ezen előbbi rendelkezés megfogalmazásának módjából ered. Mivel a 2002/37 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének szövege világos és egyértelmű, kizárólag azon értelmezés – miszerint a kiadott engedély jogosultja e rendelkezés értelmében a felülvizsgálat szakaszában nem köteles a II. melléklet szerinti dossziét benyújtani – egyeztethető össze a jogbiztonság elvével, amely megköveteli, hogy a közösségi szabályozás lehetővé tegye, hogy az érdekeltek pontosan megismerjék a szabályozás által számukra előírt kötelezettségek terjedelmét (lásd a C-161/06. sz. Skoma-Lux-ügyben 2007. december 11-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-10841. o.] 36. és 38. pontját).

51

Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a 2002/37 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok a III. melléklet szerinti dosszié alapján a lehető leghamarabb megvizsgálják, hogy az etofumezátot tartalmazó növényvédő szerek teljesítik-e a 91/414 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b)–e) pontjában foglalt feltételeket, és adott esetben minden érintett növényvédő szerre vonatkozóan módosítják vagy visszavonják a korábban kiadott engedélyt. E rendelkezés így lehetővé teszi az egyrészről a 91/414 irányelv 13. cikkének (3) bekezdése szerinti adatvédelem, másrészről pedig a korábban kiadott engedélyek jogosultjainak a 2002/37 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének egyértelmű rendelkezéseiből eredő jogai közötti egyensúly megőrzését.

52

A 2002/37 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének értelmezését tehát nem kérdőjelezheti meg a 91/414 irányelv olyan értelmezése, amely által az e rendelkezésben előírt felülvizsgálati feltételek nehezednének.

53

A Feinchemie és a Bayer, valamint a Bizottság azon érvét illetően, amely a 2002/37 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a különböző hatóanyagoknak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételéről szóló későbbi irányelvek – köztük a 2005/53 irányelv – fényében való értelmezésével kapcsolatos, meg kell állapítani egyrészről, hogy a 2002/37 irányelv értelmezése nem függhet hasonló intézkedések későbbi elfogadásától, másfelől pedig, hogy a 2005/53 irányelv (11) preambulumbekezdésének utolsó mondata éppen azt mondja ki, hogy ezen irányelv nem ró újabb kötelezettségeket a tagállamokra vagy az engedélyek jogosultjaira a 91/414 irányelv I. mellékletét módosító, eddig elfogadott irányelvekhez képest.

54

Mindenesetre ki kell emelni, hogy a 2005/53 irányelv (11) preambulumbekezdése azt is kimondja, hogy „[a] […] tapasztalat rámutatott arra, hogy a meglévő engedélyek jogosultjai adathozzáféréshez kapcsolódó feladatainak értelmezésében nehézségek merülhetnek fel. A nehézségek elkerülése érdekében tehát szükségesnek tűnik a tagállamok feladatainak pontosítása, különösen annak, hogy az engedély jogosultjának igazolnia kell, hogy a fenti irányelv II. melléklete szerinti követelményeknek megfelelő dokumentumhoz hozzáféréssel rendelkezik”. E pontosítás megerősíti, hogy a 2005/53 irányelv szerinti eljárásmód a jövőre vonatkozik, és hogy ezen irányelv semmiképpen nem jelent a 2002/37 irányelv értelmezésének befolyásolására alkalmas értelmező aktust.

55

E körülmények között a feltett kérdésre adandó válasz az, hogy a 2002/37 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés nem kötelezi arra a tagállamokat, hogy valamely, etofumezátot tartalmazó növényvédő szerre vonatkozó engedélyt 2003. szeptember 1-je előtt visszavonjanak azzal az indokkal, hogy ezen engedély jogosultja nem rendelkezik a II. melléklet szerinti dossziéval vagy ilyen dossziéhoz való hozzáféréssel.

56

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A 91/414/EGK tanácsi irányelvnek az etofumezát hatóanyagként történő besorolása céljából történő módosításáról szóló, 2002. május 3-i 2002/37/EK bizottsági irányelv 4. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés nem kötelezi arra a tagállamokat, hogy valamely, etofumezátot tartalmazó növényvédő szerre vonatkozó engedélyt 2003. szeptember 1-je előtt visszavonjanak azzal az indokkal, hogy ezen engedély jogosultja nem rendelkezik a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv II. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő dossziéval vagy ilyen dossziéhoz való hozzáféréssel.